A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóink idõpontjára idõzített nyári Híradónkban, hagyományainkhoz híven, többnyire ezekkel a növényfajokkal foglalkozó cikkeket szerepeltetünk. Többek között bemutatjuk folyamatos nemesítõi munkánk eredményeként született legújabb kenyérbúza, õszi zab és repce fajtáinkat. Gondolatébresztõnek szánt írásunkban a kalászos gabonák gazdaságos és megbízható termelésének alapjául szolgáló fémzárolt vetõmag használat fontosságát és szükségességét többoldalú megközelítésben taglaljuk. Egy termelõ partnerünkkel folytatott beszélgetésünk lejegyzett változatából is visszaköszön e téma fontossága. A minél elõnyösebb tulajdonságú búzafajták kikísérletezésének speciális mûhelytitkaiból is ízelítõt adunk, amikor a betegség ellenállóságról, télállóságról vagy épp a szárazságtûrésrõl szólunk. Komoly érdeklõdésre számíthat a kalászfuzárium elleni védelem korlátairól és lehetõségeirõl szóló, nemzetközi szintû újdonságot tartalmazó és a gyakorlati hasznosítást szorgalmazó cikkünk Több szántóföldi növényünk energia célú termesztésének lehetõségit is felvillantjuk, elsõsorban e téma gyakorlati megvalósításában már elõbbre tartó országok tapasztalatainak bemutatásával. Mivel következõ lapszámunk megjelenése július végi napraforgó, illetve szeptemberi kukorica és cirokbemutatóink utánra esik, újdonságaink és termesztési tapasztalataink elõzetes közreadásával invitáljuk a részvételre az érdeklõdõ gazdálkodókat. A tudományos- és közélet is számos említésre és megírásra méltó eseménnyel és hasznos információval szolgált. Közülük is kiemelkedik a diabetikus termékeinkért kapott Agrár Innovációs Díjunk. S addig is, míg a következõ GabonaKutató Híradó-t nem kapják kézhez, tallózásra ajánljuk internetes honlapunkat: www.gabonakutato.hu 20. évfolyam 2. szám 2006. nyár "Gondolatébresztés" Kalászos gabonák vetõmaghasználata A magyarországi kalászos vetõmag-elõállítás és felhasználás (a múltját tekintve) mindig Európa, sõt a világ élvonalába tartozott. A hazai magtermesztés tudatossága, okszerûsége, szervezettsége és annak ellenõrzése, valamint a nemesített vetõmag használata szempontjából Magyarország úttörõ szerepe, a múlt század elejétõl fogva példaértékû (volt?), ami nem csak az ökológiai és ökonómiai feltételeken, hanem szakmaiságunkban is rejlik. Napjainkban sajnos, több éves folyamat eredményeként, a nem-hibrid növények (elsõsorban a kalászosok) nemesített, fémzárolt vetõmagjának elõállítása, (2005/6 mindösszesen 28-30 ezer ha) forgalmazása és használata nem szakmai, hanem kimondottan költség okokra hivatkozva (drága a vetõmag!?) rohamosan csökken. A hazai kalászosok vetésterülete évrõl évre közel 1,5-1,7 millió hektár. Az elmúlt évek átlagos össztermése 5,5-6.5 millió tonna volt és ennyi minden évben el is várható. Ebbõl a mennyiségbõl a kenyérbúza 4-5 millió tonna éves szinten. A megtermelt menynyiségbõl a hazai felhasználás (malmi és egyéb élelmiszeripari + takarmány, amelynek mennyisége ismert okok miatt évrõl évre csökken) 2-2,5 millió tonna. Tehát közel 2-3 millió tonna kalászos gabonát más piacokon kell értékesíteni (unión belül, vagy harmadik piacokon). Tény ma már az is, (2 év telt el) hogy a közeljövõben az intervencióra való termelés nem lehet megoldás (minõségi, toxin, logisztikai kérdések, stb.), és cél, tekintve a gabonatermesztésünk (búza, árpa) múltját, ez súlyos szakmai igénytelenség lenne. Mindenki, aki a szakmán belül az itt tárgyalt témában érdekelt (nemesítõk és intézményeik, fajtaképviselõk, vetõmagszaporítók, hatóságok, élelmiszeripar, kereskedelem és nem utolsó sorban a termelõk (kicsik és nagyok) ezzel mindannyian tisztában vannak. MEGHÍVJUK BEMUTATÓINKRA! Szegeden, a Gabonatermesztési Kutató Kht. Kecskés-telepi tenyészkertjében, 2006. június 7-én és 8-án (szerda, csütörtök) A 9 30 órai kezdõdõ program mindkét napon azonos. Megközelítése: Szegedrõl a Belgrád felé vezetõ fõút (Szabadkai út), kivezetõ szakaszán, a város végét jelzõ táblánál. 2006. június 1-én (csütörtök) 9 30 -kor Megközelítése: Táplánszentkereszt, Rumi út 25-27. (a 87-es út Szombathely és Rum közötti szakaszán)
"Gondolatébresztés" Kalászos gabonák vetõmaghasználata (folytatás a címoldalról) Tudjuk, hogy a kalászos gabonafélék és azok fajtái nem rendelkeznek olyan széleskörû adaptálodó képességgel, ( röghöz kötöttebbek, nemesítési lokalitás) mint egy hibrid vetõmagból termelendõ növényfaj (kukorica, napraforgó, stb), amit az a tény is jól bizonyít, hogy a határtalanul nagy fajtaajánlat (EU lista) ellenére is, ma Magyarországon a búza vetésterület 80-85%-án magyar fajtákat termesztenek. Ezt a gyakorlatot az is erõsíti, hogy körülményeink között, megbízható, kiszámítható termést, minõséget figyelemmel kísérve a termesztés költségoldalát is, több év átlagában jó eredményt, a hazai fajtákkal lehet elérni (rentabilitás). Létezõ, kihasználható elõnyök? A magyarországi búzatermesztés elõnye még az is többek között, hogy a nagy európai termelõkkel szemben, mi korán aratunk, (június) akkor, amikor pl. Németországban, Angliában, Benelux államokban még csak készülnek az aratásra. Nálunk nem gyakorlat a búza és árpa szárítása, tehát az aratást követõen a megtermelt termés minimum 75-90-a betárolható, feldolgozható, manipulálható, szállítható, biológiai és fiziológiai értelemben érett (14,5-15%-os víztartalom) és természetes minõségû. A termesztett fajták éréscsoport szerinti megoszlása is jól igazodik körülményeinkhez. Nem véletlen, hogy a vetett kalászosok 55-60%-a korai, 30-35%-a középérésû, míg csak 5-10%-a kései. Vetésterületünk 40-50%-a pedig, a száraz és forró alföldi és déli régiókra esik. Az eddig tárgyaltak alapján azt gondolom, hogy a jó minõségû búzatermelés biológiai alapjai és szakmai feltételei továbbra is adottak. Ahhoz azonban, hogy ezzel élni tudjunk, elengedhetetlen, hogy ezt ki is használjuk, és ezek azok a tények, amelyek az eredményes gazdálkodásunk alapjai lehetnek, illetve kell, hogy legyenek. Tehát az egyik meghatározó tényezõ a biológiai alapok és azok nemesített, magas biológiai értékû fémzárolt vetõmagjainak (fajták) okszerû használata. Fajtát és fajtaismeretet "veszünk" Saját vagy fémzárolt vetõmag? Az elmúlt idõszakban több dolgozat, elõadás, cikk és fórum foglalkozott a saját, kontra fémzárolt vetõmag kérdésével, illetve ezek költségoldalaival. Ezekbõl egyértelmûen kiderült, a fémzárolt vetõmag használatának létjogosultsága és az, hogy relatíve a drágább az olcsóbb. Elõbbiekben szó volt arról, hogy a vetõmaggal közvetve fajtahasználatot, és annak termesztéstechnológiáját, valamint piaci lehetõségét vesszük meg, azonban további vetületei is vannak, az un. saját és a fémzárolt vetõmag használatának. A fémzárolt vetõmag esetében ismert a használati érték: a fajtára megadott mennyiséget kell vetni hektáronként, tehát nem kell 30-40 %-al több vetõmagot használni, ami esetenként +60-80 kg. Saját vetõmag (visszavetés árugabonából) esetén viszont nem ismerjük a vetõmag biológiai értéket (ép csíra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kórtani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy milyen fajtát vetünk valójában. Káros gyakorlat a túlzott vetõmagnorma alkalmazása (visszavetés, saját vetõmag); a vessünk többet hozzáállás, hogy a várható hibákat kivédjük (300 kg/ha vagy 700-800 csíra/m2). Így születnek a sûrû vetések, ahol többek között számolhatunk a megdõléssel, a gombabetegségek intenzívebb megjelenésével, az indokolatlanul nagyobb növényvédõszer-használattal, esetenként a szárcsökkentõ használatával is. Relatíve magasabb a tápanyagfelvétel, a nagyobb a biológiai tömegbõl adódóan. Megnõ a betakarítási energiafelhasználás, nõ a nehezen kezelhetõ szalma mennyisége. Ellenben alacsonyabb az 1000 szemtömeg és magasabb a tisztítási (manipulálás) vesztesség. Nem beszélve arról, hogy kisebb az értékes malmi tömeg, vagyis közvetve alacsonyabb az 1 ha -ról értékesíthetõ mennyiség, de számíthatunk a gyengébb minõségi paraméterekre is (fizikai és beltartalmi mutatók: fehérje, esésszám, sikérminõség stb.). A szakmai igényességet és jó szándékot feltételezve, a saját vetõmag készítése, malmi ill. árugabonából (tisztítás, zsákolás, laborvizsgálat, csávázás, raktározás stb.) relatíve nagyobb költségekkel jár, de biológiai értékét tekintve az ilyen vetõmag még mindig gyengébb minõségû, mint a fémzárolt. A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. A piaci igények meghatározzák, hogy melyik fajtát és annak végtermékét, hol, hogyan és milyen arányban termeljük. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit és ismerjük a saját lehetõségeinket (talaj, agrotechnikai színvonalunk, az inputokra szánható források, stb.), akkor ki kell tudnunk választani a fajtát, és annak ismeretében (talajigény, vetésidõ, elõvetemény, vetõmagnorma, betegség-ellenállóság, éréscsoport, tápanyagigény, állóképesség, fagy- és szárazságtûrés, genetikailag elvárható termésmennyiség és minõség, stb) kialakítani a termesztéstechnológiát. A fentiekbõl következik, hogy ha vetõmagot vásárolunk, akkor fajtát és fajtaismeretet veszünk és olcsóbban termelünk, hiszen akár agrotechnikában, akár üzemszervezésben, akár inputokban, akár a piaci háttérben (közvetve) komoly költséget tudunk megtakarítani, amihez képest a hektáronként szükséges vetõmag ára már nem is sok. Itt kell megjegyezni: ritkán kérdõjelezik meg a hibrid vetõmagvak használatával járó, hektárra jutó költségeket. Csávázás és nyomonkövethetõség Itt meg kell említeni, a csávázás milyenségét is. A csávázószer szakszerûtlen megválasztása vagy elhagyása, a szer felvitele túldozírozásmunkaegészségügyi és esetenként súlyos környzetvédelmi problémákat vethet fel (ld. madárpusztulások, az élõvizek és környezetünk szennyezése, stb). Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a túlkínálat és a szigorodó élelmiszeripari követelmények miatt (igényesebb felvevõ piac, a speciális minõség, toxin-, DON-tartalom stb.) a kalászos gabonák esetében is reális követelmény lesz a nyomon követhetõség, amirõl ma még csak beszélünk. A nyomon követhetõséget csak vásárolt, fémzárolt (igazolt) vetõmag használatával lehet bizonyítani. A nem fémzárolt vetõmag használata, (másodszori, vagy egyre gyakoribb harmadszori) visszavetések erõsen befolyásolják a fajtaazonosságot (kevert anyagok), annál is inkább, mivel egyre gyakoribb a búzát-búza, árpát-búza, tritikálét-búza követõ vetések (árvakelések), ami szintén fajtakeveredést eredményez. Egy kevert állomány (5-15%) mindenképpen a minõségi mutatók romlásának irányába mutat, de az egyenetlen érésbõl, az eltérõ magasságból stb. adódó kevert állomány agronómiailag, tehát termesztéstechnológiailag is hátrányos lehet. Összességében, szakmai oldalról nézve a jövõbeni piaci lehetõségeink megtartása, illetve azok növelése és biztonsága szükségessé teszi, hogy vetéseinkben érjük el, a minimum 45-50-os felújítási arányt. Az államilag elismert, fajta és a hozzátartozó fémzárolt vetõmag használata csak látszólag jelent pluszköltséget, hiszen a fentiekben tárgyaltakból is láthatjuk, hogy a relatíve drágább mégiscsak olcsóbb, illetve megtérül egy szakszerû termesztési procedúra során. 2
