Útijelentés Út száma: 73, 74, 75, 81 Tanulmányút Norvégiába a norvég kulturális örökségi intézményrendszer megismerésére Projekt: REVEAL - A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása A kiküldetés ideje: 2015. október 20-22. A program szervezője: Riksantikvaren Kiküldöttek: Bodorkós Barbara, projekt menedzser Virágos Réka, Világörökségi Főosztályvezető Fogarasi Barbara, projekt koordinátor Fekete Zsuzsanna, Miniszterelnökség szakértője 1
1. RIKSANTIKVAREN Az első másfél napot a norvég projektpartner, a Riksantikvaren épületében töltöttük. Az általuk szervezett előadások során az alábbiakról kaptunk információkat: Általános helyzetkép a norvég kulturális örökségvédelem intézményrendszeréről Az örökségi épületek energetikai szabályozása A megújuló energiák szerepe a felújítások során A kulturális örökség ügyének beágyazódása más szektorok politikájába A DIVE elnevezésű kulturális örökségalapú fejlesztéseket tervező módszer Az épületek monitorozása Az örökségi szakemberek képzése Asset Creation Programme Az előadások főbb üzenetei: INTÉZMÉNYRENDSZER A norvég kulturális örökséggazdálkodás fontos jellemzője, hogy a természeti és kulturális erőforrásokat nem választják külön, azokat egy intézményen belül kezelik. Az egyes projekteket többféle pénzügyi forrásból támogatják: a helyi, önkormányzati, megyei/regionális és nemzeti szintű támogatások jól kiegészítik egymást. A támogatások a nem védett, de védeni érdemes kategóriába tartozó épületek felújítására is vonatkoznak és a magántulajdonosok által végzett felújításokat is támogatják, önrész biztosítása mellett. A megyei szintű közigazgatás feladata a védett épületek kutatási és állapotfelmérési anyagának (condition survey) összeállíttatása. Ha a magántulajdonos ezt nem tudja finanszírozni, a megyei szint feladata, hogy a szükséges finanszírozást ehhez biztosítsa (tehát a plusz költségeket nem hárítják a tulajdonosra.) A projektek valódi együttműködéseken alapulnak: az egyes szereplők és egyes tervezési szintek (helyi, megyei/regionális/nemzeti) saját érdekeik mentén, egymást segítve vesznek részt a megvalósításban. Amikor a felújítások során a műemléki értékek konfliktusba kerülnek a modern használattal, az alapelv az, hogy alapvetően a homlokzatok, az épület kívülről látható része maradjon meg és a belső elrendezés a lehetőségek szerint a modern térhasználat által megkövetelt szempontok szerint történjék (pl. WC, fürdőszoba). A védettségi szintek meghatározásánál néhány fontos alapelv: o ha hasonló típusú épületből a műemlék környezetében sok van, akkor már nem védenek le mindent; o a múlt sokszínű bemutatása: az épületek sokféle társadalmi osztály/etnikum életét mutassák meg (arisztokráciától a munkásosztályon át a farmerekig) és az épület múltjának interpretációjában is sokféle történelmi korszakot fedjenek le, abból minél többet mutassanak be (pl. nemrégiben épült mecset, amely a muszlim bevándorlók számára fontos érték); o az épület értéke és védettségi szintje nemcsak annak korán múlik (pl. az 5 évvel ezelőtt osloi opera épület, amely már védett). 2
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIAHATÉKONYSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIA Klímaváltozás elleni harc ügyének felvállalása: kutatások megrendelése arra vonatkozóan, hogy a felújított műemléképületek hogyan teljesítenek a modern épületekkel szemben a teljes épület életciklust figyelembe véve (nemcsak működtetés, hanem az épület és anyagainak előállítása is pl. erőforrások felhasználása az építés során). A kormányzati középületek példamutató szerepe: a kormányzati műemléki középületek felújításánál előremutató módon járnak el, példát mutatva az egész norvég társadalom számára (pl. energetikai hatékonyság a klímavédelem szempontjai miatt, társadalmi sokféleség bemutatása a sokszínű demokrácia jegyében stb.) TÁRSADALMI BEÁGYAZÓDÁS A felújítások előkészítése és megvalósítása is társadalmi együttműködésben történik, a civil társadalomnak, azon belül is a civil szerveződéseknek meghatározó szerepe van. A felújítások előkészítése során összehívják az érintett civil szervezeteket. Az értékek azonosítása során az általuk fontosnak tartott értékeket is előtérbe helyezik, még akkor is, ha a szakmai szempontok szerint az kevésbé lenne értékes épület. A kulturális örökség ügye az együttműködés, az informális beszélgetések rendszerén