ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Megbízott: Projekt menedzser: A szakértő csoport tagjai: Érd Megyei Jogú Város Polgármestere Talenta Kft. Budapest dr. Kutsch Zoltán okl. közgazdász Talenta Kft. dr. Locsmándi Gábor okl. építészmérnök BME Buzási Zoltán okl. szociológus Dr. Meggyesi Tamás okl. építészmérnök BME Baross Pál ingatlanszakértő (konzulens) RISC Érd Megyei Jogú Város Közgyûlése elfogadta június 26-án.

2 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló 3 1. Bevezetés A munka szűkebb és tágabb céljai A településfejlesztési koncepció időtávlata A koncepció kialakításának módszere Korábbi koncepcionális jellegű munkák értékelése Rövid településtörténeti áttekintés Tematikus fejezetek Népességi folyamatok Munkahelyek Intézményellátás, városközpont és alközpontok Lakáshelyzet, lakásépítés Közlekedés Közművesítés Értékvédelem Környezetvédelem, zöldfelületek, zöldterületek Oktatás, kultúra, egészségügyi és szociális ellátás Ingatlanfejlesztés Településrendezés és fejlesztés SWOT elemzés Gazdasági elemzés 79 Mellékletek: a korábban készült koncepcionális önkormányzati dokumentumok tartalmi összefoglalói és a lebonyolított lakossági fórumok tapasztalatai Talenta Kft. 2

3 Összefoglaló E Településfejlesztési Koncepció Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 234/2007. (IX. 20.) KGY. sz. határozata alapján készült el. Feladata egyrészt az újonnan elkészítendő településrendezési eszközök megalapozása, a város hosszú távú területi fejlődése, fejlesztése általános céljainak és elveinek meghatározása, másrészt mindazon rövidebb távon megvalósítandó konkrét fejlesztési feladatok meghatározása, amelyek a hosszú távú célok elérését leginkább segítik. A Koncepció Érd Megyei Jogú Város számára az alábbi jövőképet vázolja fel: Kiegyensúlyozottan fejlődő kertváros, amely lakossága számára a kellemes lakóhelyi környezeten túl a városias élet fokozódó gazdagságát is nyújtani képes. Az alvóvárosi jelleg fokozatos visszaszorulásával, a folyó nagy infrastrukturális beruházásokra is építve Érd a magasabb minőségű munkahelyek városa is lesz. Javul a lakosság iskolázottsága, az oktatás fejlesztése eredményeként is a magasabb képzettségűek is találnak munkát Érden, csökken a Budapestre ingázás aránya. A város a közlekedés fejlesztése terén minta-értékű példát mutat fel az agglomerációs közlekedés szervezésében, ami a helyi közlekedési viszonyok javulásával is jár. Értékeire, különösen az Ófalura és a Duna menti helyzetére építve erősödik a város vonzereje a szabadidős tevékenységek és az idegenforgalom terén. Érd városközpontja kellemes közterekkel gazdagodik, méltóvá válik egy megyei jogú városhoz, ami a térségben betöltött központi szerepet is ellátja. A város vonzó, a központot tehermentesítő alközpontokkal gazdagodik, melyek nem csak a szolgáltatások gazdagságát nyújtják, hanem kellemes környezetet is. A városban megjelennek kisebb-nagyobb közhasznú zöldfelületek, amelyek a helyi lakosság pihenését és minőségi sportolását szolgálják. Az infrastruktúra, különösen a szennyvízcsatornázás terén alapvető javulás történik, ami a települési környezet állapotán, az utcák helyzetén is javít. E célok elérése érdekében Érd Megyei Jogú Város hatékony menedzsmentet folytat: Felhasználja a településrendezés és fejlesztés teljes eszközkészletét, innovatív tervezési megoldásokat alkalmaz. Hatékonyan alkalmazza a magán fejlesztő szektorral való partneri kapcsolatokat, ennek során kellően érvényesíti a város elsődleges érdekeit. Költségvetésének tervezése során hosszabb távra előretekintve biztosítja a fejlesztések saját forrásait, illetve önerejét. A fejlesztések minél nagyobb hatékonysága érdekében együttműködik kistérsége és a tágabb térség településeivel beleértve a fővárost is. Rendszeres részt vesz a hazai és európai fejlesztési célú pályázatokon. E feladatai végzése során Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a kiegyensúlyozottság, a fokozatosság és komplexitás elveit követi. Minden fejlesztési tevékenysége, különösen a nagy projektek mint a szennyvízcsatornázás során törekszik a kapcsolódó feladatokkal való összhang biztosítására. Nagy presztízs jellegű fejlesztésekbe csak akkor kezd, ha azok főként a város lakosságának érdekeit szolgálják, a város és lakossága által egyaránt megfizethetők. A településfejlesztés fő részterületei szerint a Koncepció az alábbiakat fogalmazza meg: Talenta Kft. 3

4 A népességi folyamatok és a munkahely teremtés terén: Az ezredforduló előtti évtizedben Érd természetes szaporulata negatívba fordult, miközben a vándorlási különbözet magasabb a megyénél. Emiatt a városnak sokkal inkább érdeke a természetes szaporulat elősegítése, mint a bevándorlás ösztönzése. Kedvezőtlen adottság, hogy az alapfokú képzettséggel sem rendelkezők aránya megyei viszonylatban is magas, közel 8 %. Érdnek mindent meg kell tennie a magasabb képzettségű népesség megkötése érdekében. Érden a népesség foglalkoztatottsága alacsony, és azok közel kétharmada is más településben talált munkát. A Budapestre ingázók között viszonylag magas a vezető és egyéb értelmiségi foglalkozásúak aránya (30,6 %). A munkahelyi kínálat bővítésére nem csak a város bevételeinek növelése miatt, hanem a helyi foglalkoztatottság növelése érdekében is szükség van, de ezen belül is törekedni kell a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek arányának növelésére. Ez utóbbiak minőségi környezetet is feltételeznek, vagyis a városnak célszerű a környezeti infrastruktúrába befektetnie. A városközpont és az alközpontok fejlesztése terén: A térségi szerep ellátásának feltétele a térségi szerepet is betöltő intézményhálózat jelentős fejlesztése. Érdnek az az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötődésük erősítéséhez, a település általános imázsának javulásához járulnak hozzá. Az Ófalu a tradíciók és magas értékek hordozója, jelenlegi helyzete csak akkor javulhat, ha idegenforgalmi vonzereje növelhető. Ez utóbbi csak a Százhalombattával közös fejlesztési program(ok) megvalósításával és akkor lehetséges, ha a település intenzíven kihasználja a Duna menti fekvés előnyeit. A Koncepció részletes javaslatot ad a Duna mentén, a volt téglagyár területén és a Beliczay szigeten történő bevezető jellegű fejlesztésekre. A város új központjának a nemrég kialakult intézménycsoportosulásokra és forgalmi kiszolgáló létesítményekre ráépülve a következő fejlesztési célokat kell szolgálnia: az intermodális csomópont működőképességének alapvető javítása, a csomóponthoz kapcsolódó téri rendszerek és a központ kialakítandó köztereinek integrálása; a fejlesztés során törekedni kell arra, hogy a közterek olyan kapcsolatai jöjjenek létre, amelyek a központ e területét a használók számára valóban vonzóvá teszik. A városnak pályáznia kell az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján is Regionális Operatív Program keretében a központ fejlesztése, környezetének javítása és funkciógazdagítása érdekében. Érd városközpontja új, különleges értékű téri világgal gazdagodhatna a Budai út tengelyéhez kapcsolódó közterek rehabilitációjával, különös tekintettel a Szabadság térre. Szükség van alközpontok hálózatának létrehozására. Az alközpontoknak a már meglévő szolgáltatás-csirákhoz kell kapcsolódniuk. Fontos a szélesebb utcák keresztezéseinél kijelölt kisebb-nagyobb terek rehabilitálása. E terek közül úgyszólván egy sem működik valódi városi térként, közkertként, még kevésbé alközpontként. Mindezek segítségével elő kell segíteni a közfunkciók decentralizálását is. A decentralizáció főként a város északi részén lehet indokolt, de csak akkor, ha az valódi, zöldterületekkel gazdagított közterek létrehozásával társul. A központ fejlesztések megvalósíthatóságának feltétele az akcióterületi pályázatokon való részvétel feltételeként egy fejlesztő vállalkozás létrehozása. Emellett nem indokolt teljes mértékben tiltani mindenfajta kiskereskedelmi és szolgáltató tevékenységet a főutaktól, csomópontoktól távolabbi lakóterületeken, de részletesen végig- Talenta Kft. 4

