EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ VÁTERV95 KFT 2015. SZEPTEMBER TÖRZSSZÁM: 155/2015. 3. 2. 2 ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁI II., VÁGÁNYÉPÍTÉSI MUNKÁK TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁSA TÁRGYÚ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1012 Budapest, Logodi utca 50. Postacím: 1013 Budapest, Logodi utca 50. Telefon: (36-1) 789 70 58; Fax:(36-1) 789 69 38 TÖRZSSZÁM: 155/2015-3-2-2 ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁI II., VÁGÁNYÉPÍTÉSI MUNKÁK TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁSA TÁRGYÚ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN ESZTERGOM-KERTVÁROS településrendezési eszközeinek módosítása. egyeztetési dokumentáció Készült: Esztergom Város Önkormányzatának megbízásából, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt költségviselésével és Lux Éva koordinálásával 2015. szeptember EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 1 2015 VÁTERV95

Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket illetik. A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai Témafelelős városrendező Molnár Attila (TT1 01 1040) Közlekedés tervező Mezey András Tájrendező Kurcz Judit Térinformatikus Varga Krisztián Minőségügyi vezető Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató Molnár Attila Tartalom: Bevezetés... 3 1. Településszerkezeti terv módosítása... 5 1.1 Határozati javaslat... 6 1.2 Településszerkezeti tervlap módosítása... 7 -- jelmagyarázat... 7 a) közigazgatási terület (módosítással egybe szerkesztett)... 8 b) Kertváros városrész... 9 c) a módosítási helyszín és környezete... 10 1.3 A módosítások változtatási tervlapja... 11 2. Esztergom Helyi Építési Szabályzatának módosítása... 12 2.1 Rendeletalkotási javaslat... 13 2.2 Módosítással érintett szabályozási tervlapok... 14 -- átnézeti vázlat... 14 -- Jelmagyarázat... 15 -- szabályozási tervlap (D jelű)... 16 3. A módosítás alátámasztó, indokló munkarészei... 17 3.1 Módosítás ismertetése, indoklása... 18 3.2 Területrendezési terveknek való megfelelés igazolása... 20 a) Az Országos Területrendezési Terv Esztergomra vonatkozó elhatározásai... 21 b) Esztergom-Komárom Megye területrendezési Tervének elhatározásai... 23 c) A területrendezési tervi elhatározások teljesülése a módosítandó településrendezési terveken... 25 d) OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény 7-8. előírásainak való megfelelés... 27 3.3 A biológiai aktivitásérték számítás... 29 3.4 Környezeti hatások táblázatos összefoglalása... 30 3.5 Területi mérleg... 31 3.6 Tervezői nyilatkozatok... 32 3.6.1 Nyilatkozat a területrendezési tervekkel való összhangról... 32 3.6.2 Nyilatkozat az alátámasztó munkarészek módosításáról... 32 Mellékletek... 34 1. sz. melléklet: Testületi határozat a módosítási kezdeményezés befogadásáról... 35 2. sz. melléklet: A joghatályos 54/2007 évi (XI.14.) önkormányzati rendelet Esztergom Kertváros Helyi Építési Szabályzatáról.... 36 3. sz. melléklet: Forster Központ régészeti adatszolgáltatása... 61 EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2 2015 VÁTERV95

BEVEZETÉS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 3 2015 VÁTERV95

A szabályozási terv készítésére a megbízást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. költségviselése mellett, Esztergom Város Önkormányzatától kapta a VÁTERV95 Kft. Esztergom város módosítás előtti érvényes településrendezési tervei: -- településfejlesztési koncepció, jóváhagyása: a módosított 180/2003.(VI.15.) öh. határozattal; -- településszerkezeti terv, jóváhagyása: a többször módosított 563/204.(XI.9.) öh. határozattal -- Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv, jóváhagyva: az 54/2007.(IX. 14.) önkormányzati rendelettel. A NIF Zrt. mint építtető közreműködésével valósul meg az Esztergom vasútállomás kiegészítő építési munkái II. vágányépítési munkák tervezése és megvalósítása tárgyú beruházás, mely érinti a Esztergom közigazgatási területét. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvántartásáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet és annak 1. számú melléklet 27. pontjára való tekintettel a jelen egyeztetés során tárgyalásos eljárás alkalmazható. A jelen módosítás a 314/2012 Korm. rendelet 45. Átmeneti rendelkezéseknek megfelelően az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásai szerint készült. A tervezési terület: Esztergom - Kertváros külterülete, 047/1 hrsz. telek és környéke. Feladat a külterületen elhelyezkedő villanytelepre vonatkozó Gi (ipari gazdasági) terület kibővítése, a mezőgazdasági terület rovására. A módosítási helyszín a településszerkezeti tervlapon jelölve EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 4 2015 VÁTERV95

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 5 2015 VÁTERV95

1.1 A településszerkezeti terv módosítását elfogadó határozati javaslat /2015.( ) esztergomi öh.: Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az általa 563/2004.8XII.9.) esztergomi öh. határozattal elfogadott Esztergom Város Településszerkezeti Tervét Esztergom- Kertváros területén a mellékletnek megfelelő tartalommal --. módosítja. Melléklet. módosított településszerkezeti tervlap Felelős :Romanek Etelka polgármester Határidő : 2015 december 31. 2015.. Romanek Etelke polgármester EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 6 2015 VÁTERV95