Érdemes számolni A fémzárolt vetõmag, forgalmazásának makro-ökonómiai vonatkozásai is vannak amelyet csak utalás jelleggel a következõkben foglalnám össze. Tételezzük fel, hogy a kalászos vetésterület 1,6 millió ha. Az elvárható, s a jövõt tekintve optimális felújítási arány 45-50% (800 ezer ha) volna. Összességében figyelembe véve, bizonyos biológiai tartalékot is 200 ezer tonna fémzárolt vetõmag használatáról beszélhetnénk. A bázis vetõmagvak és a felújításra használt II. fokú vetõmagvak reális átlagára (fémzárolva, csávázva, licenciadíjjal és kereskedelmi árréssel) az elmúlt évek árait alapul véve 55-57 ezer Ft/t volt. Így a 200 ezer tonna vetõmag forgalmi értéke közel 11-11,5 milliárd Ft feltételezne. Ami a felújított (fémzárolt vetõmaggal bevetett terület) területen hektáronként, átlagosan 13.000 Ft vetõmag költséget jelent, ez az átlagos termelési költséggel (100 ezer Ft/ha) számolva, csak 12-13 %. Az elõzõekben vázoltak alapján, feltételezve, hogy a fennmaradó 800 ezer ha-on, továbbra is saját vetõmag kerülne elvetésre (visszavetések, farmer saved-seed, farmer privilégium, amit ideje lenne már valamilyen formában, intézményesítve kezelni) és csak minden második évben történne a felújítás (ezzel is jelentõsen õrizve a fajtát és annak genetikai, biológiai értékét), közvetve csak 6,5-7,0 ezer Ft vetõmag költséget jelentene évente. Ezen gondolatok mezsgyéjén számolva a közvetlen vetõmag-költség egyenértékû lenne, egy jó minõségû, idõben eladott végtermék esetén, 250-300 kg árugabona árával. Jutna és maradna A vetõmag értékének (hozzáadott értékek) felosztásából jutna a vetõmagszakmának, az abban résztvevõknek: az újratermelésre, az innovációra, így a megújulásukat is szolgálhatná. Ide tartozónak kell érteni az alapanyag elõállítókat (50-60 ezer ha) a vetõmagipart, a kereskedõket és forgalmazókat, a fajtaképviselõket, a nemesítõ házakat, valamint a hatóságokat, a minõsítõ laboratóriumokat (OMMI, minõségvizsgáló intézmények, stb), a raktározást és a szállítást, de a fenti tény közvetve generálná az agráriumot szolgáló iparágakat (növényvédõszer-gyártók, csomagoló és gépipar stb.) és az élelmiszeripart is. Gyakorlatilag ez a 11 milliárd Ft több ezer embernek biztosíthatná az egzisztenciáját és szakmai becsületét, s ami még több, pénzben nem megjeleníthetõ szellemi értéket teremtene, illetve tartana fenn. Nem feledkezhetünk meg a közvetlen és közvetett ÁFA és járulékbevételekrõl, forgalomról sem, ami ilyen, korántsem utópisztikus vetõmag-forgalom mellett 2,5-3,5 milliárd Ft-ot tenne ki. A vetõmag-forgalom után járó liszenciadíjak, pedig a nemesítést és az új fajták elõállítását szolgáló gyakorlati alapkutatások innovációját finanszírozhatnák, csökkentve az amúgy is szûkös állami támogatás utáni igényt. A feltételezett 200 ezer tonnás vetõmagforgalom az állami fajtakísérletezést és vetõmag-ellenõrzés (OMMI) közvetlen állami támogatási igényének egy részét is kiválthatná, a szolgáltatási bevételek emelkedésével (fajtabejelentések, szemlék, fémzárolás, hatósági eljárások stb). A törvényszerûség "törvénye" A leírtak (és közel évszázados tapasztalatok) alapján úgy gondolom: a fémzárolt vetõmag használata az érintettek javát szolgálná, gyakorlatilag értéknövelõ, megtartó, innovatív módon úgy, hogy közvetlen költséget nem növelne, sõt a végtermék és piaci viszonyokat figyelembe véve még pozitív eredményt is hozna, akár makro-ökonómiai, akár a szakmai és szellemi oldalát is vesszük figyelembe. Ne feledjük, hogy itt biológiai értelembe vett innovációról beszélünk, amely törvényszerûségeket hordoz magában, de csak akkor, ha ezeket a törvényeket be is tartjuk és komolyan vesszük. (Kivonat a MAG Kutatás, Fejlesztés és Környzet címû szaklap 2006. májusi számában megjelent cikkbõl). Dr. Beke Béla Szegedi búzafajták Szárazságtûrés Az abiotikus (élettelen környezeti) stresszekkel szembeni ellenálló képesség formái közül a Kárpát-medencében az õszi búza télállósága, szárazságtûrése és hõtûrése mindig alapvetõ és meghatározó tényezõje volt az alkalmazkodó- és termõképességének. Bolygónk klímaváltozása még tovább erõsíti a szárazság- és hõtûrés jelentõségét. Elmondhatjuk, hogy a szárazság mértéke, kialakulásának sebessége, idõzítése, tartóssága illetve más stresszekkel való interakciója szerint, évrõl évre eltérõ szárazságstressz éri a növényeket. Ami az egyik növényfajnak szárazság, az egy másiknak nem az. Még összetettebb a probléma, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az egyes növényfajok egyedfejlõdésük során különbözõ fejlõdési fázisukban eltérõ szárazságtûréssel rendelkeznek. Fentiek miatt a szárazságtûrést nemesítéssel javítani igen nehéz. A búza szárazságtûrése öszszefügg a növény néhány morfológiai, élettani tulajdonságával, és öröklõdik. Régóta ismert, hogy a nagyobb gyökérzet több víz felvételét, a keskeny levelek, a levelek viaszbevonata, a gázcserenyílások aktív mûködése a transpirációt csökkentik, s mindez a szárazságtûrést növelheti. A koraiság, vagyis a rövidebb tenyészidõ a vegetációs idõ vége felé bekövetkezõ szárazság káros hatását csökkentheti. A hõség és a vízhiány elsõsorban a virágzás utáni idõszakban a szemkitöltõdés idejét lerövidíti, a szemek besülnek, megszorulnak, melynek következtében a termés mennyisége csökken, minõsége romlik. A hosszú tenyészidejû, nagy levelû fajtáknál a megszorulás gyakori jelenség. A rövidebb tenyészidejû, korai fajták a hazai viszonyok gyakran kevésbé károsodnak a nagy nyári hõségtõl, mert addigra már beérnek. A hatvanas években A szárazságtûrésre való nemesítésnek a GK Kht.-ben régi hagyománya van: Lelley János már az 1960-as években elkezdett ezzel foglalkozni. Szerinte a szárazságtûrésre pozitívan ható tulajdonságok megfelelõ összhangját kell keresztezések során kialakítani és 1. fotó irányított környezetben kell végezni a szelekciót. Erre a célra a kiszombori telepünkön létesített egy tenyészedény-kísérletet, ahol a földbeásott 50 cm mély és 1 m átmérõjû beton elemeket a csapadéktól egy mobil tetõszerkezet óvta meg, így az edények víztartalmát a kísérlet céljainak megfelelõen lehetett szabályozni. Kísérletek napjainkban Búzanemesítési programunkban a szárazságtûrés szelekciójára többféle (szántóföldi, laboratóriumi, élettani, biotechnológiai stb.) módszert használunk. A szántóföldön végzett kísérleteinkben a bejelentés elõtt álló törzseinket és fajtajelöltjeinket vizsgáljuk közvetett módszerekkel szárazságtûrésre. Ebben a kísérletben évrõl évre teszteljük a bejelentés elõtt álló törzseinket (F7-F8), valamint fajtajelöltjeinket. A tenyészkerti tesztkísérletben kis parcellákon vizsgáljuk az öntözés hatását illetve a késõi szárazság-stresszt modellezzük egy deszikkáns kezeléssel. Ez utóbbi kezelésben a parcellákat genotípusonként 14 nappal a virágzás után egy enyhe defoliáns szerrel (2%-os nátriumklorát oldat) lepermetezzük, hogy mérjük a kísérletbe vont búzatörzsek tartalék tápanyag transzlokációs képességét, ami egy kulcsfontosságú mechanizmus a késõi szárazságstressz elleni védekezésben. Az öntözéses kezelésben mérjük a különbözõ agronómiai bélyegek változását, a levélfelület hõmérsékletét és a klorofill-tartalmat. Az öntözés csökkenti a növényállomány felületi hõmérsékletét (a fotoszintézis fenntartásán keresztül), fenntartja a klorofill tartalmat, növeli a növénymagasságot, kitolja a kalászolás és az érés idõpontját, emeli az ezerszemtömeget és a termést. 3
Szegedi búzafajták Szárazságtûrés Nekrotróf kórokozók Tapasztalataink 2. fotó (folytatás az elõzõ oldalról) Zászlóslevelek víztartó képességének mérése Mérjük a genotípusok levágott zászlósleveleinek víztartó képességét. A parcellákról zászlósleveleket gyûjtünk be. Meghatározzuk a friss tömegüket, víztelített tömegüket, 8 órás deszikkálás utáni vízvesztésüket, majd száraz tömegüket. A mért adatok ismeretében meghatározzuk a levelek kezdeti relatív víztartalmát, majd a nyolc órás deszikkálás utáni relatív víztartalmát. A víztartó képességet a kezdeti relatív víztartalom és a deszikkált relatív víztartalom arányából határozzuk meg. Növényállomány felületi hõmérsékletének mérése Az infravörös távhõmérõvel a növényfelületek hõmérséklete gyorsan és pontosan meghatározható. A hosszabb idõn keresztül vízhiánystresszel sújtott növény sztómáit bezárja, így fotoszintézise leáll. Mivel nincs transzspiráció, a levélfelület fölmelegszik. Szelekciós szempontból azok a genotípusok értékesek, amelyek a legnagyobb stressz mellett is fenntartják a fotoszintézist, mert ezekben (valószínûleg fejlettebb ozmoregulációs képességük, vagy nagyobb, hatékonyabb gyökérrendszerük miatt) késõbb alakul ki a belsõ vízhiány. Itt is az optimális vízellátottságú és a vízhiány-stresszel érintett parcellák levélhõmérsékletét hasonlítjuk össze minden genotípusban. A két hõmérséklet aránya alapján következtethetünk az egyes genotípusok ellenálló-képességére. Automata esõárnyékoló sátor Az összes eddig felsorolt szántóföldi tesztmódszer eredményessége vagy elvégezhetõsége jelentõsen függ az idõjárástól. Mivel éghajlatunkban évrõl évre tetemes eltérések figyelhetõk meg, a szelekció igen nehéz. Szántóföldi körülmények között valódi szárazság-stresszt idézhetünk elõ a 2005 évben létesített automata esõárnyékoló berendezés segítségével (2.fotó). Az egy GVOP pályázat keretében megvalósult 60 x 15 méter hasznos területû berendezés esõérzékelõkkel fölszerelt és így árnyékolása csak a csapadék hullás idejére korlátozódik. Az in situ kísérletet így nagy mértékben függetleníteni tudjuk az idõjárási viszonyoktól, és a valódi vízhiány hatását tanulmányozhatjuk. A sátor mérete és belmagassága lehetõvé teszi a terület gépi mûvelését és a kísérletek gépi vetését is. Az oldalirányú szivárgást drénárkok akadályozzák meg. Eredményeink A 2005. évben elismert fajták közül három, a GK Békés, a GK Csillag és a GK Hunyad szárazságtûrõ képességét bizonyította az OMMI kísérleteiben. A 2002/2003 évi országos szárazság ellenére az OMMI termésösszehasonlító kísérleteiben e fajták a kontrollok átlaga fölött teremtek számottevõ ezerszemtömeg csökkenés nélkül. 