VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi 2011-ben? 2 Új nyugdíjszabályok 4 Visszatérés az eredeti koncepcióhoz A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vezetôi rendszerének visszaállítása 6 Módosított sztrájktörvény: egyeztetés nélkül? NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS 7 Nôk 40 új lehetôség a nyugdíjba vonulásra TB, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 10 A 2011. év eleji változások www.ecovit.hu MUNKAÜGY A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi 2011-ben? A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérôl szóló 2010. évi CLXIX. törvényt [költségvetési törvény] a 2010. évi Magyar Közlöny 200. számában hirdették ki. I. A közszférában fizetendô illetmények szempontjából lényeges adatok 1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011-ben 38.650 forint [költségvetési törvény 59. (1) bekezdése]. 2. A kormánytisztviselôk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 18. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011-ben 38.650 forint [költségvetési törvény 59. (2) bekezdése]. 3. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2011-ben nem haladhatja meg a bruttó 200.000 forintot [költségvetési törvény 59. (3) bekezdése]. 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a) 66. -ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok elsô fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvô számú fizetési fokozatokhoz tartozó az elsô fizetési fokozat garantált illetményére épülô legkisebb szorzószámokat a 2011. évre a 12. melléklet tartalmazza; b) 66/A. -ának (2) bekezdése szerinti vezetôi illetményalap 2011- ben 120.000 forint; c) 69. -ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2011. évben 20.000 forint. d) A Kjt. 77. -ának (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az államháztartás mûködési rendjérôl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. (2) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés 2011-ben a keresetbe tartozó juttatások elôzô évi bázis elôirányzatának 2%-a. Fel nem használt elôirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik Közokt. tv. 118. -ának (11) (14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsôoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként mûködô kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítô akadémiai központi költségvetési szervekre [költségvetési törvény 60. ]. 5. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. -ának (2) 1
bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2011. évben 356.000 forint [költségvetési törvény 61. (1) bekezdés]. 6. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrôl szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. -ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat 2011- ben 356.000 forint [költségvetési törvény 61. -ának (2) bekezdése]. 7. Az önkormányzatok feladatellátásához kapcsolódóan [költségvetési törvény 62. (1)-(4) bekezdése] a) A gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/F. -ának (2) bekezdése szerinti nevelôszülôi díj legalacsonyabb összege gyermekenként, fiatal felnôttenként 2011-ben 15.000 forint/hó. 66/L. -ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelôszülôi díj legalacsonyabb összege 2011-ben 135.000 forint/hó. 20/A. -ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2011. évben gyermekenként 5.800 forint. 20/B. -ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2011-ben gyermekenként 8.400 forint. b) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. -ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2011-ben 450 forint [költségvetési törvény 62. (5) bekezdés]. 43/A. -ának (4) bekezdésében meghatározott szakértôi díj összege 2011. évben esetenként 20.000 forint [költségvetési törvény 62. (5) bekezdés]. c) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. -a (2) bekezdésének a) pontja szerinti elsô utalási összeg 42.500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44.600 44.600 forint, ha a gyermek 2011. évben született [költségvetési törvény 62. (6) bekezdés]. II. Minimálbér és garantált bérminimum a magánszférában 2011-ben A 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Országos Érdekegyeztetô Tanácsban lefolytatott konzultáció eredményeképpen megállapította a 2011-re vonatkozó minimálbért, valamint a legalább középfokú végzettséghez, szakképesítéshez kötött garantált bérminimum összegét. A teljes munkaidôben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezô legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidô teljesítése esetén 2011. január 1-jétôl a) havibér alkalmazása esetén 78.000 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, c) napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint. Ettôl eltérôen a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetôleg középfokú szakképzettséget igénylô munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidô teljesítése esetén 2011. január 1-jétôl a) havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 21.650 forint, c) napibér alkalmazása esetén 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint. Új nyugdíjszabályok Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidô teljesítése esetén a teljes munkaidôben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytôl függô mozgóbér együttes) a) kötelezô legkisebb összege 2011. január 1-jétôl 78.000 forint, b) garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétôl 94.000 forint. III. A jogi képviselet ellátásához kapcsolódó egyes óradíjak mértéke 1. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. -ának (3) bekezdése szerinti jogi segítôi óradíj 2011. évben 3.000 forint [költségvetési törvény 61. (3) bekezdés]. 2. Az ügyvédekrôl szóló 1998. évi XI. törvény 131. -ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2011. évben 3.000 forint [költségvetési törvény 61. (4) bekezdés]. IV. Keresetkiegészítés számítási alapja a közoktatásban A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény [Közokt. tv.] 118. - ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2011. évben 5.250 forint/fô/hónap [költségvetési törvény 63. ]. V. Társadalombiztosítás szempontjából lényeges adatok a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény [Tbj.] alapján A Tbj. 24. -ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felsô határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21.000 forint [költségvetési törvény 58. (1) bekezdése]. Hogyan érinti a negyvenéves szolgálati viszonnyal rendelkezô nôk nyugdíjra való jogosultsága a prémiumévek programot? A kormány, illetve a nemzeti erôforrás miniszter elôterjesztése alapján fogadta el az Országgyûlés azt az elôterjesztést, mely lehetôvé teszi 2011. január 1-jétôl, hogy a nôk életkoruktól függetlenül vehessenek igénybe öregségi teljes nyugdíjat. Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény mely módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt [Tny.] -1. -a új (2a)- (2d) bekezdéseket iktatott be a Tny. 18. 2
