HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől
Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA... 7 1.1.1 Képzési profilunk... 8 1.1.2 Tárgyi és személyi feltételek... 8 1.1.3 Az iskola stratégiája... 9 1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, TERÜLETEI... 10 1.2.1 A nevelő-oktató munka alapelvei... 10 1.2.1.1 Komplexitás elve... 10 1.2.1.2 A pedagógus vezető szerepe... 10 1.2.1.3 Egyenlő bánásmód elve... 10 1.2.1.4 A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve... 10 1.2.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve... 11 1.2.1.6 A tapasztalatszerzés elve... 11 1.2.1.7 A külső hatások elve... 11 1.2.1.8 A bizalom elve... 11 1.2.1.9 A következetesség és fokozatosság elve... 11 1.2.2 A nevelő-oktató munka területei... 12 1.2.2.1 Az erkölcsi nevelés... 12 1.2.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 12 1.2.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 13 1.2.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 13 1.2.2.5 A családi életre nevelés... 14 1.2.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés... 14 1.2.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 15 1.2.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 15 1.2.2.9 Pályaorientáció... 16 1.2.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 16 1.2.2.11 Médiatudatosságra nevelés... 17 1.2.2.12 A tanulás tanítása... 17 1.2.2.13 Egységesség és differenciálás. Módszertani alapelvek... 18 1.2.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei... 19 1.2.3 A nevelő-oktató munka értékei, céljai... 21 1.2.4 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai... 23 1.2.4.1 A nevelő-oktató munka feladatai... 23 1.2.4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 24 1.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 26 1.3.1 Személyiségfejlesztési célok... 27 1.4 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 29 1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 31 1.5.1 A közösségfejlesztés célja... 31 1.5.2 A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül... 31 1.5.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 35 1.5.4 Közösségi szolgálat... 36 1.5.4.1 Iskolán beüli közösségi munka területei... 37 1.6 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 38 2
1.6.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai:... 38 A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai:... 38 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység... 38 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek... 39 Az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatos tevékenység... 39 1.6.2 Kapcsolattartás:... 39 1.6.3 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 40 Az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése... 40 Az osztály magatartásának, szorgalmának figyelemmel kísérése... 40 A tanulmányi munka figyelemmel kísérése... 40 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység... 41 Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők... 41 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek... 42 A diákönkormányzat segítése... 42 Kapcsolattartás... 42 1.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 43 1.7.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei:... 43 1.7.1.1 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák:... 43 1.7.1.2 Szűrés, diagnosztizálás:... 43 1.7.1.3 Megoldási javaslatok:... 44 1.7.2 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 44 1.7.2.1 A tehetség meghatározása:... 45 1.7.2.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban:... 45 1.8 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 47 1.9 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLAT- TARTÁSÁNAK FORMÁI... 48 1.9.1 A szülői szervezet... 48 1.9.1.1 A szülői szervezettel való kapcsolattartás formája, rendje:... 49 1.9.1.2 A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges... 49 1.9.1.3 Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:... 49 1.9.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje... 50 1.9.2.1 Diákközgyűlés... 50 1.9.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái:... 53 1.9.3.1 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje:... 53 1.9.3.2 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje... 53 1.9.3.3 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje:... 54 1.9.3.4 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje... 54 1.9.4 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 54 1.9.5 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 55 1.9.5.1 Pedagógusok közösségei tanulók közösségei... 55 1.9.5.2 Pedagógusok közösségei szülői szervezetek (közösségek)... 55 1.9.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 56 1.9.6.1 Az iskola képviselete... 56 1.10 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI... 57 3
