EMLÉKEZTETŐ AZ ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL HELYSZÍN: IDŐPONT: LEVEZETŐ ELNÖK RÉSZTVEVŐK: 1077, BUDAPEST, KÉTHLY ANNA TÉR 1. II. 31-ES TÁRGYALÓ 2014. JÚNIUS 11. 9.00-11.00 ÓRA DÁNYI GÁBOR A CSATOLT RÉSZVÉTELI LISTA ALAPJÁN A Monitoring Bizottság (MB) ülése 9.00-kor nem volt határozatképes, ügyrend VIII. fejezet 25. pontja alapján megismétel ülésen határozatképessé vált. Az ülésen a 21 szavazati jogú tagból az ülésen 12-en voltak jelen. - Az MB elnöke köszöntötte az MB tagjait. - Az MB elnöke megállapította, hogy a tagok részére a meghívóban megküldött napirendi pontok kapcsán észrevétel, vélemény nem érkezett. Az MB tagjai az ülés napirendjét egyhangúlag elfogadták. 1/2014. (VI.11.) ÁROP MB határozat: napirend elfogadása Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság 2014. június 11-i ülésének elfogadott napirendje: 1. A Monitoring Bizottság 2013.12.03-i üléséről készített emlékeztető elfogadása 2. Az ÁROP 2013. éves jelentésének elfogadása 3. Egyéb 1. napirendi pont: A Monitoring Bizottság 2013.12.03-i üléséről készített emlékeztető elfogadása - Az MB elnöke megállapította, hogy az emlékeztetőhöz nem érkezett észrevétel. Az MB a 2013. 12. 03-i ülésről készített emlékeztetőt 12 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. 2/2014. (VI.11.) ÁROP MB határozat: Az ÁROP-EKOP MB 2013. 12. 03-i üléséről készített emlékeztető elfogadása Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság elfogadta a Monitoring Bizottság 2013. december 03-i üléséről a Titkárság által készített emlékeztetőt.
2. napirendi pont: Az ÁROP 2013. éves jelentésének elfogadása A Közig IH képviselője ismertette az éves jelentés (továbbiakban: Jelentés) elkészítésének, elfogadásának menetét, felépítését. Elmondta, hogy a Jelentés megküldésre került a Monitoring Bizottság tagjainak és az Európai Bizottságnak is. Észrevétel eddig a Magyar Államkincstár Igazoló Hatóság részéről érkezett formaiszámszaki pontosítás, mely észrevételek átvezetésre kerültek. Felhívta a figyelmet a Jelentés 2. és 3. fejezetére, mely a végrehajtást taglalja, a 4. fejezetére, mely az ESZA programok összhangjáról és koncentrációjáról szól, a 6. fejezetre, mely a technikai segítségnyújtást, illetve a 7. fejezetre, mely a kommunikáció megvalósítását mutatja be. A 2. napirendi pont kiegészítésre kerül a 2014-es előrehaladás bemutatásával, melyet az Európai Bizottság is kért. Mindez a Jelentés bemutatása és az ahhoz kapcsolódó kérdések megválaszolása után történik. 2013. január 1-vel megkezdték működésüket a járási hivatalok, felállításra került a kormányablak rendszer, mely folyamatokat az Operatív Program több projekttel támogatott (járási hivatalok szervezetfejlesztése, kormányablakok kialakítása, munkatársainak képzése, kormányhivatalok szervezetfejlesztése). Az ÁROP támogatatta folyamat és szervezetfejlesztési szempontból a közigazgatási képzési rendszer modernizációját, az államigazgatás, a kormányhivatalok és önkormányzatok szervezetfejlesztését. A szakmai prioritások és a technikai segítségnyújtást egybe számolva a 2013 év végéig a kifizetés az Operatív Program 62%-át érte le (30,1 Mrd Ft). A pályázatos, kiemelt projekt és TA esetében a megkötött támogatási szerződések darabszáma és összege jelentősen emelkedett (703 db, 52.156 Mrd Ft). A teljes OP keretösszeg 107%-a került lekötésre támogatási szerződéssel. A cél az volt, hogy a 8-10% többletkötelezettség vállalással az időszak végére az OP teljes keretének felhasználása biztosított legyen. 2013.12.13-án hagyta jóvá az Európai Bizottság az Operatív Program módosítását, melynek két eleme volt. Az egyik - technikai elemként - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kedvezményezetti részvétele az OP keretében megvalósuló projektek esetében, mely az Európai Bizottsággal korábban levelezésben már egyeztetésre és a Monitoring Bizottság előtt bemutatásra került. Ez az Európai Bizottságtól kapott állásfoglalásban meghatározottaknak megfelelően, a soron következő Operatív Program módosításban került átvezetésre. A másik elem a pénzügyi tábla módosítása a 2012. év végén a regionális versenyképesség célkitűzésen keletkezett forrásvesztésről szóló végső döntés értelmében.
