Erste Agrár Hírek 2016/01-02 És mégis mozog a föld - II. rész Aktualitások Előttünk az újabb földárverések a tulajdonviszonyok változása máris számos jól menő agrárcsoportot érintett hátrányosan, mások profitálni tudtak Szektorszinten a történet forráskivonást jelent: összesen 300 milliárdos új hitelkihelyezéssel számolva az éves adósságszolgálat ~20 Mrd forintra tehető. Megjelent a VP pályázatok frissített menetrendje. Januárban egyebek mellett kertészeti korszerűsítésre 66,5 milliárd forint, kisüzemek fejlesztésére 14 milliárd forint összegű pályázatot írtak volna ki, egyelőre jóval alacsonyabb összegre jelentek meg a tényleges kiírások. Februárra esnek majd az állattartó telepek korszerűsítésének pályázatai (20-20 Mrd Ft), márciusra a kisméretű terményszárítók és tárolók (20 Mrd Ft), áprilisra a tejágazat állatjóléti pályázatai (37 Mrd Ft), májusban borászati termékfejlesztés pályázat (20 Mrd Ft) lesz esedékes. A komplett lista az 1012/2016. sz. kormányhatározatban található: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk16008.pdf Bár a belvíz az Alföldön többfelé is megjelent, egyelőre összességében jó állapotban van az őszi vetés az FM államtitkárának nyilatkozata szerint. A növények általában 1-2 hetet bírnak ki jelentősebb minőségromlás nélkül, a minisztérium egyelőre nem tud jelentősebb belvízkárokról. Március 1. és 15. között kerül sor a földárverések következő fordulójára, az eddig el nem kelt, illetve meg nem hirdetett 150 ezer hektár változatlan feltételekkel újra eladósorba kerül. Az eddigi árveréseken a meghirdetett földek 61%-át, 121 ezer hektárt adtak el, az átlagos kikiáltási ár 2,2-2,3 millió Ft/ha volt. A Földalappal kötött megállapodásnak köszönhetően az Erste is be tudja jegyezni már a jelzálogjogot földvásárlás finanszírozása esetén, emellett azonban továbbra is vizsgáljuk az ügyfél vagy ügyfélcsoport adósságszolgálati képességétt. A Neriva Pharma Abaújszántón morfingyár építésébe kezd 5 milliárd forintos beruházási értékkel, évi 15 ezer tonna máktok feldolgozási kapacitással. A jelenlegi 3 ezer hektár körüli hazai vetésterület így ismét 10 ezer hektár közelébe emelkedhet. A kormányzat a jelenlegieken túl további támogatásokat kíván nyújtani a tejipar számára, Lázár János nyilatkozata szerint a literenként 20-30 forint veszteség teszi szükségessé a beavatkozást valamifajta árkiegészítés formájában. Konkrétumok ezen túl nem hangzottak el, a kormány vizsgálja a lehetőségeket. Folyamatos a lobbizás a tejáfa 5%-ra csökkentése érdekében is, azonban kormányzati képviselők korábban már kategorikusan kizárták ennek lehetőségét.
Agrárpénzügyek Piaci árkörkép, tendenciák. A 2016/4. héten a búza hazai termelői átlagára jelentősen csökkent (49,2 eft/kg 46,8 eft/kg), az elmúlt hetekben látott volatilis árfolyamalakulás folytatódott. A kukorica stabilan tartja a 45 eft/t körüli árszintet, itt az év vége óta némi csökkenés történt. A hazai termelésből származó vágósertés hasított meleg súlyban számított termelői ára az elmúlt hetekben 385 Ft/kg körüli szintekről 406-407 Ft/kg-ig emelkedett. Az év ezen fázisában a jelentősebb emelkedés nem tipikus, az ár inkább stagnálni szokott, ugyanakkor az euróban számított 1,30 /kg jórészt megfelel a január-februárban szokásos árszinteknek (korábban volt alacsony). Nem alaptalanok a jelentős földárkülönbségek, 100-150 eft körül hozhat egy ha saját föld. Rövidesen a belső hálózaton is elérhető lesz szántóföldi növénytermesztési iparági elemzésünk, melynek néhány megállapítását az alábbiakban foglaljuk össze. Az AKI 10+ éves adatbázisa alapján a hazai szántóföldi növénytermesztés üzemi eredménytermelő képessége 70-120 eft/ha közötti, bérleti díjak nélkül (saját földön) pedig 100-150 eft/ha. A kultúrák sorrendje jövedelmezőség szempontjából (növekvő sorrendben): rozs árpa búza napraforgó kukorica és repce cukorrépa. A búza és a kukorica termelői áralakulásában megvan az a fajta hosszú távú lehorgonyzottság, amely alapján nagyjából kalkulálható, hogy gyengébb ill. jobb években nagyjából milyen értékesítési ársávval lehet számolni, az árpa, a rozs, a napraforgó és a repce esetében ez az összefüggés jóval gyengébben érvényesül. 