Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ügyiratszám: 01/17973-6/2015 Tárgy: Szeged városképi védelméről szóló rendelet megalkotása Melléklet: 1 pld. rendelet-tervezet Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Főépítésze Véleményezésre megküldve: Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: Szeged, 2015. március 13.
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! A 2013. január 01.-től módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.), amely új jogintézményeket vezetett be és hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet1.), amely a végrehajtásra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Az Étv. 62.. (6) bekezdése értelmében felhatalmazást kap a települési önkormányzat arra, hogy rendeletben állapítsa meg: 62. (6) 3. azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, rendeltetésváltozások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes szabályait, 4. a helyi építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló szabályokat, 7. a településképi kötelezés és a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit és mértékét. Azok a települések, amelyek a városkép védelme érdekében rendeletet alkotnak, Tervtanácsot működtetnek, lehetőséget kapnak az országos normatív szabályok figyelembevétele mellett helyi szabályok alkalmazására. Amely települések nem élnek a felhatalmazással és nem alkotnak rendeletet, azoknak az országos szabályok szerint alakul a településképük anélkül, hogy a lényeges városképi elemekre befolyással lehetnének. A tervezett új szabályozás jelentős segítséget és jogbiztonságot nyújt az építtetők részére, mert az engedély nélkül építhető építmények esetében bejelentési eljárás keretében előre tisztázhatók az építés feltételei. Az önkormányzat a településkép alakítással kapcsolatban a következő lehetőségekkel élhet: 1. Településképi véleményezési eljárás Településképi véleményezési eljárást folytathat le az érintett telek helye szerinti település polgármestere azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, amelyeknél a területi építészeti-műszaki Tervtanácsnak nincs hatásköre és amennyiben összevont telepítési eljárást (ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt) nem kezdeményezett az építtető. A polgármester a véleményét a helyi rendeletben meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti- műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva adja ki. A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a telepítés településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményének való megfelelést, az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint a
közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását. A rendelettervezet 1.- és 2. sz. melléklete tartalmazza azokat a helyszíneket és eseteket ahol építési engedélyezési eljárás esetén indokolttá válhat a településképi véleményezési eljárás. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. Lényeges változás tehát, hogy míg korábban az építési engedélyekkel kapcsolatos véleményt a Tervtanács hozta, és az nem volt az eljárás során kötelező érvényű, az új eljárási rendben a főépítész vagy a helyi Tervtanács véleményén alapuló polgármesteri döntést - fellebbezés esetén - a másodfokú hatóság, vagy a bíróság felülbírálhatja. 2. Településképi bejelentési eljárás Az Étv. új rendelkezése szerint a polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon a hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást tudomásul veszi és a bejelentőt értesíti, ha a bejelentés megfelel a jogszabályi követelményeknek és illeszkedik a településképbe. Megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe. A törvényi rendelkezés szerint a tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg. A rendelet-tervezet 3. sz. melléklete határozza meg a településképi bejelentési tevékenységeket. A döntés kötelező érvényű, ellene fellebbezni a közgyűléshez lehet. A javaslat szerint a polgármester a döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg. 3. Településképi kötelezési eljárás Az Étv. új rendelkezése, hogy a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Önkormányzati rendeletben a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedhető bírság kiszabását lehet elrendelni. A polgármester az önkormányzat rendeletében meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le az Étv.-ben meghatározott esetkörben. A polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. A rendelet-tervezet meghatározza azokat az esetkörök amikor településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni. 4. Helyi építészeti és műszaki Tervtanács 2012. december 31-ig az Étv. 62. (1) bekezdés q) pontban kapott felhatalmazás alapján a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet2.) szabályozta a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok működését. Ez alapján, illetve a 2000. március 1-től hatályba léptetett Étv. 6. (7) bekezdés értelmében a helyi
önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a főépítész vezetésével - Tervtanácsot működtethetett. Így alkotta meg Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és a véleményezésre benyújtandó tervek köréről szóló rendeletét. 2013. január 01-től a módosult Korm. rendelet2. 1. (1) bekezdésében meghatározta, hogy az Étv.- ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz lehet a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt kikérni. A rendelettervezet a fentieknek megfelelően a Tervtanács összetételének és működésének alapvető szabályait határozza meg. A részletes szabályokat a Polgármester egyetértésével ügyrendként a Tervtanács fogadja el. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredménye az alábbi: Társadalmi hatások: E rendelet megalkotásával és sikeres végrehajtásával városképi szempontból rendezettebbek lesznek a város frekventáltabb területei. Gazdasági hatásai: Az igényesség és rendezettség feltételezi a jó gazdasági környezetet, mely vonzó lehet új befektetések számára. Költségvetési hatásai: A 2015. évi költségvetés Önkormányzati kiadás/költségvetési kiadások/működési kiadások/fejlesztési feladatok/önkormányzati Tervtanács soron 3.500.000.- Ft áll rendelkezésre a Tervtanács idei működtetésére. A településképi kötelezésből bevétel képezhető esetenkénti maximum 50.000.- Ft-os bírsággal számolva. Környezeti következményei: A település városképi megjelenése rendezettebbé, így vonzóbbá válik, mind az épített, mind a természeti környezet tekintetében. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: Az adminisztrációs terhek nőnek, a Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztály munkája növekszik, hiszen az új eljárások során keletkező cselekményeket kell dokumentálni, valamint a Tervtanácsot működtetni. Előreláthatóan az osztály munkatársai közül 1 fő teljes munkaidejét ki fogja tölteni az eljárásokkal kapcsolatos feladat, ezért a munkák osztályon belüli átcsoportosítása szükséges. Egészségügyi következményei: A rendelettel elérni kívánt cél megvalósításával az önkormányzat a város arculatának befolyásolása során településkép szempontjából élhetőbbé teszi a város környezetét. Az élhetőbb környezet a városlakók mindennapjaira is kihat. Az esztétikusabb látvány, a rendezettséget sugalló környezet az ember pszichikumára is pozitív hatást gyakorol. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet végrehajtása osztályon belüli munka-átcsoportosítást igényel. A tárgyi feltételek adottak, azonban az ETDR-be (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer) a megbízott munkatársnak be kell jelentkeznie, mivel a településképi véleményt
az elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni a Korm.rendelet1. szerint. A Tervtanács működéséhez a pénzügyi feltételek 2015 évre biztosítottak. Indokolás - a védelem várható hatása: A rendeletalkotást egy esztétikusabb, a meglévő értékeket nem romboló városkép kialakításának az igénye teszi szükségessé, amelynek elmaradása esetén a településkép javítását célzó intézkedések eredménytelenebbek lesznek. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet 24. (7) bekezdése alapján az (1)-(6) bekezdések alá nem tartozó előterjesztéseknek tartalmazniuk kell legalább a döntési javaslatok indokait, amelyet az előterjesztés szövege tartalmaz. Az előterjesztést az érintett önkormányzati gazdasági társaságokkal (Városkép Kft., Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.) egyeztettük és az előkészítésbe bevontuk a területileg illetékes megyei és állami főépítészeket, továbbá a műemlékvédelmi szakembert is. Észrevételeiket a rendelet-tervezetbe beépítettük. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a rendelet-tervezet és a határozati javaslat elfogadására. Szeged, 2015. március 13. Dr. Botka László polgármester
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2015. ( ) önkormányzati rendelete Szeged városképi védelméről Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdésének 3-4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet célja A rendelet célja Szeged Megyei Jogú Város településképi védelme érdekében a) az épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, b) a meglévő városépítészeti értékek és a tervezett városképi elemek, településfejlesztési célok harmonikus összehangolása az illeszkedési elvárásokra tekintettel és az ezekkel összefüggő eljárási szabályok megalkotása. 2. A rendelet hatálya A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásokra terjed ki. 3. Településképi véleményezési eljárás (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az 1. sz. melléklet szerinti esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva. (2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 2. sz. melléklet szerinti esetekben a helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva. (3) Amennyiben a helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjának kialakításában akadályoztatva van határozatképtelenség miatt, ezáltal a polgármester által meghatározott határidőben a (2) bekezdésben meghatározott véleményét nem alakítja ki, ebben az esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul a településképi vélemény. (4) Az eljárás a 4. sz. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul. 4. A véleményezés részletes szempontjai (1) A telepítéssel kapcsolatosan vizsgálni kell a telek beépítési módját a) az esetleges távlati ütemezés lehetőségére tekintettel, valamint b) a környezetbe való illesztést a szomszédos ingatlanok beépítésének, rendeltetésének, és léptékének figyelembe vételével, c) védett építészeti érték érintettsége esetén annak érvényesülését, a méltó környezet fenntartása, megteremtése érdekében. (2) Vizsgálni kell az építészeti összhangot a) az alaprajzi elrendezés és a homlokzat, b) az alaprajzi elrendezés és az építészeti tömeg között. (3) Az épület külső megjelenésével kapcsolatosan (homlokzat, tetőforma) vizsgálni kell, hogy
