EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IKT. SZÁM: 54165-3/2013-JSZOC E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos módosításáról Budapest, 2013. november készítette: látta: jóváhagyta: dr. Tóth Zsófia zsofia.toth@emmi.gov.hu (795-3116); dr. Szalay Éva eva.szalay@emmi.gov.hu (795-5303); dr. Pápai Gábor gabor.papai@emmi.gov.hu (795-3114); dr. Izsa Szabolcs szabolcs.izsa@emmi.gov.hu (795-3012) Bódiné Pájer Marianna mb. főov. pajer.marianna@emmi.gov.hu 795-3109 dr. Lakatos Hedvig főov-h. hedvig.lakatos@emmi.gov.hu 795-3005 Fülöp Attila helyettes államtitkár Andrási Kata főov. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár
2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: 2013. 11. 29. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2013. 11. 29. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2013. 12. 07. államtitkári értekezlet időpontja: 2013. 12. 12. kormányülés időpontja 2013. 12. 18. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Civil szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél 1.1.1. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy otthoni ápolását-gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülő családok szociális biztonsága stabilabb alapokra helyeződjön, a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/12513. törvényjavaslat tovább differenciálja az ápolási díj rendszerét: bevezeti a kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére, valamint rendelkezik a fokozott ápolási szükségletre tekintettel járó emelt összegű ápolási díj emeléséről. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Pr.) az előterjesztés melléklete szerinti módosítása az új törvényi szabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 1.1.2. A méltányossági közgyógyellátás jelenleg jegyzői hatáskörben nyújtott ellátás. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény értelmében ugyanakkor 2014. január 1-jétől az ellátás a képviselő-testület hatáskörébe kerül. A változás a végrehajtási rendelkezések (szintén a Pr.) módosítását is szükségessé teszi. 1.1.3. A tervezet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítását érintően a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 1.1.4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a pénzbeli támogatások között szabályozza a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett kamattal növelt összegben az államnak megtéríti. A meg nem térített összeget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint adók módjára kell behajtani. A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12939. számú törvényjavaslat 6. alcíme 2014. január 1-jei hatályba lépéssel módosítja Gyvt. 24. -ának (9) bekezdését. A módosítást követően az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összege tekintetében nem a jegyző, mint adóhatóság, hanem az ellátást megállapító gyámhatóság lesz jogosult méltányosságot gyakorolni, amennyiben annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A módosítás a Gyvt. és az Art. közti összhang biztosítását szolgálja. A Gyvt.-módosítás szükségessé teszi végrehajtási szintű rendelkezések megalkotását, valamint az eljáró gyámhatóság megjelölését. Ennek érdekében kerül sor a gyámhatóságokról,
4 valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.), valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) módosítására. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai 1.2.1. A T/12513. számú törvényjavaslat bevezeti az ápolási díj új formáját, a kiemelt ápolási díjat. A kiemelt ápolási díjra az a közeli hozzátartozó jogosult, aki olyan személy ápolását, gondozását végzi, aki: - 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, - 18. életévét nem töltötte be (vagy köznevelési intézményben tanul ilyen esetben a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a 20., sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetén a 23. életévét betölti), és állapota a állapota miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást-gondozást igényel. A kiemelt ápolási díj havi összege 2014-től a törvényjavaslat elfogadása esetén az ápolási díj alapösszegének (az önym, azaz 29 500 Ft) 180%-a, azaz 53 100 Ft lesz. A kiemelt ápolási díj bevezetése mellett a törvényjavaslat rendelkezik az emelt összegű ápolási díj összegének emeléséről is (az alapösszeg 130%-áról, azaz 38 350 Ft-ról az alapösszeg 150%-ára, vagyis havi 44 250 Ft-ra). A törvényi változások a Pr. módosítását is szükségessé teszik. 1.2.2. A Pr. módosítása szükséges továbbá amiatt, hogy az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény értelmében 2014. január 1-jétől az eddig jegyzői hatáskörben nyújtott méltányossági közgyógyellátás képviselő-testületi hatáskörbe kerül. 1.2.3. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása az Összevont engedély irányelv 12. cikk (1) e) pontjának részleges átültetése érdekében szükséges. 1.2.4. A Gyer. és a Gyár. kiegészítése a Gyvt. 24. -a (9) bekezdésének 2014. január 1- jétől hatályba lépő módosítása miatt indokolt, az eljárási szabályok megalkotása és az eljáró hatóság kijelölése érdekében. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javasolt intézkedések meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányulnak. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás 2.1.1. A Pr. módosítása a kiemelt ápolási díj bevezetésével összefüggésben. A Pr. módosítása e körben az új törvényi szabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, így:
5 - pontosítja a határozathozatal mellőzésének eseteit az ápolási díj összegének emelése esetén, - szabályozza az ápolási díjra való jogosultság igazolásának rendjét, valamint - módosítja az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt (Pr. 4. számú melléklete). 2.1.2. A Pr. módosítása a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítéséért járó szakértői díj kiegyenlítésének határidejét érintően. A hatályos előírás szerint a járási hivatal a számla beérkezését követő öt munkanapon belül gondoskodik a szakértői díj Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felé történő átutalásáról. Ez a rendkívül rövid határidő az ápolási díjhoz kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó pénzügyi határidők miatt nem tartható. A Pr. módosítása ezért a szakértői díj átutalására nyitva álló határidőt a korábbi öt munkanap helyett harminc napban állapítja meg. 2.1.3. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény 2014. január 1-jei hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. A módosítást következtében a méltányossági közgyógyellátás megállapítása a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköréből a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe kerül át. A Pr. módosítása a hatáskör megváltozásából következő, technikai jellegű korrekciókat szolgálja. 2.1.4. Az Irányelv 12. cikk (1) e) pontja szerint az összevont engedéllyel rendelkező személyek számára az irányelv szerint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet szerinti szociális biztonsági ágak tekintetében egyenlő bánásmódot kell biztosítani (12. cikk (1) e) pont). Ennek következtében a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet személyi hatályát ki kell terjeszteni az összevont engedéllyel rendelkező személyekre. 2.1.5. A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12939. számú törvényjavaslat 2014. január 1-jei hatályba lépéssel módosítja a Gyvt. 24. -ának (9) bekezdését. A módosítást követően az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összege tekintetében nem a jegyző, mint adóhatóság, hanem az ellátást megállapító gyámhatóság lesz jogosult méltányosságot gyakorolni, amennyiben annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A Gyvt.-módosítás szükségessé teszi végrehajtási szintű rendelkezések megalkotását, valamint az eljáró gyámhatóság megjelölését. Ennek érdekében kerül sor a Gyer. és a Gyár. módosítására. 2.2. Egyéb intézkedések - 2.3. Alternatívák - 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának a szociális biztonság politikájának új alapokra helyezésére vonatkozó célkitűzéseivel. A kormányzat felelőssége, hogy a szociális biztonság finom szövetét ne dúlja fel, az egyének és családok
6 elemi biztonságát kiszámíthatóan garantálja, ösztönözze és segítse a gyermekvállalást, a nemzet fennmaradását, és lehetőségek biztosításával adjon esélyt mindenkinek az önálló élethez. Az előterjesztésben foglaltak hozzájárulnak ezen célkitűzés megvalósításához. 4. Előzmények, kapcsolódások A módosítás az ápolási díjjal összefüggésben kapcsolódik a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/12513. számú törvényjavaslathoz. Jelen előterjesztés kapcsán indokolt említést tenni arról is, hogy a szociális törvénynek a törvényjavaslatban foglaltak szerinti módosítása felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek, hogy a kiskorúak, valamint a még családi pótlékra (nem saját jogon) jogosító életkorú, tanulmányokat folytató nagykorúak esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó betegségek, fogyatékosságok körét és súlyossági fokát rendeletben állapítsa meg. A várhatóan kis terjedelmű miniszteri rendelet szakmai előkészítése folyamatban van. A méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos rendelkezések az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvényhez kapcsolódnak. A Gyer. és a Gyár. módosítására irányuló javaslat a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12939. számú törvényjavaslathoz kapcsolódik. Az Irányelv átültetésével összefüggő törvényi szintű szabályok módosítására az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvénnyel került sor. 5. Európai uniós kapcsolódások A tervezet a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges rendelkezéseket tartalmaz. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés az Egyeztetési Lapon feltüntetett önkormányzati érdekképviseleti szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések
9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? 7 követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozókról gondoskodó családtagok nehéz, elismerésre méltó feladatot végeznek. Gyakran előfordul, hogy a hozzátartozó ápolása érdekében a család egy tagja felhagy keresőtevékenységével, és így elveszíti a munkából származó jövedelmét. Az elszegényedés kockázata ebben a helyzetben megnövekedhet, amelynek megelőzését többelemű eszközrendszer szolgálja. Ennek az eszközrendszernek egyik alapeleme az ápolási díj, amely a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy otthoni ápolását-gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülő családok szociális biztonsága stabilabb alapokra helyeződjön, a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/12513. törvényjavaslat tovább differenciálja az ápolási díj rendszerét: bevezeti a kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére, valamint rendelkezik a fokozott ápolási szükségletre tekintettel járó emelt összegű ápolási díj emeléséről. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása elsődlegesen az új törvényi szabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Fő üzenet: Tervezett időtartam: - Eszközrendszer: - Anyagi ráfordítás: - Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár Budapest, 2013. november Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere
8 H A T Á S V I Z S G Á L A T Az előterjesztéshez tartozó hatásvizsgálati lap csatolásra került.
9 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.
