Az OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1054 Budapest, Akadémia utca 7-9.; a továbbiakban: Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja Tisztelt Részvényeseit, hogy a Társaság a 2015. április 30-i éves rendes megismételt Közgyűlésén a Közgyűlés határozatképességének megállapítását, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és a szavazatok számlálóinak megválasztását, továbbá a jegyzőkönyvvezető kijelölését követően a Társaság Közgyűlése az alábbi határozatokat hozta: 1/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Társaság Közgyűlése elfogadja a Társaság 2014. évi Számviteli törvény szerinti éves beszámolóját 10 073 019 eft mérleg-főösszeggel, -39 539 eft mérleg szerinti eredménnyel és az alábbi főbb adatokkal (8.507.000 igen (90,96%) szavazattal, 834.868 nem (8,93%) szavazattal, 10.586 (0,11%) tartózkodás mellett): A. Befektetett eszközök: 9 771 826 eft B. Forgóeszközök: 301 037 eft C. Aktív időbeli elhatárolások: 156 eft Eszközök összesen: 10 073 019 eft D. Saját tőke: 8 971 748 eft ebből jegyzett tőke: 7 897 759 eft E. Céltartalékok: 5 266 eft F. Kötelezettségek: 698 667 eft G. Passzív időbeli elhatárolások: 397 338 eft Források összesen: 10 073 019 eft A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,69% igen, 0,26% nem és 0% 2/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Társaság Közgyűlése elfogadja a Társaság 2014. évi IFRS (az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) alapján elkészített konszolidált pénzügyi helyzet kimutatását 22 848 298 eft mérleg-főösszeggel, 141 302 eft időszaki eredménnyel és az alábbi főbb adatokkal (8.507.000 igen (90,96%) szavazattal, 845.335 nem (9,04%) szavazattal, 119 (0%) tartózkodás mellett): Befektetett eszközök: Forgóeszközök: Eszközök összesen: Saját tőke: Kötelezettségek: Források összesen: 13 685 361 eft 9 162 937 eft 22 848 298 eft 11 311 531 eft 11 536 767 eft 22 848 298 eft A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,69% igen, 0,27% nem és 0% OPIMUS GROUP Nyrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9. Telefon: +36 1 433 0700 Fax: +36 1 433 0703 www.opimus.com info@opimus.com Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: 01-10-042533
3/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Társaság Közgyűlése elfogadja a Társaság 2014. évre vonatkozó Éves jelentését (8.517.467 igen (91,07%) szavazattal, 822.368 nem (8,79%) szavazattal, 12.619 (0,13%) tartózkodás mellett). A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,7% igen, 0,26% nem és 0% 4/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Társaság Közgyűlése elfogadja a Társaság 2014. évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését (8.507.000 igen (90,96%) szavazattal, 822.368 nem (8,79%) szavazattal, 23.086 (0,25%) tartózkodás mellett). A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,69% igen, 0,26% nem és 0,01% 5/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés elfogadja, hogy az Igazgatótanács a 2014. üzleti évben a munkáját elvárható gondossággal, megfelelően, a Társaság érdekeinek figyelembevételével végezte (8.507.000 igen (90,96%) szavazattal, 822.368 nem (8,79%) szavazattal, 23.086 (0,25%) tartózkodás mellett). A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,69% igen, 0,26% nem és 0,01% 6/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés a Társaság választott Könyvvizsgálójának megválasztja az ALPINE Gazdasági Tanácsadó és Könyvvizsgáló Kft.-t (Cg.: 01-09-068660., székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 59.) a 2015. évi Számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjáig terjedő határozott időre, évi 4 500 000 Ft + ÁFA díjazás ellenében, a személyében felelős könyvvizsgáló Forgács Gabriella (2096 Üröm, Kárókatona utca 7a/1.) (8.507.109 igen (90,96%) szavazattal, 22.967 nem (0,25%) szavazattal, 822.378 (8,79%) tartózkodás mellett). A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,69% igen, 0,01% nem és 0,26% 7/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésére figyelemmel a Ptké. előírásaira tekintettel jelen Közgyűlési Határozattal dönt a Társaság Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről (9.352.444 igen (100%) szavazattal, 0 nem (0%) szavazattal, 10 (0%) tartózkodás mellett). A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,96% igen, 0% nem és 0% 8/2015. (IV.30.) számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés a Társaság Alapszabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésére figyelemmel a Társaság Ptk.-val összhangban álló továbbműködésével összefüggésben az alábbiak szerint módosítja (a módosítások dőlt betűvel szedve) (9.352.444 igen (100%) szavazattal, 0 nem (0%) szavazattal, 10 (0%) tartózkodás mellett): Az Alapszabály 5.2. pontjában a társasági törvényben szövegrész helyébe a Ptk.-ban kifejezés lép. Az Alapszabály 5.3. pont második bekezdése ekképpen módosul: A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatótanács minden részvényesnek - a Közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal benyújtott írásbeli kérelmére - az ügy megítéléséhez szükséges
