MMK TERVELLENÕRI SZABÁLYZATA (TT-TSZ) Ideiglenes hatályú 2010-11-30 Készült az MMK megbízásából, az MMK Tervellenõrzési Szabályzat 2008. MMK Állásfoglalása a független tervellenõrzésrõl 2009 dokumentum elveinek figyelembe vételével A tervellenõri tevékenység: Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 38.A -ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység, amit Az építõipari kivitelezési tevékenységrõl, 191//2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (ÉKR) 10. -a, és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló (1. sz. melléklet), továbbá Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekrõl szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1.. (2) 3.pontja és a 3. (2) bek. szabályoz. A Tartószerkezeti Tagozata jogszabályok egységes értelmezése, valamint a tervellenõrzés mûszaki feltételeinek, szakmai színvonalának biztosítása érdekében, a 191/2009 Korm rendelet 1. melléklet I. a. pontja:. az ellenõrzéshez szükséges dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Építész kamara és a vonatkozó szabályzataiban foglaltak az irányadóak alapján az alábbi szabályozást adja közre. A dõlt betûs részek jogszabályi szövegrészek, a normál betûtípus a Szabályzat szövegrésze. A 11 pontos betûnagysággal írt szöveg a Szabályzat. a 9 pontos betûnagysággal írt részek magyarázatok, hivatkozások. 1. A tervellenõrzés Étv. 38/A.. (1) A tervellenõri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti - az építés minõségének, a szakszerû kivitelezés biztosításának, valamint a 31. (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek az érvényre juttatása érdekében végzett - szakszerû ellenõrzése. Tervellenõrzés szükségessége: az élet minden területén általánosan alkalmazott, kiemelten fontos szakterületek szakmai ellenõrzése, az elvárható biztonság, a szakmai egységesség és színvonal biztosítása. Tervellenõrzés célja: a kiviteli tervek tartalmi és formai ellenõrzése. A tervezéseknél a tervellenõrzés az egyetlen jogosult tartalmi szakmai ellenõrzés. Tervellenõrzés alatt a kivitelezési dokumentációnak (dokumentációrésznek), az Étv. 31. -ban meghatározott követelményeknek, a vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági elõírásoknak való megfelelõség ellenõrzését értjük. A tervellenõri tevékenységet az ÉKR 10. (1) bekezdésében elrendelt esetekben kötelezõ az építtetõ megbízásából, a tervellenõri jogosultsággal rendelkezõ, független, az Étv 38.A. (1) bek.) tervellenõrrel kell elvégeztetni. Az építéskezdési bejelentéshez az építtetõnek mellékelnie kell a tervellenõri nyilatkozatot azokban az esetekben, amelyekben a tervellenõrzést az ÉKR elõírja. (Az ÉKR és az Étv egyes vonatkozó részeit idézve mellékeltük.) Nem vonatkozik a TSZ olyan tervellenõrzésre, amit nem az ÉKR 10. szerint végeznek, így pl. a tervezõi önellenõrzésre. Az ÉKR-ben elrendelt eseteken túl is ajánlott tervellenõrzést végez(tet)ni és minden tervellenõrzésben a Szabályzat elveit érvényesíteni. 1
2. A tervellenõr A szakterületén a tervellenõrzési tevékenység elvégzésére jogosult az a személy, akinek az MMK a 104/2006. (IX.28) Korm. rendelet szerint vezetõ tervezõi címet adott tervellenõrzési jogosultsággal, illetve a 192/2009. (IX.15) Korm. rendelet hatályba lépése után ezen rendelet szerinti tervellenõri jogosultságot szerzett. A szakági tervellenõri jogosultság a tervezõi jogosultsággal azonos területekre vonatkozik. Azokon a tervezési területeken, ahol több szakág is rendelkezik tervezõi jogosultsággal, bármelyik jogosult szakág végezhet tervellenõri tevékenységet. A tervellenõri tevékenységre kiterjesztett tervezõi jogosultság kódjele Tell taggal bõvült, a jelenleg hatályos kódjel: E-szakági kódjel, tartószerkezeti szakterület betûjele: ET. A tervellenõr csak olyan feladatot vállaljon, amiben kellõ tervezési gyakorlatot szerzett, különös tekintettel az MMK etikai kódexében foglaltakra. 3. Az ellenõrzendõ építmények Az kivitelezési dokumentációt, dokumentációrészt az ÉKR 10. (1) bekezdésének elõírása szerint a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, b) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetõen legalább 300 fõt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztetõ, vagy veszélyes létesítmény körébe tartozó építmény, c) a honvédelmi és katonai célú építmény, továbbá f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõség. ügy tárgyát képez. építmény esetében az Étv. 38.A. (1) bekezdésében meghatározottak szerint tervellenõr ellenõrzi, egyéb esetekben ellenõrizheti.. A fentiek szerinti építmények kivitelezési tervdokumentációját (dokumentációrészt) az építtetõnek kell független és erre jogosult tervellenõrrel ellenõriztetnie. A 3. sz. melléklet példákat sorol fel azokra az építményekre, amelyek az ÉKR elõírása szerint az MMK szakmai álláspontja alapján tervellenõrzésre kötelezettek. 