A véleményt és a véleményben foglalt észrevételeket köszönettel vettük, amelyre az alábbi válaszokat adjuk.

1. sz. melléklet / 2 A véleményezési szakaszban megkeresettek köre, a beérkezett vélemények és a véleményekre adott válaszok Ssz. Intézmény véleményezési szakaszban megkeresés Vélemény beérkezése Válasz, észrevétel 1. Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály - Állami Főépítész Dr. Sersliné Kócsi Margit 1056 Budapest Váci utca 62-64. L: 1364 Budapest, Pf.:234. + 2015.09.09. A véleményt és a véleményben foglalt észrevételeket köszönettel vettük, amelyre az alábbi válaszokat adjuk. 1.1. Elfogadott vélemény: Az észrevétel alapján a tervezet módosításra kerül a válaszokban foglaltak szerint. 1.2. Elfogadott vélemény: A javaslatnak megfelelően a PPVSZ tervezet vonatkozó előírásaiban a hatósági engedély köteles építési tevékenység szövegrészben a hatósági engedély köteles szövegrész törlésre kerül. A favédelmi és kertépítészeti terv a későbbiekben a településképi eljárásról szóló rendeletbe is átemelésre kerül. 1.3. Elfogadott vélemény: A bekezdésben az építészeti műszaki dokumentációban szövegrész törlésre kerül. 1.4. Elfogadott vélemény: A bekezdésben a fenti pontokban rögzítettek szerint törlésre kerül a hatósági engedély köteles és az építészeti műszaki dokumentációban szövegrész. A favédelmi és kertépítészeti terv a későbbiekben a településképi eljárásról szóló rendeletbe is átemelésre kerül. 1.5. Elfogadott vélemény: A 19. (5) bekezdés a javaslatnak megfelelően módosításra kerül: Mélyfekvésű terület feltöltése veszélyes környezetben végzett tevékenység, kizárólag geotechnikai jelentés alapján és az érintett terület és környéke vízrendezésnek megoldásával együtt végezhető. 1.6. Elfogadott vélemény: 230

Ssz. Intézmény véleményezési szakaszban megkeresés Vélemény beérkezése Válasz, észrevétel A 26. (11) bekezdésének utolsó mondata a javaslat alapján módosításra kerül: Az eltérő építésnek azonban a már kialakult beépítéshez kell illeszkednie. 1.7. Elfogadott vélemény: Az észrevétel alapján a 36/A. (1) bekezdés második mondata módosul, az alábbiak szerint: A kulturális funkció részaránya telkenként legalább a szintterület 50%-a kell legyen. 1.8. Elfogadott vélemény: Az észrevétel alapján a 11.3.1. pont módosul, az alábbiak szerint: A T3 Terminál tervezése és építése nyílt tervpályázat eredményének figyelembevételével történhet. 1.9. 2. Részben elfogadott észrevétel: A véleményben idézett előírás az 52. számú szabályozási terv területére vonatkozó 4.2. pont alatt szerepel, így az észrevételt ezen pont tekintetében került figyelembevételre. A felülvizsgálat nem terjedhetett ki a hatályos KSZT-kben foglalt követelmények teljes körű felülvizsgálatára, a tervező nem kapott felhatalmazást a KSZT ben meghatározott követelmények koncepcionális újragondolására sem. Mivel jelen tervezés során nem került kidolgozásra átfogó megalapozó vizsgálat és helyzetértékelés, az előírás szakmailag alátámasztott - módosítására véleményünk szerint jelen eljárás keretei között nincs mód, ennek megfelelően javasolt, hogy a szóban forgó előírás az észrevétel alapján az új jogszabályi követelményeknek megfelelően kidolgozásra kerülő KÉSZ meghatározásakor kerüljön felülvizsgálatra és újragondolásra. A pontban szereplő műszaki megoldások megvalósulása a fejlesztések használatba vételhez kötődik, így véleményünk szerint építési tilalom nem terheli a területet. Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12. + 2015.08.26. 3. 3.1. Közép-Duna - völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. + 2015.08.31. Nem elfogadott, nem jogszabályon alapuló észrevétel. Indokolás: 231

