S zege d- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

2 0 1 6 S zege d- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye 680 Ft 2 0 1 6

Szeged-Csanádi Egyházmegye T O R O N Y I R Á N Y K A L E N D Á R I U M 2 0 1 6

ASSISI SZENT FERENC IMÁJA Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek ott, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik. Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek. Mert aki ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre. Ámen.

Boldogasszony hava Böjtelő hava Böjtmás hava

6 JANUÁR BOLDOGASSZONY HAVA hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 28 4Titusz, Leona 29 5Simon 30 6Boldizsár 31 7Attila, Ramóna 1Fruzsina Elsőpéntek Újév, Szűz Mária Isten Anyja, a Béke világnapja 8Gyöngyvér 2Ábel Nagy Szent Vazul és Nazi anzi Szent Gergely püspökök 9Marcell 3Genovéva, Benjámin Karácsony 2. vasárnapja (Jézus Szent neve) 10 Melánia 11 Ágota 12 Ernő Urunk megjelenése (Vízkereszt) 13 Veronika 14 Bódog 15 Lóránt, Loránd 16 Gusztáv Urunk megkeresztelkedése 17 Antal, Antónia 18 Piroska, Margit 19 Sára, Márió 20 Fábián, Sebestyén 21 Ágnes Remete Szent Pál 22 Vince, Artúr 23 Zelma, Rajmund Évközi 2. vasárnap (Szent Antal apát) 24 Timót Árpád-házi Szent Margit 25 Pál 26 Vanda, Paula Boldog Özséb 27 Angelika Szent Ágnes 28 Károly, Karola Boldog Batthyány- Strattmann László 29 Adél 30 Martina Évközi 3. vasárnap (Szalézi Szent Ferenc) 31 Marcella, Gerda Szent Pál apostol megtérése Szent Timóteusz és Szent Titusz Merici Szent Angéla Aquinói Szent Tamás Évközi 4. vasárnap (Bosco Szent János)

FEBRUÁR BÖJTELÔ HAVA 7 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 1Ignác 8Aranka 15 Kolos, Georgina 9Abigél, Alex 16 Julianna, Lilla 3Balázs Szent Balázs püspök 10 Elvira 2Karolina Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő boldogasszony) Hamvazószerda (Szent Skolasztika) 17 Donát 4Ráhel, Csenge 11 Marietta A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária A betegek világnapja 18 Bernadett 5Ágota, Ingrid Elsőpéntek Szent Ágota 12 Lívia, Lídia 19 Zsuzsanna 6Dorottya, Dóra 13 Ella, Linda 20 Aladár, Álmos 7Tódor, Rómeó Évközi 5. vasárnap Könyörgőnap a világ éhezőiért 14 Bálint, Valentin Nagyböjt 1. vasárnapja (Szent Cirill és Szent Metód) 21 Eleonóra 22 Gerzson 23 Alfréd 24 Szökőnap 25 Mátyás 26 Géza 27 Edina Nagyböjt 2. vasárnapja 28 Ákos, Bátor Szent Péter apostol székfoglalása 29 Elemér 1 Szent Mátyás apostol 2 3 4 5 Nagyböjt 3. vasárnapja 6

8 MÁRCIUS BÖJTM ÁS HAVA hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 29 1Albin 2Lujza 3Kornélia 4Kázmér Elsőpéntek 5Adorján, Adrián 6Leonóra, Inez 7Tamás 14 Matild 21 Benedek 8Zoltán 15 Kristóf Nemzeti ünnep 22 Beáta, Izolda 9Franciska, Fanni 16 Henrietta 23 Emőke 10 Ildikó 17 Gertrúd, Patrik 24 Gábor, Karina Boldog Meszlényi Zoltán püspök 11 Szilárd 18 Sándor, Ede 25 Irén, Írisz 12 Gergely 19 József, Bánk Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese 26 Emánuel Nagyböjt 4. vasárnapja 13 Krisztián Nagyböjt 5. vasárnapja Ferenc pápa megválasztásának évfordulója 20 Klaudia Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja 27 Hajnalka Nagyhétfő 28 Gedeon, Johanna Nagykedd 29 Auguszta Nagyszerda 30 Zalán Nagycsütörtök 31 Árpád Nagypéntek 1 Nagyszombat 2 Húsvét vasárnap, Krisztus feltámadása 3 Húsvéthétfő

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 9 JÉZUS MEGKERESZTELKEDÉSE ÜNNEPÉN Jézus, a tömeg szeme láttára a Jordán vize téged is elborított, de mily kevesen ismertek fel! Ez a késedelmes hit fájdalmat okoz azoknak, akik szeretnek téged, és az a küldetésük, hogy megismertessenek téged a világgal. Engedd az apostolok és tanítványok utódainak, s a nevedet és keresztedet viselőknek, hogy előbbre vigyék az evangelizálás ügyét, támogassák azt imával, szenvedéssel, akaratod iránti bensőséges hűséggel. Ártatlanság Báránya, aki a bűnös magatartásában jelentél meg a Jordánnál, vonzz minket is a Jordán vizéhez! Hadd valljuk ott meg bűneinket, és tisztítsuk meg lelkünket. Amint a megnyílt egekből az Atya hangja hallatszott, akinek kedve telt benne, ugyanúgy miután győzelemmel kiálltuk a próbát, a feltámadás hajnalán hadd halljuk mi is a mennyei Atya hangját, aki elismeri, hogy a gyermekei vagyunk! Szent XXIII. János pápa imája

10 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS NYITOTTAN AZ EGÉSZ TÁRSADALOM SZOLGÁLATÁRA Interjú Kiss-Rigó László püspökkel Ha értékelni szeretnénk a Szeged-Csanádi Egyházmegye 2015-ös évét, melyek lennének azok a fontosabb programok, fejlesztések, amelyeket ki kell emelni? Jó néhány fontos esemény volt az Egyházmegye életében. Ezek közül a Szent Gellért-hetet a szokásosnál kiemeltebb módon ünnepeltük, mivel egybeesett a dóm-projekt befejezésével. Ismét liturgikus használatba vettük a dómot, amely az egész egyházmegye közösségét jelképezi, tehát igazi közösségi ünnepet tartottunk. Békéssámsonban az ötven évvel ezelőtt lerombolt templom helyett ebben az esztendőben sikerült felépítenünk és átadnunk a helyi közösségnek egy új templomot. Egyébként az elmúlt esztendőben templomaink felújítására közel 200 000 000 forintot tudtunk költeni főleg pályázati források segítségével. Köznevelési intézményeink hálózatában is fejlesztések történtek mintegy 900 000 000 forint értékben. Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen új épületekkel bővítettük iskoláinkat, megalapítottuk saját pedagógiai intézetünket, Békésen szakképző iskolát vettünk át. De az élet minden területéről hozhatnék példát. A célunk az volt, hogy mindazokkal, akik a társadalmat szolgálják, legyen az kormány, önkormányzat vagy bármilyen más szervezet, együttműködjünk. A dóm belső terének a felújítása tehát befejeződött. Most mi következik? A célunk az, hogy új funkciókkal szolgáljon az az értékes belső tér, ami korábban is létezett. A nagy újdonság az altemplom, ami ezidáig szinte kizárólag urnatemetőként szolgált. Ez is megmarad, csak kulturáltabban, esztétikusabb körülmények között. De lesz itt hely konferenciateremnek, kiállításnak, büfének, étteremnek és sok minden másnak is. Most az altemplomban a kiállítá-