2004-2012 között tartósan 2-4-szeres különbség állt fenn a termőföld nyugat-európai (EU-15), illetve hazai jövedelemtermelő képessége között, ami az elmúlt időszak áremelkedése után továbbra is fennálló számottevő földárkülönbség egyik lényeges tényezője. Tejpiaci kilátások: az alkalmazkodás hatásai 2017-ben jelentkezhetnek erőteljesebben. Több jel is arra mutat, hogy idén már megmozdulhat valami a tejpiacon: ezen a véleményen van a Rabobank iparági szakértője, Tim Hunt, aki szerint globálisan elindul a kínálati alkalmazkodás (az új-zélandi és az argentin termelés is 9-9,5%-kal csökkenhet), illetve az alacsony árak a keresletet is növelik. Egyes vélemények szerint az orosz embargót 2016 közepe után nem hosszabbítják meg újra, illetve az orosz piacon is érződik már az uniós termékek okozta hiány. Más vélemények szerint (National Australia Bank) a mérsékelten növekvő kínai kereslet nyomán lassan talpra állhat a globális tejpiac, bár a kínálati oldal továbbra is erős marad. Az EU-ban minden előrejelzés a termelés minimális növekedésére számít idén. A US Dairy Export Council már kevésbé optimista, mivel mostanában mérséklődött az El Nino fenyegetés az új-zélandi tejtermelésre, továbbá az októberi adatok szerint továbbra is jelentős (+4,0%) az EU termelésnövekedése, így az idei évben még nincsenek olyan hatások a piacon, amelyek indokolhatnák az árak érdemi emelkedését. Véleményünk szerint idén a hazai piacon a jelenlegihez közel álló, 80-85 Ft/kg körüli átlagos árszint tartható reálisnak. 2017-ben már nagy valószínűséggel valamifajta felfelé irányuló trendben lesz a tejár, ennek mértéke azonban bizonytalan, iránymutatásként 90-100 Ft/kg közötti éves átlagár feltételezhető.
Agrártechnológia A húsbaromfi tartástechnológiáról Napjainkban a baromfihús legnagyobb hányadát intenzív módszerrel hizlalt, zárt istállókban tartott pecsenyecsirkével állítják elő. Számos fejlett baromfi-tenyésztéssel jellemezhető országban az összes előállított baromfihúsnak több mint 90 %-a pecsenyecsirke. A pecsenyecsirke-hizlalásnak alapvetően két módozata ismert: a mélyalmos és a ketreces tartási rendszer; Magyarországon az almos tartás terjedt el. Az almos, brojler-nevelő hizlalóházakkal szemben támasztott alapkövetelmények: áttekinthető kiszolgálás; megfelelő klimatizálás; jó átszellőztethetőség; padozat, falak és menyezet könnyű takaríthatósága. A kívánt állománysűrűséget kg/m2 mértékegységben szokás értelmezni, szokásos mértéke 27-32, kivételesen magas színvonalú feltételek fennállása esetén 42 kg/m2 is lehet. Az évenkénti rotációk száma 5-8 között alakulhat, függően a hizlalási napoktól (jellemzően 35-56 nap) és a szervízperiódustól. Lényeges a megfelelő itatósűrűség, a broiler csirke 2-3 méteres körzetben mindig kell hogy találjon jó minőségű, tiszta ivóvizet. A hibrid brojlerek nagyon érzékenyek a hőmérsékletre, továbbá az istállólevegő jó minőségére (oxigénellátottság, alacsony CO 2 és ammóniakoncentráció, megfelelő páratartalom, pormentesség). A költségek közel 2/3-át a takarmány teszi ki, ami így meghatározó a nevelés gazdaságossága szempontjából. Az állatok előtt mindig kell hogy legyen takarmány, brojlernél lehetőleg granulátum, amelynek energiaszintjét és fajsúlyát gondosan be kell állítani. Tudtad-e? Kutatások szerint (John Crawford Sydney Egyetem) bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, ebben az ütemben 60 év alatt elfogyna a termőtalaj. Kínában a legrosszabb a helyzet, ahol egységnyi épülő/helyreálló termőtalajra 57-szer annyi elpusztuló talaj jut, de az arány Európában is 17- szeres. Ráadásul a megtermelt élelmiszerek ásványianyag tartalma is jelentősen csökken a talajok romló minősége miatt. Az AKI neurális háló alapú modellt állított össze a főbb termény- és állati termékárak rövid ill. 1 éves időtávra történő előrejelzésére, melynek havi futtatási eredményeit meg is jelenteti. A legutóbbi (januári) futtatás 1 éves távlatban a marhahúsra 755 Ft/kg, a sertéshúsra 407 Ft/kg, a brojlerre 486,40 Ft/kg, a tyúktojásra 21 Ft/kg, a tehéntejre pedig 94 Ft/kg árszintet jelez előre év végéig. A 2016/4. heti adatokhoz képest ez a marhánál és tojásnál 4%-os árcsökkenést, sertésnél jórészt változatlan árszintet, tejnél 19%- os áremelkedést jelentene.
