4. MELLÉKLET RÉSZLETES HELYZETFELTÁRÁS

4. MELLÉKLET RÉSZLETES HELYZETFELTÁRÁS TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 A település története... 2 Geográfia... 3 Elhelyezkedés, területnagyságok... 3 Megközelíthetőség, közlekedési kapcsolatok... 3 Éghajlat, természeti adottságok... 7 Közigazgatás... 8 Szervezet... 8 Önkormányzat kötelező és fakultatív feladatai... 8 Önkormányzat pénzügyi helyzete, gazdálkodása, intézmények fenntartása... 10 Egyéb önkormányzati tevékenységek... 16 Településszerkezet, vagyongazdálkodás... 20 Településszerkezet, település belső tagozódása, területtípusok... 20 Szabályozási tervek, területfejlesztési koncepciók... 23 Önkormányzati vagyongazdálkodás... 27 Városfejlesztésre irányuló programok, projektek... 29 Demográfiai helyzet... 32 Népességszám és annak változása... 32 Népesség összetétele... 33 Lakosság általános egészségi és szociális helyzete, identitástudata. 34 Gazdasági helyzet... 36 Gazdaságfejlődési háttér... 36 Gazdasági struktúra, meghatározó iparágak... 36 Gazdasági szervezetek, legfontosabb vállalkozások... 38 K+F tevékenység... 43 Együttműködés, befektetés-ösztönzés, vállalkozások segítése... 44 Ipari park... 44 Foglalkoztatás, munkanélküliség... 46 Életminőségi tényezők... 49 Területek rendezettsége, esztétikája... 49 Általános lakossági szolgáltatások... 49 Lakásállomány, ingatlanpiac... 51 Kiskereskedelem, szolgáltatások... 53 Közbiztonság... 53 Civil szervezetek, hitélet... 54 Akadálymentesítés a közterületeken, közintézményekben... 55 Oktatási infrastruktúra... 56 Egészségügyi és szociális ellátás... 62 Lakossági szabadidős programok... 68 Infrastruktúra... 76 Belső úthálózat, parkolás... 76 Közműhelyzet... 77 Posta, távközlés, telekommunikáció... 79 Környezeti állapot jellemzői, környezetvédelem... 80 Idegenforgalmi helyzet... 81 SWOT analízis... 90 1

A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE Balatonfűzfő története a régészeti leletek tanúsága szerint a római korig nyúlik vissza. A település őse, Máma feltehetően már a honfoglalás korában is létezett: első írásos emlékként István király ezredforduló táján készült görög nyelvű adománylevelében szerepelt. Az adománylevél szerint Mámát a szomszédos településekkel együtt a Veszprém-völgyi görög apácáknak adta a király. A település Szent László tiszteletére emelt temploma már 1292-ben állt. 1552-ben a törökök elől az apácák Körmendre menekültek, a kihalt apácamonostori birtokot III. Ferdinánd 1639-ben a győri jezsuita kollégium tulajdonába adta. Máma falu a 18. században, a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el, nevét ma már csak a Máma-hegy", Máma-tető" területnév őrzi. 1773-ben Mária Terézia a jezsuita rendet feloszlatta, birtokaiból pedig tanulmányi alapot hozott létre, amelynek jövedelméből katonai akadémiákat és középiskolákat tartottak fenn. A Fűzfő név (etimológiai jelentése: a Fűz patak forrásterülete) először, mint Szárberényhez tartozó birtoknév szerepelt a Veszprém-völgyi apácamonostor alapító okmányában, helynévként a 12-14. századból fennmaradt okiratok említik. A 17. századtól vámszedő joggal rendelkezett. 1702-ben és 1753-ban vendégfogadóhelyként említik a korabeli iratok (a győri jezsuiták ugyanis egy háromszobás - fából és sárból épített - vendégfogadót létesítettek), amely a jezsuita rend feloszlatása után romba dőlt. A mai település a mosonmagyaróvári lőporgyár áttelepítésével alakult ki az I. világháború után. Az építkezés 1922-ben kezdődött, és 1927-ben megindult a lőporgyártás. 1927. december 17-én megalakult a Hazai Papírgyár Rt. A Magyar Lőporgyárüzemi Rt. újabb vegyipari termékek gyártását is tervezte, ezért 1928. június 30-i közgyűlésén a cég nevét Nitrokémia Ipartelepek Rt-re változtatták. Az ipari létesítményekhez kapcsolódóan gyári lakótelepeket (amely 1930-ban már több száz családnak adott otthont), később szociális, kulturális és sportlétesítményeket is építettek. Fűzfőgyártelep lakossága zárt" közösséget alkotott, mivel a hadiüzemnek nyilvánított ipartelep lakótelepét 2,5 méter magas kerítéssel vették körül. A Nitrokémia fejlődése meghatározta a környék falvainak életét is, hiszen munkahelyteremtése révén mind a környék lakosságának, mind az idevándorlóknak megélhetési lehetőséget adott. A Budapest Tapolca vasútvonal, valamint a 71-es főközlekedési út megépítése közelebb hozta" a Balatont a fővároshoz, az 1920-30-as években az alsófűzfői területen egy üdülőtelep kialakítása is elkezdődött. Miután 1921-ben Fűzfő balatoni fürdőtelep" címmel tervet készítettek a területről, magas rangú kormánytisztviselők vásároltak telkeket, építettek nyaralókat itt. Az üdülőtulajdonosok fürdőegyesületet hoztak létre a terület fejlesztése céljából (pl. 1929-30-ban az egyesület költségén az akkori Alsófűzfő egész területén kiépítették a villanyhálózatot). A belügyminiszter 1933-ban engedélyezte a "Balatonfűzfő üdülőhely" megnevezés használatát. Ekkor Balatonfűzfő és Fűzfőgyártelep közigazgatásilag még Vörösberényhez tartozott. Az egyes területeken időközben létrejöttek a közintézmények, felépültek a középületek (pl. postahivatal, nyolcágyas kórház, templom, munkás- és tisztviselőotthon). A munkás lakótelepet eredetileg 400 fő elhelyezésére tervezték, de ez kevésnek bizonyult, és 1940-ben újabb lakásépítések indultak meg. A tobruki településrész kialakítása a Hazai Papírgyár Rt.-hez kötődik, a cég vezetője ugyanis a munkások számára lakásokat építtetett (a lakótelep nevét a II. világháború afrikai hadjáratai idején sokat emlegetett líbiai város nevéről, Tobrukról kapta). A fejlődési folyamatot a II. világháború félbeszakította, az üzemek nagy része leállt. 2