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 11 sok berendezése, a vitrinek elhelyezése, címkézések, díszítések zajlanak. Fönt, a templom belső terében nagy, látványos változás a baldachinnak a kupolatorony alá, a középpontba helyezése. Nem öncélúan találtuk ezt ki, hanem azért, hogy a szentmise ünneplését ami ugye elsődleges célja a templomnak így jobban a II. Vatikáni Zsinat liturgikus buzdításainak, előírásainak, szabályainak megfelelő módon tudjuk végezni. További újdonság a dóm tornyának látogathatóvá tétele. Alkalmanként eddig is fel lehetett menni, és onnan körülnézni, de most erre szervezett formában, mindennap lehetőség adódik. A kiállítótér, a konferenciaterem szerepe mi lesz? Bevinni olyan embereket is a templom falai közé, akik egyébként nem mennének oda? A templom mindenkinek az otthona. Nemcsak a templomba járóké, nemcsak a papíron katolikusoké, nemcsak a magukat vallásosnak tartó embereké, hanem azoké is, akik nem is tudnak róla. Az egyháznak nem az a küldetése, hogy belterjes módon, egymás vállát veregetve, egymást biztatva, a világtól elkülönülve, egyfajta elitnek tartva magunkat éljünk. Nyitottan az egész társadalom szolgálatára kell lennünk. Ez a dolgunk. Most, a templom felújítása kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy azok is kapcsolatba kerüljenek a keresztény értékrenddel, akiknek egyébként eszükbe sem jutna, hogy szentmisére eljöjjenek. Ezt a célt szolgálják majd a kulturális, tudományos és egyéb közösségi rendezvények. A lényeg az, hogy mindenkinek legyen lehetősége találkozni, rácsodálkozni, ha tetszik gazdagodni a keresztény értékrendből. Mindezt megpróbáljuk logisztikai szempontból korszerű, vonzó módon megszervezni. Mikor zárul a dóm teljes felújítása? A felújítás több részből áll. A jelen projektben arra már nem volt keret, hogy a külső homlokzatot teljesen rendbe hozzuk, csak a legszükségesebb problémákat így a balesetveszély elhárítását sikerült eddig megoldani. Az ilyen jellegű munkálatok végső terminusa pályázatok, anyagi lehetőségek és önerő függvénye. A székesegyház fizikai értelemben vett teljes felújítása tehát még jó néhány évig eltarthat. Ennek egyik állomása 15 év múlva biztosan le fog zárulni, amikor az egyházmegye közössége fennállásának ezer évét, millenniumát és a dóm átadásának százéves jubileumát ünnepli. Az eseményt közösségi célú programokkal és infrastrukturális beruházásokkal, fejlesztésekkel is emléke-

12 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS zetessé tesszük. Mindezek lényege, hogy identitásunkban és küldetésünkben erősödjünk. Szent Gellért volt az egyházmegye első püspöke. Már érintettük beszélgetésünk elején a Szent Gellért-ünnepet. Milyen fejlődésen ment keresztül ez a mára már igen nagyszabásúvá vált rendezvénysorozat? Ennek régi hagyománya van, ami még visszanyúlik azokba az időkbe, amikor nem Szegeden volt az egyházmegye központja mert az csak az 1920-as évek végére került ide, hanem Temesváron. A Szent Gellért-nap programjai, az ifjúsági találkozó, a különböző rendezvények, az utóbbi években a komolyzenei Szent Gellért Fesztivál mind azt a célt szolgálják, hogy Szent Gellért tiszteletét ápoljuk, másrészt az egyházmegye identitását erősítsük, közösségi élményekben gazdagodjunk. Továbbá sugározni is szeretnénk kifelé a keresztény kultúrát és a szellemiséget. Hogyan van jelen az egyházmegye első püspöke a katolikus közösség életében? Nem akárki volt az egyházmegye első püspöke, hanem Szent Gellért. Egyrészt szent volt, és az egyházban a szenteket nem csupán tiszteljük, hanem megpróbáljuk követni a példájukat. Másrészt a közbenjárásukra is számítunk. Az egyházon és az egész emberiség családján belüli szolidaritás ilyen szempontból azt jelenti, hogy nemcsak emlékezünk a halottakra, hanem tehetünk is értük: a szeretetünkkel az ő végső célba jutásukat segíthetjük. A szentek pedig fordítva: a közbenjárásukkal ők segíthetnek bennünket. Ilyen szempontból sajátos kapcsolat is fűz bennünket Szent Gellérthez. A történelmi Csanádi Egyházmegye központja száz éve még Temesváron volt, és területének nagy része a jelenlegi országhatáron kívül esik. Püspök úrnak milyen a kapcsolata az országhatárokon kívül eső utód-egyházmegyékkel? A mi történelmi egyházmegyénk mai utódai a Nagybecskereki Egyházmegye Szerbiában, a Temesvári Egyházmegye Romániában és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Magyarországon. Nemcsak az én időmben lassan tíz éve vagyok püspöke az egyházmegyének, hanem hagyományosan nagyon jó személyes, baráti és intézményi kapcsolatok élnek a három testvér-egyházmegye között. Ebbe én már szinte belenőttem. Bár minden egyházmegye testvéregyház a katolikus egyházon belül, a mienk egy különleges kapcsolat a közös múlt miatt.

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 13 Az Európai Unióba irányuló migrációban sokáig éppen a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt a leginkább érintett. Hogyan élték meg a rendkívüli helyzetet? Azt is mondhatnám, hogy privilegizált helyzetben voltunk, mert az egyházmegye határa egybeesik az országhatár azon részével, ahol illegálisan naponta több ezren léptek be az országba. Így a kérdést egy kicsit összetettebb módon ismerhettük meg, mint azok, akik a sajtóból, esetleg hamisított vagy manipulált információkból tájékozódtak. Először mindannyian úgy gondoltuk, hogy menekültek érkeznek. Ma már tudjuk, hogy elsősorban nem menekültekről volt szó, hanem migránsokról. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy ráadásul szervezett, irányított migrációról van szó, amelynek az összetett következményeiről, veszélyeiről itt most nincs lehetőség részletesen szót ejteni. Az egyházmegye két dolgot szűrt le: az egyik, hogy ha bárkinek, akivel találkozunk és valóban szüksége van a segítségünkre, akkor azt az Evangélium alapján kötelesek vagyunk megadni. Nem vallásos nyelven ezt humanitárius segítségnek nevezik. Ezen a téren, azt hiszem, nem teljesítettünk rosszul. Ma már erre nincs szükség, inkább azt tesszük, amit korábban is, csak fokozottabban és célzottabban: segítjük azokat a szegény országokban élő közösségeket főleg a keresztényeket, hisz elsősorban velük kell szolidárisnak lennünk, melyek Kiss-Rigó László püspök (Fotó: Dévényi Endre) nálunk