Az Operatív Program előrehaladását 2013-ban is viszonylag a lassú megvalósítás és kifizetés jellemezte, kiemelendő azonban az év vége, mivel az utolsó negyedévben, pár hónapban jelentős felfutás volt tapasztalható. 2013 év végén megfelelő értékű költségnyilatkozat került benyújtásra az Európai Bizottsághoz, így a 2013-ra kitűzött n+2, n+3 célok teljesítésre kerülhettek, melyet az egész intézményrendszer, a Szaktárca, az Irányító Hatóság, a Közreműködő Szervezet és a Kedvezményezettek együttműködésével sikerült elérni. Az év folyamán tapasztalt lassú előrehaladás követően szükséges volt az év végi időszakban a kifizetések felgyorsulására. A lassú előrehaladás okait azonosítva a már több éve tapasztalt problémák merülnek fel, úgymint a projektek megvalósításának előkészítetési elégtelensége, a kedvezményezetti szervezeten belüli döntéshozás lassúsága, mely esetenként érintette a támogatói intézményi rendszert is. Továbbra is probléma mind a kedvezményezetti, mind a támogatói intézményi rendszer oldalon, hogy a közbeszerzések lebonyolítása és azok jóváhagyása lassú, illetve a kedvezményezetti oldalon a közbeszerzések eredménytelen zárulása. Mindez a későbbi csúszások oka, hiszen megismétlendő közbeszerzéseket, illetve a projektek áttervezését (külső erőforrásból tervezett elemek saját teljesítésben történő megvalósítása) okozta. Mind a kedvezményezetti, mind a támogatói intézményi rendszer oldalon kapacitáshiány tapasztalható, illetve a kedvezményezetti oldalon a projektmenedzsment további erősítés szükséges a projektfolyamatok megfelelő menedzselése érdekében, hiszen például a benyújtott elszámolások szinte 100%-ban hiánypótlásra szorulnak az elbírálása során. Az ÁROP esetében is megnőtt a többszereplős, konzorciumban végrehajtott projektek száma, amelyek esetében az együttműködés javítása segíthetné a projektek végrehajtásának hatékonyságát. 2013-ban 8 pályázati felhívás és útmutató (4 könnyített, 4 egyfordulós), valamint 10 kiemelt projekt tervezési felhívás és útmutató került meghirdetésre. A pályázatos konstrukciók főként helyi és megyei önkormányzatok, illetve kormányhivatalok számára kerültek kiírásra. Az éves jelentésben a megjelent konstrukciók tételesen felsorolásra kerültek. A 2013-ban hatályos akciótervekben szereplő valamennyi konstrukció meghirdetésre került. A 2014-ben megjelent akcióterv módosításból kifolyólag meghirdetés előtt álló konstrukciók a későbbiekben kerülnek szóba. 2013-ban az akciótervek felülvizsgálata, módosítása, konstrukciók finomhangolása folytatódott, az ÁROP 2009-2010. évi akcióterv esetében 1 alkalommal módosult (1428/2013 (VII.10.) Korm. határozat), az ÁROP 2011-2013. évi akcióterv 4 alkalommal módosult (1046/2013 (II.5.) Korm. határozat, 1071/2013 (II.21.) Korm. határozat, 1428/2013 (VII.10.) Korm. határozat, 1677/2013 (IX.30.) Korm. határozat). Az akcióterv módosítások során a szaktárcával közösen egyrészt szakmapolitikai, másrészt előrehaladás szempontjából vizsgáltuk meg a projekteket és azon
konstrukciók esetében, ahol az előrehaladás nem volt megfelelő, a keret csökkentésre került, vagy akár a konstrukció törlésére is sor került. Volt olyan projekt, amely végül nem került benyújtásra, a Kedvezményezett döntése alapján visszalépés történt, illetve volt olyan konstrukció, mely esetében a szaktárca és az IH is úgy látta, hogy a megvalósítás során plusz forrás bevonása a szakmai tartalom bővítése mellett indokolt, mely esetekben a keretemelés megtörtént. Az N+2, N+3-as célok teljesítése 2013-ban megtörtént, forrásvesztés nem következett be, az OP összességében 109,9%-ban teljesült. Az N+2, N+3-as célok célkitűzésenkénti vizsgálatával megállapítható, hogy konvergencia célkitűzésen 111,9%-ban, KMR célkitűzésen 105,98%-ban teljesült, a minimálisan elvárt felett teljesült a kifizetés. A december 10-ig hiánytalanul beérkezett kifizetési kérelmek kerültek feldolgozásra, futottak át a rendszeren a költségnyilatkozatba kerülésig, az év végi célok teljesítésének prioritása miatt, az ezt követően beérkezett kifizetési kérelmek kifizetései a 2014-es évre húzódtak át, feldolgozásuk már megtörtént. Folyamatos a kedvezményezetti oldal kifizetési terveinek nyomon követése, így látható, hogy a valóságban ezek hogyan teljesülnek. Ebből az várható, hogy köszönhetően a tavaly év végi túlteljesítésnek, illetve ez eddig beérkezett számlamennyiségnek, a jelenlegi teljesítés, illetve a kifizetés előrejelzések alapján a 2014. december 31-re kitűzött célok teljesítése mindkét célkitűzésen biztosított. A regionális versenyképességi célkitűzés esetében teljesen egyértelműen teljesülni fog, a konvergencia célkitűzés esetében is biztosítottnak látjuk, ott egy kicsit több kifizetésre van még szükség. A 2013 év végi teljesítések és célok tekintetében a 2013-as célok túlteljesítése megállapítható. 2014-ben OP szinten 123 millió EUR-t kell teljesíteni és 109,6 millió EUR már teljesítésre került, vagyis forintra átszámolva 3,7 Mrd-ot kell még idén kifizetni, melynek egy része idén már megtörtént, mely teljesíthető. A forrásvesztés elkerülése érdekében megtett intézkedések idei évben is folytatódnak. A kifizetések gyorsítása érdekében folyamatos a havi szintű célkitűzés és monitoring, melyet NSRK szinten tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, idén a Miniszterelnökség megfelelő egységei végeznek, OP-nként vizsgálják a kifizetés teljesülését. Az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet az Államreform Operatív Program teljesülését vizsgálja a Kedvezményezettektől bekért havi szintű előrejelzés, adatszolgáltatás alapján, melyet folyamatosan monitorozva a megfelelő időben, módon lehetségessé vált a beavatkozás. Az előző év végi tevékenység folytatásaként 2013 év végén is megtörtént a kifizetési kérelmek korlátainak ésszerű csökkentése, mely egyrészt a támogatási összeghez mért százalékos korlát teljes eltörlése, a minimális, 1 millió Ft-ot (3571,43 EUR) meghaladó kifizetési kérelmek elfogadása és a változás bejelentések rugalmas kezelése. Az igényeknek megfelelő