5 gondolt szabályozással kell távol tartani a kertvárosi jellegű területektől a zavaró tevékenységeket. A főutcák karakterének javítása érdekében támogatni kell egy főutca program elindítását a szennyvízcsatornázáshoz kapcsolódóan. A lakásépítés és a lakókörnyezetek javítása terén: Az érdi lakások mérete magasabb, mint a megyei városoké átlagértéke, minőségük, méretük terén azonban jelentős szórás tapasztalható. A városnak érdeke a nagyobb, jó minőségű lakások arányának növekedése, ez azonban csak Érd lakóterületi presztízsének általános javításával lehetséges, amit a szennyvízcsatornázás és az azt követő közterületi rendezések elő fognak segíteni. A város sokáig nem rendelkezett olyan településfejlesztési eszközökkel, amelyekkel a területhasználat és beépítés időbeni, térbeli koncentrációját, jellegét komolyabban befolyásolni tudta volna, és az építési szabályozás a főutcák mentén sem segítette elő a kisvárosi karakter kialakulását. A magas minőségű kertvárosi karakter mellett a annak szegényesebb formái is megjelennek a település kevésbé vonzó részein. A főutcák mellett pedig az üzleti jellegű építkezések helyenként kimondottan külvárosi jelleget hordoznak. A lakásépítéssel és a lakókörnyezet alakításával kapcsolatban az alábbi általános, stratégiai jellegű döntések meghozatalára van szükség: A város a városrendezési szabályozás mellett alkalmazzon adópolitikai eszközt is, aminek célja elsősorban az üres telkek mielőbbi beépülése. A kertvárosi jelleg városiasabb beépítési formák irányában való sűrítése rendkívül óvatosan, egyelőre csak a városközpontban, annak szűkebb környezetében és egyes alközpontokban alkalmazandó. A vállalkozói lakásépítés csak alacsony sűrűséggel és beépítési magassággal és kisebb önálló egységekben fogadható el. A lakóterületek környezeti állapotának javításához a közterületek fejlesztésével is hozzá kell járulni; a zöldfelületeknek a közterületeken is meg kell jelenniük. A közlekedési helyzet javítása terén: Érdnek csak olyan mértékig érdeke a távolsági kapcsolatokat segítő közúti hálózat bővítése, ami egyrészt megnöveli a város megközelítési pontjainak számát, másrészt feltárja a város munkahelyi fejlesztésre szánt területeit. A közlekedési helyzet javítása érdekében a városnak egyre fokozottabban kell támaszkodnia a közcélú közlekedésre, az intermodalitás előnyeinek érvényesítésére. A várost és közvetlen szomszédjait Budapest irányában hamarosan három viszonylag nagy kapacitású, egymással megfelelő csomóponti kapcsolatban lévő út fogja övezni. Ennek ellenére számolni kell a város közúti megközelíthetőségének romlásával, ami több, egymással összefüggő tényezővel, főként az M0 pálya részleges kiépítésével és az M6-o pálya fővárosba való érkezésének problémáival van összefüggésben. A radikális javulás ellen hat egyelőre a város kedvezőtlen térszerkezete is. Érdnek sikerült elérnie, hogy az M6 autópályán minél több csomópont épüljön ki, de ennek köszönhetően jelentősen nagyobb forgalom érkezik majd a város déli részébe, ami a déli oldalon okozhat majd komolyabb torlódásokat. A ma domináns budapesti irányú kapcsolatok mellett felerősödhet a nyugati irányú az M7-esen érkező, távozó forgalom is. A belső úthálózat átjárhatóságát javítani kell. Kiemelt szerepet játszik az Iparos-Bajcsy- Riminyáki-Diósdi út és a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári utak által meghatározott tengelykereszt. Hátrányos jellemzője a hálózatnak a kevés, illetve egyenlőtlenül elosztott átjáró a vasútvonalakon és a kevés a keresztirányú út. Az igen változatos sűrűségű hálózat nehezen átjárható. Talenta Kft. 5

6 A város komoly eredményeket ért el annak érdekében, hogy a kiépített intermodális csomópont révén a Budapestre történő ingázás minél nagyobb aránya vasútra tevődjön át. Az elővárosi gyorsvasút használatát még több korlátozó tényező akadályozza, ennek ellenére el kell érni, hogy az ingázók minél nagyobb arányban vegyék igénybe a közcélú közlekedést. Érd nagy népességi súlyával, minta-projektjével jelentős szerepet játszhat a teljes fővárosi agglomeráció elővárosi vasútfejlesztési programjában is. Alapvető feladat a helyi közcélú (autóbusz) közlekedés fejlesztése, aminek eredményeként a vasútállomások megközelíthetőségének javulása érendő el. A városközpont forgalomcsillapítása egyelőre nem reális célkitűzés, de a Szent István út vasút feletti kiépülése után ennek lehetőségét komolyan vizsgálni kell. Addig is arra kell törekedni, hogy a városközpont részei közötti megfelelő gyalogos kapcsolatok minél előbb javuljanak, a hiányzók kiépüljenek. A Földrajzi Múzeum mögötti gyalogos tengely kiépítése mellett a Múzeum Balatoni út oldali környezetét is javítani kell. Érd a Százhalombattáig kiépült kerékpárúttal bekapcsolódott az európai hálózatba. Ezt a város idegenforgalmának növelése érdekében is ki kell használni. A hálózat a város belső területein is fokozatosan kiépítendő annak érdekében is, hogy minél többen használják a kerékpárt a városon belüli, de az ingázási közlekedésben is. A vasútállomásoknál védhető kerékpártárolók létesítendők. Az infrastruktúra fejlesztése terén: Érd számára a közlekedés helyzetének javítása mellett legalább azonos fontosságú feladat a szennyvizek elvezetésének és tisztításának ill. kezelésének megoldása. Érd a dél-budai szennyvíztisztító konzorciumon belül saját magára van utalva, de ebben a helyzetben érdekeit jobban érvényesítheti (pl.: az Érd és Térsége Szennyvíz-elevezető- és Tisztító Önkormányzati Társulás létrehozásával) különös tekintettel arra, hogy 274 km csatornázandó úthosszával messze kiemelkedik a térség települési közül, és rendelkezik fejleszthető tisztítóval. Érd kiemelten abban érdekelt, hogy területének minél nagyobb része mihamarabb csatornázottá váljon. Kiemelt politikai kérdés az is, hogy a csatornázás költségei milyen mértékben terhelhetők a város lakosságára. Az ingatlanok komolyabb értéknövekedése akkor jöhet létre, ha a csatornázás révén az utcák ill. a közterületek környezeti minősége is javul. Ezért először a város legfontosabb utcáira vonatkozóan el kell készíteni azokat a terveket, amelyek megvalósításával a csatornázás után valódi kertvárosi-kisvárosi utcakeresztmetszetek jöhetnek létre (pl. egyoldali csapadékvíz elvezetés, a járdát a kocsiúttól elválasztó zöldsáv vagy fasor, megfelelő szélesség esetén és a szükséges helyeken leállósáv stb.) A városnak érdemes létező ingatlanadójának fejlesztése, amelyik kellően méltányos, és nem terheli jelentősen a kevésbé értékes ingatlanok tulajdonosait. E téren a megvalósításban és a fenntartásban is jogosan lehet számítani a lakosság szerepvállalására. Az értékvédelem terén: Az értékvédelem alapja a Közgyűlés III. 27-én elfogadott rendelete a város építészeti örökségének helyi védelméről. A védett építmények túlnyomó része az Ófaluban helyezkedik el, helyi védett területnek pedig a főutak menti, a szabályozási terv szerinti településközpont vegyes besorolású területek kivételével a város teljes lakóterületét kell tekintetni. Az alapvető szándék a főutaktól távolabbi részeken a kertvárosi jelleg védelme és erősítése, alapvetően helyes törekvés, azonban az értékvédelmi rendelet és a településrendezési szabályok összehangolása több mint egy évet vett igénybe. A kisebb telkek felvásárlásával előálló nagyobb építési telkek esetében azonban a épület méretét, lakásszámát a normatív előírások mechanikus, lineáris értelmezése helyett a telekmérettől függetlenül is maximalizálni kell. A környezetkultúra javítása szempontjából az új építkezések megfelelő minősége legalább olyan fontos, mint az értékvédelem. Talenta Kft. 6