2004 évben mindhárom fajta megõrizte igen magas termõképességét, ami azt mutatja, hogy ezek a genotípusok nem csak az extrém száraz körülmények között tûnnek ki átlagon felüli teljesítményükkel, hanem a szárazságtûrésük egy kiváló általános alkalmazkodó-képességgel párosul. A GK Békés az elmúlt évi és a 2004-ben elvégzett kísérletekben mind a tápanyag transzlokációs tesztekben, mind a levél víztartó képességben bizonyult toleránsnak. A GK Csillag és a GK Hunyad elsõsorban kiváló víztartó képessége alapján, valamint a 2003 és 2004 évi levélfelületi hõmérsékletük alapján nevezhetõ szárazságtûrõnek. A bemutatott szelekciós munka nagy részét az NKFP projekt (Búzakalász konzorcium, témavezetõ: Dr. Dudits Dénes) valamint a GVOP- 3.1.1-2004-05-0096/3.0 sz. projekt támogatta. Dr. Cseuz László A címben jelzett betegségekkel kapcsolatosan hat évvel ezelõtt kezdtük el felmérésünket, melynek célja négy nekrotróf kórokozó sárga v. fahéjbarna foltosság (Drechslera triticirepentis), szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici), szeptóriás levél- és pelyvafoltosság (Septoria nodorum), barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) elõfordulásának és kártételük mértékének figyelemmel kísérése volt. Köztudott, hogy a fenti kórokozók fõként õszi búza elõvetemény és monokultúrás termesztés esetén okozhatnak kisebb-nagyobb károkat, különösen, ha gondatlan talaj-elõkészítéssel párosulnak. Tapasztalatok alapján e feltételek esetén akár 20-50 %-os termésveszteség is lehetséges fogékony fajták esetében. Az elmúlt hat évben az extrém száraz évtõl (2003) kezdve, az ország nagy részén igen csapadékos és viszonylag hûvös (2005) év egyaránt elõfordult, ezért széleskörû a nevezett betegségekkel kapcsolatos tapasztalásunk. Helyenként és idõnként Az elmúlt években az ország különbözõ termõhelyein, jelentõs különbségeket tapasztaltunk. A vizsgálatban szereplõ négy nekrotróf kórokozót minden termõhelyen megtaláltuk, azonban az, hogy melyik szaporodott fel nagyobb mértékben, azt az adott hely mikroklímája határozza meg alapvetõen. Sok problémát okozott, és okoz még most is az, hogy a vizuális bonitálás során az egyes nekrotróf kórokozók által okozott tünetek nem különíthetõk el olyan egyértelmûen, mint pl. a levélrozsda a sárgarozsdától. Ezért használjuk a nekrotróf kórokozók által okozott tünetek megjelölésére a levélfoltosságok megnevezést, amely mind a négy gombafaj által okozott tüneteket magába foglalja. Munkánk során kimondottan a sárga v. fahéjbarna foltosságra kialakítottunk egy mesterséges fertõzéses rendszert. Saját kísérleteinket minden évben ugyanarra a helyre vetettük, ezt még kiegészítettük december közepén fertõzött szalma kiszórásával, amely a kórokozó populáció felszaporodását segítette elõ. Ez a kísérlet az elsõ négy év alapján úgy tûnt, hogy jó információt ad fajtáink sárga v. fahéjbarna foltosságával szembeni ellenálló-képességérõl. Bár tünetmentes fajtát nem találtunk, azonban a kismértékben fertõzõdött és fogékony genotípusok elkülöníthetõnek látszottak a 4 év átlagában. A 2005-ös esztendõben e kísérletnél is olyan mértékû szeptóriás levélfoltosság lépett fel, már igen korai idõszakban, amelynek következtében az eddig tapasztaltakkal ellentétben csak a mérsékelten fogékony és fogékony kategóriát tudtuk elkülöníteni. 2005-ben a szeptóriás levélfoltosság nem csak Szegeden, hanem az ország más területein is hatványozottan jelentkezett. Ellenjavallat Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentõs különbségnek tartom, hogy a sárga v. fahéjbarna foltosság esetén a járvány kialakulására búza elõvetemény vagy monokultúrás termesztés során számíthatunk, különösen akkor, ha a talajelõkészítés minõsége nem megfelelõ. A szeptóriás levélfoltosság kártételére, hûvös, csapadékos idõjárás esetén számíthatunk nagyobb mértékben. Mindezeket figyelembe véve lehetõség szerint kerüljük a búza, kalászos elõveteményt. Ha mégis rákényszerülünk, figyeljünk oda a gondos talajelõkészítésre és a szármaradványok hibátlan leforgatására és az okszerû növényvédelemre. Csõsz Lászlóné 4
Fagytûrés kontra télállóképesség A gabonafélék áttelelõ képessége és annak legfontosabb komponense, a fagytûrés olyan összetett és nélkülözhetetlen élettani tulajdonságok, melyeket nem lehet kiváltani agrotechnikai beavatkozásokkal vagy más költségráfordítással. A megbízható termõképesség egyik legfontosabb alappillére a megfelelõ szintû télálló képesség. A Gabonatermesztési Kutató Kht búzanemesítési stratégiájának szerves részét képezik a szelekciós lépésekkel párhuzamosan futó hidegtûrési vizsgálatok. A mátraszentlászlói Fagykísérleti Állomás megszûnését követõen a szántóföldi télállósági kísérleteinket 2002- tõl az Abaúji-Charolais Rt. északborsodi területein állítjuk be tág térállású, randomizált vetési rendszerben. Érzékenyek kiszûrése A bejelentés elõtt álló fejlett (F6-F8) búzatörzseink és fajtajelöltjeink fagytûrését a szántóföldi kí-sérletekkel párhuzamosan teszteljük. Metodikánkban az M29 klímaprogramot alkalmazzuk, állandó talajnedvesség fenntartása mellett, hat hetes elõnevelési, majd 7 + 4 napos edzési folyamatnak vetjük alá a növényeket. Ezt követi a - 15.5 oc-os, 24 órán át tartó hidegkezelés. A hõmérséklet mérésére és regisztrálásához a PyroButton fagyasztásos és szántóföldi eredmények között semmilyen összefüggés nem volt kimutatható. 2005/2006-ban ugyanakkor jóval nagyobb szerepet kapott a fagy a növények kipusztulásban (20-40 % -os volt letalitás), de a talajmenti minimumok hosszabb idõre idén se mentek a kritikusnak számító - 17-18 oc alá, ami hótakaró nélkül az érzékenyebb búzatörzseket komolyan, a termésbiztonságot is ideértve veszélyeztette volna. A fagyhatás határozottabb érvényre jutását jelzi a kétféle kísérletben mért kipusztulási értékek között jelentkezõ közepes mértékû (r=0,38, P=5%) pozitív korreláció. A klímakamrás és szabadföldi kísérletek tapasztalatainak összegprogramozható szenzorait haszo náljuk, amelyek 0,05 C pontosságú és kényelmes klímamonitorozást tesz lehetõvé. A négy ismétlésben beállított kísérleteket a fagyasztást követõ második héten értékeljük. A kapott eredmények alapján már F6 generációtól kezdve sikerrel szûrhetjük ki az érzékeny búzatörzseket a szelekciós folyamat során. A szántóföldi és a klímakamrás tesztek eredményei között nem mindig van jelentõs összefüggés, de nem is várható, hiszen a komplex télálló-képességnek a fagytûrés csak egyik (bár igen fontos) tényezõje. A tiszta fagyhatást más faktorok így a vetésidõ, a vetésmélység, a talajszerkezet, a talajnedvesség, a hóborítás-jegesedés mértéke és idõtartama, a magas talajvízszintbelvíz, a fajták szárazságtûrése(!), hópenész epidémia és a kapcsolódó rezisztenciális tulajdonságok jelentõsen árnyalnak, esetenként el is fednek. Párhuzamosan A 2004/2005 évjárat telét is a másodlagos áttelelési tényezõk dominanciája jellemezte, a kísérleti területen jelentõs és hosszan tartó hóborítással, aminek köszönhetõen a februári erõs fagyok ellenére a szántóföldi kipusztulás többnyire 20 % alatt maradt. Azon a télen a A Pyrobutton által rögzített klímaprogram alakukása a 7 hetes edzési folyamat majd fagyasztás utónevelés során. zésével a közvetlenül bejelentés elõtt álló õszi búza törzsek közül biztonsággal ki tudtuk emelni azokat, melyek szélsõséges viszonyok között is megállják helyüket, és kockázatmentesen termeszthetõk zord telû évjáratokon is. További metodikai tanulsága az immár ötödik évet tartó, évente 40-70 genotípust átfogó párhuzamos kísérletsorozatnak, hogy a fagytûrési teszt önmagában csak durva elõszûrésre alkalmas, hiszen nem láttatja az áttelelés egyéb faktorait. Szelekciós rendszerünkben ezért elengedhetetlennek tartjuk a kétféle vizsgálati módszer párhuzamos alkalmazását. Fónad Péter biológus, búzanemesítõ A fa nevelõládákban fagyasztott, majd visszavágott növények állapota a hidegkezelést követõ 14. napon. A fagytûrési teszteket KTLK klímakamrákban végezzük. 5
Kalászfuzárium A védekezés lehetõségei és korlátai Az új EU rendelkezés, amely a toxikológiai határértékeket a gabonafélékben kötelezõ jelleggel meghatározza, új helyzetet teremt. Az világos, hogy egy országban termesztett fajtákat nem lehet egy év alatt ellenállókra lecserélni, fõleg akkor, ha ezek még legfeljebb fajtajelöltként, törzsszinten vannak meg. Az ellenállóbbak preferálása segít, de ez sem gyors folyamat. Ezért a vegyszeres védekezés lehetõségeit is érdemes számba venni, annál is inkább, mert célszerû elkerülni azt a helyzetet, hogy sok százezer tonna búzát kelljen veszélyes hulladéknak minõsíteni ennek minden következményével együtt. Ha a kalászvédelem fungicides eredményeit nézzük, akkor a kép nem túl bíztató. Még a viszonylag gyenge járványok esetében is, ami 5-10 fertõzött kalászt jelent négyzetméterenként, ritkán sikerül a fertõzöttséget megfelezni, de az sem ritka, hogy a permetezés teljes mértékben hatástalan. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy járványmentes idõben a védekezés teljes hatékonyságú. A termelõk természetesen azt mondják, hogy roszszak a fungicidek. A gyártók azt, hogy jobban be kellett volna tartani a technológiát, de azt is hozzáteszik, hogy a fuzárium nem rozsda, itt senki se számítson 100 %-os hatásra, az 50 %-nak már örülni kell, ennél jobbat szántóföldön ritkán szoktak elérni. Ezt a külföldi adatok is igazolják, 1998-tól legalább 150 fungicides cikk is olvasható. Itt is ugyanaz a következtetés, nagy ráfordítás, közepes, vagy még gyengébb eredmény. Ha belegondolunk az 50 %- os hatékonyságba, akkor azt kell mondani, hogy egy 2 ppm természetes toxinszennyezõdést okozó járványt 1 ppm-re (egy milliomod rész, 1 mg toxin van 1 kg terményben) tudunk redukálni. Ha ennél több, már pedig a járványos területeken ennek 2-3-szorosa is könnyen elõfordul, akkor már védtelenek vagyunk, mert 6 ppmrõl hiába visszük le 3-ra a toxinszennyezést, a termék attól még eladhatatlan marad. Ha a leghatásosabb fungicideknél ez a helyzet, akkor a gyengébb hatásúaknál a problémák csak halmozódnak. 2. fotó Hol a hiba? Az elmúlt 15 évben nagyon sok fungicidet teszteltünk egy olyan eljárással, amely teljes fungicid fedettséget alkalmaz a kalászokon. Ezzel az eljárással mi is kaptunk igen gyenge, 20-30 %-os hatékonyságot. Ha pl. egy kontroll parcellán vagy táblán a fertõzöttség 50 %-os, azaz a kalászok 50 %-a fertõzött, és ezt 10 %-ra csökkentjük, akkor ez 80 %-os hatékonyságnak felel meg. Ha arra gondolunk, hogy ma Magyarországon 10 ppm feletti toxinszennyezés elvétve fordul csak elõ, akkor a 80 %-os hatékonyság minimálisan elérendõ kellene, hogy legyen. A vizsgálatok szerint az eddig leghatékonyabb szerekkel a 70-80 %-os hatékonyságot el lehetett érni, esetenként ennél még jobbat is. Az okok feltárása széleskörû kutatómunkát igényelt. 