összeghatár ilyen meghatározása - mely korábban 10% volt a tapasztalatok alapján sokat segített, bár a Közreműködő Szervezetnek több apró kifizetési kérelmet kellett feldolgoznia, viszont a Kedvezményezette folyamatosan tudták benyújtani a kifizetési kérelmeket. A kifizetési előrejelzés esetében a projektenkénti kedvezményezetti havi kifizetési előrejelzések alapján gördülő havi kifizetési előrejelzés készül OP és prioritás szinten az időbeni beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében. Ebből látszott az előző havi terv és teljesítés, illetve a következő időszak tervezése, így a feldolgozás során folyamatosan vizsgálhatóak voltak a tervek és tények. A rendszeres személyes egyeztetések a felmerült problémák azonosításában, megoldásában jelentettek megoldást. Az n+2/n+3 célok teljesülésének a vizsgálata negyedéves, majd havi előrejelzések készítésével történt meg, tavalyi évben NFÜ szinten, jelenleg is NSRK szinten, illetve az Irányító Hatóságnál OP szinten havonta vizsgálatra kerül, hogy mennyi számlát nyújtottak be és mennyit kell még a célok eléréséhez benyújtani és feldolgozni. 2013-ban számos pályázatos konstrukció is megjelent, melyek között viszonylag rövid megvalósítással az év végéig lezáró konstrukciók is voltak. Ehhez a potenciális Kedvezményezettek számára pályázat specifikus tájékoztató napok, a Közreműködő Szervezet részvételével kontakt alkalmak szervezetése történt. Sűrűbbé tettük a pályázói tájékoztatói napokat annak érdekében, hogy az itt kapott információk alapján mind a beérkező pályázatok, mind pedig a végrehajtás során érkező beszámolók, elszámolások jobb minőségben készüljenek el, ezzel is segítve a végrehajtás gyorsítását (pl. EMIR képzés elektronikus kifizetés benyújtás, rögzítés segítésére a technikai és felhasználói akadályok elkerülése érdekében). Hivatalos tájékoztató napok kerültek megrendezésre a Támogatási Szerződés megkötése és az elszámolási folyamatokkal kapcsolatban. Folyamatos volt az együttműködés az Igazoló Hatósággal, mely már bevett gyakorlatnak számít. Egyeztetések folytak annak érdekében, hogy az Igazoló Hatóság hogyan tudja ütemezni az év végét, illetve hogyan segíthető mindez az intézményrendszer részéről, hogy költségnyilatkozatot egészen év végéig be tudjunk nyújtani. A rugalmas hozzáállást ezúton is köszöni az Irányító Hatóság az Igazoló Hatóságnak. A tavalyi év éves találkozója, az ARM is a lehetséges forrásmentési technikákról szólt, mely egyeztetése a Bizottsággal folyamatos volt. Mindezeknek is köszönhetően a terveknek megfelelően a kifizetési kérelmek megfelelő összegben beérkezésre kerültek. Megoldást jelentett például, hogy nagy összegű konstrukció tisztán konvergencia régióban, illetve tisztán közép-magyarországi régióban került
megvalósításra és ennek a megvalósítása is megtörtént 2013-ban, így az jelentős összegben hozzá járult az ÁROP célok teljesüléséhez. A Közreműködő Szervezet erőforrásainak átcsoportosítására is szükség volt a célok elérésének érdekében. Az akkor még MAG Zrt.-n belül egyéb más területről kerültek átcsoportosításra Kollégák. A pályázatos konstrukciók esetében a területi irodák is bevonásra kerültek, a kiemelt projektek Budapesten kerültek feldolgozásra. A kifizetések, forráslehívások folyamatainak további felgyorsítása érdekében többlet erőforrást volt szükséges állítani a KSZ oldalon a kifizetésekre, melyet szervezeti egységekből történt átcsoportosítással, gyakornok alkalmazásával oldott meg a szervezet. Az Operatív Programhoz kapcsolódó indikátorok alakulása 2013-ban az 1. prioritási tengely indikátorai közül 4 esetében is jelentős javulás volt tapasztalható a képzettek száma, felülvizsgált jogszabályok száma, hatásvizsgálatok aránya, módosított jogszabályok száma, felülvizsgált ügyintézési eljárások száma esetében. Ezen indikátorok értékének emelkedése a kapcsolódó projektek előrehaladásának, megvalósulásának köszönhető. A 2. prioritási tengely esetében 5 indikátor került meghatározásra, melyek mindegyike javulást mutat, így a képzettek száma, a nyílt pályáztatás eredményeként az államigazgatásban köztisztviselővé vált személyek aránya az adott évben újonnan felvettekhez viszonyítva, a munkakörelemzés útján átalakított munkakörök száma, egyéni teljesítményértékeléssel rendelkező köztisztviselők aránya, köztisztviselői elkötelezettség mértéke az államigazgatásban indikátor esetében is. Az átfogó célhoz rendelt indikátor 3 évente mérendő indikátor, mely a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségét méri, mely 2011-ben megtörtént, így az 2013-ban nem került mérésre, 2014-ben kerül újra meghatározásra. Az éves jelentésben is kiemelésre került egy-egy olyan mintaprojektként tekintendő projekt, amely vagy az elért eredmények miatt, vagy összegszerűen jelentős az Operatív Program céljai szempontjából. Már korábba ismertetett projekt helyett új projektek bemutatása történt meg. Az 1. prioritás esetében az ÁROP-1.2.14 A közhiteles nyilvántartásokról, valamint nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata című kiemelt projekt, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium valósított meg. Ezen projektről a korábbi Monitoring Bizottság ülésen a kedvezményezett részéről részletes ismertetés történt. A Támogatási Szerződés megkötése 2012. december 10-n történt 300.000.000 Ft értékben, melynek 2013 év végéig nagy része kifizetésre került (285.189.297 Ft-ot használt föl). A tervezett befejezés 2013. szeptember 30-n volt, a projekt fizikai tevékenységei le is zárultak. A projekt háttere a közigazgatás
