Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020
1. BEVEZETŐ... 3 1.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, A HASZNÁLT FOGALMAK... 3 1.2. A KERÜLET FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, ADOTTSÁGAI... 5 2. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 2.1. ELŐZMÉNYEK... 5 2.2 A PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE... 6 2.2.1. Pénzügyi helyzet... 6 2.2.2. Vagyoni helyzet... 7 2.3. AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI 2020-IG... 7 2.4. SZÉCHENYI 2020... 8 3. GAZDASÁGI PROGRAM... 9 3.1. ADÓPOLITIKA... 9 3.2. VAGYONGAZDÁLKODÁS... 11 3.3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS... 13 3.3.1. Általános célkitűzések... 13 3.3.2. Az egyes városrészek célkitűzései:... 13 3.4. VÁROSRENDEZÉS, VÁROSÜZEMELTETÉS... 16 3.4.1. Közlekedés... 17 3.4.2. Közösségi közlekedés:... 18 3.4.3. Környezetvédelem, fenntarthatóság... 21 3.5. SZOCIÁLPOLITIKA... 26 3.5.1. Család-, szociál- és lakáspolitika... 26 3.5.2. Foglalkoztatáspolitika... 29 3.6. EGÉSZSÉGÜGY... 29 3.7. OKTATÁS- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKA... 32 3.8. SPORT... 35 3.9. KÖZBIZTONSÁG, BŰNMEGELŐZÉS... 38 3.10. KAPCSOLATRENDSZER... 40 3.10. 1.Városmarketing... 40 3.10. 2. Kommunikáció... 40 3.10. 3. Testvérvárosi kapcsolatok... 40 3.10. 4. Egyházak... 40 3.10. 5. Civil szervezetek... 41 3.10. 6. Rendezvények... 41 3.5.7. Közművelődés... 41 3.11. INFOKOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSEK... 41 3.11.1. Okos város (Smart City)... 41 3.11.2. Kerületi mobilalkalmazások... 42 4. A GAZDASÁGI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT KONCEPCIÓK, PROGRAMOK... 43 5. ÖSSZEGZÉS... 44 MELLÉKLET... 45 2
1. BEVEZETŐ Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata feladatának tekinti, hogy a főváros kerületeként középtávú célkitűzéseit úgy határozza meg, hogy azok csatlakozzanak a Fővárosi Önkormányzat elképzeléseihez, ugyanakkor biztosítsák kerületünk kisvárosi jellegének megőrzését. Elsődleges cél a kerület, az intézményhálózat zavartalan, kiegyensúlyozott működtetése, fejlesztése, meghatározó cél a lakosok életkörülményeinek javítása, amelybe beletartozik az élhető, emberközeli kisvárosi környezet fenntartása, a megélhetési feltételek lehetőség szerint helyben történő biztosítása, a természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon fejlődő gazdaság kialakulásának támogatása, a földrajzi elhelyezkedésből adódó infrastrukturális és turisztikai lehetőségek mind teljesebb körű kihasználása. Az életminőség társadalmi aspektusainak javítására vonatkozó alapvető középtávú célok: - a kerület őrizze meg, lehetőség szerint növelje jelenlévő népességét, javítsa a fiatalok és idősek arányának egyensúlyát, - a közszolgáltatások magas minőségben és széles spektrumban álljanak helyben is rendelkezésre, lehetővé téve valamennyi társadalmi csoport minden igényének maximális kiszolgálását, - az esélyegyenlőség minél teljesebb garantálásával a városi élet valamennyi területén legyen biztosított mindenki számára a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, - a gazdasági életet meghatározó szereplői a munkaadók, munkavállalók, a civil társadalom, a gazdaság- és fejlesztéspolitikai döntéshozók között jöjjön létre szoros partnerségi kapcsolat - a civil szervezetek, az egyházak és más, a politikai-gazdasági életen túlmutató helyi szervezetek, szerveződések közösségteremtő, identitást meghatározó, a kerület érdekében tenni akaró munkáját támogatva a helyi társadalom kohéziójának erősítése. Jelen dokumentum a 2011 és 2014 közötti időszakra előirányzott Gazdasági Program felülvizsgálataként tovább folytatja a megkezdett utat. 1.1. Jogszabályi háttér, a használt fogalmak A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kötelezettségként állítja az önkormányzatok elé, hogy hosszú távú fejlesztési elképzeléseiket stratégiai dokumentumokban fogalmazzák meg. Ezek közül is kiemelt jelentőségű a törvényben nevesített gazdasági program, amely a stratégiai tervezés alapdokumentuma. A stratégia olyan, egymáshoz szorosan kapcsolódó célok együttese, amely egy kitűzött időszak alatt valósítandó meg. A stratégiai tervezés elsődlegesen arra a változásra irányul, amely során egy adott helyzetből el kell jutni egy jövőbeni, optimálisabb állapotba. A stratégiai tervezés ugyanakkor megpróbálja megteremteni és ellenőrzés alatt tartani a tervezés folyamatát és folyamatosságát is, hiszen a stratégiai tervezésben minden tevékenység, minden taktikai lépés a végső célok elérését szolgálja. Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) felismerve a stratégiai tervezés alapvetően meghatározó voltát a településfejlesztésben, 3
szolgáltatás-tervezésben a stratégiaalkotás folyamatáról alkotott szabályokat a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében rögzítette. Az Önkormányzat 31/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban SZMSZ) a stratégia alkotás és a kitűzött célok megvalósulását támogató tervek rendszerét három egymásra épülő- dokumentum csoportra tagolja. A legmagasabb szinten az alapstratégia áll. Az alapstratégia nem egy tervezési dokumentum, hanem azon fejlesztési tervek összessége, amelyek hosszabb távra, általános és átfogó jelleggel határoznak meg az érvényes értékrenddel összhangban lévő fejlesztési, működési, szolgáltatási prioritásokat, elérendő célokat, a megoldások és változások fő irányait, valamint a megvalósulás legfontosabb feltételeit. A gazdasági program meghatározó része az alapstratégiának. A részstratégiák számítanak a stratégiai tervezés második szintjének. Ezek a tervek, programok, koncepciók kibontják és konkretizálják az alapstratégiákban kijelölt a célokat, megoldási, változási irányokat és a feltételeket. A harmadik szinten azok a dokumentumok helyezkednek el, melyek részstratégiákhoz kapcsolódva egy-egy feladatkört fognak át operatív megközelítésből, az SZMSZ ezeket funkcióstratégiaként nevesíti. Ezek már operatív tervek, amelyek részletesen foglalkoznak a megvalósítási módokkal, változásokkal és feltételekkel, az erőforrás-kapacitás felmérésével, az erőforrás biztosításának lehetőségeivel, a felelősökkel, a végrehajtásban résztvevőkkel, a tervezési lépésekkel. A szabályozás célja, hogy a hosszú távú, átfogó és a részletes tervek úgy kerüljenek kidolgozásra, hogy együtt egységes és komplex célrendszert alkossanak, egymást kiegészítsék és egymásra hassanak. A stratégiai tervezés tehát olyan gondolkodási folyamat, amelynek segítségével az Önkormányzat követni tudja a társadalomban, illetve a gazdasági életben történő változásokat, megteremtve ezzel az esélyt, hogy dinamikus, tevékeny alakítója és ne elszenvedője legyen ezeknek a változásoknak. 4
