BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv ALÁÍRÓLAP Bük Város Településszerkezeti és Szabályozási terve valamint Helyi Építési Szabályzata felülvizsgálatának tervdokumentációjához Vezető tervező: Településtervező: Tájtervező: Úttervező: Víziközmű tervező: Gázközmű tervező: Villamos energia közmű tervező: MÁTIS BARNA okleveles építészmérnök vezető településtervező TT/1 18-0036... MÁTISNÉ GRUBÁNOVITS ANDREA okleveles építészmérnök településtervező TT 18-0188... SZILY ADRIEN okleveles táj- és kertépítő mérnök településtervezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező TK/1 18-0055... KARÁCSONYNÉ NEDECZKY KATALIN okleveles építőmérnök településrendezési közlekedési tervező Tkö 18-0224... PÁRTOSI FERENCNÉ KŐVÁRI JUDIT építőmérnök településrendezési viziközmű tervező TV 18-0190... LŐRINCZ IMRE gépészmérnök településrendezési energia-közmű tervező TE 18-0031... HORVÁTH ERVIN okleveles gépészmérnök településrendezési energia-közmű tervező TE 18-0033... NAGYPÁL TIBOR okleveles villamosmérnök V 18-0187... Hírközlési közmű tervező: DR. LECSŐ GYULÁNÉ MIKLÓSFALVI BORBÁLA villamosmérnök településrendezési hírközlési tervező TH 01-3436... Szombathely, 2015. május 2
TARTALOMJEGYZÉK Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Bük Város Településszerkezeti és Szabályozási terve valamint Helyi Építési Szabályzata felülvizsgálatának tervdokumentációjához CÍMLAP ALÁÍRÓLAP... 2 TARTALOMJEGYZÉK... 3 1. ELŐZMÉNYEK... 4 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA... 4 2.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 4 2.1.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK... 4 2.1.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK... 5 2.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 6 2.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 9 2.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 12 2.5. KÖZLEKEDÉS 14 2.6. KÖZMŰELLÁTÁS 18 2.6.1. VÍZELLÁTÁS... 18 2.6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS... 21 2.6.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS... 22 2.6.4. ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG, ÁRVÍZVÉDELEM... 23 2.6.5. BELVÍZ... 23 2.6.6. TÁVHŐELLÁTÁS... 23 2.6.7. GÁZELLÁTÁS... 24 2.6.8. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS... 25 2.6.9. TÁVKÖZLÉS... 26 2.7. KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM 26 2.7.1. TALAJVÉDELEM... 27 2.7.2. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME... 27 2.7.3. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM... 27 2.7.4. ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM... 27 2.7.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 28 2.8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK 28 2.9. KORLÁTOZÁSOK 28 3. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)... 28 4. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE... 29 5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA... 29 6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE... 31 7. SZABÁLYOZÁS... 32 8. AZ ELŐZETES EGYEZTETÉS DOKUMENTUMAI... 32 TERVI MELLÉKLETEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TERVLAPJAI TSZ-01 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV M=1:8000 TSZ-02 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK M=1:4000 AZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI: TSZ-03 TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER M=1:8000 TSZ-04 KÖZLEKEDÉS M=1:8000 TSZ-05 VÍZELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS M=1:6000 TSZ-06 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS M=1:6000 TSZ-07 ENERGIAELLÁTÁS M=1:6000 3
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv 1. ELŐZMÉNYEK Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. Korm. rend.) 16. paragrafusban biztosított feladat és hatáskörében eljárva a település Rendezési Tervének felülvizsgálatát és ezzel egy időben a rendezési terv módosítását határozta el. A város jelenleg érvényben lévő településrendezési terve 2004-ben került elfogadásra, a tervet az időközben felmerült igények kielégítése érdekében többször módosították. Bük város 2013-2014 évben készíttette el a város településfejlesztési koncepcióját, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete 163/2014. (06.23.) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadott. Az elfogadott koncepciót jelen dokumentáció véleményezésében részt vevők a jóváhagyás után megkapták, az a büki önkormányzatnál megtekinthető illetve a http://www.matisesegri.hu/buk2014.html webhelyről pdf formátumban letölthető: Jelen településszerkezeti dokumentációban a 314/2012. Korm. rend. 9. (5) bekezdés alapján a koncepcióban kidolgozott, több mint 200 oldalas megalapozó vizsgálatnak a településszerkezet szempontjából fontos elemeit ismertetjük vagy utalunk rá, emellett a vizsgálat néhány helyen kiegészítésre kerül. A Településrendezési terv készítése során a helyi észrevételek mellett a magasabb rendű és az érvényben lévő helyi jogszabályok előírásait is figyelembe kellett venni. Ezek különösen a következők: az Étv. a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (a továbbiakban: OTRT) a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Vas Megye Közgyűlésének 8/2006.(IV.28.) önkormányzati rendelete Vas Megye Területrendezési Tervéről (a továbbiakban: VMTRT) Bük város jelenleg érvényben lévő településrendezési terve Bük város 2014-ben elfogadott településfejlesztési koncepciója 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A településen az egyes területek hasznosítása a használat jellegének megfelelő színvonalú, a településen a használaton kívüli, alulhasznosított vagy degradálódott terület nem jellemző, túlépített területek nincsenek. Jelen rendezési terv felülvizsgálat során az önkormányzat minden olyan jellegű fejlesztésre lehetőséget biztosít, amely a terület és környezete használóinak számára megfelelő. A területfelhasználás fő irányait a 2014-ben elfogadott Településfejlesztési koncepció jelölte ki. Az önkormányzat a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a településközpontok kialakítására. 3 ilyen központ létrehozása illetve fejlesztése a cél: a meglévő városközpont fejlesztése a Széchenyi-Eötvös utcák környezetében, a gyógyfürdő ún. téli bejárata környékének fejlesztése, rendezvénytér létrehozása, valamint a két településrész csatlakozásánál, a bői és a lócsi út kereszteződésénél korábban megkezdett központ fejlesztése. Fentiek mellett a legfontosabb és legátfogóbb fejlesztési feladatok: a gyógyfürdő környezetének a rendezése az iparterület fejlesztése a sportpálya fejlesztése illetve egyéb sportcélú területek kijelölése a települési kerékpárút hálózat és a járdarendszer teljes körű és összefüggő rendszerben történő kiépítése a településen. 2.1.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 2.1.1.1. Lakóterületek A jelenleg érvényben lévő településrendezési tervben megfelelő mennyiségű lakóterület áll rendelkezésre a lakásállomány bővítésére, így jelen felülvizsgálat során lakóterület fejlesztésre nincs szükség, új lakóterület nem kerül kijelölésre, a meglévő és fejlesztésre kijelölt lakóterületek változatlanul maradnak. 4
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv 2.1.1.2. Vegyes területek a) A belvárosi tömb fejlesztése során az önkormányzat a közeljövőben nem tervezi a tömbbelső korábbi mértékű feltárását, ezzel párhuzamosan az Eötvös tér megnövelése érdekében a meglévő beépített és nem beépített településközpont vegyes területeket törli a tervből. b) Emellett az önkormányzat a Széchenyi utca térfalainak zártsorúvá tétele, valamint a beépítés intenzitásának emelése által lehetőséget kíván biztosítani a kereskedelmi és a szolgáltató funkciók fejlesztésének, ezáltal kívánja erősíteni a jelenlegi önkormányzati intézményrendszer környezetének a városias jellegét. c) Bük és Bükfürdő településrészek csatlakozásánál a korábban kijelölt vegyes területek kiterjesztése egyrészt több lehetőséget biztosít a fejlesztésre, másrészt a városias jelleg kialakításával a majdan megépülő jóléti víztározóhoz csatlakozó gazdasági területek is szervesebb részei lesznek a városnak. 2.1.1.3. Gazdasági területek A település a jövőben is biztosítani kívánja a meglévő ipari vállalkozások fejlesztésének lehetőségét, és további vállalkozások létrehozását, ennek érdekében az önkormányzat az alábbi gazdasági terület fejlesztéseket tervezi: a) Iparterület bővítés a korábban a rendezési tervekben tartalék területként szereplő, a jelenlegi iparterülettől ÉK-re eső területeken. A területek feltárása érdekében az úthálózat fejlesztése szükséges. b) A parkfenntartó vállalat jelenlegi telephelyének bővítése érdekében a meglévő telephelytől D-re eső terület gazdasági terület övezetbe kerül átsorolásra. 