1.10.1 Osztályozó vizsga... 57 1.10.1.2 A vizsga lebonyolítása:... 58 1.10.2 Különbözeti vizsga... 58 1.10.3 Javító vizsga... 59 1.10.4 Pótló vizsga... 59 1.10.5 Szintvizsga... 59 1.10.6 Magántanulói jogviszony létesítése... 59 1.10.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga... 60 1.10.8 Szakmai alkalmassági vizsga... 60 1.11 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI. A SZAKKÉPZŐ ISKOLA FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEI... 61 1.11.1.1 Az iskolának joga, hogy döntsön a központi felvételi vizsga megtartásáról vagy mellőzéséről.... 61 1.11.1.2 A felvételi vizsgák célja... 61 1.11.1.3 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga... 61 1.11.1.4 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül... 62 1.11.2 A képzések közötti átjárhatóság rendje... 62 1.12 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 63 2. Az iskola helyi tanterve... 64 2.1 A KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 65 2.1.1 Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára óraterve (nappali tagozat)... 65 2.1.2 Szakiskolai kerettanterv óraterve (nappali tagozat)... 67 2.1.3 Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára I II. (11 12.) évfolyam69 2.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK FELETTI ÓRASZÁM... 69 2.3 SZAKMAI PROGRAM... 70 2.3.1 Szakmai képzések iskolánkban... 70 2.3.2 A szakmai képzés elvei, céljai... 70 2.3.3. KIFUTÓ KÉPZÉSEK TANTÁRGYAI ÉS ÓRATERVE, ÉRETTSÉGI-ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI... 71 2.3.4. Ágazati képzések óraterve, a szabad órasáv felosztása... 73 2.3.4.5. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Eladó képzés (OKJ 34 341 01)... 82 2.3.5. A szakmai gyakorlatok... 86 2.3.6. A komplex vizsgák... 86 2.3.7. A gyakorlati képzésen való részvétel... 88 2.3.8. Előzetes tanulmányok beszámítása... 89 2.3 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 89 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 90 2.4.1 Az egyes kompetenciák... 90 2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS... 97 2.5.1 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 97 2.5.2 Iskolánkban a mindennapos testedzés időkeretének részét képezi:... 98 2.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS-VÁLASZTÁS SZABÁLYAI.... 99 2.7 PROJEKTOKTATÁS... 99 4
2.8 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 99 2.9 ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE... 100 2.9.1 Az értékelés típusai:... 100 2.9.2 A tanulók értékelése... 101 2.10 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 103 2.10.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és gyakorlata.. 103 2.11 CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI... 104 2.12 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 104 2.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI... 106 2.13.1 Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés főbb színterei... 106 2.13.2 Az egészségnevelés várható eredményei... 109 2.13.3 Komplex intézményi mozgásprogram... 110 2.13.4 Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése... 111 2.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI... 118 2.14.1 Dicséretben részesülhet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló, aki... 118 2.14.2 Az iskolai jutalmazás formái:... 118 ZÁRADÉK... 119 5
1. NEVELÉSI PROGRAM 6
1.1 Iskolánk arculata Iskolánk közel 60 éves múltra tekint vissza. A kezdeti időkben kereskedelmi szakmunkás képzés folyt az intézményben, mely 1967-ben Békés Glasz Imre nevét vette fel. A mindig változtatni kész tantestület mindent megtett annak érdekében, hogy a képzés színvonalát, minőségét emelje a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. 1989-ben bevezetésre került a négyosztályos érettségit adó szakközépiskolai képzés, a 90-es évek közepétől pedig az érettségi utáni képzés is megindult több különböző szakon. A képzési profil változása névváltással is járt. Iskolánk Harsányi János Nobel-díjas közgazdász nevét vette fel 2003-ban. 2005 óta ECDL Vizsgaközpontként is működik intézményünk. Mivel iskolánk 2011-től ökoiskolai címet szerzett, ezért a fenntarthatósági, környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. Közismereti és szakmai oktatásunk sikerét jelzik a felsőfokú oktatásba felvett és diplomát szerzett diákjaink, az Országos Szakmai Versenyeken, a Szakma Kiváló Tanulója versenyeken elért kimagasló eredményeink, a Kazinczy versenyeken és Bárczi Géza helyesírási versenyeken elért helyezéseink. Hosszú ideig iskolánk volt a szakiskolai verseny bázisiskolája. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, de legnagyobb sikerünknek mégis azt tartjuk, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt a korszerű, modern elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek. Megtanulják, hogy a kitartó, megfeszített munka komoly eredményeket hozhat. Ennek szép példái azok a ma sikeres vállalkozók, akik korábban iskolánk tanulói voltak. Iskolánk erősségének tartjuk azt az intenzív segítő hozzáállást, amellyel kollegáink támogatják a törekvő, de hiányos előképzettségű, esetleg hátrányos családi hátterű tanulókat céljaik elérésében. 7