-ába, miszerint (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nô is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idôvel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytôl kezdôdôen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági idônek minôsül a keresô tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esô jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idôvel szerzett szolgálati idô. (2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a keresô tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esô jogviszonnyal szerzett szolgálati idô nem éri el a harminckét évet, olyan nô esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. (2d) A (2c) bekezdésben elôírt jogosultsági idô ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerûen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni idôszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése szerinti feltételeknek. Az új rendelkezések szerint tehát az a nô, aki a Tny. szerinti negyvenéves jogosultsági idôvel (szolgálati idôvel) rendelkezik, életkorától függetlenül veheti igénybe az öregségi teljes nyugdíjat, a nyugdíj megállapításához a szolgálati idô mellett csupán az szükséges, hogy ne álljon biztosítotti jogviszonyban. Az öregségi teljes nyugdíj megállapításához általános esetben szükséges 62 éves életkor betöltése elôtt nagyon kevesen rendelkezhetnek ilyen hosszú idejû szolgálati idôvel, tehát elgondolkodtató az, hogy a jogalkotót mi vezette egy ilyen, a jogosultsági feltételrendszertôl eltérô generális szabály bevezetésére. Tény, hogy bár nem nagy létszámú csoportot érint ez a rendelkezés, e csoport kivezetése a munkaerô-piacról eredményes lehet a munkahelyek teremtése oldaláról, a munkanélküli álláskeresôk számának csökkentése szempontjából. Nem feltétlenül számolt azonban a jogalkotó azzal, hogy a közszférában alkalmazottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.], és a köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó alkalmazottak, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók esetében az új szabály milyen következményekkel jár a prémiumévek szempontjából. Bár a prémiumévek program hosszát, a belépésre nyitva álló végsô határidôt a jogalkotó nem hosszabbította meg annak ellenére, hogy ilyen kezdeményezés a parlamenti képviselôk részérôl történt, a belépésre nyitva álló határidônek 2010. december 31-ével történô lejárta ellenére a program megszûnésének legkésôbbi idôpontja a legkésôbbi belépéssel számolva 2015 decemberére tehetô. A prémiumévek program jellemzôje, hogy abba azok léphettek be, akiknek közalkalmazotti, köztisztviselôi jogviszonya (utóbb a kormánytisztviselôivé átalakult köztisztviselôi jogviszonyban állókat is ideértve), továbbá munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, elôrehozott öregségi nyugdíjra, valamint csökkentett összegû öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzése elôtt öt éven belül munkáltatói felmentéssel, illetve rendes felmondással szûnt volna meg. A program ideje az öregségi, elôrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálatiidô-feltételei megszerzésével egyidejûleg jár le, a programba való belépéssel egyidejûleg határozott idejûvé átalakult jogviszonyok a határozott idô elteltével automatikusan szûnnek meg. 1.) Hogyan alakul a jubileumi jutalomra való jogosultság abban az esetben, ha a programba való belépés idôpontjában a program és ezáltal a határozott idejû jogviszony eredetileg pl. 2011 novemberében szûnt volna meg (ekkor szerezte volna meg a közalkalmazott az öregségi nyugdíj vagy az elôrehozott öregségi nyugdíj életkori feltételeit is), azonban az új nyugdíjszabályok miatt negyvenéves szolgálati ideje alapján életkorától függetlenül már 2011 márciusában jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra? A Pép.tv. 4. (1) bekezdés a) pontja értelmében a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszûnik egyebek mellett a programban részt vevô elôrehozott öregségi, illetôleg öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati idôre vonatkozó feltételeinek megszerzésével. Amennyiben az érintett elôrehozott öregségi, illetve öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati idôre vonatkozó feltételeit megszerzi, a közalkalmazotti jogviszony ezen a napon a törvény erejénél fogva automatikusan megszûnik. A Kjt. 78. (2) bekezdés b) pontja értelmében a közalkalmazottnak 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi jubileumi jutalom jár. A Kjt. 78. (3) bekezdése szerinti azon szabály, miszerint ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szûnik meg, részére a megszûnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni, nem alkalmazható akkor, ha a prémiumévek programban résztvevô nô jogviszonya nem ezen okok, hanem a Pép.tv. fentebb idézett 4. (1) bekezdés a) pontja alapján szûnik meg. Ha a prémiumévek programban való részvétel az új nyugdíjszabályok értelmében nyolc hónappal korábban fog megszûnni az elôrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságnak a 2011. január 1-jén hatályba lépô új szabályok szerinti korábbi megszerzése miatt, ezért a nô közalkalmazott jogviszonya is nyolc hónappal korábban szûnik meg. Amennyiben emiatt nem szerzi meg a jubileumi jutalomra való jogo- 3
sultsághoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyban töltött idôt, elesik a jubileumi jutalomtól. A prémiumévek program létrehozása azt a célt szolgálta, hogy méltányos lehetôséget kínáljon fel azon közszférabeli alkalmazottak számára, akik a nyugdíjazásukat megelôzô néhány éven belül úgy kerülnek ki a közszférából, hogy a munkanélküli lét vagy egy másik, ugyan alacsonyabb díjazással járó, de nyugdíjra és egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosító, jogviszonynak minôsülô lét között választhatnak. Ezen idôszak, a prémiumévek programban való részvétel idôtartama is csak akkor garantálta a jogviszonnyal kapcsolatos jogosultságok adott esetben a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzését, ha az ahhoz szükséges Kjt-beli feltételeket a közalkalmazott teljesítette. A Pép.tv. szabályozásának koncepcionális lényege, hogy a határozott idejûvé módosuló közalkalmazotti jogviszony a nyugellátásra való jogosultság megszerzésével automatikusan szûnik meg, figyelemmel arra, hogy az állam, illetve a közszférabeli foglalkoztató eddig az idôpontig vállalta fel, hogy nem szünteti meg a közalkalmazott jogviszonyát és részére díjazást biztosít, ahelyett, hogy a jogviszonyt felmentéssel megszüntetné. Mivel a nyugellátásra vonatkozó megváltozott szabályok értelmében az érintettek elôbb tudnak nyugellátásra jogosultságot szerezni, elôbb válnak ellátottá, nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá, aminek alapján a prémiumévek programban való tartásuk már nem indokolt. A prémiumévek program létrehozása csak a közszférából való méltányos kivonulás lehetôségét kívánta méltányos díjazás (nem az eredeti díjazás, hanem annak egyharmadával alacsonyabb mértékû díjazás) mellett biztosítani, nem pedig az eredeti közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó valamennyi díjelemre, juttatásra való teljes jogosultságot megôrizni. 