2.1.1.4. Különleges beépítésre szánt területek A településen jelenleg is találhatók olyan különleges beépítésre szánt területek, amelyek a tervezett felhasználás jellege miatt egyéb övezeti kategóriákba nem sorolhatók be. a) Ilyen övezet a gyógyfürdő előtt tervezett rendezvénytér. A tér jellemzően zöldfelületi kialakítást kap, a téren tervezett építmények funkciója és esetleges méretei miatt azok az országos jogszabályok szerinti zöldfelületi előírásnak nem feltétlenül tudnak megfelelni (beépítettségi arány, nem csak vendéglátó funkció stb.), ezért a terület különleges beépítésre szánt terület övezetbe sorolása szükséges. A területen meglévő üzletek hosszú távú megszüntetése javasolt, ezért a jelenlegi gazdasági terület is különleges beépítésre szánt terület övezetbe kerül. b) Az Eötvös park területének egy részén a szabályozást a jelenlegi állapothoz igazítjuk, emellett a tér Petőfi Sándor utcához csatlakozó részén a beépítésre kijelölt tömbök megszüntetésével nagyméretű, közösségi célú főteret jelölünk ki. c) Az önkormányzat a Petőfi utcai temető közel 1 ha-os bővítését tervezi a szomszédos erdőterület irányában. A meglévő és működő temető bővítésének ez a legkézenfekvőbb fejlesztési területe, a kiépített infrastruktúra a fejlesztéshez is igénybe vehető, a megközelítés kiépített. 2.1.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 2.1.2.1. Közlekedési és közműterületek a) Az utak szabályozási szélessége felülvizsgálatra került, melynek során az utak szabályozási szélességei a jogszabályok és egyéb előírások mellett a település helyi építészeti értékeihez és a meglévő, jó állapotú épületekhez is igazodnak. Legfontosabb ilyen jellegű beavatkozás a Nagy Pál utcában történik. b) A temető az érintett tulajdonosokkal és hatóságokkal a közelmúltban történt egyeztetéseknek megfelelően 8 m szabályozási szélességű megközelítő utat kap. Ez a gyakorlatban a jelenlegi út, szobor és park megtartását jelenti, de így lehetőség nyílik az egyéb közlekedési elemek elhelyezésére. A temető bővítés és az Ady Endre utca végén kijelölt parkolóterület elérhetőségének javítása, a megfelelő gyalogos területek, közvilágítás és fásítás biztosítása érdekében a temető mellett 12 m széles út kerül kiszabályozásra. Ez lehetővé teszi a Marx Károly utcai lakóterület hátsó feltárását, távlatban pedig a temetőre néző házsor építését, a temető környezetének városias jellegű feltárását. c) Az iparterületen a Nestlé területe a csatlakozó lakóterületet elkerülő közútcsatlakozást kap, emellett a tervezett iparterület bővítés közúti megközelítése érdekében közútfejlesztés szükséges. d) Bükfürdő területén a Nefelejcs utca esetében lehetőség van a közút szélesítésére. e) A Napsugár park DNy-i részén korábban kijelölt útforduló a kétirányú megközelíthetőség kijelölésével fölöslegessé válik, így a terület a csatlakozó különleges övezettel azonos előírásokat kap. f) A települési kerékpárút hálózat a tervek alapján következetesen körbe tud menni a teljes településen. g) A kemping D-i és K-i oldalán kialakított kerékpárúttal párhuzamosan gyalogos járda építésére biztosít lehetőséget a tervezett szabályozás. h) A Répce Gold ÉNy-i telekhatárán kialakult gyalogos terület a csatlakozó ingatlanok telekhatárán kijelölésre kerül. Így a gyalogút kiépítésére lehetőség nyílik. i) A sportpálya mögött haladó mezőgazdasági út az öreghídnál csatlakozási lehetőséget kap a közúthálózathoz. j) A Bő felé vezető mezőgazdasági úton a kerékpárút kijelölés megszüntetésre kerül. k) A mezőgazdasági utak szabályozásánál legalább egyoldali árok kialakításával, így min. 6 m szabályozási szélességgel kell számolni, a jelentősebb mezőgazdasági forgalommal bíró utak esetében kétoldali árok, és min. 10 m szabályozási szélesség szükséges. 5
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv l) A Polgármesteri Hivatal mögött meglévő szennyvízátemelő megszüntetésre kerül, helyette a sportpálya fejlesztési területén épül új berendezés, a régi területe zöldterületi besorolást kap, az új berendezés telke már kialakításra került, ennek övezeti besorolása közműterület lesz. m) A sportpálya főépületének a Baross utcáról történő megközelítése érdekében tervezett kiszolgáló út kijelölés megszűnik. 2.1.2.2. Zöldterületek A településen meglévő összefüggő zöldterületi fejlesztések közül a legkiemelkedőbb és legnagyobb méretű a fürdő bejárata előtti rendezvénytér és az Eötvös park, a település kialakuló fő terének a kialakítása, bár a terület a tervezett funkciókhoz illeszkedő építmények elhelyezhetősége érdekében nem zöldterületi, hanem a némileg nagyobb beépíthetőséget biztosító különleges besorolást kap. A többi park esetében a rendezési tervnek a jelenlegi állapothoz igazítása és a területek jogi helyzetének a tisztázása az elsődleges cél, a növénytelepítésre és a felületek fejlesztésére a közelmúltban átfogó terv készült. a) A Baross park területe a terven a tényleges állapothoz kerül igazításra, a csatlakozó utak helykijelölésénél figyelembe véve a közlekedési előírásokat. b) A temető megközelítő útjának a kiszabályozásánál a meglévő szakrális szobor és környezetének területe zöldterületi besorolást kap. Ez jogi természetű módosítás, a terület jelenleg is közpark. 2.1.2.3. Erdőterületek Az előzetes tájékoztatás során a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságtól kapott információk alapján erdőként nyilvántartott valamint a beerdősült területeket a tervben erdőterületként szerepeltetjük az alábbi kivételekkel: a) A temető bővítési területe jelenleg erdőterület. A hatóságtól kapott információk alapján az erdő művelési ág megszüntetésére járulékfizetés vagy 1:1 arányú csereerdősítés esetén van lehetőség. b) A tervezett árvízi tározó területén meglévő erdőterületek a tó megvalósulásának érdekében jelenleg vízgazdálkodási terület övezetben vannak, a módosítás után is megmarad a vízgazdálkodási övezeti besorolás. b) Fentiek mellett az iparterület fejlesztés részeként a bővítési terület É-i sávjában védelmi erdőterület kialakítása szükséges a csepregi szennyvíztisztító védőtávolsága miatt és az iparterület fejlesztési területe mikroklímájának javítása érdekében. 2.1.2.4. Mezőgazdasági területek A tervezett fejlesztések néhol mezőgazdasági területek felhasználásával valósulnak meg, ilyen az iparterület bővítés és a mezőgazdasági telephely bővítés. A sportpálya bővítés régóta szerepel a rendezési tervekben, fejlesztésre szánt ingatlanok azonban jelenleg mezőgazdasági területek. 2.1.2.5. Vízgazdálkodási területek A korábban érvényben volt megyei területrendezési tervben jelölt hullámtér és nyílt ártér területe a jelenleg érvényes településrendezési tervben vízgazdálkodási területként szerepel. Az érintett terület árvízzel veszélyeztetett terület, így annak továbbra is vízgazdálkodási területként kezelése indokolt. A tájrendezési javaslatok alapján az érintett területen beerdősült területeknek a természetes állapot megőrzése érdekében a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján erdő övezetbe sorolása lehetséges. A településen a meglévő vízgazdálkodási területek és a tervezett árvízi tározó a korábbi tervek alapján a szerkezeti és szabályozási tervben változatlanul marad, új vízgazdálkodási terület kijelölés nem tervezett. 2.1.2.6. Különleges beépítésre nem szánt területek A településen található különleges beépítésre nem szánt területek változatlanok maradnak. A településen emellett a Répce árvízi területén beerdősült területeket a fás ligetes jelleg, a természetközeli állapot megtartása érdekében különleges természetközeli terület övezetbe soroljuk. 2.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Általános tájvédelmi és természetvédelmi szempontból cél a komplex természet-, táj- és tájképvédelem megvalósítása: a kedvező tájképi adottságok, a hagyományos tájszerkezet megőrzése, a fenntartható területhasználat és az ökologikus szemléletű fejlesztések előtérbe helyezése, a tervezett fejlesztések, új területhasználatok tájbaillesztése, a biotóphálózat (ökológiai hálózat) bővítése, a biológiai aktivitási érték szintentartása vagy növelése, 6