1.2. A kerület földrajzi elhelyezkedése, adottságai Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerülete a főváros délnyugati részén fekszik. Déli és keleti oldalról a Duna, északról Budapest XI. kerülete, nyugatról pedig Törökbálint, Diósd és Érd települések határolják. A kerület lakosságszáma az elmúlt években növekedő tendenciát mutat: a 2011-es népszámlálás során a kerület lakosainak száma 53.704 fő volt, amely 2014. január 1-re a KSH adatai szerint 54 348 főre emelkedett. Budafok-Tétény területe 34,25 km 2, a kerületben 22 697 lakás található. Kerületünk a főváros egyik legkevésbé népes kerületének számít, ami peremkerületi helyzetéből és nagy területéhez képest a beépített területek alacsonyabb arányából adódik. A kerület társadalmi adatait (demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség, térbeli-társadalmi rétegződés stb.), humán infrastruktúráját, valamint a településhálózati összefüggéseket, térségi kapcsolatokat részletesen az Integrált Településfejlesztési Stratégiához és Kerületfejlesztési Koncepcióhoz készül Megalapozó vizsgálat anyaga mutatja be 1. 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Előzmények Az előző ciklus Gazdasági Programja a 2011 és 2014 közötti időszakra fogalmazta meg a Képviselő-testület elképzeléseit a kerület fejlesztéséről és jelölte ki az elérendő célokat. A 2011 és 2014 közötti ciklusra vonatkozó Gazdasági Program készítésekor a Képviselő-testület figyelembe vette az olyan, akkor már aktív, létező stratégiákat, mint az Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Sportkoncepció, a Szolgáltatástervezési koncepció, a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, a Közművelődési Koncepció, a Közlekedésbiztonsági Koncepció, a Közbiztonsági Koncepció, a Kerületfejlesztési Koncepció és az Informatikai Stratégia. A korábbi célok Gazdasági Programba történő integrálása mellett, a program által kijelölt fejlesztési irányok szakmai kibontása érdekében a későbbiekben született a Környezetvédelmi Program, a Vagyongazdálkodási koncepció, a Helyi Esélyegyenlőségi Program és az Informatikai Stratégia. Egy komplex, egymásból építkező tervezési rendszernek azonban nem csak a részrendszerek belső koherenciáját kell biztosítania, hanem a tervek és azok végrehajtásának egymásra épültségét is. Ezért az Önkormányzat Képviselő-testülete a stratégiai tervezés komplex rendszerének meglapozása során nem állt meg a célkitűzési rendszer struktúrájának szabályozásánál, hanem eljárást állapított meg a kitűzött célok megvalósulásának értékelésére is. Az SZMSZ a tervezési lépéseken túl szabályozza a stratégiák felülvizsgálatának rendjét is. Előírja, hogy a választási ciklus utolsó félévében valamennyi tervre vonatkozóan stratégiai helyzetjelentéseket kell készíteni, amelyekben a bizottságok, a polgármester, valamint a Képviselő-testület értékeli a lezárulóban lévő ciklus eredményeit, állásfoglalásokat fogalmaznak meg a változtatási javaslatokat illetően, de ekkor már nem módosítják a stratégiákat. A Képviselő-testület 2014. június 19-i ülésén áttekintette és 154/2014.(VI.19.) 1 Az Önkormányzat alapstratégiáját a Gazdasági Program, az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a Kerületfejlesztési Koncepció együttesen alkotják. 5
határozatával elfogadta a stratégiai dokumentumokban rögzített célkitűzésekről szóló helyzetjelentéseket. A Gazdasági Program felülvizsgálatával egy időben zajlott az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Kerületi Településfejlesztési Koncepció felülvizsgálata is. Az átdolgozás nyomán született Integrált Településfejlesztési Stratégia és a Kerületfejlesztési Koncepció jelen Gazdasági Programmal együtt alkotja majd képviselő-testületi jóváhagyását követőenaz Önkormányzat alapstratégiáját, a három új alapdokumentum érvénybe lépése pedig szükségszerűen maga után vonja részstratégiák felülvizsgálatát is. A stratégiatervezésnek alapos előkészítő munkára, gazdasági, pénzügyi elemzésekre kell épülnie. Ezt kell alapvetőnek tekinteni akkor is, ha a határidők betartása, az előkészítési munkák időtartamának tervezése során nem tudunk figyelembe venni minden társadalmi, politikai, gazdasági bizonytalanságot, ami befolyásolhatja a tervek megvalósulását. 2.2 A pénzügyi és vagyoni helyzet elemzése Az Önkormányzat sikeresen elindult a fenntartható, tudatos gazdálkodás útján, és a döntések meghozatalánál ezt az évek során szem előtt is tartotta. 2.2.1. Pénzügyi helyzet Az Önkormányzat főbb bevételeinek alakulása (2011-2013) Bevételek megoszlása 2011 2012 2013 Egyéb saját működési bevételek 471 877 441 968 358 390 Működési célú ÁFA bevételek 244 561 212 433 435 311 Kamatbevételek 192 968 281 248 238 461 Intézményi működési bevételek összesen: 909 406 935 649 1 032 162 Önkormányzati bérlakások bevétele 150 238 145 310 146 401 Helyiség igénybevételi díj 301 122 351 932 347 624 Földterület használati díj 46 507 42 524 48 833 Bérleti díj bevételek összesen: 497 867 539 766 542 858 Igazgatás szolgáltatási díj, Felügyeleti jellegű tevékenység díja 27 829 24 433 7 295 Átengedett közhatalmi bevételek 664 871 615 929 166 314 Helyi adók és adójellegű bevételek 4 546 413 4 803 510 4 786 288 Talajterhelési díj 18 777 18 279 57 863 Adópótlék, adóbírság 34 472 40 605 17 691 Bírságbevételek 35 295 221 052 202 775 Közhatalmi bevételek összesen: 5 327 657 5 723 808 5 238 226 Üdülőhelyi feladatok támogatása (Fővárosi Önkormányzattól) 12 491 1 868 976 Idegenforgalmi adó (Fővárosi Önkormányzattól) 8 326 1 246 651 OEP finanszírozás (Védőnői Szolgálat) 69 626 70 785 81 840 Egyéb működési célú támogatásértékű bevétel Áht-n belülről 104 406 73 234 31 963 Nemzetiségi Önkormányzatok támogatása 13 491 1 073 0 Működési célú támogatásértékű bevétel 208 340 148 206 115 430 Önkormányzat költségvetési támogatása 2 427 139 2 467 183 1 768 606 Immateriális javak, tárgyi eszközök, önk.-i részesedés értékesítése 294 778 237 126 152 174 Előző évi költségvetési visszatérülések 6 420 4 797 129 740 Eu-s és hazai pályázati támogatások 90 102 356 905 598 366 E Ft 6