alapul. Természetes a kompromisszumos megoldásokra való törekvés. SZEKTORÁLIS POLITIKÁKBA VALÓ BEÁGYAZÓDÁS Regionális fejlesztési tervek kidolgozásában közreműködnek, fontos szempont, hogy a kulturális örökséggazdálkodás hozzájáruljon ahhoz, hogy az emberek vidéken maradjanak és ne áramoljanak a városokba. DIVE MÓDSZER A DIVE egy négy lépcsős, kulturális örökségalapú fejlesztéseket tervező módszer. A négy szakasz az alábbi: o Descriptive phase Leíró szakasz o Interpretation phase Értelmező szakasz o Valuation phase Értékelési szakasz o Enablement phase Megvalósító szakasz A módszert leginkább örökségalapú városfejlesztéseknél alkalmazzák, minden esetben bevonva a helyi közösséget és helyi döntéshozókat a folyamatba. 3
MONITORING Az épületek monitorozása során a történelmi rétegek sérülését nyomon követik egy szűkebb, reprezentatív mintán, 3-5 évente végzett vizsgálatok során. Azt vizsgálják, hogy miért vesztettek el számos értéket, amely alapján aztán javaslatokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára. Nem az a lényeg tehát, hogy a tulajdonosokat hibáztassák, büntessék, a fő cél az informálódás. A szakma és a közvélemény számára külön adatbázis készült, ez utóbbiba az információval rendelkező, az öröksége ügye iránt érdeklődők maguk is küldhetnek információkat (kulturminnesok.no). OKTATÁS A műemléki szakemberek oktatása skandináv együttműködésben történik, a koppenhágai egyetemen végeznek sokan conservation study szakon. Számos kiadvány létezik a különféle régi épülettípusokról és azok felújítási lehetőségeiről, különös tekintettel a hőszigetelésre, valamint az ablakok szigetelésére. ASSET CREATION PROGRAMME ( ÉRTÉKTEREMTŐ PROGRAM ) Helyi szervezetek számára ad lehetőséget pályázni értékteremtő örökséggazdálkodási projektek megvalósítására; Lényege, hogy a kulturális örökséget a helyi fejlesztés fontos erőforrásaként kezeli a program; A kísérleti program 2006-2010 között volt, az újabb pedig 2012-2015 között; Gazdasági, társadalmi és kulturális érték létrehozása a cél, valamint az örökségi érték megőrzéséhez kapcsolódó kézműves, szakiparos tudás fejlesztése; A program működésének kulcsa a különböző szintű és tudású szereplők közötti együttműködés; Vizsgált hatásindikátorok: üzleti terv, foglalkoztatás, látogatószám, együttműködések száma, hálózatokba való bekapcsolódás, forgalom, örökségi tudás szintje, megfelelő építőanyagok használata, stb. Jó példa: Oslotól Trondheim-ig St. Olav zarándokút kiépítése, önkéntesek bevonásával. 2. TEREPI KIRÁNDULÁSOK A további másfél napot kulturális örökség alapú fejlesztések/projektek megismerésével töltöttük. Mindegyik projekt sajátossága, hogy az örökséget gazdasági erőforrásként kezeli és ezáltal teremt társadalmi értéket. A hét folyamán az alábbi helyszíneket látogattuk meg: 1. Akerselva Naturpark Az Akers folyó Oslomarka-ból indul, majd Sagen, Gronerlokka, Oslo központ és Gronland területeken keresztül folyik. A korai iparosodás korában a város legszennyezettebb ipari területe volt, ma a legtisztább. A folyó vízi energiával látta el a folyó mellé települt ipari épületeket. Maga a norvég környezetvédelmi minisztérium is a terület kitisztításának ügye mellé állt, így ért össze a 4
környezetvédelem a műemlékvédelemmel. A folyó mentén megújították az ipari épületeket, ahol most kávézók, gallériák, éttermek találhatók. Az épületekkel kapcsolatos információk táblákon jól olvashatók, és külön ügyelnek a nehéz helyzetben lévő korai ipari társadalom munkásai életének bemutatására. A megújulásban a legnagyobb szerepe a városi örökséggazdálkodási társaságnak volt (Oslo Byantikvaren). Oslo zöld tüdejének is mondják, hiszen számos parkot, valamint tanösvényt foglal magába. 2. Mezőgazdasági épületek felújítása Akershus megyében Az Ingeborg család farmján jártunk Son településén, ahol a pajta felújítását a magántulajdonos mindenképpen szerette volna elvégezni és ehhez megyei szintű támogatást is kapott. Akershus megyében működik a mezőgazdasági épületek «Erőforrás Központja», ahol számos képzett szakember dolgozik a mezőgazdasági épületek megújításán, és amely számos képzést is szervez a környék mesterembereinek, hogy a felgyűlt tudást minél szélesebb körben megosszák. A környék mezőgazdasága az utóbbi évtizedekben töredékére csökkent, már csak néhány nagyobb gazdálkodó van a környéken a korábbi több száz helyett. Így a régi mezőgazdasági épületek is veszélybe kerültek, fennmaradásukra folyamatosan keresik a megoldást. 3. Fredrikstad Helyi kapcsolattartó: Vegard Lie veglie@fredrikstad.kommune.no Fredrikstad egyedülálló erődített városa a világörökségi címmel járó tömegturizmustól tartva a címre szándékosan nem pályázott. Különlegessége, hogy a mai napig ott laknak benne a helyi lakosok, és élénk kulturális élet 5