4. A tervellenõrzés során érvényesítendõ követelmények Tervellenõrzést az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 38. A (2) szerinti követelményekre kell elvégezni. Ellenõrizni kell - a terv mûszaki tartalmának szakszerûségét, - a tervezés elvállalásakor hatályos jogszabályok, szabályzatok, építési elõírások szabványok és egyéb szakmai szabályok betartását, (ha a betartandó szabványra választási lehetõség van, a tervezési szerzõdés szerintit kell figyelembe venni). - az Étv 31. szerinti követelmények kielégítését. Ezek: a. a mechanikai ellenállás és stabilitás, b. a tûzbiztonság, c. a higiénia, egészség- és környezetvédelem, d. a használati biztonság, e. a zaj és rezgés elleni védelem, f. az energiatakarékosság és hõvédelem, g. az életvédelem és katasztrófavédelem követelményei. 2
Minden olyan szakág tervfejezetét, terv-részt (tervrajzot, terviratot) ellenõrizni kell, amelyben a fenti követelmények értelmezhetõk. A tervellenõrzés során figyelemmel kell lenni az ÉKR 10. (3) f) pontjában felsorolt szempontokra, beleértve minden biztonsági szempontot. Értelemszerûen beletartozik a terv egyértelmûségének (kellõ tartalom, részletesség) és a terv kiviteli technológiai megvalósíthatóságának ellenõrzése is. A követelmények a tartószerkezeti szakág szempontjából való speciális értelmezése a TSZ4. számú mellékletben található. Az ellenõrzést ki kell terjeszteni azokra a korábban megépített (pl. csatlakozó) építmény(rész)ekre, amelyek állapotát az új építkezés a fenti követelmények tekintetében kedvezõtlenül befolyásolhatja. Ezeket is az ellenõrzéskor hatályos elõírások alapján kell megítélni. Ellenõrizni kell, hogy a kiviteli terv megfelel-e az érvényes engedélyezési terveknek, az engedélyezõ hatóságok, szakhatóságok kikötéseinek. 5. A tervellenõri jogviszony, díjszabás, az ellenõrzött tervvel kapcsolatos felelõsség A tervellenõrzést az építtetõvel (beruházóval) kötött (ÉKR 9. (2) bek.) írásbeli szerzõdés alapján kell végezni. A tervellenõr feladatát és felelõsségét a szerzõdésben kell meghatározni. Lehetõség szerint szakágankénti tervellenõri szerzõdést kell kötni. Mivel a 192/2009. Korm. rendelet 3. sz. melléklete nem tartalmaz építészeti területen tervellenõri jogosultságot, a tervellenõrzésben a szakágak önállóan, vagy a szokásos pályázati kiírásnak. megfelelõen együttesen, generál tervellenõrzést vállalnak. Ebben az esetben a szakágak tervellenõrzésre jogosult képviselõinek az érintett tervellenõrzésre vonatkozó szándéknyilatkozatát be kell szerezni, elõzetes egyeztetés és megállapodás alapján. A tervellenõri tevékenységnél a szerzõdésben szakáganként nevesíteni kell a tervellenõr(öke)t, meg kell határozni a tervellenõr(ök) egymáshoz való viszonyát (önálló- generál-szakág részterület). A tervellenõrzés szakértési tevékenységi kategória, a tervellenõri szerzõdés jogilag megbízási szerzõdés. A tervellenõri feladat akkor is teljesült, ha a tervellenõr a kiviteli dokumentációról azt állapítja meg, hogy a vizsgált dokumentáció a tervellenõri egyeztetések folyamata után sem felel meg a jogszabályi elõírásoknak. A tervellenõrzés díjára a MÉDI megnevezésû (www.mmk.hu c. honlapon megtalálható) díjszabás közöl tájékoztató értékeket. A feladatok meghatározása tekintetében ezen Szabályzat 7-12 pontja ad útmutatást. A felelõsség tekintetében a tervellenõr a tervezõvel együttesen felelõs: - az általa elõírt változtatások tervezõi felelõsségével, - az általa észrevételezendõ, de nem kifogásolt tervhibákért. Felelõs a tervellenõrzés során tett megállapításokért. Egyéb esetekben a szerzõdés szerinti felelõsségvállalás a meghatározó. A tervezõ és a tervellenõr közötti felelõsség megosztás mértéke konkrét esetekben egyedileg dönthetõ el, (alapelvként vehetjük azt, hogy a tevékenységekért kapott díjazás aránya a kiindulási alap, mivel ezek a díjak áttételesen a munkamennyiséget takarják). 6. Az ellenõrzésre alkalmas terv Az építtetõ, illetve a tervellenõri szerzõdés szerinti megbízó felelõs azért, hogy a tervdokumentáción túl minden olyan adatot megadjon, amit a tervellenõrzésnél figyelembe kell venni, különösen azokat az adatokat, amelyek létérõl a tervellenõr a dokumentációból nem szerez tudomást. Az építtetõnek és a tervezõnekl az adatszolgáltatás teljességérõl szóló nyilatkozatát meg kell kérni. 3