1.2 Településszerkezeti tervlap módosítása (1. sz. melléklet) Jelmagyarázat EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 7 2015 VÁTERV95

ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. a) Esztergom közigazgatási területe (módosítással egybeszerkesztett tervlap)

b) Esztergom - Kertváros városrész EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 9 2015 VÁTERV95

c) a módosítás helyszíne és környéke EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 10 2015 VÁTERV95

1.3 Módosítások változási tervlapja EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 11 2015 VÁTERV95

2. ESZTERGOM ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 12 2015 VÁTERV95

2.1 Rendeletalkotási javaslat Esztergom Város Képviselő-testülete megalkotja az Esztergom Város Önkormányzat Képviselőtestületének /2015. (..) önkormányzati rendeletét az Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX.14.) ör rendelet módosításáról. Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2015. (..) ör. rendelete az Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX.14.) ör. rendeletének módosításáról Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdése, és a 6/A. (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében felsorolt szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. Az Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. mellékletét képező A települési terület szabályozási tervlapjai (Külterület) D tervlap helyére jelen rendelet 1. melléklete lép. 2. (1) Ez a Rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba. Romanek Etelka polgármester Dr. Sarkantyú Lajos Adrián aljegyző A rendeletet kihirdettem: 2015..... aljegyző EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 13 2015 VÁTERV95

2.2. Módosítással érintett szabályozási tervlapok (a módosító rendelet melléklete) Átnézeti vázlat 14

A szabályozási tervlap jelmagyarázata 15

A D szabályozási tervlap ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. 16

3. ALÁTÁMASZTÓ, INDOKLÓ MUNKARÉSZEK 17

3.1 MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE, INDOKLÁSA Módosítás tárgya: területfelhasználás, építési övezet, övezet módosítása Módosítás helyszíne: Esztergom - Kertváros külterület, Villanytelep (071/3-5, 0472/5-6 új hrsz) Módosítás kezdeményezője: NIF Zrt. A módosítási igény leírása: A Budapest - Esztergom vasútvonal villamosításával kapcsolatban új vonatatási alállomást kell létesíteni, mely a Dorog mellett lévő villanytelep kibővítésével alakítható ki. A joghatályos településrendezési tervek a bővítési területet mezőgazdasági területként jelölik, ezért szükséges a településrendezési tervek módosítása. Tervezői vélemény, javaslat: A Villanytelep jelenlegi építési övezeti besorolása Ge (szabadon álló beépítési mód, min. 2500 m2 telekterület, max. 20% beépítettség, max. 7.5 m épületmagasság). A környezete Ma (általános mezőgazdasági) terület. A módosítási igény nem jelentős. A mellékelt kisajátítási átnézeti térkép szerint, délen a Ge terület csökken. Így a Ge terület 3990 m2 el növekedne, és 1913 m2 területtel csökkenne, azaz összességében a Ge terület 2077 m2 el növekedne és az Ma terület ugyanennyivel csökkenne. A biológiai aktivitási érték gyakorlatilag változatlan marad, mert a szántó csökkenése miatt az aktivitási érték 11 970-el (3990x3) csökken. A csökkenés ellentételezésére a Ge területből kizárt 1913 m2 telekrészt Ev területbe javasoljuk sorolni. Ez a terület jelenleg nem áll művelés alatt, a spontán szukcesszió már megindult, ezért a javaslat megvalósításának várhatóan akadálya nincs. A részletes számítást a 3.3 fejezet tartalmazza. Régészeti lelőhely a tervezési területet és környékét a Forster Központ adatszolgáltatása alapján nem érinti (3. sz. melléklet). Környezeti hatásokat nézve a módosítás összességében jelentéktelen. A biológiai aktivitási szint kissé csökkenne, de a javasolt Ev terület kijelöléssel az aktivitási érték növekedni fog.. A módosítás a településszerkezeti tervet érinti. Államigazgatási szervek, ill. önkormányzati képviselők negatív, ill. feltételeket kikötő észrevételei: Településszerkezeti tervlap részlete, a joghatályos állapot szerint Településszerkezeti tervlap részlete, a módosítandó állapot szerint 18

Joghatályos szabályozási terv szerinti részlet Módosítás szerinti szabályozási tervlap részlete Légifelvétel Kisajátítási átnézeti térkép Módosulnak, illetve kiegészülnek: -- a településszerkezeti tervlapon a területfelhasználás: Ma Ge -- a szabályozási tervlapon az építési övezet határa. Ma Ge-5 (vegyes karakter, szabadon álló beépítési mód, min. 2500 m 2 telekterület, max. 20% beépítettség, max. 7.5 m épületmagasság). 19