2.) A másik érdekes jogi kérdés az, hogy mi a teendô azoknak a prémiumévek programban részt vevô alkalmazottaknak az esetében, akik a) negyven éves szolgálati idôvel 2011. január 1-je elôtt rendelkeztek, b) 2011. január 1-je után szerzik meg az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges negyven év szolgálati idôt? 4 Mindkét esetben az a lényeges tény, hogy az új nyugdíjszabály 2011. január 1-jétôl hatályos. Ebbôl az következik, hogy mindazok a prémiumévek programban résztvevô nôk, akik a) 2011. január 1-je elôtt már rendelkeztek az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges negyvenéves szolgálati idôvel, valamint azok is, akik b) 2011. január 1-je után szerzik meg a negyvenéves szolgálati idôt 1. A módosító törvény átírja a Kjt. 23. -át, valamint a vezetôk díjazására vonatkozó 25/A. -át. E rendelkezések szerint A magasabb vezetôi, illetve vezetôi feladat ellátása magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásra történô megbízással (a továbbiakban: megbízott vezetô) történik. A magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetôi, illetve vezetôi beosztásból eredô feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. a jogosultság megszerzésének idôpontjában a prémiumévek programban való részvételük automatikusan megszûnik. Ha eddig az idôpontig nem váltak jogosulttá a jubileumi jutalomra (nem szerezték meg az ahhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyban töltött idôt), úgy arra már nem is válhatnak jogosulttá. A munkáltatónak, amennyiben a viszonylag váratlan jogszabálymódosítás miatt a prémiuméves határozott idejû közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyok, illetve a közigazgatási szerveknél fennálló jogviszonyok a vártnál elôbb szûnnek meg elôre nem tervezett módon váratlan munkaerôigénye merül fel, akkor azt úgy tudja kezelni, hogy a prémiumévek program keretében foglalkoztatott nôt tovább alkalmazza pl. új határozott idejû közalkalmazotti, közszolgálati, illetve munkajogviszony keretében (azonban a nyugellátás megállapítását akadályozni fogja a Tny. 18. -ának új (2a) bekezdésének b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése) vagy átmenetileg más alkalmazottat átirányít a feladatok ellátására mindaddig, amíg új munkaerôt nem vesz fel, attól függôen, hogy a prémiumévek programban résztvevô ténylegesen igénybe volt-e véve heti maximum 12 óra munkavégzésre (amely nem minôsül önálló munkakörnek), a munkáltató eldöntheti, hogy lehetôségeihez képest kíván-e új, esetlegesen részmunkaidôs foglalkoztatásra munkahelyet teremteni. Visszatérés az eredeti koncepcióhoz A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vezetôi rendszerének visszaállítása Az Országgyûlés megalkotta a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvényt [módosító törvény], mely visszaállítja a Kjt. hatálya alá tartozó intézmények vezetôinek 2007 elôtti státuszát, 2011-tôl megszüntetve ezzel a kinevezett vezetô jogintézményét, és visszaállítva a jelenlegi határozatlan idejû vezetôi kinevezéseket öt évre szóló határozott idejû vezetôi megbízássá. Magasabb vezetô a 90. -ban foglalt kivétellel csak felsôfokú iskolai végzettséggel rendelkezô közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezetô a közalkalmazott a gyakornoki idô tartama alatt. A munkáltató vezetôje és helyettese, valamint a munkáltató mûködése szempontjából meghatározó jelentôségû feladatot ellátó vezetô magasabb vezetônek minôsül. A magasabb vezetôi, valamint vezetôi megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet ha-
tározza meg. A magasabb vezetôi, valamint a vezetôi megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedô határozott idôre szól. A magasabb vezetô és a vezetô a vezetôi beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idô két hónap. A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, amit a közalkalmazott kérelmére indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tûnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerûségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétôl számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthetô okból e határidôn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Vita esetén, ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat kérelmére az eredeti magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenôen a vezetôi pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni. A bíróság mellôzi a közalkalmazott magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásba történô visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszûnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetôi pótléknak a határozott idô leteltéig számított összege illeti meg. A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásba való visszahelyezését, a vezetôi pótléknak a határozott idô leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg. A vezetôi pótlék (7) (9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenôen a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni [Kjt. 23. (1)-(10) bekezdés]. Mindez tehát azt jelenti, hogy 2011. január 1-jétôl csak megbízott vezetôk léteznek a Kjt. hatálya alá tartozó közintézményekben, továbbá megszûnt az az illetménytábla is, amely a kinevezett vezetôk illetményét állapította meg. Visszaállt az a 2007. elôtti rendszer, mely alapján határozott idejû megbízott vezetôk vezetik az intézményeket, akiknek vezetôi többletmunkáját pótlékkal ismerik el. 2. A módosító törvény megváltoztatja egyben az intézmény jogi státuszváltozására vonatkozó átadás-átvételi szabályok jelenlegi rendszerét, kiegészítve azt egy olyan új szabállyal, amely arra az esetre vonatkozik, amikor a fenntartó az intézményt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság részére adja át további mûködtetés céljából. Ezt az esetet a Kjt. eddig is szabályozta a 25/A. -ában, azonban most a módosító törvény új, speciális eljárási szabályokat épített be a Kjt-be. Eszerint Kjt. 25/A. (8) Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Ebben az esetben az átadó és átvevô munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2) (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedôen áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésôbb az átadás napjáig írásba foglalni. 