1945-ben kezdődött meg az újjáépítés, a gyárak közszükségleti cikkek előállítására álltak át, a lakóházak mellett megjelentek a nyaralóépítési igények is. 1958-ban Balatonfűzfő közigazgatásilag is önálló település lett: a község területét négy szomszédos község, Vörösberény, Papkeszi, Királyszentistván és Balatonkenese területeiből alakították ki. 1969-ben nyitotta meg kapuit az új szakmunkásképző intézet. A háború után a Nitrokémia is országos szintű nagyvállalattá fejlődött. Jóléti pénzalapjainak tekintélyes részét fordította sportlétesítmények létrehozására és fenntartására. A 80-as években jórészt lakossági önerőből kiépült a víz- és csatornahálózat, valamint a gázelosztó vezetékrendszer. Az elmúlt több mint négy évtized alatt Balatonfűzfő községből nagyközség, majd város lett. Ipari vállalkozásai, fejlett intézményi infrastruktúrája révén vonzáskörzetének foglalkoztatási és ipari egészségügyi ellátó központjává vált. Napjainkban a város Veszprém megye egyik fontos sportközpontja, Balatonpartjának, országos hírű uszodájának, szabadtéri sportlétesítményeinek, olimpikonokat adó koronglövőinek és vitorlás sportjának köszönhetően. GEOGRÁFIA Elhelyezkedés, területnagyságok Balatonfűzfő Veszprém megyében, a Balaton északkeleti csücskében helyezkedik el. A közép-dunántúli statisztikai és a balatoni turisztikai régióba tartozik, a balatonalmádi központú Kelet-Balatoni Kistérség Területfejlesztési Társulás tagja. Balatonfűzfő Balatonalmádi, Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Szentkirályszabadja településekkel alkot egy mikrotérséget, amely földrajzilag a Balaton-felvidékhez tartozik. A város területe 922 hektár, amelyből 764 hektár bel-, 158 hektár külterület. Megközelíthetőség, közlekedési kapcsolatok Balatonfűzfő közúti megközelíthetősége kedvező: a város a Balaton északi partszakaszának csomóponti települése, a központjában összefutó 71-es és 72-es országos főközlekedési utak biztosítják az észak-déli, illetve a kelet-nyugati közlekedést. A fő megközelítési irányok Veszprém illetve Litér felől a 72. sz. főúton, Papkeszi felől a 7213. számú úton, a Balaton partján pedig a 71.sz főútvonalon Balatonkenese és Balatonalmádi irányából vezetnek. A város Budapestről könnyen és gyorsan elérhető az M7-es autópályán, majd a 71-es főúton (105 km, kb. 1,5 óra). Az osztrák határtól (Hegyeshalom) két óra alatt juthatunk ide az M1-es autópályán, majd a 82-es és 72-es főúton. A megyeszékhelytől mindössze 15 km-re fekszik, így Veszprém szuburbanizációs településeként is értelmezhető. Nagy előrelépést jelenthet a régió megközelíthetősége szempontjából az M8-as autóút megépítése, amely Rábafüzes Veszprém Dunaújváros Szolnok vonalon futna (majd az M4-es illetve M44-es autóúton haladna tovább a román határig). Az országos közúthálózat-fejlesztési program szerint a teljes hossz átadására 2015-ig kerülne sor. A közlekedésfejlesztési operatív program 2007-2013 közötti időszakra tervezett fejlesztései a térségben: 8-as út Várpalota Veszprém közötti szakaszán gyorsforgalmi út kiépítése (2*2 ill. 2*1 sávos, elkerülő utakkal, tervezett befejezés: 2008) 3

71.sz. út elkerülő szakaszának fejlesztése (tervezett befejezés: 2008) 1 : jelenleg problémát jelent, hogy a Balaton körüljárhatóságát egyedül biztosító 71-es főút a település fő utcája is, ami különösen a nyári időszakban jelentős zaj- és légszennyezést, közlekedésbiztonsági veszélyt eredményez. A 71-es út fejlesztése ezért fontos feladat: a kistérségi stratégiában is említett elkerülő út megépítésével a város belső forgalma tehermentesíthető. A fűzfői szakasz a városközpont tervezett területén érkezik be a városba (két körforgalom megépítésével), a munkálatok várhatóan 2007 nyarára befejeződnek. 72.sz. út Veszprém-Balatonfűzfő közötti szakaszának burkolatmegerősítése (tervezett befejezés: 2008) Ezek a fejlesztések a város eddig is igen kedvező közlekedési pozícióját tovább javítják, így alkalmassá téve a települést a kapu szerep betöltésére. Távolsági buszon a Volán Egyesülés (a térségben a Balaton Volán Zrt. is működik) buszjárataival átszállás nélkül érhetjük el a települést a fővárosból, a buszok a vasútállomásnál, illetve a Fűzfőgyártelep alsó megállóban állnak meg. Veszprémbe illetve Veszprémből kora reggeltől késő estig rendszeresen közlekednek helyközi járatok. Problémát jelentenek ugyanakkor a kistérség települései közötti tömegközlekedés hiányosságai (hosszas várakozási idő, esti órákban kevés járatpár, stb.). A település megközelíthető vasúton is, a Budapest Székesfehérvár Tapolca fővonalon. Közvetlen gyorsvonattal juthatunk el ide Budapestről, két IC-járattal pedig balatonfüredi átszállással, a menetidő ugyanakkor még ezekkel is több, mint két óra. A pálya ugyanis meglehetősen elavult, 80 km/h sebességű, lassú jelekkel erősen tagolt, dízel vontatású pálya szakasz. A MÁV a vonal villamosítását tervezi. A megyeszékhellyel közvetlen vasúti összeköttetése nincs a településnek. A partszakasz mozgása miatt veszélyes Balatonakarattya Balatonkenese térségben egy új vasúti nyomvonal került megtervezésre, mely nyomvonal a 20. sz. Budapest Székesfehérvár Szombathely vasútvonalról Hajmáskér térségében ágazik le és csatlakozik vissza a Balaton parton meglévő nyomvonalhoz (részben követve a meglévő iparvágányokat, részben új nyomvonalon), ahol csatlakozik a Székesfehérvár Tapolca vonalba. Ezzel kapcsolatot teremt Tapolca Balatonfüred felől Veszprém, illetve Székesfehérvár irányába. Az új nyomvonalat 100-120 km/h sebességre tervezték, figyelembe véve a későbbi villamosítás lehetőségét is. A tervezett új megállóhelyen (vasúti felüljárón keresztül) meg fognak állni a 29. számú vonal gyorsvonatai, valamint a nyári üdülő szezonban Veszprém-Balatonfüred között közlekedő személyvonatok is. A fűzfői új vasútállomás mellett a városrendezési elképzelések szerint autóbusz pályaudvar, valamint gépkocsi parkoló és kerékpár tároló is épülne. A projekt nagymértékben javítaná a település elérhetőségét, erősítené a város kapu szerepét, a fejlesztés eredményeként csökkenne a menetidő; ugyanakkor a MÁV forráshiányos helyzete miatt kérdéses a beruházás megvalósíthatósága. 1 A 71-es elkerülő út normál kétsávos útpályával készül, de a későbbiek folyamán mivel az M8-as út ezen szakaszán megépítendő nyomvonalat képezi a 2x2 sáv megépítéséhez szükséges pályaszélességet kell biztosítani. 4