Ssz. Intézmény véleményezési szakaszban megkeresés Vélemény beérkezése Válasz, észrevétel A hatályos PPVSZ jelenleg is lehetőséget biztosít a zárt szennyvíztározók alkalmazására a 8. (2) bekezdésben rögzített követelmények szerint. A jelenleg érvényes szabályozás ezt a lehetőséget a beépítésre szánt területek körében és ezen belül is csak a már túlnyomórészt beépített kertvárosi lakóterületen teszi lehetővé. A javaslat a jelenlegi előírások pontosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy mindez csak a csatornázatlan területekre legyen érvényesíthető. 3.2. Jelen jogharmonizációs felülvizsgálat nem terjed ki a PPVSZ előírásainak a teljes körű újragondolására, ezzel összhangban szakági vizsgálatok és alátámasztó javaslatok sem készülnek, így a közművesítéssel kapcsolatos előírások koncepcionális módosítására jelen tervezés keretében nincs lehetőség. A PPVSZ közműellátással kapcsolatos előírásainak teljes körű újragondolása az új KÉSZ kidolgozása során történhet meg a szükséges vizsgálatok és hatáselemzések ismeretében. 3.3. Az észrevétel és 3.5. pont alatt szereplő észrevétel alapján a 19. (7) bekezdés módosításra kerül az alábbiak szerint: A burkolt felületekről származó szennyezett csapadékvizek tisztítva (olaj- és hordalékfogó műtárgy) szikkaszthatók vagy vezethetők a befogadóba. 3.4. Az észrevétel alapján a bekezdésben szereplő mondat második része törlésre kerül. 6.1.1. A terület a felszín alatti vizekre vonatkozó szennyeződés érzékenységi besorolása B érzékeny terület. 3.5. Lásd. a 19. (7) bekezdéshez írtak. Az észrevétel az új KÉSZ kidolgozása során figyelembe vételre kerül, a magas vízállású területeket meghatározó vizsgálat alapján. 4. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság + 2015.09.01. 232

Ssz. Intézmény véleményezési szakaszban megkeresés Vélemény beérkezése Válasz, észrevétel 2509 Esztergom, Strázsa hegy L: 1525 Bp, Pf. 86. 5. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1443 Budapest, Pf. 154 6. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály 1550 Bp., Pf.: 203. + 2015.08.26. 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 62. + 2015.08.26. 8. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala 2220 Vecsés, Lincoln út 1. + 2015.08.17. 9. Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedés Felügyelősége Útügyi Osztály 1300 Budapest, Pf. 91. 9.1. + 2015.09.07. Az észrevétel alapján a címben az út szövegrész törlésre kerül. 10. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. 11. I. Kerületi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 1012 Budapest, Logodi utca 38-40. 12. V. Kerületi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 1051 Budapest, Sas u. 19. Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztály 13. 1243 Budapest Pf. 719. + 2015.08.18. 233

14. 15. Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2101 Gödöllő, Pf. 431. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Budapest 1555. Pf.70. + 2015.08.19. 16. Budapesti Rendőr-főkapitányság 1557 Budapest, Pf.: 1. + 2015.08.24. 17. Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály 1591 Budapest, Pf: 310. 18. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 1133 Budapest, Visegrádi utca 106. + 2015.09.09. 19. Országos Atomenergia Hivatal 1539 Budapest, PF. 676. 20. Budapest Közlekedési Zrt. Vasúti Üzemeltetési Igazgatóság Forgalombiztonsági és Üzemeltetési Osztály 1072 Akácfa utca 15. 21. Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Közlekedésstratégia Stratégia, Fejlesztés és Beruházás Divízió Közlekedésstratégia Szakterület 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 19-21. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1201 Budapest Kossuth Lajos tér 1. + 2015.08.19. 22. 23. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 1102 Budapest Szent László tér 29. 24. Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata 234

1173 Budapest Pesti út 165. Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata 1195 Budapest Városház tér 18-20. + 2015.08.31. 25. 26. Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. 27. Vecsés Város Önkormányzata 2220 Vecsés, Szent István tér 1. + 2015.08.28. 28. Ecser Nagyközség Önkormányzata 2233 Ecser, Széchenyi út 1. Gyál Város Önkormányzata 2360 Gyál, Kőrösi út 112-114. 29. + 2015.08.31. 30. Budapest Főváros Önkormányzata Városfejlesztési Főpolgármester - helyettes 1052 Budapest Városház u. 9-11. 30.1. + 2015.08.28. 30.2. Az észrevétel alapján a PPVSZ 3. számú függeléke módosításra kerül a Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelet figyelembevételével. 31. Cser Eszter 1188 Budapest, Címer utca 62/b 235 + 2015.09.09. Határidőn túl érkezett vélemény. 31.1. 7. (20) a) pontja: pontosítani kellene, hogy ez az épületben elhelyezett tároló, lehet-e a kamra, vagy a gardrób (beleszámolható-e az alapterületbe a beépített szekrény), vagy egy önálló tároló helyiségnek kell lennie. Az észrevétel figyelembevételével a 7. (20) bekezdés a) pont kiegészítésre kerül az alábbi mondatrésszel:, vagy beépített szekrényt, ezzel a tároló helyiség mellett, minimálisan 4,0 m 2 megvalósításával is biztosítható a követelmény. 31.2. 7. (20) b) bele lehetne írni, hogy ezt a külső tárolót hová lehet elhelyezni. A bekezdésben meghatározásra került, hogy a tárolót az új épületben kell elhelyezni, alapterületű beépített szekrény

