Iktatószám: 4264/2015.

Előterjesztő megnevezése: Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester Iktatószám: 4264/2015. Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet és a hozzá kapcsolódó egyéb rendelet módosítása Melléklet: 2 pld. rendelet módosítás Készítette: Városüzemeltetési Iroda Humán Közszolgáltatási Iroda Véleményezésre megküldve: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2015. március 1

Tisztelt Közgyűlés! I. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása vált szükségessé. 1) Az IKV Zrt. tájékoztatása szerint az önkormányzati tulajdonban lévő, szociális alapon bérbe adott lakások bérlői egyre magasabb hátralékot halmoznak fel bérleményük vonatkozásában. A kintlévőségek csökkentése érdekében célként került megfogalmazásra, hogy lehetőleg olyan személyek kerüljenek szociális alapon elhelyezésre az önkormányzati bérlakásokban, akik amellett, hogy megfelelnek a bérbeadási feltételeknek, ugyanakkor a lakás fenntartási költségeit (lakbér, közüzemi díjak, karbantartási költség stb.) a bérleti jogviszony fennállása alatt folyamatosan meg tudják fizetni. Fentiekre tekintettel a szociális alapon történő bérbeadások esetében a komfort nélküli komfortfokozatú lakásokat kivéve az elhelyezési jogosultságot megalapozó egy főre eső alsó és felső jövedelemhatár módosításra kerülne akképpen, hogy az alsó határ család és egyedülálló személy esetén egységesen a nyugdíjminimum 130%-ában kerülne megállapításra, míg a felső jövedelemhatár család esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), egyedülálló esetén pedig a középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összege lenne. A jelen rendeletmódosítás hatályba lépése előtt létrejött, szociális alapú elhelyezést biztosító bérleti jogviszonyok esetén, az elhelyezés meghosszabbítása során a bérbeadó a 4. (3) c) pontban foglalt alsó határt elérő jövedelem alól különös méltánylást gyakorolva, meghatározott szempontokat figyelembe véve felmentést adhat, amennyiben a bérlő jövedelme a nyugdíjminimum 75 %-át eléri, és a hosszabbítás egyéb jogszabályi feltételeinek megfelel. 2) Az IKV Zrt. tájékoztatása szerint jelenleg 71 db üres szolgálati és 30 db, a Székely sor 21. sz. alatti épületben található üres, ifjúsági garzonlakás van és egyre kevesebb az üres lakásokra jutó igénylők száma. Erre tekintettel, a lakások hatékonyabb hasznosítása érdekében javasolt ezen lakások kvótájának csökkentése, és a csökkentéssel elvont lakások szociális pályázat útján történő bérbe adása. A szolgálati lakások esetén a lakások bérbe adása során megszűnne a szakágankénti bontás és egy egységes szolgálati lakásállomány alakulna ki mind az üres, mind a jelenleg bérbe adott és a jövőben esetlegesen megüresedő lakások esetében. 3) A jelenleg hatályos szabályozás szerint ha a bérleti jogviszony a bérlő halála folytán szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a lakásban lakó személy, illetve a bérlő örököse vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, a lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál a 2

hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni. Amennyiben a lakás leadására köteles személy a lakáskiürítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint használati díja a lakásleadási kötelezettség elmulasztásától számított 31. naptól őt terheli. A használati díj összege a 60. naptól kétszeresére emelkedik. Az IKV Zrt. jelezte az Önkormányzat felé, hogy a fenti szabályozás következtében olyan esetekben, amikor a bérlő halálát követően hagyatéki eljárás indul, a bérlő halála és a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátása közötti időszakban a lakás üzemeltetési és fenntartási költségét a vagyonhasznosító szervezet viseli, amely nagy terhet jelent a társaság számára, különösen az eljárás elhúzódása esetén. Az is problémát jelent, hogy a kiürítésig az IKV Zrt. nem tudja hasznosítani a lakást. Tekintettel arra, hogy a lakás a leendő örökös érdekében, az örökhagyó otthagyott ingóságainak tárolása okán áll üresen a lakás visszaadásáig, így a módosítás arra irányul, hogy a kérdéses időszakban is az elhalt bérlő örököse a korábbi bérlemény vonatkozásában lakáshasználati díjat fizessen. A lakáshasználati díj a bérleti díjjal azonos mértékű, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától számított 31. naptól viszont a kétszeresére emelkedne, motiválva az örököst arra, hogy a lakás visszaadási kötelezettségének határidőben ( a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától számított 30 napon belül) tegyen eleget. 4) A Rendelet alkalmazása során felmerültek olyan javarészt technikai jellegű problémák, észrevételek, amelyek a Rendelet egyes rendelkezéseinek, hivatkozásainak korrigálását, pontosítását teszik szükségessé [ 4. (2) bekezdés c) pont, 5. (8) bekezdés, 51. (1) bekezdés f) pont, 1. sz. melléklet X. pont, 3. sz. melléklet I.] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 17. (1) bekezdésében előírt előzetes hatásvizsgálat eredménye az alábbi: A rendeletmódosítás az üres önkormányzati tulajdonú lakások hatékonyabb hasznosítását, illetve a hátralékot felhalmozó szociális bérlők számának csökkentését szolgálja. A módosítás alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, és pénzügyi feltételek fennállnak. A hatályos rendelet http://rendeletek.szegedvaros.hu/admin/docs/rendeletek/45_2006_18_2013_h.pdf honlapon tekinthető meg. Az előterjesztés az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 24. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően pontokba szedve tartalmazza a hatályos rendelet és a rendeletmódosítás közti összes különbséget, melyekben részletesen kifejtésre kerültek az eltérés lényegi elemei és következményei, kiemelendő a jövedelmi viszonyok vizsgálatára vonatkozó új rendelkezések. A tervezett rendeletmódosítás jelen előterjesztés mellékletét képezi. A rendeletmódosítás társadalmi egyeztetésre kerül az SZMSZ szerint. 3

II. Az első lakást szerzők támogatásáról, és a lakás korszerűsítéshez nyújtott támogatásról szóló 42/2009. (XII. 15.) Kgy. rendelet (továbbiakban: R.) módosítása vált szükségessé az alábbi indokok alapján: A rendelet-tervezet 1. és 5. -hoz: A méltányosság gyakorlásánál meghatározott vagyon fogalmának módosítása szükséges. A jelen szabályozás szerint a lízingelt és hitelre vásárolt gépjárművek a befizetett összeg erejéig vagyonnak minősülnek. A deviza alapú lízing és hitelszerződések esetén a befizetett összeg és a gépjármű tényleges piaci értéke között jelentős különbség van. Lízingszerződés esetén az adott gépjármű nem kerül az ügyfél tulajdonába. Vagyoni helyzet vizsgálata során ezért indokolt a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként figyelembe venni, és értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 72. -ának (2) bekezdése alapján meghatározni. Hitelszerződés esetén a gépjármű az ügyfél tulajdonába kerül a bank zálogjogával vagy opciós vételi jogával terhelten. Javasolt ezen gépjárművek értékét maximálisan csak a forgalmi érték erejéig figyelembe venni az ügyfél vagyonának megállapításakor. Ha az ügyfél által a kérelemben feltüntetett gépjármű forgalmi értékét a Bizottság vitatja, köteles azt az ügyfél független szakértő útján (pl. márkakereskedés által kiállított igazolás, NAV vámhatósága által adott értékbizonyítvány, hagyatékátadó végzés, stb.) igazolni. A rendelet-tervezet 2. -hoz: A jelen szabályozás szerint a Bizottság a vissza nem térítendő támogatások esetében a megállapodás megkötésétől számított öt éven belül jogosult visszakövetelési eljárás lefolytatására, ha a rendelet szerint az ezt megalapozó körülmény (pl. elidegenítés) bekövetkezik. A gyakorlatban felmerült esetek alapján indokolt, hogyha a megállapodás megkötését követő öt éven belül a visszakövetelésre okot adó körülmény bekövetkezik, akkor a bekövetkezést követő két éven belül a Bizottság a visszakövetelési eljárást lefolytathassa a vissza nem térítendő támogatás tekintetében. (A kamatmentes kölcsön esetében a megállapodásban foglalt törlesztési időtartam jellemzően 10 év - alatt köteles a visszafizetésre a rendelet szerinti esetekben, így ezen feltétel módosítása nem indokolt.) A rendelet-tervezet 3. -hoz: A rendelet megalkotása óta megváltoztak az ingatlanpiaci körülmények. Az ingatlanokat terhelő hitelterhek előre nem látott növekedése miatt, a támogatással vásárolt ingatlanok egyre több esetben kényszer-értékesítésre kerülnek végrehajtási eljárás keretében árverés, továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. általi kivásárlás útján. A fenti kényszer-értékesítések során jellemzően sem az ügyfél, sem az Önkormányzat az értékesítésből befolyt vételárból nem részesül, mivel a banki tartozás kielégítése az elsődleges. Amennyiben a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. az állam javára kivásárolja az ingatlant, a lakás korábbi tulajdonosa bérlőként az ingatlanban maradhat. Bérlőként a lakóingatlan jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értékétől függő 5.000,-Ft és 18.750,-Ft közötti kedvező bérleti díjat fizet. Az adós az őt 4