A Balatonfűzfői iparterület elérhetősége iparvágány kiépítésével biztosítható, amelynek jelentős része már rendelkezésre áll (az ipari vágány a gyártelep és Vilonya-Hajmáskér települések közötti kapcsolatot adja), így a teherforgalom számára kedvező lehetőséget teremt. A vasúti teherszállítást (2002 óta) a Balatoni Iparvasút Kft. biztosítja. Part-menti elhelyezkedésének köszönhetően a vízi közlekedés adottságai is rendelkezésre állnak Balatonfűzfőn. A település jelenleg kizárólag vitorláskikötővel rendelkezik (igaz, a Vitorlázó Sportegyesület kezelésében lévő kikötőben elvileg lehetősége van személyszállító hajók fogadására is), a tervek között szerepel a vízi közlekedés fejlesztése közforgalmú kikötő létrehozásával. Vitorláskikötők: Fűzfő Marina (Master Invest Kft. üzemelteti): 206 hajóállás, kiegészítő szolgáltatások (szálláshely, étterem, daruzás). Balatonfűzfői Vitorlázó Sportegyesület kikötője: 96 hajóállás, személyszállító hajó fogadására is engedéllyel rendelkezik, kiszolgáló létesítmények (pl. vitorlásház). Nitrokémia vitorlás kikötője: az öböl állami tulajdonban van, illetve Vízig kezelésében áll. A területet eladásra kínálják. A tervezett közforgalmú kikötő megépítésére a településszerkezeti tervben meghatározott helyen nyílhat mód. A projekt 120-150 db A kategóriás vitorlás hajó befogadására alkalmas kikötő létrehozását tűzte ki céljául. Hullámvédett, mólók által közrefogott öböl kialakítását tervezi, a mólók egyike lesz alkalmas kiránduló hajók és menetrend szerint közlekedő balatoni hajójáratok fogadására. Kiszolgáló létesítmények (panzió, kemping, étterem, sportpálya, védett úszómedence, fedett, esetleg zárt műhely, közösségi terek) is tervezettek. Az érintett telkek részben önkormányzati, részben állami tulajdonban vannak, az Önkormányzat az elmúlt évben bejelentette igényét az állami tulajdonban levő parti területekre. Bár több Balaton-parti településen működik vitorláskikötő (pl. Balatonkenesén a teljes kapacitás 450 hajóállás), más országokhoz viszonyítva a lefedettség így is csak 10%-osra tehető. A jelenleg üzemelő kikötők kihasználtsága azt mutatja, hogy igény lenne újabb hajóállások létesítésére is (de figyelembe kell venni, hogy a kikötők átlagos felfutási ideje 10 év körül mozog). Mivel Fűzfő látnivalói, adottságai nem jelentenek kellő vonzerőt, ezért a BAHART által szervezett, menetrend szerinti hajójáratok indítására kevés esély látszik. Ugyanakkor a környező településekkel (is) összefogva (magánvállalkozások hajóinak fogadásával és indításával) lehetőség van a turisztikai célú igények kielégítésére. Ehhez a jelenkor elvárásainak megfelelő minőséget és kapcsolódó szolgáltatáskört kell biztosítani (pl. kikötő, szerviz, telelő, vízhez kötődő szabadidős programok, szálláshelyek, kiszolgáló létesítmények). A projekt megvalósítása során hangsúlyosan kezelendő a kikötő közúti kapcsolatának megteremtése. A meglévő kikötők esetében ugyanis nagy problémát jelent, hogy a területről az igen forgalmas 71-es útra gyorsítósáv nélkül, beláthatatlan vasúti átjárón keresztül lehet csak felhajtani, ami különösen a teherforgalom számára veszélyes. Balatonfüred repülőtérrel nem rendelkezik, Ferihegy kb. 120 km-re fekszik. A legközelebbi, de jelenleg még nem hasznosított reptér 8,5 km-re, Szentkirályszabadján található. Az egykori katonai repülőtér 2001-től jogilag nyilvános, vegyes felhasználású légikikötő, tehát polgári és katonai hasznosítású repülőtérként üzemeltethető. A két tulajdonos, a veszprémi és szentkirályszabadjai önkormányzat nettó 1 milliárd forintért adta el a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek a repteret. A cég két éven belül köteles a 5

beruházás megvalósítására, amely a volt katonai helikopterbázis 2 polgári kereskedelmi hasznosítását célozza, többek között polgári terminál és egyéb kiszolgáló létesítmények kialakításával. A Balaton légi forgalmában kiemelkedő szerepet játszó, több európai városból chartergépeket fogadó sármelléki repülőtér 100-110 km-re található. A legközelebbi vasútállomás 12 km-re, Balatonszentgyörgyön van, ahonnan átszállással (Székesfehérváron, Tapolcán, Szabadbattyánon keresztül) utazhatunk Balatonfűzfőre. A reptér kijáratától induló menetrendszeri buszokkal Keszthelyen vagy Hévízen keresztül juthatunk el ide. Repülőtéri transzfer is igénybe vehető. A Siófok-Kiliti reptér 30 km-re található. A repülőtér ideiglenesen zárva van. A balatonfőkajári sportrepülőteret a Balatonfőkajári Repülő Klub üzemelteti. A klub motoros sárkányrepülő szakosztályt működtet, azonban a repülőtér alkalmas kis sportrepülők fogadására is. A klub minden évben országos versenyeket, több napos repülős találkozókat szervez. Nemzetközi, jelentős vendéglétszámot vonzó rendezvényekhez azonban a jelenlegi infrastruktúra nem megfelelő, a sport és a turisztikai igények kielégítése érdekében fejlesztendő. A jelenleg meglévő 600 m²-es hangár nem tudja biztosítani a rendezvények szervezéséhez, a vendégek fogadásához szükséges feltételeket. A kifutópálya szintén fejlesztésre, meghosszabbításra szorul. A településen belüli belső tömegközlekedés nem megoldott, ami a szerkezeti elkülönültség miatt problémát jelent (főként a Tobruki városrészben, ahol távolsági buszmegálló sem található), így helyi járat indítására (akár több településsel összefogva, mikrobuszos rendszerben) nagy szükség lenne. Balatonfűzfőről az elkészült Balaton-körüli kerékpár körút részeként kiépített kerékpárút vezet Balatonkenesére és Balatonalmádiba, de elkerekezhetünk Veszprémbe, Füredre vagy Tihanyba is. A balatoni regionális kerékpárút fűzfői szakaszának hossza 4 km, ennek fele önálló kerékpárúton, másik fele kis forgalmú mellékutakon vezet. A tervek között szerepel egy új kerékpár nyomvonal kialakítása a Fáy utcától északra eső területen (a vasúti űrszelvényben), illetve a tobruki városrészben. A projekt gazdája a Közútkezelő Kht. Egy korábbi megállapodás értelmében az Önkormányzat feladata a szükséges ingatlanok kisajátítása. A kerékpárút-hálózat fejlesztését szükségessé teszi, hogy a balatoni bringa körút egy szakaszon nem kiépített kerékpárúton halad a településen belül. A Közútkezelő Kht. átalakulása azonban kérdésessé teszi a korábbi megállapodás tarthatóságát, emellett az önkormányzat forráshiányos helyzete miatt a kisajátításhoz szükséges anyagi források megteremtésére is kevés esély látszik. A településen belül a gyalogos közlekedés feltételrendszere kiépült, a burkolt utak többsége mellett járda található. Problémát jelent ugyanakkor elsősorban a nyári időszakban a forgalmas 71-es úton történő átkelés. A tervek között szerepel két helyen a 71-es sz. főutat keresztező gyalogosátkelőhelyek kiépítése, a meglévő járdaszakasz felújítása. Az érintett területek önkormányzati tulajdonban vannak, a projektre engedélyes tervek készültek. A projekt megvalósítása nagymértékben javítaná a gyalogos forgalom biztonságát a turisták szempontjából is frekventált területen. 2 Egykori 87. Harcászati Helikopter Ezred és a 93. Vegyesrepülő Osztály 6