véleményünk szerint az épületen belüli elhelyezés részletekbe menő meghatározására nem indokolt, hiszen az minden esetben az adott épület telepítésétől és alaprajzi elrendezésétől függően eltérő lehet, ennek okán az elhelyezésre vonatkozó további szabály meghatározása nem javasolt, mert túlszabályozást eredményezne. 31.3. 18. (15) Az útbehajtó szélességének ilyen korlátozása úgy sem tartható be, már a XX. kerületnek sem sikerült. PL. egy keskeny teleknél egyik oldalra elhelyezik a garázst a hozzá kapcsolódó kapubehajtóval, a másik oldalra pedig elhelyezi a kertbe való behajtáshoz szükséges kaput, így két kapu szükséges. Ha nem az építési engedélynél, akkor majd utána fogja kiépíteni. Az előírás indokolt esetben - egynél több és 4,0 méternél szélesebb kapubehajtó megvalósítását is lehetővé teszi, így az előírás kiegészítése véleményünk szerint nem indokolt. 31.4. 26. (12) Nincs meghatározva oldalhatáros beépítés esetén az építménymagasság értéke. c) oldalhatáron álló zárt homlokzat hossza maximum 20 m lehet, ez azt jelenti, hogy az oldalhatáron álló homlokzat hossza csak 20 m lehet vagy lehet hosszabb is csak kell rá ablakot tenni (vagy meg kell törni a homlokzatot)? A (12) bekezdésben az aa), ab) és ac) pontokban meghatározásra került az oldalhatáros beépítés esetén a legnagyobb építménymagasság mértéke. A (12) bekezdés c) pontja szerint a zárt homlokzatok hossza nem lehet 20,0 méternél hosszabb, kivéve, ha a településképi illeszkedés miatt indokolt a hosszabb zárt homlokzat. 31.5. 26. (13) Ezt pontosítani kellene, hogy mit jelent. Ha le szeretnénk cserélni egy nem építési helyen lévő épület tetőszerkezetét, akkor csak ugyanolyan kialakítású, és hajlásszögű tetőt tehetünk fel, vagy lehet másmilyen az új tető. Készülhet-e ekkor új oromfal, vagy új összefogó koszorú? Az előírás meghatározása véleményünk szerint további pontosítást nem igényel. Az előírásban nem szerepel a meglévő épület-kubatúra megtartásának követelménye, ugyanakkor a jelzett esetekben a tervezett építésnek meg kell felelnie az OTÉK ban meghatározott telepítési követelményeknek, az építészeti és településképi illeszkedés együttes biztosításával. 31.6. 26. (18) Ekkora magassággal készülő kiegészítő funkciójú épületek esetén csak nagyon alacsony hajlásszögű tetők lesznek kivitelezhetők, melyeket bitumenzsindellyel fognak többnyire fedni, akármilyen fedésű is a főépület A vélemény konkrét javaslatot, vagy mérlegelhető észrevételt nem tartalmaz, így a bekezdés módosítása nem indokolt. Módosítási javaslat: A bekezdésben az újonnan meghatározott szövegrészben a kiegészítő funkciójú önálló épület építmény gerincmagassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, mondatrészben az épület törlésre kerül, az előírás pontosítása érdekében. 31.7. (19) Meg kellene határozni a kerti tető fogalmát (pl. Lábakon álló, minden oldalról nyitott, max. 20 m2-es vízszintes vetülettel megjegyzem, itt a tető vetületét kell figyelembe venni, vagy a lábak által meghatározott befoglaló méretet?-, max 2,8 m ereszmagasságú stb.). A kerti tető fogalmának meghatározását nem tartjuk szükségesnek, az OTÉK és az egyéb jogszabályokban magyarázott fogalmak figyelembevételével és ismeretében. 31.8. (20) Eddig az volt az álláspont a tervtanácsokon, hogy az előkertek és az oldalkertek ne legyenek teleépítve mindenféle építménnyel. Ha ez a jogszabály életbe lép, akkor az előkerteket, oldalkerteket tele fogják építeni először lábon álló kerti tetővel, vagy gépjármű árnyékoló tetővel, majd ezeket szépen elkezdik bezárni. A gépjármű árnyékoló tető tekintetében nincs is nehéz dolguk, mert azt csak két oldalról kell engedély nélkül bezárni, mert két oldalról zártat lehet építeni. Az előkertekben különböző nagyságú magasságú gépjármű tároló tetők fognak megjelenni, melyekből előbb-utóbb ronda zárt garázsok lesznek, tehát utcaképről nem is fogunk tudni beszélni. Az oldalkertekbe pedig először az épülethez biggyesztenek egy fedett féltetős gépjármű árnyékoló tetőt, majd ennek lesz másik oldala, aztán csak lesz eleje és kész is a zárt garázs. Pár évig ott marad, már nem is lehet lebontatni. Nem beszélve, hogy befolyásolni fogja és korlátozni fogja a szomszédos telek beépíthetőségét. Az építéshatóságnak nem lesz kapacitása, hogy ezeket számon tartsa, ezekkel szemben intézkedjen. 236

