Szociolingvisztikai vizsgálatok I., II. Szekeres Eszter 2003-2004 / tavaszi szemeszter magyar szak 10. szemeszter német nyelvtanári szak 6. szemeszter A vendéglátó- és szórakoztatóipari egységek feliratainak és programajánló hirdetéseik szövegeinek vizsgálata a 2001-es nyelvtörvény tükrében
A 2001-es nyelvtörvény elődje 1987-ben született egy kormányrendelet, amely kimondta, hogy a cégeknek, vállalkozásoknak kizárólag magyar nevet lehet adni. A rendszerváltozás után a külkereskedelem fellendülésével és így a magyar-külföldi vegyesvállalatok létrejöttével, illetve a multinacionális cégeknek az országba településével már nem volt fenntartható ez a törvény. A 2001. évi XCVI. törvény A magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, nemzeti hovatartozásunk kifejezője, a magyar kultúra és tudomány, illetve a tájékoztatás legfőbb hordozója. Ezért a magyar nyelv védelme, átörökítése az utódokra, nyelvi környezetünk épségének megóvása, egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása a ma élő nemzedékek közös felelőssége. ( ) A nyelv fejlődése elengedhetetlen társadalmi szükséglet. A nemkívánatos nyelvi hatások ellensúlyozása azonban törvényhozási lépéseket is szükségessé tehet.(...) A nyelvtörvény a következő nyelvi produktumok formáját kívánja szabályozni: a gazdasági reklámok szövegét: Bármely magyar nyelvű sajtótermékben, magyar nyelvű rádió illetve televízióműsorban és a szabadtéri reklámhordozókon megjelenő gazdasági reklámoknak az alábbi nyelvi követelményeknek kell megfelelniük: A reklám jelmondatának (szlogenjének) és szöveg többi részének is magyar nyelvűnek kell lennie. Kivételt képez ez alól a vállalkozás neve, megjelölése és az árujelző. A másik lehetőség, hogy ugyanazon reklámon belül az idegen nyelvű szöveg (szövegrész) mellett annak magyar nyelvű változata is megjelenik, legalább
ugyanolyan jól érzékelhető formában és ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveg (szövegrész). Nem vonatkozik a törvény a magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában megjelenő, idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban megszólaló, vagy közvetlenül ezek előtt vagy után közzétett reklámokra. az üzletfeliratokat: Az üzletek feliratain az üzlet elnevezését meg kell jeleníteni magyar nyelven. Kivételt képez ez alól a vállakozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző. Meg kell jelenniük magyar nyelven ezenkívül az üzletben és az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeknek. A törvény szerint e követelmények is teljesíthetők olyan formában, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szöveg (szövegrész) mellett a magyar nyelvű változat is megjelenik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően és legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveg (szövegrész). egyes közérdekű közleményeket: A közterületeken, középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületeken és épületeken megjelenő, a polgárok tájékoztatását szolgáló, illetve a közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett, az utasok tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven kell mejeleníteni.
kivételek: A fentiekben leírt követelmények nem vonatkoznak a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján védett területeken, épületeken megjelenő feliratokra. A törvény értelmező rendelkezése szerint nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések. Nyelvi tanácsadó testületként és vitás kérdésekben döntőbíróként a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testületet nevezi meg a törvény. A törvény záró rendelkezése alapján nem érintik e szabályozások a kisebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat azokon a településeken, ahol az adott anyanyelvi kisebbségnek kisebbségi önkormányzata működik. A törvény által leírt követelmények érvényesülését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (ill. fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi. Az eddigi termés A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség eddigi tapasztalatai alapján a szabályt leggyakrabban az idegenforgalmi tartalmú tájékoztatásban, a kereskedelmi egységek és szolgáltatásaik hirdetéseiben, a könnyűzenei és szórakoztató rendezvények plakátjain és a kozmetikai szerek reklámjaiban szegik meg. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tavaly elvégzett vizsgálata során 28 jogsértő reklámot talált. A reklámozókra kiszabott legmagasabb pénzbírság 500 ezer forint volt. Nem csak a reklámozó büntethető azonban a törvény szerint, hanem a reklám közzétevője is. Rá jellemzően 100-150 ezer forintnyi bírságot szabnak ki.