1996-os közleményünk után felgyorsultak az események. Amerikai kutatók elkezdték vizsgálni a különbözõ szórófejek munkáját és a kalászok fedettségét. Kiderült, hogy a hagyományos, levélvédelemre kialakított szórófejek a kalászt nem tudják befedni, általában 10 % alatti fedettségrõl van szó, repülõgépeknél pedig csak 1-2 %-os volt a fedettség. A lefelé permetezõ kúpos szórófej volt még a legjobb, a kalász frontoldalán akár 25-30 %-ot is el lehetett érni, oldalt már csak 10 % körüli értéket, a kalász hátoldala pedig csak 4-5 %- os fedettséget kapott. Ha tehát a permetszert nem tudjuk a kalászra 1. fotó vinni, akkor a hatás elmaradásáért nem a szer felelõs. Ezzel a technológiával a legjobb szerrel is kudarcot vallhatunk. Azaz a gyenge eredményekért az elsõ felelõs a csapnivalóan gyenge kalászvédelmi technológia. A kalászos permetezésénél használt fungicideket szisztemikusnak ismerjük. Az információ nem egészen helyes, ugyanis a megpermetezett levelekben a felszívódó fungicidek a szerre jellemzõen többé-kevésbé egyenletesen felszívódik, de nem transzlokálódik a levélhüvelybe vagy a kalászba; de még a kalász permetezése során a permetezett kalászkából a permetezetlenbe sem. Olyan adat is van, hogy már a fejlõdõ embrióba is csak igen rossz hatásfokkal kerül át a hatóanyag. Azaz a permetezés egyenetlenségeit nincs, ami kiegyenlítse. Ezek a kalászrészek ugyanolyan fogékonyak lesznek a fertõzésre, mint nem védett társaik. Ez az oka annak is, hogy hasban lévõ kalászt semmilyen szerrel sem lehet megvédeni. Ezért kell megvárni a kalászok teljes kifejlõdését, mert csak a permetezett kalászokat lehet megvédeni. Virágzás közepére, teljes virágzásban már minden kalász kint van (tisztelet a mindenkori kivételeknek), ez a permetezés legkorábbi idõpontja. Itt a második ok, az egyik szervbõl a másik szervbe való áthelyezõdés hiánya, vagy igen alacsony szintje és ebbõl következõen a permetezési idõpont helytelen megválasztása. A vizsgálatok során igen nagyszámú fungicidet teszteltünk. Túlnyomó többségük, közepes vagy gyenge hatású volt. Ez tehát a harmadik ok, arról nem is beszélve, hogy a legelterjedtebben használt és eddig legjobbnak talált fungicidek sem védenek éles helyzetben 100 százalékos biztonsággal. A vizsgálatok során kiderült, hogy a fungicidhatás rezisztenciafüggõ is, az ellenállóbb fajtákat egykét kivételes helyzettõl eltekintve sokkal egyszerûbb megvédeni. Míg a nagyon fogékony fajtáknál csak a legjobbal érdemes dolgozni, és a teljes siker még így sem garantált, addig a közepesen ellenállónál már egy olcsóbb, közepes hatékonyságú szer is elegendõ lehet. Mit lehet tenni? A/ Alapvetõen új permetezési technológiát kell bevezetni, amely a kalászokat nem felülrõl, hanem oldalról, és ezen túl elölrõl és hátulról permetezi, gyakorlatilag minden oldalról befedi. A technológia készen van, ez év februárjában Kiszomboron bemutatót szerveztünk (1. fotó) a technológia nagyközönséggel való megismertetésére, melyen a tájékoztató elõadások után az érdeklõdõk megnézhették az átszerelt gép prototípusát mûködés közben. Azt szeretnénk, ha ez a technológia Magyarországon széles körben elterjedne és jövõre legalább 100.000 hektáron már a napi gyakorlatban is alkalmaznák. További kísérleteket végzünk a technológia továbbfejlesztéséhez, hogy a kalász minél több hatóanyagot tudjon felvenni a hatékony védelem érdekében. A kísérletek, fejlesztések az NKTH és a KPI támogatásával, a fuzi2005. számú GAK pályázat finanszírozási keretei között folynak. A pályázati szerzõdés egyik fontos kitétele, hogy az eredményeket a magyar gazdálkodók rendelkezésére kell, hogy bocsássuk. Ennek a kitételnek örömmel teszünk eleget ingyenesen látogatható elõadásainkon, rendezvényeinken. A pályázat elsõ eredménye az újfajta permetezési technológia meghonosítása és adaptálása volt. Természetesen az újabb fejlesztési eredmények is a nagyközönség elé kerülnek. Az elõadások idõpontjairól hirdetésben értesítjük az érdeklõdõket. A jelenlegi permetezõgépek átalakítása néhány tízezer Ft-ba kerül, ezt 4-5.000 ha permetezéséhez fel lehet biztosan használni, így az egy hektár költsége 6-8 Ft körül alakul, de a permetezés biztonságát az eddigiekhez képest legalább a kétszeresére emeli. Úgy 6
Fuzárium gondoljuk, hogy az új technológiával a 8-10 ppm toxinszennyezést okozó járványok túlnyomó részét ellenõrizni tudjuk, az ennél kisebbeket pedig igen nagy biztonsággal. B/ A fogékony fajtákon a technológiába kell építeni a kalászvédelmet, mégpedig virágzáskor, amikor már minden kalász kint van (2. fotó). Mivel a fungicidek többnyire legalább három, de inkább négy hétig hatékonyak, egy megelõzõ védekezés elegendõ. Figyelembe kell venni, ha hagyományos permetezõgéppel dolgozunk, és a szer átlaghatékonysága teljes fedettség mellett csak 30-40 %, és ennek jó, ha felét realizálni lehet, akkor ezt a szert már nem érdemes kijuttatni. Az ellenállóbb fajtákon a kevésbé hatékony fungicid is adhat jó eredményt. Ez azért fontos, mert ha megvárjuk a nagy esõt, ami után a fertõzés fel szokott lépni, akkor elõfordul, hogy egy hétig sem tudunk a táblára menni, és esetleg a kívánt szert sem lehet beszerezni. Ha ilyenkor 2 napon belül nem tudunk permetezni, akkor nem sokat tudunk a járvány ellen tenni, itt a repülõgép gyakorlatilag hatástalan. A világirodalomban ma három hatóanyagot tartanak jó hatásúnak, a metkonazolt, a tebukonazolt és a protiokonazolt. Úgy gondoljuk, hogy jó lenne több, a tebukonazolhoz, vagy még inkább protiokonazolhoz hasonló hatóanyag, mert a fungicidrezisztencia elkerüléséhez a jó szerek alternáló alkalmazása lenne szükséges. Nemzeti érdek A legfontosabb ismeretek és javaslatok itt vannak az asztalon. Ezekkel mind az élelmiszerbiztonság, mind a takarmánybiztonság, az értékesítés és gazdálkodás biztonsága is növelhetõ. Ellenállóbb fajtákon a fungicidhatás biztonságosabb. Számos kérdés van, amelynek megválaszolása fontos lenne. Ezért arra kérjük a kedves olvasókat, hogy írják meg észrevételeiket, tapasztalataikat az akos.mesterhazy@gk-szeged.hu e-mail címre. Az élelmiszerbiztonság az EU-ban az egyik legfontosabb téma, ezért nemzeti érdek, hogy a mi búzánk piacképes legyen itthon és külföldön egyaránt. Dr. Mesterházy Ákos, Dr. Tóth Beáta, Kászonyi Gábor Legújabb búzafajtáink Korai érésû, új típusú, javító minõségû õszi búzafajta, ahol a minõség nagy termõképességgel, és átlag feletti termésbiztonsággal társul. Jól bokrosodik. Télállósága jó. Magassága 75-85 cm. Kalásza szálkás. Szemtermése piros-acélos. Termesztéstechnológiája: vetésideje október második fele, ajánlott csíraszám/m 2 500-550 db. Jó körülmények esetén, szárcsökkentõ használata indokolt. Rozsdabetegségekkel szemben ellenálló, fuzáriumra közepes mértékben fogékony. Termõképessége/minõsége: Állami fajtakisérletekben ( OMMI, 3 év átlagában) 7,27 t/ha Hektoliter tömeg 80-82 kg Nedvessikér tartalom % 35-38 Esésszám 280-350 Sikérterülés mm 3,5-5,5 Fehérjetartalom % 14-16 Sütõipari besorolás A2-A1 GK Csillag Középérésû, a fajta egyik legértékesebb tulajdonsága a kiváló alkalmazkodóképesség és az abiotikus stresszekkel szembeni tolerancia. Fagy és télállósága valamint szárazság tûrése kiváló-jó. Jó bokrosodó képességû, szára szilárd, állóképes. Kalásza nagy, szálkás, oszlopos. A betegségekkel szemben mérsékelten rezisztens. Termesztéstechnológiája: vetésidõre nem érzékeny, az egész ország területén biztonsággal termeszthetõ. Mivel az 1000 szemtömege nagy (45-50g) ügyeljünk arra, hogy a ha-onkénti csíraszám (500-550 db) elvetésre kerüljön. Termõképessége/minõsége: Állami fajtakisérletekben ( OMMI, 3 év átlagában) 6,7 t/ha. Hektoliter tömeg 78-83 kg Nedvessikér tartalom % 32-35 Esésszám 325-400 Sikérterülés mm 3-5 Fehérjetartalom % 13-15 Sütõipari besorolás A2-B1 GK Szala GK Békés Korai érésû, kimondottan bõtermõ, jó-malmi minõségû fajta. Bokrosodó képessége kiváló. Rozsdabetegségekkel szemben rezisztens, lisztharmattal fusáriummal szemben közepesen toleráns. Szára alacsony, jó állóképességû. Kalásza tar, nagyon produktív. Termesztéstechnológiája: vetésidõre nem érzékeny, az egész ország területén biztonsággal termeszthetõ, adaptálódó-képessége kiváló. Mivel állóképessége jó, az intenzív termesztési körülmények esetén sem dõl meg. Termõképessége/minõsége: Állami fajtakisérletekben ( OMMI, 3 év átlagában) 7,43 t/ha. Hektoliter tömeg 80-85 kg Nedvessikér tartalom % 32-34 Esésszám 300-350 Sikérterülés mm 3-5 Fehérjetartalom % 13-15 Sütõipari besorolás B1-A2 GK Hunyad Középérésû, jó-kiváló minõségû fajta. Szalmája magas, de ennek ellenére jó állóképességû. Gombabetegségekkel szembeni ellenállósága jó-közepes. Kalásza szálkás, kevéssé viaszolt. Színe éréskor sárga. Ezerszem-tömege nagy (42-48g). Termesztéstechnológiája: vetésidõre nem érzékeny, az egész ország területén biztonsággal termeszthetõ. Mûtrágya reakciója jó, szárcsökkentõ alkalmazása ajánlott. Termõképessége/minõsége: Új! minõsítése 2005. Állami fajtakisérletekben ( OMMI, 3 év átlagában) 6,8 t/ha. Hektoliter tömeg 80-82 kg Nedvessikér tartalom % 33-35 Esésszám 330-400 Sikérterülés mm 3-5 Fehérjetartalom % 13-15 Sütõipari besorolás B1-A2 7
Pájtli József "Mi így gazdálkodunk" Õszi árpáink Ez évben is megkerestünk a GK Kht. régi ismerõsi, partneri körébõl egy önálló gazdálkodót: beszéljen arról, hogy hol, hogyan gazdálkodnak és milyen eredményeket értek el? Beszélgetõ partnerünk Pájtli József, aki közgazdász feleségével együtt igazgatja a Fornád Centrum Kft-t és mellette még, kihasználva az adott lehetõségeket, megalakították a beszerzésre és értékesítésre hivatott Fornád Szövetkezetet (BÉSZ). Földjeik a Somogy-megyei Tamási környékén, a Mezõföld déli csücskén találhatók. Földterületük nagysága 650 ha, amelynek jó része mészlepedékes csernozjom illetve barna erdõtalaj. A gazdálkodásuk szántóföldi növénytermesztésen alapul, amelynek keretén belül 250 ha õszi búza, 64 ha zöldborsó, 62 ha csemege-kukorica, a szemeskukorica 231 ha és mák 43-ha. A felsorolt kultúrák sorában nem egy olyan növényfaj van, amelynek gazdaságos termesztéséhez feltételez-hetõen szükséges lenne az öntözés, de erre a gazdaságuk nincs berendezkedve. Területükön (évjárattól függõen) a csapadékviszonyok szerencsésen alakulnak, éves szinten, átlagosan 650-700 mm. - Önmagában a 650 ha mûvelése sem kicsi feladatot jelent nem beszélve arról, hogy a felsorolt kultúrák munkaigényessége és igényessége sem lebecsülendõ, így azonnal felmerül a kérdés: hány embert foglalkoztatnak, hogy végzik a feladataikat? - Rajtunk kívûl hét állandó dolgozónk van, akik a gépüzemeltetõk és a terményszárító üzemeltetõk, valamint a munkák igénye szerint 1-2 visszatérõ alkal- mi munkást és egy fõ adminisztrátort foglalkoztatunk. - Feltételezhetõen a technikai oldala is adott ekkor terület megmûveléséhez és a munkák helyes idõben való elvégzéséhez? - Így igaz, nagy gondot fordítunk a gépesítettségre, és a magas szintû agrotechnikai kivitelezésre. Gazdaságunkban a gépi technológiai háttér jónak mondható, ami elsõsorban a talaj vízmegtartó képességének megõrzését szolgálja, hiszen az elõzõekben említett 650-700 mm csapadék nem minden évben igaz. A talajmûvelési technológiában a szántásos talajmûvelést helyezzük elõtérbe és a tápanyag-visszapótlásra valamint a növényvédelemre is nagy gondot fordítunk. Nem beszélve arról, hogy a jól elõkészített talajba elvégzett jó minõségû vetést is megkövetelem magunktól. Gépparkunkban megtalálható a Vaderstad Rapid 300-as mechanikus vetõgép, rexius, rollex hengerek, nagyteljesítményû erõgépek és hozzátartozó munkaeszközök, valamint a betakarítások idõbeni elvégzéséhez két John Deer kombájn és elegendõ szállító kapacitás. A tárolást saját magunk biztosítjuk, 1000 tonnás hûtve tároló silókban, a szárítást pedig a 300-400 tonna kapacitású Stella szárító szolgálja. - Na és mi újság a biológiai alapokkal? Talán pár szót azok is érdemelnek. - Természetesen legfontosabbnak tartom, mivel a megfelelõen kiválasztott fajta, a kiváló fémzárolt vetõmag és az ezekben levõ termés- és minõségi potenciál véleményem szerint a jövedelmezõséget leginkább meghatározó tényezõ. - Az információkat honnan szerzed be? - Folyamatosan tájékozódom, szoros kapcsolatot tartok fel különbözõ, géppel, növényvédõszerrel foglalkozó cégekkel, nemesítõ intézetekkel vagy fajtaképviselõkkel. Lehetõség szerint sokszor veszek részt szakmai rendezvényeken, bemutatókon és a szakirodalmat is gyakran böngészem, de odafigyelek a piaci lehetõségekre is, hiszen amit megtermelünk azt el is kell adnunk. - A jelenlegi paci viszonyokkal elégedett vagy? - Hát nem mondhatnám, hiszen nem egy évben telített és nem csak nekem, de gazdatársaimnak is sok gondot okoz az árunk jó áron való értékesítése. Ennek okairól most nem tudunk részleteiben beszélni.. - Milyen a kapcsolatod a GabonaKutatóval? - Jó, hiszen a fajtáikat termesztem (elsõsorban az õszi búzákat), szakembereivel gyakran találkozunk, bemutatóikat látogatom. - Melyik fajták a kedvenceid? - Több is volt és ma is van egypár, így évek óta termesztem a GK Kalászt, GK Életet, GK Garabolyt és a Csongrádot. Ez mind korai fajta és nálam jól beváltak. Igaz a technológiámban mint intenzív búzákat termelem ezeket, 160-180 kg-os nitrogén adagokkal, 100 kg foszforral és megfelelõ mennyiségû káliummal, természetesen az elõvetemény függvényében. Rendszeresen végzem a réz kijuttatását, és a termés biztonsága valamint a magas mûtrágya szintek miatt szárcsökkentõt (Cycocell 1,5 l + 025liter Moddus) juttatok ki, valamint a technológiában minimum kétszeri fungicides kezelést is végzek. Elõbb preven- tíve, 2-4 noduszos fázisban hosszú hatástartalmú szerekkel, majd kalászolást követõen strobinuron hatóanyagú szerekkel. E szegedi fajtákból (licencia díjas szerzõdés kötése mellett) fémzárolt vetõmagot is állítok elõ. Az alapanyagot (bázis vetõmag szintjén) közvetlenül Szegedrõl szerzem be, amelyekkel messzemenõen elégedett vagyok (idegenelés utánszaporításkor nem szükséges). Ezzel a tecnhnológiával nálunk nem ritka a 7-9 t/ha-os átlagtermés, sõt kötelezõen elvárható. Meg kell jegyeznem, hogy ilyen termésszintek mellett a minõséggel sincs gondom, igaz az általam használt fajták ezt garantálják is. Nagy gondot fordítok az idõbeni aratásra és a szakszerû tárolásra is. - Köszönöm a beszélgetést és bízva a piac jobbrafordulásában, magasabb árakban, további sikeres gazdálkodást kívánok! Beke Béla 4 GK Judy: A 2005-ben elismert fajta a többiek közül rezisztenciális tulajdonságaival tûnik ki. Tavaly a középérérésûek élmezõnyében végzett 106 %-s teljesítménnyel (6,57 t/ha). 