A jelenleg hatályos PPVSZ nem határoz meg a melléképítmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat, így a melléképítmények szabadon telepíthetők az OTÉK előírásai szerint. A javaslat ezen hiányosság pótlására tesz javaslatot, egyértelmű és a jelenlegitől szabályozottabb jogi környezetet biztosító előírások meghatározásával. Az előírás nem csak az elhelyezés lehetőségét, de egyes esetekre a számosságot is meghatározza pl. az előkertek esetében nem helyezhető el együttesen kerti tető és gépjármű árnyékoló tető, így a példaként említett eset nem valósítható meg. A melléképítmények szabályozása új elem, a szóban forgó építmények építészeti és településképi illeszkedése tervezetten (építési engedély köteles építési tevékenység esetén) a településképi véleményezési illetve (nem építési engedély köteles építési tevékenység esetén) bejelentési eljárás sajátos jogintézmény alkalmazásával válik ellenőrizhetővé. Módosítási javaslat: Az észrevétellel összefüggésben az építészeti és településképi illeszkedés fogalom pontosításra kerül: a fogalommagyarázatban az épület szövegrész építmény szövegrészre módosul. 31.9. Az előkertek, az oldalkertek és a hátsó kertek vonatkozásában kikerült az a szó, hogy legkisebb. Ez azt jelenti, hogy az épületet ki kell építeni a hátsó 6,0 m-es vonalig, vagy az oldalkert meghatározott méretéig?? Az OTÉK ban meghatározott építési hely fogalom figyelembevételével a legkisebb szó nem értelmezhető egyértelműen, így a jelző a Jat. előírásainak figyelembevételével, magasabb szintű jogszabályra hivatkozással került törlésre. Az észrevételben megfogalmazott kérdés a PPVSZ vonatkozásában érvényes jogi környezetben nem értelmezhető, mivel az építési határvonal és az építési vonal fogalmak tartama eltérő. 31.10. Teljesen kimaradt a 37. (8) bekezdése. Tehát ezek után már tömbösítve a hátsó kertben nem lehet kiszolgáló épületet elhelyezni?? A 37. (8) bekezdésben foglalt követelményt a 45/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyzete, a bekezdés tartalma 2012. X. 16-tól nem hatályos. 31.11. 37. (13) Mit jelent itt a nyitott gépkocsi tároló, azt is egybe kell építeni az új lakóépülettel? A (13) bekezdés egyértelműen fogalmaz:. személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított zárt vagy nyitott gépjárműtárolókban kell biztosítani. Az idézett előírás alapján a válasz: egybeépítetten kell kialakítani. A nyitott gépjárműtároló, épületnek nem minősülő építmény pl. gépjármű árnyékoló tető. 31.12. 37. (14) Itt akkor is csökkenteni kell az alapterületet, ha nyitott gépkocsi tárolót építünk. Ki kellene térni arra, hogy a később kialakítható gépkocsi tárolót hol lehet elhelyezni. Nyitott gépjárműtároló és felszíni parkoló kialakítása során csökken a beépíthető alapterület, annak érdekében, hogy zárt gépjárműtároló megvalósítása is biztosított legyen. Az észrevétel alapján az előírás kiegészül az alábbiak szerint: (14) Új épület építése esetén amennyiben a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépjármű elhelyezésére nyitott gépjárműtároló vagy felszíni parkoló kerül kialakításra a telek legnagyobb beépítettsége alapján számított beépíthető alapterület - kivéve, ha a nyitott gépjárműtároló területe beleszámít a telek beépített területébe - lakásonként 25 m 2 -vel csökken, a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépjármű tárolók épületben történő elhelyezésének biztosíthatósága érdekében. 31.13. 37. (15) Tehát hátsó kertben már nem lehet szerszámtároló, csak építési helyen belül a telek közepén. Ez nem igazán élhető és betartható, az emberek úgy sem oda teszik. A (16) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével az épületnek nem minősülő építmény a hátsókerti traktusban is elhelyezhető. Megjegyzendő, hogy a bekezdésben szereplő előírás azon telkekre vonatkozik, amelyek már az építési övezeti előírásban megengedett beépítethetőség szerint maximálisan beépítettek, és amelyeken - az engedményes előírás nélkül - további, a beépítettségbe beszámítandó építmény 237