Pénzeszköz átvételek 358 944 28 300 21 600 Előző évi pénzmaradvány működési és felhalmozási célú igénybevétele 1 229 863 682 974 1 336 945 Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek -11 182-5 914 10 400 BEVÉTELEK ÖSSZESEN: 11 339 334 11 118 800 10 946 507 Az Önkormányzat főbb kiadásainak alakulása (2011-2013) E Ft Kiadások megoszlása 2011-2013 2011 2012 2013 Működési kiadások 7 544 839 7 265 828 5 419 604 Társadalom- és szociálpolitikai kiadások (segélyek) 342 337 370 174 317 617 Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás és pénzbeli juttatások 555 489 616 270 684 020 Felújítás összesen 687 120 412 284 918 912 Felhalmozási kiadások összesen 622 686 266 448 989 777 Kölcsönök nyújtása, törlesztése összesen 2 558 2 299 2 101 Költségvetési kiadások összesen 9 755 029 8 933 303 8 332 031 Finanszírozási kiadások összesen 45 528 165 211 286 853 Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 33 970-144 715 98 261 KIADÁSOK ÖSSZESEN: 9 834 527 8 953 799 8 717 145 2.2.2. Vagyoni helyzet Az önkormányzat vagyona a 2013 évi zárómérleg alapján 48 972,5 millió forint. A vagyonszerkezet Vagyonelem megnevezése Ingatlan darabszáma Az összes vagyonból a vagyon részaránya Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) 1 436 db 67,09 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) 256 db 19,23 Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető) 940 db 13,68 2.3. Az Európai Unió prioritásai 2020-ig Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerrel felülkerekedjen a 2008-as válság hatásain és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek a gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatási növeléséhez szükségesek. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést 7
hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, az innovációval, az oktatással, a szegénység visszaszorításával és az éghajlat-politikával/energiaüggyel kapcsolatosak. Az Európai Uniónak 2020-ra teljesítenie kell az alábbi célokat: 1. a foglalkoztatás terén biztosítani kell, hogy a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. a K+F fejlesztéseket növelni kell. Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás terén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%- kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. az oktatás területén a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése a cél. Ezen felül el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen úgy, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A fenti célokhoz nemzeti vállalások is tartoznak, melyek eltérhetnek az uniós célszámoktól is. Ez alapján az országok saját programokat, stratégiákat dolgozhatnak ki. 2.4. Széchenyi 2020 Magyarország a 2014-2020 közti időszakban összesen 7480 milliárd forint támogatást használhat fel. Az összes forrás 60%-a fordítható gazdaságfejlesztésre, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. További kiemelt cél a kis- és középvállalkozások megerősítése. A könnyebb tervezhetőség érdekében a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a minisztériumok negyedévente nyilvánosságra hozzák a pályázati ütemtervet, az elnyert források felhasználásban gördülő finanszírozást vezetnek be, a papíralapú ügyintézés megszűnik, az állami adatbázisban elérhető információkat a közreműködő szervezetek közvetlenül kérik le, és egyablakos elbírálást vezetnek be. A Széchenyi 2020 forrásai közt ugyan csökkennek a régióra jutó támogatások, azonban szükséges a pályázatok nyomon követése, mivel ezek segítségével több kerületi szinten is jelentős beruházás megvalósítható. 8
3. GAZDASÁGI PROGRAM A Gazdasági Program az Önkormányzat Képviselő-testületének és bizottságainak korábbi döntései, az aktuális városfejlesztési stratégiák, a korábbi Gazdasági Program hosszú távú céljai, valamint az önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi és gazdasági helyzete figyelembevételével készült. A Gazdasági Program meghatározott célkitűzések elérésének érdekében a Képviselőtestületnek, valamint bizottságainak a döntések meghozatalakor figyelembe kell vennie az egyes akcióterületen kijelölt célkitűzések organikusan egymásra épülő rendszerét, valamint fegyelmezett gazdálkodás mellett feladata az anyagi források, eszközök megteremtése és megőrzése. A Gazdasági Program végrehajtásának megalapozásához fel kell mérni az önkormányzat gazdasági lehetőségeit, a finanszírozás tendenciáit, valamint a kötelező és a nem kötelező feladatok arányait. Ezt követően kerülhetnek megállapításra a fejlesztési elképzelések operatív tervei, ahol már konkrétumok megfogalmazása is szükséges. Egy megalapozott program megalkotásához nélkülözhetetlen egy átfogó helyzetelemzés, ezért a Gazdasági Program mellékletében szakterületi bontásban, részletesen ismertetjük a programban megfogalmazott fejlesztési területekre vonatkozó SWOT analíziseket. 3.1. Adópolitika Az önkormányzat adópolitikája elsődlegesen a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet szabályainak a megalkotásában ölt testet. Az önkormányzat Képviselő-testületének feladata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) által meghatározott körben a helyi adók mértékének megállapítása és indokolt esetben a törvényi adómentességeken túl további adómentességi és adókedvezményi szabályok megállapítása. A Képviselő-testület tehát az adópolitika megalkotása során nem hagyhatja figyelmen kívül a Htv.-ben foglalt jogalkotási felhatalmazást, mely pontosan meghatározza a jogalkotás ha úgy tetszik, adópolitika kialakításának lehetőségeit, de korlátokat is szab e tekintetben. Az adómértékek és támogatások meghatározásához a Htv. írja elő azokat a jogalkotási irányelveket, melyekhez igazodva kell az adók mértékét és a támogatásokat kialakítani. Az adópolitikában tehát az alábbi szempontok mindegyikének érvényesülnie kell: - Az adórendszert a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell meghatározni, - a szabályoknak az adózók (adózói csoportok) eltérő teherbíró képességéhez kell igazodnia. - az ingatlanokban, illetve az adóalanyi körben fennálló eltérésekre figyelemmel differenciált adózást kell kialakítani, ugyanakkor azonos adottságokkal rendelkező ingatlanok és adózók részére azonos, diszkriminációtól mentes adózási feltételeket kell biztosítani. - A vállalkozók üzleti célt szolgáló ingatlanai után adókedvezményt, adómentességet az önkormányzat nem jogosult biztosítani. - és e szempontok mindegyikének szem előtt tartása mellett az önkormányzat gazdasági szükségleteit is megfelelően szolgáló adómértékek és szabályrendszert kell alkotni. 9