megújulásának egyik feltételeként a közigazgatásban kezelt adatháttér, nyilvántartások minőségének felülvizsgálata, rendbetétele, az adatok megbízhatóságának emelése, a jogosult hozzáférések biztosítása. A projekt céljaként a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezése, amely mindenképp kiterjed a személyi számot, a társadalombiztosítási azonosítót és az adóazonosító jelet azonosítóként használó közhiteles nyilvántartásokra, valamint a természetes azonosítókat kezelő közhiteles nyilvántartásokra, továbbá a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény felülvizsgálata, majd törvényi és rendeleti szintű módosításokra előterjesztés kidolgozása is kiemelt feladat volt. A 2. prioritás esetében egy még le nem zárult projekt kerül bemutatásra, az ÁROP- 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Ez az egyik olyan projekt, mely az ÁROP szintjén viszonylag nagyobb konzorciumban valósul meg, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal konzorciumvezetésével, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium konzorciuma által. A konzorciumi együttműködés a projekt megvalósítása során hol jobban, hol kevésbé jobban volt kielégítő, így az Irányító Hatóság is szerepet vállalt abban, hogy koordinációt segítse, az előrehaladást szolgáló egyeztetések megtörténjenek. A Támogatási Szerződés megkötésének időpontja: 2013.11.11. A leszerződött összeg: 970.000.000 Ft volt 2013-ban, azonban ez a tevékenység kiegészítésével 1.050.000.000 Ft-ra megemelésre került, melynek támogatási szerződés módosítása folyamatban van. 2013. 12. 31-ig kifizetett összeg 575 545 197 Ft A 2013-ban tervezett befejezése: 2014.10.31., mely a keretösszeg felhasználása és a konzorciumi tevékenységek miatt került így meghatározásra. A projekt fő célja a közigazgatási személyzeti rendszer átalakítása, valamint a szervezetrendszert és az eljárásokat működtető személyi állomány fejlesztése a korábbi (az ÁROP-2.2.1. Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítményértékelés és ÁROP-2.2.5. Humánerőforrás gazdálkodás a központi közigazgatásban elnevezésű kiemelt projektekben megvalósított) eredményeket integrálva, azokat kiegészítve, komplex rendszerré fejlesztve, figyelemmel a rendészeti és honvédelmi életpálya rendszer elemeivel való összhang biztosítására. A projekt keretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményeik esetében vezetői és beosztotti munkakörelemzések, több mint 14 000 munkakör esetében történt meg. Előkészítő szakmai tanulmányok készültek el a munkaköri-alapú kiválasztás módszertanának kialakításától kezdve az atipikus foglalkoztatási formák kidolgozásán keresztül teljesen a nemzetközi szakértői karrierút támogatásához szükséges mérőeszközök kifejlesztését átfogóan.
Az Európai Bizottság (EB) kérdése: Köszönti a résztvevőket és köszöni a bőséges és teljeskörű beszámolót az Éves Jelentésről. Az Európai Bizottságnak 2014. június 30-ig megküldésre kerül az Éves Jelentés, melyet a szokott módon két etapban értékel majd. Pozitívan értékelik a projekteknél feltüntetett indikátorokat. Észrevételt tesz az 1. és 2. prioritáson gyengébben teljesítő indikátorokkal kapcsolatban és kéri a cselekvési terv meghatározását ezzel kapcsolatban. Az Akcióterv módosításokkal kapcsolatos kérdések az ismertetés során kimerítően ismertetésre kerültek, így további kérdés ezzel kapcsolatban nincs. További észrevételek várhatóak még az EB részéről. Az IH képviselője kérdése, hogy az éves jelentés kerüljön kiegészítésre az indikátor alulteljesítéssel kapcsolatban, vagy azonnali választ kér a Bizottság. Az EB válasza az éves jelentés kiegészítésének kérése. A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója delegáltja elmondja, hogy a horizontális célokról kimerítő beszámoló található az éves jelentésben. Az utóbbi időben a horizontális célokkal kapcsolatosan igény merült fel a változásra, mivel elmondható róla, hogy túl formális, inkább a produktumokra, formális kimenetekre koncentrál, nem a tartalomra és sok esetben nem releváns. Míg a civil szervezetek esetében az ilyen horizontális célok is eredményeznek változást, addig az önkormányzatok estében ez teljesen formális, tehát, ha egy esélyegyenlőségi tervet kell az önkormányzatnak elkészíteni, azt elfogadja az önkormányzat és utána senki nem foglalkozik vele. Megoldásnak tartanák, ha kiírás specifikusan születnének meg ezek a horizontális szempontok és külön történne, mondjuk egy infrastrukturális, egy képzési konstrukcióhoz az ehhez releváns szempontok meghatározása, akár az összes Operatív Program együttműködésével, ami biztosítaná az egységességet és a projekt-, konstrukciótípusok esetében hasonló szempontok lennének, melyeket konstrukció-specifikusan lehetne összeválogatni (pl. EFOP-nál tervezetten, hogy infrastrukturális projektnél kizárólag környezettudatos, energia-hatékony, megújuló energiaforrások felhasználására van lehetőség). Ezzel kapcsolatban egy útmutató előkészítés alatt áll, mely alapján a segítséget a témával kapcsolatban szívesen felajánlják munkacsoport formájában (civilek, projekt lebonyolítok, tudásfelhasználó szakemberek bevonásával). A 2014-es évre áttéréssel is kapcsolatban felmerül, hogy mindehhez kapacitásra van szükség és az Éves jelentésből is kiderül, hogy kapacitáshiány van. Kérdés, hogy az új szervezeti struktúra mennyiben járul hozzá, hogy a kapacitások bővüljenek, hiszen egyes OP-knél a lebonyolítás kifizetési része leállt a szervezeti változások hatására. Kérdés, hogy az átszervezés hatására bővült, vagy csökkent-e a kapacitás? A harmadik kérdéscsoport, hogy a 2014-re tervezett kapacitásfejlesztési képzéseket tartalmazó projektekhez kapcsolódik. Ezekben a projektekben lesz-e a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos képzés, illetve lehetséges, hogy lesz egy következő projekt, amely tartalmaz ilyen képzést?