Vita a nyelvtörvény körül A nyelvtörvény meglehetősen éles vitát váltott ki szakmai (nyelvtudományi és jogi) körökben, a nyelvtörvény elkészítői és pártfogói és azok között, akik a törvény általi szabályozást túlzásnak érzik. Számos érv sorakozott fel mindkét oldalon. Érdemes tehát közelebbről szemügyre venni a törvény egyes részeit, és megvizsgálni a körülötte kialakult vita részleteit, vagyis különféle nézőpontokból közelítve körüljárni azt a jelenséget, ami már régóta foglalkoztatja a nyelvészeket: a globalizáció hordalékaként a magyar nyelvbe bekerült idegen nyelvű (elsősorban angol) szavak, kifejezések rohamos terjedését. Kell-e nekünk nyelvtörvény? A nyelvtörvény indoklása szerint többek között a következők miatt van szükség egy ilyen szabályozó törvényre: (...) az információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésre számot tartó közlemények magyar nyelven való megismerésére, befogadására. A törvény tehát szolgálja egyrészt Magyarország lakosságának idegen nyelveket (elsősorban az angol nyelvet) nem beszélő részét. Ez az ország lakosságának csaknem 80%-át jelenti, ennyi ugyanis az idegen nyelvet nem beszélők aránya Magyarországon! Farkas Tímea a Népszabadság-beli cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy azokat a vizsgálatokat, amelyeket törvénysértés miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lefolytatott, mind hivatalból indították, ez pedig szerinte azt feltételezi, hogy a lakosságot nem vagy csak kis mértékben zavarják az idegen feliratok. Kenesei István pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény megszületését sem tudományos vita, sem pedig reprezentatív felmérés nem előzte meg, ami egy nyelvhasználatról szóló jogszabály esetében feltétel lenne. Fontos volna tudnunk,
hogy a magyar társadalom valóban elégedetlen-e, vagy az időről időre felmerülő kezdeményezések csak egy a nyelv iránt elkötelezett kisebbség véleményét tükrözik. Jónéhányan gondolkodnak úgy, hogy itt pusztán divatjelenségről van szó, amit törvényi úton képtelenség és felesleges is befolyásolni, és valószínüleg egy idő után ez is le fog csengeni, hiszen minden csoda három napig tart. Az egyik legtöbbet vitatott pont, hogy hogyan lehet eldönteni, vagy el lehet-e egyáltalán dönteni, hogy mi számít idegen szónak, és mi olyan átvételnek, ami már meghonosodott a magyar nyelvben, és ha igen, ki és hogyan fog erről dönteni. Vita alakult ki továbbá az idegen nyelvű álláshirdetések definiálása körül (HVG) is.
A vizsgálat Elsőként a vendéglátó- és szórakoztatóipari létesítményeknek a programajánló plakátokon megjelenő elnevezéseit vizsgáltam. A vizsgált üzletek között szerepelnek éttermek, kávéházak, sörőzők, teaházak, kultúrkocsmák, diszkók, művelődési központok, zenés klubok és ezeknek a különbőzö kombinációi. Azért esett a választásom az üzleteknek éppen ezekre a formáira, mivel a nyelvtörvénnyel kapcsolatban végzett eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a notórius törvényszegők egyik nagy csoportját a szórakoztatóiparban tevékenykedő üzletek alkotják, az ő plakátjaik, programajánló hirdetéseik dobogós helyet érnek el az idegen szavak és kifejezések használatában. Így kapcsolódik ide a vizsgálat másik része, amely a különböző szórakoztató- és vendéglátóipari egységek műsorajánló plakátjait vizsgálja. Mielőtt a konkrét számoláshoz hozzákezdtem, feltételeztem, hogy a szórakozóhelyek nagy csoportján belül differenciált eredményeket fogok kapni, amelyek igazodni fognak a szórakozóhely típusához, a fő célközönséghez, a hozzá kötődő értékrendhez és csoportidentitáshoz. Valamennyi részvizsgálatot a Pesti Est című programajánló magazin egyes számai alapján végeztem, amely a legfontosabb porgramajánló magazin Budapesten, bárkihez eljuthat, ingyenesen hozzáférhető. Véletlenszerűen választottam ki három számot, íly módon tehát véletlenszerű a mintavétel, az ezekben a számokban található hirdetések közül azoban valamennyit figyelembe vettem, tehát semmiféle tudatos válogatással nem befolyásoltam az eredményt. Voltak azonban olyan esetek, amikor nem volt teljesen egyértelmű egy adott felirat vagy plakátszöveg hovatartozása. Igyekeztem minél több kategóriát megállapítani, hogy minél differenciáltabb képet kaphassunk a nyelvhasználatnak erről a területéről.