A tojás sárgájának színe a tyúk takarmányozásától függ, semmi köze ahhoz, hogy bio- vagy falusi tyúkról ill. nagyüzemi tartásból származó állatról van szó! Továbbá, a szín és a tápérték között sincs összefüggés, bár az aranysárga természetesen jobban eladható. Az erősebb sárga szín elsősorban a kukorica, zöld fűlisztek, lucerna táplálásával érhető el. Agrár humor A következő fiktív történet a volt Szovjetunióban játszódna. Szereplői viszont kitalált személyek, a valósággal való megegyezés kizárólag a véletlen műve Egyik szibériai erdőgazdaság úgy döntött, hogy halad a korral: vásárolt két db japán gyártmányú láncfűrészt. Próbára kiadták a két legjobb élmunkásnak és harcos párt-aktivistának, Szergej Nyikolájevicsnek és Alexander Ivanovicsnak. Nézzétek elvtársak szólt a párttitkár ti naponta öt köbméter fát kitermeltek, ezekkel az eszközökkel akár harminc köbmétert is levághattok! Eltelik az első munkanap, de bizony az öt köbméter helyett csak négyet teljesítettek a legények. Nem lesz ez így jó elvtársak! szól az igazgató csak nem hagyjátok, hogy azok a kapitalisták lefőzzenek minket! Tessék megmutatni, hogy a szovjet munkás sokkal többre képes! Szergej és Szása erősen fogadkozik. Igen ám, de a következő napi teljesítményük három, következő napon pedig alig másfél köbméter volt. Hatalmas botrány a szovhozban, még a párt területi ülését is összehívták. Ott a következő határozatot hozták: Szergej Nyikolájevics és Alexander Ivanovics kiváló dolgozók, jeles párt-aktivisták. Szüleik is háborús veteránok, egyikük a Szovjetunió Hőse kitüntetéssel is rendelkezik. Valószínűleg valami kapitalista cselszövés áldozatai, ezért reklamálunk a gyártónak! A reklamáció után pár nappal megérkezik két mosolygós kis japán, azonnal kérik a fűrészeket. Nézegetik jobbról-balról, csodálkozva összenéznek, majd állítanak a láncon. Az egyik meghúzza a berántózsinórt, a motor felvisít. Szása ijedten böki oldalba barátját: Nézd Szergej, hisz ez berreg! (Gazdász viccek Szijj Ferenc szijjferi.hu) Agrár ABC Állattartó telep korszerűsítési pályázatok A VP keretében baromfi (19,9 Mrd Ft), szarvasmarha (19,9 Mrd Ft), juh- és kecske (4,0 Mrd Ft) és sertéstartó telepek (19,9 mrd Ft) korszerűsítésére lehet majd pályázni, a tervek szerint februári pályázati kiírásokkal. Legalább 6000 euro STÉ üzemméretű, árbevételének legalább 50%-át mezőgazdasági tevékenységből szerző termelők pályázhatnak, egyéni beruházásnál legfeljebb 1,6 millió, kollektív beruházásnál 3,2 millió a támogatás maximuma. A támogatásintenzitás 40-50%, amire +10% jöhet még fiatal termelők esetében.
Broiler csirke Hústermelés céljából tartott (pecsenye-) csirke, mely legkésőbb 8-9 hetes korban (a gyakorlatban 5-7 hetesen) vágásérett, 1-3 kg közötti élőtömegű. Néhány gyakori fajtája: ROSS-308, Redbro, Master Gris, TETRA HB Color, Arbor Acres, Hybro. Egyébként legalább 200 tyúkfajta ismeretes, melyeket elsősorban hasznosításuk módja (hús, tojó vagy vegyes hasznosítású) alapján különböztetünk meg. Morfingyártás Kabay János, egy fiatal magyar gyógyszerész 1925-ben és a 30-as évek elején nyújtotta be a morfium (ópiumalkaloida) máktokból történő kinyerését célzó szabadalmait ( zöld ill. száraz eljárás). Korábban nehéz kézimunkával nyerték ki a mákból a hatóanyagot, az eljárás így jóval könnyebben kivitelezhető lett. A száraz eljárás lényege a növényi részek aprítása után 1,5-2%-os koncentrációjú kénsavban történő áztatás több fázisban, a kívánt alkaloida koncentráció eléréséig, majd az oldat besűrítése után a végtermék kinyerése. A közelmúltban bezárt Alkaloida gyár jogelődjét is Kabay alapította 1926-ban; bár eleinte sok pénzügyi-technológiai akadály merült fel, a gyár a száraz eljárás alkalmazásával néhány év után sikeresen beindult és világszerte ismertté vált. Budapest, 2016. február 12. Agrár Kompetencia Központ