1.1.1 Képzési profilunk Nappali képzéseink: A szakközépiskolában - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 4 év - Közgazdaság szakmacsoport 4 év - Kereskedő 4+1 év (OKJ 54 344 01) - Vállalkozási- és bérügyintéző 4+1 év (OKJ 54 344 02) A szakiskolában - Eladó képzés új OKJ szerint 3 év (OKJ 34 341 01) Érettségi utáni képzésben - Vállalkozás- és bérügyintéző 2 év (OKJ 54 344 02) - Vállalkozás- és bérügyintéző 1 év beszámítással (OKJ 54 344 02) - Kereskedő 2 év (OKJ 54 341 01) A későbbiekben bevezetésre kerül a felnőttoktatás is (esti/levelező formában) a nappali képzésben meghirdetett szakmacsoportok szerint. Esti képzéseink: - Vállalkozási és bérügyintéző (OKJ 54 344 02) - Kereskedő (OKJ 54 341 01) - Szakiskolások érettségire felkészítő képzése 1.1.2 Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek: Az iskola épülete a IX. kerületben, a Pöttyös utcai metró megállóhoz közel, zöldövezeti környezetben található. A kétszintes épületben több speciális tanterem van modern technikai eszközökkel felszerelve (projektorok, számítógépek, digitális tábla, TV, DVD lejátszó). A könyvtár segíti a tanulók és a szaktanárok munkáját, a szabadidő eltöltését. 2 számítástechnika terem, 1 taniroda és 1 drámapedagógia terem található még iskolánkban. A sportolás megoldott a függönnyel kettéosztható - tornateremben illetve a sportudvaron. Ezen felül iskolánkban büfé üzemel, ahol az OÉTI ajánlásának megfelelő, változatos kínálat érhető el. 8
Személyi feltételek A hatályos törvényeknek megfelelően létszámmal és végzettséggel rendelkező kollégákkal működik iskolánk. 1.1.3 Az iskola stratégiája Céljaink és feladataink - Korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű tananyag elsajátíttatása a tanulókkal az irányadó dokumentumok alapján (NAT, helyi tanterv) - Felkészítés a képzésnek megfelelő vizsgákra - Személyre szabott, csoportszinthez igazított tanórai foglalkozások - Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése - Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség és kreativitás fejlesztése - Reális önismereti szint kialakítása - Toleranciára nevelés - Egészséges életmódra nevelés - Az egész életen át tartó tanulás megalapozása - Idegen nyelvi kommunikáció elsajátítása - Pozitív életszemlélet és érzelmi légkör kialakítása A pedagógus testület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti: - a személyes példaadást, hitelességet - egységes arculat és követelményrendszer - önmagával szembeni szakmai igényességet - türelmet és toleranciát mind a diákokkal, mind a kollegákkal szemben - korrekt kapcsolattartást a szülőkkel - innovatív készséget 9
1.2 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei 1.2.1 A nevelő-oktató munka alapelvei 1.2.1.1 Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. A szakmai képzésben törekedni kell a komplex ismeretek közvetítésére. 1.2.1.2 A pedagógus vezető szerepe A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. 1.2.1.3 Egyenlő bánásmód elve Az iskolavezetés és a fenntartó közösen teremtik meg a tanuláshoz szükséges objektív feltételeket, és az ebből származó szolgáltatásban minden tanuló egyenlő arányban részesül. Nem érheti a diákokat emberi méltóságukat sértő, jogellenes kizárás, korlátozás, zaklatás, megaláztatás vagy megkülönböztetés. Nem számít jogellenes megkülönböztetésnek, ha a kizárás bármely törvényes céllal a nevelés oktatás folyamata során született intézkedésből ered. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, amely nem járhat más tanuló jogainak csorbításával. A jogorvoslás a törvényileg szabályozott módon történik. 1.2.1.4 A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve A tanítási szolgáltatásban a tanulók egyenlő mértékben részesüljenek, amelyek képességeik, készségeik kibontakozását szolgálja. A tanítás színvonalának biztosítása nem okozhat aránytalan terheket a gyerekek számára. - Képességek, készségek fokozatos fejlesztése - Fontos, hogy az életkornak megfelelő arányos terhelést kapjanak a tanítástanulás folyamat során, a korszerű, hasznos ismeretek elsajátítása során. A humánosság, méltányosság kell, hogy meghatározza döntéseinket a tanulók kisebb csoportját érintő intézkedések során, de valamennyi tényező figyelembevétele mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a többi tanuló érdekeinek mérlegelését sem. 10
1.2.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. A tanulók különböző közösségek tagjai. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányozó képességének kibontakoztatásához. 1.2.1.6 A tapasztalatszerzés elve A nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. 1.2.1.7 A külső hatások elve A pedagógusnak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 1.2.1.8 A bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 1.2.1.9 A következetesség és fokozatosság elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal lehetőség nyújtása is a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatására. Ezen elvek alkalmazása mellett kialakul a tanulókban a konstruktív életvezetés. 11