7 A környezetvédelem és a zöldterületek fejlesztése terén: A települési környezet minőségi fejlesztésének alapja a május 29-én elfogadott, magas színvonalú Környezetvédelmi Program. A levegő tisztaságával kapcsolatban fontos feladat az utak pormentesítése és az allergén gyomnövények ritkítása. A forgalomcsillapítással kapcsolatban ki kell jelölni a gépjármű forgalomtól mentes övezeteket, és ki kell dolgozni a belső gyűjtőút hálózat tehermentesítésének módját. A Duna-menti vízbázis hosszabb távon nem tartható fenn, ezért gondoskodni kell alternatív víznyerési lehetőségről. Az egyre súlyosbodó problémák elkerülése érdekében felszíni vízelvezetési koncepciót kell kidolgozni. Az Érd határa és Sóskút belterülete között fekvő terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ami a Fundoklia-völgy mentén benyúlik a település belterületébe is. E területen csak olyan lakásépítést szabad szorgalmazni, amelyik az ökológiai szempontokra is figyelemmel van. Az Ófalutól délre fekvő, Duna menti területsáv is védett; a volt téglagyár gazdasági terület besorolása sokáig nem tartható fenn. A városnak mind fejlesztési elképzelései részletes kidolgozásánál, mind napi tevékenységei során a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítania a periferikus helyzetű területek környezeti állapotának javítására. A lakóterületek zöldterületi ellátása nem merülhet ki a magánkertekben. A kertvárosi jellegű városrészekben ugyanakkor csak a megfelelő használati jelleget nyújtó és magas minőségű, jól karbantartott zöldfelületek járulhatnak hozzá a környezet gazdagításához. Ezzel kapcsolatban elő kell mozdítani játszóterek, kisebb pihenőhelyek, közkertek és szabadidős sportligetek kialakítását. Ezek részben a városközpontban, részben a javasolt alközpontokban, részben pedig szabadidős zöldterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan helyezhetők el. Hiányzik Érdről egy, a helyi lakosság minőségi szabadidős sportolását szolgáló sportliget, amelynek helyéről például az uszoda tömbjében dönteni kell. A mennyiségi fejlesztést azonban meg kell, hogy előzze a meglévő közterületi zöldfelületek minőségi felújítása, közöttük főként a nem megfelelő kialakítású játszótereké. Különösen fontos a Fundoklia-völgy megóvása az alacsony státusú beépüléstől; a völgy egyelőre megfelelő megközelíthetőség és elfogadható környezeti minőség hiányában sem zöldfelületi, sem régészeti jelentőségéből adódó funkcióját nem tudja betölteni. A Duna-menti szabadidő központ fejlesztésének csak akkor van realitása, ha az a Beliczay szigettel együtt az Ófalú és a Százhalombattával határos területek komplex fejlesztésének is részévé válik. Jelentősebb befektetőre csak az M6 elkészülte után lehet számítani, ezért a városnak olyan előkészítő programokat kell szorgalmaznia (pl.: vízparti evezős és kerékpáros találkozók), amelyek a hely adottságaira épülnek, és összhangban vannak a természeti és táji értékekkel. Ki kell használni a kerékpáros túrizmus európai léptékben megnyílt lehetőségeit. A humán szféra fejlesztései terén: Az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésének alapja a 2004-ben készült Batthyány program. Az általános iskolai képzés terén az intézményi kapacitások egyelőre elegendőek. A férőhelyek jelenlegi feleslege csak akkor tűnhet el hamarabb, ha jelentős arányban megnő a gyermekek helyi iskoláztatása. Az eljáró tanulók felső tagozatos korosztályban való magasabb aránya miatt az elkövetkező években célszerű egy 12 osztályos új iskolát indítani, vagy egy meglévő iskola fejlesztésével létrehozni. Az új iskola helyét a Parkváros M7 autópályán túli területéről is jól elérhetően kell kijelölni. A képzési szakirányok megválasztása, a speciális karakter megtalálása alapvető fontosságú lesz. A középiskolai képzés területén Érdnek tovább kell fejlesztenie stratégiai programját. A gimnázium ugyan jó színvonalú képzést nyújt, promóciója azonban nem eléggé erős. Szükség van a középfokú oktatás profiljának további gazdagítására a korszerűbb, a munkaerőpiacon jobban érvényesíthető szakmák és tudásanyag irányába. Szemben az iskolák kapacitás-feleslegével, a város óvodáinak mindegyike túlterhelt. Új létesítmény létesítése az M7 autópálya feletti részen, illetve a Parkvárosban képzelhető el. Talenta Kft. 7

8 Emellett a városnak ki kell alakítania azt a stratégiáját, hogy milyen módon és mértékben kívánja bevonni a magán kezdeményezéseket az ellátás bővítésébe. Az óvodai fejlesztések elősegíthetik a gyermekek helyi általános iskolákban való oktatásának jelenleginél jelentősen nagyobb arányát is. A Batthyányi Program szerint távlatban egy multifunkcionális egészségügyi központ létesítése az elképzelés, ami a szakorvosi szolgáltatások bővítése révén egyrészt kórházi kapacitásokat is fel tudna szabadítani, másrészt továbbfejlesztésével fekvőbeteg ellátó intézményként működne, és egészségmegőrző tevékenységeket is be tudna fogadni. A kórházzal nem rendelkező és jelenleg nem megfelelő kórházi beosztású Érd előnnyel indulhat egy pályázaton. Emellett a közelebbi távlatban a működő szakorvosi rendelő fejlesztése a feladat. Érden a helyi kulturális életet is a város népességszámához viszonyítottan szűkös, ráadásul több szempontból egyoldalú lakossági kereslet határozza meg. A Szepes Gyula Művelődési Központ társintézményeivel együtt jól szolgálja a gyermekek, a fiatalok és az idősek szabadidő eltöltését, de egyéb programjaiban csak nehezen tudja felvenni a versenyt a széles fővárosi kínálattal. Egy részletesen végiggondolt kínálati program bizonyára a város más lakossági csoportjait is megérintené. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár esetében komoly előrelépés valószínűleg csak egy e-könyvtár rendszer bevezetésével lenne elérhető. A településrendezés és -fejlesztés tervezése terén: A jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközökkel kapcsolatban több probléma és ellentmondás merült fel, mert nem képesek kielégítően kezelni a település egyedi fejlesztési elképzeléseit és problémáit. Érd városa az országosan általános gyakorlatot követve kidolgozta a település teljes területét lefedő szabályozási tervet, ami erősen behatárolja a városnak az új településrendezési eszközök kialakításra vonatkozó lehetőségeit. Nehézséget fog okozni a továbbiakban is, hogy miként tudja a város elősegíteni saját fejlesztési elképzelései megvalósulását. A helyzet javítása érdekében év végén a város vezetése a saját érdekű fejlesztések megvalósulásának elősegítése, valamint az örökségvédelmi rendeletben megfogalmazott értékek védelme érdekében számos helyen változtatási tilalmat vezetett be. A városnak stratégiai döntést kell hoznia arról hogy miként ütemezi, illetve miként súlyozza a teljes településre, illetve az egyedi, közérdekű célok megvalósítására vonatkozó tervezési munkálatokat. Bár a magyar tervezési rendszer kissé leegyszerűsített szemlélete a teljes településre egységesen készülő tervek és szabályzat készítését sugallja, az érdi tapasztalatok is igazolják, hogy a leginkább problematikus helyeken a homogén jellegű területekhez képest sokkal részletesebb vizsgálatokra és tervezési megfontolásokra van szükség. A településrendezés során olyan kiegészítő eszközöket is lehet alkalmazni, amelyek kimondottan a közérdekű fejlesztések előkészítését szolgálják. Az egyik ilyen eszköz-csoport a vásárlás, az elővásárlás és a kisajátítás. A másik a településrendezési szerződés. Ez utóbbi alapja egy tanulmányterv, amit a fejlesztő készít el, és amiben a fejlesztési cél megvalósításához szükséges járulékos ráfordítások is a fejlesztőt terhelik. A harmadik a fejlesztői pályázatok, ahol a település versenyhelyzetben választhatja ki a legmegfelelőbb beruházót. A negyedik, a magán-közösségi partnerség (PPP) a közösség által felvállalt feladatokat a magán fejlesztő szektor részvételével valósítja meg. Ennek két változata a szolgáltatási és építési partnerségi megállapodás, valamint a magán szektor bevonásával létrehozott vállalkozás. Végül a növekedés-menedzsment arra szolgálhat, hogy a település szabályozási eszközökkel is befolyásolni tudja területi növekedésének irányát. Pozitív eszköz a bónusz, ami magasabb fejlesztési jogokat biztosít meghatározott fejlesztés-típusokra, negatív hatásúak pedig azok, amelyek egyes területek fejlesztését késleltetik. A város akkor jár el helyesen, ha differenciál a területek és az eszközök között, a leginkább problematikus helyeken szorgalmazza a rendezett állapot kialakulását, másutt pedig késlelteti a fejlesztést. Talenta Kft. 8