Az eredmények elemzése A feliratok A megvizsgált 101 felirat közül mindössze 27 volt teljesen magyar nyelvű, ami azt jelenti, hogy mind a vezérszó, mind pedig a tevékenységi kör megnevezése (hogy étteremről, salátabárról stb. van-e szó) magyar nyelvű volt. A fennmaradó feliratok közül 31 volt teljesen idegen nyelvű. Ezek között található 6 olyan felirat, amely két idegen nyelvet kever. Jellemző tendencia ezeknél a feliratoknál, hogy a tevékenységi kör megnevezése angol nyelvű (a nemzetközileg jól ismert Restaurant, Café stb.), a vezérszó pedig valamilyen más idegen nyelvű. Ez a módszer azoknál a szórakozó- és vendéglátóhelyeknél figyelhető meg, amelyek kínálatukkal és hangulatukkal egy-egy országhoz, kultúrához kötődnek, és ezért vezérszavukkal is igyekeznek arra utalni. Ilyenek például a Mamma Rosa Italian Restaurant, Buena Vista Café-Restaurant-Pub, Tabasco Café & Restaurant stb. Az egy-egy ország sajátos nemzeti konyhájához, kultúrájához, annak hangulatához stb. kapcsolódó üzleteknek egy másik csoportját azok a vendéglátó- és szórakozóhelyek alkotják, amelyek vezérszavukkal szintén utalnak arra az országra vagy kultúrára, de a tevékenységi kör megnevezése már magyar nyelvű (ezeket a vegyes, tehát magyar és idegen nyelvű megnevezések közé soroltam, ld. részletesen később). Ezeknél is megfigyelhető, hogy a vezérszó általában olyan tulajdonnév vagy a kultúrára nézve reprezentatív dolog megnevezése, amely nemzetközileg ismert, tehát a reménybeli vendégben rögtön a megfelelő asszociációkat ébreszti. Ilyenek: Taj Mahal Indiai Étterem, Broadway Étterem, Karma Kávézó és Étterem, Sir Brian Lovagi Étterem stb. A teljesen idegen nyelvű feliratok közül fennmaradó 25 tehát egynyelvű idegen nyelvű felirat. Ezek nagy többségükben angol nyelvű elnevezések, úgy mint Blue
River Music Club, Burger King, Cactus Juice Pub & Restaurant, Coctail Bar & Restaurant, Irish Cat Pub stb., néhány kivétellel, mint: Trattoria Pomo D oro. A harmadik, köztes csoportot a vegyes (magyar és idegen nyelvű, főként angol) elnevezések alkotják, ebből összesen 36-ot találtam. A vegyes elnevezéseken belül nagyon sokféle kombináció létezik, próbáltam jellegzetes típusokat megállapítani, és ezek alapján kategóriákban besorolni az elnevezéseket. A vegyes elnevezéseknek nagy része a következő képletet követi: idegen nyelvű vezérszó, nem tulajdonnév (1), egyes esetekben tulajdonnév (2) + magyar nyelvű tevékenységi kör-megnevezés. A másik variáció: a teljes elnevezés idegen nyelvű, és alatta / mellette szerepel a tevékenységi kör megnevezése magyarul (3). Például: (1) Karma Kávézó és Étterem, (2) Sir Brian Lovagi Étterem, (3) Old Amsterdam Café & Restaurant A holland sörök háza. A vegyes (magyar és idegen nyelvű) elnevezések között találtam néhány olyan nevet, amelyekben a vezérszó magyar nyelvű, míg a tevékenységi kör megnevezése