4 GK Sztáromega (régi nevén: GK Omega): kiváló alkalmazkodóképességének köszönheti, hogy 30 éve kedvelt fajta, mivel a legszélsõségesebb évjáratokban is kiegyensúlyozott termést ad. 4 GK Metal: termésbiztonságát koraisága biztosítja. 4 GK Stramm: a fajtaválaszték egyik legállóképesebb fajtája, amelynek megdõlés-ellenállósága eléri a szárszilárd búzákét. 2005- ben a GK Stramm az országos kisparcellás kísérletekben a 6,78 t/ha (106 %) terméssel a második legtöbbet termõ fajta volt a korai õszi árpák között. 4 Plaisant: ez év tavaszán különösen szép, vontatottabb õszi fejlõdése ilyenkor gyorsul fel, kisebb levélzete a sok csapadék ellenére kevésbé alakít ki buja állományt, gomba-ellenállósága így május elején igen jónak mondható. Meggyõzõdésünk, hogy vetõmag-piacának szûkülése nem a fajta hibája! 4 GK Árpád: csupasz fajta, szerény hazai igénye ellenére az utóbbi három évben, fõleg romániai szaporítók kérésére kezd a figyelem középpontjába kerülni. Étkezési csupasz árpa ugyanis sehol sincs a környékünkön, így a fogyasztók igényét csak mi tudjuk kielégíteni. Sem télállóságára, sem kórtani rezisztenciájára nincs panasz. Újdonság, hogy rövidesen a rizst is utánzó, fehérebb szemû (caryopsis) és pelyváját könnyebben leadó fajtajelölttel is fogunk rendelkezni. 4 GK Rezi: a szortiment legkorábbi érésû fajtája már 8 éve van köztermesztésben. Lisztharmat- és helminthospórium-ellenállósága bizonyított. 4 Mindegyik õszi árpa fajtánkra készséggel várjuk a vetõmag igénylõk és szaporítók megrendeléseit. 8
Õszi zab GK Impala az egyetlen Új utak nyílnak Energiát a szántóföldrõl Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet javaslatára a Fajtaminõsítõ Tanács 2005. december 8-án államilag elismert fajtának minõsítette GK Impala õszi zab fajtajelöltünket. Jelenleg ez az egyetlen legújabb kori, hazai nemesítésû, elfogadható télállóságú õszi zab fajta a hazai szortimentben. Õszi növekedése elterülõ, ún. prosztrátumtípus. A tavaszi zabokhoz képest nagytestû, robusztus szárú, de állóképes fajta. Nagy bugájú, sárga pelyvájú, szempergésre nem hajlamos, gombabetegségeknek, vörös levél vírusnak ellenálló fajta. A tavaszihoz képest két héttel korábban, július közepén érik. Bánásmód Talajra, elõveteményre nem igényes, inkább extenzív típus, amely nem igényli a kényeztetést. Tipikus farmer-zab. Október elején kell vetni, 400-450 csíra/m2-es vetõmag-normával (kb. 170 kg/ha). Közepes tápanyag ellátottságú (vagy jobb) talajon csak akkor igényel tavasszal (40-60 kg/ha) N-fejtrágyát, ha a tél folyamán kiritkul az állomány. Gyengébb talajon (a nagyobb termés érdekében) érdemes fejtrágyázni. Tavaszi felfagyás esetén a hengerezés igen jótékony hatású. A vetõmag csávázása rendszerint elegendõ gombavédelmet biztosít. Vetésfehérítõ bogár és levéltetû ellen csak alkalomszerûen, nagyobb gradáció esetén kell permetezni. A kalászos gabonáknál általánosan használt herbicidekre nem érzékeny, csak nagyobb kora tavaszi kiritkulásnál szükséges gyomirtót használni. Zárt állománynál, jól mûvelt talajon a gyomirtás el is hagyható. Kevésbé zord tél után, jó agrotechnikával vegyszermentes (bio) termesztésre is alkalmas. Sokrétû felhasználás A tavaszi fajtáknál átlagosan 20-25 %-kal többet terem, így nem ritkák a 6-7 tonnás termések sem. Szemtermése hasas, jól kitelt, általában 30 g fölötti ezerszemtömeggel. Magas fehérjetartalma és értékes aminosavai miatt nemcsak ló-, hanem sertés-és baromfietetésre, kérõdzõknek zöld-szenázsként is kiválóan alkalmas. A Hód-Mezõgazda Rt. évek óta próbálja õszi borsós keverékként tejelõ marhákkal hasznosítani. Az eredmények igen jók. Étkezési célra hántolni kell, kiváló ún. nagylapkás gabonapehely készít-hetõ belõle. Oldható rost (béta-glükán) tartalma garantáltan 5 % fölötti. Alföldre való A zab faj gyengébb télállósága miatt egyelõre csak az ország déli, kevésbé fagyzugos megyéire javasoljuk. Esetleges kiritkulása esetén kiváló bokrosodó képessége révén jól regenerálódik. Aszálytûrése a tavaszi fajtákénál lényegesen jobb. Csongrád megyei tapasztalataink szerint ez a fajta az Alföld és peremvidékei ígéretes takarmánygabonája lehet. Romániai kipróbálása folyamatban van. Vetõmagtermesztése nem igényel különleges bánásmódot, de vadzabmentes területen kell szaporítani. Közepesnél jobb talajon N-trágyázást nem alkalmazunk az esetleges megdõlés elkerülése végett. Az idegenelõ utak miatt a vetõmag elõállító táblán kissé alacsonyabb vetõmagnormát alkalmazunk (150-160 kg/ha). A kalászosoknál engedélyezett gyomirtók bármelyikét használhatjuk, jól beállott állománynál a gyomirtást el is hagyhatjuk. Gombaölõ, rovarölõ szert csak indokolt esetben juttatunk ki. Szárrövidítõ szerek használatára (évjárattól függõen) szükség lehet. Állománya egyöntetû, kiegyenlített. Vetõmag elõállításával kapcsolatban eddig semmilyen probléma nem merült fel, a fajta EU-szabványos vetõmagja kis többletköltséggel rentábilisan megtermelhetõ. Dr. Palágyi András tud. fõmunkatárs Sokszor éri vád a mezõgazdaságot, hogy túl sok energiát fektet be a termelésbe. Kevésbé ismert az a tény, hogy a bevittnek többszöröse az az energia, amit évrõl évre megtermelünk, s hasznosítunk emberi és állati-, talajerõ utánpótlási- és ipari célra. Ennek óriási a jelentõsége, s az agrárium épp ezért rendkívül jelentõs kihívások és új feladatok, egyúttal új lehetõségek elõtt áll. Földünkön a nem megújuló erõforrások (gáz, olaj) kimerülése miatt a jövõ évtizedekben olyan jelentõs változások várhatók, melyek alapvetõen befolyásolják sokszor negatív irányban- a gazdaságot. Hosszabb távon azonban e folyamatok a gabonavertikumra, s általában az agrár ágazatra pozitív hatással lehetnek. Gabonánk kiváló humán- és állati táplálék, és adott esetben a jövõ iparának, s általában gazdaságának is fontos, megújuló erõforrása. Ennek érdekében most kell megalapoznunk azt, hogy nagyszerû természeti adottságainkból pár év, vagy évtized múlva valós és komoly volumenû gazdasági elõny származzon. Biomassza A gabona biomassza több irányban kerül fölhasználásra, mely a jövõben új ágazatok épülnek. Biodízel termelésre természetesen a napraforgó és repce, míg bioetanol termelésre a kukorica, a tritikále, rozs, s a búza is alkalmas. Másik felhasználási irány a biogáz termelés. Különösen a nagy állattartó egységek hígtrágya telepei igénylik a szálas biomassza hozzáadást a hatékony gáztermelés érdekében. Egy másik lehetõség, amelyrõl viszonylag kevesebb szó esik szakmai berkekben a szilárd tüzelésre történõ felhasználás. Az új, energetikai célú faültetvények mellett a kukorica és a tritikále, búza az elsõdleges szántóföldi gabona erre a célra. E fajokból, átlagos viszonyok között, kis energiabevitellel, hektáronként 120-160 GJ energia állítható elõ, de vannak olyan kísérleti eredmények, amikor a tritikále biomassza kedvezõ viszonyok esetén 180-220 GJ/ha energiát produkált. Ezt az utat nyitja meg Európa és erre felé megy a világ minden országa. Ha a biomassza új, közvetett hasznosításáról beszélünk, mindenképp meg kell említeni a vegyipar új termékeit: új típusú, természetes trágyák, rostok, textilek, csomagoló- festék- és építõanyagok. Kincs a kezünkben Intézetünknek olyan, a Kárpát medencéhez jól adaptálódott génállomány(kalászosok, kukorica, cirok, olajnövények, fehérjenövények) van a birtokában, amely nem csupán a humán és állati takarmányozás, de energetikai szempontok alapján is hatalmas nemzeti kincs. Nagyszerû természeti adottságaink, a kutatók és mérnökök felkészültsége lehetõséget nyújt a kutatásban és a megújuló energia elõállításában tapasztalható hátrány ledolgozására. Elõnyünk még, hogy más országokkal szemben, hogy a vegetációs idõt figyelembe véve korán és szárítás nélkül takaríthatunk be. Ha bizonyos évjáratokban a liszt, vagy a szemes gabona nehezen adható el a nemzetközi és hazai piacokon, bizonyosak lehetünk abban, hogy az energiának lesz jó piaca. Az így termelt energia mindenek elõtt a helyi (egy-egy telep, városrész, vagy falu) igények kielégítésére szolgál, de a gabona biomassza nagyobb erõmûvek kazánjaiban is jól hasznosítható. A bio-etanol égetésekor 80-90%-al kevesebb kénilletve széndioxid keletkezik, mint a hagyományos üzemanyagok használatával, s ez a környezet szempontjából önmagában is figyelemre méltó érték. Hosszabb távon mindenképp biztató a jövõ. A közeljövõ pedig a tudatos fölkészülés, s az indulás idõszaka kellene, hogy legyen. Bóna Lajos 9