3. A vezetôi szabadság rendszere is módosul a rendszerbeli változás miatt (módosító törvény 4., Kjt. 57/B. -): A magasabb vezetô beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetô beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsôdében, csecsemôotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsôfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelô munkát végzô megbízott vezetôket, akik az 56. -ban meghatározott alapszabadságra és az 57. (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak. 4. A módosító törvény átmeneti szabályai fogalmazzák meg az intézményfenntartók és az érintett intézményvezetôk számára a jogviszony-módosulással kapcsolatos leglényegesebb szabályokat: 4.1. a) A határozatlan idejû magasabb vezetôi, vezetôi megbízás a módosító törvény erejénél fogva 2011. január 1- jétôl kezdôdô öt évre szóló határozott idejû magasabb vezetôi, vezetôi megbízássá alakul át, b) A határozatlan idejû magasabb vezetôi, vezetôi kinevezés a módosító törvény erejénél fogva 2011. január 1- jétôl kezdôdô öt évre szóló magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízássá alakul át, egyidejûleg a közalkalmazottat határozatlan idôre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetôi (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelô szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idejû magasabb vezetôi, vezetôi kinevezés a módosító a módosító törvény erejénél fogva a határozott idô lejártáig tartó magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízássá alakul át, ezzel egyidejûleg a közalkalmazottat a határozott idôbôl hátralévô idôre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelô szakmai munkakörbe kell kinevezni. A b) c) pont szerinti vezetô, illetve magasabb vezetô beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege a 2011. január 1- jével átalakult vezetôi megbízás fennállásáig nem lehet kevesebb a 2010. december hónapra járó havi illetmény, illetménypótlék összegénél. 4.2. Ha a határozott idôre megbízott magasabb vezetônek, illetve vezetônek a megbízásából e törvény hatálybalépésének napján öt évnél hosszabb ideje van hátra, e vezetôi megbízás tekintetében a Kjt. 23. (3) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni. 5
4.3. Amennyiben a fenntartó döntése alapján 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között a magasabb vezetôi, vezetôi álláshelyre pályázatot írnak ki, az (1) bekezdés szerint létrejött magasabb vezetôi, vezetôi megbízás a pályázat alapján megbízott magasabb vezetô, vezetô megbízásával egyidejûleg megszûnik, és ezzel egyidejûleg a) a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy b) a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára a 23. alapján új vezetôi megbízást kell adni. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a kinevezésben történô változásokról csupán tájékoztatási kötelezettsége van az érintett intézményvezetô közalkalmazottak felé, mivel a változások nem a munkáltató egyoldalú intézkedése miatt, hanem a törvény erejénél fogva következnek be. Módosított sztrájktörvény: egyeztetés nélkül? Országgyûlési képviselôi egyéni indítvánnyal nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: sztrájktörvény) lényeges a munkáltató és a munkavállalók konszenzusának tiszteletben tartását szolgáló alapelveit gyökereiben változtatta meg. Az Országgyûlés által 2010. december 23-án elfogadott, a köztársasági elnök által nem kifogásolt és a Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában kihirdetett 2010. évi CLXXVIII. törvény az állampolgári jogok országgyûlési biztosa által többször kifogásolt azon szabályozási elemeket érintette, mint a sztrájk jogellenessége, a még elégséges szolgáltatások megállapítására irányuló tárgyalások folytatása, valamint a közszolgáltatások sztrájk idején történô nyújtása még elégséges mértékének megállapítása. E szabályozási tárgykörök két alkotmányos jogot érintenek, illetve ütköztetésük hiánya a szabályozásból alapvetôen kitûnik. Az egyik lényeges alkotmányos jog a sztrájk szervezésének joga a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából, a másik érdek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés joga. A munkavállalók a XX. század elsô felétôl folyamodtak fokozatosan a munkabeszüntetés eszközéhez annak érdekében, hogy a felgyorsult termelési folyamatok, a tömegtermelésre való átállás és a tôkekoncentráció miatt fokozatosan kiszolgáltatott munkásság érdekeinek érvényesítése céljából követeléseiket szervezett formában jeleníthessék meg, és az érdekérvényesítés sikerének elômozdítása érdekében kényszerítô eszközt is alkalmazzanak részben a munkáltatóval, részben pedig a munkáltató szolgáltatásait igénybe vevô lakossággal szemben. Ténylegesen a munkabeszüntetés a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon kívül a végsô eszköz, amely a munkáltatóval szemben kényszerítô erôként tud hatni annak érdekében, hogy a munkavállalók gazdasági és szociális jellegû követeléseiket (pl. munkabéremelés, bérpótlékok megfizetése vagy emelése, egyes kollektív szerzôdésben biztosított juttatások tényleges megfizetése, emelése) a munkáltatóval szemben érvényesíteni tudják. Az új rendelkezéseket az Országgyûlés a 2010. december 23-ai ülésnapján fogadta el. Kihirdetése a 201. számú Magyar Közlönyben, 2010. december 30-án került sor. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel elfogadott új rendelkezések miután a hatálybalépés napja a kihirdetést követô nap 2010. december 31- én léptek hatályba. A korábban hatályos sztrájktörvény 3. -a szerint a sztrájk jogellenessége egyebek mellett akkor volt megállapítható, ha a sztrájktörvény 1. (1) bekezdése és a 2. (1) bekezdése rendelkezéseit nem tartották be [sztrájktörvény 3. (1) bekezdés a) pontja]. E két esetkör a sztrájkjog korlátozását, valamint a sztrájkot megelôzô egyeztetésre vonatkozó elôírások be nem tartását foglalta magába (pl. ha a munkáltató a sztrájkoló munkavállalókkal szemben retorziót alkalmazva ôket elbocsátotta, vagy az egyeztetô eljárás esetében a munkavállalók a sztrájkot a hétnapos egyeztetési kötelezettség lejártát megelôzôen indították meg). Az egyeztetési eljárással kapcsolatosan a sztrájktörvény 4. -a csupán annyit követelt meg, hogy a sztrájk ideje alatt a felek további egyeztetést folytassanak a vitás kérdés rendezésére, illetve gondoskodjanak a személy- és vagyonvédelemrôl. A közszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban kötelezettség csak a tárgyalások megkezdésére és folytatására volt a feleknek egyeztetési kötelezettsége, a tárgyalás természetébôl eredôen ami azt jelenti, hogy egy tárgyalás nem feltétlenül vezet konszenzusra megegyezésre való kötelezettség nem volt elôírható. Ezzel összefüggésben a sztrájktörvény 4. -ának (2) bekezdése 2010. december 31-éig azt írta elô, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetôen érintô tevékenységet végez így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelôzô egyeztetés tárgyát képezik. A bírósági jogalkalmazási gyakorlat is csupán az egyeztetési kötelezettség teljesítését követelte meg a felektôl. A BH191.255 számú eseti döntés amely, igaz, a hatályos törvényi rendelkezésekre építve kimondta, hogy a sztrájk jogszerûségét, illetve jogellenességét kizárólag az 1989. évi VII. tv. 3. -a alapján kell elbírálni. Önmagában az, hogy a lakosságot alapvetôen érintô tevékenységet végzô munkáltatónál gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához [1989: VII. tv. 3., 4. (2) bek., 5. (1) bek.]. Egy másik eseti döntés [EBH2008.1814] arról rendelkezett, miszerint a kollektív szerzôdés a sztrájktörvénnyel ellentétesen nem írhatja elô, hogy sztrájk jogszerûen csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható [1992. évi XXII. törvény 13. (2)-(3) bekezdés; 1989. évi VII. törvény 3. (1) bekezdés, 4. (2) bekezdés]. 6