14 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS sokkal rosszabb anyagi helyzetben és környezetben élnek. Akik igazán rászorulnak, otthon maradtak. Most elsősorban a Szíriában élő keresztényekre és a hozzájuk hasonló csoportokra gondolok. Mi őket szeretnénk segíteni, mert lelkiismeretbeli kötelezettségnek tartjuk mindezt. A Szeged-Csanádi Egyházmegye nagy gondot fordít arra, hogy az itt élő szegény, de tehetséges fiatalok fejleszthessék képességeiket. Ennek egyedülálló formája a saját fenntartású futballakadémia. Hangzatos ez a futballakadémia elnevezés. Egyházmegyénk abban kiemelkedő, hogy a köznevelési intézményhálózata nagyobb, mint a legtöbb egyházmegyéé. Négy alföldi megyében, 41 településen 31 óvoda, 37 általános iskola, 4 középiskola és 6 kollégium fogadja a gyermekeket, illetve a tanulókat összesen mintegy száz úgynevezett feladatellátási helyen. Idén szeptemberben 1900 óvodás, 5700 általános iskolás, 1900 középiskolás várt az évnyitóra. A 9500 gyermek, diák fejlődését 800 tanár, pedagógus és 350 munkatárs segíti. Ezek között a futballakadémia azt jelenti, hogy az egyik kollégiumunkban, két köznevelési intézményünkben vannak olyan diákok is, akiknek a megfogalmazott vágyuk, céljuk és igazolt tehetségük révén esélyük is nyílhat rá, hogy profi futballista legyen belőlük. Mi az ő nevelésükhöz, képzésükhöz, oktatásukhoz szeretnénk hozzájárulni. Tehát a futballakadémia nem más, mint egy kollégium, egy iskola és egy sportpálya-komplexum. A kollégiumban nevelők vannak, az iskolában tanárok, a pályán pedig szakképzett edzők, azaz mindenhol elkötelezett szakemberek. Nálunk egy kézben van mindez, tehát nincs konfliktus az iskola, a sport és a kollégium vagy a család között, mert mindannyian azt próbáljuk segíteni azonos értékrendet szolgálva, átadva, hogy ezek a fiatalok célba juthassanak. Olaszországban természetes, hogy majdnem minden plébániának van saját sportpályája, saját egyesülete. Ott az emberek elsősorban az egészség, de a közösségi élmény miatt is sportolnak. Aztán ahogyan a tehetségek kibontakoznak, lehetőséget kapnak, hogy tovább menjenek. Nálunk erre a diktatúra évei alatt nem volt lehetőség. Iskolánk sem volt, nemhogy saját sportegyesületünk, sportpályánk. A futballakadémia, 25 évvel a rendszerváltás után még mindig érdekességnek tűnik ahelyett, hogy természetes lenne. Mindenhol így kellene működnie.

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 15 Az oktatásügynél maradva: a Gál Ferenc Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatáról mit lehet elmondani? Nagyon jó a kapcsolat mind személyes, mind intézményi szinten. Nyilvánvaló, hogy azért van értelme ennek a kapcsolatnak, mert a diákokat, a fiatalokat szolgálja. Nagyon sok megnyilvánulása, megvalósulása van ennek. Legutóbbi megállapodásunk értelmében az egyházmegyei főiskola hittanár szakja mellé az egyetem bármely tanárszakját fel lehet venni. Az együttműködés kiterjed más képzési és tudományos együttműködésre is: közös kutatások, fejlesztési projektek indítására, könyvtári és kollégiumi együttműködésre. Az egyetem partnerséget biztosít a Gál Ferenc Főiskola regionális felsőoktatás-fejlesztési programjához is. Főiskolánk Szegeden, Szarvason, Békéscsabán, Mezőtúron is jelen van. Messze többről van szó tehát, mint teológiaoktatásról. Azért is nem hívjuk ma már Gál Ferenc Hittudományi Főiskolának, mert nem csak hittudományi kara van. A szarvasi és a mezőtúri főiskolai karok átvétele is az ő kezdeményezésük volt? Nem hivatalos kezdeményezés volt először. Az érintettek és a korábbi fenntartó szándékára volt szükség ahhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások, amelynek például Szarvason az lett az eredménye, hogy pedagógiai karral, azon belül tanítóképző és óvónőképző intézménnyel, gyakorlóiskolával is bővültünk. Van-e kilátásban további felsőoktatási bővülés? Ha megkeresnek bennünket, és tudunk segíteni, akkor azt örömmel megtesszük, de olyan célunk nincsen, hogy tovább bővítsük az intézményhálózatunkat. Ám ha tudunk szolgálni, segíteni, akkor nem fogunk elzárkózni. Az egyházmegyei felsőoktatás sajátos eleme a papi szeminárium. A papképzésben melyek a legfontosabb irányelvek? A papképzés feladata, hogy azok a fiatalok, akik alkalmasnak érzik magukat arra a szolgálatra, amit papságnak nevezünk a katolikus egyházban, azok minden elméleti és gyakorlati ismeretet megkapjanak. Ezt szolgálja többek közt a teológiaoktatás, valamint a gyakorlati ismereteket, tapasztalatokat közvetítő képzés, melynek az is feladata, hogy a szeminaristák lelki értelemben és sze-

16 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS mélyes tulajdonságaik alapján is alkalmassá váljanak. Végül az egyház dönt. A papsággal nem úgy van, hogy aki levizsgázik, az automatikusan megkapja a diplomát. Ahhoz, hogy valaki papként szolgáljon, az egyháznak is ki kell fejeznie, hogy alkalmasnak tartja. Sokat hallunk ma a paphiányról. Mennyire érinti ez a kérdés a Szeged- Csanádi Egyházmegyét? Bizonyos szempontból van paphiány, más szempontból nincs. Attól függ, hogy mit várunk el. Ha azt nézzük, ami Magyarországon, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében vagy világviszonylatban száz évvel ezelőtt megszokott volt a lelkipásztori ellátás szempontjából voltak plébániák, ezekben volt egy plébános és több káplán, akkor ez így már nem működik. Ha ezt a struktúrát, ezt a módszert szeretnénk folytatni, akkor ehhez messze nincs elég pap. Magyarországon sem, máshol sem. De egész más most már a feladata egy papnak, és a mai társadalomban egészen más keretek között kell végezni a szolgálatát. Ilyen értelemben paphiányról nem beszélhetünk. Ha többen lennénk, úgy is sok tennivaló akadna, de ha kevesebben lennénk, akkor is megoldanánk valahogy a feladatokat. Szerintem inkább szinkronban kell lenni az idők jeleivel és a Gondviseléssel, a Legfőbb Pásztorral, a Feltámadt Krisztussal. Vele kell törekedni arra, hogy a legjobban tudjuk lelkipásztorilag szolgálni azokat, akik ránk vannak bízva. Ennek a struktúrái, módszerei változhatnak. Az a kérdés, hogy most, a jelenlegi körülmények között örömmel tudjuk-e a szolgálatot végezni. Jelenthet megoldást a világiak fokozottabb bekapcsolása az egyházközségek életébe? Igen, de ez tipikusan olyan kérdés, hogy ha tízszer ennyi pap lenne, akkor is rendkívül fontos lenne a világiak részvétele. Mert nem azért van szükség világiakra, mert a papok már kevesen vannak, hanem ettől függetlenül: mindenkinek megvan a feladata az egyházban. A szemináriumba jelentkezők honnan érkeznek? Gondolom, nemcsak az Egyházmegye területéről, hanem máshonnan is. Adott esetben jönnek-e határon túlról tanulni ide fiatalok? Korábban valóban jellemző volt itt, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, hogy Romániából: Partiumból is, meg Erdélyből is jó néhányan érkeztek,