Sokoldalú repce A XX. századi siker folytatódik A repce olaját világításra már az idõszámításunk kezdete elõtti évezredekben is használták Európában és Ázsiában. A 13. század táján Európában termesztették, azonban nem nagyon terjedt el. Újszerû felhasználása a gõzgépek elterjedésével kezdõdött, mivel a gõzgépek kenésére jól megfelelt. Az iparosodás fejlõdésével az olaj kinyerése is egyszerûbb lett. A gõzgépek száma és teljesítménye különösen a második világháború idején hihetetlen tempóval növekedett. Óriási kereskedelmi és hadihajók épültek és a vasúti szállítás is fellendült. Ezzel együtt a repceolaj igény is növekedett, a repceolaj stratégiai cikké vált, így olyan helyeken is megpróbálkoztak a termesztésével, ahol korábban nem volt ismert. A második világháború után a világ népességének növekedése, az élelmiszeripar fejlõdése és az élelmezési célra használt zsiradékok iránti fokozódó kereslet ráirányította a figyelmet a növényi olajokra ezen belül a repceolajra. 1956-57- ben sajtoltak elõször olajat repcébõl élelmezési célra Kanadában. Ezzel kezdõdött a repce igazi világsikere, amely napjainkban is tart. Mára a repce a világ növényolaj termelésében (amely elsõsorban étkezési célú felhasználást jelent) a harmadik helyet foglalja el. A jövõben biodízel termelés és felhasználás a repcetermesztés további jelentõs bõvülését fogja eredményezni. 1.táblázat 4500 4000 3500 3000 2000 1500 1000 Hazai mérföldkövek A hazai repcetermesztés az utóbbi idõben 100-120 ezer hektár között változott. Ez indokolatlanul kevés. Különösen, ha figyelembe vesszük a repcemag és a repceolaj iránti megnövekedett keresletet és a növénytermesztésünk adottságait. Ráadásul a gabonaértékesítés állandósult problémái, a növekvõ gabonakészletek már rég változást sürgetnek a vetésszerkezetben. A növényolajipar jól ütemezett alapanyag felvásárlásának és jó fizetési fegyelmének nagyobb termesztési kedvet kellene indukálnia. A fõ probléma a túlságosan alacsony termésátlag. A repcetermelésünk színvonala a statisztikai adatok szerint a nyolcvanas években érte el Biodízel gyártás az Európai Unióban 2002-2006 között ezer tonna Ország 2002 2003 2004 2005 2006 várható Németország 450 715 1035 1 669 2 681 Franciaország 366 357 348 492 775 Olaszország 210 273 320 396 857 Csehország 60 133 203 Lengyelország 100 150 Ausztria 25 32 57 85 134 Szlovákia 15 78 89 Spanyolország 6 13 73 224 Dánia 10 40 70 71 81 Egyesült Királyság 3 9 9 51 445 Szlovénia 8 17 Észtorzság 7 20 Litvánia 5 7 10 Lettország 5 8 Görögország 3 75 Málta 2 3 Belgium 1 85 Ciprus 1 2 Portugália 1 146 Svédország 1 1 1.4 1 52 Hungary 12 Európa összesen 1065 1433 1933.4 3184 6069 500 0 1961 1. ábra 1963 1965 Németország Franciaország Magyarország 1967 1969 1971 1973 Repcetermesztés 1961-2005 között, termésátlag kg/ha 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 a két legnagyobb európai repcetermelõ ország (Franciaország és Németország) 1960-63 közötti termésátlagát és sajnos ez az alacsony 2000 kg/ha alatti termésátlag megmaradt napjainkig. Két idõszak kivétel: 1986-1988 és 2004-2005. A rendszerváltást megelõzõ három évben 2000-2100 kg/ha között változott a termés. Ez az idõszak a szocialista nagyüzemi növénytermesztés legeredményesebb évei voltak. A rendszerváltást követõen 1989-2003 között elõször a tulajdonviszonyok változása és a pénzügyi nehézségek, késõbb az állandósult súlyos aszályos idõjárás miatt rendkívül alacsony 1610 kg/ha volt a termésátlag. 2004-2005-ben a korábbi idõszakhoz képest jelentõsen, több mint 1000 kg/ha-ral nõtt a termésátlag, amely 2005-ben elérte a 2783 kg/ha-t. Ez a korábban nem tapasztalt eredményjavulás elsõsorban a csapadékosabb idõjárásnak köszönhetõ, de nagyon jelentõs hatású volt a növénytermelés általános állapotának, és a repcetermesztésben alkalmazott agrotechnika javulásának (1.ábra). Reméljük, hogy a növekedés tartós lesz és elfelejthetjük a 2000 kg és az alatti termésátlagokat. A termésátlagok és a jövedelmezõség növelése feltétlenül szükséges, mivel a repcetermesztésünk újabb mérföldkõ elõtt áll. Várhatón jelentõsen növekedni fog a hazai repce vetésterülete is. Üzemanyagként Az Európai Unió tervei szerint 2010-re a kõolaj-származékok üzemanyagként való felhasználásának 5,75%-át bioüzemanyagokkal fogja helyettesíteni. Hazánk a saját felhasználásából a 2233/2004. (IX.22) kormányhatározatban 2%-os arányt vállalt. 2006 januárban a MOL-csoport ajánlatkérési eljárást hirdetett évi 150 ezer tonna biodízel-komponens (zsírsav-metilészter) illetve ennek elõállításához szükséges növényi olaj beszállítására. Így jó esély van arra, hogy a hazai repce vetésterület megduplázódhasson. 100 kg repceolaj elõállításához 250 kg repcemagra van szükség. A biodízel gyártás gyorsütemû európai térhódítását jól jelzi az European Biodiesel Board statisztikája és elõrejelzése (1. táblázat). Az európai biodízel gyártás nagyrészt a repcére alapoz. A hazai olajnövény termesztésben a napraforgó területe növényegészségügyi megfontolásból nem növelhetõ, így csak a repcébõl lehetséges a növényolaj termelés növelése. A repceolaj biodízel céljára történõ felhasználása felveti azt a kérdést, vajon a fajtáink minõségi paraméterei megfelelnek-e az újszerû elvárásnak. A repce minõsége története során jelentõsen megváltozott a növénynemesítés 2. táblázat Biodízel céljára termelt repceolaj zsírsavösszetétele Többszörösen telítettlen zsirsavak (>=4 kötés) % Max. 1 Olajsav % 51-80 1989 1991 1993 1995 1997 1999 Linolénsav % 2-12 Erukasav % Max. 2 2001 2003 2005 10
Olajsav Linolsav Linolénsav Erukasav Fajta (18:1) (18:2) (18:3) (22:1) GK Gabriella 65,92 17,83 6,48 0 GK Helena 64,11 18,50 6,22 0 GK Olívia 63,18 17,88 9,13 0 GK Lilla 64,27 17,67 9,04 0 Fajta Télállóság Phoma Sclerotinia GK Gabriella 7,0 12,9 9,2 GK Helena 7,4 11,0 6,2 GK Olívia 5,7 12,5 5,5 GK Lilla 6,8 6,5 2,7 Kísérleti átlag 5,7 17,1 9,3 3. táblázat A Gabonakutató repcefajtáinak zsírsavösszetétele 4. táblázat OMMI õszi káposztarepce fajták télállóság, phoma és sclerotinia ellenállósága Repce fajtaajánlat eredményeként. Elsõként nagy erukasav tartalmú fajtákat használtak, amelyek teljesen megfeleltek az ipari felhasználás céljainak. Az élelmezési felhasználás az erukasav tartalom csökkentését igényelte. A mai fajták erukasavmentesek. Nagyon érdekes, hogy a repcemag erukasavmentesé tétele nem csak e káros zsírsav eltávolítását eredményezte, hanem egyben azt sokkal egészségesebbé is tette. Jelentõsen megnövelte az olajsav mennyiségét, amely rendkívül fontos a szív és érrendszeri betegségek megelõzése szempontjából. A linol és linolénsav eszeciális zsírsavak. A biodízel céljára felhasznált növényi olajok összetétele különbözõ, sõt állati zsiradékból is készítenek biodízelt. A rendelkezésünkre álló információk szerint az átvétel minõségi paraméterei között elsõsorban olyan paraméterek szerepelnek, amelyeket az olajkinyerés technikai sajátosságai alapoznak meg. Csak néhány paraméter van, amely a repcemag tulajdonságaiból adódik. Úgy tûnik ezek is inkább a keveredés megakadályozását és a homogén, kiegyenlített minõség biztosítását célozzák. (2. táblázat) Dobogós hely Fajtáink GK Gabriella, GK Helena, GK Olivia, GK Lilla agronómiai tulajdonságai és beltartalmi tulajdonságai alapján is megfelelnek mind a termesztés, az élelmezés és a biodízel felhasználás igényeinek (3. táblázat). A munkánk és fajtáink elismerése, hogy mára cégünk a harmadik helyet vívta ki a magyar repce vetõmagpiacon, ahol Európa nemesítõivel és vetõmagjaival jól állja a versenyt. Fajtáink kiváló agronómiai alkalmasságait megalapozza a biotikous és abiotikus stresszekkel szembeni ellenálló képesség (4. táblázat). Falusi János, Falusi Jánosné, Kedves Imola GK Gabriella Hibrid termõképesség, fajta áron! Intenzív körülmények közé ajánlott legkorábbi fajtánk. A legnagyobb termõképességû, köztermesztésben 3,5-4,7 t/ha termést realizált. Kiváló télállóságát 2003-ban és 2004-ben is bizonyította. Kiemelkedõ termése részben koraiságából adódik, mert az érésidõ alatt fellépõ szárazabb idõjárást kevésbé sínyli meg. Betegségekkel szemben ellenálló, érés-gyorsítás nélkül is betakarítható, magja nem pereg. Középérésû Olajtartalom: 44 % Fehérje tartalom: 22,4 % Glükozinolát tartalom: 11 µmol/g Erukasavmentes GK Helena Magyar fagyra nemesítve! Legnagyobb erénye a termésbiztonságában rejlik. A repcefajták versenyében több mint egy évtizede stabilan az élvonalhoz tartozik. Alkalmazkodó és jó regeneráló képessége miatt a kevésbé intenzív és gyengébb területeken is jövedelmezõ a termesztése. Tenyészideje fajtáink közül a leghosszabb, betegségekkel szemben ellenálló, magja nem pereg. Középérésû Olajtartalom: 44,5 % Fehérje tartalom: 22,6 % Glükozinolát tartalom: 15 µmol/g Erukasavmentes GK Olívia Kiváló alkalmazkodó képesség, kiváló minõség! Nagy termõképességû, duplanullás fajta. Kiváló alkalmazkodó képessége miatt extenzívebb viszonyok között is megállja a helyét, de kedvezõ viszonyok közé kerülve rekordtermésre is képes. Erõs szárának és gyökérzetének köszönhetõen nem dõl meg és a rendelkezésre álló vizet és tápanyagokat jól hasznosítja. Kiváló télállóképesség jellemzi, pergésre nem hajlamos. A magas terméshozamok mellett a minõsége is kiemelkedõ (glükozinolát tartalma a legalacsonyabb). Középérésû Olajtartalom: 44,4 % Fehérje tartalom: 22 % Glükozinolát tartalom: 9,2 µmol/g Erukasavmentes GK Lilla Jó tulajdonságok ígéretes kombinációja! Idén kerül bevezetésre. A Gabriella fajtánkhoz hasonló jó termõképességû, kiváló tél- és fagyállóságú fajta. A legalacsonyabb glükozinolát tartalmú fajták közé tartozik. A legjobb ellenállósággal rendelkezik a fómás betegség és a sclerotínia ellen. A fajta egyik beltenyésztett vonalából állítottuk elõ elsõ hibridünket, amelyik most 3 éves jelölt az OMMI-ben. 11
Napraforgó bemutatóra készülve Kukorica Napraforgó termesztésünk tavaly vegyes képet mutatott, az országos vetésterület rekord nagyságot ért el, a termelés színvonala megfelelõen alakult. A termés minõsége azonban a rendkívül csapadékos július és augusztus hónapok miatt nagyon kedvezõtlen volt, jelentõs árlevonást okozott a termelõknél a szabad zsírsavak, az un. savfok (FFA) szokásosnál jóval nagyobb mértéke. A vetõmagtermesztésben is jelentõs problémákat okozott a kedvezõtlen idõjárás. Mi megmutatjuk 2006-ban a korábbi évekhez hasonlóan 10 hektáron állítottuk be a nemesítési munkánkat megalapozó tenyészkertünket és külön 3,5 hektáros speciális kórtani tenyészkertet is kialakítottunk. Növeltük a sátras és térbeli izolációk számát, a bázis és F1 áruvetõmag elõállításokat pedig az elõzõ évek szintjén terveztük meg. Július végén természetesen megtartjuk hagyományos napraforgó fajtabemutatónkat. Ezúttal is Kiszomboron tekinthetik meg az érdeklõdõk Társaságunk bemutató fajtasorait, a korábbiaknak megfelelõen ismét két különbözõ vetésidõben elvetve. Valamennyi vetõmagforgalomban szereplõ napraforgó hibrid látható lesz és bemutatásra kerülnek új peronoszpóra rezisztens, nagy olajsavtartalmú, valamint szádor rezisztens fajtajelöltjeink is. A gombabetegségeknek ellenálló, jó általános szántóföldi rezisztenciával rendelkezõ hibridek elõállítása folyamatosan kiemelt nemesítési célkitûzésünk. Olajsavas Nagy hangsúlyt fektetünk a nagy olajsav tartalmú (high oleic) napraforgó hibridek elõállítására, mivel ezek iránt fokozódik az érdeklõdés, mind a fogyasztók, mind a feldolgozó ipar részérõl. A fogyasztói szokások változásával ugyanis a hazánkban is egyre terjedõ gyors-éttermek (fast food restaurants), büfék egyre inkább igénylik a hagyományostól eltérõ zsírsav-összetételû étolajat. A nagy olajsav tartalmú étolaj füstképzõdés nélkül magasabb hõfokra melegíthetõ, így az étel gyorsabban sül benne. A finomítás, a tárolás és a sütés során kevésbé oxidálódik, így minõségét tovább megõrzi. Tehát konyhatechnikai szempontból is elõnyösebb a használata. A kedvezõbb zsírsavösszetétel táplálkozásélettani vonatkozásban is fontos, a nagy olajsavtartalmú diéta ui. hatékonyan csökkenti a vérplazma koleszterin szintjét. A csokoládégyártás és a vegyipar (mosószergyártás) szintén igényli ezt a típusú növényi olajat. A nagy olajsavtartalmú napraforgó nemesítési programunk keretében 2006 januárjában két új nagy olajsavtartalmú szülõvonalat (MO1 és MO3) jelentettünk be az OMMIban. Keresztezési programunkban több 85 %-ot meghaladó olajsav tartalmú kísérleti hibridet tesztelünk, ezek hivatalos