9 1. BEVEZETÉS 1.1. A MUNKA SZŰKEBB ÉS TÁGABB CÉLJAI A településfejlesztési koncepció az 1997-ben a parlament által elfogadott építési törvény által meghatározott ún. településrendezési eszközök között a megalapozó szerepet tölti be. Ennek döntéseire alapozva készíthetők el a további tervek és szabályzatok, a csak a város vezetésére nézve kötelező településszerkezeti terv, majd a szabályozási terv(ek) és helyi építési szabályzat, amik már mindenkire vonatkozó helyi jogszabályok. Ennek megfelelően a munka egyik célja a településben a fizikai, építési, térbeli fejlesztés, rendezés legáltalánosabb elveinek meghatározása, amik végeredményben az építési szabályokra is komoly hatással lesznek. Egy település fejlődése ugyanakkor nem csak térbeli rendszereinek, közlekedési hálózatának, beépítésének, központjainak alakulását, bővülését, javulását jelenti, hanem mindazon változásokat és azok együttes hatásait is, amelyek a gazdasági, társadalmi és kulturális szférában valósulnak meg. Ilyenek többek között az oktatás, az egészségügy, a szabad idős tevékenységek, a biztonságpolitika, azok az ágazati jellegű témák, amelyek befolyásolása egy település, így Érd megyei jogú város önkormányzatának is alapvető felelőssége és gondja. Természetesen e területek fejlesztésének is vannak fontos térbeli-építészeti következményei, így a Fejlesztési Koncepció főként e kapcsolatokra fordít különös figyelmet. Nem vállalkozik ugyanakkor ezen ágazatok olyan belső, pontosan csak a helyi szereplők által átlátható problémáinak elemzésére, amelyek csak áttételes kapcsolatban vannak Érd területi fejlődésével, fejlesztésével. Mindezek mellett egy témát, a fejlesztésekhez szükséges források kérdését a Településfejlesztési Koncepciónak kiemelten kell kezelnie. Ezt az elkövetkező évek fontos változásai is szükségessé teszik. A település fejlesztési feladatokra szánható forrásai szűkösek, azok leginkább optimális felhasználása alapvető szükségesség. Már az elmúlt évtizedben is meghatározó szerepet kapott a magán szektor, amelynek a településen belül irányítása, befolyásolása, a privát fejlesztőkkel történő, a település érdekeit messzemenően érvényesítő megállapodások szerepe kiemelt jelentőségű. Az Eu-tól 2007 és 2013 között elnyerhető és a hazai fejlesztési támogatások megszerzésének feltétele, hogy Érd, mint megyei jogú város rendelkezzen egy olyan dokumentummal, az ún. Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS), 1 amely egyrészt kijelöli a városmegújítás (rehabilitáció) akcióterületeit, másrészt bemutatja a település azon gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit, feltételeit, önerejét, amelyekre építve a pályázatokon keresztül a szükséges források elnyerhetők. A Településfejlesztési Koncepció készítői törekedtek arra, hogy kiérlelt javaslatokat adjanak Érd önkormányzata és az IVS készítői számára a reálisan megvalósítható akcióterületek kijelöléséhez és arra, hogy a különböző pályázati lehetőségek között a város mely témákra összpontosítson A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ IDŐTÁVLATAI A koncepció általános érvényű döntései hosszú távra, mintegy évre szólnak, azaz túlmutatnak a választási ciklusokon. Ez Érd esetében különösen hangsúlyozandó, mert a városban az elmúlt egy-másfél évtizedben az általános koncepciók többször változtak. (Ilyen például a nagyváros kontra kertváros ma is érvényes dilemmája, aminek feloldása mindenképpen szükséges.) A koncepció ilyen előirányzatai stratégiai döntések, amelyek azokat a legáltalánosabb alapelveket mondják ki, amelyek a város társadalmának, de legalább azok döntő többségének egyetértésével fogalmazódnak meg, és amelyek megváltoztatása 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a Koncepció kidolgozásával egy időben készült az Ecorys Magyarország Kft.-nél, egyes fontos megállapításaira a megfelelő helyen a Koncepció hivatkozik. Talenta Kft. 9

10 csak előre nem látható, különleges körülmények beállta esetén válhat szükségessé. E stratégiai döntések meghozatalának feladata az is, hogy a jövőben minden olyan egyedi, részterületi döntés számára kiinduló viszonyítási alap legyen, amire egy koncepcionális jellegű dokumentum természetszerűen nem tud kitérni. Emiatt a Koncepció ilyen stratégiai döntései általános, elvi jellegűek. A hosszabb távú döntések szükségességét a Településfejlesztési Koncepció hivatalos, jogszabályba foglalt, a település térbeli rendezésére vonatkozó feladata is indokolja. A település fizikai keretei, az úthálózat, a tömbök, az infrastruktúra hálózatok hosszú távra épültek és épülnek, fejlesztésük nem engedi meg az ad hoc, végiggondolatlan beavatkozásokat. Érd környezetében jelenleg olyan nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések folynak M6 autópálya, vasúti korszerűsítések, hamarosan a szennyvízcsatornázás amelyeknek a város területére, belső hálózataira alapvető, egyszerre pozitív és negatív hatásuk lesz. A pozitív hatások kihasználása, a negatívok csökkentése alapvető stratégiai cél. Az sem engedhető meg, hogy a városban folyó építkezések gyakran változó szabályok szerint történjenek, ez nem csak a városképben okoz torzulásokat, hanem lokális, a lakosságot közvetlenül érintő zavarokkal is jár. A város vezetése elhatározta új településrendezési eszközök, ezeket megelőzően részletes vizsgálatok és a szükséges szakági alátámasztó munkák elkészíttetését. A Koncepció e munkálatok számára is kimond általános érvényű megállapításokat. Az átfogó, stratégiai döntések meghozatala mellett a Koncepció felvállalja egyes rövidebb távú, de kiemelten jelentős fejlesztéseknél a részletekbe menő állásfoglalás kimunkálását is. Ezzel nem csupán az általános stratégiai célok érvényesítésének konkrét módját mutatja meg, hanem ténylegesen segíteni is kíván a város vezetésének, szakembereinek egy-egy komoly fejlesztési, városmegújítási akció tervezésében, megvalósításában. Ezek egy része az ún. zászlóhajó projektek, amelyek méretük, jelentőségük miatt hatásukban az egész település fejlődését generálhatják. Meghatározása, területeik kijelölése igen fontos, de kényes feladat is, mert magasabb költségigényeikkel elvehetik a forrásokat a kevésbé koncentrált, kisebb volumenű, de Érden alapvetően fontos fejlesztésektől, mint például a gyermekintézmények fejlesztése A KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERE A Koncepció megalkotásának módszere iteratív jellegű volt, azaz egyaránt közelített a komplex, sok területen érvényesítendő általános elvek és a tematikus, illetve helyi szinten kezelendő problémákból általánosítható következtetések felől. Emiatt került az anyag végére a SWOT analízis annak érdekében, hogy az erősségek, a gyengeségek, illetve lehetőségek és veszélyek rendszerezésével a következtetések már e kétoldalú elemzés birtokában legyenek levonhatók. A Koncepció a város vezetésével való konzultációk, a lakossági fórumok során nyert vélemények értékelésével készült. Két teljes napos autós helyszíni bejárás segítette a város jobb megismerését, készítői igen nagy számú és terjedelmes információs anyagot tekintettek át. Ezek a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak: 2 Érd Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Ecorys Kft. Budapest, Érd Települési Környezetvédelmi Programja, Progressio Mérnöki Iroda Kft. Székesfehérvár, Érd Megyei Jogú Város gazdasági programja Batthyány Program, Érd Megyei Jogú Város közoktatási koncepciója, A gazdasági jellegű áttanulmányozott anyagok felsorolása a 7. fejezetben található. Talenta Kft. 10