terhelő banki adósságterhétől mentesül. A lakbér és a közüzemi díjak pontos fizetésére továbbra is köteles, ezek nem teljesítése a bérleti szerződés felmondását vonja maga után. A Nemzeti Eszközkezelő a vételár kifizetése során a hitelezők követelését az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogok ranghelyének sorrendjében elégíti ki. Ha fizetendő vételár meghaladja a jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének összegét és a lakóingatlant végrehajtás alá vonták, a fennmaradó összeg a végrehajtónak kerül kifizetésre. Ha fenti esetben nincs végrehajtási eljárás folyamatban, a fennmaradó összeg az adóst illeti meg. A Nemzeti Eszközkezelő általi kivásárlás esetén az önkormányzat ingatlanra bejegyzett jelzálogjoga törlésre kerül. Ha az önkormányzat vételárhányadra nem jogosult, követelését a továbbiakban csak az adós jövedelmére vagy egyéb vagyonára érvényesítheti. Mindeddig 7 ügyfél esetében került sor a kivásárlásra, az önkormányzat egyik esetben sem volt jogosult vételár-hányadra. Amennyiben az ingatlant árverés útján értékesítik, a befolyt vételárból sok esetben még a banki követelés sem elégíthető ki. Az adósok jövedelmére a bank még további letiltást eszközöl követelése teljes rendezése érdekében. Szinte minden esetben a bank zálogjoga megelőzi az önkormányzatot, így a végrehajtási költségeken túl nem térül meg az első lakást szerzők támogatásából származó követelés. Az önkormányzat a tartozást a továbbiakban csak az adós jövedelmére vagy egyéb vagyonára érvényesítheti újabb végrehajtási eljárásban. A jelenlegi szabályozás szerint fenti esetekben - az ingatlan elidegenítése miatt - a kamatmentes kölcsönt egy összegben, jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetnie az ügyfélnek. A rendelettervezet ettől eltérne a kényszer-értékesítések, vagyis a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. általi kivásárlással, illetve a végrehajtási árveréssel történő elidegenítés esetében. A kamatmentes kölcsön esetében az egyösszegű visszafizetés alól mentesül a támogatott azzal, hogy ha a befolyt vételárból részesül, akkor azt a kamatmentes kölcsönből fennálló hátralékára (mely a már esedékes, meg nem fizetett törlesztőrészletekből adódó tőketartozást, továbbá a kamatokat és költségeket foglalja magában), illetve tartozására kell fordítania. A fenti, egyösszegű visszafizetés alóli mentesülést követően a támogatott a kamatmentes kölcsönből fennálló hátraléka rendezésére, és a törlesztőrészletek megállapodás szerinti megfizetésére továbbra is köteles. Ha a törlesztésének 3 hónapig nem tesz eleget, úgy az általános szabályok szerint a kamatmentes kölcsön egyösszegű, jegybanki alapkamattal növelt összegének visszafizetésére kötelezhető. A rendelet-tervezet 4. -hoz: A rendelet korábban nem zárta ki a méltányosság köréből azokat a támogatottakat, akik rosszhiszeműen a támogatás igénylésekor, illetve a méltányossági eljárás során bizonyíthatóan valótlan adatokat közöltek családi állapotukra, lakáskörülményeikre, szociális, egészségügyi, vagyoni és jövedelmi viszonyaikra vonatkozóan. A méltányosság gyakorlásának kizárása szükséges ezen esetekben. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján a rendelet megalkotásának szükségességét a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémák indokolják. Társadalmi hatásaként a rendelet módosítása a jelenlegi gazdasági helyzetekből fakadó 5

szociális szempontok nagyobb mértékű érvényesülését segíti elő. Gazdasági, költségvetési hatásként a szabályok módosítása várhatóan elősegíti a kintlevőségek nagyobb arányú megtérülését. Környezeti és egészségi következmény nincs. A jogszabály alkalmazásához a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A R. hatályos szövege letölthető: http://rendeletek.szegedvaros.hu/admin/docs/rendeletek/42_2009_20_2014_h.pdf Szeged, 2015. március 20. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester 6