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv a kül- és belterületi zöldfelületek összekapcsolása, a látvány és egyéb károsító hatások, területhasználatból eredő konfliktusok megszüntetése, mérséklése, a tájképi potenciál és ezzel együtt a tájpotenciál növelése az országos és megyei rendezési tervekben foglaltak érvényre juttatása. Természeti értékeink megőrzése érdekében a biológiai sokféleségnek és tájaink sokszínűségének megőrzését együttesen kell kezelni. A feladatokat, javaslatokat a következőkben foglaljuk össze. Országos ökológiai hálózat övezete A kialakult természethez közeli állapotokat hosszútávon fenn kell tartani. Az országos és a megyei rendezési tervben foglaltakat be kell tartani. Cél az ökológiai hálózat fejlesztése: zöld mezsgye-rendszer (zöld folyosók) kialakítása; gyephálózat kialakítása, fenntartása; gyepek és vizes területek közötti átmenet biztosítása; erdő területek hálózatának létrehozása; a vízfolyások és a kapcsolódó vizes területek revitalizációját segítő területhasználatok kialakítása (lásd részletesen mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdálkodási stb. fejezetekben) Tájképvédelem Az országos és a megyei rendezési tervben foglaltakat be kell tartani. A tájkép védelme érdekében a tervezett iparterületek kialakításánál, a meglévők fejlesztésénél a tájbaillesztésére különös gondot kell fordítani. Így az egyik legfontosabb feladat a település északnyugati kapujában fekvő és további bővítésre szánt gazdasági terület tájbaillesztése. Részletes javaslatainkat a gazdasági területeknél adjuk meg. A tájképben a legnagyobb változást a Bük-Bő-Gór árvízi vésztározó területe hozza majd, ha megvalósul. Az önkormányzat továbbra is fenntartja korábbi elképzeléseit miszerint az állandó vízfelület körül szabadstrand, a vendégek kiszolgálását biztosító kereskedelmi, szolgáltató területek, ligetes parkok és horgászhelyek is kialakításra kerülnek. A tározó és környékére vonatkozó javaslatokat külön fejezet foglalja össze. A tájbaillesztés alátámasztására javasoljuk, hogy az engedélyezési tervek tartalmazzanak látványterveket a beruházás épületeiről, építményeiről. A fejlesztés jellegéből adódóan az engedélyezési terv tartalmazzon környezetrendezési (kertépítészeti) tervet. A megközelítési útvonalak (Bő, Sajtoskál, Csepreg) felől a település feltárulása, a beépített nem beépített területek találkozásának megfelelő kialakítása szintén feladat. Védendő értékek A külterületen fellelhető egyedi tájértékeket, mint a tájképben értékes helyi jelentőségű elemeket, javasolt helyi egyedi védelem alá helyezni, megőrzésüket hosszú távon biztosítani kell (kilométerkő, bői templomra való rálátás). Az intenzív nagytáblás szántóföldi övezetben lévő földutakat, árkokat, vízfolyásokat kísérő tájképi és ökológiai szempontból értékes fás-cserjés sávokat, gyepes mezsgyéket, önmaguktól beerdősült területeket javasolt megőrizni. A vízfolyások mentén a természetközeli állapotokat kell megtartani, a növényzettel fedett részeket megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet (lásd részletesen a mező-, erdőgazdasági, vízgazdálkodási területek fejezeteknél). Mezőgazdasági területek Célok, tervjavaslatok: Cél a kevésbé jó termőhelyi adottságú területeken külterjesebb termelési célú használatot, a jobb adottságú részeken viszont versenyképes termelési célú, de erőforrás-takarékos gazdálkodás, a Natura 2000-es területeken alapvető cél a természet- és környezetkímélő mezőgazdálkodás, a hasznosítás és a természetvédelem céljainak összehangolása. Szabályozás szempontjából az általános mezőgazdasági övezeten belül további kategóriák megkülönböztetését tartjuk szükségesnek. A vízfolyások partjain kialakult, természethez közeli állapotokat mutató galériaerdő-sávokat meg kell tartani, többségük ui. a Répce mente Natura 2000-es hálózathoz kapcsolódik. Ezek az erdősávok sokszor a szomszédos szántókra is átnyúlnak kisebb-nagyobb szélességben. Az érintett területeken a gazdálkodást ezért elsősorban a természetvédelmi érdekeknek kell alárendelni. Ezen övezetben a táji, és természeti értékek védelme érdekében a következők betartását tartjuk szükségesnek: A vízfolyások mentén védőzóna kialakítását javasoljuk az alábbiak szerint: a partéltől számított 50-50 m-es sávon belül a jelenlegi, természetközeli állapotokat meg kell tartani, a hiányzó szakaszokon kialakulását elő kell segíteni, a növényzettel fedett részeket megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet. ugyanebben a szélességben környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni: csak szelektív permetet, növényvédő szereket szabad használni, gyomirtó szer nem alkalmazható, műtrágyázni tilos. A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja, e sávban épületek, építmények elhelyezését tiltani kell. 7
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Külterületen, a határmezsgyéken kialakult természethez közeli állapotokat mutató fás-cserjés sávokat szintén meg kell tartani, mint különleges természetközeli területek, mivel táj- és természetvédelmi szempontból értékes területek az intenzív művelés alatt álló zónában. Erdőterületek Célok, tervjavaslatok: A meglévő erdőállomány megőrzése, a település környezeti állapotát javító, a természeti és táji értékek, a termőföld, a vizek és az egyes emberi létesítmények védelmét szolgáló erdőtelepítésekkel az erdősültség növelése. Mérlegelni kell a gyengébb minőségű szántók beerdősítésének lehetőségét. A Natura 2000-es területeken, az ökológiai hálózat területein, a környezetileg érzékeny területeken természetszerű erdőgazdálkodást kell folytatni. Erdőterületekkel kapcsolatosan a következőket javasoljuk: Védelmi rendeltetésű erdőterületek A település északnyugati határában a meglévő ipari területekhez (Vog, Nestlé) kapcsolódó tervezett iparterületek északkeleti oldalán legalább 20 m széles védő erdősáv (település-, tájképvédelmi célú) kijelölését javasoljuk. A Darling utca északnyugati oldalán a hatályos tervben kijelölt védő erdősávhoz javasoljuk hozzácsatolni a mellette kijelölt, még nem megvalósított zöldterület keskeny, hosszú sávját, amely elhelyezkedése miatt kint a város szélén iparterület és véderdő között fekszik -, nem tudná betölteni szerepét. A közeli lakótelepnek az Ady utcában megfelelő nagyságú, folyamatosan fejlesztik. A temető északi oldalán lévő egészségügyi-szociális turisztikai erdőből temetőbővítésre tervezett terület északnyugati és északkeleti oldalán legalább 20 m széles sávot védő erdőként (településvédelmi) kell kijelölni. A 1507/23 hrsz-ra kijelölt védő erdősáv területét javasoljuk a szomszédos különleges területbe sorolni és helyére ültetési kötelezettséget előírni, amelynek többszintes növényállományból (minimum lombkorona,- és cserjeszinttel) kell állnia. A NATURA 2000 hálózatba tartozó erdőket védelmi erdőként kell kezelni, ahol a gazdálkodás és az egyéb tájhasználatok érdekeit alá kell rendelni a természetvédelmi érdekeknek. Ezekben az erdőkben az üzemterv előírásai, az erdőgazdálkodás általános szabályai szerint, de a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban, azok figyelembe vételével, természetkímélő módszerek alkalmazásával lehet gazdálkodni. Gazdasági erdő Az előbbiek által nem érintett erdők továbbra is megtartják rendeltetésüket. Illetve a 09b hrsz-on szántóként ábrázolt területet a valóságnak és a nyilvántartásnak megfelelően gazdasági erdőbe javasoljuk sorolni. Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő A hatályos tervtől eltérően a temető valamint a fürdőtelepi részen (1504/4 és 1332/32 hrsz.) közlekedési terület bővítése miatt csökken a területe. Az erdőterületeket jelenlegi és tervezett szerepük szerint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénnyel összhangban kategorizáltuk. A tervezett védőerdősávok szélessége általában ne legyen kevesebb 20 m-nél (9-11 sornál ne legyen keskenyebb), mert csak így tölthetik be szerepüket. Több szintből álló növényállomány (cserjeszint, árnyéktűrő fafajok, fényigényes fafajok) és több korosztályú (eltérő vágásérettségű) állományból tevődjön össze. Az alkalmazott fafajok lehetőleg őshonosak legyenek. Erdőtelepítést termőhelyfeltárási szakvélemény és erdőtelepítési kiviteli tervek alapján lehet végezni. Az erdőtelepítések megvalósítását Európai Uniós támogatások is segítik. A magántulajdonú erdőkben erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni csak erdőbirtokossági társulat keretében illetve a társult és egyéni erdőgazdálkodás szabályainak figyelembe vételével lehet. Vízgazdálkodási területek Célok, tervjavaslatok: A vízfolyások természetközeli állapotának hosszútávú fenntartása, a vízminőség romlásának megakadályozása, a vízbázis védelme. A vízfolyások, és a vízbázis védelme érdekében az illetékes Vízügyi Igazgatóság védőidomra vonatkozó határozatában valamint a hatályos jogszabályokban foglaltakat be kell tartani. Így a mezőgazdasági tevékenységet korlátozni kell (lásd részletesen a mezőgazdasági fejezetben). Bük-Bő-Gór árvízi vésztározó A tervezett tározó területén a hatályos rendezési tervben foglaltak továbbra is mérvadóak. 8