11 Jelentés Érd megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről, Állami Számvevőszék, Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 14/2007. (III.27.) számú rendelete a város építészeti örökségének helyi védelméről Érd Megyei Jogú város - befektetési projekt-portfólió, Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának felülvizsgálata, Kötág Bt Érd hatályos településrendezési tervei, településszerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat, Pestterv Települési részönkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvei, Friedl Ferenc: Érd egy leendő megyei jogú város közlekedési problémái, tudományos diákköri dolgozat, Fehér könyv jelentés Érd Megyei Jogú Város önkormányzata helyzetéről, A regionális közúthálózat fejlesztési terv készítésének módszere, TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft., Budapest, 2006 Helyi sajtótermékek Egyedi szabályozási tervek, többek között: Városközpont, Ófalu, Pára és környéke, A Balsay István által összeállított fejlesztési koncepció, 2004 Érd településrendezési tervét megalapozó városfejlesztési koncepció, Pestterv, Érd és térsége épített környezet az agglomerációban, szerk. Rumi Imre, Modulus-R Bt., Érd, 2000 A Koncepció kidolgozását rendkívüli mértékben segítették az Önkormányzat által a megszervezett fórumok. Rész-önkormányzatonként szervezett lakossági fórumok: Érd-Óváros-Újváros, december 7. Vincellér-Kertváros, Postástelep, Parkváros, december 10. Érdliget, Érdliget-Kutyavár, december 13. Tusculanum Városrész, december 17. Tisztviselő- és Újtelepi Városrész, december 19. Önkormányzati képviselők fóruma a Koncepció áprilisáig elkészült változatáról: május 8. Lakossági fórum a Koncepció áprilisáig elkészült változatáról, május 22. A Koncepció kidolgozásához legfontosabbnak ítélt korábbi koncepcionális jellegű anyagok tömör összefoglalását és értékelését az alábbi, 1.4. fejezet tartalmazza, a továbbiakra a Koncepció a megfelelő fejezetekben hivatkozik. Az 1. számú Melléklet a projekt-portfólió kiértékelését tartalmazza, a decemberi lakossági fórumokon elhangzott vélemények és információk tömörítve és szerkesztve a 2. számú Mellékletben olvashatók. Talenta Kft. 11

12 1.4. KORÁBBI KONCEPCIONÁLIS JELLEGŰ MUNKÁK ÉRTÉKELÉSE E fejezetben a Koncepció rövid értékelést ad azokról a koncepcionális jellegű elemzésekről és dokumentumokról, amelyeket az elmúlt években a város készíttetett, értékelt, illetve elfogadott. Az áttekintés célja egyrészt annak a megállapítása, hogy mely legfontosabb korábbi elemzések és települési döntések érvényessége vitathatatlan máig, másrészt arra is kiterjed, hogy mely koncepcionális témákban szükséges azokat újragondolni. Az elemzés elsősorban három korábbi munkára, dokumentumra összpontosít: - a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket előkészítő elemzések, közvélemény kutatások, - a 2001 márciusában határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció, - a Batthyány Program. Közvélemény kutatások. A korábbi településrendezési eszközök megalapozása céljából elvégzett részletes vizsgálatok mellett három előkészítő anyag készült: a Pestterv Kft. (2000. február), Hard Kft. (2000. március) közvélemény kutatásai és a Quo Vadis C. Kft. Érd város alapelképzelése című munkája (2000. május). Bár mindhárom munka számos értékes információval szolgált, egyik sem tekinthető teljes értékű szociológiai felmérésnek, mert nem terjedtek ki a lakosság társadalmi összetételének vizsgálatára. Emiatt csak a város lakosságának összesített véleményét mutatták be, nem voltak képesek arra, hogy az eltérő helyzetű csoportok minden bizonnyal jelentősen különböző véleményét is kimutassák. A Quo Vadis munkája ráadásul egy sajátos álláspontra helyezkedett. A jövőképet mintegy a város jelenleg még jórészt hiányzó lehetőségeinek, illetve kedvezőtlen adottságainak jövőbeni értékekké transzformálásával fogalmazta meg (laza lakóterületek, minőségi szabadidő, rekreáció, kultúra, művészet, értékekre építés, szépség, lélek stb.). Ugyanakkor ez az anyag hangsúlyozta leginkább a központi szerep növelésének, a munkahelyi struktúra jelentős bővítésének (a helyi vállalkozók mellett multinacionális cégeket is beleértve) szükségességét. Azt, hogy csak a lakosság nagyobb mérvű nappali helyben tartásával valósulhat meg a felvázolt ideális jövőkép. Ez utóbbi megállapítások jelen Koncepció számára is iránymutatók. A 2001-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepció jelentős részben a közvélemény kutatások eredményeit veszi figyelembe. A Hard Kft. vizsgálatából az alábbi legfontosabb lakossági vélemények, igények rajzolódtak ki: - központ, alközpontok fejlesztése, rendezettebb város, vonzóbb városkép, lakókörnyezet, - közlekedési lehetőségek kihasználása, autóbusz közlekedés, útállapotok javítása, - intézményfejlesztés, ezen belül kórház, uszoda, sportcsarnok, bevásárlóközpont, - kertvárosi jelleg megőrzése, erősítése - közművesítés és környezetfejlesztés - zöldterületi hiányosságok pótlása Ezen eredmények mindegyike előre várható volt, illetve egyes válaszokat a kérdések maguk is sugalltak, ami az ilyenfajta, irányított közvélemény kutatások természetes következménye. A lakosság magától értetődően azon intézmények megvalósítását igényelte elsősorban, amelyek hiányoztak, azokon a területeken várta el a javítást, ahol a hiányosságok leginkább érzékelhetők voltak, illetve csak kevésbé támogatott olyan fejlesztéseket, amik közvetlen hasznát kevésbé érzékelte, vagy aminek hatásaitól félt. Emiatt került a leginkább szükségesnek ítélt beruházásoknál kiemelt helyre a felsorolt létesítmények között az uszoda, a bevásárlóközpont és a sportcsarnok és a rosszul feltett kérdés miatt is (az új munkahelyek helyett) az ipari létesítmény. Mindezek kiemelése azért fontos, mert a város korábbi vezetése ténylegesen e lakossági igényeknek megfelelően tevékenykedett (pl. uszoda és sportcsarnok, Stop Shop), s vállalt fel nehezen finanszírozható, illetve befejezetlen fejlesztéseket. Talenta Kft. 12

13 A Pestterv által készített, helyi építész által segített közvélemény kutatás is hasonló eredményekre jutott, de a kapott vélemények a Hard Kft. munkájánál finomabb struktúrák szerint rendeződtek el. Néhány eredménye a jelen Koncepció szempontjából is igen figyelemreméltó: - a közművesítés hiánya a lakossági megítélésben fontos, de kevésbé jelentős, mint a rendkívül gyengének ítélt közlekedési helyzet és az utak állapota, - előbbivel is összefüggésben igen hátrányosnak ítélte a lakosság a város morfológiai adottságait, a túlzott kiterjedést, tagolatlanságát, - elfogadhatónak ítélte ugyanakkor a lakosság az intézményellátást, ezen belül leginkább az oktatásit és az egészségügyit, kevésbé a művelődésit, de ezek javítását fontosnak tartotta, - előbbiek mellett a lakosság meglehetősen érdektelen volt a város központi szerepkörének kiterjesztése, az ilyen célú intézmények telepítésének kérdésében, - a lakossági prioritások között erős volt a vonzó, kertvárosi lakókörnyezet, a városkép, míg a természeti környezet és a környezetvédelem kérdésköre csak kisebb súllyal jelentkezett. A évi Településfejlesztési Koncepció. A munka nem csak a röviden felvázolt lakossági véleményekre épített, hanem az időközben már felmerült fejlesztési elképzelésekre ( főutca program, a városközpont továbbépítése, rehabilitációja, Duna-part, Ófalu és Százhalombatta közötti szabad területek fejlesztése stb.) is. Elfogadott formájában már inkább a településrendezési eszközök megalapozására szolgál, kevésbé stratégiai jellegű, a város jövőbeni fejlesztési irányait kijelölő dokumentum. 3 Bevezető részei igen pontosan és szakszerűen foglalják össze Érd sajátos helyzetét, az abból fakadó fő fejlesztési problémáit. Ezek, a város térbeli rendszerét jellemző adottságok jelen Koncepció számára is teljes mértékben irányadók: - a túl gyors növekedésből következő nem szerves, kiegyenlítetlen fejlődés, - a város nagyságrendjéhez képest kis regionális szerepkör, - a heterogén természetföldrajzi fekvés és a homogén területhasználat ellentmondása, - a közösségi célra szükséges területek felélése, hiánya, - a strukturálatlan lakóterületek, - a központrendszer és a zöldterületi rendszer hiánya A 2001-es koncepció a várható maximális népességszám tekintetében ezerrel számolt, amit elsősorban az előbbi megállapításaiból vezetett le. Prioritás-rendszere, átfogó javaslatai általában helyesek, de érzékelhető, hogy a tervezők elsősorban a településrendezés általános elveinek megvalósulását várták el Érden anélkül, hogy azok megvalósíthatóságának módszereit érdemben taglalták volna: - az alapfokú ellátás javítását tartja szükségesnek, de nem állapítja meg, hogy mely funkciók tekintetében, - a meglévő lakóterületek fejlesztését irányozza elő azok rendezetlensége miatt, miközben új lakóterületek kijelölését is javasolja, - de a lakóterület bővítést csak az intézményfejlesztés függvényében tartja elfogadhatónak, 3 Ezt pontosan jelzi, hogy egyes előkészítő anyagokban aláhúzással jelezték a szerzők, hogy melyek a kimondottan településrendezési jellegű megállapítások, illetve melyek az attól függetlenek. Talenta Kft. 13