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 17 és végezték el a főiskolát illetve a szemináriumot, és lettek papjai az egyházmegyének. Ma már ez ritkább. De nincs megszabva: aki papként akar szolgálni az egyházban, jelentkezhet a világ bármely részén szerzetesnek, vagy egyházmegyében is végezheti a szolgálatát. Attól kezdve, hogy valaki diakónus ez tanulmányi szempontból az utolsó éveket jelenti, jogi kapcsolatba kerül egy egyházmegyével vagy egy szerzetesközösséggel. A Szeged-Csanádi Egyházmegye kötelékében szolgáló papok nagyrészt ma már a Szeged-Csanádi Egyházmegye területéről jönnek, de azért előfordul, hogy például a határon túl található Szabadkai Egyházmegye mivel saját szemináriuma nincs hozzánk küldi a fiataljait. Vagy a határon belül, a szomszéd Kalocsai Egyházmegyéből is érkeznek hozzánk. Mivel ott sincs szeminárium, minden évben jó néhány fiatal végzi nálunk a tanulmányait. Több templom is épült az elmúlt években az egyházmegye területén Minden évben megcélozzuk, hogy egy új templomot építsünk. Sok ilyen település van még, ahol a 2. világháború után lerombolt templomokat nem sikerült újjáépíteni. Tavaly Nagylakon, az idén tavasszal pedig Békéssámsonban adtunk át új templomot, ahol még az 50-es években dózerolták le az eredeti épületet. Ezeket az új alapításokat milyen szempontok vezérlik? Szintén a hívek kérése? A helyzet adva van: bárhol, ahol van egy település, és ennek a településnek a része egy katolikus közösség, legyen az egy család, tíz család vagy tízezer ember nyilván a méret nem mindegy, ott legyen egy korszerű, a konkrét közösségre szabott templom. A legfontosabb elvárás a liturgikus cél teljesítése, hogy az épület biztosítsa a vasárnapi szentmisén való részvételt, de szolgáljon közösségi célokat is. A cél, hogy minden közösségnek legyen otthona. Mindegy, hogy többségben van az adott településen a katolikus közösség, vagy kisebbségben. Ahol vannak katolikusok, ott álljon rendelkezésükre megfelelő templom, közösségi ház. Küszöbön a 2016-os esztendő; hogy tekint Püspök úr az új évre? Sok olyan feladat van egy intézmény életében, amit előre kell tervezni és sok minden van, amit viszont nem tudunk előre megtervezni. Egyfajta újdonság

18 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS az újesztendőben, sőt már december 8-tól, hogy Ferenc pápa meghirdette az Isteni Irgalmasság Évét. Gyakorlatilag 2016-ra, de valójában december 8-án kezdődik ez az év. A lényeget egy jelképes gesztus is szimbolizálja: a pápa ünnepélyesen megnyit egy kaput a Szent Péter-bazilikában. Erre mi is készülünk és utaltunk is rá az imént a dóm tereinek a megnyitása kapcsán. De ezt bármely közösség, plébánia, templom, székesegyház megteheti, amely azt akarja jelezni, hogy nemcsak azoknak az otthona a templom, akik liturgikus célból rendszeresen odajárnak, hanem mindenkié. Nem a közösség felhígításáról van szó, hanem arról, hogy mindenki otthon érezheti magát, és ezt jól kifejezheti a kapunyitás. Az év folyamán szervezett programok, rendezvények, események azt célozzák, hogy minden ember érezze át: mindenkit szeretettel vár nem is az egyház, hanem maga Isten. Az interjút Antal Zsolt és Barlay Tamás készítette

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 19 TISZA PARTJÁN MANDULAFA VIRÁGZIK Ti - sza part - ján man - du - la - fa vi - rág - zik, A vi - rág - ja víz - be hull és el - á - zik. Te - rem - jen a man - du - la - fa man - du - lát, man - du - lát, Cson-go - rá - don ne - ve - lik a szép le - ányt. Tisza partján jegenyefa virágzik, A virágja vízbe hull és elázik. Teremjen a jegenyefa jegenyét, jegenyét, Csongorádon nevelik a szép legényt.

20 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS Móra Ferenc A CINEGÉK KIRÁLYA Most már tudom, hogy a kishúgom torokgyíkban halt meg. Akkor még az orvosok se nagyon ismerték ezt a bajt, gyógyítani se tudták. Azzal se igen törődtek, hogy egyik gyerekről könnyen ráragad a másikra. Arra meg nyilván senki se gondolt, hogy én a körte-muzsikával a halált hordhatom a zsebemben. Gyerekkönny hamar kicsordul, hamar fölszárad. Egy-két nap múlva a nagy szomorúság után már egész vígan éltem világomat. A kukoricaföldünkön találtam egy szép nagy tököt. Arról eszembe jutott, hogy jó lenne cinegét fogni. A cinegefogás nekem mindig kedves téli mulatságom volt. Persze nekem nem az orrom fogta a cinegét, mint a mostani gyerekeknek. Tökből csináltam a cinegefogót, kitettem a kerítés tetejére vagy a kút kávájára, s estefelé már rendesen benne jajveszékelt a szegény kis fogoly: Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék! Ilyenkor én mindig a két tenyerem közé csuktam a fekete sapkás kis madarat, s lestem vele Messzi Gyurkát, az öreg csőszt: Nézze, Gyurka bácsi, milyen cinegém van nekem! Milyen ugyan? neszelt ki Gyurka bácsi a nagy báránybőr sapkából, aztán kelletlenül legyintett a kezével. No, ezért ugyan kár volt azt a szép nagy tököt elprédálni, hiszen ez csak olyan paraszt cinege. Hát van másforma cinege is? Meghiszem azt, hékám. A cinegék királya, az a valami. Azt kellene megfogni, gyerekem. Az viszi a szerencsét a házhoz. No, erre én mindig elszomorodtam, és kiröpítettem a markomból a paraszt cinegét. Küncsücsü, küncsücsü, küncsücsü! kiabálta vissza hálásan a madárka