A településen turisztikai közlekedési eszközök nem üzemelnek. Parkolóterület a városban megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre: a központi területeken (pl. Fűzfő tér) kialakított parkolók mellett a kevésbé forgalmas utcákban a járdaszegély mellett is lehetőség van parkolásra. A Fövenyfürdő strandnál a nyári szezonban azonban gondot jelent az autók elhelyezése. ÉGHAJLAT, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Balatonfűzfő sajátos táji-tájgazdálkodási arculatát meghatározza, hogy két jellegzetes tájegység, a Balatonfelvidék és a Mezőföld határán, valamint a Balaton partján fekszik. A város délkeleti oldalán a fűzfői magaspart emelkedik, amely észak felé haladva fokozatosan ereszkedik alá. Északnyugati és nyugati részén szintén magasabban fekvő területek vannak, így a Fűzfői-öböltől északra húzódó középső szakasza hosszanti völgyet képez. Balatonfűzfő a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén terül el. Térségének fő vízfolyása a Fűzfői-Séd, amely a városon keresztülfolyva ér a Balatonba. a városban a jelenlegi partvonal több helyen mesterségesen alakult ki, mivel a Fűzfői-öbölből kikotort iszapot sokáig itt helyezték el (ún. zagykazetták alakultak ki). A Fűzfői-öböl az északi-part egyik legszebb panorámájú területe. A településen jelentős táj- és természetvédelmi területek nincsenek, de a város életében meghatározó a közparkok, a parti zöldterületek kialakítása (amelyek kezelője 1994-ig a Nitrokémia volt). Fűzfőgyártelep parkosítási szempontból sajátos településrész, mivel gyakorlatilag utakkal és lakóházakkal tagolt erdőként jellemezhető. Alsófűzfőn és Tobrukon a családi házas beépítés során kialakult kertek, valamint a part-menti erdősült területek határozzák meg a településképet. Területek Nagyság Közhasznú terület 341.920 m² intenzíven gondozott 107.420 m² havonta gondozott 202.000 m² évente két alkalommal gondozott 32.500 m² A zöldterületek jelentősége nagy, hiszen természetes falat képeznek a Balatonpart üdülőövezete és az iparterület között, emellett hozzájárulhatnak a város környezeti, környezetegészségi helyzetének és imázsának javításához. Balatonfűzfő egyedi növény- illetve állatfajokkal nem rendelkezik, meghatározó fafajtája a névadó fűz. Ugyanakkor a Balaton gazdag halállománya figyelmet érdemel. A part mentén található a Balatoni Nemzeti Park tartalékterülete, amelynek hasznosítása lehetőséget kínál a balatoni élővilág bemutatására. A környék szubmediterrán klímája kedvező feltételeket teremt a turizmus számára. 7

KÖZIGAZGATÁS Szervezet A szervezet működését a 17/1999 (VI.28.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. Balatonfűzfő Város Önkormányzata 11 fős képviselőtestülettel működik (+ polgármester). Munkájukat humán és személyügyi, gazdasági, valamint idegenforgalmi és környezetvédelmi bizottság keretében végzik. Önkormányzati intézmények (2006-os állapot alapján, a változásokról az aktuális fejezetekben lesz szó): Összevont Óvodák Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Jókai Mór Általános Iskola Bölcsőde és Idősek napközi Otthona Szociális Szolgáltató Központ Művelődési Központ és Könyvtár Teleház Emellett az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel bír: Támasz Idősek Otthona Kht. (50%-os tulajdon) Sal-X Kft. (100%-os tulajdon) A Polgármesteri Hivatal (vezetője a jegyző) szervezeti felépítése: Gyámhivatal és Szociális Osztály Igazgatási Osztály és Okmányiroda Műszaki Osztály Önkormányzati és Koordinációs Osztály Építési Osztály Pénzügyi Osztály Belső Ellenőrzési Osztály A városfejlesztés kapcsán problémát jelenthet, hogy önálló gazdasági, turisztikai osztály nem található meg a hivatalon belül, sőt nevesített szakmunkatárs sem foglalkozik ezekkel a feladatokkal. Emellett a településmarketing tevékenység hatékonyságának javítása érdekében is szükséges lehet településmenedzseri poszt kialakítása. Önkormányzat kötelező és fakultatív feladatai Kötelező feladatok: Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, valamint az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás Települési hulladékkezelés, köztisztaság Közhasználatú zöldterületek fenntartása A helyi közutak fenntartása Önkormányzati tulajdonú ingatlanok karbantartása, javítása, kezelése, hasznosítása Autóbuszvárók, információs táblák, zászlótartók, közterületi padok, karbantartása, javítása Játszóterek fenntartása Köztemetők létesítésével, fenntartásával, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok Közvilágítási berendezések létesítése és üzemeltetése 8

Tűzoltóság támogatása (normatívából) Egészségügyi alapellátások: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyleti ellátás, védőnői, iskola-egészségügyi ellátás Anya-, gyermek- és csecsemővédelem Ebrendészet, gyepmesteri feladatok Kötelező szociális ellátások (normatív és egyéb lakásfenntartási támogatás, ápolás), tartósan munkanélküliek rendszeres segélye, átmeneti szociális segély, gyógyszertámogatás, temetési támogatás, köztemetés, közgyógyellátás, átmeneti nevelési segély Tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése, önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység feltételeinek biztosítása, iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek biztosítása Nem kötelező (önként vállalt) feladatok: Alapítványok, egyesületek, egyéb szervezetek támogatása (tűzvédelem, balatonfűzfői rendőrök, mentők, Fűzfői Atlétikai Klub, egyházak) Közhasznú és közcélú munkavállalók foglalkoztatása Városgazdálkodás Szúnyogírtás Díszkivilágítás, közterületek díszítése Iskolatej biztosítása Járóbeteg szakellátás Nem kötelező szociális ellátások: szülési támogatás, temetési segély, hajléktalanok ellátása, tankönyvtámogatás, beiskolázási segély, étkezési támogatás, utazási támogatás, tehetséggondozó- és ösztöndíjprogramok Egyéb szórakoztató és kulturális tevékenység (Öböl Tv támogatása) Fürdő- és strandszolgáltatás Homlokzat-felújítási program, lakásépítési kölcsönök Polgármesteri Hivatal kötelező feladatai (nem az Otv. alapján): Gyámhivatal: Küngös, Csajág, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Balatonkenese és Litér területén Építésügy: Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Balatonkenese, Papkeszi és Csajág területén Okmányiroda: Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Csajág, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi, Vilonya területén Polgári védelmi tevékenység Részben önállóan gazdálkodó intézmények feladatai: Intézmény Kötelező feladatok Nem kötelező feladatok Összevont Óvodák gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása úszásoktatás, úszásoktatásra szállítás Jókai Mór Általános Iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, ügyelet, úszásoktatás, úszásoktatásra szállítás, Irinyi János Általános Iskola Művelődési központ és könyvtár készenlét fejlesztő pedagógia, könyvtáros, reggeli ügyelet, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, ügyelet, készenlét közművelődési lehetőségek biztosítása, könyvtári ellátás tábor alapfokú művészetoktatás, úszásoktatás, erdei iskola, pedagógiai szakszolgálat műsorszolgáltatás, egyéb szórakoztatási és 9