14 - általánosságban a településszerkezet határozott átstrukturálásának igényét sugallja korlátozásokkal, de ennek érdekében csak a helyi ingatlanfejlesztés szerepének növelését említi, - a szétszakított városrészek jobb kapcsolatát kívánja biztosítani az úthálózati hierarchia (forgalmi és gyűjtőutak) érvényesítésével, - homogénebb területhasználatot tart helyesnek a lakóterületeken, - ennek érdekében a zavaró tevékenységek lakóterületekről való kitelepítését javasolja ilyen célra fenntartott területekre, - a lakóterületek esetében határozottan kiáll a kertvárosi karakter mellett, nem kíván több lakásos egységekkel sűríteni, - városias karakterű központ és alközpontok szükségesek, de ezek magvalósításának igen komoly problémáira nem tér ki, 4 - kiemelt hangsúlyt kap a Duna menti rekreációs központ, de jelzi az ottani területgazdálkodás problémáit, a beavatkozás szükségességét, - a fejlesztési területekkel való hosszú távú gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet, - de a gazdasági területek felhasználásánál csak a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkciók megjelenését látja reálisnak. A felsorolás alapján egyértelműen látszik, hogy a évben elfogadott településfejlesztési koncepció inkább településrendezési, településszerkezet alakítási koncepcióként értékelhető, részben készítőinek szakmai hátteréből következően. Hiányzott a szélesebb, mélyebb társadalmi és gazdasági kitekintés és magalapozottság annak ellenére, hogy erre egyes esetekben a közvélemény kutatások ellentmondásai is utaltak. Jelen Koncepció főként e témák mélyebb elemzésével, a kulturális, a társadalmi-gazdasági és ingatlanfejlesztési és közlekedési helyzetek, folyamatok hatásainak bemutatásával és azzal kíván előbbre lépni, hogy legalább vázlatosan mindig kitér a megvalósítás lehetséges eszközeire is. Végül azt is meg kell állapítani, hogy a 2001-es koncepció jórészt helyes előirányzatai és az elkészült településrendezési eszközök (településszerkezeti és szabályozási terv és a helyi építésügyi előírások) között szerves kapcsolat kevéssé fedezhető fel. Az pedig különös figyelmet érdemel, hogy a meglehetősen mechanikusan kialakított övezeti rendszer és az előírások hogyan alakulhattak időközben úgy, hogy a szakértők becslése szerint a biztosított építési jogok mintegy 150 ezer ember Érden való letelepedést is lehetővé teszik. 5 Batthyány Program májusában, hosszú és részletes előkészítés után fogadta el Érd MJV Közgyűlése a Batthyány Fülöpről, az árvíz utáni újjáépítés szervezőjéről elnevezett programot. Bár címe szerint gazdasági, jellegét tekintve inkább cselekvési program, ami áttekinti a város valamennyi kötelező, felvállalt, illetve támogatási feladatával kapcsolatos teendőjét 2010-ig. Jelen Településfejlesztési Koncepció számára alapvető kiinduló dokumentumot képez. Az alábbiakban a Program azon elemei kerülnek kiemelésre, amelyek a Koncepció elvi megközelítése és konkrét megállapításai, javaslatai szempontjából elsődleges fontosságúak. Az ún. Jövő Program, ami a gyermekvállalási kedv ösztönzése érdekében főként az óvodák, a játszóterek helyzetének javítására összpontosít, egyelőre csak a jelenlegi és várható nehézségek főként az óvodai túlzsúfoltság társadalmi vita útján való megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet. A jelen Koncepció keretében elvégzett előreszámítás is igazolta, hogy az óvodai kapacitások növelése már jelenleg is szükséges. 4 A városközpontban a Művelődési Ház térségébe civil központot javasol a városi közintézmények számára, általában fontosnak tartja a közterek kérdését és különösen azt, hogy a két vasút közötti területek sorsa tisztázódjon. 5 Ld. erről a településtervezéssel foglalkozó fejezetben részletesebben! Talenta Kft. 14

15 Az általános iskolai helyzet ellentmondásossága, hogy főként a felső tagozatos korosztály egy jelentős része az e Koncepció keretében végzett számítás szerint közel ezer fő másutt, főként a fővárosban tanul, így a kapacitások jelenleg nincsenek kihasználva. A város kiemelt érdeke a gyermekek minél nagyobb számának helyben való oktatása, ami a képzés színvonalának, sokszínűségének növelése mellett jelentős, főként felújítási, eszközbeszerzési feladatokat is jelent. Jelen Koncepció számításai 6 szerint is megfelelő a város azon elképzelése, hogy csak a közötti időszakban számol egy újabb (12 tantermes) intézmény létesítésével. Az új iskola számára a hely tartalékolása ettől függetlenül már ma szükséges. A középiskolás korú népesség másutt való tanulása még inkább jellemző, valamennyi ilyen korúval számolva közel 60 %-os. A minőség és választék növelés e képzési szinten különösen fontos. A fővárosi rendkívüli kínálattal való verseny azonban csak akkor lehet igazán sikeres, ha Érd valamilyen egyedi, speciális, térségi szinten működő intézményfajta kiépítését irányozza elő. 7 A felsőfokú oktatásban a Program nem irányoz elő a mainál nagyobb szerepet, pedig a felnőttoktatás, a felsőfokú szakképzés terén már jelenleg is lennének lehetőségei. Mindezekre tekintettel mert kapacitás problémák az iskolai oktatásban egyelőre nincsenek helyes a város azon, a Programban megfogalmazott szándéka, hogy főként felújítási és eszközfejlesztési programokkal számol, nyilvánvalóan a személyi feltételek kevésbé hangsúlyozott minőségi javításával együtt. Ez utóbbi miatt is igen fontos a városnak a felsőfokú képzésben résztvevők számára tervezett ösztöndíj és életútjuk követésére vonatkozó programja. A Batthyány Program legterjedelmesebb, ún. Otthon Programja foglalja össze mindazokat a feladatokat, amelyek a város élhetőségével függnek össze. A közlekedés terén a Program e Koncepcióval egyetértésben jogosan szorgalmazza a 6- os út elkerülő szakaszának mihamarabbi kiépítését. A város jövőbeni gazdasági fejlődése érdekében, illetve az átmenő forgalom növekedésének veszélye miatt kiemelten tárgyalja az M7-es és az M6-os pályák összekötését Érdtől délnyugatra, azonban az országos közúthálózat fejlesztési tervek szerint erre csak hosszú távon lehet számítani. A Program meghatározza a közelebbi jövőben megvalósítandó helyi úthálózati, csomóponti fejlesztések helyeit, ennek érdekében évenkénti pályázás kötelezettségét fogalmazza meg, hosszú távú útépítési és karbantartási tervet készíttet el azzal a súlyos kötöttséggel, hogy a csatornázás idejéig a város jelentős részén egyelőre nem lehet szó végleges burkolatok kialakításáról. Mivel állandó és jogos kritika éri az eddig szokásos zúzott mészköves megoldást, a Program az átmeneti időszakra jobb technológia keresését ígéri. A közcélú közlekedésben az autóbusz menetrendek javítását és azok MÁV menetrendekkel való harmonizálását irányozza elő, de a Programban még nem fogalmazódik meg részletesebben a vállalatokkal való megállapodások, alkuk témája, s még nincsen szó a helyi járatok kisebb buszok alkalmazásával történő, az intermodalitás előnyeit is fokozó sűrítéséről. Az alternatív közlekedési módok között a Nagytétény-Érd-Százhalombatta kerékpárút és a Duna egyelőre főként rekreációs célú közlekedési hasznosítása a terv, a Százhalombbata felé való közúti összeköttetés még nincsen a prioritások között. Megfontolásra ajánlja a Beliczay sziget megvételét az erdőgazdaságtól az érdiek pihenőhelye, tanösvények számára. 6 Hablicsek László demográfus 2021ig tartó előreszámításaira (ld. oktatási koncepció) alapozva, mérsékeltebb népességszám növekedést feltételezve 7 A Vörösmarthy gimnázium bár nincsen rajta a legjobb középiskolák listáján komoly eredményeket ér el országos tanulmányi versenyeken, különösen biológia, földrajz és kémia témájúakban, de a megyében matematikai területen is sikeres. Az 2006/2007 tanévben összesen húsznál több tanulmányi versenyen került diákjuk, diákcsoportjuk a legjobb 10 közé, sőt két nemzetközi sikerük is volt. Ezzel együtt a gimnázium honlapja alapján hiányzik az intézmény megfelelő promóciója, a weblap meglehetősen szegényes. Talenta Kft. 15