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 21 a sövény ágai közül, de én bizony meg nem vigasztalódtam arra, hogy ő most már kint csücsül. Eszem-lelkem csak a cinegekirályon volt már nekem akkor. Hát aztán milyen királyuk van a cinegéknek? faggattam Gyurka bácsit. Van annak koronája is? Van ám, szolgám! Kék koronája, rózsaszín palástja, fehér mellénye, piros csizmája van a cinegekirálynak. De legkönnyebben megismerszik arról, hogy hosszú fekete bársony a szakálla. A kerek világon egy madárnak sincs olyan. Attól fogva aztán mindig lestem a cinegekirályt, de sohase került elő. Hallani se hallott róla senki, csak Messzi Gyurka, az pedig mindig fabulás ember volt. Az édesapám meg is pirongatta érte, hogy mit ámít ilyen mesékkel. Nem mese az, Márton szomszéd erősítgette az öreg. Láttam én egyszer még a fészkén is a nádasban. Még a szavát is hallottam. Azt mondta, hogy: csitt, csitt! Álmodta kend azt, bátya nevetett az édesapám, s magam se igen hittem többet a cinegék királyában. Hanem ekkortájt megint hírt hallottam róla. Messzi Gyurka újságolta, hogy mikor hajnalban kerülte a szőlőt, látta a cinegekirályt a bogáncskórók tetejében. Most nyáron? vetettem ellen. Hiszen télen van a cinegék járása, mert olyankor nincs nekik mit enni az erdőben. Drótoztasd össze a fejedet, öcsém, hogy szét ne vesse az a nagy ész! fortyant föl az öreg. Nem úgy van ám az a cinegekirálynál, mint a szegényfajta cinegénél; az akkor jön-megy, amikor ő akar. Vizsgázza a népeit, ahogy neki tetszik. Hát ez jutott eszembe most, ahogy ezt a szép nagy tököt megláttam. Megcsináltam a fogót, és kitettem az ól tetejére, szerencsét próbálni. Egy kis óra múlva látom ám, hogy valami hosszú farkú madárkára csapódik rá a kelepce ajtaja. Jaj, tán a cinegekirály! dobbant nagyot a szívem, s nyargaltam oda az ólhoz ész nélkül. Az volt az csakugyan. Kék a feje, fehér a melle, rózsaszín a háta, fekete bársony a szakálla. Szakasztott olyan, amilyennek Gyurka bácsi mondta. Még a szava is az: Csitt, csitt!

22 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS Ijedten nézett rám az aranyszínű szemecskéjével, ahogy a markomba vettem. De nem haragosan csittegett, csak félénken. Úgy, hogy egyszerre megfájósodott a szívem, mert a testvérkém utolsó tekintetének az emléke nyilallott bele. Egyszerre szétnyitottam a markomat: Eredj haza, cinegék királya, a népeidhez! A madárka kirebbent a kezemből, de nem surrant el mindjárt. Háromszornégyszer körülrepkedett, mintha mondani akarna valamit: Csin-csin-csin csengett a hangja, mint a karácsonyi angyal kis ezüstcsengője. Engem hirtelen végigborzongatott a hideg, s ahogy befutottam a szobába édesszülémhez, egyszerre eszembe jutott, amit Messzi Gyurka mondott: No, nem tudom, nem szalajtottam-e el a szerencsemadárral a szerencsémet. El biz azt, másnap már én is ott feküdtem a tisztaszoba nagyágyában, este elővett a láz, s Titulász doktor bácsi énfelettem is törülgette már a pápaszemét: Torokgyík biz ez, lelkem, mint a másiké volt! Ettől fogva aztán napokig nem tudtam magamról semmit. Csak arra emlékszem, hogy amint egyszer fölnyitottam a szememet, nagy fekete madár gubbaszkodott az ágyam végiben. Olyanforma volt, mint a holló, s ahogy a szemét rám szegezte, dideregni kezdtem. Kergessék el, kergessék el! sikoltottam el magamat. Nagy riadalom támadt arra a szobában. Az édesapám, az édesanyám, a Titulász doktor, mind a madarat hajszolta. Nem ért az semmit. A madár felröppent, keringett körülöttem, s mikor leszállt, közelebb volt hozzám, mint azelőtt. Utoljára már a fejemnél ült a csúf fekete madár. Csak hallottam, ahogy az alsó, felső csőrét egymáshoz reszelte, de látni nem láttam, mert a szememet nem mertem kinyitni. S ekkor egyszerre valami halk csittegést hallottam a szobában. Csitt, csitt, csitt, csitt! De erre már bátorságra kaptam, és kinyitottam a szememet: Hiszen ez a cinegekirály! Az volt az csakugyan, de alig lehetett ráismerni. A szeme égett, mint a tűz, a szakálla lobogott, mint a zászló, égnek meredt minden tolla, s kis csőre csattogott, mint valami kard.

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 23 Csitt, csitt, csitt, csitt! vágott a fejéhez haragosan a nagy fekete madárnak. Segítsetek neki! néztem könyörögve apámékra, de meg se moccant senki. Ült mindenki mereven, és kisírt szemmel nézett maga elé. De nem is kellett segítség az én cinegekirályomnak. Sürgött-forgott, cikázott, mint a villám, a nagy, otromba madár körül, amely hiába kapkodott utána. Utoljára nagyot koppantott a fejére, arra fölrebbent a nagy lomha madár, károgott egy keserveset, és kilebbent az ablakon. Csin-csen, csincsen csilingelt utána diadalmasan a cinegekirály ezüstcsengettyűje. Én pedig felültem az ágyban és elnevettem magamat: Jaj, de jó, hogy elment! Szüleim sírva-nevetve borultak rám, és boldogan kérdezték: Ki ment el, lelkem gyermekem? Hiszen nem volt itt senki. Dehogynem volt! Hát az a nagy fekete madár? Elkergette az a kis cinegekirály, ni! mutattam rá a madaramra, aki a fogas szélére szállt pihenni. Nini, észre se vettük! tekintett oda édesapám. Bizonyosan az előbb repült be, mikor szellőztettünk. Nagyon helyes kis madár, szakállas cinegének hívják. Nem szóltam semmit, de tudtam, hogy az a cinegekirály, és az kergette el mellőlem a halál fekete hollóját.

24 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS Csanád Béla A LEGKISEBB PÁSZTOR Tudom, költő is volt a pásztorok közt: a legkisebb, a legfiatalabb. Dalolva ment az úton, örömében ugrándozva a csillagok alatt. Ó, hogyha én is tiszta szívvel, vigadva mennék látni a csodát, és imádni a gyermekarcú Istent, mint imádta ő rejtőző Urát. Az istálló sötét barlang. A titkát, bár fölötte száz angyal énekel, csak költők értik igazán s a szentek. Bennük a Gyermek új otthonra lel. Leszek én is gyermek, mint az a pásztor ott Betlehemben. Ugrándozva ment a kis Jézushoz, hittel énekelve. Mert költő volt. Egyszerű kicsi szent.

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 25 EGYHÁZMEGYEI MOZAIK Válogatás a Toronyirány magazin 2015-ös tudósításaiból ÁTADTÁK AZ ELSÔ GELSEY VILMOS-DÍJAKAT Jelenits István piarista szerzetes, teo lógus, tanár kapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete (SZEGEPI) által adományozott első Báró Gelsey Vilmos-nagydíjat, az úgynevezett Báró Gelsey Vilmos-díjjal pedig Tóth József könyvvizsgálót tüntették ki. A budapesti Szent Gellért Szállóban 2014. december 17-én Gelsey Vilmos jelenlétében, a 93. születésnapján rendezett díjátadón elhangzottak szerint Jelenits István piarista szerzetes, magyar- és hittanszakos pedagógus a katolikus keresztény nevelés ügyéért, a magyar köznevelésért végzett kiemelkedő pedagógiai munkásságáért, sok nemzedék Jelenits István átveszi a Báró Gelsey Vilmos-nagydíjat Kozma Gábortól, a SZEGEPI főigazgatójá- javára végzett nevelő szolgálatáért kapta a nagydíjat. Tóth József tól. Középen Kiss-Rigó László püspök. (Fotó: SZEGEPI Bodó Gábor) könyvvizsgálót az eseményen felolvasott indoklás szerint sok évtizedes munkássága során a katolikus keresztény nevelés ügyéért, a magyar köznevelésért végzett elkötelezett, kiemelkedő gazdasági szakértői munkája alapján ismerték el a Báró Gelsey Vilmos-díjjal. Az igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő az 1990-es évek óta szolgálja tudásával az egyházat.