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége delegáltja gratulálni szeretne folyamatok felgyorsításához, a forrásvesztés elkerüléséhez, illetve a túlteljesítéshez és a 2014-es kifizetés előrejelzés megfelelő üteméhez, látva az elmúlt egy év jelentős munkáját. Az IH képviselője elmondja, hogy az átszervezés-kapacitás kérdéskörére az egyebek témában kerül megválaszolásra. Két dolgot emel ki az Éves Jelentésből és annak prezentációjából. Az egyik az abszorpciós mutató, mely ÁROP esetében 62%, mely ESZA tekintetében az EU-ban 61% átlagosan, Magyarországon pedig 54%, tehát az EU átlagot is kicsit meghaladja és a magyar felhasználáshoz képest is az ÁROP jól teljesít. A másik a kb. 4,2 Mrd Ft-nyi túlvállalással, tehát a teljes keret fölött vannak kötelezettség vállalásaink, mely a teljes keret 8%-a. Ennyi mozgástér van arra, hogy a lemorzsolódó, visszalépő, visszafizetési kötelezettség alá eső projektekkel kapcsolatos, bármilyen az OP-t érintő objektív körülmény kockázatának csökkentésére. Tekintettel arra, hogy a kormányzat a megvalósító és a támogató is, ennek elegendőnek kell lennie. Az Éves Jelentésből levonható két tanulságból az egyik, a benyújtott kifizetési kérelmek majdnem 100%-os hiánypótlásának megszüntetése, mivel a 7. évben ezeknek a hibáknak már nem lenne szabad ekkora mértékben jelen lenniük, ennek kezelése rendszer szinten szükséges, mellyel az Irányító Hatóság kiemelten fog foglalkozni, hogy javulás legyen elérhető. A másik fontos tanulság összefügg a felgyorsult folyamatokkal, mivel bevezetésre került néhány intézkedés, mely Kedvezményezettek motiválását segítette a projektvégrehajtásra. Ilyen például, hogy Támogatási Szerződés módosítás a projektmenedzsment költségének 5%-os csökkentésével lehetséges, melytől csak indokolt esetben tér el az Irányító Hatóság. Mindennek filozófiája az, hogy a projektmenedzsment felelős a projekt végrehajtásának előkészítéséért és koordinálásért, tehát a Támogatási Szerződés módosítására, ha azért van szükség, mert a végrehajtásban keletkezik elmaradás, vagy már tervezve sem volt megfelelően a projekt, az a projektmenedzsment felelőssége. Tekintettel arra, hogy a kifizetéseket akadályozta a Támogatási Szerződés módosítása, így ennek a szabálynak az alkalmazása hatással van a módosítások kérésére is. A másik szabály egy arányossági szabály, melyet az utolsó időszakban kerül vizsgálatra és alkalmazásra, azon alapul, hogy jelentős számban jóval előrébb tart a projektmenedzsment költségek felhasználásának aránya a projektköltségvetés egyéb, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó tételeihez képest. Ebből következően a projektmenedzsment kifizetési aránynak megfelelő szakmai megvalósítási költségarány esetén lehet csak további projektmenedzsment költség elszámolás, mely arra ösztönzi majd a projektmenedzsmentet, hogy húzza fel a szakmai megvalósítást arra kifizetési szintre, ahol a projektmenedzsmenté áll. A kiírásspecifikus horizontális szempontok a 2007-2013-as időszakban elég sok küzdelmet
jelentettek, így 2014-2020 időszakára a beruházás-típusonként értelmezett szempontok alkalmazása valósulhat meg. Az MB elnöke szavazásra bocsátotta az Éves Jelentés elfogadását és felhatalmazást kért az EB felé benyújtásra. Az MB elnöke megállapította, hogy az Éves Jelentést az MB egyhangúlag elfogadta és annak az Európai Bizottsághoz történő benyújtásához hozzájárult. 3/2014. (VI.11.) ÁROP MB határozat: Az ÁROP 2013. Éves Jelentés elfogadása Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta a 2013. Éves Jelentést. 2014-es kitekintés A 2014-es kitekintés adatait forintban, euróban, illetve százalékban mutatja be az Irányító Hatóság az ÁROP kumulált és célkitűzésenkénti előrehaladását 2014. május 31-i állapot szerint. Az adatokból megállapítható, hogy a támogatási szerződéssel rendelkező projektek teljes összege magasabb, mint az OP teljes kerete, melyből látszik, hogy az OP jelentős többletkötelezettség vállalást tartalmaz annak érdekében, hogy a teljes keret az időszak végéig 100%-osan felhasználásra kerüljön. A kifizetés (34,1 Mrd Ft, 122,1 ) 70%-on áll, a Bizottságtól lehívás pedig 42%. A konvergencia célkitűzésen a kifizetésre került 66%, a Bizottság felé 39% került lehívásra. Ez a célkitűzés is tartalmaz túlvállalást az abszorpciós célok elérése érdekében. 2013-ban az önkormányzatoknak megjelent projektek tisztán konvergenciás konstrukciókat is tartalmaztak. A regionális versenyképesség célkitűzés is hasonlóan tartalmaz tisztán KMR-es konstrukciókat, itt kifizetésre került 80%, a Bizottságtól 47% került lehívásra. Az n+2, n+3-as célok teljesülése OP szinten 2013-ban túlteljesítéssel zárt, 2014-ben 34,4 Mrd forintot kell teljesíteni, melyből 2014. május 31-ig 30,7 Mrd forint került kifizetésre, tehát 3,7 Mrd forint kifizetése szükséges még. Havi mérés történik, mely a terveket a valósághoz viszonyítja, 2014. május 31-n a terv 4,47 Mrd Ft kifizetése volt, a tény 2,05 Mrd volt, 46%-os, bent álló számla 4,12 Mrd Ft, mely elegendő mennyiségű, a Közreműködő Szervezettel közösen történik ennek a számlaállománynak a csökkentése, mielőbbi feldolgozása. Célkitűzésenként a konvergencia régióban 2014- ben 3,1 Mrd Ft-ot kell teljesíteni még, mely az eddigi tendencia és tapasztalatok alapján ez teljesíthető. A Közép-magyarországi régióban 600 millió forintot kell