a) a terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információs berendezés megjelenésére, elhelyezésére javaslatot, továbbá b) tartalmaz-e a telek vagy felépítmény vonatkozásában látható épületgépészeti vagy közmű megoldásokat. (4) Az ingatlan közterületi kapcsolatánál vizsgálni kell, hogy a) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül, vagy közvetve érintő beavatkozásokra, továbbá b) biztosítja-e a biztonságos közlekedés feltételeit, jelent-e korlátozást a forgalomban résztvevők számára. 5. Településképi bejelentési eljárás (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 3. sz. melléklet szerinti esetekben. (2) A településképi bejelentés tárgyáról szóló polgármesteri döntés az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul. (3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az 5. sz. melléklet szerint benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. (4) A tervdokumentációnak tartalmaznia kell a bejelentés tárgyának megfelelően legalább az alábbi munkarészeket a) a 3. sz. melléklet I. pontja esetében: aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, ac) alaprajzot, ad) valamennyi homlokzatot, ae) utcaképben való megjelenés esetén utcaképi vázlatot vagy látványtervet, színtervet. b) a 3. sz. melléklet II. pontja esetében: ba) műszaki leírást, bb) közterületet érintő elhelyezés esetén m=1:500 léptékű helyszínrajzot, bc) a reklám berendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását, bd) az érintett felület egészét érintő homlokzatot, be) fotómontázst vagy látványtervet, világító reklámeszköz esetén éjszaki látványtervet is. c) a 3. sz. melléklet III. pontja esetében: ca) műszaki leírást, mely tartalmazza caa) az új rendeltetésnek megfelelő használatot, technológiai leírást, cab) a szomszédos és környező ingatlanokat érintő változásokat és hatásokat, cac) továbbá a szükségessé váló esetleges beavatkozásokat, cb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, cc) szükség szerint alaprajzot, valamint cd) szükség szerint homlokzatot és/vagy látványtervet, amely a közterületről látható változást mutatja be. (5) A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az építési szabályok teljesítése, b) védett környezethez illeszkedés, c) településképi összhang, d) szerkezeti és funkcionális megfelelőség, e) távlati fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása. (6) Az igazolás érvényességi ideje a tudomásulvételtől számítva: a) állandó építmény esetén határozatlan idejű, b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap, c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése esetén 1 év,
d) cégér, valamint cégjelző és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig, e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig. 6. Településképi kötelezés (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a reklámok, cégérek a) jó műszaki állapotát fenntartani, b) az idejétmúlt vagy használaton kívüli információkat tartalmazóakat megszüntetni, c) a megváltozott környezethez illeszkedést biztosítani. (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a helyi építészeti értékvédelem érvényesítése céljából a) biztosítani a helyi építészeti értékvédelmi rendeletnek való megfelelést a karbantartás és használat során, b) biztosítani a jó műszaki állapotot, c) felújítás vagy építés során alkalmazni az Önkormányzat által készíttetett színdinamikai tervet. (3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. 7. Tervtanács (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész. (2) A Tervtanács tagjait a Polgármester nevezi ki az elnök javaslata alapján. (3) A kinevezés 4 évre szól, amely meghosszabbítható. (4) A Tervtanács 5 taggal határozatképes. (5) A Tervtanács ülésein tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak: a) a városkép védelmében, a városfejlesztésben, a városüzemeltetésben és a környezetvédelemben illetékes közgyűlési bizottság által delegált tag, b) a Polgármesteri Hivatal városfejlesztéssel érintett irodájának képviselője, c) a Polgármesteri Hivatal építéshatósági ügyekkel érintett irodájának képviselője, d) a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetéssel érintett irodájának képviselője, e) érintettség esetén a járási hivatal építéshatósági ügyekben illetékes irodájának képviselője, f) állami főépítész, g) megyei főépítész, h) a területileg illetékes önkormányzati képviselő, i) védett terület vagy objektum esetén a szakterületileg illetékes szerv/szervek képviselője. 8. (1) A Tervtanács működési költségeit a Közgyűlés az éves költségvetésében biztosítja. (2) A tervtanácsi eljárás díjmentes. (3) A tervtanácsi tagokat az ülésen való részvételért, a szakbírálót (opponenst) a véleményezendő tervdokumentáció tartalmától, jellegétől és a ráfordított időtartam nagyságrendjétől függően szakértői díj illeti meg, amelynek mértékét a költségvetés figyelembevételével a Polgármester állapítja meg. 9.
(1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a munkával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerinti illetékes szervezete látja el. (2) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg, amelyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester egyetértésével a Tervtanács fogad el. 10. Záró rendelkezések (1) Ezen rendelet 2015. szeptember 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépése előtt kihelyezett reklámok, cégérek további fennmaradása érdekében az ügyfél a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül településképi bejelentési eljárást köteles kezdeményezni. Dr. Botka László s.k. Polgármester Dr. Mózes Ervin s.k. Címzetes Főjegyző A rendeletet megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. -i ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.