26 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS A SZEGEPI a kétfokozatú díjjal azokat ismeri el, akik akár egyházi, akár más fenntartású köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozva már hosszabb ideje szolgálják a katolikus, keresztény nevelés ügyét, és munkájukban, életvitelükben a környezetüknek is példát mutatnak. KOMOLYZENEI VIRTUÓZOK SZEGEDEN A Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében rendezett vízkereszti koncerten Kiss-Rigó László püspök köszöntője után a Magyar Televízió Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató produkciójának hét versenyzője mutatkozott be a megjelent közönségnek. Hazánk első komolyzenei tehetségkutató műsorának döntőjéig két szegedi tehetség is eljutott, Szauer Bianka és Tóth Bettina, akik a Klebelsberg-teremben is megcsillogtatták tehetségüket. Egy különleges produkciót is hallhatott a közönség, amely a Virtuózok műsorában egyszer sem csendült fel. A tinik korcsoportjának két versenyzője, Tóth Bettina és Sándor Zoltán közösen még csak egyszer játszották nyilvános fellépésen a Bach és Gounod A szegedi virtuóz kislány: Szauer Bianka nevével fémjelzett Ave Mariát. Ez (Fotó: Gémes Sándor) a mű zárta az emlékezetes koncertet. EGYSZERRE GYULAI ÉS KATOLIKUS SZIMBÓLUM Új, a Nádi Boldogasszonyt ábrázoló szobrot áldott meg Kiss-Rigó László püspök a gyulai városi televízió épületében. Szimbolikus esemény szimbolikus személyiséggel! mondta a szoborállítás kezdeményezője, a Gyula Televízió ügyvezető igazgatója. Antal Zsolt kiemelte: Gyula város védőszentje, a Nádi Boldogasszony a vallásos és a nem vallásos emberek számára egyaránt üzenetértékkel bír. Számunkra különösen fontos Szűz Mária alakja, hiszen nincs még egy olyan személyiség, aki jobban kifejezné a Szeged-Csanádi Egyházmegye

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 27 tulajdonában működő Gyula Televízió egyházi és helyi-közszolgálati küldetését. A szobrot Görgényi Ernő polgármester és Kovács József, a térség országgyűlési képviselője leplezte le, majd ezután Kiss-Rigó László püspök áldotta meg: Az advent programjába nagyon szépen belesimul ez a jelképes cselekmény, melynek most tanúi vagyunk. A Nádi Boldogasszony szobor jól kifejezi, egyben erősíti a Gyula Televízió identitását, erősíti a közösséget és a küldetéstudatot fogalmazott a fenntartó képviseletében a főpásztor. A szobor Kun Éva, Veresegyházon élő keramikusművész alkotása. A művész kiemelte, olyan Máriaszobrot szeretett volna készíteni, mely magán viseli az alföldi táj jellegzetességeit, és igyekezett visszaadni a Mária-lányok ruházatát. Ezért került korona helyett sudár, az alakot fölemelő párta a szobor fejére. (Fotó: Imre György) BALASSI-KARD SZENTELÉS HÓDMEZÔVÁSÁRHELYEN Január végén a vásárhelyi Szentháromság-templomban áldotta meg Kiss-Rigó László püspök azt a két Balassi-kardot, amelyet a költő névnapján két költőnek adott elismerésül a díjat létrehozó alapítvány. A Balassi-kard az európaiságról szól, hiszen a XVI. században volt egy olyan költőnk, Balassi Bálint, aki jónéhány nyelv mellett az ellenség nyelvét, a törököt is megtanulta, sőt még török verseket is fordított magyar nyelvre nyilatkozta az irodalmi díj alapítója, Molnár Pál. A Balassi-kardot azok a költők kaphatják, akik a száz legjobb európai közé tartoznak. A kardokat megáldó Kiss-Rigó László szentbeszédében a kard szimbolikus jelentéséről beszélt: A kard Isten szavához hasonlatos, míg a művészek olyan elkötelezett emberek, azaz apostolai saját területüknek, akik az igazságot, az értéket keresik, és azt közvetíteni kívánják a többi ember felé. A szablyákat február 14-én, Bálint napján Budán adták át az idei két díjazott részére: Kiss Anna József Attila-díjas magyar költőnőnek és Muzafer Dzaszohov

28 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS oszét műfordítónak, aki számos magyar költeményt, közöttük Balassi verseit oszétra, a hazánkban élő jászok rokonainak nyelvére fordította. TEMPLOMSZENTELÉS BÉKÉSSÁMSONON Közel 60 év után újra saját templomukba járhatnak Békéssámson katolikus hívei. Március 28-án felszentelték a dél-békési település széleskörű összefogással megépített új templomát. Az 1946-ban lerombolt régi épület emlékét őrizve az új kegyhelyet is Sarlós Boldogasszony védelmébe ajánlották. A templomot felszentelő Kiss-Rigó László püspök szentbeszédében az egyházmegyei templomépítések mögötti mozgatórugókról beszélt: Az egyházmegyének az a szándéka, hogy minden katolikus közösségnek legyen saját temploma, bármilyen kicsi, akár csak néhány családból álló is az. A Germán Géza által tervezett templom építési költsége 100 millió forint, melyből 40 millió forintot az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 60 millió forintot pedig az egyházmegye biztosított. A szentmisén részt vett Balog Zoltán miniszter is, aki a templom szerepéről beszélt: A templomok körül létrejött egyházi közösségeknek kulcsszerepük van a közösségi élet szervezésében. Minden új templom felépítése azt üzeni, hogy a közösség élni akar. A sámsonival együtt a Szeged-Csanádi Egyházmegye területén az elmúlt hat évben összesen öt új templomot szenteltek fel, a jövőben pedig továbbiak építését is tervezik. (Fotó: Gémes Sándor) LUCA VOLONTÉ OLASZ POLITIKUS SZEGEDEN Kiss-Rigó László püspökkel folytatott egyeztetést április közepén Luca Volonté olasz kereszténydemokrata politikus. A megbeszélésen a család, az emberi élet, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság aktuális kérdéseit vitatták meg.