Szociális Szolgáltató Központ szociális információs szolgáltatás; étkeztetés; házi segítségnyújtás, családsegítés; nappali ellátást, gyermekjóléti alapellátás kulturális tevékenység (Teleház) bölcsődei ellátás Önkormányzat pénzügyi helyzete, gazdálkodása, intézmények fenntartása A Nitrokémia és a Papírgyár virágzása idején Balatonfűzfő térségi viszonylatban is gazdag településnek számított. Az iparvállalatok összeomlása azonban súlyos pénzügyi-likviditási nehézségeket eredményezett az önkormányzat számára: egyrészt megcsappantak a nagyvállalatok intézményeknek, civil szervezeteknek nyújtott támogatásai, így ezek csak az önkormányzat fokozott anyagi hozzájárulásával tudtak fennmaradni; másrészt csökkentek a helyi adóbevételek (nemcsak a két nagyvállalat, hanem a hozzájuk szoros szálakkal kötődő beszállítói hálózat részéről is), jelentős adóhátralék halmozódott fel a felszámolás alatt álló cégeknél (pl. 2005-ben 95 m Ft volt a helyi adó Helyi adóbevételek alakulása, e Ft 400000 kintlévőség, ebből 63 m Ft felszámolás alatt álló 300000 cégeknél keletkezett). 200000 Az összes helyi adóbevétel 2005-ben nominálértéken sem érte el a 2001-es értéket, összege nagyjából változatlan volt az elmúlt években. Adónem 100000 Arány a helyi adóbevételben, 2005 Iparűzési adó 37,9% 79,8% Építményadó 7,1% 118,8% Telekadó 0,3% 276,9% Idegenforgalmi adó 54,7% 68,6% Összes helyi adó 100% 96,7% 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006* Helyi adóbevételek telekadó iparűzési adó építményadó idegenforgalmi adó Bevétel változása 2001-hez képest Bár az iparűzési adó még mindig a legfontosabb adónem, a bevétel összeg jelentősen csökkent 2005-ben 2001-hez képest. A második legtöbb bevételt hozó építményadó összege emelkedett, akárcsak a telekadóé, bár utóbbi adónem bevétele kicsi. Az idegenforgalmi adó értéke minimális és csökkenő tendenciát mutat (bár a 2006-os várható teljesítésben emelkedésre számítanak). 10

Helyi adóbevételi struktúra 2006* 2005 2004 2003 2002 2001 építményadó idegenforgalmi adó telekadó iparűzési adó * = várható teljesítés a III. negyedéves adatok alapján Emellett a központi költségvetés által meghatározott általános finanszírozási feltételek is évről-évre romlottak, az állami támogatások reálértéke jelentősen visszaesett. Bár a jövedelemkülönbség mérséklése miatti (korábban igen jelentős) elvonás értéke évről évre csökkent (2005-ben, 2006- ban már egyáltalán nem volt), ez az iparűzési adóerő képesség romlásának köszönhető. Mindezen tényezők hatására az önkormányzatnak folyószámlahitelt kellett felvennie a likviditási gondok kezelésére: a folyószámlahitel keretösszege az indulási évben 80 millió Ft volt, ezt követően évről évre emelkedett. Hitelállomány 2002 2003 2004 2005 2006. I. félév Tárgyévi hitelállomány 5.809 e 1.918 e 22.097 e 53.944 e 10.431 e Összes hitelállomány 7.727 e 29.824 e 83.768 e 94.199 e Az önkormányzat forráshiányos helyzete miatt a működési célú hitelek mellett fejlesztési célú hitelfelvételre is kényszerült, az alábbi feladatok megvalósítása érdekében: Beruházások Tobruki strand kisajátítása (2003) Jókai utca felújítása (2005) Strandok fejlesztése (2005) Polgármesteri Hivatal új épületének megvásárlása (2005) Összes kiadás 43.170.000 Ft 51.143.000 Ft 24.999.000 Ft 90.000.000 Ft Ezek a beruházások (valamint egyéb feladatok, pl. belső világítóberendezések bérlete, oktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékének teljesítése, tehergépkocsi vásárlás részletre, stb.) olyan több éves kihatással járó anyagi áldozatvállalást jelentettek, amelyek igen jelentős terhet rónak az önkormányzatra (éves szinten kb. 30-40 m Ft törlesztés, kiadás). Az önkormányzat számára a legnagyobb terhet a kiterjedt intézményhálózat fenntartása jelenti: ezeknek a létesítményeknek a köre, kapacitása ugyanis a Nitrokémia virágzása idején jelenlévő lakosságszámra, teherbíró képességre épült, jelenleg ugyanakkor ezek működtetése már jelentősen túllépi a város anyagi lehetőségeit (és túlzott kapacitást jelent a lakosságszámhoz viszonyítva). Ezt jól mutatja, hogy az országos átlag 170%-a a működési kiadások szintje Fűzfőn. 11

A kötelező és önként vállalt feladatok kiadásait (2006-ban) az alábbi táblázat tartalmazza: Az önkormányzat címrendje Tervezett Kötelező Nem kötelező szerint ezer Ft I. Önkormányzat 776.364 613.599 162.765 II. Polgármesteri Hivatal 243.524 192.363 51.161 III. Részben önállóan gazdálkodó intézmények Összevont Óvodák 80.779 74.625 6.154 Jókai Mór Általános Iskola 78.873 69.739 9.134 Irinyi János Általános és Alapfokú 147.528 100.861 46.667 Művészeti Iskola Művelődési Központ és Könyvtár 21.550 17.432 4.118 Szociális Szolgáltató Központ 60.058 40.844 19.214 Összesen 1.408.676 1.109.463 299.213 Nemcsak az önkormányzati intézmények működtetése igényel normatíva feletti városi hozzájárulást, hanem az önkormányzat kötelező feladatkörén kívül eső szolgáltatások finanszírozása is jelentős összegeket emészt fel a költségvetésből. Mint az, az ábrán is látható a kiadások mintegy 80%-át a kötelező feladatok teljesítésére fordítják, de az önként vállalt feladatok is közel 300 millió Ft-os költséget jelentenek. A kiadások több mint fele az önkormányzat feladatainak teljesítését szolgálja, ezt a részben önálló intézményekre fordított kiadás követi (28%; ezen belül az Irinyi Iskola viszi el a legnagyobb összeget). A város önkéntes szerepvállalása a szociális ellátások terén az átlagosnál lényegesen nagyobb (Szociális Szolgáltató Központ támogatásában az önként vállalt feladatok részaránya 32%, szemben az átlagos 21%-kal). Ugyanez igaz az Irinyi Iskolára is. Legkevesebb nem kötelező feladatot az Összevont Óvodákkal, a Jókai Iskolával és a Művelődési Központtal kapcsolatban végez az önkormányzat. Költségvetés tervezett kiadásai kötelező és önkéntes feladatokra A részben önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények bevételeit és kiadásait mutatja az alábbi táblázat: 6% 6% 2% 4% 10% 17% Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Összevont Óvodák 55% Jókai Mór Általános Iskola Irinyi János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Művelődési Központ és Könyvtár Szociális Szolgáltató Központ 12

Bevételek, kiadások Óvoda Jókai iskola Irinyi iskola Műv. Központ Szociális Szolg. Kp. Bevételstruktúra Saját bevétel 7% 5% 6% 4% 5% Átvett pénzeszközök 1% 0% 2% 2% 0% Normatív önkormányzati támogatás 33% 40% 41% 20% 39% Normatíva feletti önkormányzati támogatás 58% 55% 50% 74% 55% Kiadási struktúra Működési kiadások 99% 96% 100% 94% 100% Speciális célú támogatások 0% 0% 0% 0% 0% Felhalmozási célú kiadás (felújítás, beruházás) 1% 4% 0% 6% 0% Mint az a táblázatból kiolvasható, valamennyi intézmény esetében a legnagyobb bevételi forrás a normatíva feletti önkormányzati támogatás! Összegszerűen ez a Irinyi Iskola esetében a legnagyobb, arányaiban azonban éppen itt a legkevesebb a normatív támogatás magas részaránya és a saját bevételek miatt. A bevételi struktúrában legnagyobb arányban a Művelődési Központ működtetése igényel többlettámogatást, bár összegszerűen ez a legkisebb értékű (érdekes viszont, hogy éppen ez a létesítmény realizál a legkisebb arányban saját bevételeket). A járóbeteg szakellátás évről évre jelentős mértékben növekvő támogatást kapott a költségvetési rendelet alapján (részben a szakellátás alulfinanszírozottsága miatt, hiszen a TB által nyújtott Fűzfő-Med Kft. költségvetési támogatása hozzájárulás kizárólag a működési költségeket fedezi, de nem nyújt forrást a szükséges fejlesztések megvalósítására, eszközbeszerzésre, stb.), annak ellenére, hogy a fűzfői szakellátás hatékonysága a e Ft 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 statisztikai adatok alapján az országos szint alatt van. Ezen felül 2004-ben 13, 2005-ben 11 m Ft-os többlet hozzájárulásra volt szükség. Kizárólag a Támasz Kht. és a tűzoltóság működtetése nem igényel többlet hozzájárulást (utóbbi megyei fenntartású, a normatívából képes finanszírozni a kiadásait). A Közösségi Ház (Nexus Kft. tulajdona) használatáért az önkormányzat bérleti díjat fizet. Érdekes kérdés a Sal-X Kft. szerepe, működése. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló vállalat feladatai: Település-fenntartási, üzemeltetési, parkfenntartási, könyvelési feladatok ellátása az önkormányzati intézményeknek, mely teendők elvégzéséért az önkormányzat fizet. A helyi vállalkozások szerint ezen feladatok ellátására ők is képesek lennének, kedvezőbb feltételek mellett (ugyanakkor a jelentős gépesítést igénylő feladatok esetében ez kérdéses). Szükséges a közbeszereztetési eljárás, amire 2007-től már törekvés mutatkozik. Valamint lehetőség lenne arra is, hogy városgondnokság keretében a munkák egy részét közmunka programban végezzék el. 13