teljesíteni év végéig, mely a bennálló számlaállománnyal teljesíthető. Mindezekből következtethető, hogy teljesíthető az n+2, n+3-as célok 2014-ben. A fizikai előrehaladást szemlélteti az akcióterv módosítás. Indoka az az ismételt vizsgálat volt, melynek során a kiszűrésre kerültek a nem megfelelően előrehaladó projektek a megfelelően haladó projektek és a megfelelően haladó projektek keretébe átcsoportosításra kerültek a források. Két új konstrukció is nevesítésre került az akciótervben, melyek meghirdetésének előkészítése folyamatban van. A Pályázatos konstrukció egy már régebbi akciótervekben is szereplő konstrukció, mely most ismét bekerült az akciótervbe csökkentett keretösszeggel, ez az ÁROP-1A3 Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban. Ennek jelenleg más konstrukcióktól való lehatárolási egyeztetése történik, az útmutatója előkészítés alatt. A Kiemelt projekt esetében az NGM a kedvezményezett, az ÁROP-1.2.23 A nyugdíjrendszer modellezési, hosszú távú előrejelzési elemeinek fejlesztése, a kiegészítő nyugdíjrendszerek lehetőségeinek feltárása, mely 150 milliós kerettel került be az akciótervbe és a Világbankkal együttműködésben végzik el a feladatot. Várhatóan június hónapban mindkét konstrukció meghirdetésre kerülhet. 3. napirendi pont: Egyebek A MB magyar delegáltjainak tájékoztatására az IH képviselője elmondja, hogy az intézményi átalakulás első lépése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével az Irányító Hatóság a Miniszterelnökségbe kerül, mely sem kapacitási, sem eljárási, vagy más kérdést nem vetett fel, a projektekre hatása nem volt. A második lépésben a közreműködő szervezeti feladatokat ellátó MAG Zrt. integrálása, majd megszűnése volt. A közreműködő szervezeti feladatok delegált feladatok az Irányító Hatóságtól, ezért ezeket a feladatokat a Miniszterelnökség látja el, a delegált feladatokat ellátó szervezeti egység különálló, a MAG Zrt.-ből átkerült kollégákkal, megőrizve az ottani belső struktúrát, oly módon kialakítva az IH és KSZ egy szervezetben való működését, hogy az irányítási és ellenőrzési nyomvonalak szükséges lépései azok ugyanabban a workflowban meglegyenek, mint ami korábban volt, illetve azok az audit, ellenőrzési szempontok, amelyek az első és második szintű ellenőrzéshez kellenek ugyanúgy megmaradjanak és maradjanak belső kontrollok. Ezért alakult két főosztály, hogy az egyik az irányításért, a másik a lebonyolításért felel, az egész egy szervezetben van, az Irányító Hatóság, mint főhatóság az EK rendelet szerint kapja a jogosítványokat és ő delegál feladatokat, melyek ebbe a két szervezeti egységbe vannak delegálva. Az
eljárásrendeket (4/2011-es Korm. rendelet és résszabályait tartalmazó EMK) ez minimálisan érintette (ahol eddig közreműködő szervezet volt megnevezve, ott ezután Az Irányító Hatóság lebonyolításért felelős szervezeti egységét kell érteni. Ez az a megoldás, amely a KSZ-ek szervezeti integrációját, a közigazgatásba való integrálását a céges világból lehetővé tette, mely egy első lépés a 2014-2020-as intézményrendszer kialakítása szempontjából, a második lépés az, hogy az ilyen módon a közigazgatás által végzett irányító hatósági és közreműködő szervezeti feladatokat újragondolva, átszervezve, a leendő jogszabályoknak megfelelve a feladatok elosztását elvégezve kialakulhat az IH-KSZ-t az Irányító Hatóságban magába foglaló szervezet, amely a közigazgatáson belül működik. Mindezt a 2014-2020-as akkreditációs folyamatra és indulásra kívánatos elérni. Mindez a Bizottsággal folyamatos egyeztetés alatt ál, a tárgyalások, egyeztetések a második fázis kialakításával kapcsolatosak jelenleg. A kapacitások tekintetében jelenleg a közigazgatási program lebonyolítását, végrehajtását összességében 42-43 fő végzi, ¼ - ¾ a megoszlás az IH és a KSZ között, a fluktuációs görbe jelenleg egy viszonylag mélyponton áll, mely kezelésére álláspályázati felhívások közzétételére került sor. A körülbelül 50 jelentkező közül 15 új munkatárs kiválasztása zajlik alapvetően KSZ feladatokra, de az IH-ban is egy-két terület humán jellegű erősítése történne meg. A tervek szerint 55-60 fő végzi majd az IH-KSZ feladatokat, illetve a KÖFOP ad majd feladatokat számukra. A KSZ-ek közigazgatásba való integrálásának mozgatórugója az a kormánydöntés, hogy állami pénz, fejlesztéspolitikai forrás kezelésében csak köztisztviselők vegyenek részt, ne legyenek cégek ebben a láncolatban, amit lehet, azt in-house módon kell megoldani. Így például az értékelők tekintetében is a cél az, hogy a közigazgatáson belül kialakításra kerüljön olyan képesség, mely a közigazgatáson belül meglévő szervezeti egységekkel, vagy kiépítendő kapacitásokkal látja el ezen feladatokat belső erőforrásból, s amennyiben szükséges, csak annak mértékében vegyen igénybe külső erőforrásokat. A szervezeti változások harmadik lépéseként az új Kormány megalakításával a kialakított kormánystruktúra újraosztja az e-közigazgatás, informatika és közigazgatás szervezés és fejlesztés feladatkörét, melynek megfelelő minisztériumi működési modell kialakítása a napokban van folyamatban. A fő változás, hogy a közigazgatás szervezéséért és fejlesztéséért a Miniszterelnökség a felelős, az informatika és infokommunikációs stratégia irányításáért, politikai meghatározásáért a Miniszterelnökség a felelős, az e-közigazgatásért a Belügyminisztérium, míg a Magyar Kormány informatikáért felelős tagja pedig a Nemzeti Fejlesztési Miniszter, aki az informatikai stratégiai döntések végrehajtásáért felel.