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 29 Volonté az egyik legnagyobb problémának az Euró pai Unió által kényszerített hivatalos családértelmezést nevezte. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy komoly fenyegetést jelent Európa számára a homoszexuális kapcsolatok házasságként való jogi elismerése. A család történelmi intézménye elleni támadás a keresztény Európa, és végső soron az Isten képmására teremtett ember elleni támadás. Volonté a témakörrel kapcsolatosan pozitív példaként hivatkozott a magyar Alaptörvényre, amely az első olyan európai alkotmány, ami kijelentette, hogy házasság egy nő és egy férfi között jöhet létre, és a család alapját a házasság képezi. A találkozón a felek megtárgyalták a keresztényekkel szemben világszerte évről évre erősödő agreszszió és intolerancia okait, illetve az ezzel kapcsolatban előttünk álló feladatokat. Megállapodtak abban, hogy a jövőben konkrét projektekben együtt kívánnak működni az emberi méltóság, a család, a vallásszabadság védelme érdekében. A TE UTAD A TANULÁS PROGRAM A KERESZTÉNY ROMA SZAKKOLLÉGIUM HALLGATÓINAK A Magyar Tehetségsegítők Szervezete (MATEHETSZ) támogatásával a Tehetséghidak Program keretében a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói pályaorientációs napot szerveztek április végén, melyen hátrányos helyzetű, 12 14 éves, pályaválasztás előtt álló fiatalok vettek részt a Korinta Alapítvány tanodájából, valamint a Szegedi Roma Tanodából. A szakkollégium hallgatói így fogalmazták meg röviden a program célját: feladatunknak érezzük, hogy segítsük a roma és nem roma fiatalok továbbtanulását, felkeltsük mo ti vá ció jukat, ösztönözzük őket a továbbtanulásra. Fontos számunkra, hogy saját megélt tapasztalatainkat amíg az általános iskolától eljutottunk az egyetemig átadjuk az utánunk jövő generációnak.

30 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS A nap folyamán négy helyszínen, forgószínpad jelleggel, a játszva tanulás módszerével számos ismeretre tettek szert a fiatalok a tanulási módszerek, a továbbtanulás és a szakmák világából. Elképzelhették magukat, ahogyan átveszik a diplomájukat, és felvehették a jellegzetes talár-sapkát is. A vidám hangulatú nap végére A Te utad program címe kiegészült egy szóval, amit a gyerekek közösen neveztek meg: a tanulás szóval. Bízunk abban, hogy a nap során szerzett élményekkel kellően sikerült motiválni a roma és nem roma hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy továbbtanuljanak, és kíváncsiak legyenek a világra. (Fotók: Gémes Sándor) PÉLDAÉRTÉKÛ ÖSSZEFOGÁS A HALMOZOTTAN SÉRÜLT GYERMEKEKÉRT Június 12-én kapta meg a súlyosan- és halmozottan sérült gyermekek oktatásával és szociális ellátásával foglalkozó szegedi GEMMA iskola új épületének kulcsát. Példaértékű összefogás eredménye, hogy az intézmény a korábbi, szűkös helyszínről egy tágasabb otthonba költözhet. Az intézményt fenntartó Szivárvány Autizmus Egyesület Kiss-Rigó László püspök személyes közbenjárása és lobbitevékenysége segítségével vásárolhatta meg a szegedi Bakay utcában álló épületet. Az ingatlan bérbeadásától a tulajdonos szegedi önkormányzat mindvégig elzárkózott, azért 69 millió forintos piaci vételárat kért. Az épület megvásárlása érdekében országos összefogás jött létre: a Szeged-Csanádi Egyház-

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 31 megye, a Richter Gedeon Nyrt., az OTP Bank Nyrt., a MOL Magyarország Nyrt. és az Emberi Erőforrás Minisztériuma 12-12 millió forintot ajánlott fel. A fennmaradó összeget egyéb adományokból egészítette ki a szervezet. Az új épület olyan fejlesztések megvalósítására teremt lehetőséget, mint a mozgás rehabilitációs részleg, vagy a Speciális Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola. AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS VOLT A FÔ TÉMA AZ IDEI PAPI TALÁLKOZÓN A hagyományoknak megfelelően Gyula adott otthont a tizenkettedik egyházmegyei papi találkozónak, melyen közel ötven pap vett részt. A találkozó témáját a hagyományhoz híven az egyházmegye püspöke választja ki, és ő hívja meg az előadókat is. Idén júliusban Kiss-Rigó László napjaink egyik legégetőbb problémáját, az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlást helyezte a papi találkozó fókuszába, és a témakör bemutatására Lukács László Csongrád megyei rendőrfőkapitányt kérte fel, aki munkája révén nap mint nap személyesen találkozik a problémával. A találkozó résztvevői az előadás közben világossá tették, hogy minden plébánia, egyházközség megéli a történések fontosságát, és felismerték a cselekvés szükségességét. A rendőrfőkapitány a kérdéskör részletes bemutatása során segített a résztvevők véleményformálásában, illetve az egyházmegye szempontjait figyelembe véve a kihívás kezeléséhez szükséges stratégia kialakításában. KÖZÖS TANÁRKÉPZÉST INDÍT AZ SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM A GÁL FERENC FÔISKOLÁVAL Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Gál Ferenc Főiskola (GFF). A megállapodás amelyet Szabó Gábor egyetemi és Kozma Gábor főiskolai rektorok július 2-án írtak alá kiemelt területe a kétszakos osztatlan tanárképzés. Az SZTE és a GFF közötti együttműködés értelmében az egyházmegyei főiskola hittanár szakja mellé az egyetem bármely tanárszakját fel lehet venni. A megállapodás kiterjed más képzési és tudományos együttműködésre is, közös kutatások, fejlesztési projektek indítá-

32 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS sára, könyvtári és kollégiumi együttműködésre. Kozma Gábor kiemelte a Gál Ferenc Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem több mint húszéves múltra visszatekintő, gyümölcsöző part neri együttműködését. A rektor kitért az intézmény sokszínű, egész egyházmegyét lefedő tevékenységére: a szegedi székhellyel működő főiskola hitéleti és teológusképzést folytat, valamint etika tanárokat oktat, emellett a szarvasi karra óvodapedagógus hallgatók járnak, Mezőtúron pedig a mezőgazdasági képzéseket készítik elő. (Fotók: Gémes Sándor) KARITÁSZ, RENDKÍVÜLI SZOLGÁLATBAN A déli határunkon kialakult, szep tem berben tetőzött krízishelyzet jócskán megnövelte az a Szeged-Csanádi Egyházmegye Karitász szervezetének teendőit. A menekültek és gazdasági bevándorlók tízezrei közül a többség humanitárius segítségre szorult. A karitászos szakembergárda és az önkéntesek az első pillanattól csatasorba álltak. Mindenütt ott voltak, tették, amit kellett: élelmiszert, takarót, ruhaneműt osztottak, tolmácsoltak, vizet hordtak, elkallódott kisgyerekeket kutattak fel. A mozgó segélycsapatok mellett Röszkén azonnal megszervezték az egészségügyi ellátást. Sátrakat állítottak, azokban orvosi rendelőket alakítottak ki. A huszonnégy órás szolgálatban szakorvosok, medikusok, nővérek váltották egymást. A több egyházmegyéből Egerből, Pécsről, Pestről, Vácról, Veszprémből vagy épp Cseh országból érkezett karitászosok mindennapi ellátása is a helyiekre hárult, s ezt is zökkenők nélkül teljesítették. A püspökség minden szükséges anyagi eszközt biztosított, emellett segí-