angol nyelvű, mint: Kanári Restaurant, Napos Oldal Öko Café stb. Az elnevezések között akadt egy olyan is, amely magyar nyelven is létező tulajdonnevet tartalmazott idegen írásmóddal (Claudia Étterem). Találkoztam egy meglepő példával is. Ez az elnevezés tartalmazta az angol nyelvű vezérszónak (pontosabban kifejezésnek) a magyar fordítását zárójelben, amit egyébként a törvény nem ír elő, hiszen a magyar nyelvűség szabálya nem vonatkozik a vezérszóra (Blue Tomato (A szilvakék paradicsom) Pub & Restaurant). Külön kategóriába soroltam azokat az elnevezéset, amelyekben szintén vegyesen szerepeltek magyar és idegen nyelvű szavak, ezeknek a használata azonban minden logikát mellőzött, tehát az eddigi felállások egyike sem volt igaz rájuk (idegen nyelvű
vezérszó + magyar nyelvű tevékenységi kör-megnevezés vagy magyar nyelvű vezérszó + idegen nyelvű tevékenységi kör megnevezés stb.). Ilyenek voltak: Crazy Dzsungel Café, Miniatűr Bár & Restaurant stb. Ezek az elnevezések általában keverik a tevékenységi kör megnevezésében a magyar és az angol nyelvű formákat. Itt azokról a szavakról van szó, amelyek angol változatukban (bar, club stb.) nemzetközileg jól ismertek, és a magyar nyelvben is meghonosodtak, már beilleszkedve nyelvünkbe, magyar helyesírással (bár, klub stb.). Véndiák Pub és Étterem: Ezt az elnevezést a pub szó miatt emelem ki, amely jónéhány esetben előfordul teljesen magyar szövegkörnyezetben is. Ez a szó egyre inkább meghonosodni látszik nyelvünkben, bár élőszóban még nem találkoztam vele, írott formában azonban már annál többször. A rengeteg restaurant felirat ellenére a restaurant szó nem fenyegeti nyelvünket, erre ugyanis van egy időtállónak bizonyuló szavunk, az étterem. A pub szót ezzel szemben nem helyettesíti a kocsma szó, a kocsma szóhoz tapadt negatív asszociációk miatt, mivel az az ilyen jellegű vendéglátóhelyeknek csak egy harnadosztályú körét jelöli. Külön vizsgáltam a mozineveket, mivel ezek egy eléggé jellegzetes és nagy csoportját alkotják a szórakozóhelyeknek, másrészt pedig a szórakozásnak egy klasszikus formáját jelentik, nagyon egyszerű, régóta jól bevált tevékenységi kör elnevezéssel. Kíváncsi voltam, mennyire érte el őket a divathullám. Összesen 26 elnevezést vizsgáltam meg közelebbről. Ezek közül 15-nek volt teljesen magyar neve. Ezek főként a régi klasszikus mozik elnevezései, mint amilyen a Bem, a Puskin vagy a Kossuth Mozi. A tevékenységi kör megnevezések között döntő többségben volt a mozi elnevezés, emellett találkoztam még a filmpalota, a klasszikus filmszínház, valamint az örökmozgó elnevezéssel is egy-egy példa erejéig. A vizsgált elnevezések között 9 volt teljesen idegen nyelvű. Ez az arány körülbelül megfelel az eddigi megfigyeléseimnek. Ezek között háromféle tevékenységi körmegnevezéssel lehetett találkozni: Cinema City, Hollywood Multiplex, Palace.