zajlik, évente kb. 9 fesztivállal. Egy festőházaspár polgári házát látogattuk meg, akik rengeteg pénzt áldoztak műemlék épületük felújítására. Többek között festőiskolát működtetnek benne, az önkormányzat kulturális örökséggel foglalkozó szakemberével szoros kapcsolatban vannak, gyakran kérik ki a véleményüket. Hozzáállásukkal, tevékenységeikkel, mint minta műemlék-tulajdonosok lettek bemutatva. 4. Moss Møllebyen Helyi kapcsolattartó: Berit Kolden berit.kolden@moss.kommune.no Moss Mill Town, vagyis vízimalmokkal teletűzdelt negyede Norvégia legrégebbi és legerősebb ipari központja, itt működött a város első vízierőműve. Mossefossen (vagyis a vízesések menti városrész) a város ipari fejlődésének első központja volt, egészen az 1970-es évekig. Ezen a területen haladt az úgynevezett Királyi út Koppenhágáig. A külső falak téglából vannak, a tartószerkezet pedig fából. Az épületeket vaskeretes ablakok, jellegzetes párkányzat és oromzat, gazdag falazatdíszítések jellemzik. A környék jelenleg műemléki környezet, ahol új cégeket, kezdeményezéseket indítottak útjára a régi épületek felújításával, az ipari jelleg megőrzésével (pl. kávézók, éttermek, könyvesbolt, mozi, Ipari Múzeum, könyvtár, iroda). Az értékteremtés (asset creation, ld. fent) szemlélete ezeket a felújításokat is áthatja: egyszerre próbálnak gazdasági, társadalmi, környezeti értéket teremteni a felújításokon keresztül. http://www.visitoslofjord.no/en/moss/articles/the-milltown/#sthash.x3wbdc4q.dpuf 5. Karljohansvern erődítményrendszer Helyi kapcsolattartó Therese Svarsund: therese.svarsund@forsvarsbygg.no Az erődítmény Horten városában található, a királyi norvég tengeri hadsereg fő bázisa volt 1819-től 1963-ig. A hajógyárat 1820-ban kezdték építeni, 1828-ban kerültek ki az első hadihajók. 2006-ban a 73 érintett épület védettséget kapott. Az épületek jelenlegi használata igen változatos: a garázshelységekben design kisboltok kaptak helyet bérlőként, van, ahol magántulajdonú lakásokat alakítottak ki, valamint itt található a Nemzeti Fotográfiai Múzeum, a Nemzeti Tengerészeti Múzeum is, amely az egyik legrégebbi a világon stb. 6
6. Sjømilitære Samfund Hotel Az 1883-ban épült, stílusos és elegáns hotel Horten városában található, gyönyörű természeti környezetben és egy család működteti jelenleg. A férj kiváló szakács, a feleség pedig a hotelt és a konferenciaközpontot működteti, néhány fős személyzettel. Az ételekhez kiváló minőségű, lehetőség szerint helyi és szezonális alapanyagokat használnak. Az épület Királyi terme étteremként és esküvői helyszínként működik, amelyet 2013-ban az eredeti állapotának megfelelően felújítottak. Konferenciákat, képzéseket is tartanak az épületben. A hotelnek mindössze 8 szobája van. A tulajdonosnak az a terve, hogy a történeti épület stílusában ugyanazon a telken, építenek egy bővítményt (a 8 szobából nehezen tudják hosszú távon gazdaságosan fenntartani). Néhány évvel ezelőtt a hatóságok nem hagyták volna jóvá a történeti stílusban való terveket, azonban sokat változott a norvég műemlékvédelem szemlélete. Sjømilitære Samfund www.smshotell.no 7. Drammen Helyi kapcsolattartó: Lene Basma Lene.Basma@drmk.no Drammen város sokáig Norvégia szégyenfoltja volt, a legszegényebb és szennyezettebb városok között tartották számon. Azonban a szisztematikus, műemléki felújításokra alapozott városfejlesztésnek köszönhetően sikerült kialakítani a régi és új egyensúlyát, a fejlődés az értékek megőrzésével jár együtt: a felújított épületeket új funkciók szerint vették használatba (pl. tradicionális éttermek, divatos és otthonos kávézók, lakások stb.). A város az egyike azoknak, ahol a DIVE módszert alkalmazták a városfejlesztés során. A város örökségvédelmi felelőse aktív kapcsolatot ápol a helyi döntéshozókkal: tájékoztatja őket a város legfőbb építészeti értékeiről, akik hálásak a 7
döntéseiket és fejlesztéseiket megalapozó műemléki információkért. Sok energiát és időt fektetnek az épületállomány folyamatos állapotfelmérésébe is. 8