A Htv-ben rögzített jogalkotói jogosultságát gyakorolva az adórendelet szabályait az Önkormányzat a következő elvek mentén kívánja alakítani: - Az adópolitikánk alakítása során a Képviselő-testület törekedik az adóbevételek jelenlegi szintjének megőrzésére, a jelentős adókiesést eredményező döntések elkerülésére annak érdekében, hogy az adóbevételekből finanszírozandó önkormányzati feladatok ellátása, az intézményhálózat fenntartása továbbra is biztosítható legyen. - Az Önkormányzat feladatainak ellátáshoz szükséges többletbevételeket elsődlegesen az adókötelezett kör kiszélesítésével, az adózást elmulasztók feltárásával és megadóztatásával kívánja előteremteni. A Képviselő-testület biztosítani kívánja az egyenlő és igazságos közteherviselést, fokozatosan és szisztematikusan csökkenti az adóeltitkolásokat, adókikerüléseket. - A pincékre vonatkozó építményadó mértékének jelentős csökkentésével az Önkormányzat a pincék helyi idegenforgalmi szerepét kívánja erősíteni. A Budafok-Tétényben folyó nagy múltú borászati, pezsgőgyártási tevékenység, illetve a mintegy 70 km-es pincerendszer a többi kedvező kerületi adottságunk mellett kiaknázható turisztikai-idegenforgalmi potenciált jelenthet, amennyiben ezen értékek összehangolt fejlesztésére sor kerül. Az összehangolt szabályozás szerves részeként a korábbinál is jelentősen kedvezőbb építményadó-mértékkel képes ösztönözni az üresen álló pincék hasznosítását, a borturizmus beindítását és fellendítését. - Az Önkormányzat továbbra is kiemelt támogatást kíván nyújtani a magánszemélyek részére az őket érintő adók (kommunális adó, építményadó és telekadó) átlagosnál alacsonyabb szintjének fenntartásával, a korábbi években kialakított, széles körű adókedvezményi rendszer megőrzésével, bővítésével. - A Képviselő-testület továbbra is fenn kívánja tartani, indokolt esetben bővíteni az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek építményadóját és telekadóját is érintően kialakított differenciált adómértékeket. Erre azért van különösen szükség, mert a Htv.-ben szereplő jogalkotási korlátozásra figyelemmel egyéb módon adókedvezményt nem jogosult biztosítani az önkormányzat a vállalkozók tulajdonában álló ingatlanokra. - az adórendelet évenkénti felülvizsgálatát továbbra is elvégezzük, melynek során áttekintésre kerülnek az adózási gyakorlatban jelentkező problémák, illetve az adózói jelzések.. Amennyiben ezek orvoslására jogszerű és pénzügyileg is megvalósítható lehetőség mutatkozik, az adórendelet egyes rendelkezéseinek indokolt módosításait elvégezzük annak érdekében, hogy az Önkormányzat évről évre igazságosabb, az egyes adózói csoportok teherbíró képességéhez, és a helyi viszonyokhoz jobban igazodó, diszkriminációtól mentes adózási feltételeket biztosítson minden adózó részére. Az adópolitika végrehajtásával, adóztatással kapcsolatos alapelvek: A nyilvánosság, átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elvei a helyi adóhatósági tevékenység során már az előző Gazdasági Programban is szerepeltek. Az érvényességükre mindig és minden körülmény között törekednie kell az önkormányzatnak. - A nyilvánosságot természetszerűleg korlátozza az adótitok intézménye, egyedi ügyben ennek figyelembe vételével járt el és fog eljárni az adóhatóság. A közérdekű információk nyilvánosságát szolgálja azonban a kihirdetett és hozzáférhető helyiadó-rendelet, a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő tájékoztatók, a letölthető helyiadónyomtatványok és kitöltési útmutatók, valamint a széles körben biztosított általános és személyre szóló adóhatósági tájékoztatók és az adókat érintő önkormányzati döntésekről 10
szóló lakossági tájékoztatók. Ezekkel az eszközökkel és az új lehetőségként felmerülő, adózást segítő eszközökkel továbbra is igyekszünk elősegíteni az adózók minél teljesebb körű tájékoztatását, a közérdekű információk nyilvánosságát, az adózási feladatok teljesítésének megkönnyítését. - Az adóhatósági feladatellátással kapcsolatosan az átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elvének is jogszabályi garanciái és azok alapján felépített nyilvántartási háttere és eljárási rendje van. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény külön rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy azokat az értesítési, beszámolási, elszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket a jogalkotó az adóhatósághoz telepített, a hatósági eljárás során be kell tartani. A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének és elszámolásának szabályait a 13/1991. (V.21.) PM rendelet írja elő a legalaposabb részletességgel. A fenti jogszabályok előírásai alapján kell a transzparenciát megteremteni. 3.2. Vagyongazdálkodás Az önkormányzat hosszú ideje nem tud kellő az ingatlanok komfortfokozatát növelő felújításához, ezzel az értéknövekedéshez szükséges mértékű összegeket fordítani a lakóingatlanokra. Ezért a lakóingatlanok esetében az elsődleges cél a meglévő lakásállomány értékének megtartása. A gazdaságosan fel nem újítható lakóingatlanok értékesítése mellett, elsősorban az ilyen jellegű értékesítési bevételekből a megmaradó lakásállomány minőségének javítása a cél. A kiírásra kerülő lakáspályázatok során felújítási kötelezettség előírásával és az ehhez kapcsolódó bérbeszámítás lehetőségének megteremtésével további lehetőség nyílik a lakásállomány minőségi javítására. Az elmaradt felújítások korlátozzák a hasznosíthatóságot, így a beszedhető bevételek stagnálnak, ugyanakkor magasabbak a fenntartási, valamint a szükségszerű felújítási költségek. A következő időszakban mindenképpen szükséges felülvizsgálni az önkormányzati lakásállomány gazdaságos működtetésének feltételrendszerét. Piaci alapon, lehetőleg bérbeszámítás nyújtásával kell bérbe adni azokat a lakásokat, melyek az ingatlan értékéhez viszonyítva reális és elfogadható összegből legalább komfortossá tehetők. Értékesíteni kell a gazdaságtalanul működtethető vagy az ingatlan értékéhez viszonyítva csak jelentős összegből felújítható lakásokat, és az így képzett bevételből az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével fel kell újítani és folyamatosan karban kell tartani a megmaradt ingatlanokat. A helyiségek tekintetében sok esetben maguk a bérlők bérbeszámítás fejében végzik el a műszakilag indokolt felújítást. Így a helyiségek esetében kedvezőbb a helyzet, így itt nem indokolt új metodika kidolgozása. Folytatva az előző ciklus megkezdett munkáját, az Önkormányzat kiemelt célként határozza meg az önkormányzati vagyon felélésének elkerülését. Az ingatlanvagyonából egyes komfortos és összkomfortos lakásokat, valamint a helyiségeket lehet piaci alapon hasznosítani. Az Önkormányzat célja, hogy jobban kihasználja a jó állapotú lakások piaci alapú hasznosításában rejlő lehetőségeket, ezáltal a szükséges ráfordításokat meghaladó hasznot termeljen. Az önkormányzati lakásvagyon 30%-át jelenleg is szociális rászorultság alapján adja bérbe az Önkormányzat, a piaci lakbér közel 25%-ának megfelelő lakbér mellett. Ezt az ingatlanvagyont a kerületi lakosság alig 5%-a használja. Azáltal hogy ezeket a lakásokat szociális rászorultság alapján, szociális alapú lakbér alkalmazásával adja bérbe az önkormányzat, e lakások hasznosítása folyamatosan a piaci bérrel összevetve évente 11