nem lenne elhelyezhető. 31.14. (16) Kimaradt a tömbösíthető szó, így sok vitára fog lehetőséget adni. A tömbösíthető jelzőt sem a PPVSZ, sem magasabb szintű jogszabály nem magyarázza. Véleményünk szerint az előírás a jelző nélkül is egyértelműen alkalmazható. Az előírás a jelzett és a (16) bekezdésben meghatározott rendeltetések elhelyezését lehetővé teszi a hátsókerti traktusban. (Megjegyezzük, hogy a PPVSZ vonatkozásában hatályos OTÉK szerint a hátsókertben ezen építmények a jelenleg érvényes PPVSZ előírásai szerint nem helyezhetők el, a javasolt előírás ezen korlátozás feloldására tesz javaslatot.) 31.15. (18) Ha valakinek átmenő telke van, akkor akkora épületet kell építenie, hogy elérjen egyik utcai beépítési vonaltól a másikig. Erre nem lehet kötelezni senkit. A bekezdés az észrevételben szereplő követelményt nem tartalmazza. Az előírás jelenleg hatályos előírás, amelynek csak fogalmazást érintő pontosítása történt, a normatartalom nem változott. Módosítási javaslat: Az egyértelműbb jogalkalmazás érdekében a bekezdésben az igazodó jelző helyett az illeszkedő jelző alkalmazása javasolt. A javaslattal egyértelművé válik, hogy az épületnek illeszkednie kell mindkét utcaképbe. 31.16. 38. Előkert 3,0 m. Eddig a tervtanácsok mindig azt mondták, hogy sokkal jobb, ha 5,0 m az előkert, mert akkor be tud állni a garázs elé még egy autóval. Most kötelező lesz a 3,0 m-es előkert. (4) előkert nagyságának meghatározásánál kimaradt a meglévő beépítés. A valóságban nagyon sokszor fordul elő, hogy az egyik szomszéd 3,0 m-re van a másik szomszéd kb 15 m-re. Miért kell az új épületet 15 m-re építeni? A 38. (3) a) pontban az előkert méretével kapcsolatos követelmény nem módosult. Az előkerti építési határvonal tekintetében nincs kötelezésként megfogalmazva, hogy az egyben építési vonal is, továbbá a (4) bekezdés figyelembevételével az előírás módosítása nem indokolt. 31.17. (5) A táblázatból a beépítési módnál kimaradt az oldalhatáron álló beépítés, pedig a kerületben nagyon sok normál telek övezetű telek 14 és 15 m közötti szélességű. Erre az építménymagasságot is meg kellene határozni Az OTÉK alapján a differenciált beépítési mód meghatározására nincs mód. Jelen módosítás jogharmonizációs módosítás, az építési övezetek teljeskörű felülvizsgálatára az új KÉSZ készítése során kerülhet sor. 31.18. 44. (6) Itt is az előkert mérete 3,0 m. A táblázatból kimaradt az oldalhatáron álló építménymagassága. A 44. (4) a) pontban az előkert méretével kapcsolatos követelmény nem módosult. Lásd. továbbá a 31. 16. és 31. 17. illetve a 31.19. pontok válaszait. 31.19. 47. (7) A táblázatból kimaradt az, hogy oldalhatárosan is be lehessen építeni az övezetben lévő keskeny telkeket, és az oldalhatáron álló építménymagassága. A PPVSZ 26. (11) és (12) bekezdéseinek előírásainak figyelembevételével az övezeti előírások kért módosítása nem indokolt, tekintettel arra, hogy az oldalhatáron álló beépítés általánosan alkalmazható a jelzett bekezdésekben foglalt követelmények szerint. Ezen esetekre a megengedett legnagyobb építménymagasság is meghatározásra került. Budapest, 2015. szeptember 17. A válaszokat összeállította: Kovács Beáta vezető településrendező tervező 238