10 1. melléklet az 54165-3/2013-JSZOC számú előterjesztéshez A Kormány /2013. (..) Korm. rendelete egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos módosításáról A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2 5., a 8 10., a 11. a) e) pontjai és m) pontja, valamint az 1. és a 2. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 6., a 7., a 11. f) l), n) és o) pontjai tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14 16. tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a következő 73/A. -sal egészül ki: 73/A. A gyámhivatal a Gyvt. 24. (9) bekezdése szerinti méltányossági eljárás keretében hozott döntését megküldi a folyósító szerv részére, aki arról tájékoztatja az adóhatóságot.
11 2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása 2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A havi rendszeres szociális ellátás összegének változásáról nem kell határozatot hozni, ha a) az időskorúak járadéka, illetve a családi jövedelemszámításnál figyelembe veendő közeli hozzátartozó nélküli személy számára folyósított rendszeres szociális segély összege kizárólag az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelkedése miatt változik és az ellátásban részesülő személynek egyéb jövedelme nincs, b) az ápolási díj összege kizárólag a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg emelkedése, vagy az ápolási díj alapösszeghez viszonyított arányának emelkedése miatt változik és a jogosultat az ápolási díj az Szt. 44. (1) bekezdése szerinti összegben illeti meg. 3. (1) A Pr. 25. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 25. (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az Szt. 43. -a szerinti kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével mellékelni kell a) a háziorvos 5. számú melléklet szerinti aa) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, ab) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, b) az Szt. 42. (1) bekezdés a) pont aa) ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének a 6. számú melléklet szerinti igazolását, továbbá c) az Szt. 43/B. -ában foglalt esetben az önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb iratokat. (2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt igazolást a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye, b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3) A háziorvos az ápolt súlyosan fogyatékos állapotáról szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. (4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv
12 a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát a járási hivatal népegészségügyi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, b) az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) mint módszertani feladatot ellátó szerv által kijelölt szakértőtől kérheti. (5) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről. 4. A Pr. a következő 25/A. -sal egészül ki: 25/A. (1) Ha az ápolási díj megállapítását kiemelt ápolást igénylő személy gondozására tekintettel kérik, az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell a 25. (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, és a) a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy b) a kiemelt ápolási díjra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti igazolást. (2) Ha az ügyfél a kérelmében a kiemelt ápolási díjra való jogosultság megállapítását nem kéri, a hatóságnak a kiemelt ápolási díjra való jogosultság kérdésében bizonyítást nem kell lefolytatnia. 5. A Pr. 26. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítésére 30 napos határidő tűzésével a Főigazgatóságot kell kirendelni. 6. A Pr. 35. -a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) Az Szt. 50. (2) és (3) bekezdése szerinti kérelem esetén nem kell a háziorvos (2) bekezdés szerinti igazolását csatolni, ha a kérelmező az Szt. 50/B. (1) bekezdése szerinti, 18 hónapnál nem régebben kiadott szakhatósági állásfoglalással rendelkezik, és nem kéri a jogosultságának vagy a gyógyszerkeretének új szakhatósági állásfoglalás alapján történő megállapítását.
13 7. A Pr. 35/B. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A képviselő-testületnél benyújtott kérelem esetén meg kell vizsgálni, hogy a járási hivatalnál ugyanazon kérelmezőre tekintettel nincs-e folyamatban eljárás közgyógyellátás megállapítása iránt, ideértve a járási hivatal által a közgyógyellátásra való jogosultság tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására irányuló eljárást is. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a járási hivatalnál az ellátás megállapítása iránti eljárás folyamatban van, a képviselő-testület a Ket. 32. (1) bekezdése alapján az eljárását felfüggeszti. Ha a járási hivatalnál nincs folyamatban közgyógyellátás megállapítása iránti eljárás, a képviselő-testület a kérelmet az illetékes járási hivatalhoz átteszi. A Pr. a következő 63. -sal egészül ki: 8. 63. Az ápolási díj megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2014. január 1-jén folyamatban lévő ügyben a kérelmet benyújtó személy vagy az ápolási díj jogosultja a 25/A. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazolás valamelyikének benyújtásával kérheti a kiemelt ápolási díjra való jogosultság megállapítását. 9. (1) A Pr. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A Pr. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 10. Hatályát veszti a Pr. a) 6/A. (3) bekezdés e) pontja, b) 26. (4) bekezdésében az a járási hivatal által a Főigazgatóság számára kitűzött határidőre figyelemmel szövegrész, c) 35. (7) bekezdésében az átmeneti és tartós szövegrész. 11. A Pr. a) 6. (2a) bekezdésében az Szt. 41. (1) bekezdésében és az Szt. 43/A. (1) bekezdésében szövegrész helyébe az Szt. 41. (1) bekezdésében, 43. -ában és 43/A. (1) bekezdésében szöveg, b) 26. (7) bekezdésében az öt munkanapon szövegrész helyébe a harminc napon szöveg, c) 30. (1) bekezdésében az a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint folyósított saját jogú nyugellátás szövegrész helyébe az az Szt. 42. (4) bekezdés a) g) pontja szerinti ellátások szöveg, d) 30. (2) bekezdésében a 18. és 18/A. -a szövegrész helyébe a 18 18/B. -a szöveg,
14 e) 35. (8) bekezdésében az az átmeneti és tartós nevelésbe vett szövegrész helyébe az a nevelésbe vett szöveg, f) 35/A. (1) bekezdésében a jegyzőnél szövegrész helyébe a települési önkormányzat képviselő-testületénél (a továbbiakban: képviselő-testület) szöveg, g) 35/B. (2) bekezdés első mondatában a jegyzőnek szövegrész helyébe a képviselő-testületnek szöveg, második mondatában a jegyző szövegrész helyébe a képviselő-testület szöveg, h) 36. (1) bekezdésében a jegyző szövegrész helyébe a képviselő-testület szöveg, i) 37. (6) bekezdésében a jegyzőt szövegrész helyébe a képviselő-testületet szöveg, j) 45. (3) bekezdésében az a jegyző szövegrész helyébe az az eljáró hatóság szöveg, k) 45. (4) bekezdésében a jegyző szövegrész helyébe a képviselő-testület szöveg, l) 48. (3) bekezdés b) pontjában a jegyző szövegrész helyébe a képviselő-testület szöveg, a jegyzővel szövegrész helyébe a képviselő-testülettel szöveg, m) 48. (5) bekezdésében a REP-nek szövegrész helyébe a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének szöveg n) 9. számú melléklet 5.1.2. alpontjában a jegyzője szövegrész helyébe a képviselőtestülete szöveg, o) 11. számú melléklet II. pontjában a jegyző/járási hivatal szövegrész helyébe a hatóság szöveg, lép. 3. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 12. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 9. -a a következő k) ponttal egészül ki: (A járási gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban) k) eljár a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében. 13. A Gyár. 23. -a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: (15) A megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében az a gyámhivatal jár el, amely a megelőlegezés tekintetében illetékes. Ha a megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának időtartama lejárt, a kérelem ügyében az a gyámhivatal jár el, amely a folyósítás időtartama alatt utoljára illetékes volt.
15 4. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása 14. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 1. -a a következő e) ponttal egészül ki: (E rendelet hatálya amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik kiterjed az ellátás igénylésének időpontjában a Magyarország területén élő) e) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra. 15. Az Mkr. 15. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az 1. e) pontja a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés e) pontjának való részleges megfelelést szolgálja. 16. Az Mkr. 7. (4) bekezdés nyitó szövegrészében a c) d) szövegrész helyébe a c) e) szöveg lép. 5. Záró rendelkezések 17. Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. 18. E rendelet 9. (1) bekezdése, 4. alcíme, valamint 1. melléklete a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés e) pontjának való részleges megfelelést szolgálja.
16 1. melléklet a /2013. ( ) Korm. rendelethez A Pr. 2. számú melléklet 1.3. alpontja a következő 5. alponttal egészül ki: 1.3.5. összevont engedéllyel rendelkező.
17 2. melléklet a /2013. ( ) Korm. rendelethez 1. A Pr. 4. számú melléklet 1.2.1. alpontja a következő 5. és 6. alponttal egészül ki: 1.2.1.5. kiemelt ápolást igényel, mert egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes 1.2.1.6. kiemelt ápolást igényel, mert rá tekintettel a magasabb összegű családi pótlékot a kiemelt ápolási díjra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. 2. A Pr. 4. számú melléklet 4.1. alpontja a következő 4. alponttal egészül ki: 4.1.4. Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha 4.1.4.1 az ápolt személy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába tartozik (egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), vagy 4.1.4.2. az ápolt személyre tekintettel a magasabb összegű családi pótlékot a kiemelt ápolási díjra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendeletben felsorolt és ott meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. 3. A Pr. 4. számú melléklet 4.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4.3. A kérelemhez a kiemelt ápolási díj iránti kérelmet kivéve minden esetben mellékelni kell a háziorvos igazolását. 4. A Pr. 4. számú melléklete a következő 4.4. alponttal egészül ki: 4.4. A kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell 4.4.1. a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy 4.4.2. a kiemelt ápolási díjra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti igazolást.