jelentős értékű veszteséget termel az önkormányzatnak, illetve a bérlők részére évente ugyancsak jelentős, nem pénzbeli szociális támogatást jelent. Tovább növeli az önkormányzati ráfordításokat, hogy az ily módon támogatott bérleti díjat a bérlők egy jelentős része nem fizette meg, illetve a tartozásait is önkormányzati támogatásból, segélyből egyenlítette ki (pl. adósságkezelés). Mindezek a folyamatok indokolják, hogy az önkormányzat célul tűzze ki a lakástámogatási és a szociális juttatások jogszabályi keretei által szűkre szabott mozgástér mellett mind a bérlakás, mind a támogatási rendszer felülvizsgálatát Az önkormányzat tulajdonában álló, fejleszthető telekállomány, illetve földingatlanok tömeges értékesítése jelen gazdasági körülmények között nem élvez prioritást. A jövőbeni hasznosítás lehetőségeit, és ez által e területek értékmegőrzését, ill. értékének növekedését a városfejlesztési és városépítészeti szempontok betartása mellett, szabályozási eszközökkel kell biztosítani. Mindemellett gondoskodni kell e területek bérbeadás útján történő ideiglenes hasznosításáról annak érdekében, hogy az ilyen területeket érintő fenntartási kiadások, ill. költségek (pl. kaszálás) minimalizálhatók legyenek. Általános cél, hogy az önkormányzati ingatlanok elértéktelenedésének megakadályozása érdekében az ingatlanértékesítésekből származó bevételek bizonyos az éves költségvetésekben biztosítható hányadát az ingatlanok karbantartására, korszerűsítésére kell fordítani. Ahol lehetőség van rá, ott az önkormányzati forrás mellé a hazai és EU-s pályázatok révén többletforrást kell bevonni, hogy ezzel felértékelődhessen az önkormányzati vagyon. További tőkebevonás lehetséges, ha a területen fejlesztési szándékkal rendelkező befektetőknek az önkormányzati érdekekkel egyeztetett céljai megvalósítását területrendezési szerződésekkel támogatjuk. További értéknövelési lehetőség a szabályozással érintett ingatlanok rendezése, valamint az egységes tulajdonviszonyok kialakítása. Vegyes tulajdonú ingatlanok esetében, ahol az önkormányzati hányad kisebb, ott annak értékesítése, míg fordított esetben különösen, ha értékes ingatlanról van szó a magántulajdon kivásárlása az ésszerűbb. Kiemelt cél az egységes tulajdonviszonyok kialakítása úgy, hogy az Önkormányzatnak törekednie kell a többségi vagy a teljes tulajdonrész megszerzésére. Különösen jelentős ez a cél azokban a társasházakban, ahol az Önkormányzat kisebbségi tulajdonos. Az Önkormányzat társasházi tulajdonainak átvilágítása és ezzel párhuzamosan az érdekeltségi körbe tartozó társasházak működése felülvizsgálandó. Azokban az esetekben, ahol a társasház gazdaságos működése nem biztosítható (a társasház pénzügyi helyzete rossz, pl. behajthatatlan követelések miatt), a tulajdoni hányad értékének megtartása érdekében minden lehetséges eszközzel törekedni kell a pénzügyi-gazdasági helyzet stabilitásának megteremtésére. Amennyiben e cél elérése hosszú távon sem várható, indokolt az önkormányzati tulajdon értékesítése A fentiekben rögzített feladatok (telek- és tulajdonrendezések, cserék, vásárlások, pályázati önrész biztosítása) csak abban az esetben hajthatók végre, amennyiben az Önkormányzat költségvetésében erre keretösszeget biztosít. Ezért az Önkormányzat törekszik arra, hogy az éves költségvetésben erről a Gazdasági Program időtartama alatt rendelkezzen. 12
3.3. Településfejlesztés 3.3.1. Általános célkitűzések Az Önkormányzat középtávú célja, hogy a település a mai szerkezetét megőrizve nyújtson lehetőséget a további fejlődésre, illetve támogassa funkcionális változások létrejöttét a Dunapart menti területeken, felértékelve ezzel a Duna és a kerület közötti kapcsolatokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt feladatként kell kezelni az idegenforgalmi beruházások ösztönzését, folytatni kell a felzárkózást a belső budapesti kerületekhez, tovább kell fejleszteni közmű- és úthálózatunkat. Folytatva az elmúlt években elért eredményeket, fontos a környezetvédelem területén elért eredményeink megőrzése. Ezzel összefüggően folytatni kell a zöldfelületek, játszóterek, fasorok megújítását és fejlesztését. 3.3.2. Az egyes városrészek célkitűzései: Budafok-belváros és a történelmi negyed rendezése, rehabilitációja Az elmúlt időszakban elkezdődött a fejlesztési tervek kidolgozása a területre, melynek része a piac megújítása, az Oroszlános udvar hasznosítása, a Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, a Városház téri autóbusz- és villamosmegálló komplex rendezése, a Pécsi utca kiépítése, a volt mozi épületének és a Czuba-kastélynak a hasznosítása. Hosszabb távon megvalósítható elképzelés, hogy a Városház teret megnyissuk a Duna-part felé és összekössük az új csillapított forgalmú utcával. A Duna menti, Hajó utcai tömbök fejlesztése hatékonyan segítheti a belváros Dunával való kapcsolatát. Az Önkormányzat célja a jövőben, hogy a Főváros bevonásával megteremtse a lehetőségét a közterületek egységes megújításának, fokozott figyelemmel a vizuális és városképi szempontokra. A piac megújítása érdekében sikeres építészeti tervpályázat zajlott le, a városépítészeti koncepció véglegesedett, a piac építése megkezdődött, a jövőben pedig további cél a szakorvosi rendelő belső felújítási munkálatainak folytatása, elvégzése. Lakóterületi beépítési, túlépítési folyamatok kezelése A 2007 előtti évek jelensége, hogy a lakóterületi, családi házas, vagy zárt soros beépítések mellett a megüresedő telkeken befektetők, építtetők a hatékonyság jegyében a városképet megbontva társasházakat, kvázi lakóparkokat hoztak létre, jelentős helyi konfliktusokat okozva. Megterhelték ezzel a városképet, a közlekedést, és parkolási stb. gondokat okoztak. Ezt a jelenséget a 2007-ben elfogadott KVSZ szigorú rendeleti előírással megszüntette, és a jelenlegi KÉSZ is komolyan korlátozza a lakóövezetekben a létesíthető rendeletetési egységek számát. Ezek a szabályok fenntartása továbbra is indokolt. Alközpontok fejlesztése, a kisvárosias jelleg rehabilitációja Az Önkormányzat tudatosabb politikát kíván folytatni a kialakult intézményi és kereskedelmi városközpontok mellett a hagyományos települési központok rehabilitációjával kapcsolatban, így Budatétényben, a Baross Gábor-telepen és Nagytétényben. Ennek fontos elemei lesznek a helyi, hagyományos városkép, a kereskedelem, a szolgáltatások, a közösségi terek rehabilitációja, a kohézió és az identitás erősítése. 13