Sportközpont üzemeltetése: a városi sportcentrum pályáit a lakosság, az intézmények ingyen használhatják, az így kieső jövedelmet az önkormányzat pótolja a Kft-nek (júliustól decemberig 0,5 m Ft-tal). A Kft. bérleti díjat nem fizet, haszonbérleti szerződéssel működteti az intézményt, de mivel nyeresége nem keletkezik, ezért az önkormányzatnak bevétele ebből nem származik. A létesítmény működtetésének racionalizálása, piaci alapokra helyezése nélkülözhetetlen. Strandok üzemeltetése: a strandokat bérleti szerződéssel üzemelteti a Kft., igen alacsony és a vendégforgalom csökkenésére hivatkozva egyre kisebb bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, ami minimális bevételt hoz a városnak. A létesítmények működtetésének racionalizálása, piaci alapokra helyezése nélkülözhetetlen. Az önkormányzat 2006-ban összesen több mint 24 m Ft-ot fordított a civil szervezetek, alapítványok és egyesületek támogatására is: Szervezet Támogatás (Ft) Veszprém Megye Tűzvédelméért 105 Alapítvány 100 000 Fűzfő és Térsége Tűzvédelméért Alapítvány 200 000 Veszprém Megyei Mentőszervezet 04 Alapítvány 200 000 Egyházak támogatása 200 000 Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság balatonfűzfői KMB 240 000 FŰZFŐ-MED KFT. Részére szakorvosi ellátás támogatása 11 000 000 Fogorvosi ellátás támogatása (dr. Sáfrán Ilona) 1 330 000 SZÜN-AKT BT. működési költségek támogatása 673 000 RIMMED BT. működési költségek támogatása 673 000 Domina és társa BT. működési költségek támogatása 673 000 Központi orvosi ügyelet támogatása 1 976 000 ÖBÖL TV KFT. 2 800 000 ART Opus cég támogatása dokumentumfilm készítéshez 200 000 Fűzfői Atlétikai Klub 3 500 000 CSEBSZALTO Nyugdíjas Klub 40 000 Vöröskereszt Város Szervezete 70 000 Amatőr Sportszervezők 20 000 Balaton Nyugdíjas Klub 30 000 NIKE Véradó Egyesület 51 000 Fűzfő Hagyományőrzős és Nosztalgia Táncklub 36 000 Mozgássérültek Egyesülete 30 000 Szabadság vándorai 40 000 Nitrokémia Horgász Egyesület 30 000 Balatonfűzfői Lövész Egylet 153 000 Összesen 24 265 000 Összességében tehát elmondható, hogy a kötelező és önként vállalt feladatok ellátása, a városon túlnőtt intézményrendszer fenntartása, a felhalmozott hitelek terhei, az állami finanszírozás kedvezőtlen változása és a helyi gazdasági élet hanyatlásából eredő helyi adóbevétel-csökkenés (valamint kintlévőségek) miatt az önkormányzat anyagi helyzete évről évre romlik. Az alábbi táblázat az önkormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazza. 14

ezer Ft 2001 2002 2003 2004 2005 BEVÉTELEK Intézményi működési bevétel 42 904 59 335 57 634 70 461 78 817 Önkormányzat sajátos működési bevételei 446 928 452 664 612 361 692 921 657 859 ebből helyi adók 315 989 305 792 302 495 347 359 305 489 építményadó 97 545 104 960 114 291 119 302 115 836 telekadó 7 795 12 011 14 209 15 053 21 585 idegenforgalmi adó 1 188 1 039 884 990 815 iparűzési adó 209 461 187 782 173 111 212 014 167 253 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 71 541 44 766 70 924 36 185 116 079 ebből ingatlanok (ingatlan, föld, lakás, egyéb helyiség, lakótelek) értékesítése 70 969 25 257 17 606 34 459 24 826 ebből privatizáció bevétele 0 0 5 000 0 0 Központi költségvetési támogatás 175 959 207 030 158 233 152 283 179 785 Támogatások, kiegészítések 59 991 21 696 40 048 46 710 56 269 Kölcsön megtérülése 1 609 4 088 3 325 3 598 3 461 Pénzforgalom nélküli bevételek 26 658 63 559 25 202 61 471 57 106 Finanszírozási bevételek (hitelek) 0 8 193 50 897 22 097 130 086 Kiegyenlítő, átfutó bevételek 5 088 7 999-548 981-493 ÖSSZES BEVÉTEL 830 678 869 330 1 018 076 1 086 707 1 278 969 KIADÁSOK Folyó működési kiadások 707 464 772 064 863 228 913 784 1 012 359 Felhalmozási kiadások 54 388 65 647 96 820 92 331 232 579 ebből felújítás, beruházás 6 683 52 750 86 408 77 971 220 275 Tartalék 0 0 0 0 0 Alap és váll. Tevékenység közötti elszámolás 0 0 0 0 0 Hiteltörlesztés 3 545 474 6 147 11 471 11 519 Kiegyenlítő, átfutó bevételek 427 10 390 1 395-7 548-189 ÖSSZES KIADÁS 765 824 848 575 967 590 1 010 038 1 256 268 EGYENLEG 64 854 20 755 50 486 76 669 22 701 15