A tervellenõrnek az ellenõrzéshez megbízójától adatszolgáltatásként meg kell kapnia: az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció valamennyi szakágra kiterjed. aláíró lapját, megjelölve a tervezõk egymáshoz való viszonyát (generál szakág részterület), a szakági tervfejezetet, továbbá mindazokat az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció részeket, igazoló számításokat, amelyekre az ellenõrzéshez szüksége van legalább 2 példányban. Az adatok ellenõrzésre alkalmasak, kinyomtatottak, egyértelmûek, az elõírásoknak és a szakmai szabályoknak megfelelõ tartalmúak és részletezettségûek legyenek, ( lásd TSZ3 és TSZ4 melléklet, tartószerkezeti tervdokumentációk tartalmi és formai követelmények kiadvány) a tervezõi szerzõdésnek azt a részét, ami az ellenõrzésre kerülõ terv tervezõjének feladatát, továbbá a kapcsolatos kikötéseket, elõírásokat, szabványokat, mûszaki elõírásokat meghatározza, az engedélyezési terv igazoló számításait (pl. erõtani számítást) abban az esetben is, ha annak az engedélyezési eljárásban való dokumentálása nincs elõírva, de az általános szakmai szabályok szerint elkészítése szükséges, illetve a kiviteli terv részeként elõ van írva. Nem alkalmas tervellenõrzésre az a terv: - amelynek bármely részét erre nem jogosult személy írta alá felelõs tervezõként. A tervellenõr ezt (a jogosulatlannak talált tervezõvel is tárgyalva) ellenõrzi, és ha jogsértést észlel, jelenteni köteles a megbízójának és az illetékes területi kamarának. - amely az elõírtakhoz, illetve az általános szakmai gyakorlathoz képest elfogadhatatlanul leegyszerûsített, illetve hiányos. A tervellenõr ezt ellenõrzi, és a hiánypótlásról egyeztet a megbízójával és a tervezõvel. - amely országon nem elfogadható szakmai elõírások alapján, illetve a jogerõs építési(egyéb hatósági) engedélyezési dokumentációba ütközõen készült. - Ha nem születik kielégítõ megállapodás, a tervellenõr jelenti az ügyet az illetékes területi kamarának szakmafelügyeleti eljárás kezdeményezése céljából. Mellékeli az eljáráshoz szükséges dokumentumokat és az indoklást, amely országon nem elfogadható szakmai elõírások alapján, illetve a jogerõs építési, (egyéb hatósági) engedélyezési dokumentációba ütközõen készült. Ha a tervellenõr véleménye szerint az elõzõekben jogsértés állapítható meg, egyeztet az építtetõvel és a tervezõvel. Ha nem születik kielégítõ megállapodás, a tervellenõr a MMK-tól (lásd 9. pont ) kért és kapott állásfoglalás szerint jár el. Az építtetõ, illetve a tervellenõri szerzõdés szerinti megbízó felelõs azért, hogy értesítse a tervellenõrt, ha a tervet utólagosan, a tervellenõri nyilatkozat elkészítését követõen érdemben módosították. Az értesítés elmulasztása esetén a tervellenõr(ök) korábban kiadott tervellenõri nyilatkozata(i) a tervellenõr(ök) önhibáján kívül érvénytelenné válik (illetve válnak), ami nem mentesíti a tervellenõr megbízóját az elvégzett tervellenõri munka díjának kifizetése alól. Az építtetõ kell, hogy gondoskodjék a módosított terv tervellenõriztetésérõl. 7. A tervellenõri feladat, a tervellenõri tevékenység korlátjai A szakágankénti tervellenõr feladata mindannak az elvégzése, aminek alapján az ÉKR 10. (3). pontjában (1.sz. melléklet) elõírt tervellenõri nyilatkozatát készíti el. A tervellenõrzést az általa választott módszerrel végzi, de a TT-TSZ, 12. pont szerintiek betartásával.. A tervellenõr a nyilatkozata tartalmát érdemben egyeztesse a tervezõvel, mielõtt bárki mással megismertetné. 4