a joghatályos megye tervben szereplő övezetek korábbi rendelkezés magterület puffer terület ökológiai folyosó pontosított országos kiváló szántó pontosított országos kiváló erdő erdőtelepítésre alkalmas terület térségi jelentőségű tájképvédelem pontosított világörökségi és várományos terület történeti település pontosított országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület felszíni vízvminőségvédelmi terület ásványi nyersanyagvagyon t. rendszeresen belvízjárta terület földtani veszélyforrás t. széleróziónak kitett terület vízi eróziónak kitett terület térségi komplex tájrehabot igénylő t. törvényi előírás szerinti megyei övezetek új rendelkezés magterület puffer terület ökológiai folyosó erdőtelepítésre javasolt terület 0 0 honvédelmi terület ásványi nyersanyagvagyon t. rendszeresen belvízjárta terület földtani veszélyforrás t. 0 tanyás térség tájrehabot igénylő terület (ajánlott) szélerőmű telepítéshez vizsg. t. térségi árvízi kockázatkezelési t. OTrT-ben szereplő országos övezetek új rendelkezés országos ökológiai hálózat kiváló termőhelyi adottságú szántó jó termőhelyi adottságú szántó kiváló termőhelyi adottságú erdő tájképvéd. szempontból kiemelten kezelendő t. világörökségi és várományos terület országos vízminőség-védelmi t. nagyvízi meder és Vásárhelyi terv kiemelt fontosságú honvédelmi terület ESZTERGOM-KERTVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. 3.2 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA A 2014. január 1.-én hatályban lévő OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény a megyei területrendezési tervek átdolgozást írta elő 2015. december 31.-ig. Az átdolgozásig átmenteti rendelkezéseket írt elő. E szerint az országos műszaki hálózatoknál, és az országos és térségi övezeti lehatárolásánál az OTrT. előírásait kell figyelembe venni. A térségi területfelhasználásnál a megyei terv a meghatározó, az OTrT előírásainak figyelembe vételével. A fentiekből következően az alábbiakban -- az országos területrendezési terv szerkezeti tervlapját mutatjuk be, mert annak infrastrukturális elemei a mértékadók, -- az országos övezeteket bemutatjuk: - azokat az országos övezeteket, melyek határai a hatályban lévő megyei terv pontosításaihoz képest módosultak, az országos tervben lehatároltak, és a vonatkozó joghatályos törvényi rendelkezések, valamint az előzetes államigazgatási adatszolgáltatások szerint vettük figyelembe; - azokat az országos övezeteket, melyek újak és a megyei tervben még nem kerülhettek pontosításra ugyancsak az országos tervben lehatároltak, és a vonatkozó módosított törvényi rendelkezések, valamint az előzetes államigazgatási adatszolgáltatások szerint vettük figyelembe; - azokat a megyei övezeteket, melyek a joghatályos törvényben szerepelnek, de a megyei terv még nem tudta alkalmazni, a lehatárolásánál az előzetes államigazgatási adatszolgáltatás és a vonatkozó joghatályos törvényi rendelkezések szerint vettük figyelembe; - azokat a megyei övezeteket, melyeket a joghatályos törvényi rendelkezések megszüntettek, a vizsgálatnál nem vettük figyelembe; - azokat a megyei övezeteket, melyek a vonatkozó módosított törvényi rendelkezések szerint megmaradtak, a lehatárolásokat az 5%-os a törvényi előírások szerint pontosítottuk. -- a megyei területrendezési terv térségi területfelhasználását vizsgáltuk a 6. (3) bekezdésének figyelembe vételével. (a törvényi megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük). Az országos és térségi övezetek figyelembe vétele a megyei terv és az adatszolgáltatás szerint, pontosítással vettük figyelembe adatszolgáltatás, illetve tervezői javaslat szerint vettük figyelembe az új törvényi szabályozás szerint megszüntetett megyei tervi övezetek az országos tervi lehatárolás és az adatszolgáltatás szerint vettük figyelembe 0 20

ajánlott megyei térségi övezetek Esztergomot nem érintő övezetek honvédelmi terület a) Országos Területrendezési Terv (OTrT) Esztergomot érintő elhatározásai A 2014. január 1.-én hatályban lévő OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény a megyei területrendezési tervek átdolgozást írta elő 2015. december 31.-ig. Az átdolgozásig átmenteti rendelkezéseket írt elő. E szerint az országos műszaki hálózatoknál, és az országos és térségi övezeti lehatárolásánál az OTrT. előírásait kell figyelembe venni. A térségi területfelhasználásnál a megyei terv a meghatározó, az OTrT előírásainak figyelembe vételével. A fentiekből következőek az alábbiakban -- az országos szerkezeti tervet mutatjuk be, mert annak infrastrukturális elemei mértékadók (megjegyezzük az országos úthálózatra vonatkozó elhatározások Esztergom közigazgatási területén megegyeznek a hatályos megyei terv szerkezeti tervlapján feltüntette nyomvonallal), -- az országos övezeteket is bemutatjuk, mert azok pontosítására még a megyei tervben nem került sor. Az országos ökológiai hálózatot a természetvédelmi hatóság adatszolgáltatása szerint korrigáltuk. Az országos területrendezési terv szerkezeti tervlapjának részlete Gyorsforgalmi út Főút Vasúthálózat Nagy sebességű vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya Repülőtér Nemzetközi kereskedelmi repülőtér Egyéb kereskedelmi repülőtér és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőtér Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőtér Országos jelentőségű kikötő és határkikötő Országos jelentőségű kikötő Határkikötő Országos kerékpárút törzshálózat eleme Erőmű Atomerőmű Egyéb erőmű Villamos energia 750 kv-os átviteli hálózat távvezetékeleme 400 kv-os átviteli hálózat távvezetékeleme 220 kv-os átviteli hálózat távvezetékeleme Földgázszállító vezeték Kőolajszállító vezeték Termékvezeték Országos jelentőségű csatorna Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal Veszélyeshulladék lerakó és égetőmű Veszélyeshulladék lerakó Veszélyeshulladék égetőmű Térségi területfelhasználási kategóriák Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség Vízgazdálkodási térség Települési térség Vásárhely terv továbbfejlesztése /VTT/ keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározó Országos jelentőségű vízkárelhárítási célú tározó 10 millió m3_t meghaladó térfogatú vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség Kiemelt jelentőségű vízi építmény Radioaktívhulladék tároló Települési térség 1000ha alatt Országhatár 750-1000 ha között 500-750 ha között 100-500 ha között 100 ha alatt Az alábbiakban bemutatjuk Esztergom közigazgatási területére vonatkozó országos övezeteket. 21