felvilágosítást köteles megadni, úgy hogy a részvényes a tájékoztatást legkésőbb a Közgyűlés napja előtt 3 nappal megkapja. Az Igazgatótanács a felvilágosítás megadását megtagadhatja, ha az a társaság üzleti titkát sértené. Az Alapszabály 5.4. pontjának a címet követő bekezdésében a az alaptőke legalább 5%-át képviselő részvényesek kifejezés helyébe a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kifejezés lép. Az Alapszabály 5.4. pontjának a címet követő második bekezdése az alábbiak szerint változik: A szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek - az ok megjelölésével, a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően - írásban kérhetik az Igazgatótanácstól, hogy valamely kérdést tűzzön a már meghirdetett Közgyűlés napirendjére. A szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A részvényesek e jogukat a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakorolhatják oly módon, hogy a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet közlik az Igazgatótanáccsal. Az Igazgatótanács kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni. Az Alapszabály 5.6. pontjának második bekezdése ekképpen módosul: A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a társaság ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Az Alapszabály 5.9. pontjának második bekezdésében a mindenkor hatályos társasági törvény konszernjogi és az értékpapír törvény rendelkezéseibe szövegrész helyébe a a vonatkozó, hatályos jogszabályi rendelkezésekbe szövegrész lép. Az Alapszabály 7.1. pontja az alábbiak szerint változik: A társaság Igazgatótanácsa a részvényesekről, ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is, illetve részvényesi meghatalmazottakról részvényfajtánként részvénykönyvet vezet. A részvénykönyv számítógépes nyilvántartással is vezethető. A részvénykönyv vezetésére az Igazgatótanács a Ptk. és a részvénytársasági részvénykönyv vezetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 67/2014. (III.13.) Korm.rendelet rendelkezései szerint megbízást adhat. Az Alapszabály 7.3. pontja így módosul: A részvények átruházása a társasággal szemben csak akkor hatályos, a részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A részvénykönyvbe való bejegyzéskor az Igazgatótanács az átruházó nyilatkozat valódiságát nem köteles vizsgálni. Az alakilag igazolt részvényest a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. Az Alapszabály 7.4. pontjának a címet követő első bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: Az értékpapír-számlavezető e bekezdés szerinti kötelezettsége nem áll fenn, ha a részvényes a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról kifejezetten rendelkezik, vagy ha a részvényes a bejelentésre nem jogosítja fel az értékpapír-számlavezetőt. Az Alapszabály 7.4. pontjának utolsó bekezdésében a Közgyűlés összehívásával egyidejűleg és a Közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódóan szövegrészek törlésre kerülnek.
Az Alapszabály 7.5. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki: A bejegyzett részvényest kérelme alapján törölni kell a részvénykönyvből. Az Alapszabály 7.6. pontja ekképpen változik: Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, írásban előterjesztett kérésére a társaság részvénykönyvének rá vonatkozó részéről az Igazgatótanácstól másolatot igényelhet (részvényigazolás). A másolatot öt napon belül, ingyenesen kell kiadni a jogosultnak. Az Alapszabály 8.2. pontja így változik: A részvény és az ideiglenes részvény átruházása a társasággal szemben akkor válik hatályossá, és a részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha az átruházás tényét és az új tulajdonos nevét a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelően a társaság részvénykönyvébe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. Az Alapszabály 9.1. pontjának második bekezdése ekképpen módosul, és az alábbi rendelkezéssel egészül ki: Abban az esetben, ha részvények egy személy tulajdonában vannak, e részvényes Közgyűlés tartása nélkül dönthet mindazon kérdésekben, melyek a Ptk. illetve jelen Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli részvényes írásban határoz és a döntés az Igazgatótanáccsal való közléssel válik hatályossá. Az Alapszabály 9.2. és 9.3. pontjának valamennyi rendelkezésében a társasági törvény, Gt. jogszabályi hivatkozás helyébe Ptk. lép. Az Alapszabály 9.2. pont d) pontja így módosul: d) részvénytársaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, Az Alapszabály 9.2. pont o) és p) pontja törlésre kerül. Az Alapszabály 9.3. pontjában lévő, a rendkívüli közgyűlés összehívásának eseteit taglaló felsorolásban a harmadik pont az alábbiak szerint változik: - a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek azt - az ok és cél megjelölésével az Igazgatótanácstól írásban kérik, Az Alapszabály 9.3. pontjában lévő, a rendkívüli közgyűlés összehívásának eseteit taglaló felsorolásban az utolsó pont az alábbiak szerint változik: - társaság a saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje 20 millió forint alá csökkent. Az Alapszabály 9.5. pontja ekképpen módosul: A Közgyűlést az ülés napját legalább 30 nappal megelőzően a társaság honlapján közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és szavazati jogok arányára vonatkozó összesítéseket (ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket), valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket és a határozati javaslatokat a részvénytársaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint, de legalább a részvénytársaság honlapján a közgyűlést legalább huszonegy nappal megelőzően nyilvánosságra hozza. Amennyiben a részvényesek éltek a Ptk. 3:259. -ban foglalt jogaikkal és ez a közgyűlés napirendjének módosításával jár, akkor a kiegészített napirend, illetve a részvényesek által előterjesztett határozati javaslatok közzétételének módjára e rendelkezés megfelelően irányadó. Az Alapszabály 9.7. pontjának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Az Alapszabály 9.7. pontjának második bekezdése így változik: Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a határozatképtelenség esetére változatlan helyszínnel és napirenddel megtartásra kerülő megismételt Közgyűlés az eredeti időpontot legalább 10 nappal és legfeljebb 21 nappal követő bármely időpontra összehívható. A határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt Közgyűlés meghívóját (a megismételt Közgyűlés helyét és idejét) az Igazgatótanács az eredeti Közgyűlés meghívóját tartalmazó hirdetményben közzéteszi. Az Alapszabály 9.7. pont utolsó bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor. Az Alapszabály 9.9. pont első bekezdés harmadik mondata így változik: A Közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a Közgyűlés illetve a megismételt Közgyűlés napjáig érvényes. Az Alapszabály 9.9. pontjának második bekezdése törlésre kerül. Az Alapszabály 9.13. pontjának utolsó mondata így változik: A Közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jelen Alapszabály 9.2. a)- d), és l) pontjaiban meghatározott kérdéseket, ahol a Közgyűlés a leadott szavazatok 75 %-os (háromnegyedes) szótöbbségével határoz. Az Alapszabály 9.15. pontjában a jegyzőkönyv tartalmi elemeit tartalmazó felsorolás hatodik pontja ekképpen módosul és erre figyelemmel a felsorolás utolsó pontja törlésre kerül: - a határozati javaslatokat, a határozatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát, Az Alapszabály 9.16. pontja ekképpen módosul: Az Igazgatótanács a Közgyűlést követő 30 napon belül köteles a cégbíróságnak benyújtani a közgyűlési jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet. Az Alapszabály 9.17. pontja törlésre kerül. Az Alapszabály 10.2. pontjának első mondata így változik: Az Igazgatótanács legalább 5, legfeljebb 11 természetes személy tagból áll, tagjait a Közgyűlés - ha másképpen nem rendelkezik 5 évi időtartamra választja. Az Alapszabály 10.4. pont p) pontjában a Gt. jogszabályi hivatkozás Ptk. -ra módosul. Az Alapszabály 10.8. pont második bekezdésének második mondata az alábbiak szerint módosul: Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. Az Alapszabály 10.10. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: Szándékos károkozás esetére a vezető tisztségviselő felelőssége nem zárható ki, és nem korlátozható. Egyéb esetekben a vezető tisztségviselő felelőssége a tisztsége keletkezésekor előrelátható károk tekintetében áll fenn, ha a Társaság képviseletében ésszerűtlen a piaci gazdálkodással együtt járó természetes kockázatviselés mértékét meghaladó kockázatot vállalt. A kártérítés mértéke a Társaság meglévő vagyonában bekövetkezett hátrány összege, legfeljebb a kártérítéssel érintett vezető tisztségviselők egy évi jövedelmének összege. A kártérítés megfizetéséért a károkozó intézkedést vagy határozatot támogató vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek. Az Alapszabály 12.1. pontja ekképpen módosul: A társaság Közgyűlése egy állandó könyvvizsgálót választ legfeljebb 5 év határozott időtartamra.
Az Alapszabály 12.3. pontja az alábbiak szerint változik: Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója, részvényese, az Igazgatótanács tagja és ezek hozzátartozója, valamint a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnésétől számított 3 évig. Az Alapszabály 14.2 pontjának harmadik bekezdése így változik: Az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési vagy igazgatótanácsi határozatban a Közgyűlés vagy az Igazgatótanács a társaság Alapszabályát az alaptőke-emeléssel összefüggésben a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalások, illetve a részvényjegyzés eredményétől függően a nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártának, illetve a jegyzés lezárásának napján beálló hatállyal módosítja az Alapszabálynak az alaptőke összegére, a részvények számára, fajtájára és névértékére vonatkozó rendelkezései tekintetében. Az Alapszabály 14.3. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki: A határozatban meg kell jelölni az egyes személyek által átvehető részvények számát. Az Alapszabály 14.4. pont harmadik bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: A határozatban meg kell jelölni az egyes személyek által átvehető részvények számát. Az Alapszabály 17.4. pontjának első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása alapján jogosult. Az Alapszabály 19.3. pontja így változik: Jelen Alapszabályban nem érintett vagy nem teljes körűen szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a részvénytársaságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozat az alaptőke-részesedés (Gt. 306. ) figyelembevételével 2,96% igen, 0% nem és 0% OPIMUS GROUP Nyrt.