Az új törvényi szabályok gyökeresen átalakítják a sztrájkjog gyakorlását, megbontva azt az egyensúlyi helyzetet és ezáltal veszélyeztetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményében részes tagállamokkal szemben megfogalmazott elvárások betartását, miszerint a tagállamok a tagállami szabályozással és joggyakorlattal nem segíthetik elô sem egyik, sem másik fél javára a kollektív jogok érvényesülését, illetve a kollektív tárgyalások befolyásmentességét, helyzeti elônyt biztosítva a munkáltató számára. Az új szabályozás alapján ugyanis feltéve, hogy törvény azt nem állapítja meg ha a még elégséges szolgáltatás feltételeiben és mértékében a felek nem állapodnak meg a sztrájkot megelôzô egyeztetés során, az egyeztetés szabályos volta esetében is minden esetben jogellenes lesz a sztrájk. Tehát a munkáltató az egyeztetések során ölbe tett kézzel ülhet, anélkül, hogy bármiféle konszenzusra hajlandó lenne, mivel a megindított sztrájk jogellenessége minden esetben megállapítható lesz. Ez alapvetôen korlátozza a kollektív tárgyalásokat mind eredményességi, mind a felek együttmûködésre való hajlandóságát tekintve is, ami ellene hat a szociális párbeszéd Európában megszokott és elvárt kulturált formáinak. A módosító törvény felülvizsgálta a sztrájk jogellenességének az 1. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetkörét, és kimondja, hogy akkor is jogellenes a sztrájk, ha a 4. (2) bekezdésében foglalt, a még elégséges szolgáltatás mértékérôl folytatott tárgyalások során nem születik megállapodás. A módosító törvény 1. -a szerint jogellenes a sztrájk ha az 1. (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. (1) bekezdésébe vagy a 4. (2) bekezdésébe ütközik. Ezzel egyidejûleg a még elégséges szolgáltatásokat érintô egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályt is felülírta a módosító törvény: 4. (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetôen érintô tevékenységet végez így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ezzel egyidejûleg az új szabály rögzíti, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelôzô egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékérôl és feltételeirôl megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerôs határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Elvileg a 2010. évi CLXXVIII. törvény [módosító törvény] lehetôséget biztosít arra, hogy megállapodás hiányában jogszerûen lehessen sztrájkolni, azonban csak akkor, ha bíróság állapította meg megállapodás hiányában a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstôl számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt napon belül határoz. A bírósági eljárással kapcsolatban kissé komolytalannak tûnik az ötnapos eljárási határidô, hiszen a bírák általában nem rendelkeznek, és nem is kell feltétlenül rendelkezniük a sztrájkkal érintett ágazat, alágazat által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó olyan magas szintû szakmai ismerettel, amelynek alapján képesek megállapítani azt, hogy az adott szakterületen mi minôsülhet még elégséges szolgáltatásnak. Ez egy olyan lényeges szakkérdés, amelyben a bíróság nem valószínû, hogy szakértô hiányában döntést vállalna fel. Mindez vélhetôen minden esetben másodfokú eljárást indikálna, amelyet akár legfelsôbb bírósági rendkívüli jogorvoslat is követhet. Az új szabályokat már a hatálybalépésekor folyamatban lévô kollektív munkaügyi vitákban megtartott egyeztetô eljárás során is alkalmazni kell. dr. Burik Mária NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS Nôk 40 új lehetôség a nyugdíjba vonulásra Nyugdíjszempontból az idei év talán legnagyobb érdeklôdéssel kísért szabálya a nôknek negyven év jogosultsági idôvel életkorra tekintet nélkül igénybe vehetô kedvezményes nyugdíja. Az érdeklôdés rendkívüli, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain többszörösére nôtt az ügyfélforgalom januárban. Ennek a jelenségnek azonban nem csak az az oka, hogy sok hölgy érintett a kérdésben. Az is szerepet játszik a dologban, hogy a nyugdíjra vonatkozó jogosultság kétséget kizáró megállapítása nem könnyû, ezért sokan kérnek ebben a kérdésben megerôsítést, mielôtt megszüntetnék munkaviszonyukat, egyéb biztosítási jogviszonyukat. A következôkben a könnyebb értelmezés érdekében mutatjuk be a vonatkozó jogszabályi rendelkezések. A köznyelvben Nôk 40 elnevezéssel illetett nyugdíjazási lehetôség szabályai szerint: öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nô is, aki legalább negyven év jogosultsági idôvel rendelkezik és azon a napon, amelytôl kezdôdôen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, (a Tbj. 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti) biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ez a különleges kedvezményes lehetôség azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító három feltétel együttes fennállása nyugdíjkorhatár betöltése, szolgálati idô teljesítése, biztosítási jogviszony hiánya helyett csak két feltételt kell teljesíteni, nincs életkori követelmény. A kedvezményre jogosult hölgy életkorától függetlenül igénybe veheti ezt a nyugellátást, ha a szükséges jogo- 7
sító idôszakkal rendelkezik, és megszünteti biztosítási jogviszonyát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akár 54 éves korában is nyugdíjba vonulhat egy nô, ha 14 éves korától dolgozott. Jogosultsági idô Az ellátás igénybevételéhez jogosultsági idônek minôsül a keresôtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esô jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idôvel szerzett szolgálati idô. A fokozott gondoskodást igénylô beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelô anya tehát fokozott kedvezményben is részesül az ellátásnál. Minimumkövetelmény Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a keresôtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esô jogviszonnyal szerzett szolgálati idô nem éri el a harminckét évet, olyan nô esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Példa: 40 év jogosultsági idô = keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 32 év + 8 év 40 év jogosultsági idô keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb ápolási díjjal = 30 év + 10 év Példák gyermekek figyelembe vételére: 5 gyermeknél keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 31 év 9 év 10 gyermeknél keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 26 év 14 év 11 gyermeknél keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 25 év 15 év 12 gyermektôl már további kedvezmény nem adható, mert a 32 év keresôtevékenységbôl levonható legfeljebb 7 év kedvezményt már igénybe vették. Ápolási díj a 40 éven belül: 5 gyermeknél keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 29 év 11 év 10 gyermeknél keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 24 év 16 év 11 gyermeknél keresôtevékenység legalább gyermeknevelés legfeljebb 23 év 17 év A maximális kedvezmény itt is kimerül 11 gyermeknél. A gyermekek figyelembe vétele A legalább ötgyermekes anyák további jogosultsági kedvezményben részesülnek a nyugellátásnál. Ebben az esetben az elôírt jogosultsági idô ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerûen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni idôszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése szerinti feltételeknek. (Cst. 12. (2) bekezdése: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy aki a szülô kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülôjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.) Mi minôsül keresôtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esô jogviszonnyal szerzett jogosultsági idônek? 