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2015.(.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. (1) bekezdésében és 34. (1) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Rendelet 4. (2) bekezdés c) pontja, a (3) bekezdés c/ és d/ pontjai és a (8) bekezdése az alábbiak szerint módosulnak: 4. (2) c) új, erre a célra létesített, illetve kormányzati támogatással szociális bérlakás céljára vásárolt használt (kivéve: 3. sz. melléklet VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű ingatlanok) 4. (3) c/ A (2) bekezdés a)-b)-c)-e)-f) pontjaiban meghatározott lakások pályáztatása esetén, akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg kivéve a komfort nélküli komfortfokozatú lakás pályáztatása és a bérleti jogviszony meghosszabbítása esetén, ahol a 14. (1) bekezdés b) pontja az irányadó -, továbbá az ingatlan, ingó, és a vagyoni értékű jogainak együttes forgalmi értéke amelyet egy évnél nem régebbi okirattal vagy értékbecsléssel kell igazolni a nyugdíjminimum hetvenszeresét nem haladja meg. Ingatlantulajdonnal rendelkező pályázó esetén nem kell figyelembe venni az egyeneságbeli felmenő haszonélvezeti jogával terhelt legfeljebb egy ingatlant, ingatlanrészt, ha azt nem a pályázó használja, és a jogos lakásigény mértékét nem éri el. 4. (3) d/ A (2) bekezdés d/ pontban meghatározott ingatlanok pályáztatása esetén a c/ pont rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázónak és a vele jogszerűen együttköltöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg. 7

4. (8) A (2) bekezdés d/ pontjában meghatározott lakásokra kiírt pályázat nyertesét a bérbeadó állapítja meg. A pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta. A lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan helyiségként kialakított részének nem lakásként való használatához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, melynek feltétele a bérlő és a bérbeadó bérleti díjban történő megállapodása. 2. A Rendelet 5. (8) bekezdése és a (12) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint módosul: 5. (8) Amennyiben a megpályázott lakás a rendelet 3. sz. mellékletének VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan, úgy a pályázat nyertesét a bérbeadó állapítja meg. A pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta. 5. (12) a/ a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló esetén egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg, és 3. A Rendelet 11. (6) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint módosul: 11. (6) a/ akinek és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló személy (egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás) esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg 4. A Rendelet 16. (2) bekezdésének h) pontja az alábbiak szerint módosul: 16. (2) h/ akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át, egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) eléri, továbbá 8

5. A Rendelet 51. (1) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 51. (1) f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították, 6. A Rendelet 51. (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 51. (6) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála folytán szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a lakásban lakó személy, illetve a bérlő örököse, vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál a hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni. Amennyiben hagyatéki eljárás indul, úgy a bérlő elhalálozásának napjától a bérlemény visszaadása napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját terheli. A használati díj mértéke a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától számított 31. naptól a kétszeresére emelkedik. 7. A Rendelet 1. sz. melléklet X. pontjában a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Szervezet szövegrész helyébe A vagyonhasznosító szervezet szöveg lép. A Rendelet 2. sz. mellékletének I. 6.) pontja az alábbiak szerint módosul: 8. A 2. sz. melléklet I. 6.) pontja a) nyugdíjminimum 130 %- 50 b) ba) családnál a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összege 1 bb) egyedülálló személynél az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettek, illetve középfokú szakképzettek garantált bérminimumának összege 1 Az a)-b pont közötti jövedelmekhez kapcsolódó pontokat lineáris interpolációval kell kiszámolni. 9

9. A Rendelet 3. sz. melléklet I. pontja az alábbiak szerint módosul: A 3. sz. melléklet I. SZOLGÁLATI LAKÁSOK (élsportolók, kulturális intézmények, Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., Szimfonikus zenekar, oktatási intézmények, Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, Szegedi Óvodák Igazgatósága, egészségügyi intézmények, szociális, gyermekjóléti intézmények, Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény, polgármesteri hivatal) Székely sor 21., Kereszttöltés u. 29., Öthalom u. 1/B., Szent István tér 3-4., Lechner tér 8., Cserzy Mihály u. 3-5-7. 189 10. Jelen Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 11. Átmeneti rendelkezések A jelen rendeletmódosítás hatályba lépése előtt a 4. (16), 5. (12), 11. (5), 11. (7), 12. (1), 17. (1), 20. (1), 20. (3), 21. (1), 21. (3), 22. (1), 22/A. (1) a), b), c), f), 30. (1), 30. (6) és 30. (9) bekezdésekben foglaltak szerint megkötött határozott idejű bérleti szerződések meghosszabbítása esetén az alábbi különös méltánylást megalapozó körülmények esetén a bérbeadó a 4. (3) bekezdés c) pontjában meghatározott egy főre jutó havi nettó jövedelem alsó határát elérő jövedelem alól felmentést adhat, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 75 %-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegét eléri, és a bérleti jogviszony meghosszabbításának további feltételei fennállnak: - a lakbér rendszeres fizetése, - a bérbeadó által tartott helyszíni bérleményellenőrzések alapján az együttélés követelményei maradéktalan betartásának, a bérlemény rendeltetésszerű, illetve szerződésszerű használatának megléte, - az eltartott gyermekek száma, - a bérlő, illetve együttlakó nagykorú személy jövedelmének rendszeressége. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző Megalkotta: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015..napján tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében 10