1.2.2 A nevelő-oktató munka területei 1.2.2.1 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 1.2.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, 12
ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie. 1.2.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 1.2.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, 13
tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.2.2.5 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 1.2.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek 14
tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 1.2.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 1.2.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az 15
ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 1.2.2.9 Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 1.2.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások 16
kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 1.2.2.11 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 1.2.2.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 17
1.2.2.13 Egységesség és differenciálás. Módszertani alapelvek A tanulók érdeklődésének és tapasztalatainak a figyelembe vétele. 1. A személyiségfejlesztő oktatás. 2. Az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. 3. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulása a következő szempontok szerint: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; - az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; - a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. 18
1.2.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; - a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; - motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; - a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése. 1.2.2.15 Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. 19
A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata 20
1.2.3 A nevelő-oktató munka értékei, céljai A Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő, szocializáló, valamint személyiségformáló funkciókat is ellát. Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, és rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat. Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra. Tanítványaink munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, a vizsgán jó színvonalon, eredményesen, képességeik legjavát adva szerepeljenek, ami hozzájárul önbizalmuk erősítéséhez és a munkaerőpiacon magabiztos fellépésükhöz. Célunk az iskola hírnevének, hagyományainak egészséges, szabad légkörének biztosítása, ami a tanuló fejlődéséhez, a tanulói öntevékenység és kreativitás kibontakozásához elengedhetetlen. Olyan iskolaként működjön továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis a nevelésoktatás tanulóközpontú, és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásához, ahol a rend és fegyelem uralkodik. Fontos, hogy iskolánkban a nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem, tolerancia és a másság elfogadása érvényesüljön. 21
Cél a tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az önképzésre való felkészülés biztosítása. A képzési idő alatt jelentős változások alakulnak ki tanítványainkban. Az a 4-5 év, amit iskolánkban töltenek egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is. Az érettségire való felkészítés - az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív elvektől függően különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, az iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek. 22
1.2.4 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.4.1 A nevelő-oktató munka feladatai Felkészítjük a tanulókat, hogy a szakközépiskolai képzésben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból az általuk választott szinten közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló választása szerint közép és emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést. A sajátos nevelési igényű diákokra külön figyelmet fordítunk, speciális módszerekkel egyéni fejlesztési tervvel, fejlesztő pedagógus közreműködésével segítjük tanulásukat, fejlődésüket. Valljuk, hogy a középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást, a képességfejlesztést a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokkal valósítjuk meg. A tanórán történő tehetséggondozást differenciált foglalkozási módszerekkel valósítjuk meg. A tanórán kívüli foglalkozások felhasználásával minél több tanulót felkészítünk a tanulmányi versenyekre. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára. Fontos, hogy tanulóink minél előbb megtanuljanak tanulni. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket a tanuló az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Minden tantárgy tanítása során kiemelten fontos a sajátos tanulási módszerek elsajátíttatása. A tanulók és a hallgatók számára, az iskola anyagi lehetőségeitől függően korrepetálási ill. konzultációs lehetőséget biztosít. Keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján legkönnyebben fejleszthetők, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Jó alapközösségeket kell kialakítani, amelyek személyiségformáló erővé válnak. Biztosítjuk, hogy a diákönkormányzat jogköre terjedjen ki a diákokat érintő kérdésekben a véleménynyilvánításra és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a javaslattételre. 23