1998-tól a) Az 1997. december 31-ét követôen a Tbj. 5. (1) bekezdés a), b) és e) i) pontjában, valamint (2) (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban; [Ezek: munkaviszony (Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontja), szövetkezeti tagsági jogviszony, a kiegészítô tevékenységet folytatónak nem minôsülô egyéni vállalkozói és a kiegészítô tevékenységet folytatónak nem minôsülô társas vállalkozói jogviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (segítô családtag, megbízási, vállalkozói, bedolgozói jogviszony, választott tisztségviselô), az egyházi személyként, a szerzetesrend tagjaként, illetve a mezôgazdasági ôstermelôként szerzett biztosítási idô.] 1998. elôtt b) az 1998. január 1-jét megelôzôen 1. az a) pont szerinti jogviszonyban, 2. a kisiparosként, 3. a magánkereskedôként, 4. az alkalmi fizikai munkát végzôként, 5. a szerzôdéses üzemeltetésû üzlet biztosított vezetôjeként, 6. a gépjármûvezetô-képzô munkaközösség tagjaként, 7. a gazdasági munkaközösség tagjaként, 8. az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, 9. a kisszövetkezet tagjaként, 10.a mezôgazdasági szakszövetkezeti tagként, 11.a mezôgazdasági szakcsoport tagjaként, 12.az egyéni gazdálkodóként, 13.a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, 8
14.a külföldi munkavállalóként, 15.a külföldi munkavállaló elôadómûvészként, 16.az ügyvédi munkaközösség tagjaként, 17.a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, 18.a szabadalmi ügyvivôi iroda vagy társaság tagjaként, 19.a közjegyzôként, 20.az önálló bírósági végrehajtóként, 21.a szerzôi jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, elôadómûvészi tevékenységet folytatóként, 22.a munkaviszonyban nem álló elôadómûvészként szerzett szolgálati idô minôsül. Jogszerzô idôként kell figyelembe venni azt az idôt is, amely alatt a biztosított szerzôdéses üzemeltetésû üzlet vezetôje volt, a kisiparos, a magánkereskedô, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítô családtagja, a szerzôdéses üzemeltetésû üzlet vezetôje közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítô családtagja feltéve, hogy erre az idôre utána a járulékot megfizették, a kisiparos, a magánkereskedô, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerzôdéses üzemeltetésû üzlet vezetôje házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követôen a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, a mezôgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevô családtagja szolgálati idejének azt az idôtartamát, amely alatt a családtag biztosítása munka-megállapodás alapján fennállott, a mezôgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munkamegállapodás nélkül részt vevô családtagjánál a biztosításban töltött napokat. Nem minôsül jogosultsági idônek a szakképzô iskolai tanulóként, szakmunkástanulóként, az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idô, a felsôoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idô sem. Ezek a szolgálati idôk azonban a nyugdíj összegénél már figyelembe vehetôk. Példa: Egy 1954. január 2-án született hölgy szakmunkástanuló volt, majd szakmunkás-bizonyítványának megszerzését követôen a mai napig folyamatosan dolgozott. Összes szolgálati ideje 43 év, melybôl a szakmunkástanuló idô (3 év) nem, de a többi jogosító idô a kedvezményes nyugdíjhoz. Ez a hölgy jogosult a Nôk 40 ellátásra, nyugdíjának összegét 43 év szolgálati idô alapján számítják ki. Az öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idô alapján kell megállapítani. A szükséges igazolások Ha az öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Ha az öregségi teljes nyugdíjat öt vagy több gyermekre tekintettel állapítják meg, be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Ha a kérelmezô hatósági nyilvántartásban szereplô adatokat nem igazol, a nyugdíj-megállapító szerv a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezetô hatósághoz. Gyakorlati tanács A nôk negyvenéves kedvezményes nyugdíjba vonulásának is elôfeltétele a biztosítási jogviszony hiánya, megszüntetése. Sokakban emiatt felmerül a kérdés, valóban rendelkeznek-e teljes mértékben a megkívánt jogosultsági idôvel, mielôtt a munkaviszony megszüntetése iránt intézkednek. A kérdésre megoldás többféle módon biztosítható. A lehetôségek közül a szolgálatiidô-elismerés keretében kérhetô jogosultságigazolás ajánlható leginkább. Az ONYF honlapjáról () letölthetô szolgálatiidô-elismerési kérelem nyomtatványon letölthetô az az igény, hogy a 40 év jogosultsági idô elismerését, megállapítását is kéri az érintett személy. Így nemcsak a kérelem benyújtásáig szerzett összes szolgálati idô, hanem azon belül a kedvezményes nyugellátás igénybevételére való jogosultsági idô mértéke is szerepelni fog a szolgálatiidô-elismerési határozatban. Munkáltatói lehetôségek A Nôk 40 nyugdíjat igénylô munkavállalók munkajogi szempontból nincsenek különleges helyzetben. Az általános munkajogi szabályok teljes mértékben vonatkoznak rájuk, ezen a téren kedvezményekkel nem rendelkeznek. Ezért a munkáltató munkaerô-gazdálkodási szempontjai, lehetôségei alapján hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséhez, a munkavállaló által kért idôpontban, de ha ez számára nehézséget jelent, a munkát nem tudja így megszervezni, elutasíthatja ezt a kérést. Ez utóbbi esetben a munkavállaló rendes felmondással tudja megszüntetni jogviszonyát, amely a felmondási idô leteltét követôen fog megszûnni. Járható az az út is, hogy a munkáltató mond fel rendes felmondással, szabályszerû indoklással. Ekkor a felmondási idô felére mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés alól, átlagkereset fizetésével. Munkavégzési lehetôségek a nyugdíj mellett A Nôk 40 nyugellátást igénybevevôk a nyugdíj megállapítását követôen az általános szabályok szerint folytathatnak keresôtevékenységet, azaz nyugdíjkorhatáruk betöltéséig naptári évenként a minimálbér tizennyolcszorosáig kereshetnek. Ha ezt az összeghatárt elérik, a következô hónap elsô napjától az év végéig, azaz december 31-éig nyugdíjuk szüneteltetésre kerül. Molnárné dr. Balogh Márta 9