A programajánló hirdetések A vizsgálat második lépéseként a különféle vendéglátó- és szórakozóhelyek porgramajánló hirdetéseit néztem meg közelebbről, összesen 80-at. Ezek között mindössze 29 olyat találtam, amelynek teljesen magyar volt a szövege. A teljesen magyar nyelvű hirdetéseken belül jellegzetes csoportot alkottak azok a hirdetések, amelyek klasszikus (a magaskultúra köreibe) sorolható programokat kínáltak: színházi előadások, könyvdedikálások, a koncertek egy bizonyos csoportja. Ezt a csoportot külön is megvizsgáltam. A 12 hirdetés közül 9-nek volt teljesen magyar a szövege. A fennmaradó 3 idegen nyelvű részeket is tartalmazó hirdetés közül az egyik egy nemzetközi diák rövidfilm fesztiválra invitált, tehát angolul szerepeltek rajta az információk, angol volt az elnevezése is (EMERG AND SEE), de szerepeltek rajta az információk magyarul is. A másik egy színházi előadás volt, amelyben a színdarab műfajának megnevezésére használták az idegen nyelvű tortura dell arte kifejezést (ld. commedia dell arte). A fennmaradó hirdetések könnyedebb szórakozási formákat kínáltak, többségükben zenés klubok, diszkók, dance hall-ok, alternatív kulturklubok stb. Ezeknek a hirdetéseiben szinte kivétel nélkül előfordulnak idegen szavak, túlnyomó többségükben angol nyelvűek. A táblázatban felsoroltak a legjellegzetesebb, leggyakoribb kifejezések. Emellett a zenekarok és egyéb alakulatok egy jó része is divatosan csengő angol nevet választott magának, és az elmaradhatatlan DJ. (disc jockey) kifejezés sem illeszkedett be jobban az évek folyamán a magyar nyelvbe. Konklúzió: Az elvégzett vizsgálat tehát igencsak vegyes képet mutat arra vonatkozóan, hogy a feliratokon, illetve a hirdetésekben szereplő megnevezésekben megjelenik-e vagy sem az üzlet elnevezése magyarul. Ez a törvény szerint a vezérszóra nem vonatkozik, annál
inkább vonatkozik viszont a tevékenységi kör, a szolgáltatás megjelölésére. Az egyértelműen megállapítható, hogy a vendéglátó- és szórakoztatóipari egységek nagyon is szívesen választanak vezérszónak valamilyen divatos idegen elnevezést. (Külön csoportot alkotnak azok a helyek, amelyek ténylegesen kapcsolódnak valamely országhoz vagy kultúrához, mint például egy olasz étterem.). A megvizsgált feliratoknak több mint a fele idegen nyelvű vezérszót tartalmazott. Vannak, akiknek ez is szúrja a szemét, a törvény szerint nem tilos, és nem is nevezhető különösebben káros vagy veszélyes dolognak., presztízsnövelő szándékok sejthetők a háttérben. Más kérdés viszont a törvény szerint a tevékenységi kör magyarul fel nem tüntetése, ez ugyanis szabálytalan. A 101 felirat közül 36 helyen szerepelt idegen nyelvű tevékenységi kör-megnevezés, amelynek hiányzott a magyar nyelvű megfelelője. 25 olyan felirattal találkoztam, ahol a teljes idegen nyelvű név vagy az idegen nyelvű vezérszó mellett szerepelt magyarul is a tevékenységi kör megnevezése. Azonban a csak idegen nyelven megjelenő tevékenységi kör-megnevezések esetében sem hiszem, hogy megértési nehézségekre hivatkozhatnánk. Ezeknek a köre általában kimerül a restaurant, café, bar, club elnevezésekben, amik nem hiszem, hogy túl sok magyarázatra szorulnának. A pub szóval már akadhatnak gondok, még inkább a lounge szóval, aminek még nekem is utána kellett néznem a szótárban. Nem hiszem azonban, hogy érdemes lenne törvényi úton szabályozni. A társalgó -t jelentő lounge szó is számomra inkább divatjelenségnek tűnik, és a (szintén idegen nyelvű) café szó mellett megjelenve már sejteni lehet, hogy hová is szándékozunk betérni. A lakosság részéről tehát Farkas Tímea állítása