A tervellenõr szükség szerint, de legalább egy alkalommal készítsen munkaközi tervellenõri állásfoglalást. Ebben rögzíti a tervre vonatkozó észrevételeit, hiányosságokat, jelzi a kijavítására vonatkozó igényeit. A tervezõtõl a tervellenõri állásfoglalásban leírtakra írásos tervezõi választ kérjen. A tervellenõr ellenõrzi, hogy a tervben a tervezõ mindazt kijavította-e, amit a tervellenõri nyilatkozata kiadásához szükségesnek tartott. A tervellenõr a nyilatkozatában tételesen sorolja fel megnevezés és dátum szerint az általa ellenõrzött dokumentumokat, tervlapokat. A tervellenõrnek nem jogszabályban elõírt feladata, hogy a tervet 4. pontban tárgyalt követelményeken túlmenõen ellenõrizze. A tervellenõr nyilatkozatában csak az Étv. 33. (2) bekezdésének megfelel. követelményekre való megfelelõség tekintetében, valamint az Ékr. 1. melléklet szerinti tervek tartalmi és formai követelményeinek teljesülésérõl nyilatkozhat. A tervellenõri szerzõdésében ezeken felül vállalt tervellenõri megállapításairól a megbízóját tájékoztathatja. Még a megbízója felé sem nyilatkozhat olyan kérdésben, amire vonatkozó ellenõrzésben az ellenõri szerzõdése szerint nem illetékes. A tervellenõr a nyilatkozata megállapításait csak az eljárásban részt vevõkkel ismertetheti. A tervellenõr nem vállalhat tervezési (sem áttervezési) feladatot az általa ellenõrzött építményhez. Az építtetõ, a tervezõ és a tervellenõr egyeztessen, és lehetõleg állapodjon meg (határidõzve) a kölcsönösen elfogadható teendõkben. A tervellenõr az ellenõrzésre legalább két példányban átvett terv, illetve tervfejezet: egy példányát - amelyen aláírásával és pecsétjével igazolja az ellenõrzés elvégzését - visszaadja a megbízójának. A pecséten az ellenõrzést elõíró jogszabály (191/2009.(IX.15. Korm. rendelet, Tervellenõrzés), a tervi szakág (pl:tartószerkezet), a tervellenõri jelentés dátuma a tervellenõr neve, jogosultsági kódja, száma, aláírása szerepeljen, valamint a megállapítás: : A 191/2009.(IX.15.) Korm rendelet 10.. (3)f) és g) alatti követelményeknek megfelel illetve A 191/2009.(IX.15.) Korm rendelet 10.. (3)f) és g) alatti követelményeknek nem felel meg. Ezért a rendelet 10.. (4) bek.. elõírása szerint- az építõipari kivitelezési tevékenység nem kezdhetõ el. második példányát és az ellenõrzési folyamat során keletkezett összes dokumentumot a tervellenõri nyilatkozattal együtt köteles megõrizni az ellenõrzött terv, tervezési megõrzés határidejéig.) A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. (4): Ha a tervellenõr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (.dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, az építõipari kivitelezési tevékenység nem kezdhetõ meg. 8. Tervellenõrzés szakaszos tervszolgáltatás esetén Az ÉKR 9. (9). pontja szerint: A tervezõ biztosítja a tervellenõr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását. Ha a tervezést ún. szakaszos tervszállítással végzik, a tervet olyan tervszállítási szakaszokra kell osztani, amelyek a szakaszonkénti tervellenõrzésre alkalmasak. Az építtetõ (a tervezõ közremûködésével) biztosítja a tervellenõr számára a tervek ütemezésnek megfelel. szakaszos rendelkezésre bocsátását. Minden olyan adatot is szolgáltatni kell, amely késõbb tervezésre kerülõ szakasz tervében jelenik csak meg, de a folyamatban lévõ tervellenõrzéshez szükséges. Az adatszolgáltató felel azért, hogy az adatokat nem módosítja, és köteles a tervellenõrnek lehetõséget adnia arra, hogy errõl meggyõzõdjék. Ha a tervellenõr a kapott adatokban a tervellenõri megítélést befolyásoló módosulást állapít meg, ezt írásban a lehetõ legrövidebb idõn belül köteles jelezni az építtetõnek. Ha az építtetõ a tervezés közben módosítja a tervezési programot, egyes paramétereket, követelményeket, kezdeményeznie kell a tervellenõri szerzõdés ennek megfelelõ módosítását. Ha a megbízó ezt nem kezdeményezi, a tervellenõr kezdeményezze a szerzõdés tartalmi rendezését. A 5
tervellenõrzési szerzõdés módosítása érdekében olyan intézkedést kell tenni, amit a tervellenõr írásban elfogad. Ha ilyen intézkedés nem születik, a tervellenõr: korábban kiadott tervellenõri nyilatkozata(i) a tervellenõr(ök) önhibáján kívül érvénytelenné válik (illetve válnak); a korábban kiadott tervellenõri nyilatkozata(i) visszavonását a megbízójával és az építkezés leállítására feljogosított hatósággal írásban közölni köteles. Az elõzõek nem mentesítik a tervellenõr megbízóját az elvégzett tervellenõri munka díjának kifizetése alól. 9. A tervezõ és a tervellenõr közötti szakmai viták rendezése A tervezõ és a tervellenõr között az ellenõrzés kapcsán felmerülõ szakmai vitát a felek kíséreljék meg egymás közt rendezni, elsõdlegesen a tervellenõri állásfoglalásokkal, és az erre adott tervezõi válaszokkal. A 191/2009. Korm rendelet 9-. (2) A tervezési szerzõdés tartalmazza: d) a tervellenõr nyilatkozata alapján a terv