ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember
2 2009. évi törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 1. (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a jelenlegi j) pont számozása i) pontra módosul: [4. (2) Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg] e) a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásának tartalmi követelményeit. (2) Az Szt. 4. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés b), e), g) és i) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja. Az Szt. a következő 4/A. -sal egészül ki: 2. 4/A. (1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát a 13. (1) bekezdésben meghatározott szakképzést folytató intézmény kivételével az a szakképzést folytató intézmény szervezhet, amely a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési feladatkörében eljáró oktatási hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt kapott (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény). (2) A szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély az abban szereplő állam által elismert szakképesítések tekintetében visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően szakmai vizsgák szervezésére. (3) Az engedélyezési eljárást a Hivatal folytatja le. (4) Az engedélyezési eljárásért a szakmai vizsgát szervező intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (5) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti szakmai vizsgát szervező intézményekről nyilvántartást vezet és végzi a szakmai vizsgaszervezési engedélyt kapott intézmények ellenőrzését. Az ellenőrzéshez szükséges forrást az MPA képzési alaprészéből kell biztosítani. (6) A szakmai vizsgát szervező intézményekről vezetett jegyzék nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján havonta közzéteszi. (7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
3 (8) A szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megadásának feltétele, hogy a szakképzést folytató intézmény vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazolja az engedélyező hatóságnál. A vagyoni biztosíték módját, mértékét és annak feloldását külön jogszabály határozza meg. (9) A szakmai vizsgát szervező intézmény, valamint a 13. (1) bekezdésben meghatározott iskolarendszeren kívüli szakképzésben szakmai vizsga szervezésére feljogosított szakképzést folytató intézmény köteles a törzslap egy eredi példányát az utolsó vizsganapot követő 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek megküldeni. (10) Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, de ezzel a szakmai vizsga jogszerű lebonyolítását nem veszélyezteti, a Hivatal felhívja az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére és a felszólítással egyidejűleg bírságot szab ki. (11) Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény a feltárt jogszabálysértést a Hivatal határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, vagy olyan jogszabálysértést követ el, amely a szakmai vizsga jogszerű lebonyolítását közvetlenül veszélyezteti, a Hivatal az intézmény vizsgaszervezési jogosultságát visszavonja és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. (12) Ha a szakképzést folytató intézmény a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott engedély hiányában folytatja, amennyiben a Hivatal a jogellenes tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a szakmai vizsgát felfüggeszti és az intézménnyel szemben bírságot szab ki. Amennyiben a Hivatal a jogellenes tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, az intézménnyel szemben bírságot szab ki és értesíti a szakképesítésért felelős minisztert, aki az 5. (4) bekezdés szerint jár el. A jogsértő intézmény a jogellenes tevékenység észlelésétől számított négy éven belül szakmai vizsgaszervezési engedélyre vonatkozó kérelmet nem nyújthat be. (13) A Hivatal döntései ellen a szakmai vizsgát szervező intézmény fellebbezéssel élhet a miniszternél. (14) Amennyiben a miniszter a Hivatalnak a szakmai vizsga felfüggesztése tárgyában hozott döntését helybenhagyja, a döntést helybenhagyó határozatában a felfüggesztett jogellenes szakmai vizsgáztatást megszünteti és a szakmai vizsga felfüggesztéséig elért eredményeket érvénytelenek nyilvánítja. A miniszter a határozat egy példányát megküldi a szakképesítésért felelős miniszternek, aki a szakmai vizsga megszervezésére új intézményt jelöl ki. (15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait, b) a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás eljárási díját és a díj megfizetésének szabályait, c) a vagyoni biztosíték igazolásának módját, a vagyoni biztosíték mértékét és feloldását, d) a vizsgaszervezési engedély megszerzésének általános feltételeit, e) a szakmai vizsgát szervező intézmény adatainak kezelésére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat,
4 f) a szakmai vizsgát szervező intézmény ellenőrzésének részletes szabályait, g) a szakmai vizsgát szervező intézményre kiszabható bírság mértékét, h) a vizsgaszervezési engedély megvonásának feltételeit, szabályait. (16) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdésben megjelölt Hivatalt rendeletben jelölje ki. 3. Az Szt. 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg: a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével, b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait, c) a 7. (1) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit, d) a szakmai vizsgaszervezésre való jogosultság speciális feltételeit és e) a szakmai vizsga szervezésére feljogosított, irányítása alá tartozó intézményt. (1) Az Szt. 6. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4. [6. (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet] c) kezeli a szakmai vizsgák adatait és törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartást valamint az abban szereplő személyes adatokat, (2) Az Szt. 6. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdésben szereplő törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, 50 évig más által nem hozzáférhető módon őrzi. A nyilvántartásból kizárólag az elveszett, vagy megsemmisült szakképesítést tanúsító bizonyítványról készült hiteles másolat kiállítása céljából szolgáltatható adat. Az Szt. 6/B. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 5 (1) A szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szerv ellátja a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat. Az Szt. 13. (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 6.