bejelentése a következõ években megkezdõdik. Tesztelés A napraforgó szádor (vajvirág, Orobanche) hazánkban egyenlõre nem okoz nagy veszélyt, de a keleti export piacainknak számító Romániában, Bulgáriában, Törökországban jelentõs problémákat jelent. Ezért nemzetközi együttmûködésben foglalkozunk a különbözõ (A, B, C, D, E és F) szádor rasszok elleni genetikai rezisztencia kialakításával. Az elsõ magyartörök közös nemesítésû szádor rezisztens hibridek az idén Romániában hivatalos elõkísérletekbe kerültek. Hazai fajtabejelentés szintén történt, a GKMA 175-14/06 jelû közös magyar/francia hibrid és a Romániában már állami elismerést kapott Superflor tesztelése kezdõdik el az OMMI-ban. Figyelmet érdemel A júliusban bemutatásra kerülõ fajták közül külön kiemeljük a Madryn korai érésû hibridet, amely hasonló küllemû a Sonrisa-hoz, de annál nagyobb termõképességgel és jobb általános szántóföldi rezisztenciával rendelkezik. Ugyancsak felhívjuk a figyelmet a Manitou peronoszpóra rezisztens új korai érésû hibridre, amely Franciaországban évek óta köztermesztésben van. A júliusi bemutató során vendégeink fajtaajánlatunk mellett megismerhetik nemesítési munkánk egyéb eredményeit, valamint megtekinthetik a hivatalos OMMI minõsített fajták kísérletét is. Ezen felül az ország egész területén körülbelül 30-40 helyen un. félüzemi kísérletekben is elvetésre kerültek legfontosabb napraforgó hibridjeink. Dr. Pálvölgyi László Igazgatóság vezetõ Március közepén ülésezett a Fajtaminõsítõ Bizottság Szántóföldi növények Szekciója. A korábbi évek hivatalos fajtakísérleti eredményei alapján a GK Kht kukorica nemesítésébõl a következõ hibridek kaptak állami elismerést: Sarolta (Szegedi 286), Szegedi 343, Csanád (Szegedi 347), Szegedi 349, Szegedi 363, Kenéz (Szegedi 433) és Szegedi 521. Az új elismert hibridjeink változatos genetikai hátteret képviselnek, többségük az igen korai, korai éréscsoportba tartozik. A kétvonalas hibridek mellett továbbra is megtalálhatók a kiváló teljesítményû háromvonalas hibridek, a Sarolta és a Szegedi 363. A Sarolta(Szegedi 286), Szegedi 343 és Kenéz (Szegedi 433) hibridek vetõmagja már beszerezhetõ volt a tavaszi vetéshez. Sarolta: Igen korai tenyészidejû. A nagyon száraz 2003-ban és a csapadékos 2004-ben is jóval a standard hibridek szintje felett termett. Az eredmények alapján az intenzív termõhelyek kiváló vízleadó képességû, nagy termés betakarítására alkalmas hibridje. Kísérleteinkben jól tûrte a késleltetett vetéseket. Május 10-e körüli vetésben is 10 tonna felett termett. Szemnedvesség tartalma 20% volt. Szegedi 343: Zöldszáron érõ típus, standard feletti értékmérõ tulajdonságokkal. Intenzív termelési feltételek között az éréscsoportjában vezetõ nagy hibridekkel versenyképes. Kenéz (Szegedi 433): Éréscsoportjának legkorábbi hibridje. Átlag feletti kezdeti fejlõdése nagyon jó startot tesz lehetõvé, ami kiváló vízleadással párosul. Aszályos évben is messze a standard szint felett termett, ami kiváló szárazságtûrését bizonyítja. Az új kukorica hibridjeink jelentõs mértékben növelik versenyképességünket, mert azoknak az elvárásoknak felelnek meg, melyeket a kukoricatermesztési gyakorlata támaszt velük szemben. Napjaink ajánlott hibridjeinél a termõképesség mellett azok a tulajdonságok fontosak számunkra, amelyek a termesztés jövedelmezõségét javítják, az egészséges (fuzárium mentes) szemtermés betakarítását garantálják. 12
Új hibridjeink erényei Termõképesség, koraiság, szárazságtûrés E tulajdonságok közül a koraiságot és a betegség ellenállóságot szeretnénk kiemelni. Koraiság Az elmúlt, immár közel negyven év alatt, idõszakonként változott a tenyészidõ megítélése. A hûvös, csapadékos év után szívesen helyeztük a korábbi hibrideket elõtérbe, de igaz volt ez fordítva is. 2002-03 után a hoszszabb tenyészidõ volt a sláger, amit egy évre rá meg is bántunk. A költségek és bevételek analízise is azt mutatja, hogy Magyarországon leggazdaságosabb a FAO 300, azaz a magyar nomenklatúra szerint is a korai kukorica hibridek termesztése. A hosszabb tenyészidejû hibridek igaz nagyobb termõképességûek, de a nagyobb szárítási költség könnyen elviheti a plusztermésbõl adódó nyereséget. A koraiság elõnyeit azonban csak akkor fogjuk igazán kihasználni, ha az a termelõ szempontjából is elfogadható termõképességgel párosul. Érvek a rövidebb tenyészidõ mellett: Vetésváltás A monokultúrás kukoricatermesztésnek fõleg az elmúlt évtizedekben volt nagy hagyománya. Ennek hátrányait akkor is ismertük, azonban bizonyos megfontolások, fõleg az alkalmazott gyomirtó szerek több éves tartamhatása, a kukorica kukorica utáni vetését indokolta. A monokultúrában kialakuló herbicid rezisztens gyomfajok irtására még találtunk újabb és újabb szereket, de a kukoricabogár megjelenése egyértelmûvé tette a vetésváltás szükségességét. A vetésváltásra a legnagyobb területen csak búza jöhet számításba. Ahhoz, hogy a búzát idõben, jól elmunkált talajba vethessük, FAO 300-nál késõbbi kukoricát nem tervezhetünk. Szemnedvesség A kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogyan tudjuk elérni azt, hogy a hibrideket bár évjárattól függõen, de a lehetõ legalacsonyabb nedvesség tartalommal takaríthassuk be. 2003-ban nem sokat kellett szárítanunk, mert még a hosszú tenyészidejû hibridek szemnedvessége is 20% alá ment. Számunkra a 2004 és 2005-ös évek adatai lehetnek a mérvadók. Az államilag elismert hibridek kisparcellás kísérleti adatai (OMMI) szerint mindkét évben csak a a FAO 200-as és a FAO 300-as hibridek szemnedvessége csökkent le 20 %-ot megközelítõ illetve az alatti értékre. A FAO 500 hibridek szemnedvessége pedig 23-26 % volt. Az egyes éréscsoportokban a tenyészidõn beleül a jó vízleadás kb. 2 % szemnedvesség tartalom elõnyt jelenthet. Kézenfekvõ tehát a korai és a jó vízleadású hibrideket elõnybe helyezni. Idõzítés 1. táblázat Termesztésre ajánlott legújabb GK Kht. kukorica hibridek jellemzése A hibridek szárazságtûrését nem a tenyészidejük, hanem örökletes tulajdonságuk határozza meg. Sokszor megállapíthattuk már sajnos, hogy a száraz évek sem egyformák. A legrosszabb, ha már a kukorica kelését limitálja a vízhiány. A tavaszi vízhiányt mérsékelni lehet a téli csapadék megõrzésére törekvõ magágy készítéssel. Száraz tavaszok esetében pedig a vetésmélység helyes beállításának óriási szerepe van. A hibridek tenyészideje akkor jelent nagy különbséget, ha a száraz idõszak kezdete a kukorica legvízigényesebb fejlõdési szakaszával esik egybe. Magyarországon általában a júliusi aszálynak van nagyobb valószínûsége. Számos esetben lehettünk már tanúi, hogy a nyár végére égett le a kukoricánk, legjobban károsítva a hosszabb tenyészidejûeket, mert azok szemkitelítõdése még nem fejezõdött be. A hosszú távú idõjárási elõrejelzések szerint a telek csapadékosak, a nyarak pedig szárazak lesznek. Ha az elõrejelzések beigazolódnak, akkor a korai hibridek termesztésére kell alapoznunk. A téli tartalékból csak a korai hibrideknek lesz a termésképzéshez elegendõ a vizük. Fuzárium A hatvanas évek egyértelmûen azt bizonyították, hogy a hosszú tenyészidõ, a késõi betakarítás, az alacsony hõmérséklet országos állategészségügyi gondokhoz vezetett. A fuzárium ellenálló képesség nem függ össze a tenyészidõvel, hisz vannak korai fogékony és késõi ellenálló hibridek. A toxintermelésnek viszont elsõsorban a késõ õszi hûvös, csapadékos idõjárás kedvez. Az EU a különbözõ fuzárium fajok által termelt toxinok mennyiségére a gabonafélék termésében határértékeket állapított meg. A toxin tartalom tehát a gabonák forgalmazásakor kizáró ok lehet. A korai betakarítással, vagyis a korai Jellemzõ tulajdonságok Sarolta (Szegedi 286) Szegedi 343 Kenéz (Szegedi 433) FAO szám FAO 290 FAO 380 FAO 410 Termõképesség st % 104.4 102,5 101,7 Vízleadás Kiváló Jó Kiváló Csõfuzárium rezisztencia Standard feletti Standard feletti Standard szint Kezdeti fejlõdés Standard szint Standard szint Kiváló hibridek termesztésével csökkenthetjük a toxin termelõdés veszélyét, egyszerûen azáltal, hogy nem teremtünk a toxin termeléshez kedvezõ feltételeket. Bemutatjuk Hibridajánlatunkban, bár minden Magyarországon használt éréscsoportban kínálunk választékot, meghatározóak a FAO 200-as és FAO 300-as hibridek voltak. A hagyományosnak mondható szegedi és tápláni szakmai napokon kívül, várjuk Önöket Vasmegyeren és még számos nagyüzemi kísérleti bemutatón, hogy számot adhassunk hibridjeink eredményérõl, a termesztési kutatásainkról és hogy megoszthassuk Önökkel tapasztalatainkat. Dr. Szél Sándor 13
Házunk tája Kutatás és közélet Növénynemesítõk az Akadémián Március elején, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában immár tizenkettedik alkalommal tartották meg a Növénynemesítési Tudományos Napokat. A kétnapos rendezvényen a növénynemesítõk és a Növénynemesítési Bizottság munkáját méltató üdvözléseket követõen Dr. Porpáczy Aladár tartotta meg plenáris elõadását. A szépszámú hallgatóság kertészeti növényeink nemesítésével, kutatási helyzetével és perspektíváival ismerkedhetett meg. Ezt követõen Dr. Kertész Zoltán a 2005. évi Fleischmann Díjasok (Tóth Sándorné, Velich István és ifj. Kozma Pál) tudományos életútját méltatta. A kongresszuson elhangzott félszáz elõadás és bemutatott több mint száz poszter hû és sokrétû képet adott a nemesítõ mûhelyek színvonalas tevékenységérõl és eredményeirõl. Társaságunk tevékenységében meghatározó a kutatási eredmények, a technológiai újdonságok széleskörû megismertetése a gazdálkodókkal. Ennek jegyében rendeztük meg központunkban a február 9-i nyílt szakmai napunkat. Az alaphangot a megyei FVM Hivatal elõadójának nyitóelõadása adta meg, amely Csongrád megye növénytermesztésének helyzetét és lehetõségét taglalta. Ezt egészítette ki a GabonaKutató vezetõ munkatársainak elõadáscsokra. Itt elsõsorban arról esett szó, hogy a kalászosok, takarmány-, olajos- és fehérjenövények körében végzett növénynemesítés eredményei miként segítik a termesztõi és felhasználói igények mind teljesebb kielégítését. A búza és kukorica termesztési kutatásokból felvillantott részletek pedig a termesztési költségek csökkentését és a fenntartható növénytermesztést szolgáló alternatív megoldásokra tették a hangsúlyt. Külön figyelmet szenteltek a búza és napraforgó betegségrezisztencia nemesítésnek, a kukoricánál pedig a kukoricabogár kártételének csökkentését szolgáló tudnivalóknak. A bio-gazdálkodás lehetõségeit számba vevõ tájékoz- Hasznos ismeretek tatóból kitûnik, hogy a társaság rendelkezik erre alkalmas fajtákkal és hibridekkel. Vásárra vittük Vajdasági szerepvállalás A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által támogatott (KüM-2004-NEFE/227.) pályázatban a GK Kht. arra vállalkozik, hogy Vajdaságban ismeretátadást végezzen, és egyúttal koordinálja is a magyar nyelvû ismeretátadást (bevonva egy-egy terület igen kiváló szakértõit a magyar felsõoktatásból, a kutatásból és a hatóságok részérõl) és így a mezõgazdálkodáson túli, komplex ismeretanyaghoz juttassa több szinten a vajdasági embereket. A projektben társaságunkon kívül részt vesznek: a zentai Kertészek Egyesülete, a Corvinus Egyetem kihelyezett Kertészeti Karának 9 éve mûködõ konzultációs központ háttérszervezete és az óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Kör, valamint a megvalósításban közremûködõ 14 hazai intézmény. A Kertészek Egyesületének feladata a fõiskolai szintû kertészmérnök képzésen kívül, hogy lehetõvé tegye a kertészet iránt érdeklõdõk szakmai továbbképzését különbözõ szakmai fórumokon, rendszeresen látogassa a vajdasági és a magyarországi szakmai kiállításokat. A kutatást és oktatást bevonó képzési program alapjául a GK Kht. 6 millió forintos saját A GabonaKutató nemesítési és egyéb kutatási eredményeit reprezentáló kollekciónkat mutattuk be a hódmezõvásárhelyi II. Mezõgazda Expo növénytermesztési és kertészeti szakkiállításon. Az április 28-30-i eseményen igen sokan érdeklõdtek tavaszi vetésû növényfajaink (kukorica, napraforgó, cirokfélék, szója, stb.) vetõmagvai iránt. Ezúttal adtunk elõször ízelítõt a nagyközönségnek az Agrár Innovációs Díjjal frissen kitüntetett diabetikus termékkörünk (kenyér, zsömle, készlisztek és tésztafélék) teljes választékából. befektetése mellett 28 millió Ft pályázati támogatás szolgál. Az elsõ kört jelentõ, tavaszi elõadássorozat már lezajlott. Az életviteli ismeretterjesztõ elõadások mellett a szakembereknek szóló, többek között növényvédelemmel foglalkozó rendezvények is sok érdeklõdõt vonzottak. Aranytoll A MAG címû mezõgazdasági és környezetgazdálkodási szakfolyóirat 2006. évi Mag Aranytoll díját a VETMA Marketingkommunikációs pályázatán három szerzõ nyerte el. Egyikük munkatársunk, Léder László. Az elismert szakcikk (2005/2) címe: Néhány alternatív növény (vöröshere, köles, mohar, pohánka) nemesítése és agrotechnikájának fejlesztése a Gabonatermesztési Kutató Kht-ban. Helianthus-díj A Frank- Helianthus Alapítvány 2005. évi kutatási pályázatának díjátadására 2006. április 26-án, a GK Kht. üvegházi nagytermében, tudományos tanácsülés keretében került sor. A nyertes helyezettek színvonalas elõadásban vázolták fel dolgozatuk témáját. A 150.000 forintos I. díjat Dr. Fehér Attila /SzBK Növénybiológiai Intézet, Szeged/ érdemelte ki Embriófejlõdés elindítása növényi testi sejtekben: az embriogén sejtek fiziológiai jellemzõinek vizsgálata címû pályamûvével. A második díjat Dr. Galli Zsolt /SZIE Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllõ/ kapta meg jeles, külföldön megjelent publikációjáért. A Gabonakutató által gondozott, Dr. Frank József által létrehozott alapítványhoz az elmúlt másfél évtizedben 85 pályamunka érkezett. A Kuratórium 12 elsõ és 12 második, valamint 10 harmadik díjat és számos különdíjat nyújtott át az arra érdemes pályázóknak. A pályadíjak teljes összege: 2.272.500,- Ft-ot tett ki. Ezen felül az OTDK Agrártudományi és Biológiai Szekciókban az Alapítvány 520.000,- Ft különdíjjal jutalmazta a kiváló diákkörös pályamunkák szerzõit. Egyéb tudományt segítõ szponzorálással kifizetéseik mára elérték a 3 millió forintot. 14
Jedlik Ányos-díj Pékáruk, készlisztek, száraztészták Sikeres diabetikus termékeink A március 15-ei nemzeti ünnephez kapcsolódóan átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat. Az öt díjazott között szerepelt Matuz János, a mezõgazdaság-tudomány doktora, társaságunk ügyvezetõ igazgatója. A díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszter alapította 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében, a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedõ színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére. Dr. Matuz János kutatóként a gabonafélék, különösen az aestivum és durum búzák nemesítése területén kimagasló eredményeket ért el. Az aestivum búzák lisztjének sikér és farinográfos, valamint sütésminõségi tulajdonságainak javításában jelentõs sikerek fûzõdnek a nevéhez. Több mint harmincéves nemesítõi munkáját jelzi, hogy az általa társnemesítõként jegyzett, államilag minõsített búzafajták közül eddig harminc kapott szabadalmat, amelyek többsége ma is érvényes. Neve 53 szabadalmi, illetve fajtaoltalmi bejelentésben szerepel nemesítõ-ként. Az általa irányított (több mint nyolcvanesztendõs múltra visszatekintõ) GabonaKutató az utóbbi idõben is jelentõs számban nyújtott be az õ társnemesítõi közremûködésével elõállított új fajtákról növényfajtaoltalmi bejelentéseket (GK Jászság, GK Petúr, GK Miska). Számos publikációja is jelzi, hogy a hazai növénynemesítés, kutatás területén az egyik legkiemelkedõbb, nemzetközileg is elismert szaktekintély. Életfa A magyar Köztársaság Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztere március 15-e alkalmából sikeres életútjuk elismeréseként társágunk több nyugdíjasának adományozott Életfa Emlékplakettet. Díjazottjaink: Jeney Elek, Dr. Katona Endréné, Dr. Mózsik Lajos és posztumusz Kesjár György. A Magyar Innovációs Alapítvány által meghirdetett XIV. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton ismét szép sikert arattunk. Ugyanis a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját a közösen pályázó Gabonatermesztési Kutató Kht. és a Diabet Trade Kft. nyerte el a DIABET-MIX alapanyagokból készített új (lisztkeveréket, tésztát és pékárut magában foglaló) DIABET-MAX termékcsaládjával. Az innovációs díjak ünnepélyes átadására 2006. március 31-én került sor az Országházban (1. fotó). A két szabadalmi oltalommal védett termékcsalád mûszaki megoldása világviszonylatban is egyedülállónak tekinthetõ. A különleges receptúra kifejlesztésén túl mostanra az ipari szintû hasznosítást is sikerült megvalósítani. A termékek országos elterjesztését szolgáló forgalmazói hálózat kiépítése napjaink feladata. Pékáru A termékkör legelõször forgalomba került tagjai a diabetikus fehér kenyér és zsemle. Választékunk a közelmúltban magas bétaglükán tartalmú, teljes õrlésû összetevõket is tartalmazó zabos, búza-rozsos és árpás változatokkal egészült ki. Ezek kizárólag természetes anyagokból készülnek, hozzáadott korpát nem tartalmaznak, ízletesek, folyamatosan, jó étvággyal fogyaszthatók. Szénhidráttartalmuk 30 %-kal alacsonyabb a normál pékárukhoz viszonyítva. Olyan összetevõ található bennük, amely csökkenti a táplálék felszívódását, ezért használható fogyókúrázók étrendjében is. Diétás pékáruinkból a beállított normál termékek másfélszeresének elfogyasztása esetén az étkezés után 1 órával mért vércukorszint 35 %-kal alacsonyabb, mint a szokásos termékek megengedett mennyiségének elfogyasztásakor. A továbbiakban a vércukorszint folyamatosan csökken. A szénhidrát csökkentését búzafehérje bevitelével oldottuk meg. A termékben maradó szénhidrát egy bizonyos részét guar lisztre cseréltük, amely egy Indiában és Pakisztánban termõ babféleség magjából készült természetes anyag. Lényeges tulajdonsága, hogy igen gyenge az emészthetõsége és rendkívül nagy a vízmegkötõ képessége, ezeken alapszik az élettani hatása is. Minden szilárd és folyékony táplálékkal, mellyel együtt fogyasztjuk, gélt képez, és a táplálék egy részét nem engedi felszívódni. Ez a felszívódás-gátlás nem csak a szénhidrátokra terjed ki. Ezzel magyarázható a másik lényeges tulajdonsága, a fogyasztó hatása. Liszt és tészta A DIABET-MIX diabetikus kenyérlisztek (fehér, zab, árpa, búza-rozs) 1 kg-os kiszerelésû változatából kenyérsütõ gépben otthon is lehet kenyeret sütni. Mivel speciális program szükséges a különleges összetételû lisztkeverékek elkészítéséhez, a kereskedelmi forgalomban kapható kenyérsütõ gépek közül csak azokban készíthetõ jó minõségû diabetikus kenyér, melyek saját programozási lehetõséggel rendelkeznek. Az otthoni kenyérsütés minden fontos paramétere szerepel a kilós lisztek zacskóin, egy megfelelõ kenyérsütõ gép ajánlásával együtt (HAUSER BM 820). 1 kg DIABET-MIX kenyérlisztbõl 2 db 85 dkg-os kenyér süthetõ. Fontos választékbõvítést jelent a DIABET-MIX diabetikus linzerliszt forgalomba kerülése. Segítségével az érintett betegkörök családtagjai egyszerûen és jó minõségben állíthatnak elõ saját maguk is házi készítésû édes és sós süteményféléket, kelt fonott kalácsot, beiglit, zserbót, leveles tésztaféleségeket, stanglikat, kekszeket. A pékségek pedig akár a diabetikus croissant készítésével is bátran próbálkozhatnak. A cukorbetegek részére a száraztészták fogyasztása kritikus pontot jelen. A szokvány tésztafélék gyorsan szívódnak fel, magas étkezés utáni vércukoremelkedést okozva. Emiatt különös jelentõséggel rendelkezik a DIABET-MAX diabetikus száraztészta-termékcsoport (kiskocka, cérnametélt, széles metélt, fodros nagykocka, rövidcsõ), melyre szintén jellemzõ a termékcsaládra általánosan megfogalmazott 30 %-os szénhidráttartalom-csökkentés és a guar magliszt alkalmazásával járó felszívódásgátló elõny. A 250 g-os csomagolásban forgalomba kerülõ tésztafélék 250 Ft-os fogyasztói áron kerülnek a fogyasztókhoz. K + M GabonaKutató Híradó A Gabonatermesztési Kutató Kht. lapja Szerkesztõség: 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 391 Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 e-mail: szeli@gk-szeged.hu Fõszerkesztõ: Tóth Szeles István Felelõs kiadó: Dr. Matuz János Design: Poly-D Vállalkozás (Dankó György) 1. fotó Nyomtatás: Tisza Press Felelõs vezetõ: Tiszai Gábor 15
Hagyomány, az újdonság erejével Kapcsol atteremtés A cikkeinkben és az ismertetõinkben szereplõ kalászos fajtákkal, agrotechnikai kérdésekkel, kórtani problémákkal kapcsolatos részletes információkat az alábbiakban felsorolt kollégáktól szerezhetik be. Õszi, tavaszi, durum - búza és tritikálék, rozs, *árpa és *zab fajták, vetõmagok (E, I. II. fok) Dr. Beke Béla Dr. Bekéné dr. Süli Aranka Dr. Palágyi András* Területi képviselõk a régión belüli, személyes kapcsolatok felvételére: Vadvári László Mobil: 30/ 6366-434 Gyulai László Mobil: 20/ 3960-599 Kellermann Péter Mobil: 30/ 9654-715 Virágné Pintér Gabriella Mobil: 30/ 5353-472 Szabó Márton Mobil: 30/ 655-3543 Fax: 62/ 420-101 Mobil: 30/ 9780-628 E-mail: bela.beke@gk-szeged.hu Mobil: 30/ 5157-210 Mobil: 30/ 2442-070 GK Kht. Vetõmagüzem, KISZOMBOR Tel.: 62/ 525-080 Vetõmagvak értékesítése, kiadása /diszponálása/: Telefon: 62/ 297-100 Fax: 62/ 297-967 E-mail: denesmajor@vnet.hu Süliné Faragó Erzsébet Mobil: 30/ 9688-077 GK Kht. Kutató Állomása, TÁPLÁNSZENTKERESZT Õszi búza*, õszi és tavaszi árpa** bázis és szaporító anyagok (E, I. II. fok) Telefon: 94/ 577-220 Fax: 94/ 377-178 E-mail: varganej@gk-szeged.hu Falusi János*, Varga Józsefné Mobil: 30/ 8551-036 Dr. Tomcsányi András** Mobil: 20/ 9142-339 Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megye Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye Somogy, Tolna, Baranya megye Különbözõ felhasználási célokra ajánlott, listán lévõ szegedi búzafajták Felhasználás Javító minõségû A1-A2, nedves sikér 34% felett Kenyérgyártás A2-B1, átlagos nedves sikér 30-33% TAVASZI AESTIVUM BÚZA Száraztészta gyártás ÕSZI KENYÉRBÚZÁK Tenyészidõ - éréscsoport Korai Középérésû Késõi GK ATI GK TISZA GK BÉKÉS GK KALÁSZ GK GARABOLY GK VERECKE GK ÉLET GK CSONGRÁD GK CINEGE GK ÖTHALOM GK GÓBÉ GK CSILLAG GK PETUR JUBILEJNAJA 50 GK HATTYÚ GK MIKSA GK ZUGOLY GK MARCAL GK CIPÓ GK RÁBA GK SZALA GK HUNYAD DURUM BÚZÁK ÕSZI DURUMOK GK BÉTADUR GK SELYEMDUR GK TAVASZ GK HOLLÓ GK PIACOS GK KAPOS TAVASZI DURUM MULTIDUR Gabonatermesztési Kutató Kht. 6726 Szeged, Alsó Kikötõ sor 9. Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 www.gabonakutato.hu www.gk-szeged.hu