Bár az egyenleg az elmúlt években pozitív volt (és a bevételek nagysága nominálértéken növekedett), ebben egyrészt a finanszírozási bevételek (hitelek) részarányának növekedése játszott szerepet (0-ról 10%-ra 2001 és 2005 között; a 2006-os várható teljesítésben pedig már 16%-ra nő); másrészt a felhalmozási bevételeket is a működési lyukak betömésére használták fel, így a fejlesztések, beruházások elmaradtak. Mint látható, a felhalmozási bevételek nélkül számolva az egyenleg 2004 kivételével negatív (2005-ben az így számított hiány közel 100 millió Ft-ra, 2006-ban és a tervek szerint 2007-ben 190 m Ft-ra rúg). Bevételek, 2001 2002 2003 2004 2005 kiadások ezer Ft Összes bevétel 830 678 869 330 1 018 076 1 086 707 1 278 969 Felhalmozási bevétel nélkül 759 137 824 564 947 152 1 050 522 1 162 890 Összes kiadás 765 824 848 575 967 590 1 010 038 1 256 268 Összes bevétel összes kiadás 64 854 20 755 50 486 76 669 22 701 Bevétel a felhalmozási bevétel nélkül összes kiadás -6 687-24 011-20 438 40 484-93 378 A bevételek között jelentősen csökkent a helyi adóbevételek részaránya (2001- ben még 38%, 2005-ben már csak 24% volt), ugyancsak megcsappant a központi költségvetés által nyújtott támogatások (21-ről 14%-ra, a 2006-os várható teljesítésben pedig mindössze 11%). A felhalmozási bevételeket a továbbiakban már nem lehet működési kiadásokra fordítani, de beruházást, vásárlást az anyagi lehetőségek hiánya miatt 2007-ben nem tervez az önkormányzat. Ebben szerepe van a növekvő hiteltörlesztési tehernek is, ami a 2006-o várható teljesítésben az összes kiadás 9%-át teszi ki. Egyéb önkormányzati tevékenységek Balatonfűzfő pozíciója, térségi szerepköre Fűzfőnek korábban erős térségi szerepe volt, közlekedési kapcsolatainak, munkahelyeinek és kiépült szolgáltatáskörének köszönhetően: a Nitrokémia nemcsak a térség gazdaságát határozta meg, hanem infrastruktúrát, intézményrendszert, szolgáltatáskört is létrehozott és működtetett, amit nemcsak a helyi lakosság, hanem a jelentős számú bejáró, itt tartózkodó is igénybe vett. Később az egyes létesítmények saját vonzásköre is kialakult, megjelent a törekvés arra, hogy a nagyközség a közigazgatásban is térségi szerepkört alakítson ki: ez a várossá nyilvánítás előkészítését jelentette. Bár a városi funkciók működtetése finanszírozási, szervezési szempontból is (a változások következtében) sok esetben nehézkessé vált, lassan a közgondolkodásban is megjelent a kistérségi szerepkör. Mára ebből csak a szakorvosi és tűzoltósági kistérségi szerep maradt meg, tehát a város térségi pozíciója leértékelődött. Az imázskép hanyatlását a környezetszennyező ipar negatív hatásai mellett a településrészek lakosságának széthúzása, valamint az infrastruktúra forráshiány miatt elmaradt beruházások következtében jelentkező minőségromlása is erősítette. 16

Jelenleg Fűzfő térségi megítélésében az alvó város imázs dominál: bár a település kedvező adottságokkal rendelkezik, fejlődése megállt, több éves lemaradásban van más, hasonló nagyságrendű településekhez viszonyítva. A térségen belüli pozíció erősítésére és a hatékony feladatmegosztásra jó lehetőséget ad, hogy a kistérségen belül megosztott térségközponti szerepről beszélhetünk Fűzfő és Almádi között. A térségi funkciók (államigazgatás, közfeladatellátás, és területfejlesztés) közül az államigazgatás körzeti feladatai (gyámhivatal, okmányiroda, építéshatóság) a várossá nyilvánítással Fűzfőhöz kerültek (köszönhetően jobb elhelyezkedésének az ügyfélhivatal relációban). Ebből 2007. július 1-től egy új kormányrendelet értelmében az építéshatósági funkció visszakerül Almádihoz. A belső ellenőrzés térségi feladatait jelenlegi is Fűzfő, mint gesztor település látja el a többcélú kistérségi társulás keretében. A társközponti szerep erősítése szükséges még több területen: szakorvosi ellátás összehangolása művészetoktatás kiterjesztése főépítészeti funkció kistérségi szintre emelése sportlétesítmények kihasználása. Kistérségi kapcsolatok Balatonfűzfő a Kelet-Balatoni Kistérség Területfejlesztési Társulás tagja, amelyhez 12 település (Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Lovas, Szentkirályszabadja) összesen több mint 28 000 lakosa tartozik. 2006 decemberében született meg a megállapodás a balatonalmádi székhelyű Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása létrehozásáról (Területfejlesztési Társulás jogutódjaként), amelynek célja a kistérségen belül a közszolgáltatások összehangolása: egyrészt a lakosság igényeinek mind szélesebb körű kielégítése (kistérségi, térségi és ágazati feladatellátás), másrészt az önkormányzatok forrásainak optimális felhasználása, harmadrészt a kistérségen belül a területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása. A Társulás által ellátandó feladatok közé tartozik (Balatonfűzfőt érintő feladatok): Oktatás és nevelés: közoktatási tervek összehangolása, információs hálózat működtetése, szakmai munkaközösségek szervezése, szakmai napok szervezése, kistérségi tanulmányi és sportversenyek szervezése, értékelések, egyeztető fórumok. Óvodai nevelés: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján látja el (de pl. Balatonkenese és Küngös intézményfenntartó társulás keretében) Általános iskolai oktatás: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján látja el. (de pl. Alsóörs, Lovas és Felsőörs intézményi társulás keretében; Csajág külön megállapodás alapján egyházi fenntartású, Szentkirályszabadja pedig alapítványi fenntartású intézmény útján). Közoktatási szakszolgálati feladatok: logopédiai és nevelési tanácsadás feladatainak ellátása a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálattal kötött megállapodás alapján kistérségi feladatként. Egészségügyi ellátás: orvosi ügyeleti rendszer, szolgáltatásszervezési koncepció összehangolása, alapellátási körzetek kialakítása (háziorvosi, gyermek háziorvosi, fogászati, iskolaorvosi, védőnői szolgálat térségi 17

összehangolása, koordinálása), pályázatok készítése, térségi szűrővizsgálatok szervezése, egyeztető fórumok, egészségügyi adatbázis létrehozása). Központi ügyelet működtetése a Huszár és Társa Bt.-vel kötött feladatellátási szerződés alapján Vizsgálják a közös intézmények létrehozásának és működtetésének lehetőségeit Szociális ellátás és gyermekjóléti szolgáltatások (2007 február 1-től) Családsegítés: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján látja el (de pl. Almádi, Alsóörs és Szentkirályszabadja intézményfenntartó társulás keretében) Házi segítségnyújtás: Balatonfűzfőn (emellett Alsóörsön is) a Támasz Idősek Otthona Kht-val kötött feladat-ellátási szerződés alapján Nappali ellátás: Balatonfűzfőn (emellett Alsóörsön, Lovason is) a Támasz Idősek Otthona Kht.-vel kötött feladat-ellátási szerződés alapján Gyermekjóléti szolgáltatás: Balatonfűzfő önkormányzata önálló intézménye útján (de pl. Litér, Felsőörs feladat-ellátási szerződéssel) Belsőellenőrzési feladatok: Balatonfűzfő székhelyű belső ellenőrzési társulás látja el a kistérség területén Területfejlesztési feladatok: helyzetértékelés, kistérségi területfejlesztési koncepció kidolgozása és megvalósítása, pályázatok készítése, forrásgyűjtés, kistérség képviselete, kapcsolattartás, stb. Valamennyi település részt vesz ebben. Szolgáltatási-szervezési feladatok: szakmai továbbképzések, konferenciák szervezése, közös internetes honlap készíttetése, pályázatok készítése, kistérségi információs adatbázis létrehozása. A többcélú társulás pozitív kezdeményezést jelent a kistérségen belül a feladatok összehangolására, amely nagyban segítheti az önkormányzatokat az intézményrendszerük fenntartásában, a szolgáltatási színvonal megtartása mellett. Véleményünk szerint a kistérség (kiemelten Fűzfő) nem aknázza ki kellő mértékben az ebben rejlő lehetőségeket, különösen az alapfokú oktatás és az egészségügyi ellátás területén. Civil szervezetekkel ápolt kapcsolat Az önkormányzat a civil szférával kialakított hatékony együttműködés alapelveit civil koncepciójában foglalta össze. A koncepció szerint évente legalább egy civil fórumot szervez az önkormányzat, melynek témái között a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének tapasztalatai és jövőbeni tervei szerepelnek. A civil szervezetek támogatási formái között megtalálható: Pénzügyi támogatás: non-profit alapból (költségvetési rendeletben jóváhagyott alap, valamint céltartalékban eredeti előirányzatként a tervezett iparűzési adóbevétel 0,5 százaléka) történő finanszírozás, kedvezményezés, önkormányzati feladatok kiszerződtetése. Szakmai támogatás: a polgármesteri hivatalon belül a humánreferens és az igazgatási egységek munkatársai nyújtanak segítségek a civil szervezeteknek konkrét szakmai feladatok megoldásához. Infrastrukturális támogatás: elsősorban intézményein keresztül (Művelődési Központ és Könyvtár, Közösségi Ház, Teleház, Városi Stadion, oktatási és nevelési intézmények), helyiség és eszközhasználat biztosításával. A koncepció feladatként jelöli meg a városi civil szervezetek nyilvántartását, azok igényeinek, szándékainak folyamatos megismerését, a jogi háttér megteremtését, a civil részvétel előkészítését a képviselőtestület és a bizottságok munkájában, 18