5 (1) Szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a 2. (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a 2. (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel a felnőttképzési törvényben szabályozott képzési szerződést kötött. (4) A szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője az (1) bekezdésben meghatározott intézmények esetében ellátja az iskolai rendszerű szakképzést követő szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat. 7. Az Szt. 32. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki a) betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a szakiskolai nevelésnek és oktatásnak a közoktatási törvény 27. (4) bekezdése szerinti megszervezése esetén betöltötte a tizenötödik életévét és - a közoktatási törvény 27. (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás kivételével - a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá b) a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. 8. Az Szt. 57. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 57. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét, b) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, c) a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit. (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba. 9. Záró rendelkezések (2) Hatályát veszi az Szt. 4. (2) bekezdés a) és c) pontja. (3) Az e törvény hatályba lépését megelőzően kiírt pályázat alapján szakmai vizsga szervezésére jogszabályban feljogosított szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervezési jogosultsága a jogszabályban meghatározott határidőig érvényes. A határidő lejártát követően a vizsgaszervezési jogosultság újbóli megszerzése a 2. szerinti engedélyezési eljárás keretében történhet.
6 (4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [9. (2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott Szakképzési hozzájárulás és Szakképzési egyéb bevétel elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:] j) a szakmai vizsgát szervező intézmény ellenőrzésére a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak biztosított, az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre megállapított keretösszeggel.
7 Indokolás a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvény módosításáról szóló előterjesztéshez Általános indokolás Az állam által elismert szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzéseket követő szakmai vizsgák szervezésére feljogosított felnőttképzést folytató intézmények kiválasztása a hatályos törvényi alapon nyugvó szabályozás szerint legalább kétévente, pályázati úton történik. Ez a szabályozási mód nincs összhangban a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásaival, amelynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. A szakmai vizsgaszervezési jogosultság megadását célzó hatályos rendszer átalakítása, a megváltozott rendszer szerinti engedélyezési eljárást végző hatóság kijelölése és az új rendszer szabályainak rögzítése a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítását igényli. Részletes indokolás Az 1. -hoz A törvénymódosítás az OKJ kiadását, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjének szabályozását, a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteinek, valamint a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeknek a meghatározását kormányrendeleti szintre emeli (8. ). E szakaszban a változások okán felmerült technikai módosítások jelennek meg. A 2. -hoz A törvénymódosítás meghatározza, hogy a szakmai vizsgaszervezési jogosultság megadása a jövőben engedélyezési eljáráson alapul. Meghatározásra kerül az engedélyezési eljárás rendje és az eljárást végző hatóság, valamint a szankcionálás lehetősége és esetei. Meghatározásra kerül a vizsgaszervezési engedély területi és időbeli hatálya. Felhatalmazást kap továbbá a Kormány, hogy a vizsgaszervezési engedély általános feltételeit, a vagyoni biztosíték igazolásának módját, mértékét és annak feloldását, az engedélyezési eljárással, a szakmai vizsgát szervező intézmény ellenőrzésével, szankcionálásával összefüggő szabályokat rendeletben határozza meg. A szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési feladatkörében eljáró oktatási hivatalt szintén kormányrendeletben kell kijelölni, amely az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával oldható meg. Meghatározásra kerül továbbá, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgák törzslapjait az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek kell megküldeni.