Sportcélú ingatlanfejlesztések A sportcélú fejlesztések fő irányvonala a látvány-csapatsportok városépítészi eszközökkel történő támogatása. Ide sorolható a labdarúgó pályák felújítása, új jégpálya építése, uszodabővítés, köztéri sporteszközök telepítése, a BMTE pálya további fejlesztése, a kerületi oktatási intézményekben a sportlétesítmények fejlesztése (pl. Budai Nagy Antal Gimnázium, Kolonics György Általános Iskola), kosárlabdacsarnok építésének támogatása a Tomori Pál főiskola területén, a mozi épületének sportcélra is alkalmas hasznosítása. Duna-part Alapvető célként az Önkormányzat a nyitást szorgalmazza a Duna-part felé. Fontos a hagyományos hullámterek megőrzése, valamint a szabadidős, sport célú, és a parttól távolabbi zónákban a kereskedelmi, lakó, irodai, rekreációs, kulturális és vendéglátóipari hasznosítás. Az Önkormányzat szabályozási eszközökkel befolyásolhatja olyan övezetek kijelölésével, ahol ezek a funkciók létesíthetők, de a tulajdonok beruházása is szükséges lehet a célok megvalósításához. Újabb nagy létesítmény, bevásárló központ létesítését itt nem támogatjuk. A Hárosi-öböl, a Hunyadi- és a Kis-Háros-szigeti zónában a parton is a természetközeli ártéri viszonyok megőrzése, rehabilitációja kiemelt terület. A fentiekhez kapcsolódva az Önkormányzat a rekreációs célú városfejlesztési irányokat támogatja. A Belváros szomszédságában lévő Hajó utcai területen a csarnok elbontását követően korszerű irodaház építésére is lehetőség nyílhat, kapcsolódva a szomszédos XI. kerületi fejlesztésekhez. A Duna-part alkalmas rekreációs létesítmények, pl. kerékpáros központ, vendéglátóhelyek megvalósítására is. A Háros sziget északi csúcsát a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve, a megmaradt értékes épületek hasznosításával szeretnénk fejleszteni. A Hárosi vasúti megálló térsége, a Gyármező és a Furnér művek nagyobb távlatban átalakulásra, intézményesülésre szintén alkalmasak. Fentiek mellett várható, hogy az M0 autópálya hídfőinek térsége is folyamatosan beépül, itt fontos feladat a tervezett közösségi területek megvalósításának elősegítése. Nagytétényben a Duna-part II. szakaszán a befektetők elkezdték a terület kármentesítését, és a területen a tervek szerint a jövőben új komplex városrész fog kialakulni. Az Önkormányzat hosszú távú terve a kastély alatti rét megőrzése a parti fövenyes terület rehabilitációjával. Fontos, hogy az Önkormányzat szabályozási eszközökkel befolyásolhatja a terület kezelését, azonban az nem önkormányzati tulajdon. A vasúti fejlesztések kapcsán szorgalmazzuk a meglévő vasúti aluljárók szélesítését, bővítését, valamint új aluljárók létesítését. Megállapodások megkötésével lehet elősegíteni ezen célok megvalósítását a fejlesztések során. A kerület bekapcsolódik a fővárosi Duna-szakasz fejlesztésével összefüggő stratégiai programokba (Duna Partnerségi Hálózat). Kezdeményeztük a Duna-parti logisztikai terület kitolását, a városhatár felé való kijelölését. A Duna-parti fejlesztések fontos összekapcsoló eleme a Duna-parti kerékpárút kiépítésének befejezése. A Duna-parti területek vonatkozásában fontos jogszabályi változás az, hogy a Dunával határos területekre vonatkozó városrendezési szabályozás megalkotása a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe került, de a terv megalkotása során folyamatos egyeztetésekkel szeretnénk elérni a kerületi célok szerepeltetését. 14
Külterületek, Óhegy Az Önkormányzat fontos feladatnak tekinti itt a megfelelő infrastruktúra, közlekedés és intézményi háttér előzetes garanciáinak biztosítását, valamint elkerülendőnek a lakóparksziget szindrómákat, amik elővárosainkban jellemzőek. Az autópályák menti övezetekben ugyancsak körültekintő területfejlesztési, besorolási politikát folytatott az Önkormányzat, hogy megelőzzük a lakóterületek, logisztikai, kereskedelmi létesítmények konfliktusait. A külterületek fejlesztése csak hosszabb távlatban, a lakók, tulajdonosok bevonásával képzelhető el, területegységekre bontva, előzetesen településrendezési szerződések megkötésével. Nagytétény Nagytétény városközpontjának megújítására európai uniós pályázaton vettünk részt. A pályázat sikeres lebonyolítása a kerületi városfejlesztés egyik legfontosabb feladata volt. A közterületek megújításán túl átalakításra került a Szelmann ház, a Nagytétényi út 283. szám alatt található zsidó imaház könyvtárrá alakult, és a volt Tétényi mozi épülete helyén a Nagytétényi út 274. szám alatt megépült az új kulturális központ. Távlatban ezen program folytatására törekedni kell. A jelenlegi helyzet áttekintése: állami és saját költségvetési források, meglévő eszközök Források A városfejlesztési projektek zöme ma már döntően a magánszféra finanszírozásával valósul meg, a jelentékeny infrastrukturális beruházások finanszírozásában pedig döntő az európai uniós, illetve egyéb támogatások hányada. Ezért célszerűnek látszik, hogy a kerületi Önkormányzat korlátozott pénzügyi lehetőségeit elsősorban a komplex, támogatást elnyerni esélyes projektek előkészítésére, illetve az elnyert pályázatok megvalósítása során a kerületi önrész biztosítására fordítsuk. Egyes esetekben a pályázatok előkészítésére, a tervezésre fordított összegek megtérítésére is jó esély van. Fontos célként fogalmazható meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat jelentősebb forrásokkal és több projekt megvalósításával segítse elő a kerület fejlődését, ennek eléréséhez cél a jelenleginél szélesebb körű együttműködés a Főváros illetékes irodáival. A közös pályázás, forrásbiztosítás, illetve közös projekt megvalósítása a városfejlesztés több területén kiemelt jelentőséggel bír. Figyelembe véve, hogy a Közép-Magyarországi régióban kevesebb uniós pályázati forrást osztanak ki, az Önkormányzat teherbírása szerint akár több önerős beruházást is megvalósíthat. Az uniós pályázatok kapcsán az utóbbi évek tapasztalatai szerint jó esély van olyan projektekhez támogatást nyerni, amelyek révén gyökeresen javul a kerület turisztikai befogadóképessége, munkahely-kínálata, integrált közösség centrikus közlekedése, vonzó városi környezete, központrendszere, szennyvízelvezető és -tisztító rendszere, környezetvédelme, zöldfelületi rendszere, a meglévő épületek energiatakarékossági mutatói. 15