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv a természetvédelem jegyében a vízfelület egy jelentős részén és annak határán biztosítani kell olyan nagyobb, egybefüggő, zavartalan szakaszt, ahol hagynánk, hogy a természeté legyen a főszerep, mind a kialakuló növényzet (esetleg telepített nádasból kiindulva), mind a víz közelében hamar magától megjelenő állatvilág szempontjából. Ez segíti a tó természetes öntisztulását, hozzájárul az igazi élővíz kialakulásához, valamint növekszik a területen a biodiverzitás. A vízfelület néhány év alatt a Répce folyót kísérő ökológiai folyosó által bekapcsolódik az ökológiai hálózatba és odafigyeléssel értékes élőhellyé válhat. A tározó tó környezetét úgy kell kialakítani, hogy az az árvízvédelmi feladatok mellett rekreációs céloknak is megfeleljen. A partvonala egyes szakaszokon alkalmas legyen strandolásra, horgászatra, de maradjon hely a zavartalan természetközeli élőhelyek számára is. A tervezett beruházás megvalósulásával a keletkező vízfelület a település klímájára, levegőtisztaságára kedvező hatással lesz, valamint vonzó tájképi elemként mutatkozik a település közelében. Mivel az egész terület tájképvédelmi övezetbe tartozik, fokozott figyelemmel kell eljárni a terület átalakításakor. Biztosítani kell, hogy a vízfelületen megjelenő funkciók egymástól térben és/vagy időben határozottan elkülönüljenek. A horgászati lehetőségnek szervezetten kell megjelennie, annak érdekében, hogy ne keletkezzenek kedvezőtlen tájképi elemek (önkényesen épített bódék, stégek sora), valamint hulladéklerakások. A területet extenzív jellegűen kell kialakítani és ezt szabályozással meg is kell őrizni. A tározó környezetének rendezésére (fásítás, növénytelepítés, kapcsolódó zöldfelületek kialakítása) külön tájrendezési tervet kell készíteni. A növénytelepítésnél törekedni kell az őshonos, tájra jellemző fajok alkalmazására, ligetes állományok létrehozására, változatos élőhelyek kialakulásának elősegítésére. A területre vezető utakat, az út menti növénytelepítés szabályait szem előtt tartva, javasolt őshonos fafajokkal fásítani. A terület jelentős része hullámtér és nyílt ártér övezetébe tartozik, ahol természetkímélő extenzív gazdálkodásra kellene áttérni. Beépítésre szánt terület itt nem jelölhető ki. Az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében javasolt a nemkívánatos művelési ágak így pl. a szántók visszaszorítása. Helyettük alternatív művelési módként szóba jöhet a gyümölcstermesztés. A hullámtéri gyümölcsösök sok ősi tájfajta (alma, szilva, körte stb.) génbankját képezik, amelyek vegyszeres védelmet nem igényelnek, így alkalmasak biotermesztésre. Másik lehetséges hasznosítási mód az ártéri gyepgazdálkodásra (rét, legelő, kaszáló) való áttérés vagy az erdőgazdálkodás. Ez utóbbiak esetében őshonos fajokból álló, természetszerű erdők telepítése lenne kívánatos, amelyekben fenntartható erdőgazdálkodást kellene folytatni. Arra kell törekedni, hogy a szántókon fokozatosan hozzuk létre azokat a feltételeket, amelyek a valamikori ártéri rendszerek újabb térhódítását elősegítik. A Répce és a tározótó Répce felé eső földműve közötti területet erdőgazdálkodású területként (korábban zöldterületként kijelölt terület) javasoljuk hasznosítani, amelyet elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolni (hullámtér, ártér, vízeróziónak kitett terület). A földműtől északra további erdőterületek kijelölésére került sor. A kijelölt erdőterület a vízfelülethez illetve rekreációs zöldterületekhez közvetlenül kapcsolódik, így itt elsősorban előtérbe kell helyezni a turisztikai célokat. Ezért ezeket az erdőket egészségügyi-szociális, turisztikai erdőbe javasoljuk sorolni. Bük város igazgatási területe erdőkben szegény, rekreációs célokat szolgáló erdő a település közelében nem található. A felülvizsgálat során a tározó környezetében 1 ha-nál nagyobb zöldterület (közpark) kijelölésére került sor. A tározóhoz kapcsolódó feltáró utakat olyan keresztmetszetűre javasoljuk kialakítani, amely lehetővé teszi a kétoldalas fásítást. Fásításra elsősorban őshonos fafajok vagy azok fajtái telepíthetők. Az utcafásításoknál előírtakat be kell tartani. Védőfásítások Célok, tervjavaslatok: A közlekedési területek valamint az új hulladékudvar művi jellegének mérséklése, tájbaillesztése, az esetlegesen fellépő környezeti ártalmak csökkentése kísérő növényzet telepítésével. A meglévő és tervezett közlekedési területeknél figyelmet kell fordítani a kísérőnövényzet kialakítására. a Szombathely felé vezető 8637 j. összekötő út mindkét oldalán, a Lócs felé vezető 8634 j. összekötő út mindkét oldalán, a Csepreg felé vezető 8618. j. út mindkét oldalán védőfásítás telepítését javasoljuk; a főbb földutak mentét szintén javasoljuk fásítani. Formailag lehetnek ligetes, fasor, cserje- és facsoport, erdősáv telepítésűek. A hulladékudvart javasoljuk többszintes (legalább két fasor, és legalább 2 m széles, magasra növő cserjesávból) álló védőfásítással körbevenni biztosítva a terület megközelíthetőségét. Növényalkalmazásnál a termőhelynek, a környékre jellemző társulásoknak megfelelő, őshonos fa- és cserjefajok alkalmazását kell előtérbe helyezni. A telepítéseket növénytelepítési tervek alapján kell elvégezni, amelyek az engedélyezési tervnek részét kell képeznie. Védőfásításokat erdészeti illetve kertépítészeti növénykiültetési tervek alapján lehet telepíteni. A használatbavételi engedély a növénytelepítések elvégését követően legyen megadható. 2.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Célok: a meglévő zöldfelületek racionálisabb felhasználása, a meglévő zöldterületekben rejlő lehetőségek kiaknázása, a potenciális zöldfelületek fejlesztése, zöldterületek létrehozása, ezzel együtt a biológiai aktivitási érték szintentartása, a 9
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv kül- és belterületi zöldfelületi elemek kapcsolatának megteremtése illetve erősítése, valamint a városkép előnyösebbé, vonzóbbá tétele. A város kiemelt törekvése a városi zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése, a virágos területek növelése. Ezt mutatja, hogy az utóbbi évben (a helyzetfeltárást követően) bővült a tervszerűen fásított utcák sora, új játszótéri és felnőtt fitnesz eszközökkel gazdagították az Ady utcai parkot, a fürdőtelepi Kneipp park újabb pihenőegységgel (organikus ponttal) bővült. Zöldfelület-fejlesztési tanulmánytervet készíttettek a város belterületére, amely feltárja a legfontosabb feladatokat. A lakónegyedekben lévő parkok fejlesztése, arculatuk tervezése a környező érintett lakosság bevonásával, érdekeltté tételével történjen (közösségteremtés). Új zöldterületek számára hely biztosítása a tervezett lakóterületi bővítéseknél. Játszóterek kialakítása a régebbi lakónegyedekben, a meglévők korszerűsítése. A város és fürdőhely kapcsolatának erősítése a zöldfelületi eszközökkel (fásításokkal, utcafásításokkal). A városi zöldinfrastruktúra érdekében az új utcák kialakításánál fásításokra alkalmas legalább 1,5 m széles, közműmentes sávok biztosítása, a meglévő utcák légvezetékeinek földbe helyezése figyelemmel a meglévő fasorokra illetve a későbbi fásíthatóság biztosítására. Városrehabilitációs törekvések megvalósítása Olyan zöldbeágyazott közösségi terek (városközponti tér, fürdőközponti tér) létrehozása szükséges, amelyek a lakosság és az idelátogatók számára megfelelő és széleskörű lehetőséget kínálnak a gazdag közösségi, társadalmi élethez. A zöldfelületek kialakítása, fejlesztése mellett azok gondozására, fenntartására különös gondot kell fordítani. Javaslatok Zöldterületek A város turisztikai vonzerejének növelése érdekében a változatos szabadidő eltöltésére alkalmas különböző nagyságú, kiépítettségű zöldterületeket kell létrehozni, a meglévők fejlesztésével (növényanyag, funkciók), újjávarázsolásával illetve a lakóterület fejlesztésekkel összhangban újak kialakításával. A hatályos terv több olyan zöldterületet is kijelölt, amely még nem valósult meg. A hatályos terv felülvizsgálata során többségük továbbra is zöldterület kategóriában marad. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. A zöldterületen a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó legfeljebb 7,50 m beépítési magasságú épület helyezhető el. Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő: közkert esetébe a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, a legkisebb zöldfelület: 60%, közpark esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, a legkisebb zöldfelület: 70%. A zöldterületeket érintő javaslataink a következők: A Darling utca északnyugati oldalán a hatályos tervben kijelölt védő erdősávhoz javasoljuk hozzácsatolni a mellette kijelölt, még nem megvalósított zöldterület keskeny, hosszú sávját, amely elhelyezkedése miatt kint a város szélén iparterület és véderdő között fekszik -, nem tudná betölteni szerepét. A közeli lakótelepnek az Ady utcában megfelelő nagyságú, folyamatosan fejlesztik. A Széchenyi utcában megépített Répce menti tanösvény parkját valamint a területéhez szervesen kapcsolódó tőle nyugatra eső gyeppel borított, de útként kiszabályozott zöldfelületet zöldterületbe javasoljuk sorolni. A 1507/23 hrsz-ra kijelölt zöldterületet javasoljuk a szomszédos különleges szolgáltató centrum területbe sorolni és helyére ültetési kötelezettséget előírni, amelynek többszintes növényállományból (minimum lombkorona,- és cserjeszinttel) kell állnia. A különleges terület északkeleti oldalán van már kijelölt zöldterület. A szolgáltató centrum közönsége számára a telken belül kell kiépíteni megfelelő közösségi zöldfelületeket. 1033/2 hrsz-ú kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területnek kijelölt telken időközben az önkormányzat felnőtt fitness-parkot alakított ki az elmúlt évben. A terület szervesen kapcsolódik a szomszédos 1031 hrsz-ú zöldterülethez, hasznosítása kapcsolódik hozzá. Ezért zöldterületbe javasoljuk átsorolni. A Béke utca végén lévő, Béke park nevű, egykor játszótérrel ellátott, ma gyepes felületet közlekedési területből zöldterületbe javasoljuk sorolni. Az Európa körút 1372/14 hrsz-ú közlekedési területéből a Termál hotel északi sarkán lévő fás ligetet zöldterületbe javasoljuk sorolni kisebb pihenőkert kialakítása végett. A fürdőtelepi részen, az 1333/24 hrsz-ú zöldterületből parkoló kialakítás céljára közlekedési terület kerül kijelölésre. Az 1333/21 hrsz-ú zöldterület különleges beépítésre szánt szabadidős területbe kerül, a fürdőtelep központjának kialakítására. A területet - lehetőleg minél nagyobb arányban - zöldfelületbe javasolt ágyazni, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség: 15%, a legkisebb zöldfelület: 60% legyen. 10