Az EB kérdése: elhangzott, hogy a KÖFOP-pal kapcsolatos feladatokat az IH-KSZ látja el. Hogyan történt az IH-ban rendelkezésre álló meglévő tudás, tapasztalat beépítése a KÖFOP-ba a tervezés során. Történt-e ezzel kapcsolatban HR felmérés, mekkora kapacitás szükséges az ÁROP-EKOP zárásához és a KÖFOP feladatok ellátásához együttesen. Másik kérdés az e-közigazgatási feladatmegosztással kapcsolatos, milyen elképzelés van a három tárca között megosztott feladat koordinációjával kapcsolatban? Az IH képviselője az első kérdéssel kapcsolatban elmondja, hogy a feladatok beszervezésének egyik célja az, hogy a feladatok ellátásához szükséges kapacitás bármikor megfelelő volumenben rendelkezésre álljon. Tekintettel az uniós források kiemelt fontosságára a kormányülések napirend előtti pontja is ennek felhasználásával kapcsolatos beszámoló és problémák orvoslása, amely jelenti például a közigazgatáson belüli humánerő átcsoportosítást, átszervezést is. Ez felhasználásra került a jelenlegi szervezeti átalakuláskor is, a Miniszterelnökség egyes területéről átirányításra kerültek olyan hiányterületekre szakértők, melyek feltöltése folyamatban van. A KÖFOP előkészítését egy másik szervezeti egység végezte, nem az Irányító Hatóság, az IH átalakulás, a KSZ integrációs feladatok és a kifizetések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A Miniszterelnökségen belül az OP-k koordinálását ellátó, értékeléssel, tervezéssel, monitoringgal kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egység biztosította a humánkapacitást a KÖFOP tervezéséhez. Az új rendszerben az új eljárási szabályoknak megfelelően, várhatóan 55-60 főre felduzzasztott IH-KSZ a kifutó feladatokat, zárást és a KÖFOP indítását is el tudja látni, illetve a Miniszterelnökségen belüli átirányítással megoldható a szükséges kapacitás biztosítása. A koordináció a Statútum megjelenésével egyértelműen a Miniszterelnökséghez került, a Miniszterelnökség kormányzati koordinációs feladatokat lát el, illetve szakminisztériumi feladatkörrel rendelkezik. Ezen felül vannak a szakminisztériumok. A Statútum kimondja, hogy a kormányzati informatikai és infokommunikációs politikáját a Miniszterelnökség határozza meg, ezzel a koordinációs feladatokat, a kormányzati informatikai, infokommunikációs tevékenység irányainak összehangolását a Miniszterelnökség látja el. Az EB kérdése: zajlik-e a záráshoz kapcsolódó tevékenységek tervezése (kapacitás, feladatok), illetve várható-e OP módosítás? Milyen értékelések várhatóak a közeljövőben, mivel az Éves Jelentés is tartalmazta, hogy 2013-ban nem volt? Ami már a KÖFOP-ra is mutat, az az a kérdés, hogy milyen módon sikerül az ÁROP tapasztalatait átvinni? Kérdés ez azért is, mivel a tervezésből az IH kimaradt.