Az országos ökológiai hálózat országos övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület országos térségi övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezete A világörökségi és világörökség várományos terület országos övezete 22

Az országos vízminőség védelmi terület övezete A kiemelt fontosságú honvédelmi terület országos térségi övezete A nagyvizi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete b) Esztergom-Komárom Megyei Terv Esztergomot érintő elhatározásai A Jász - Nagykun - Szolnok Megye Területrendezési Tervét a megyei közgyűlés 2011- ben módosította a 10/2011. (IV.29.) KR. rendeletével. Az alábbiakban bemutatjuk a megyei területrendezési terv legfontosabb elhatározásait. A megyei tervi elhatározásokat -- a térségi szerkezeti és területfelhasználás, -- a térségi övezetek, melyeket az OTrT övezetei nem módosítottak, valamint -- az ajánlások jelenítik meg. b/1) Esztergom-Komárom Megyei Terv térségi szerkezeti és területfelhasználási elhatározásai Az alábbiakban Esztergom területére vonatkozó térségi szerkezeti tervet mutatjuk be. Útpajzs Folyami nagyműtárgy Kiserőmű Térségi jelentőségű logisztikai központ Térségi jelentőségű hulladéklerakó hely Kikötők Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötő Térségi közforgalmú kikötő Személyforgalmi kikötő Kompátkelőhely Repülőterek Kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőtér Közúthálózat Gyorsforgalmi út Főút Térségi mellékút Kerékpárút törzshálózat Országos kerékpárút törzshálózat eleme Térségi kerékpárút hálózat eleme Vasúti hálózat Nagysebességű vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasútvonal Vasúti mellékvonal Elsőrendű árvízvédelmi fővonal Másodrendű árvízvédelmi fővonal Országos jelentőségű öntözőcsatorna Szükségtározó 10 millió köbmétert meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség Vásárhelyi terv továbbfejlesztése I. ütemében megvalósuló árvízi tározó Megyehatár Település közigazgatási határa Egyéb mellékúthálózati elemek Vízfolyás Területfelhasználás rendszere Hidak Közös felhasználású katonai és polgári repülőtér Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér Szénhidrogén szállítóvezetékek Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Gyorsforgalmi úton főúton és vasúti törzshálózaton tervezett nagy híd Térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévő híd Térségi szénhidrogén szállítóvezeték Villamosenergia átviteli hálózat távvezetékek Vegyes területfelhasználású térség Vízgazdálkodási térség 750 kv átviteli hálózat eleme Városias települési térség 400 kv átviteli hálózat eleme Hagyományosan vidéki települési térség 220 kv átviteli hálózat eleme Térségi ellátást biztosító 120 kv elosztó hálózat eleme 23

Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési tervének szerkezeti tervlap részlete b/2) Esztergomot érintő megyei térségi övezetek elhatározásai Azokat a térségi övezeteket mutatjuk be, melyek a joghatályos tervben szerepelnek és az új törvényi szabályozás életben tartotta. A magterület a puffer terület és az ökológiai folyosó megyei tervi övezetei Rendszeresen belvízjárta terület és nagyvizi meder megyei tervi övezetei 24

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terülte ajánlott megyei tervi övezete Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület megyei tervi övezete Földtani veszélyforrás terület megyei tervi övezete c) A területrendezési tervi elhatározások teljesülése a módosítandó településrendezési tervekben c/1) A megyei tervi szerkezeti és területfelhasználási elhatározások teljesülése a településszerkezeti tervben A szerkezeti elemek nem érintik a módosítási területeket. A térségi területfelhasználásának való megfelelésnél megállapítható, hogy a módosítási terület térségi mezőgazdasági területre esik. A törvényi előírás: a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület, vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes területfelhasználási egység nem jelölhető ki. A módosítási terülten nincs sem nagyvárosias lakóterület, és nincs vegyes területfelhasználási települési terület. A tervezett beépítésre szánt területbővülés 2077 m 2, ami jelentéktelen, az összes mezőgazdasági térségi területhez mérten. Az alábbi ábra a térségi területfelhasználási területeket mutatja be Esztergom közigazgatási területétnek geodéziai felvételén. 25