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 33 tett a menekültek befogadó állomás berendezésében, és a távolról idevezényelt rendőrök elszállásolásában. Az Egyházmegyei Karitász a rendkívüli megterhelést jelentő feladatot úgy teljesítette, hogy a megszokott, napi teendőit is zökkenőmentesen ellátta: a családsegítés, az idősellátás, a kórházi szolgálat, a plébániai karitatív tevékenység a kritikus időben sem szenvedett csorbát. MEGÚJULT SZÉKESEGYHÁZZAL ÜNNEPELT AZ EGYHÁZMEGYE KÖZÖSSÉGE Szent Gellért ünnepén, szeptember 24-én szentmisében adtak hálát a Szeged- Csanádi Egyházmegye közösségét jelképező székesegyház, a szegedi Fogadalmi templom liturgikus terének megújulásáért. A szentmisét követően Kiss-Rigó László és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője mondtak köszöntőt. A püspök az ünnep sajátos hangsúlyára hívta fel a figyelmet: 85 éves a templom, mely fogadalmi templomnak épült, de a történelem alakulásának következtében az egész egyházmegye közösségét jelképező székesegyházunkká vált. 985 éves az egyházmegyénk, 15 év múlva millenniumot ünneplünk. A mai nap az első állomás: lelkileg, szellemileg, egyénileg és közösségileg megkezdjük a felkészülést most, amikor jelképesen, liturgikus szempontból újra használatba vesszük megújult templomunkat. Szent Gellért ünnepén megerősítjük identitásunkat, tudatosan megéljük keresztény gyökereinket. Balog Zoltán beszédében rámutatott: Ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és

34 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS a hit sem létezhet kultúra nélkül, keresve sem találnánk alkalmasabb templomot a dómnál. A dóm építésében megmutatkozik a hit ereje és mellette a kultúra ereje is. ( ) A dóm jelképe annak is, hogy a magyarság soha nem adja fel, mindig fel tud állni. A megújult templom ma is a hitre hív, nyitott kapujával legyen jelképe Magyarország megújulásának. A 2014 májusában kezdődött felújítás során, mely az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatásból valósult meg, külső és belső munkálatok sorát végezték el. Megújult a Dóm tér U alakú épületegyüttesének bal oldali árkádsora, illetve a Nemzeti Emlékcsarnokban elhelyezett szobrok is. Turisztikai pályázat révén mobilalkalmazás segítségével is bejárhatóvá válik a dóm. Látogatható a kupolakerengő, a fedélszék, valamint a különleges térélményt nyújtó, a főhajóban az árkádívek felett végigfutó alacsony, nyitott folyosó, a trifórium. A Dömötör-torony is megnyílt a látogatók számára. Megtekinthetők továbbá az Aba-Novák Vilmos-freskók és az eredeti keresztelőkút, az altemplomban pedig látogatóközpontot alakítottak ki. FERENC PÁPA ÁTVETTE A KÉZZEL MÁSOLT BIBLIÁT Nyilvános kihallgatáson adták át a magyar zarándokok a Vatikánban Ferenc pápának a kézírásos bibliamásolatot. Az 1983-ban megkezdett másolási munka megrekedt, majd tavaly Benyik György bibliakutató, szegedi plébános újraélesztette. Csaknem hatvan zarándok vitte el a Vatikánba az ötkötetes művet. A kézzel másolt bibliakötetek átadása után Ferenc pápa feltűnően hosszú ideig időzött a zarándokok képviselőinél. Az egyházfő belelapozott a kötetekbe, és őszintén meglepődött, amikor meghallotta, hogy a bibliamásolat készítésében több mint öt ezren vettek részt. A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, fogvatartott, a rendvédelmi szervek képviselői vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 35 és lakóhelyre való tekintet nélkül. A jelentkezők egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi személy kellett a létrejöttéhez. A szervezőket jogos büszkeséggel és örömmel töltheti el, hogy Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember Szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ökumenikus összefogásból szülessen meg a Biblia kézi másolata. (Fotók: Gémes Sándor) AZ EGYHÁZMEGYE NYÚJTOTT SEGÍTÔ KEZET A TISZA KÁLMÁN ISKOLÁNAK Egybehangzó vélemények szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegye, azon belül is a Gál Ferenc Főiskola közreműködésével sikerült biztosítani, hogy megmaradjon Békés megye legkorszerűbb mezőgazdasági képzőhelye. Az új szabályozás szerint a jövőben csak azok az intézmények folytathatnak mezőgazdasági képzést, melyek a szakminisztérium fenntartásában működnek. Mivel a békési Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nem a tárcához tartozott, veszélybe került a nagy múltú, 113 éves mezőgazdasági iskola. Mára a középiskola új távlatok elé néz. A fenntartó, a Gál Ferenc Főiskola célja az, hogy a képzés a térség felsőoktatásának fejlesztésével összhangban működjön, használja ki a meglévő gazdasági lehetőségeket, és segítse a fiatalok helyben maradását. Az új tanévet kezdő 509 diák életében tehát a legnagyobb változás az volt, hogy nem volt változás, pontosabban felmenő rendszerben megkezdődött a hitélet megerősítése. Az első tapasztalatok alapján a hitoktatásról pozitív visszajelzések érkeztek, noha van olyan diák, aki itt találkozott ezzel először.

36 BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT NYÍLT A SZEGED-TARJÁNI LAKÓTELEPEN Október elején adták át az Ágota Alapítvány közösségi és kulturális központját Szegeden. A létesítményben több ezer rászorulónak, nyugdíjasnak és fiatalnak kínálnak rendszeres kulturális, szabadidős és támogató programokat. Kothencz Jánosnak, a karitatív szervezet alapítójának és munkatársainak régi álma vált valóra azzal, hogy a játszóházi programokat és a felnőttképzést, amelyet az elmúlt évek során mindvégig bérleményekben végeztek, saját ingatlanjukba tudták költöztetni. A tarjáni lakótelepen található, hatszáz négyzetméteres épületben, amely korábban pártház volt, egy tizenhétezer kötetes könyvtárat is kialakítanak. Itt kap helyet továbbá az Ágota Alapítvány szakmai-pedagógiai programja, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye karitász-szolgálata. A központban működik majd a Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott, Kiss-Rigó László püspök és Kothencz János alapító az ünnepélyes szalagátvágáson (Fotó: Gémes Sándor) Szegedi Tudományegyetem Jogklinika programja is, emellett hetente egyszer kulturális rendezvényeket, havonta egyszer pedig egészségvédelmi programokat szerveznek. Az ingatlant a képzési bevételekből, az egyszázalékos szja-felajánlásokból és egyéb adományokból, összesen 52 millió forintból vásárolták meg és újították fel.

BOLDOGASSZONY BÖJTELÔ BÖJTMÁS 37 József Attila ISTENJÁRÁS Az Úristen minket nagyon szeret, Minket mindennap látogat. Nehéz, kegyetlen-nehéz a lába S egy-két magyar szív néha megszakad. Istenjárás van, csöndesek legyünk. Valaki bús dalokat dalol. Tudom kicsoda Ő az, énekel, Csak énekelget bennünk valahol. Hangja úgy búg, mint a nagy harangé, Szeme vak, mindent eltipor. Úristen szeress, de eredj innen, Vendégre nem vár víg halotti tor. Az Úristen minket nagyon szeret, Minket mindennap látogat. Nehéz, kegyetlen-nehéz a lába S egy-két magyar szív néha megszakad. 1922 vége