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Zöldterületek kertépítészeti, környezetrendezési kiviteli tervek alapján létesíthetők, alakíthatók át, újíthatók fel. Közterületről fák csak fakivágási, vagy favédelmi tervek alapján távolíthatók el. A kivágott fák helyett új fákat kell telepíteni a város közterületein. Köztér A város főterének kialakítására javasoljuk, hogy az Eötvös utcában, a 740/1, 741 hrsz-ú telkeket fásított köztér övezetbe sorolni, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%, a legkisebb zöldfelület: 20%. Beépítésre nem szánt különleges szabadidős területek A horgásztanya (347/4 hrsz-ú) területét kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területből jelenlegi hasznosításának - közösségi rendezvényeknek színtere - jobban megfelelő szabadidős területbe javasoljuk sorolni. A teleknek legnagyobb beépítettsége: 5%-ot ne haladja meg, a legkisebb zöldfelület 60%-nál ne legyen kisebb. Utcafásítások A 16 m-nél szélesebb keresztmetszetű utcákban kétoldali fásítást, a keskenyebbekbe egyoldali fásítást kell előirányozni. A fásítás tervezésénél figyelemmel kell lenni a közművekre, a kereszteződésekben a belátás biztosítására. Lehetőleg kisméretű, a város jellegéhez illő fafajok (elsősorban virágukkal díszítő fafajok) kerüljenek kiültetésre. Hogy az utcafásítások elvégezhetők legyenek, az új utcákban legalább 1,5 m széles közműmentes sávokat kell biztosítani lehetőleg mindkét oldalon a növénytelepítések (fasorok, sövények, virágágyak) számára figyelembe véve azt, hogy a fák a gázvezetékektől legalább 2 m-re, a többi vonalas közműtől általában 1 m-re telepíthetők. Telepítésre többször iskolázott, legalább 14/16 méretű sorfák kerüljenek. Az utcai fásításokból fák csak fakivágási, vagy favédelmi tervek alapján távolíthatók el. A kivágott fák helyett új fákat kell telepíteni a város utcáiban. Az utcafásításokat csak részletes kiültetési tervek alapján szabad elvégezni. Az utcaképet előnytelenné tévő légvezetékek hálózatát javasoljuk a föld alá helyezni. Gazdasági területek A Csepreg felől érkezők számára a város nyugati kapujában elterülő és tovább bővülő gazdasági területekről feltáruló kép határozza meg az ideérkezők, a térségen áthaladók első benyomását. A csepregi útról útmenti fásítások hiányában a meglévő gazdasági épületek már messziről felhívják magukra a figyelmet mind formájukkal, mind felirataikkal. Ezért különös gondot kell fordítani a jövőben a gazdasági épületek tájbaillesztésére annál is inkább, mivel a település arculata idegenforgalmi szempontból nagy hangsúllyal bír. A gazdasági területek épületeit egységes, forma- és színvilágában, anyaghasználatában tájba illő módon kell megtervezni. A szabályozásban az építménymagasságot úgy kell meghatározni, hogy az épület, épületegyüttes a tájban ne lehessen hivalkodó, a tájképet döntően meghatározó elem. Rendezett, zöldfelületekkel tagolt gazdasági területek létrehozására kell törekedni. A gazdasági tömbökön belül összefüggő zöldfelületi rendszert javasolt kialakítani, amelynek főbb elemeit az egyes telkek zöldfelületei, az utakat (feltáró, kiszolgáló) övező fásítások alkotják. A telkeken belül biztosítani kell a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület esetében legalább a 20 %-os, egyéb ipari gazdasági területen a 25 % zöldfelületi arányt. A telkeken belül törekedni kell a többszintes növényállomány (gyep-, cserje-, lombkoronaszint) kialakítására, mivel a különböző növényállomány-típusok közül ezeknek van értékelhető településképi, szerkezeti és esztétikai hatása. A tervezett zöldfelületek az adott létesítmény tájbaillesztése mellett ökológiai és környezetvédelmi szempontból is kedvező hatásúak. Az új épületek, építmények tájba-, környezetbeillesztésének alátámasztására javasoljuk, hogy az engedélyezési tervek tartalmazzanak látványterveket a beruházás épületeiről, építményeiről. A fejlesztés jellegéből adódóan az engedélyezési terv tartalmazzon környezetrendezési (kertépítészeti) tervet. A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területeket többszintű (legalább lombkorona-, és cserjeszinttből álló) növényállománnyal fedett védősávot kell kialakítani az építtetőnek a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig. A telephelyek egymástól való védelme érdekében a telekhatárok mentén kétoldali védőfasort kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. A 07/8-13, 1484/2 hrsz-ú gazdasági területek északnyugati oldal mentén 15 m széles ültetési kötelezettség előírását javasoljuk az előbbiekben foglaltak betartatásával. 11
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv 2.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Bük város településtörténete, valamint a régészeti, épített és természeti értékeinek jelenlegi helyzetének ismertetése és értékelése a Településfejlesztési koncepció I. kötete - Helyzetfeltárás, helyzetelemzés és helyzetértékelés dokumentáció 1.14.6 pontjában található. Jelen leírásban az értékek várható helyzetét ismertetjük a fejlesztések ismeretében. 2.4.1. A településen nyilvántartott régészeti lelőhelyek 1) Damjanich utcai temető (lelőhelyszám: Bük 1, azonosítószám: 43364), érintett helyrajzi számok: 1471/1, 961-977, 979-987, 988/1-2, 989/1 2) Damjanich u. 30. (lelőhelyszám: Bük 2, azonosítószám: 67473), érintett helyrajzi számok: 966 3) Damjanich u. 32. (lelőhelyszám: Bük 11, azonosítószám: 67475), érintett helyrajzi szám: 967 A Damjanich utca a település kialakult lakóövezetéhez tartozik, az itt lévő régészeti lelőhelyek jelenlegi helyzete a továbbiakban is változatlanul megmarad. 4) Darling u. 1. (lelőhelyszám: Bük 9, azonosítószám: 51393), érintett helyrajzi számok: 1471/1, 1472, 975, 978 A régészeti lelőhely a település iparterületén, a jelenlegi Nestlé üzem és a mellette fekvő gázfogadó állomás telkén található. A települési fejlesztések a területet nem érintik, a régészeti területek változatlanul maradnak. 5) Római katolikus templom (lelőhelyszám: Bük 3, azonosítószám: 43366), érintett helyrajzi számok: 920, 923 6) Marx u. 3. (lelőhelyszám: Bük 5, azonosítószám: 48935 896), érintett helyrajzi számok: 911-914, 915/1 A temető és a Marx utcai lakótömb között meglévő gyalogos út kiszélesítésre kerül, javítva a temető bővítési területének és a parkolójának a megközelíthetőségét, valamint biztosítva a lakótömb temető felőli beépítését. A tervezett út mindkét régészeti területet érinti. 7) Harmadik tag (lelőhelyszám: Bük 10, azonosítószám: 64842), érintett helyrajzi szám: 0163/14 2008-ban a lelőhely telkének egy részén került kijelölésre tervezett árvízi tározó kiszolgáló területe. A lelőhely ismert és megkutatott területe változatlanul marad, a telek érintett része pedig mély fekvésű, annak beépítésére csak terepfeltöltés után kerülhet sor, mivel a jelenlegi terepszint a tervezett tározó vízszintje közelében fekszik. A feltöltés után a lelőhely a jelenlegi állapotában megmarad. 8) Felsőbük-Várhely (lelőhelyszám: Bük 6, azonosítószám: 48937), érintett helyrajzi szám: 0267/5 9) Középbük-Berek (lelőhelyszám: Bük 7, azonosítószám: 48939), érintett helyrajzi számok: 0240, 0254 Az ismert lelőhelyek jelenleg művelt mezőgazdasági területen, valamint a vasút területén találhatók. A területek árvízi elöntéssel veszélyeztetettek, vízgazdálkodási övezetbe vannak besorolva, így itt építésre nincs mód, a lelőhelyek változatlanul maradnak. A régészeti lelőhelyek egy részén korábban is volt, és a továbbiakban is lesz mód épületek építésére. A lelőhelyek védelme a Helyi Építési Szabályzatban és a magasabb szintű jogszabályokban biztosított. Az ismert régészeti lelőhelyek listája a HÉSZ függelékében szerepel, a lista további területekkel a rendezési terv módosítása nélkül kiegészíthető. 2.4.2. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely Tudomásunk szerint a település területén nincs védett régészeti lelőhely és védetté nyilvánítási eljárás sincs folyamatban. 