A megyei területrendezési terv térségi területfelhasználási területeinek Esztergom közigazgatási terültére vetített egységei. A TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK TERÜLETE -- városias települési térség 1409,75 ha -- hagyományosan vidéki települési térség 219,94 ha -- vegyes területfelhasználású térség 2676,07 ha -- erdőgazdálkodási térség 3707,37 ha -- mezőgazdasági térség 1243,68 ha -- vízgazdálkodási térség 777,43 ha A módosítási területen a mezőgazdasági térséget érintő változás - 0,2077 ha (-0,17%), az erdőgazdálkodást érintő változás +0,1913 ha (+0,05%). MEGÁLLAPÍTHATÓ. HOGY A MEGYEI TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVBEN JELÖLT SZERKEZETI ELEMEKNEK ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ELHATÁROZÁSOKNAK A MÓDOSÍTÁSI TERVI KEZDEMÉNYEZÉS CSEKÉLY MÉRTÉKŰ VÁLTOZÁST OKOZ, EZÉRT MEGFELEL. c/2) Az országos és megyei térségi övezeti elhatározások teljesülése a településszerkezeti tervben Az országos övezetek közül a módosítási területet -- a világörökségi és világörökség-várományos terület övezete, -- az országos vízminőség-védelmi terület övezete érinti. A módosítási területen nincs védett, vagy védelemre érdemes objektum és terület. Országos vízminőség-védelmi terület országos övezetének törvényi előírásai: (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből kivezetéséről és övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetekre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. 26

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A Helyi Építési Szabályzat vízvédelmi előírásokat tartalmaz, melyek a területre is érvényesek. A megyei övezetek közül a módosítási területet -- az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezet, -- a földtani veszélyforrás terület övezete érinti. Ásványi nyersanyagvagyon-terület térségi övezetének törvényi előírásai: (1) Az ásványi nyersanyaga vagyon-terület térségi övezetét településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. A módosítási területen nincs nyersanyagvagyont érintő terület. A földtani veszélyforrás terület övezetének törvényi előírásai: (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A településrendezési eszközök nem jelölte ki a módosítási terülten földtani veszélyforrást. MEGÁLLAPÍTHATÓ. HOGY AZ OTrT-BEN ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVBEN JELÖLT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ELHATÁROZÁSAIVAL NEM ÜTKÖZIK A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS. d) OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény 7-8. előírásainak való megfelelés A 7. előírásai: (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területek a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterülten áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását szolgáló építmények helyezhetők el. A módosítással az erdőterültek növkednek0,1913 ha-ral. Így a módosítás szerinti településrendezési tervek erdő lehatárolása nem lehet kedvezőtlenebb a joghatályos tervhez képest A 8. előírásai: (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. Esztergom nem esik borvidéki területre. A módosítási terület nem esik az Országos Gyümölcs Termőhelyi Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészletre. A melléklet adatszolgáltatás ezt igazolja. 27

28

3.3 A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS MÓDOSÍTÁS SZERINTI AKTUALIZÁLÁSA Az érintett terülteken néztük meg, hogy a biológiai aktivitási érték, hogyan változik a módosítás szerint. A vizsgált terület lehatárolása Területfelhasználás megnevezése Vizsgálati állapot szerinti (2014. évi joghatályos terv szerinti) Értékmutató Terület Vizsgálati érték Értékmutató Terület (m 2 ) (m 2 ) A 2015 évi tervezett módosítás szerinti Vizsgálati érték Egyéb gazdasági terület (Ge) 0,4 20910,0 8364,0 0,4 22987,0 9194,8 Általános mezőgazdasági terület (Ma) 3,7 3990,0 14763,0 3,7 0,0 0,0 Védelmi célú erdőterület (Ev) 9,0 0,0 0,0 9,0 1913,0 17217,0 Összesen 24900,0 23127,0 24900,0 26411,8 Biológiai aktivitásérték 0,929 1,061 Megállapítható, hogy a módosítással a biológiai aktivitási szint növekszik. 29

3.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK TÁBLÁZATOS ÖSSZEFOGLALÁSA Esztergom város településrendezési rendezési eszközök módosítása 2015, környezeti elemekre gyakorolt hatásai összefoglalva az alábbiak: Az értékelést a jelenlegi állapothoz képest bekövetkező változásokra értelmeztük. a környezeti elemek, melyekre a módosítás hatással lehet 1. sz. a módosítás tárgya zaj, rezgés -1 A módosítás célja a Budapest - levegő 0 Esztergom vasútvonal villamosításával kapcsolatban új vonatatási alállomás víz 0 létesítése, mely a Dorog mellett lévő föld 0 villanytelep kibővítésével alakítható élővilág, ökoszisztémák 0 ki. A joghatályos településrendezési tervek a bővítési területet táj 0 mezőgazdasági területként jelölik. A települési elemek, művi 0 módosítás arra irányul, hogy 2077 m környezet mezőgazdasági terület Gi gazdasági területbe átsorolásra kerüljön. településökológia 0 ember, társadalom +2 0 nincs környezeti hatásváltozás +2 pozitív változás várható -1 enyhe negatív hatás várható a módosítás környezeti hatásainak összefoglaló értékelése A területen a zaj és rezgéshatás a kibővítéssel a környezetben növekszik, mivel a terület beépített terültektől távol esik, ez kevésbé okoz negatív hatást. A biológiai aktivitási érték nem csökken, mert a déli határ mentén erdőterület került kijelölésre. Ugyanakkor a vasút villamosításából jelentős társadalmi előny származik Esztergom lakossága számára, mert a budapesti közlekedési kapcsolat, mind utazási időben mind kényelemben kedvezőbbé válik. Összességében a módosítás környezeti hatásai pozitívnak ítélhetők. 30