A városrendezés területén a Képviselő-testület célja, hogy a településrendezési tervek során továbbra is településrendezési szerződések megkötésére törekedjen, ami által finanszírozhatóvá válnak a tervkészítés költségei, valamint a fejlesztésekkel kapcsolatos infrastruktúra-, illetve intézményi bővítések. Nagyobb projektek esetében a jövőben felmerülhet háromoldalú településrendezési szerződések megkötésének is az igénye, amennyiben a Fővárosi Önkormányzat is szükségesnek látja a szerződéskötést. Mozgósítható tartalékok, megtakarítási, racionalizálási lehetőségek Az új KÉSZ bevezette az ún. feltételhez kötött szabályozási vonal fogalmát, melynek alkalmazásával számos eddigi, ki nem használt közterületrész visszaadására nyílik lehetőség. A telektulajdonosok számára felajánlható közterületekből bevételre tehet szert az önkormányzat. A településrendezési szerződések megkötésével meg kell keresni a tehervállalás méltányos megosztásának minden lehetőségét az érintettek, elsősorban a fejlesztők, másodsorban a fejlesztésből hasznot húzó lakossági csoportok között. A fejlesztők bevonhatók a fejlesztések költségeinek és infrastruktúra kiépítésének arányos viselésébe. Így nemcsak a településrendezési eszközök (hatástanulmány, szabályozási tervek) készíttetésének, hanem a fejlesztésekkel összefüggésbe hozható infrastruktúralétesítés, óvoda-, iskolakorszerűsítés részköltségeire, valamint az övezetmódosításból származó ingatlanértéknövekedés egy részére is igényt tarthat az önkormányzat. Jelentősebb magánerejű ingatlanfejlesztések sikeres megvalósítását követően a környező területek felértékelődése várható, ami pozitívan érintheti az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékét, illetve az új épületek és a bennük létrejövő munkahelyek, lakások, szolgáltatások, egyéb funkciók a helyi gazdaságot fejlesztik, az adóbevételeket növelik. Az önkormányzati ingatlanok városépítészetileg koordinált övezeti átsorolás után történő eladása jelentős többletértékeket generálhat. A meglévő külterületek fejlesztésének visszafogása, időbeni átütemezése és a tulajdonosok széleskörű bevonása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. 3.4. Városrendezés, városüzemeltetés Az előző Gazdasági Program folytatásaként továbbra is törekedni kell a belső budapesti kerületek infrastrukturális állapotához történő felzárkózásra, tovább kell fejleszteni közmű- és úthálózatunkat. A zöldfelületek, játszóterek, fasorok megújítása és fejlesztése szükséges. A következő öt évben továbbra is együttműködünk az érintett önkormányzatokkal az árvízvédelem (Hosszúréti patak) és a csapadékvíz-elvezetés terén, célként kitűzve a meglévő problémák és veszélyforrások felszámolását. Az Önkormányzat ezen felül kiemelt területként kezeli az alábbi feladatokat: A Fővárossal együttműködve cél a kerékpárutak egységes hálózatba szervezése, bővítése. Együttműködünk az érintett önkormányzatokkal az árvízvédelem (Hosszúréti patak) és csapadékvíz-elvezetés terén, célként kitűzve a meglévő problémák és veszélyforrások felszámolását. 16
A Budai fonódó villamoshálózat kerületi szakaszának fejlesztési projektjében való aktív részvétel Az intézmények energetikai korszerűsítésének folytatása Az intézmények karbantartásának fejlesztése 3.4.1. Közlekedés Budafok-Tétényben, mint egy olyan településen, amely egyben a főváros délnyugati kapuja, a közlekedés kiemelten fontos terület. A kerületet érintő nemzetközi/országos és agglomerációs közutak és vasutak nagymértékben befolyásolják a kerület életét, határozzák meg lehetőségeit. Emellett fontos szempont, hogy az alközpontok elhelyezkedése, a domborzati viszonyok, az infrastruktúrák elválasztó hatása, a Duna menti helyzet mind-mind befolyásolják a közlekedési hálózatokat és annak fejlesztési lehetőségeit. A fejlesztések során fokozott figyelmet igényel a kertvárosi jelleg és a környezeti hatások és zajhatások elleni védelem. A közlekedés megoldásainak figyelembe kell venniük az élhetőség szempontjait. Fontos, hogy adottságaink ismertében a lehetőségekhez mérten optimális közlekedési, közösségi közlekedési struktúrát alakítsunk ki, kihasználva természetesen a Budapest délnyugati kapuja szerepből adódó lehetőségeket. A közlekedés sok tekintetben meghatározó összetevője mindennapjainknak, az idő- és energiaráfordítással, környezetterheléssel, napi munkába járási gondjainktól a bennünket is érintő nagy fejlesztési projektekig. Közlekedési áttekintés: Alapelvként fontosnak tartjuk az integrációt a várostervezés, a városrehabilitáció, a városfejlesztés és a közlekedés között éppúgy, mint a közlekedési, mobilitási ágak között, a gyaloglástól, kerékpározástól a közösségi közlekedésen, hajózáson át az egyéni gépjárműves közlekedésig. A helyi kompetenciák a nagyobb infrastruktúrák területén látszólag csekélyek, utalva a Főváros vagy a Kormány meghatározó szerepére a főútvonalaink, a közösségi közlekedés működtetésében; azonban együttműködéssel és helyi kezdeményezésekkel, kisebb saját fejlesztésekkel sokat tehetünk az előrelépésért. A fővárosba irányuló, továbbá az agglomerációs, kerületünkbe, illetve azon át vezető forgalomban a fővárosi viszonylatban még mindig alacsony a közösségi közlekedés aránya. Ezen a helyzeten javulást hozott a korábban kiszolgálatlan, lefedetlen felsővárosi területeken az új buszjáratok megindítása. A közlekedés vállalati irányítása tekintetében új szervezési, irányítási módszerek kerültek alkalmazásra. A közösségi közlekedés térnyerésének elősegítésében aktív szerepet kívánunk betölteni, a működtető közlekedési vállalatokkal való partnerséggel, a városrendezési folyamatok kedvező alakításával (további P+R lehetőségek az autósok számára, a vasúti megállóhelyek integrációjának elősegítése, vasút utasbarát jellegéneki erősítése). Közúti tranzitforgalom: Kerületünk jellemzően közúti tranzitforgalommal terhelt, az M6, az M0, a 6-os, a 7-es, de még a Nagytétényi út révén is, ehhez jönnek kvázi tranzitútjaink, egyebek mellett a Háros utca, a Dózsa György út, az Angeli út, a Kamaraerdei út, a Növény utca és az Ady Endre út. Az elmúlt években megépült az M6 Érd-tető és az M0 közötti új nyomvonala és részben elkészült az M0 szélesítése. Emellett elkészült a Duna utca alujáró bővítése és az új Növény utcai átkötés. 17