2.4.3. Régészeti emlék A település területén régészeti emléket nem ismerünk. A felsőbüki Várhely csak a térképen rögzíthető, felszíni nyomai mára elpusztultak. 2.4.4. Régészeti érdekű terület: Bük határában az őskortól napjainkig folyamatosan emberi településekkel, temetőkkel kell számolnunk. Az eddig ismerteken túli régészeti lelőhelyek felderítése, feltárása a jövő feladata. A nyilvántartott régészeti értékek védelme a jelenleg érvényben lévő helyi jogszabályokban részben megoldott, a pontosított információk alapján további kiegészítések szükségesek. 2.4.5. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A történelmileg kialakult több birtokközpont köré szerveződött település vegyes építészeti szokásokkal és arculattal fejlődött, így Bük történeti kialakulása során a településre jellemző egyedi építészeti arculat nem alakult ki, azt a mai napig vegyes építészeti formák színesítik. A helyileg védett épületek (lásd később) között utcavonalra merőleges és azzal párhuzamos tetőgerincű ház ugyanúgy megtalálható, mint sátortetős, vagy egyéb összetett formájú. Ez a formai keveredés kellemes összképet alkot, problémát csak a környezetüktől méretükben lényegesen eltérő épületek jelentenek. Az építészeti emlékek védelmét a további fejezetek taglalják. 2.4.6. Világörökségi és világörökségi várományos terület A településen világörökségi vagy világörökségi várományos terület nem található. 2.4.7. Műemlék, műemlék együttes A településen található védett műemléki értékek: 12
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv 1) Szapáry-kastélyegyüttes és parkja (azonosító: 8826, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 607). 2) Szapáry-kastély déli majorság (azonosító: 8827, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 608/3, 613/1, 613/2) 3) Cselédlakások (azonosító: 17210, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 608/3) 4) Istálló (azonosító: 17211, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 608/3) 5) Szapáry kastély északi majorság (azonosító: 11322, cím: Gyár utca, hrsz.: 571/1) 6) Istálló (azonosító: 18227, cím: Gyár utca, hrsz.: 571/1) 7) Evangélikus templom (azonosító: 8828, cím: Jókai Mór u. 4., hrsz.: 120-121.) 8) Kóczán-ház, tájház (azonosító: 8829, cím: Széchenyi u. 42., hrsz.: 287.) 9) Felsőbüki Nagy-kúria (azonosító: 8830, cím: Nagy Pál u. 17., hrsz.: 676/1.) 10) Szent Kelemen Római katolikus templom (azonosító: 8831, cím: Petőfi Sándor u. 29., hrsz.: 920.) 11) Mária-oszlop (azonosító: 16407, cím: Petőfi Sándor u. 29., hrsz.: 920.) 12) Mária-szobor (azonosító: 16408, cím: Petőfi Sándor u. 29., hrsz.: 920.) A műemlékek és a műemléki környezet védelme a Helyi Építési Szabályzatban és a magasabb szintű jogszabályokban biztosított. A védett műemlékek listája a HÉSZ függelékében szerepel, a lista további védelemre kerülő épületekkel a rendezési terv módosítása nélkül kiegészíthető. 2.4.8. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A volt Szapáry kastély parkja védett történeti kert. A kastély magántulajdonban van, közhasználat elől elzárt. 2.4.9. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A Forster Gyula Nemzeti örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól kapott információk alapján a településen nyilvántartott műemléki környezetek: 1) Szapáry-kastélyegyüttes és parkja (hrsz.: 570, 571/1, 596, 605/1, 606, 608/1-3, 609, 613/1, 615/3, 615/4, 999, 1036, 1041, 1471/2, 1478, 1479.) 2) Szapáry-kastély déli majorság (hrsz.: 607, 608/1-2, 609, 610, 611, 612, 614, 615/3.) 3) Szapáry-kastély északi majorság (hrsz.: 565/2, 567, 568, 569/1-2, 570, 571/3-6, 580/3-9, 581/1-2, 583, 584, 585, 586, 588, 590, 591, 592, 593, 594, 595, 596, 602, 605/1-6, 608/1-2, 609, 610, 611, 612, 614.) 4) Evangélikus templom (hrsz.: 107/6, 109, 110, 111, 112, 113/1, 115, 118, 119, 122, 135, 136, 137, 138, 143.) 5) Kóczán-ház; tájház (hrsz.: 0231/1, 128/2, 130, 131, 140, 276/4-5, 286.) 6) Felsőbüki Nagy-kúria (hrsz.: 438, 439, 440, 442, 646, 647, 648, 649, 650, 675, 676/2, 677, 678, 679, 680, 683/1-2.) 7) Római katolikus templom (hrsz.: 710, 716, 717/3-6, 726, 742, 809, 912, 915/2, 916, 917, 918, 921, 923, 941.) A műemléki környezetek védelmét a HÉSZ és a magasabb rendű jogszabályok biztosítják, a lista további területekkel a rendezési terv módosítása nélkül kiegészíthető. 2.4.10. Nemzeti emlékhely A kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján a településen nemzeti emlékhely nem található. 2.4.11. Helyi védelem A település helyi értékeit az önkormányzat megbízásából 1991-ben Rónai Károly okleveles építészmérnök felmérte és dokumentálta, ez alapján készült el Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 5/1994. (IV. 25.), többször módosított Önkormányzati rendelete. Ebben az önkormányzat a rendeletben szereplő védett területek és objektumok évenkénti ellenőrzését vállalta, azok aktuális állapotáról a tanulmány készítője a korábbi települési főépítésszel, Pankotay Mariettával utoljára 2005-ben készített jelentést. Az évenkénti felülvizsgálat sűrűnek tűnik ezért javasolt annak 4-5 évenkénti felülvizsgálatra módosítása, emellett az állapotfelméréssel egy időben felújítási vagy módosítási javaslat megfogalmazása a tulajdonos vagy használó számára. A védelem alatt álló épületek és területek felsorolását és a védelem módját a rendelet tartalmazza, azok beemelése a HÉSZ-be nem szükséges. 2.4.12. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Büköt övező táj igazából két nagy részre tagolható: a kevésbé látványgazdag, északi síksági részre, amelyet nagykiterjedésű, monokultúrás szántóföldek uralnak, valamint a délen húzódó Répce változatos képet nyújtó patakvölgyi részre. Hangulatos eleme a tájnak a folyó környéke az őt szegélyező galériaerdőkkel, fás ligetekkel, nagyobb rétekkel. Különösen szemet vonzó a golfpálya minitája. A tájkép hátterét az északnyugati látóhatáron emelkedő Kőszegi-hegység és a nyugati, délnyugati határban látható Csepregi dombvonulat képezi. A kép harmóniáját legjobban a légvezetékek hálózata valamint a Nestlé és a VOG ipari létesítményei bontják meg. Rajtuk kívül jelentősebb látványkárosító művi építmények nem tűnnek fel. A területen áthaladó közutat ugyan nem kíséri jellegzetes fásítás, (a Bő felé vezető szakasz friss fásítása még nem érvényesül), a feltáruló látványban jelentős zavaróhatást nem okoz. A falu harmonikusan illeszkedik a tájba. Tájképi szempontból kiemelten kezelendő területek azok a részek, amelyek az országos illetve a megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet részét képezik: a tervezési terület délkeleti része, a tervezett árvíztározó és környéke. 13
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Tájképi szempontból különösen értékes a Bő felé haladó útról feltáruló bői templom panorámája. Valamint a tervezési terület több pontjáról való rálátás a Kőszegi hegységre, a szőlőskertekre adja igazi értékét. További kiemelten kezelendő területek a vízfolyások a hozzájuk kapcsolódó természetközeli erdőkkel, mezőkkel, fás ligetekkel. A tájképi értékek védelme a HÉSZ-ben biztosított. 2.4.13. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Védett területek A település igazgatási területén országos jelentőségű védett természeti terület nem található. A Répce és közvetlen környéke valamint a tervezett árvízi vésztározó területén lévő nagyobb erdőtömb az ökológiai hálózat része. A Répce büki igazgatási részre eső szakasza a Répce mente (HUFH20010) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része, védelmét országos jogszabály biztosítja. Egyedi tájértékek A külterületen fellelhető egyedi tájértékek a tájképben értékes helyi jelentőségű elemek, amelyeknek hosszútávú fennmaradását biztosítani kell. Bük területére vonatkozó egyedi tájérték-kataszter még nem áll rendelkezésre. Így a terület bejárása során az általunk talált értékeket tudjuk csak megadni. Kultúrtörténeti érték Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín: 1) Szent Kelemen templom és parkja a benne lévő szobrokkal, oszlopokkal 2) Evangélikus templom 3) Szatmáry kastély és parkja 4) Felsőbüki Nagy Pál kúria és kertje Közlekedéssel kapcsolatos építmény: 5) Kilométerkő: Csepreg-Lócs közötti út mentén Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájértékek 6) Gyógyfürdő 7) Golfpálya Vonalas jellegű kilátóhely jellegzetes látványképpel 8) Bő felé vezető útról feltáruló templomtorony Egyéb értékes területek A Répce menti gyepek, a szántóföldi táblákat tagoló árkok és egyes földutak mentén spontán kifejlődött cserjésbozótos sávok, gyepes mezsgyék. Ez utóbbiak fajgazdagsága nem lebecsülendő, ugyanis búvó, táplálkozó, élőhelyei számos állatfajnak. Különösen értékesek az intenzív művelésű, nagykiterjedésű szántóföldi táblák között. A kultúrtörténeti értékek műemlékek. Javasoljuk a kilométerkő felvételét város Helyi védelmi rendeletének listájára. A Gyógyfürdő és a Golfpálya karbantartott intézmények, külön védelmet nem igényelnek. A bői felé vezető út feltáruló látványát a HÉSZ-ben biztosítottuk. 2.4.14. Ökológiai hálózat Az országos illetve a megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területén országos ökológiai hálózat övezetének része: ökológiai folyosó övezetként: Répce és közvetlen környéke valamint a tervezett árvízi vésztározó területén lévő nagyobb erdőtömb. A hálózat területét a Szabályozási terv tartalmazza, védelmét magasabb rendű jogszabály biztosítja. 2.5. KÖZLEKEDÉS A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat a A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei Tartalmi követelmények megnevezésű ÚT 2-1.2018:2003. sz. Útügyi Műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008. Közutak tervezése (KTSZ) Útügyi Műszaki előírást. 2.5.1. Közlekedés jelenlegi helyzete A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata: 2.5.1.1. Közúti közlekedés A térség regionális közlekedési folyosói: TEN-T törzshálózat: IV. TEN-T közlekedési folyosó: Drezda/Nürnberg-Prága-Brünn-Pozsony/Bécs-Győr-Budapest-Arad- Cralova-Szófia-Plovdiv-Isztambul 14