3.5 TERÜLETI MÉRLEG AKTUALIZÁLÁSA Az alábbiakban Esztergom - Kertváros joghatályos településszerkezeti terv szerinti és a módosított területi mérleget hasonlítottuk össze egymással. (A módosított területeket az alászínezés jelzi). Joghatályos terv szerinti Módosítás szerinti Területfelhasználási egység megnevezése % [ha] Területfelhasználási egység megnevezése % [ha] L LAKÓTERÜLET 13,19 213,46 L LAKÓTERÜLET 13,19 213,46 LN nagyvárosias 0,60 9,64 LN nagyvárosias 0,60 9,64 LKE kertvárosias 12,60 203,82 LKE kertvárosias 12,60 203,82 V VEGYES TERÜLET 0,79 12,84 V VEGYES TERÜLET 0,79 12,84 VT településközponti 0,52 8,36 VT településközponti 0,52 8,36 VI intézményi 0,28 4,48 VI intézményi 0,28 4,48 G GAZDASÁGI TERÜLET 3,73 60,41 G GAZDASÁGI TERÜLET 3,74 60,6 GK kereskedelmi, szolgáltató 2,17 35,14 GK kereskedelmi, szolgáltató 2,17 35,14 Ge egyéb ipari 1,56 25,27 Ge egyéb ipari 1,57 25,46 Ü ÜDÜLŐTERÜLET 0,00 0 Ü ÜDÜLŐTERÜLET 0,00 0 K KÜLÖNLEGES TERÜLET 7,17 116,07 K KÜLÖNLEGES TERÜLET 7,17 116,07 KI különleges intézményi 0,57 9,2 0,57 9,2 KH hulladék elhelyezési és kezelési 1,18 19,02 KH hulladék elhelyezési és kezelési 1,18 19,02 KB bányászati célokat szolgáló 0,40 6,44 KB bányászati célokat szolgáló 0,40 6,44 KKÖ különleges közlekedési 5,03 81,41 5,03 81,41 K KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET 4,41 71,37 K KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET 4,41 71,37 KÖ általános közúti 3,82 61,88 KÖ általános közúti 3,82 61,88 KÖV vasúti 0,59 9,49 KÖV vasúti 0,59 9,49 Z ZÖLDTERÜLET 0,24 3,92 Z ZÖLDTERÜLET 0,24 3,92 E ERDŐTERÜLET 23,63 382,37 E ERDŐTERÜLET 23,64 382,58 M MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 45,00 728,15 M MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 44,97 727,74 MÁ általános extenzív 15,30 247,57 MÁ általános extenzív 15,27 247,16 MK korlátozott funkciójú 29,70 480,58 MK korlátozott funkciójú 29,70 480,58 V VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 1,83 29,65 V VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 1,83 29,65 VGA vízgazdálkodási terület vízfelületen kívül 0,69 11,14 vízgazdálkodási terület vízfelületen kívül 0,69 11,14 VGV vízfelület 1,14 18,51 vízfelület 1,14 18,51 100,00 1618,23 100,00 1618,23 31