Törekedni fogunk arra, hogy a lehetőségekhez mérten mentesítsük a kerületet a tranzit terhelő hatásaitól, és azt elsődlegesen az ún. tranzitcsatornákba (M0, M6, ill. 6-os és Balatoni út) tereljük szabályozási, kommunikációs, és forgalomtechnikai eszközökkel egyaránt. A forgalom szabályozásának legfőbb módszere ugyanakkor az elővárosi közösségi közlekedés: elővárosi busz/vasút/hajózás további fejlesztése lehet. A 6-os főút Dunapart II. projekt menti terület környezetében várható két újabb csomópont, illetve egy szervizút kiépítése is. A 7-es út tekintetében a kerületi útszakasz biztonságát növelhetné a meglévő csomópontok körforgalmú átalakítása. A vázlatterveket elkészíttettük, a Fővárossal és Újbudával kell szorosan együttműködni a megvalósítás érdekében. Városi közúti forgalom: A kerület számára kiemelt fontosságú a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ennek fontos eleme volt az új Növény utcai csomópont átadása és számos burkolatlan út burkolása. A jövőbeni komplex projekteknek szolgálniuk kell a kapcsolatteremtést a különböző közlekedési módok között, és átszállási lehetőséget kell teremteni közút, fővárosi tömegközlekedés és a vasút között. Fontos közlekedésfejlesztési területként az átszállási lehetőségeket megoldandó, jelentősen növelni kell a P+R parkolóhelyek számát és befogadóképességét, továbbá megfelelő biztonsági szolgáltatást kell kialakítani. A még nem burkolt utak burkolása és a járdák fejlesztése fontos feladatok. A kerület területén lévő fejlesztési területek esetében jelentős út- és közműépítési feladatok várhatóak, ezek megvalósítása akár az érintettek bevonásával ütemezetten történhet. Fontos feladat a közlekedés biztonságának a növelése, indokolt esetekben a forgalom csillapítása (pl: Budafok-Belváros, Péter-Pál utca). Javítani kell a Duna menti területek megközelítését. A kerület munkahely-teremtő, lakosság-megtartó adottságainak fejlesztése érdekében fontos, hogy az ipartelepítésre alkalmas övezetek megközelíthetősége is megmaradjon. A súlykorlátozott szakaszok esetleges bővítésénél a környezetvédelmi szempontok mellett ez is figyelembe veendő szempont. A kerület megkezdte egy belvárosi környezetalakítási koncepcióterv kidolgozását, ami a belváros fejlődésének kereteit meghatározhatja. A fővárossal együttműködve lépésről-lépésre biztosítani kell a városrendezési tervekben betervezett utak, közművek, csomópontok megépítését, a szabályozások végrehajtását. Tervezzük a Pécsi utca megnyitásának részleges előkészítését, valamint a Kossuth Lajos utca és Játék utca forgalomcsillapítását. Fontos, hogy a fővárosi behajtási díj jövőbeni esetleges bevezetése esetén a kerület a bevezetés előkészítésében részt vehessen, véleményét elmondhassa. 3.4.2. Közösségi közlekedés: Vasúti forgalom Komoly jelenleg még csak részben kihasznált lehetőségeket rejtenek a kerületünkön keresztül futó vasúti pályák, melyek részei lehetnek, és reményeink szerint lesznek is, egy korszerű elővárosi vasútnak. Az elővárosi vasút kerületünkben lévő súlyponti megállóhelyeként a Camponánál lévő Budatétény megállót látjuk, ahol a Campona parkolójában kiépíthetők azok a szolgáltatások jegyvásárlás, utastájékoztatás, amelyek ma már elengedhetetlenek. A MÁV-val és az érintett fővárosi önkormányzattal együttműködve gondoskodni kell a vasúti összeköttetés zavartalanságáról, és kapcsolatok további szélesítésének lehetőségéről (pl. pesti oldali kapcsolatok) Az új Kőbánya-Kispest felé megvalósult vasúti kapcsolat beindítása kedvező lépés volt, ennek fenntartása indokolt. A 18
Kelenföld-Tárnok vasút korszerűsítésével egyidejűleg új megállóhely létesült a Pohár utca magasságában. A vasút versenyképességét fokozhatná mind a késések csökkentése, mind a megállók megközelíthetőségének és környezeti állapotának javítása. A Kelenföld- Százhalombatta vasútvonal rekonstrukciója a jövő fontos feladata, ennek keretében kell mind Budafok-Belváros, Háros, Budatétény és Nagytétény-Diósd megállók értékvédelmi alapú megújítását megoldani. Fontos feladat a zajvédő falak városképileg is elfogadható, színezett megoldása. Háros fejlesztése jelentős hatásokat hozhat a Dunával való kapcsolat javulásában. A vasúti forgalom tekintetében el kellene érni, hogy minden áthaladó belföldi vasúti járat legalább egy megállóban megálljon a kerületben. Hajózás Nagyobb szerepet szánunk a Dunának a vízi közlekedésben, egyrészt a menetrend szerinti, másrészt az idegenforgalmi célú hajózás kerületünkig történő meghosszabbítása tekintetében. Ehhez korszerű, minden igényt kielégítő kikötőket tervezünk építeni, melyben reméljük partner lesz egyrészt a Fővárosi Önkormányzat, másrészt az érintett tárca, ill. a turizmus fejlesztésében érdekelt szervek is. Bízunk benne, hogy a szomszédos Csepeli Önkormányzat, illetve Érd és Százhalombatta is nagyobb hangsúlyt ad a Dunapart és a dunai hajózás fejlesztésének. A BKK által kidolgozott a dunai közösségi közlekedés megújítását javasló megoldásokat a kerület támogatja, ehhez a Városház térnél és a Kastélypark utcánál javasol kikötőhelyeket. A DILK projekt tekintetében várható, hogy az érdi településhatáron új teherhajó-kikötő, intermodális logisztikai központ létesül. Villamosközlekedés Az M4 metró átadása a kerület közösségi közlekedését pozitívan érintette. Fontos kapcsolatot jelentenek kerületünk és a bel-budai térség között a villamosjárataink (47, ill. 41). Szorgalmazzuk a 47-es Városház téri végállomása másfél évtizede húzódó rendezését, az autóbuszjáratokkal való normális kapcsolódását. Ugyancsak meg kell őriznünk a rózsavölgyi villamosvonalat, amely távlatilag az albertfalvai híd megépítése után további jelentőséget kap. Tervezett a fonódó projekt keretében a 47-es szakaszának megújítása, a menetidő csökkentése, az eljutási célállomások bővülése. Kerületen belüli buszjáratok A buszhálózat fejlesztése és az utas tájékoztatás terén komoly előrelépés történt az elmúlt években, a járatok útvonalainak továbbra is folyamatosan figyelembe kell venniük a helyi igényeket. Fontos a vasútra való átszállás lehetőségének javítása. Az új M4 metróvonallal való kapcsolatok nagy előrelépést jelentettek a kerület közlekedésében. Gyaloglás, kerékpározás Természetes és egészség megőrzési szempontból is kedvező mobilitási formáink melyeknek egyébként kerületünkben nagy hagyományai vannak a múltban visszaszorultak. Ezekből sokat vissza lehet hozni a feltételek javításával, erre utal elfogadott Kerületi Környezetvédelmi Programunk is. A gyaloglás feltételeit városrendezési, rehabilitációs eszközökkel segítjük (zöldterületek, emberi léptékű terek, csendes lakóutcák védelme). A kerékpározás tekintetében folyik a Budapest-Balaton és az EUROVELO 6 kerékpárutak előkészítése/tervezése, ezen állami irányítású projektek 2020-ig jelentős fejlődést hozhatnak a kerület kerékpárút-hálózatában és turisztikai előnyökkel is kecsegtetnek. A kerékpárutak üzemeltetésében, fenntartásában is szükséges lenne előrelépni, a meglévő 19