átdolgozásának kötelezettségét, alpontját kell figyelembe venni az egyeztetés során. Amennyiben a vélemények egyeztetése sikeres, akkor a felek az ebbõl eredõ kötelezettségeiket kell teljesíteniük. Ha a vélemények nem egyeztethetõk, szakmai külsõ állásfoglalást kell kérni. Célszerû megegyezni a külsõ véleményadás formájáról, módjáról. A szakmai külsõ állásfoglalás kérhetõ a szakterületen jogosultsággal rendelkezõtõl, cégtõl, intézménytõl, a kamara illetékes tagozatától, a vitatott szakmai kérdés súlyával összhangban. Ebben az esetben kamara illetékes tagozata kijelöli a kérdésben illetékes szakmai képviselõit, akik a szakmai véleményt adnak a vitás felek meghallgatása után az elõterjesztett dokumentumok alapján. A szakmai állásfoglalás nem jelent tervezõi-tervellenõri felelõsségátvállalást. A külsõ szakmai állásfoglalás díjazását a felek együttesen biztosítják, rögzített költségmegosztás alapján. Amennyiben a vélemények egyeztetése sikertelen, az építtetõ a saját hatáskörében intézkedik. A szakmai képviselõk díjköltségét a vesztes fél viseli, ezt a felkéréskor szerzõdésben kell elõírni. 10. A tervellenõr kötelezettsége az építéskezdéssel kapcsolatban Amennyiben a tervellenõrnek tudomására jut, hogy megkezdték az építést olyan terv alapján, amelyben nem javították ki a tervellenõr által feltárt, az építtetõvel írásban közölt tervhibákat, ezt jelenteni köteles az építmény helye szerint illetékes területi kamarának, az ÉKR 9. (5) bekezdés érvényesítése érdekében való intézkedés kezdeményezése céljából. 11. A tervellenõr etikailag elvárt feladata az elõírt tervellenõrzéshez kapcsolódóan Ha a tervellenõr az általa ellenõrzött tervben az ellenõrzési illetékességébe nem tartozó tervhibát észlel, etikailag elvárt, hogy hívja fel rá a felelõs tervezõ figyelmét. Erre a tervellenõri nyilatkozatában nincs joga kitérni. A tervellenõr etikailag elvárt kötelessége, hogy védje a tervezõ szerzõi jogait. A tervellenõrzés során szerzett információt, különösen a megismert újszerû mûszaki megoldást bizalmasan köteles kezelni, saját érdekében nem hasznosíthatja, harmadik félnek át nem adhatja. 12.. A tartószerkezeti tervellenõr elvárt feladata a kiviteli dokumentáció alapján: 6
a.) Tervellenõri megbízási szerzõdés készítése a tervezésre elõírt jogszabályi feltételek mellett (Ékr. 9. (2)), a TSZ 5-8 pontja figyelembevételével, különös tekintettel a felelõsség, az adatszolgáltatás, a tervellenõrzési folyamat szerzõdéses szabályozása tekintetében. b.) Tervellenõri tevékenység végzése a TSZ 4-11 pontja figyelembevételével. Ennek során különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni: - a kiviteli tervek megfelelnek-e a TSZ 1-4 mellékletében foglalt jogszabályi formai követelményeknek, különös tekintettel a tervezési program, engedélyezési dokumentáció, tervezési jogosultság, a Tervezõi nyilatkozat, az igazoló erõtani számítás, a tartószerkezeti tervek, tartószerkezeti mûszaki leírás, geotechnikai munkarészre. c.) A kiviteli tervek tartalmi követelményeinek vizsgálatánál elvárt tevékenységek: - tartószerkezeti szabványok jogszerû alkalmazásának vizsgálata - a tervek megfelelnek-e a Tartószerkezeti tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei MMK TT kiadványban rögzített elvárásoknak, - szabványtól való eltérõ mûszaki megoldás esetén a szerkezet, eljárás, számítási mód szabványossal való egyenértékûség vizsgálata - kiviteli tervek alapján önálló statikai modell szerinti erõtani számítás készítése, ennek eredményei alapján történõ szerkezetellenõrzés, - az építmény teherbírásának, állékonyságának és/vagy tartósságának vizsgálata során az összes olyan munkarészt is vizsgálni kell, amely az építmény tönkremenetele nélkül is használhatósági korlátozást okozhat, - betervezett építési termékek tartószerkezeti megfelelõségi igazolásainak ellenõrzése - kivitelezési dokumentáció szerkezeti technológiai megvalósítás vizsgálata különösen építési technológiai szakaszok állékonysági kérdéseire - a kiviteli tervek engedélyezési dokumentációtól való eltérését d.) Tervellenõri állásfoglalás készítése, amiben rögzíti az általa feltárt észrevételeket, hiányosságokat, hibákat, amit megküld/átad a tervezõnek. A tervezõtõl kapott írásbeli válaszok alapján kerül sor a mûszaki megoldás, terv változtatására, javítására, kiegészítésére. e.) Tervellenõri Nyilatkozat készítése a javított tervek alapján jogszabály (TSZ 1. melléklet) szerinti formában a TSZ 7-11 pontjainak figyelembevételével. 7