3.6 TERVEZŐI NYILATKOZATOK 3.6.1 Tervezői nyilatkozat a területrendezési tervi elhatározások érvényesítéséről Mint az Esztergom - Kertváros településrendezési eszközeinek módosítását készítő tervezők nyilatkozunk, hogy az általunk összeállított tervanyag összhangban van az Országos Területrendezési Tervvel és a Komárom-Esztergom megye területrendezési tervével, mind területfelhasználás, mind térségi infrastruktúra-hálózatok és építmények, mind térségi övezetek vonatkozásában. Molnár Attila településrendező tervező Kurcz Judit tájépítész 2015. szeptember 5. 3.6.2 Tervezői nyilatkozat a joghatályos tervek alátámasztó munkarészeinek kiegészítéséről Mint Esztergom - Kertváros településrendezési eszközeinek módosítását készítő felelős tervezők az alábbi nyilatkozatot adjuk: 1. A jelen településrendezési módosítások a joghatályos Esztergom Kertváros alábbi alátámasztó fejezeteit érintik (a teljes alátámasztó fejezeti listából aláfestéssel jeleztük az érintett fejezeteket): 2. Alátámasztó munkarészek 2.1. Városszerkezeti kapcsolatok és összefüggések 2.1.1 A megyei tervvel való megegyezés 2.1.2. A Kertváros illeszkedése a településszerkezeti tervbe 2.2. Területfelhasználás 2.3. Összefoglaló értékelés és problémamegoldó javaslatok 2.3.1. Probléma összefoglaló 2.3.2. A fejlesztés területi korlátai 2.3.3. Fejlesztési lehetőségek 2.3.4. A településszerkezetet befolyásoló tervjavaslatok 2.4. Környezetalakítás 2.4.1 Vizsgálatok 2.4.1.1.Telekstruktúra és beépítés 2.4.1.2. Épületállomány, épületmagasság, épületállag, építési karakter 2.4.1.3. Földszinti közfunkciók, ill. idegenforgalmi vonzerők 2.4.1.4. Közterületi zöldfelületek vizsgálata 2.4.2.Javaslatok ismertetése 2.4.2.1. Beépítési javaslat 2.4.2.2. Zöldfelületek rendezése 2.5. Jogi vizsgálatok 2.5.1. Tulajdonjogi vizsgálatok 2.5.2. Építésjogi vizsgálatok 2.6. Örökségvédelem 2.6.1 Vizsgálatok 2.6.1.1. Településtörténet 2.6.1.2. Régészeti örökség 2.6.1.3. Településszerkezeti értékek, természeti, táji környezet 2.6.1.4.Településkép vizsgálata (fotódokumentációval) 2.6.1.5. Épített környezeti elemek és értékek 2.6.2 Hatástanulmány, a tervezett változások várható hatása az örökségre 2.6.2.1. A régészeti területeket érintő tervezett változások és várható hatásaik 2.6.2.2. A védett és védendő épületeket érintő tervezett változások és hatásaik, a megújulás és hasznosíthatóság lehetőségei 2.6.3. Örökségvédelmi összefoglaló 2.6.3.1. Régészeti összefoglaló 2.6.3.2. A településkarakterrel kapcsolatos összefoglaló 2.6.3.3. A védett, ill. védelemre érdemes építészeti értékekkel kapcsolatos összefoglaló 2.6.4. Nyilatkozatok 2.6.4.1. Régészeti nyilatkozat 2.6.4.2. Városrendezői és építészeti nyilatkozat 2.7. Közlekedés 2.7.1 Vizsgálatok 2.7.2 Javaslatok ismertetése 2.8. Tájrendezés 2.8.1 Vizsgálatok 2.8.1.1. Morfológiai adottságok 32

2.8.1.2. Táji elemek 2.8.1.3. Természeti értékek 2.8.2. Tájrendezési, természetvédelmi javaslat 2.8.2.1. A tájszerkezet elemeinek változása 2.8.2.2. A tájhasználat változás területi jellemzői 2.8.2.3. A tervezési terület ökológiai potenciáljának tervezett változása 2.8.2.4. Természetvédelmi területek 2.9. Környezetvédelem 2.9.1 Vizsgálatok, a jelenlegi környezeti állapot 2.9.1.1. Levegőtisztaság 2.9.1.2. Zajterhelés 2.9.1.3. Vízminőség 2.9.1.4. Talajállapot 2.9.1.5. Hulladékkezelés 2.9.2 Javaslatok 2.9.2.1. Levegőtisztaság-védelem 2.9.2.2. Zaj- és rezgésvédelem 2.9.2.3. Vízvédelem 2.9.2.4. Talajvédelem 2.9.2.5. Hulladékgazdálkodás 2.10. Közműellátás 2.10.1 Vízellátás 2.10.1.1. Vizsgálatok 2.10.1.2. Javaslatok 2.10.2 Szennyvízcsatornázás és tisztítás 2.10.2.1. Vizsgálatok 2.10.2.2. Javaslatok 2.10.3. Árvízvédelem 2.10.3.1. Vizsgálatok 2.10.3.2. Javaslatok 2.10.4. Csapadékvíz elvezetés 2.10.4.1. Vizsgálatok 2.10.4.2. Javaslatok 2.10.5. Villamosenergia ellátás 2.10.5.1. Vizsgálatok 2.10.5.2. Javaslatok 2.10.6. Vezetékes gázellátás és megújuló energiák 2.10.6.1. Vizsgálatok 2.10.6.2. Javaslatok 2.10.7. Távhő ellátás 2.10.7.1. Vizsgálatok 2.10.7.2. Javaslatok 2.10.8. Elektronikus hírközlés 2.10.8.1. Vizsgálatok 2.10.8.2. Javaslatok 2. A joghatályos szabályozási terv még nem az új tartalmi előírások rendszerében készült, ezért kiegészítésként a jelen módosítási dokumentáció tartalmazza még a módosítási területre vonatkozó biológiai aktivitási érték számítást, a környezeti hatások táblázatos összefoglalását, és a területi mérleget. 3. Az egyéb alátámasztó munkarészek változatlan tartalommal továbbra is érvényben tartandók. Budapest. 2015. szeptember 5. Molnár Attila településtervező: Kurcz Judit tájépítész: 33

MELLÉKLETEK 34

1. sz. melléklet: Testületi határozat a módosítási kezdeményezés befogadásáról 35