TB, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A 2011. év eleji változások Mint minden év kezdetén, az idén is fontos kérdés, hogy milyen jogszabálymódosítások figyelembevételével kell az egészségbiztosítással kapcsolatos feladatokat ellátni. Szervezeti változások Elsôként kell említeni az egészségbiztosítót is érintô szervezeti változást, integrálódást: 2011. január 1-vel megalakultak a kormányhivatalok, melyek a kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szervei. Megjelent a kormánymegbízott intézménye. A kormánymegbízottak a fôvárosi és a megyei kormányhivatalt vezetik. A hivatali szervezetet a fôigazgató irányítja, az ô munkáját általános helyettesként az igazgató segíti. A fôvárosi és a megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekbôl (törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekbôl (szakigazgatási szerv) áll. A létrejövô fôvárosi és megyei kormányhivatalban elsôsorban a funkcionális feladatellátás egységesül, az integrálásra kerülô szervek így az egészségbiztosító szakmai autonómiája és az ágazati szakmai irányítás érintetlenül hagyásával. A kormányhivatalok néhány jellemzô célja: hatékonyabb szervezeti struktúra, ügyfélcentrikus területi államigazgatás, a bürokratikus terhek csökkentése és az eljárásokat egyszerûsítô módosítások bevezetése, ami az elképzelések szerint javítja az államigazgatási tevékenység hatékonyságát és megbecsülését, az eljárások költségeinek csökkentése. 10 A hivatal felett osztott irányítás érvényesül, azaz a közigazgatási és igazságügyi miniszter szervi irányító jogköre mellett minden ágazat az adott ügycsoportok tekintetében szakmai irányítóvá válik. A törvény meghatározza a fô államigazgatási feladatokat is. Ezek öt nagy csoportba sorolhatók: a hatósági tevékenység, a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenôrzése, a területi államigazgatást érintô funkcionális feladatok, a kormányzás területi feladataiban való részvétellel összefüggô feladatok és egyéb feladatok. A kormány rendeletben dönthet a kormányhivatal mûködésére és létrehozására vonatkozó részletkérdésekben. A módosítások közül kiemelkedik a megyei és fôvárosi kormányhivatalok keretein belül kialakítandó integrált ügyfélszolgálati irodák közremûködésének jelentôsége a hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban. Módosítások az 1997. évi LXXXIII. törvény hatályán kívül Az alábbiakban ismertetjük az egészségbiztosítási pénzellátásokat érintô azon változásokat, melyek nem a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénnyel kerültek módosításra, de érintik a feladatellátást. Gyakran származott jogi vita abból a kérdésbôl, hogy mely nappal kezdôdik a biztosítási jogviszony. Kérdéses volt, hogy ha egy több hete nem dolgozó személyt új munkahelyére menet baleset éri, biztosítottnak tekinthetjüke vagy sem, hiszen a biztosítás ténye alapozza meg baleseti táppénzre jogosultságát. 2011. január 1-jétôl a jogszabály egyértelmûen rendelkezik arról, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Szintén a Tbj. szabályozza a biztosítás szünetelésének kérdését, mely a következôk szerint módosult: A jövôben fizetés nélküli szabadság ideje alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. A munkanélküli ellátásban részesülô, gyermeket váró anyákat érintôen kedvezôen változott a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. A munkanélküli ellátásból szülô nôk gyakran szembesültek azzal a problémával, hogy a 2010. december 31-éig hatályos szabályoknak megfelelôen, mivel a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását megelôzô nappal, azaz a munkanélküli ellátás folyósításának utolsó napjával megszûnt a biztosítási jogviszonyuk, ezért terhességigyermekágyi segélyre ugyan jogosultak voltak, de gyermekgondozási díjra már nem. Ennek oka, hogy gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülô, ha a gyermekgondozási díj igénylését a gyermeket szülô anya esetén a szülést megelôzôen két éven belül 365 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idôtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelôzôen két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Mivel a munkanélküli szülô nô esetében nem a biztosítási jogviszony fennállása alatt, hanem az ezt követô nappal került sor a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására, a gyermekgondozási díj nem volt megállapítható. A vonatkozó jogszabály azonban 2011. január 1-jétôl a következôket rendeli el: Flt.29. (1) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskeresô a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyer-
mekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követô naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától. Tehát a jövôben a szülés napjára még munkanélküli ellátást folyósítanak, így a szülô nô megfelel a biztosítási feltételnek és a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követôen a gyermeke kétéves koráig jogosult lehet (a jogosultság idejére vonatkozó feltételek fennállása esetén) gyermekgondozási díjra. Az 1997. évi törvény változásai A kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi törvény 2011. évi változásai a következôk: Ellátások közötti választás A törvény 39. -a rendelkezett és rendelkezik továbbra is az ellátások közötti választás szabályairól és a választás napjáról. Gyakran elôfordul, hogy egyidejûleg több ellátásra is jogosultak lehetnek a szülôk, illetve a szülô nôk. A gyermekgondozási segély folyósítása alatt ismételten szülô nôk többnyire szeretnék visszamenôlegesen érvényesíteni a pénzbeli ellátás iránti igényüket a gyermekgondozási segély visszafizetése mellett, amelynek jogszabályi akadálya az volt, hogy a törvény nem biztosított lehetôséget a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatti szülés esetén visszamenôleges igényérvényesítésre. A hathónapos általános, visszamenôleges igényérvényesítés szabályát a gyermekgondozási segélyt igénybevevôk esetében nem lehetet érvényesíteni, így az ellátás egy részétôl elestek az igénylôk. A módosuló jogszabály egyszerûsíti a biztosítottak által igénybe vehetô ellátások közötti választás lehetôségét. A módosítást követôen az ellátást igénylô biztosítottak számára könnyebbséget jelent, hogy a késôbb választott ellátás összegébôl az addig kifizetett más típusú ellátás, például gyermekgondozási segély levonásra kerülhet. A szabály a következô: Eb.tv. 39. -a (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejûleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetôleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. (2) Az, aki egyidejûleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresôképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. (3) A szülôk közös háztartásában élô gyermeke után egyidejûleg csak az egyik szülô jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. (4) Ha a szülôk a közös háztartásban élô gyermek(ek) után egyidejûleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülô részére lehet