TSZ1. melléklet: 191/2009. (IX.15) Korm rendelet. 10. (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, b) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetõen legalább 300-nál több személy életét, egészségét veszélyeztetõ, vagy veszélyes létesítmény körébe tartozó építmény, c) a honvédelmi és katonai célú építmény, továbbá d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügy tárgyát képezõ építmény esetében az Étv. 38/A. (1) bekezdésében meghatározottak szerint tervellenõr ellenõrzi, egyéb esetekben ellenõrizheti. (2) A tervellenõrzést az építtetõ megbízásából tervellenõri jogosultsággal rendelkezõ tervellenõr végzi. (3) A tervellenõr az ellenõrzés során tervellenõri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza a) az építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzõit, b) az építtetõ nevét, megnevezését, c) az ellenõrzött tervezõk nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, d) az ellenõrzött dokumentáció(rész) megnevezését, e) a tervellenõr nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát, f) annak kinyilvánítását, hogy fa) az általa ellenõrzött mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. -ában meghatározott követelményeknek, a vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági elõírásoknak, fb) a vonatkozó szabványtól eltérõ mûszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékû, g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. (4) Ha a tervellenõr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak, az építõipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhetõ meg. TSZ2. melléklet: 191/2009. (IX.15) Korm. rendelet. A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 22. (1) Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségû kivitelezési dokumentáció alapján végezhetõ. Mûemlék esetén az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi érdekbõl egyedileg meghatározott tartalmú részlettervek készítését írhatja elõ. (2) A kivitelezési dokumentációban az Étv. 31. (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékû mûszaki megoldás alkalmazásával lehet igazolni. (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - biztonsági és egészségvédelmi tervbõl áll a) a legfeljebb az alábbi jellemzõjû építményt, építményrészt érintõ építõipari kivitelezési tevékenység esetén: aa) 300 m 2 összes szintterület, 8
ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint + tetõtér-beépítés), ac) 1000 m 3 bruttó térfogat, ad) 7,5 m-es építménymagasság és ae) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, elõregyártott födém), elõregyártott födémszerkezet, vagy b) a bejelentéshez kötött építményt, építési tevékenységet érintõ építõipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy c) polgári lõteret, d) hírközlési építményt, e) nem közhasználatú parkot, játszóteret, sportpályát, f) kerítést, vagy g) támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t, érintõ építõipari kivitelezési tevékenység esetén. (4) A kivitelezési dokumentáció tartalma a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti a jogszabályban meghatározott védelemmel érintett mûemléki területen álló meglévõ építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetõzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, mûtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során. (5) Az építési vagy bejelentési dokumentáción és a költségvetési kiíráson túlmenõen a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, ab) az aa) alpontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) elõregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ad) a tetõszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévõ megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t, b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kw-nál nagyobb hõtermelõ berendezés kerül beépítésre, c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kw-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele, d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint. (6) Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedõ kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építõk, szerelõk, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési mûszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését a) a (3) bekezdés b)-g) pont és a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmény, b) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény, c) közhasználatú épület, d) a 10. (1) bekezdésben meghatározott építmény, e) üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylõ épület építõipari kivitelezési tevékenysége esetében. (7) A kivitelezési dokumentáció tartalma - az Étv. 38. (2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem térhet el a jogerõs építésügyi hatósági engedélyben, illetve mûemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-mûszaki dokumentációban foglaltaktól, illetve a bejelentéshez mellékelt dokumentáció tartalmától. Ennek betartásáért a tervezõ felel. 23. (1) A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó, az Étv. 38. -ában elõírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. (2) A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képezõ építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtetõ nevét megnevezését, valamint a tervezõ nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett 9
minden tervezõ nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervezõ saját kezû aláírását. (3) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát, b) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, c) a tervezõ nevét, megnevezését, eredeti aláírását, jogosultságának (névjegyzéki bejegyzésének) számát, és d) a tervezés dátumát. TSZ3. melléklet: 191/2009. (IX.15) Korm rendelet. 1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez A kivitelezési dokumentáció tartalma I. a) A kivitelezési dokumentáció: az Étv. 31. (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedõen az építõk, szerelõk, gyártók számára kellõ részletességgel - a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minõségét, mérettûrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó elõírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési mûszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerû elvégzéséhez, az ellenõrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Építész és a vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak). b) Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmû jelölésével összevonhatók. c) Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelmûen jelölni kell. d) Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meghatározott, egyértelmû jelkulcsot kell alkalmazni. II. A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni: a) az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, b) minõségének meghatározását, c) a mennyiségek és minõségek részletes, tételes költségvetési kiírását a technológiai folyamatok és minõség szerint csoportosítva. III. Általános elõírások A kivitelezési dokumentáció munkarészei: a) helyszínrajz, b) egyesített közmû (genplan) terv, az építmények és a közmûvek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési terv, 10
c) alapozási terv, d) alaprajzok, e) metszetrajzok, f) tartószerkezeti terv, g) szintáthidalók alaprajzai és metszetei, h) csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetû tartószerkezetek esetében tartószerkezeti csomóponti részletterv, i) homlokzatok, nézetrajzok, j) épületgépészeti és épületvillamossági tervek (ivóvíz-, ipari víz-, gáz-, szennyvíz-, csapadékvíz vezetékrendszerrõl, elektromos-, távközlési-, hír- és számítástechnikai hálózatokról), k) villámvédelmi terv, l) üzemeléstechnológiai terv, m) részlettervek az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének nagyléptékû rajzai, melyek az általános terveken kellõen nem ábrázolhatóak, n) tartószerkezeti, akusztikai, energetikai, tûzvédelmi és szakági igazoló (méretezési) számítások, o) szakáganként mûszaki leírások, p) méret- és mennyiségkimutatások, konszignációk, q) a beépítendõ építési termékek mûszaki specifikációja, r) részletes, minden szakágra kiterjedõ tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással. Az e pontban felsorolt és a IV. pontban részletezett tartalmú munkarészek közül azok képezik kötelezõen a kivitelezési dokumentáció részét, amelyek az adott építményre vonatkozóan a I. pontban meghatározott követelmények kielégítéséhez szükségesek. A 22. (4) bekezdésben meghatározott esetben a dokumentáció tartalmát az örökségvédelmi hatóság határozza meg. TSZ4. melléklet: 191/2009. (IX.15) Korm rendelet. 