valamint a civil koncepció megvalósulásának figyelemmel kísérését, évenkénti értékelését. Az önkormányzat évről évre anyagi támogatást nyújt az alapítványoknak, egyesületeknek. Ezzel szemben a várost kritika éri a civil szervezetekkel ápolt kapcsolat gyengesége miatt. Testvérvárosi kapcsolatok Balatonfűzfőnek két testvértelepülése van: A szlovákiai Nagycéténnyel intenzív kapcsolatot ápolnak, amely elsősorban rendezvényeken történő fellépésekre terjed ki. Egyre erősebb a lakosok és az ifjúság közötti kapcsolat is. Ugyancsak szlovákiai testvértelepülés Vámosladány, amellyel az utóbbi időben gyengült a kapcsolat. Az írországi Donegal településsel szándéknyilatkozatot írtak alá, de a nagy távolság miatt a kapcsolattartásra kevés mód nyílik. A testvérvárosi kapcsolatok turisztikai célú hasznosítása szükséges lenne. Egyéb településmarketing tevékenységek A város ismertségét és imázsát mind belső, mind külső kapcsolatai terén javító marketingtevékenység az önkormányzat forráshiányos helyzete miatt meglehetősen hiányos, jellemzően csak különféle kiadványok megjelentetését foglalja magában: A Balatonfűzfő című könyv három nyelven ismerteti a település történetét. A kiadványt Milos József fotóművész képei és Vágfalvi Ottó festőművész festményeiről készített kópiák díszítik. A Fűzfői Kalauz információs füzet közérdekű információkon kívül rendezvénynaptárt, menetrendet, térképet is tartalmaz, magyar, angol és német nyelven. Tartalmát illetően tehát keverednek benne a lakossági és turisztikai információk, valójában egyik szerepkör betöltésére sem alkalmas maradéktalanul. A Kelet-Balatoni Önkormányzati Területfejlesztési Társulás tagjaként a település a kistérségi kiadványokban is szerepel. A Krónika kódexhez hasonló megjelenésű, kézzel írt munka áttekintő történeti bevezetés után 1994-től tartalmazza a politikai eseményeket, a település költségvetését, a legfontosabb változásokat, terveket, a gazdasági társadalmi és civil élet jellemzőit, a kulturális eseményeket, közbiztonsági adatokat és az időjárás jellegzetességeit. Havonta jelenik meg az önkormányzat lapja, a Balatonfűzfői Hírlap. Az újság tájékoztat az önkormányzat munkájáról, a kulturális és sporteseményekről. Emellett turisztikai célú regionális kiadványokban is megjelennek (pl. Irány a Balaton, Irány Magyarország, Balaton keleti kapuja) A kiadványok mellett települési honlap is működik. A www.balatonfuzfo.hu-n elsősorban a lakosság érdeklődésére számot tartó információk olvashatók, a website turisztikai célú hasznosíthatósága nem megfelelő. Pozitívum, hogy hírrovata viszonylag gyakran frissített, fórum is működik, de interaktivitása csekély. Idegen nyelvű változatai kialakítás alatt állnak. A honlapon a helyi vállalkozások számára ingyenes hirdetési felület áll rendelkezésre, ennek kihasználtsága minimális. A nagyközség területén kiépített kábel-tv rendszer van. 1997-ben kezdte meg műsorát az Öböl-Tv, amely kistérségi hírműsorokat és hirdetési újságot szerkeszt a város körzetében. Az önkormányzat támogatja az Öböl-tv munkáját. 19

Korábban üdülőhelyi fórumot szerveztek, de érdeklődés hiányában erre már nem kerül sor. Az információs szolgálatot jelenleg a Teleházban látják el, de a nyári szezonban szükség lenne más, a nyaralók számára frekventáltabb területen is tájékoztató pont felállítására. A város Tourinform iroda létesítését tervezte, de ez forráshiány miatt elmaradt: a Balatonalmádiban és Balatonkenesén található irodákban helyeznek el információs anyagokat, illetve ezek az irodák képviselik Fűzfőt is a turisztikai kiállításokon, vásárokon. A város arculati elemei közé tartoznak a település jelképei, a címer és a zászló, a helységnévre utaló fűzfával. Ez a motívum megjelenik a Milleniumi emlékműben is. A város megalapította a Balatonfűzfő Díszpolgára, a Balatonfűzfőért és a Balatonfűzfő Kultúrájáért elismerő címet. Balatonfűzfő város kiemelten fontos feladata lenne a településmarketing tevékenység fokozása a rossz imázskép javítása érdekében. Erre jelenleg sem a pénzügyi, sem a humán feltételek nem adottak (pl. településmenedzser, marketing referens, stb. pozíció hiánya). Önkormányzati ügyintézés Az önkormányzati ügyintézés jelenleg egy épületben folyik, ami kedvező megoldást jelent a lakosság számára. Az e-ügyintézés néhány letölthető nyomtatványra terjed ki, azaz igen korlátozott keretek között létezik. TELEPÜLÉSSZERKEZET, VAGYONGAZDÁLKODÁS Településszerkezet, település belső tagozódása, területtípusok Balatonfűzfő a Balaton északi partszakaszának csomóponti települése, hiszen itt összpontosulnak a keleti, északi és nyugati közlekedési irányok, a városon keresztülhaladva közelíthetők meg az északi part települései. Ez a szerepkör az elkerülő út és az M8-as autópálya megépítésével is megmarad, a tervezett új vasúti szárny pedig szintén a város északi kapu szerepét erősítheti. A város szerkezetét a Balaton, a vasút és a főutak helyzete határozza meg. A településen keresztülhaladó 71-es és 72-es főközlekedési utak három részre osztják a települést: Alsófűzfő Fűzfőgyártelep Csebere (Tobruk) Szalmási-telep. A három településrész eltérő fejlődési pályán mozgott, így szerkezeti és városképi szempontból is karakteresen eltérnek egymástól: míg a gyártelepi rész elsősorban fás területekkel övezett tömbházas lakóterület városias jelleggel, addig Alsófűzfő inkább családi házas rész (lakó, üdülő vegyes használattal), a tobruki 20