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv V. TEN-T közlekedési folyosó: Velence-Trieszt/Fiume-Ljubljana-Maribor-Budapest-Ungvár-Lemberg-Kijev TEN-T átfogó (kiegészítő) hálózat: Balti-Adria É-D-i folyosó A térség meglévő főúti és tervezett gyorsforgalmi úti csatlakozásai az osztrák gyorsforgalmi hálózathoz: M8 autópálya Szentgotthárd (tervezett) 89. sz. főút Bucsu 87. sz. főút Kőszeg M85 autóút Sopron (építés alatt) M86 sz. főút (Szombathely-Győr között 2016-ban befejeződik). A térség északi része a két főváros Bécs és Pozsony közelsége és a IV-es folyosó magas fokú kiépítettsége miatt színvonalas. A középső és déli rész közlekedési-infrastrukturális ellátottsága kevésbé fejlett. Bük térségének kapcsolatát Nyugat-Európával az osztrák A2-es autópályához csatlakozó Szentgotthárd, Bucsu, Kőszeg és Sopron irányába kiépítésre kerülő gyorsforgalmi utak biztosítják. A magyar fél az osztrák gyorsforgalmi úthálózathoz való csatlakozást az M8 autópálya Szombathely Bucsu gyorsforgalmi út és a 85. sz. főút korszerűsítésével tervezi. A régió közúti forgalmának zöme a 8-as, 7-es és 86-os sz. főutakon bonyolódik. A 86. sz. főút autóúttá való kiépítése Győr városáig 2017-re befejeződik. Vas megye közúthálózata az országos átlagnak megfelelő. A főúthálózat aránya az országosnál magasabb, de a 2x1 forgalmi sáv miatt állandó kapacitás problémával küzd. Ezen a 86. sz. főút átépítése jelentősen javít. Bük várost és térségét kétszámjegyű főút nem érinti. Ez kihatással van a közúti közlekedés minőségére. A leghamarabb elérhető kétszámjegyű út a 84. sz. Balatonederics Sárvár - Sopron, a 8614 számú Cirák Tompaládony Zsira ök. úton, illetve a 8618 vagy 8624 sz. utak. Szombathelyen keresztül a 86. sz. főutat lehet elérni a 8637, 8638 és 8639 sz. utakon. A város közigazgatási területét érintő közutak: 8614 számú Cirák Tompaládony Zsira összekötő út 8618 számú Gyóró Csepreg összekötő út 8637 számú Bük Acsád összekötő út 8634 számú Sajtoskál Bük összekötő út 86322 számú Bük állomáshoz vezető út Fenti közutak állami tulajdonúak és a Vas megyei Közútkezelő Nonprofit Zrt. kezelésében vannak. A 2013. évi forgalomszámlálási adatai a fenti utakra: Út Szgk Kis Motor Kerék Lassú Összes Autóbusz Tehergépkocsi teher kp pár jármű forgalom egyes csuk lós köz epes nehéz pót kocsi nyer ges spec j/nap E/na p 8614 1487 260 49 0 22 12 12 20 0 24 115 12 2012 2073 8634 949 124 22 0 6 3 1 2 0 8 15 8 1138 1165 8637 1148 190 31 0 18 15 2 9 0 8 17 14 1452 1569 86322 174 33 53 0 1 0 0 1 0 1 136 0 399 347 Az országos közutak belterületi szakaszainak állapota 8614 számú összekötő út (Petőfi S. Kossuth L. utcák) Jelenlegi állapot: Az út belterületi szakasza 1995-97 között átépítésre került. A kialakított forgalomcsillapítók, körforgalom, autóbuszöblök, leállósávok megfelelnek a korszerű út kialakításának. Az említett szakaszon a közmű rekonstrukció, közvilágítás kiépítés és zárt csapadékvíz elvezetés párhuzamosan megvalósult. A közút mellett elválasztott járda és kerékpárút található. Megoldásra váró feladatok az útszakaszon: Útkorszerűsítés a 8614 és 8634 számú utak csomópontjáig, út korszerűsítése 8614 számú ök. út és 8634 számú út csomópontjának átépítése 8614 számú ök. út között közvilágítás, járda és kerékpárút kiépítése. 8634 számú Sajtoskál Bük összekötő út Bük és Bükfürdő térségét érintő összekötő út. 1997-ben, illetve 2001-ben burkolaterősítést kapott. Megoldásra váró feladatok: Aszfaltburkolat megerősítése állapot függvényében 15
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Termál körúti csomópont balra kiváló sáv építse. Bükfürdői szakasz kiváltása Bük Acsádi út felé. 8637 számú Bük Acsád összekötő út Az út belterületi szakasza a Gyurácz utca (Kossuth L. u. Répce híd között). A szakasz 1995-ben átépítésre került, jelenlegi állapota is megfelelő. Megoldásra váró feladatok: Az út 0+000 2+100 km szelvények közötti külterületi szakasza a 200-es évek végén felújításra került. A Répce árvizeinek a megfelelő levezetése érdekében a teljes külterületi útszakasz korszerűsítése javasolt a Répce hídig a csapadékelvezető árok megfelelő kialakításával. Gyurácz utcában kerékpárút kiépítése javasolt. 86322 számú vasúti bekötőút A vasúti bekötő út műszaki paraméteri megfelelőek. A fent felsorolt összekötő utak OTÉK szerinti: szabályozási szélessége: 30,00 m védőtávolsága: 50,00 m KTSZ szerinti kategóriájuk: külterületen K.V.A, belterületen: B.V.c.B. Az összekötő utak külterületi szakaszai melletti területek párhuzamos szerviz úttal tárható fel. 2.5.1.2. Vasúti közlekedés A régió vasútvonallal való ellátottsága megfelelő. A Hegyeshalom Győr és Zalalövő Bajánsenye vasútvonal a régió meghatározó, kiemelt figyelmű vonala. A 15. sz. Szombathely Bük Sopron között vonal korszerűsítése (2002-ben kezdődött) befejeződött. A pálya új 60 kg/fm tömegű felépítményt kapott. A vonal villamosítása is megtörtént. A vasúti közlekedésben Ausztria közelsége meghatározó, Bécsből Győr Sopron EU Régió vonattal elérhető. EU Régi vonat közlekedik Bécsújhely Bük Szombathely viszonylatban. A Szombathely Graz között közlekedő vonatok Bükig meghosszabbítva tovább javítják a település vasúti közlekedését. A vasúti közlekedést az alábbi járatpárok biztosítják naponta*: Zágráb Corvinus nemzetközi gyorsvonat 2 db Bük Szombathely (Szombathely Bük) 4 4 db Sopron Bük Szentgotthárd (Szentgotthárd - /Bük/ - Sopron) 11 13 db *menetrend 2.5.1.3. Regionális és belterületi kerékpáros közlekedés: Bük térségét érinti az országos kerékpárút hálózat, az a településen kiépítésre került. 2.5.1.4. Belterületi úthálózat és létesítményei: Forgalmi utak: Petőfi S. u. Kossuth L. u. (8614 sz. ök. út belterületi szakasza) Gyurácz utca (8637 sz. ök. út belterületi szakasza) Vasút utca (86322 sz. bekötő út) Gyűjtő utak: Gyár u. Nagy Pál u. Széchenyi u. Béke u. Ifjúság u. Kölcsey F. u. Termál krt. új szakasza Termál körút Európa u. Lakó utak: Bük Bem u. Májusfa u. Marx K. u. Eötvös u. Rákóczi u. Darling u. Táncsics u. Honfoglalás u. Szabadság u. Móricz Zs. u. Dózsa Gy. u. Tavasz u. Bercsényi u. Arany J. u. Ady E. u. Forrás u. Zrínyi u. Damjanich u. Gárdonyi u. Kristály u. Napsugár u. Hévíz u. Pacsirta u. Nyárfa u. Baross u. Torkos u. Jókai M. u. Deák F. u. Sajmeggyes u. Bükfürdő: Muskátli u. Nefelejcs u. Szarkaláb u. Rózsa u. Tulipán u. Diófa sor Fűzfa u. Juhar u. 16
Mezőgazdasági utak: Földutak nyílt árkos vízelvezetéssel. Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv 2.5.1.5. Tömegközlekedés helyzete A közúti tömegközlekedést a VASI VOLÁN Zrt. biztosítja és egy helyi társaság bonyolítja. Autóbusz pályaudvar a Termál körúton található, innen indulnak a helyi (Bük Bükfürdő) és a távolsági autóbusz járatok Kőszegre, Szombathelyre, Sárvárra. Helyi járatos buszmenetrend: Bükfürdő Autóbusz állomás / Autóbusz állomás - Bükfürdő hétköznap: 19 (18) járat vasárnap: 20 (19) járat Vasi Volán Zrt. buszmenetrend: Bükfürdő Bük / Bük Bükfürdő között munkanapokon: 43 (44) járat szombaton: 25 (26) járat vasárnap: 16 (25) járat Távolsági buszmenetrend: Bükfürdő Szombathely: munkanapokon: szombat-vasárnap: Szombathely Bükfürdő: munkanapokon: szombat-vasárnap: Bükfürdő Kőszeg: munkanapokon: szombat-vasárnap: Kőszeg Bükfürdő: munkanapokon: szombat-vasárnap: Bükfürdő Sárvár: munkanapokon: szombat-vasárnap: Sárvár Bükfürdő: munkanapokon: 15 járat 12 járat 16 járat 11, 10 járat 15 járat 7 járat 16 járat 7 járat 15 járat 12,13 járat 16 járat szombat-vasárnap: 10,14 járat Az autóbuszmegálló helyeket a közlekedési tervlapon jelöltük. A 8614 számú őt átkelési szakaszán az autóbuszöblök kiépítésre kerültek. A vasútállomásnál autóbusz állomás. Törekedni kell, hogy az autóbuszmegállók mindenütt kiépítettek legyenek, ha van rá hely, öblök alakítandók ki és lehetőség szerint védőtetővel. 2.5.2. Közlekedési fejlesztési javaslat: 2.5.2.1. Közúti közlekedés: Forgalmi utak: M9 jelű autóút: OTRT-ben szereplő nyomvonal érinti Bük belterületét. Megyei Területrendezési tervben szereplő nyomvonal főútként szerepelteti más nyomvonalon. Javasolt változat az un. C nyomvonal gyorsforgalmi autóút kategóriával. Csomópont Csepreg térségében a 8618 és 8614 számú utakkal (lásd 2014. december 11-ei Emlékeztető). 8634 számú Sajtoskál Bük összekötő út új nyomvonala: Új nyomvonalra helyezendő Bükfürdő térségében DK-i irányba Csomópontok: 8614 sz. úttal Termál körúttól Bük város felé kb. 600 m-re 8638 sz. acsádi úttal meglévő felújított vasúti átjáró előtt. A csomópontok kialakítása balra felálló sávval történhet. Gyűjtő és lakó utak: A HÉSZ mellékletében felsorolt mintakeresztszelvények kialakítását javasoljuk. A gyűjtő utak mellett önálló vagy közös gyalogos-kerékpárút építendő, ahol ez még nem valósult meg. A Darling út (magánút) a lakóút kategóriába sorolandó. 17