1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez 2. Tartószerkezeti munkarész A tartószerkezet olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erõhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény erõtani vázát alkotja, ezért erõtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékû elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erõtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti mûszaki leírás. a) Erõtani számítás (méretezés): a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének (megtervezése), annak érdekében, hogy aa) a követelményeket elõírt biztonsággal kielégítse, ab) a tervezett élettartama során kellõ megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépõ minden hatásnak (tehernek), ac) legyen alkalmas az elõírt használatra. b) Részletes talajmechanikai szakvélemény kell ba) a négy beépített szintnél nagyobb, bb) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb, bc) az 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületû, bd) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, elõre gyártott vagy vázas tartószerkezetû építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétõl függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környezõ terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér. c) Tartószerkezetek tervei tartalmazzák az 11
ca) építmény bármely anyagú teherhordó szerkezet minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erõtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzõit, rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, t eherhordó födém (és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók), a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcsõ, rámpa stb.) elemeirõl, cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetû tartószerkezetek esetében m1:20 a tartószerkezeti csomóponti részletterveket, cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit, cd) az üzemben elõregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit (gyártmánytervek nélkül). d) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévõ épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenõen meg kell tervezni a meglévõ épületek esetleges alapmegerõsítésének megoldását is. e) A tartószerkezeti mûszaki leírás tartalmazza a tervezett tartószerkezet jellemzõit, és minden olyan fontos jellemzõt, amelyet a tervezõ a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani. f) Részletes geotechnikai munkarész szükséges: fa) a jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél, fb) a jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, ha egynél több szint kerül a terepszint alá, fc) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal). TSZ5. melléklet: Tartószerkezeti tervellenõrzésre javasolt példák: Építmények, amelyek tervének tervellenõrzése elõírt (példák) A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. (1) a) alatti feltételnek megfelelõen a személyek tömeges veszélyeztetését, (megbecsülhetõen legalább 300 f.t meghaladó személy) életét, egészségét veszélyeztet., súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremenetelébõl fakadóan elõidézõ.építmény tervét ellenõriztetni kell. Tömegtartózkodásra alkalmas épületek: Ide értendõk azok az igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, sport, oktatási, egészségügyi, szórakoztató, lakóépületek, melyeknek 1.1. Férõhelye, egyidejû forgalma 300 fõ, vagy azt meghaladó, vagy 1.2. 400 m 2 -nél nagyobb emberi tartózkodásra alkalmas termük van, vagy 1.3. az építtet. ill. a hatóság a tervellenõrzést szükségesnek tartja. 12
Hidak és más tartószerkezeti mûtárgyak: 1. Th-T jogosultsággal tervezhet. hidak: 1.1. Közúti hidak, 20 m támaszközt vagy 100 m összhosszúságot meghaladó hídszerkezet 1.2. Vasúti hidak, 10 m támaszközt vagy 100 m összhosszúságot meghaladó hídszerkezet 1.3. Gyalogos hidak, melyeknek hasznos szélessége 1,50 m-nél és támaszköze 15 m-nél nagyobb 2. Tornyok, melyeknek magassága a 30 m-t meghaladja. 3. 3 m-nél magasabb, közút, vasút, tömegtartózkodás célját szolgáló épület védelmét biztosító támfalak. 4. Földalatti vasutak mûtárgyai. Vasutak és közutak alagútjai. 5. Minden olyan tartószerkezet ideiglenes vagy végleges állapota, mely más, tömegtartózkodásra szolgáló létesítményt veszélyeztethet (pl. résfallal határolt munkagödör az építmény mellett). 6. Honvédelmi, katonai létesítmények, mûtárgyak 13