szerint aki nyilván alaposan utánajárt a tényeknek nem érkezett bejelentés. Nem igazán meglepő ez a hír. Miért is érkezett volna? A társadalom bizonyos csoportjai remekül azonosulnak azzal a szubkultúrával, amelyet a törvénysértőnek minősíthető vagy éppen a törvényt betartó, csak éppen divatos angol vagy más idegen nyelvű vezérszót, szlogent stb. választó üzletek, kereskedelmi, vendéglátó- és szórakoztatóipari egységek képviselnek és közvetítenek számukra. Sok esetben ezek a helyek, különösen a szórakozóhelyek és az ezekhez kapcsolódó értékrend a csoportidentitás részét képezik, pl. a diszkók világa. Az ilyen témájú hirdetésekben nemegyszer találkoztam olyan kifejezésekkel, szlogenekkel,
amelyeknek a jelentését a legnagyobb igyekezetünk ellenére, szótár segítségével sem sikerült kiderítenünk. (Bizonyos esetekben nem is szerepelt az adott szó, kifejezés a szótárban, máskor szó szerinti jelentését ugyan megtaláltam, de az nem vitt közelebb a szórakozóhely által felkínált program jellegéhez.). Így tehát hosszas tanakodás után a kifejezést a szórakozóhely (ill. a hasonló típusú szórakozóhelyek) valószínűleg állandó közönségét képező csoport saját belső tolvajnyelve részének tekintettük. Külön csoportot alkotnak a nemzetközi áruház- és étteremláncok, amelyeknek a neve saját megfigyeléseim szerint hamar fogalommá válik a köztudatban, így általában nem szorulnak ezek a nevek különösebb magyarázatra. Hasonlóan van ez az utóbbi évtizedben gomba módjára elszaporodott különféle bevásárló-, illetve szórakoztató központokkal is. A centerek, plázák neve mellett bizonyos esetekben megjelenik, más esetekben nem a tevékenységi körre, a szolgáltatásra utaló magyar nyelvű felirat (bevásárló- és szórakoztatóközpont). Ma azonban már nemigen kell magyarázni az emberek többségének, még akkor sem, ha egy más városba téved, hogy az ott található pláza milyen szolgáltatásokat nyújt. Hogy a későbbiekben kevesebb lenne nyelvünkben az idegen szó, nem hiszem. Az egyre növekvő globalizáció és az Európai Unió-ba való belépésünk hatására talán inkább növekedni fog azok száma. Talán csak az indokolatlan, sokszor tényleg nevetséges, presztízscélokból történő használatuk (ld. a pár négyzetméteres shopping center -ek esete) visszaszorulásában lehet reménykedni, amely tényleg a divathullám hatásának tudhatós be. De ezt sem törvényi eszközökkel kell kicsikarni. Úgy gondolom, nem is lehet; az eddigi tapasztalatok legalábbis azt mutatják. A magyar nyelvet pedig tényleg nem kell félteni. Beszéljük elegen, és reméljük, beszélni is fogják. Ahol tehetünk érte valamit, az magyar anyanyelvi nevelés és az irodalomoktatás területe, ott viszont akad tennivaló bőven, hasonlóan az idegennyelvoktatás területéhez.
Hivatkozások: Farkas Tímea: Borsos pénzbírság idegen feliratért Népszabadság 2004. március 29. Balla Zsolt: Nyelvtörvény-tervezet Sok hűhó a semmiért Magyar Narancs, XIII évf. 39. szám, (2001.09.27) Dr. Hende Csaba: Kell-e törvénnyel védeni a magyar nyelvet? Magyar Narancs, XIII évf. 44. szám, (2001.11.01) Nádasdy Ádám: Modern Talking Magyar Narancs, 2001. szeptember 27. Olvasói levelek Az államtitkár esete a nyelvészettel Magyar Narancs, 2001. november 1. lang robert: http://dragon.klte.hu/~tkis/holanc.htm kis tamas: kinek kell a nyelvtorveny: http://dragon.klte.hu/~tkis/nyt-hvg2.htm fogyasztovedelmi: http://www.fvf.hu/fvf.php3?page=200205 törvény: www.parlament.hu balla zsolt http://dragon.klte.hu/~tkis/mancs01.htm hende csaba http://dragon.klte.hu/~tkis/mancs03.htm nádasdy ádám: http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0139publ.htm