8 A 3. -hoz A törvénymódosítás felhatalmazza a szakképesítésért felelős minisztert, hogy a vizsgaszervezési engedély ágazat specifikus feltételeit, továbbá a szakmai vizsga szervezésére feljogosított, irányítása alá tartozó intézményt rendeletben határozza meg. Ez utóbbi intézmény kijelölési lehetőségének indoka az, hogy nem garantálható, hogy a szakmai vizsgát szervező intézmények összességének tevékenysége a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó minden szakképesítést lefed. (A vizsgaszervező intézmények nem kötelezhetők szakképesítés választására.) Ugyanakkor minden érintett szakképesítés esetén gondoskodni kell a szakmai vizsga megszervezésének és lebonyolításának lehetőségéről. A 4. -hoz A törvénymódosítás következtében lehetővé válik az iskolai rendszeren kívüli szakképzés követő szakmai vizsgáról kiállított törzslap állami szakképzési és felnőttképzési intézet általi központi tárolása, a szakmai vizsgák adatainak kezelése. Ezáltal az egyes szakmai vizsgát szervező intézmények megszűnése esetén könnyebb és áttekinthetőbb lesz az esetlegesen elveszett bizonyítványokról történő másodlatok kiállítása, illetve az egyes bizonyítványok érvényességének (szabályos kiállításának) ellenőrzése. Az 5. -hoz A törvénymódosítás alapján már nem csak jogszabályban feljogosított intézmény lehet vizsgaszervező, hanem vizsgaszervezési engedély alapján is ezért szükséges az általános megfogalmazás. A 6. -hoz A törvénymódosítás alapján már nem csak jogszabályban feljogosított intézmény lehet vizsgaszervező, hanem vizsgaszervezési engedély alapján is ezért szükséges az általános megfogalmazás. Meghatározásra kerül, hogy az iskolai rendszerű szakképzést követő szakmai vizsgák törzslapjainak nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat az illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője látja el. A 7. -hoz A közoktatási törvény 27. (4) bekezdése alapján kizárólag szakképzési évfolyamokkal szervezett szakiskolai képzés esetén lehetővé kell tenni a tanulószerződés e képzési rendszerhez igazodó, első szakképzési évfolyam elvégzését követő megkötésének lehetőségét. A 8. -hoz Az Szt. 4. (2) bekezdése többek között felhatalmazza a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztert az OKJ kiadására, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjének, a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteinek, valamint a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeknek a meghatározására.
9 A fenti feladatok ellátásához kapcsolódó jogszabályok kiadásával összefüggésben a hatályos törvényi előírás a szakképesítésért felelős miniszterek egyetértését írja elő. Ez az elmúlt időszak tapasztalatai alapján aránytalanul megnöveli az érintett jogszabályok módosításának átfutási idejét. Tekintettel arra, hogy a Kormány tagjainak többsége szakképesítésért felelős miniszter státusszal is rendelkezik, továbbá a szóban forgó rendelkezések a szakképzés minden területére kiterjedő átfogó szabályokat tartalmaznak, indokolt az érintett területekre vonatkozó szabályok kormányrendeletben történő rögzítése. Ezen változással hangsúlyosabban megjelennek a szabályozás szintjei és a jogszabály módosítások is gördülékenyebbé válnak. Ezen javaslatot alátámasztja az IRM-nek a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet módosításának előkészítésével összefüggésben adott egyértelmű állásfoglalása, amely a tervezetben kodifikálni kívánt normatartalmat kormányrendeleti szinten tartotta szükségesnek szabályozni. A 9. -hoz A törvénymódosítás következtében megszűnik a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter vizsgaszervezési jogosultság feltételeinek megállapítására vonatkozó jogköre. A törvénymódosítás folytán az 5. (4) bekezdése pontosításra kerül. Átmeneti rendelkezésként rögzítésre kerül, hogy a jogszabályban feljogosított intézmények vizsgaszervezési jogosultsága a jogszabályban foglalt határideig érvényes, majd ezt követően az intézményeknek a módosított szabályok szerinti engedélyezési eljáráson kell részt venniük. A törvénymódosítás megteremti a szakképzési hozzájárulási törvényben az ellenőrző hatóság ellenőrzési tevékenysége során felmerült költségek fedezetét.