megállapítani. (5) Ha a közös háztartásban élô gyermek után az egyik szülô (1) bekezdés szerinti ellátást vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülô gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra. (6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetve a szülô a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülô által megjelölt idôponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik. (7) A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követô naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenôlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdô napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követô három munkanapon belül kerül sor. R. 25/B (1) Az Ebtv. 39. (1) bekezdése szerinti választás esetén a választott ellátás iránti kérelmet az Ebtv. 62. (1) bekezdése, gyermekgondozási támogatás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. -a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. (2) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetésérôl szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenôlegesen járó összegét csökkenteni kell. (3) A választott ellátást az értesítésben szereplô napot követô naptól kell folyósítani. (4) A választott újabb ellátás tekintetében visszamenôleges az az összeg, ami a biztosított, illetve a szülô által választott idôponttól a korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáig jár az ellátásra jogosultnak. (5) A korábban folyósított ellátás megszüntetésérôl szóló határozat beérkezését követô 30. napon a csökkentést teljesítettnek kell tekinteni. (6) A gyermekgondozási támogatást folyósító szerv és az egészségbiztosító külön megállapodás keretén belül elszámol az Ebtv. 39. -a szerinti választás eredményeképpen túlfolyósított és levont összeggel. (7) A kifizetôhelyek tekintetében az OEP, illetve az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek gondoskodnak a gyermekgondozási támogatás és a pénzbeli ellátás közötti különbözet elszámolásáról attól függôen, hogy a kifizetôhely a kifizetôhelyi elszámolását mely szervnek köteles benyújtani. A terhességi-gyermekágyi segély és a gyed igénylésének idôpontja Meghatározták a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénylésének idôpontját a következôk miatt: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( Ket.) 30. d) pontja 2009. október 1-jétôl lehetôvé teszi, hogy a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa, ha jogszabály a kérelem elôterjesztésére határidôt vagy határnapot állapít meg és a 11
kérelem idô elôtti. 2010. december 31- éig sem a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, sem a végrehajtási rendelet nem határozta meg azt az idôpontot, ami elôtt pénzbeli ellátás iránti kérelmet a biztosított benyújthatna. Így, amikor a biztosított egy idôben nyújt be több adott esetben egymást követô ellátás iránti kérelmet, az egészségbiztosítási pénztár érdemben nem tudja azt elbírálni, ezért a Ket. 33. (1) bekezdése szerinti huszonkét munkanapos ügyintézési határidô alatt érdemi ügyintézés nem folyhat, hiszen adott esetben egy meghatározott feltétel bekövetkezését, azaz egy másik ellátás folyósításának a leteltét kell megvárni ahhoz, hogy érdemi döntés születhessen a kérelem tekintetében. A gyakorlatban a szülô nôk egyidôben nyújtják be a terhességi gyermekágyi segély, valamint az azt követôen járó gyermekgondozási díj iránti igényüket. A gyermekgondozási díj a terhességigyermekágyi segély folyósítását követôen állapítható meg, így ezidáig a kérelmet a biztosító nem tudta elbírálni. A jogszabály alábbiak szerinti módosításával meghatározták az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében azt a legkorábbi dátumot, amikortól a biztosított benyújthatja az adott ellátás iránti kérelmét. A módosítás a következô: A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelô idôtartamra jár. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a szülés várható idôpontját megelôzô 28 napnál korábban nyújtják be, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidô a szülés várható idôpontját megelôzô 28. napon kezdôdik. Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelô idôtartam lejártát megelôzôen kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidô kezdô napja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelô idôtartam lejártát követô nap. Pontosítás a törvény 5/B. és 44. -ában Az ellentmondó rendelkezésekre tekintettel nem volt egyértelmû, hogy akár az örökbefogadó szülô, akár a gyám részesülhet-e gyermek ápolása címén táppénzben, illetve a nevelôszülô, helyettes szülô az egyes ellátások között választhat-e, illetve milyen ellátásokra szerezhet jogosultságot. A törvény 5/B -ának p) pontja hatályba léptetésével, illetve a 44. -ának e) pontjának, azaz a keresôképtelenség fogalmának az alábbiak szerinti pontosításával az ellentmondás feloldásra került. 44. Keresôképtelen, e) a szülô, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; Meghatározták továbbá a szülô fogalmát a következôk szerint: 5/B p) szülô: pa) a vér szerinti és az örökbefogadó szülô, továbbá az együttélô házastárs, pb) az a személy, aki a saját háztartásában élô gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, pc) a gyám, pd) a nevelôszülô és a helyettes szülô. Mulasztási bírság A mulasztási bírság határa 2010. december 31-éig a természetes személyek esetében 10.000 Ft-tól 100.000 Ftig, foglalkoztatók és egyéni vállalkozók esetében 100.000 Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedt. A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók esetében a mulasztási bírság alsó határa indokolatlanul magas volt, így a jogszabály megsértése a természetes személyekhez képest aránytalanul nagy joghátrányt okozott, ezért a mulasztási bírság alsó határát egységesen 10.000 Ft-ban határozták meg. Jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások visszafizetése A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások visszafizetésére kötelezés határidejét a 2011. január 1-jétôl hatályos jogszabály 30 napról 90 napra emelte. Az új szabály alkalmazásának megkönnyítése érdekében kimondták, hogy a fenti szabályt a javaslat hatálybalépését, vagyis 2011. január 1-jét követôen keletkezett esetekben kell alkalmazni. (Jövô havi számunkban a gyermekgondozási segély mellett munkát végzôkre vonatkozó szabályokkal folytatjuk a változások ismertetését.) Tóth Liboriuszné Kiadja az Ecovit Kiadó Kft. a Tudex Kiadó Kft-vel együttmûködésben 1031 Budapest, Záhony u. 7 (Graphisoft Park) Telefon: (06-1) 430-0571, telefax: (06-1) 430-0572, www.ecovit.hu Kiadó: Futász Dezsô Szerkesztôk és szerzôk: dr. Burik Mária, Molnárné dr. Balogh Márta, Tóth Liboriuszné Nyomdai elôkészítés: Horváth Róbert Nyomás: Prime Rate Kft. 2011 Ecovit Kiadó Kft. ISSN 1786-4356 Megjelenik havonta, csak elôfizetôknek. Híreinket a legmegbízhatóbb forrásokból merítjük és ellenôrizzük; a köteles gondosságunk ellenére átvett téves értesülésekért felelôsséget nem vállalunk. www.ecovit.hu 12