Az IH képviselője válaszában a KÖFOP tervezéssel kapcsolatban elmondja, hogy a tervezés során az IH képviselete az IH vezető által történt, mivel a tervezést végző főosztály általa vezetett. A zárás tekintetében tavaly év végén zárási munkacsoport alakult, ami a Miniszterelnökségen belül a szabályozással, pénzüggyel, fejezetkezeléssel, monitoringgal foglalkozó szervezeti egységekből áll össze, és alapvető célja az, hogy a záráshoz kapcsolódó központi iránymutatásokat, szabályozókat állítsa össze. Mostanra összeállt egy zárási útmutató, melynek megjelenési formáját szükséges meghatározni, közben az IH-k a specializációt megkezdték. Amikor a feladat szabályozási része elkészült, a technikai feladatok meghatározása megtörténik, az ehhez szükséges kapacitások megállapítása is megtörténik, melyhez a szükséges informatikai, HR beavatkozások, feladat átcsoportosítások elvégezhetőek. Értékelés beszerzése várható a 2007-2013-as időszakkal kapcsolatban, mely az ÁROP-pal kapcsolatos értékelést is tartalmazza, melynek tartalmáról írásban visszajelez az IH. A KÖFOP tekintetében egyeztetések folynak a Bizottsággal, mivel a központi koordinatív szerep ellátásához szükséges a finanszírozási háttér megteremtése. Amíg az előző négy évben a nagy rendszerek szervezeti átalakulása történt meg, addig a jelen négy évben az átalakult és költségvetésileg fenntartható szervezeti keretek szolgáltatási színvonalának növelése fogalmazódik meg kormányzati célként. A központi koordináció megerősítése szükséges, hogy - a több minisztériumot is érintő - szolgáltatások el tudjanak jutni a lakossághoz, mivel ebben hiányosságok, gyengeségek voltak, mivel prioritásként eddig a szolgáltatáshoz kapcsolódó szervezeti struktúra megváltoztatása, HR kapacitás, szervezetfejlesztés, a működési környezet, épület, elhelyezés kialakítása szerepelt. A szolgáltatás elérhetősége, annak színvonala, az igénybe vevőjének elégedettsége irányában vannak most feladatok, ezért alakította úgy a feladatokat a Kormány, a Miniszterelnökség lássa el a koordinációs feladatokat, ezért alakult ki a KÖFOP gondolata márciusban, amikor ezek a feladatok körvonalazódtak, az ennek megfelelő tartalommal. A KÖFOP első része arról szól, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés motorját jelentheti a közigazgatás működésének a vállalkozások és a lakosság szolgálatába állítása. Az 1. és 2. prioritás erről szól, a központi koordináció megvalósítása és a közigazgatás szolgáltatói spektrumának megteremtése. A tapasztalatok átvezetés nyomán csak olyan projektek kerülnének a rendszerbe, amelynek közvetlenül lakossági, vagy vállalkozói kapcsolata van. Mindez igaz az EKOP-ra és az ÁROP-ra is. Az eddigi beavatkozások, amelyeket eddig megtörténtek (szerverháttér kiépítés a szolgáltatás kiszolgálására pl. önkormányzati ASP, gerinchálózat kiépítse az összes
közigazgatási intézmény kiszolgálására) a működéshez szükséges háttér megteremtése. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatbázisok működőképességét szolgáló jogszabály környezet felmérése a 2007-2013-as időszak feladata volt, az, amikor ebből a felmérésből elérhető szolgáltatást fog kapni a lakosság és a vállalkozás, az alapvetően a 2014-2020-as időszak, felismerve az eddig megvalósított ilyen projektekre építhető további szükséges fejlesztéseket, a további fejlesztendő területek feltérképezése mellett, így erősítve a felhasználó-közeli feladatok ellátását. Ez az átvezetés fontos az ÁROP-EKOP és KÖFOP között. A 3. és 4. prioritás, mely jelenleg a legnagyobb vitaforrás a Bizottsággal, azt tartalmazza, hogy ami az 1. és 2. prioritásban történik a közigazgatás területén, az a közszolgáltatások területén (pl. oktatás, egészségügy, szociális ellátások területe) is megtörténhessen, így a központi koordináció kialakulhasson. Például ha a súlyponti kórházak megépülése után a kapacitáskihasználásban gondot jelent a ráhordó hálózat működése, ott ezt orvosolni lehessen megfelelő központi beavatkozással. Ha egyetem építése, fejlesztése történt, de a szociális és egészségügyi ellátórendszer nem alkalmas kapacitásban ennek kiszolgálására, akkor ez a tárcák illetékes területeinek bevonásával komplex módon kezelhető legyen. Ha egy autógyár építése után szükséges az ott dolgozók gyermekeinek ellátásához oktatási intézmény létesítse, megfelelő tömegközlekedés az ott dolgozók megtartása érdekében, szakképzés indítása a fogalakoztatás megfelelőbb kiaknázása érdekében, az megoldható legyen. Mindehhez óriási szabályozási unkák szükségesek, melyek jelentős része még hátra van. Ezekben a feladatokban egyre nagyobb a szerepvállalása a civil szervezeteknek és egyházaknak, melyet össze kell hangolni az állami ellátó rendszer szerepvállalásával és ennek a egységnek a megszervezése a 3. és 4. prioritás célja. A KÖFOP Európai Bizottság számára történő megküldése megtörtént, a társadalmasításra kihelyezése a mai napon történik meg. A társadalmasítás keretében a Monitoring Bizottsági tagok is megkapják az anyagot. Várjuk az észrevételeket, véleményeket. A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója delegáltjának kérdése: A KÖFOP-nak nyílt társadalmi egyeztetése lesz-e? Az IH képviselőjének válasza: mai napon fel fog kerülni a honlapra és a szokásos rend alapján véleményezhető. Az EB kérdése: négyszemközti egyeztetés tartható e az ülés után a KÖFOP-pal kapcsolatban. Az IH képviselőjének válasza: tájékoztató jellegű információkkal áll rendelkezésre. Az MB elnöke bezárta az ülést.
Az ÁROP MB 2014. június 11-i ülésének részvételi listája Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ME - KÖZIG IH Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Tagok A Környezet és Természet-védő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács Roma delegált - ORŐ Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács Képviselői Oldal Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács Munkavállalói Oldal Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Belügyminisztérium Miniszterelnökség Nemzeti Fejlesztési Minisztérium NGM államháztartásért felelős államtitkárság ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTAK EUB, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság EUB, Regionális Főigazgatóság Magyar Államkincstár - Igazoló Hatóság NGM - Központi Harmonizációs Egység Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság ME KPLF Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nyugat-Dunántúli RTKF Közép-Dunántúli RTKF Észak-Magyarországi RTKF Dél-Alföldi RTKF Észak-Alföldi RTKF Dányi Gábor Nagy Tímea Éger Ákos Fehér József Vicze Gábor dr. Futó Iván dr. Rupp Zoltán Zsigmond Nóra Szabó Teréz Krisztina Tóth Judit Dr. Szabó Zoltán dr. Lehmann Marianna Márton Attila Deák Sarolta Nyárády Katalin Kosztáné Csík Tímea dr. Antal Tímea Vízhányó Ferenc