2. sz. melléklet: A joghatályos 54/2007.(XI.14.) önkormányzati rendelet Esztergom Kertváros Helyi Építési Szabályzatáról Esztergom Város Önkormányzatának 54/2007. (IX.14) ör. rendelete Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (Egységes szerkezetben a 27/2010.(IX.9.)* módosító rendelettel Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 6. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja. I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területének a tervezett M100 gyorsforgalmi úttól délre eső, a közigazgatási határig terjedő területére, kivéve a Tópart utca és északi folytatása, a hulladéklerakó telep déli telekhatára, 0559/10 és 0566/1 hrsz. telkek DNy-i határa, a Pataksor utca, a Bocskai sor és a Palatinusz-tó partja által határolt területet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építényményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az e területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. 2. A rendelet 1. számú mellékletét a beépítésre szánt települési terület szabályozási tervlapjai (belterület) M=1:2000, 2. számú mellékletét a beépítésre nem szánt települési terület szabályozási tervlapjai (külterület) M=1: 10 000 képezik. A 3. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. Értelmező rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában 1. Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési övezetekben alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési övezetben jellemző beépítési módra, módokra utal. 2. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10 %-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. 3. Épülettömeg: A beépítési % szerinti m 2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. 4. Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. 5. Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább 3,0 m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. 6. Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési övezet előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket. 7. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. 8. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, illetve területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 méterenként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. 36

9. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. 10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. 11. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. 12. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. 13. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve magántulajdonú. 14. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. 15. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal, vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. 16. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési övezet előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. 17. Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. 18. Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. 19. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. 20. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. 21. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli - területe, kivéve a terepszint alatti helyiségek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helyiségek területét az összes nettó szintterületbe be kell számítani. 22. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb, mint 20 m 2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m., 23. Rendeltetési előírások: az építési övezetek előírásainak egyik csoportja, mely a telkek használatát szabályozza. 24. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. 25. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. 26. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a Szabályozási Terv részét képező szabályozási tervlap rögzíti. 27. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. 28. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, illetve létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 29. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. 30. Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. 31. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész. 32. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. 37

33. Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. A Szabályozási Terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 4. (1) A Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I. (első), másrészt II. (másod)rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: - az övezeti határok és az övezeti előírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, - az I. rendű közterületek, - az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek: az irányadó szabályozási vonal, a tervezett telekhatárok, a tömbfeltáró, illetve alternatív utak és a magánutak. (5) A Szabályozási Terven jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (6) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. (7) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg. (8) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A más jogszabályokban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 5. (1) Csak építési engedély alapján végezhető, az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően az alábbi építéssel járó tevékenység is: a) a közterületről látható épület-homlokzaton, építményfelületen, kertben, kerítésen alkalmazott mérettől függetlenül mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése; b) mindenfajta építménynek a közterületről látható külső felületképzése, színezése, burkolata és héjalása. (2) Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is kell csatolni, ha: a) az építési helyen a terep --az építési hely két legtávolabbi pontja között-- több mint 20 %-ot meghaladó lejtésű b) 2000 m²-t meghaladó méretű telken új épület épül, c) a telek közterület. (3) A (2) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, burkolati jelek jelölését, az épületek kontúrjainak feltüntetetésével együtt, b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, c) a parkolóhelyek kialakítását, d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, e) közterület esetén a köztárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, f) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (4) Új épület építése, meglévő épület 20 m²-t meghaladó bővítése esetén az építési tervdokumentációhoz: a) geodéziai felmérést kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 10 %-ot meghaladják b) talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni, ha a telek lejtésviszonyai a telek két legtávolabbi pontja között a 20 %-ot meghaladják. (5) Az illetékes tervtanács, vagy a főépítész előzetes véleményét ki kell kérni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint: a) új épületek, építmények elhelyezéséhez, b) meglevő épületek tömegének, tetőformájának megváltoztatásához, 38

c) közterületen bármely berendezés létesítéséhez, d) egyedi vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármely engedélyköteles építési munka esetén. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 6. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a.) lakóterület, ezen belül: - kertvárosias lakóterület, - nagyvárosias lakóterület, b.) vegyes terület, ezen belül: - településközpont vegyes terület, - központi vegyes terület, c.) gazdasági terület, ezen belül: -kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, - egyéb ipari gazdasági terület, d.) különleges terület, ezen belül: - honvédségi terület, - sportterület, - temető, - hulladék-elhelyezés területe, (3) Beépítésre nem szánt területek: a.) zöldterület, b.) erdőterület, ezen belül: - véderdő, - turisztikai és egészségügyi erdő, - gazdasági erdő, c.) mezőgazdasági terület, ezen belül: - korlátozott használatú mezőgazdasági terület, - általános (árutermelő) mezőgazdasági terület, - kertes mezőgazdasági terület, d.) közlekedési terület, ezen belül: - általános (közúti) közlekedési terület, - vasútterület, - légiközlekedési terület (repülőtér), e.) vízgazdálkodási terület (vízfelület és vízmű terület). Az építés általános előírásai 7. (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad, és a) az épület lakóépület, akkor a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el, b) a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet. (2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége a 4. számú melléklet szerint számítható, b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret a 4. számú melléklet szerint számítható. (3) A Szabályozási Terven jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50 %-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. 39