Iskolánkban felelősségvállaló, szabályokat tisztelő diákok élnek. Az önállóság és fegyelem egységének kell megvalósulnia a napi munkában, az agresszivitás semmilyen formáját nem engedjük. 1.2.4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, (egységes nevelési értékrend, valamint tantárgyanként egységes értékelési rendszer) a dicséretet, az osztályozást, a jutalmazást, az egységes értékelés mérőeszközeit, stb. Intézményünk képzéseit közvetlenül felhasználók (tanulók, pedagógusok, szülők), saját fejlődésük érdekében, tevékenységükről folyamatosan, rendszerezetten, egyértelmű és tudatosított szempontok és kiszámítható módszerek, eljárások alapján objektív, konstruktív visszajelzést kapnak. Iskolánk pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi módszereket alkalmazzuk: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.) A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.) A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.) A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicsért, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, Harsányi-díj, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, külföldi tanulmányút, stb.) A fegyelmezés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, fegyelmi eljárás után pl.: szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.) A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.) 24
Mindezeknek az eljárásoknak konkrét alkalmazási szabályait iskolánk mindenkori szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje rögzíti. 25
1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfontosabb pedagógiai elvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása. A program filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak a harmadik évezred pedagógiai kihívásaira. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység célja: megfelelő általános műveltséggel és szakmai tudással rendelkező, társadalomba harmonikusan illeszkedni tudó, konstruktív életvezetésű tanulók képzése. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Ugyanakkor az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzését, a destruktív megnyilvánulások leépítését, valamint a személyiség ösztönző/regulázó sajátosságcsoportjának kiépítését. A személyiség fejlesztését szolgáló tevékenységünk I. Önismeret Önfejlesztés Önállóság Felelősségtudat II. Társismeret - kapcsolatfejlesztés III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése Beilleszkedés, énvédelem IV. 26
1.3.1 Személyiségfejlesztési célok Általános célja: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége erejének, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia). Az indulási hátrányok csökkentését, valamint az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben gyermeki, serdülői szükségletei megvalósulnak. Ez azt a gondolkodásmódot sugallja, amely a tanulói személyiségfejlesztés minden lehetséges és elérhető területét és eszközét a nevelésképzés szolgálatába állítja. Az egyértelmű elvárások és feladatok a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosuljanak. A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A demokratikus iskola működését a magyar alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Iskolánk a személyiségfejlesztés során is törekszik az értékek egyensúlyára, tanítási gyakorlatában egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek következő csoportjait határozhatjuk meg: a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, egészségtudatos magatartás, stb.) az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, önállóság, stb.) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.) a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, a változás tűrése, szellemi igényesség, stb.) a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.) 27
Közvetítjük: Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei Az alapvető, tudományos igényű ismereteket A helyes magatartási, viselkedési normákat. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet mint a politikai társadalom mikrokozmosza megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, amelyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. 28
1.4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák és a járványok elkerülése, az élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő, hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, 29
hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztési programnak támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt területileg illetékes szervezetével, amelynek munkatársai elsősegélynyújtó versenyek megszervezésébe, kortárselőadó képzés megszervezésébe és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával (pl. véradással) segítik a közösségi szolgálati munkát. 30