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének.../2015. (...) önkormányzati rendelete az első lakást szerzők támogatásáról, és a lakás korszerűsítéséhez nyújtott támogatásról szóló 42/2009. (XII. 15.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az első lakást szerzők támogatásáról, és a lakás korszerűsítéshez nyújtott támogatásról szóló 42/2009. (XII. 15.) Kgy. rendelet (továbbiakban: R.) 2. (1) bekezdése b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) vagyon: a kérelmező és a vele együtt élő családtagjainak tulajdonában álló rész- vagy egész tulajdonban levő forgalomképes lakóépület, lakás, társasházrész, üdülő, lakó- és üdülőtelek, tanyás ingatlan, zártkert, mezőgazdasági földterület forgalmi értéke, gazdasági társasági vagyona, részesedése, jármű (ideértve a lízingelt, vagy hitelre vásárolt gépjárművet is), termelő és munkaeszköz, amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező és vele együtt lakó és költöző személyek megélhetésnek feltételeit, valamint a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyakon felül- ingó vagyonának, továbbá a vagyoni értékű jognak az együttes értéke a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladja. Nem tekinthető vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű, valamint az öröklés útján szerzett haszonélvezeti joggal terhelt lakás, lakásrész, amelyben a haszonélvező és családja lakik. 2. A R. 7. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A támogatott a) az (1) bekezdésben szabályozott eseteknek a megállapodás megkötését követő 5 éven belüli bekövetkezte esetén a vissza nem térítendő támogatás összegét a támogatás folyósítása napjától kezdődően a jegybanki alapkamattal (továbbiakban kamat) növelt összegben köteles visszafizetni. A visszafizetésre kötelezési eljárás lefolytatására a hatóság a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkeztétől számított két éven belül jogosult. b) az (1) bekezdésben szabályozott eseteknek a megállapodásban foglalt törlesztési időtartam alatti bekövetkezte esetén a kamatmentes kölcsön még vissza nem fizetett összegét a támogatás folyósítása napjától kezdődően kamattal együtt egy összegben köteles visszafizetni. 3. A R. 7. -a az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki: (4) A támogatott mentesül a kamatmentes kölcsön egyösszegű visszafizetése alól, ha a lakás elidegenítésére a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. tv alapján a 11

magyar állam javára vagy végrehajtási eljárás keretében árverés útján került sor. A támogatott köteles a fenti elidegenítésből befolyt vételárat az Önkormányzat számlájára befizetni hátraléka, illetve tartozása csökkentése érdekében. (5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben a támogatottnak a kamatmentes kölcsönből fennálló hátraléka és a megállapodás szerinti fennálló tartozása megfizetésére vonatkozó kötelezettsége továbbra is fennáll. A R. 8. -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: 4. (5) Méltányosság nem gyakorolható, ha a támogatott - rosszhiszeműen - a támogatás igénylésekor, illetve méltányossági kérelmében tett nyilatkozataiban, a benyújtott iratokban családi állapotára, lakáskörülményeire, szociális, egészségügyi, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan valótlan adatokat közölt, és ezzel az elbírálás során jogosulatlan előnyt szerzett. 5. A R. 11. -a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt gépjárművön fennálló használati jogot a meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, értékének meghatározásánál az illetékekről szóló 1990. évi XCIII tv. 72. -ának (2) bekezdése az irányadó. Hitelre vásárolt gépjármű értékét a forgalmi érték szerint kell figyelembe venni. Ha az ügyfél kérelmében feltüntetett gépjármű forgalmi értékét a Bizottság vitatja, az ügyfél független szakértő útján köteles azt igazolni. 6. Záró rendelkezések (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, továbbá a már megkötött és még érvényben lévő megállapodások esetében is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 7. (1) f), g) pontjai, 12. (5) bekezdése. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző Megalkotta: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése... án tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében 12