16 A közművesítés legsúlyosabb gondja, a szennyvízcsatornázás kérdésében még a decembere előtti térségi megoldást elemzi a Program, attól függetlenül sürgetőnek tartja a legkomolyabb csapadékvíz elvezetési gondok megoldását. A vízellátás terén az esetenként problémákra is tekintettel sürgeti a szolgáltató konzorcium terveit a víziközmű vagyon felújítására, rekonstrukciójára. A távhő szolgáltatás árképzési mechanizmusának felülvizsgálatát tartja szükségesnek, majd a közvilágítás gazdaságos megoldása mellett számos önmagukban kisebb volumenű, de a környezet- és tájvédelem szempontjából fontos témát (alternatív energia, megújuló energia stb.) említ, amelyek majdani támogatását is elképzelhetőnek tartja EU-s pályázatokra építve. A Panel program is említésre kerül, azonban még nem látszik, hogy a lakótelep társadalmi összetétele megfeleltethető-e az ilyen akcióterületi programok kritériumrendszerének. Az Otthon Program egészségügyi programja egyrészt az aktuális helyzet, a felújítások, a kisebb, a területi fedettséget is javító fejlesztések pontos rendszerezését adja, másrészt egy olyan Multifunkcionális Egészségügyi Centrum koncepcióját vázolja fel és indokolja, ami az egyelőre még nem aktuális helyi kórház létesítés előkészítését is sejteti (helyi rehabilitáció pl. a járó beteg ellátás mellett). Igen részletes a szociális gondozás helyzetének leírása is, azonban az anyag nem tartalmaz adatokat, így a problémák és programok nagyságrendje nehezen ítélhető meg. Viszonylag rövidre szabott az otthon-teremtés térbeli programja, de egyértelműen meghatározza a prioritásokat: a városközpont helyzetének javítása, két alközpont kiemelt fejlesztése, a Bem téri és az érdligeti. A Kálvin tér és Szabadság tér projekt részletesebb tartalmát ugyanakkor nem vázolja fel, és bizonyára még további elemzésre szorul a parkvárosi piac programja is; van-e, várható-e olyan termelői kínálat és lakossági kereslet, ami újból indokolja egy belső fekvésű piac létrehozását. A közterületi helyzet (hirdetések, utcanév táblák, illegális hulladék, fásítás, szemétgyűjtők, zöldhulladék, égetés stb.) javítására adott javaslatok mellett a parkolás rendezése valóban kiemelt feladat, a parkoló megváltás javaslata helyes. Jelen Koncepció ez utóbbiakkal kapcsolatban a már korábban is felmerült főutca program, az egymással szorosan összefüggő feladatok térbeli, építészeti koordinációjára hívja fel figyelmet, az átgondolt tervek szükségességére. A Batthyány Program harmadik, ÉRDemes elnevezésű része igen részletes leírás város sport- és kulturális tevékenységeiről, azonban kevéssé jelöl ki egyértelmű prioritásokat, és nem mindig tartalmazza a fennálló gondok elemzését. A programok között a sporttal kapcsolatban a leromlott állapotú tornatermek felújításának előkészítése (felmérés), a tanuszoda program emelhető ki, a művelődés terén az Érdi Művészeti Alap újbóli működtetése lehet fontos. Általában érzékelhető, hogy a város és intézményei főként azokra a lakossági csoportokra kívánnak építeni, akik élethelyzetük miatt helyi fogyasztóként jöhetnek szóba: fiatalok (tánc, divatos sportok), kisgyermekes családok (gazdag gyermek- és családi programok), idősek, míg a város kulturális kisugárzása egyelőre a vonzó nagy programok ellenére sem erős. Ezt a Szepes Gyula Művelődési Központ gazdag program kínálatának e Koncepció készítése során történt részletesebb áttekintése is megerősíti azzal a kiegészítéssel, hogy egyes programok az alternatív tudományosság kategóriájába is csak nehezen illeszthetők be. A város szétterülő szerkezetében a Csuka Zoltán Városi Könyvtár működése igen nehéz, amit a beiratkozottak alacsony aránya is jelez, s amin sajnos a fiókkönyvtárak javasolt programja sem segíthet alapvető mértékben. Igen pozitív képet rajzol ugyanakkor a Program lakossági és intézményi öntevékenységről képzőművészeti csoportok és különösen a Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola, ami a valóban minőségi programok arányát szerencsésen növeli. Érd kiemelkedő fontosságú országos intézménye, a Magyar Földrajzi Múzeum az ilyen programok befogadását is felvállalja. Jelen Koncepció javaslatot ad (ld. 1. Melléklet) az intézmény ma még meglehetősen szigetszerű településszerkezeti helyzetének javítására. Talenta Kft. 16

17 A Program megfogalmazásánál határozottabban jelenthető ki, hogy Érdnek törekednie kell a Főváros gazdag kulturális programjával való versenyben való aktívabb részvételre egyedi, különleges programokkal, amelyek a mainál határozottabban helyezik el a várost a térség és az ország kulturális térképén. A Program negyedik, az Értékteremtés címet viselő fejezete a munka legkeményebb része, ami az önkormányzat és szervezetei működésének fejlesztési irányait tartalmazza. A széles nyilvánosság, a folytonos konzultáció, a szakági koncepciók felülvizsgálata, a szervezeti átvilágítás, átrendezés döntései mellett jelen Koncepció számára különösen fontosak az alábbiak: - az ügyfélközpontú szemlélet, ami két helyen (Bem tér és Érliget) ügyfélszolgálati iroda létesítését is jelenti, - hatékony városmarketing, - a stratégiai tervezést irányító és koordináló, pályázat előkészítő és lebonyolító szervezeti egység létrehozása (külső szakértőkkel), - a vagyongazdálkodás új alapokra helyezése, vagyonkataszter pontosítása, újraértékelése, egységes, kiajánlható vagyontestek létrehozása, - a rehabilitációs akcióterületek kijelölése és pályázatok indítása, és nem utolsósorban - a 2014-ig tartó időszakra egy reális költségvetési prognózis elkészítése. Mivel a Batthyány Program elfogadása idején az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) készítés kötelezettsége még nem volt ismert, erre a Program még nem térhetett ki. Emiatt a fenti felsorolást még ki kell egészíteni egy újabbal: önkormányzati fejlesztő vállalat létrehozása, ami a rehabilitációs akcióterületi pályázatokon való részvétel feltétele az IVS és az akcióterületi programok számításokkal kísért (megvalósíthatósági tanulmány, cash flow analízis stb.) elkészítésével együtt. Ez utóbbi ugyanazt jelenti, amit a 2001-es városfejlesztési koncepció még csak bizonytalanul fogalmazott meg: az ingatlanfejlesztői szemlélet és szaktudás önkormányzati szférába való hatékony integrálását. Végül a Program e fejezete alapján az is megállapítható, hogy a város az újonnan kialakított kistérségében elsősorban a folytonos koordináció, az együttes fellépés stratégiáját kívánja követni. A Programban pontosan leírt, teljesíthető központi szerepek mellett Érd egyelőre csak kisebb mértékben vállalja, vállalhatja fel a kistérségi központi szerepét erősítő jelentősebb beruházások megajánlását. A 2004-es Városfejlesztési Program. A Balsay István által összeállított programot, aminek célja városfejlesztés nem kimondottan a településrendezéssel összefüggő programjainak összefoglalása volt, e Koncepció nem ismerteti részletesen, de a megfelelő helyeken utal azokra a megállapításaira, amelyeket figyelembe vett, átvett. Talenta Kft. 17