1. sz. melléklet a /2015. ( ) önkormányzati rendelethez Építmények amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz a Polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza 1. Helyi területi védelem alatt álló objektumcsoportban az egyedi védelem alatt nem álló ingatlanok építményei. 2. Sugárutak Belvárosi műemléki jelentőségű terület határa és 3. körút közé eső szakasza között fekvő közterülettel határos ingatlanain közterülettel vagy előkerttel határos építményei. 3. Boldogasszony sgt. kivéve a műemléki jelentőségű területet mentén fekvő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei. 4. Temesvári krt. mentén fekvő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei. 5. A 3. körút belső és külső ívét érintő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei. 6. Beépítésre szánt területek, különleges területén lévő építményei közül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 24. (2) bekezdés i), k) és n) és o) pontjaiban meghatározott esetkörök. 7. Beépítésre nem szánt területek különleges területén lévő építményei közül az OTÉK 30/B. (2) bekezdés f), h) és i) pontjaiban meghatározott esetkörök. 8. Építési engedély köteles reklámtartó építmények.
2. sz. melléklet a /2015. ( ) önkormányzati rendelethez Építmények amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz a Polgármester településképi véleményét a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza 1. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet 1., 2/b., 2/c., 2/d és 3. sz. mellékletében felsorolt épületek, építmények, képzőművészeti alkotások, térfalak, sarokbeépítések, parkok, terek. 2. Műemlékek műemléki környezetében lévő külső megjelenés változásával érintett ingatlanok. 3. Szeged belvárosa műemléki jelentőségű területén lévő külső megjelenés változásával érintett ingatlanok. 4. A Nagykörút belső és külső ívét érintő ingatlanok közterülettel vagy előkerttel határos építményei. 5. Ötnél több rendeltetési egységet magába foglaló építmény. 6. Beépítésre szánt területek különleges területén lévő építményei kivéve az OTÉK 24. (2) bekezdés i), j), k), n), és o) pontjaiban meghatározott esetkörök. 7. Beépítésre nem szánt területek különleges területén lévő építményei kivéve az OTÉK 30/B. (2) bekezdés f), g), h), és i) pontjaiban meghatározott esetkörök. 8. Közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,00 m-t.
3. sz. melléklet a /2015. ( ) önkormányzati rendelethez Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek I. Építési tevékenységek 1. Építési engedéllyel építhető helyi egyedi és területi védelem alá tartozó építmény homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni. 2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek a mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) a beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) a beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 3. Szellőző-, klíma berendezés építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 4. Önálló elektronikus hírközlési építmény. 5. Közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,00 m-t. 6. Közterületen pavilon, vendéglátóipari terasz építése, elhelyezése. 7. A Tisza tervezett Déli híd Bertalan híd között a 172,40 174,75 fkm-ig terjedő szakaszán úszóművek elhelyezése. II. Reklámok elhelyezése 1. Műemléki jelentőségű terület, és műemléki környezet határán belül. 2. Helyi területi védelem alatt álló objektumcsoportban. 3. Helyi egyedi védett épületeken. III. Építmények rendeltetésének megváltoztatása 1. Új rendeltetés esetén, ha a parkolószám igény növekedik. 2. Lakás rendeltetésű egység más rendeltetésre változik.
. /2015. ( ) önkormányzati rendelet 4. sz. melléklete TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező (építtető) neve:. címe:. (egyéb elérhetőség:.) tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: érintett telek hrsz-a:. Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan önkormányzati településképi vélemény megadását. Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltöltöttem az ÉTDR rendszerbe, a tervdokumentáció az alábbi módon érhető el: Kérelem benyújtása papíralapon: - Személyesen / postai úton: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Fejlesztési Iroda, Városrendezési (Főépítész) Osztály (6722 Szeged, Püspök utca 9.) Szeged, aláírás
/2015. ( ) önkormányzati rendelet 5. sz. melléklete TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS 1. Bejelentő (építtető) neve:. címe, szervezet esetén székhelye:... (egyéb elérhetőség:.) 2. Bejelentem, hogy bejelentéshez kötött építési tevékenységet, reklámelhelyezést, rendeltetésváltoztatást kívánok folytatni a Szeged,... cím alatti,... hrsz-ú telken. 3. A folytatni kívánt tevékenység megnevezése:... 4. A tevékenység tervezett időtartama:.. 5. A bejelentéshez mellékelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23. (3) bekezdésében, valamint e rendelet településképi bejelentési eljárásról szóló 5. -ában előírt tervdokumentációt. Melléklet: 2 pld. tervdokumentáció Kérelem benyújtása papíralapon: - Személyesen / postai úton: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Fejlesztési Iroda, Városrendezési (Főépítész) Osztály (6722 Szeged, Püspök utca 9.) Szeged, aláírás (bejelentő)