18 2. RÖVID TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Érd településtörténetét több tanulmány 8 is részletesen tárgyalja, emiatt a Koncepció főként csak a város múltjának azokat az elemeit emeli ki, amelyek a mai településszerkezet és társadalmi-gazdasági helyzet kialakulására közvetlenebb befolyással voltak AZ ÓFALU KIALAKULÁSA, NÖVEKEDÉSE Érd Óvárosa a Duna mentén haladó szállítási és hadiúthoz kapcsolódva eredeti középkori helyén rögzült, mert a török időkben is fontos szerepet töltött be. Különböző eredetű népesség betelepülése (szerbek, horvátok, németek, szlovákok majd egyre növekvő arányban magyarok) után 1772-ben lett mezőváros, azaz földesúri fennhatóság alatt élő település az egymást követő családok (Sárkány, Illésházi, Szapáry, Batthyány, Sina, Wimpffen) gyámsága alatt. A mezővárosi jelleg a település képére, jellegére máig hatással van: beépítése vegyesen falusias, kisvárosias. Budapest közelében urbanizációs fejlődését kevéssé biztonságos helyzete, a Duna ismétlődő árvizei (1775, 1838, 1941) is akadályozták, a mai térképekről is leolvashatók azok a mélyebb fekvésű területrészek, amelyeket a Duna a magaspart előtti oldalazó mozgásával alakított, időszakosan elöntött. Mindezek ellenére Érd Óvárosa komoly régészeti, történeti-műemléki és táji értékek hordozója. Ezek azonban inkább csak a szakemberek által ismertek, nehéz megközelíthetőségük miatt csekély mértékben látogatottak (magaspart, a téglagyár és agyagbánya sajátos környezete, különleges kilátás a Dunára, ártéri erdő, vaskori halomsírok, minaret stb.). A római hadiút a település mellett haladt, igen valószínű azonban, hogy az a ma feltételezett vonala alatt több méter mélyen húzódott. A mezőváros földesurai döntései alapján az Óváros eredeti helyén csak korlátozott mértékben növekedett. Két falusias karakterű széles utca (Felső és Alsó utca) mentén történtek parcellázások a magasabban fekvő, biztonságos helyeken egészen a 19. századra már kiépített országút (Budai-Velencei- Fehérvári út) vonaláig, ami egészen az 1930-as évek parcellázásainak megkezdéséig a vasútvonalakkal együtt a település északi határát képezte. (Mint a Koncepció később részletesen kifejti, Érd igen sajátos, másutt alig található településfejlesztési problémája éppen az, hogy miként alakult, alakul át e korábbi határvonal a város valódi főutcájává, intézményközpontjává.) 8 Többek között: Magyarország városai (szerk.: dr. Karvalics László), Égisz Kft. Budapest, 1996 Érd és térsége épített környezet az agglomerációban (szerk.: Rumi Imre), Modulus-R Bt. Érd, 2000 Talenta Kft. 18

19 2.2. ÉRD ÉSZAKI TERÜLETEI A 19. SZÁZAD VÉGÉN VÁZLATOS HELYRAJZ A PARCELLÁZÁSOK ELŐTT A Budapestre és környékére készült 2. katonai felmérésen (1859.) és az első turistatérképén is 9 (1889) megjelenik Érd északi területeinek területhasználata. Ekkor a dél-budai agglomeráció települései (Promontor-Budafok, Tétény-Nagytétény, Diósd, Török Bálint-Törökbálint még kicsiny falvak voltak, amelyeket különböző minőségű utak kötöttek össze. A térképek a város mai északi területrészén csupán három nevet tartalmaznak: Ilka major, Kutyavár és egy szót: (Erlakovatz). 10 Az 1889-es térkép utóbbit már beépített területként jelöli a település egy jellegzetes pontján, a mai Balatoni utat DNyi irányban folytató Diósdi út erős kanyarulatától délre, a vasút és a Diósdi út által bezárt, elkeskenyedő terület északi részén. A település mérete a vázlatos térkép alapján nem becsülhető meg, de az a tény, hogy a neves térképész jelölni érdemesnek tartotta, egyértelművé teszi, hogy 1889-ben ez a rész már beépített volt. (Ma is ez a település legsűrűbb utcahálózatú területe.) A két vasútvonal közül a déli az 1889-es térképen már a mai helyén halad A korabeli legfontosabb országút már ekkor a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári út vonalán haladt, illetve az Ercsi utca vonalán ágazott el dél felé. (A Budafoki úti szakasz enyhe kanyarulatát is szépen jelzi a térkép.) Ugyanennyire érdekes azt megállapítani, hogy a parcellázások során mely, 1889-ben még kisebb jelentőségű utakat vettek figyelembe. A korábban tárgyalt északi településmagot az ekkor még kicsiny Diósddal a 7-es főút korábbi vonalán futó út (Balatoni-Diósdi út vonala) kötötte össze, ami ahogyan ma is a két vasúti átjárón áthaladva kapcsolódott az országos főúthoz, azaz a 6-os és 7-es főút korábbi átmenő szakaszaihoz. E magtól nyugati irányban is indult egy út, ennek a mai úthálózatban elfoglalt helyét azonban nehéz megállapítani (talán a Kossuth utca). Érd északi térségében már ekkor megvolt a Tárnoki út, nagyjából a mai vonalán haladt, a térképen a jellegzetes kanyarulata is feltűnik a mai Kakukkfű utca magasságában. A település hosszú főutcájának 1889-ben még csak a belső szakasza létezett, a mai Riminyáki út csak a Tárnoki úti keresztezéséig tartott. A későbbi par- 9 Budapesti turista-térkép, Magyarországi Kárpát-egyesület Budapesti Osztályának megbízásából rajzolta Kogutowitz Manó, Ezt a településrészt tartalmazza a 2. katonai felmérés térképe és az Ófaluról egy készült korabeli metszet is. Talenta Kft. 19

20 cellázások szempontjából azonban ennek, a korábban nem különösen jelentős útnak (akkor Tárnok felől ezen keresztül lehetett eljutni az északi településmagba ) igen fontos szerepe lett. Az egymást követő parcellázások egyedül ezt az utat, illetve ennek északi folytatását fogadták el a parcellázott területrészeket elhatároló, összekapcsoló elemként. A 19. század végi térképen még egy olyan út tűnik fel, ami a mai úthálózatban is megjelenik. Ez pedig egy, a Törökbálintot Torbággyal összekötő útból kiágazó déli irányba haladó út, ami minden valószínűség szerint a mai Alsóerdősor utca vonala volt. Az út délnyugati irányban való folytatását azonban a parcellázások során elépítették. A térképek legfontosabb tanulsága mindezeken felül azonban az, hogy a 19. század végén Törökbálinttól délre igen komoly méretű erdőség húzódott, amik a település északkeleti irányú növekedése eredményeként a parcellázások áldozatául esett, illetve ezen erdőség egyes elemei fedezhetők fel a mai térképeken, légi felvételeken is felparcellázva, magántulajdonban, részben már beépítve. A kopár, mezőgazdaságra alig alkalmas területek és a kellemes erdők kettős környezeti rendszere is jelentős mértékben közrejátszott az érdi település karakter kettősségében, a virágnevű és fanevű utcák magas presztízsének, illetve a Parkváros helyenként szegényesebb kertvárosi világának ellentétében AZ 1930-TÓL INDULÓ PARCELLÁZÁSOK MÁIG ÉRVÉNYESÜLŐ HATÁSAI A parcellázási tevékenység Érd városára gyakorolt kedvezőtlen hatásait számos írás ugyancsak részletesen taglalja. A Koncepció számára csak ezek rövid felsorolása szükséges. - az infrastruktúra, az útburkolás, a csatornázás igen jelentős hiányai, - kevés főútvonal, emiatt is - az utcahálózat nehéz áttekinthetősége, - erdők (pl. a Hamzsabégi erdő) kipusztítása, emiatt is - a szabad-, zöldterületek úgyszólván teljes hiánya, - rendkívül különböző, több helyen igen kicsi telekméretek Ezek voltak a jellemzői Budapest peremkerületei fejlődésének is, azok fejlesztői is a területeknek a zsúfolt belvárossal szembeni olcsóságára építettek. Itt azonban, a Főváros korábbi városhatártól jelentősen távolabb, 11 a fővárostól való erős függés közepette a település kezdetben még üdülőterületi lakói a peremvárosoknál jóval lassabb ütemben tudtak csak fellépni a megfelelő városias szolgáltatási rendszer és infrastruktúra kiépítése érdekében. E megkésett polgárosodási folyamat hatása máig érvényesül, és jelenleg is rendkívüli feladatokat támaszt a város társadalma és vezetése számára. Már a korábbi településrendezési tervek vizsgálatai, elemzései is felhívták a figyelmet a mechanikus parcellázások egy sajátosan érdi következményére, a változatos terepalakulatok és az út- és tömbrendszer ellentmondására. Míg a település északkeleti részén az úthálózat fő elemei elfogadható módon követik a meredek domboldal megkívánta irányokat, és a nagyobb telekméretek miatt a beépítés is kedvezőbben alakulhatott, másutt mint például a Parkváros Lőcsei utcától keletre fekvő részein a mészkőfennsíkba vájt vízmosások, a meredekebb terepalakulatokat figyelembe nem vevő mechanikus szabályozások számos utca lejtésviszonyait igen kedvezőtlenül alakították. Ez a körülmény különösen a közeljövőben várhatóan elkezdődő szennyvíz csatornázási munkálatokat fogja nehezíteni, költségeit növelni. Legalább ugyanennyire fontos a két háború között zajlott parcellázásoknak a település területgazdálkodására, a településrendezési és fejlesztési folyamatokra gyakorolt, máig érvé- 11 Budafok és Nagytétény akkor még nem volt Budapest része. Talenta Kft. 20