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Új belterületi utak kiszabályozása, fejlesztése: Temető: Marx K. u. folytatásában 12,00 m-es szabályozási szélességgel a parkolóig. Iparterületen: A Nestlé Hungária Kft. új útcsatlakozással (VOG út) új kamion utat kap. VOG út: Az iparterület megközelítése, feltárása szilárd burkolatot kap. Bükfürdőn: A Nefelejcs utca burkolatszélesítést kap. Sportpálya területének bővítése miatt a kiszolgáló út kijelölése megszűnik. Sportpálya mögött a mezőgazdasági út közúti csatlakozást kap az Öreg hídnál. Kerékpár és gyalogos utak fejlesztési javaslata: A belterületet érintő kerékpárút hálózat az alábbi újabb nyomvonalakkal bővíthető, hogy a település körbe kerékpározható legyen: 8634 sz. Sajtoskál Bükfürdő út mellett új kerékpárút kerül kiszabályozásra. Az Európa úttól a vasútig szintén kerékpárút építendő. 8637 sz. úton a belterületi (Gyurácz u.) és külterületi szakaszon a 8638 sz. útig szintén kerékpárút építendő. A Bő felé vezető mezőgazdasági úton a kerékpárút kijelölés megszűnik. A kemping D-i és K-i oldalán a kerékpárúttal párhuzamosan gyalogút építendő. Répce Gold ÉNy-i felén gyalogút építendő. Mezőgazdasági utak: Minden mezőgazdasági útnál egyoldali vízelvezető árok kerül kiépítése, ezért min. 6,00 m szabályozási szélességet kell meghatározni. Ahol hely lehetőség adódik, ott a szabályozási szélesség 10,00 m-be határozandó meg. 2.5.2.2. Közúti tömegközlekedés fejlesztése: A Vasi Volán Zrt., illetve a helyi társaság által biztosított autóbusz közlekedés kielégítőnek mondható. A távolsági járatokon Szombathely és Sárvár szintén megfelelő sűrűséggel elérhetők, ahonnan a szomszédos régióközpontok és a főváros elérhető. Törekedni kell az autóbusz váróhelyek és megállók fejlesztésére, korszerűsítésére. A megállóhelyek a közlekedési tervlapon kijelölésre kerültek. 2.5.2.3. Parkolás: A város intézményeihez parkolók kerültek kialakításra közterületen. A meglévő és tervezett parkolókat szintén férőhellyel jelöltük a közlekedési tervlapon. 2.5.2.4. Vasúti közlekedés fejlesztése: A Szombathely Sopron vasútvonal pályakorszerűsítése és villamosítása megvalósult. a vasúti átjárók szintén átépítésre kerültek. A GYSEV képviselője telefonon történt nyilatkozata alapján a közeljövőben fejlesztést nem terveznek. A várost érint a Zágráb Corvinus nemzetközi járat. A Sopron Szentgotthárd vonalon Graz szintén elérhető. A vasútállomásnál hosszabb távon gondolkodni kell a P+R rendszerben, így keresni kell területet nagyobb parkoló kialakítására. 2.5.2.5. Légi közlekedés fejlesztése: A jelenlegi európai légi közlekedés fejlesztése Bük városát nem érinti, figyelemmel a szombathelyi repülőtér kiépítésnek távoli határidőre való tolódására. A légi közlekedést Bük térségében egy helikopter leszálló pálya létesítése javítja, ez a terveken kijelölésre került. 2.6. KÖZMŰELLÁTÁS 2.6.1. VÍZELLÁTÁS 2.6.1.1. Meglévő állapot ismertetése A Büki Kistérségi Vízmű vizilétesítményeinek üzemeltetését 2014 augusztusa előtt a Bük és Térsége Vízmű Kft. végezte. 2014. augusztus 21. óta a Soproni Vízmű Zrt, (9400 Sopron, Bartók. B. u. 42.) vette át az üzemeltetést. Üzemeltetési engedély száma: 8566/12/2005, melyet többször módosítottak. A viziközművek tulajdonosai: Bük Város Önkormányzata 18
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Bő Község Önkormányzata Gór Község Önkormányzata Chernelházadamonya Község Önkormányzata Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Vízbeszerzés Az ivóvízellátó rendszer vízbeszerzése 9 db rétegvízre telepített, mélyfúrású kútból történik. Ebből 7 db Bükön, 2 db Bő településen üzemel. A Bükön üzemelő ivóvízkutak közül 5 db 1962-1977 között létesült, 40-70 m közötti talpmélységgel, 2 db kút 2002 évben 164 m ill. 301,5 m talpmélységgel. Vízigény: napi átlag 1 917 m3/nap napi csúcs 2 876 m3/nap aug. havi 70 000 m3/aug. hó évi összes 700 000 m3/év Fenti adatok az üzemeltetési engedély szerintiek. 2014. évi vízfogyasztási adat az üzemeltető adatszolgáltatása alapján: 543 473 m3/2014 év. Ez átlagosan 1497 m3/napnak felel meg. Vízkezelés: vas-mangántalanítás Víztározás: alacsonyszintű medencék 2 db 100 m3-es és 1 db 500 m3-es medence. Magaslati tározók: Bük - 1 db 200 m3-es vasbeton szerkezetű tározó /üzemelő Gór - 1 db 100 m3-es aquaglóbus /nem üzemelő Nyomásfokozó szivattyú: 4 db üzemel Vízellátó hálózat: NA 100 2542 m NA 150 1275 m NA 200 1761 m NA 300 105 m A települési vízvezeték hálózatok: Vezeték átmérője (mm) Bük (m) Bő (m) Gór (m) Chernelházadamonya (m) Répceszentgyörgy (m) Összesen (m) NA 80 854 60 337 1 251 NA 100 12 251 2 012 1 570 845 1 382 18 060 NA 125 520 862 1 382 NA 150 2 905 4 899 1 913 2 404 1 358 13 479 NA 200 2 914 2 914 NA 300 830 830 Összesen: 20 274 7 833 3 820 3 249 2 740 37 916 A gyógyfürdő vizilétesítményeinek üzemeltetője a Büki Gyógyfürdő Zrt. (9737 Bük, Termál krt. 2.) Egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetési engedélyük száma: 10.414/3/2004, mely többször módosított, legutolsó módosítás 550-4/5/2009. Vízbeszerzés A fürdő termálvízellátását 4 db termálkút (ebből három gyógyvíz), hidegvízellátását 2 db fúrt kút, öntözővíz ellátását 2 db aknakút és 2 db fúrt kút látja el. Ezen kívül a Soproni Vízmű Kft-től is vásárol ivóvizet. A termálkutak 1957, 1972, 1988 és 2008 években létesültek. Ezek közül a két korábbi talpmélysége 1000 m körüli, míg az utóbb fúrtaké 782 ill. 904 m. A hidegvíz kutakat 1999-ben fúrták, talpmélységük 280 és 200,0 m. Az öntözőkutak közül 2 db talajvizes kút, mélységük 6,7 és 5,5 m. Az öntözési célra használt rétegvízre telepített fúrt kút talpmélysége 64,5 m, létesítés éve 2008. Ezenkívül 2006 évben átvettek üzemeltetésre a Vízműtől 1 db fúrt kutat szintén öntözési célra. Vízigény Medencék vízigénye Nyári időszakban: Gyógyvíz 1 788 m 3 /nap Termálvíz 500 m 3 /nap Ivóvíz 303 m 3 /nap (közműről vásárolt) 740 m 3 /nap (saját) Téli időszakban: Gyógyvíz 1 341 m 3 /nap Termálvíz 400 m 3 /nap Ivóvíz 35 m 3 /nap (közműről vásárolt) 391 m 3 /nap (saját) Egyéb vízigény Ivóvíz 39 304 m 3 /év (közműről vásárolt) Ivóvíz 45 853 m 3 /év (saját) Öntözővíz 23 000 m 3 /év 19
Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv Évi összes: Gyógyvíz 556 233 m 3 /nap Termálvíz 95 000 m 3 /nap Ivóvíz 92 279 m 3 /nap (közműről vásárolt) 240 918 m 3 /nap (saját) Öntözővíz 23 000 m 3 /év Összesen: 1 007 430 m 3 /év Ebből 100 m 3 /nap termálvíz átadásra kerül a Thermál és Sport Hotel részére. Víztározás A fürdő területén 7 db tárolómedence van. Ebből: 4 db a termálkutak vizét tározza. Térfogatuk 2 db 24 m 3 -es, 2 db 300 m 3 -es, 3 db a hidegvizes kutak vizét tározza. Térfogatuk 3 db 135 m 3 -es. Vízkezelés A 12/1977. (VIII.29.) KHVM rendelet szerint a termálkutak vize metántartalmuk szerint C gázfokozatba tartoznak. Ezért a termálkutakat vizét gáztalanítják. 3 db termálkút vizét és a 2 db hidegvizes kút vizét vastalanítani is kell. Vízellátó hálózatok A fürdő vízellátását különböző funkciójú vízellátó vezetékek biztosítják. Termálvíz vezetékek összes hossza 5730,5 m Ivóvízvezetékek összes hossza 5707,0 m Melegített ivóvíz vezetékek 872,0 m 2.6.1.2. Fejlesztési területek ivóvízellátása Lakóterületek A településrendezési terv felülvizsgálata során nem került sor új lakóterület kijelölésre. A hatályos rendezési tervben megjelölt lakóterületi fejlesztések vízellátására vonatkozóan a hatályos rendezési tervben megfogalmazottak az érvényesek. Vegyes területek A belvárosi tömb, ill. a Széchenyi u. déli oldali területének fejlesztése során felmerülő vízigények biztosíthatók a Petőfi, Széchenyi, Gárdonyi és Eötvös utcák közüzemi vízhálózatáról történő lecsatlakozással. A településrészek csatlakozásánál a korábban kijelölt vegyes területek kiterjesztését tervezik. Ezen területek fejlesztéséhez a szükséges vízellátás a Sajmeggyes, Nyárfa utcák, az Európa út vízhálózatáról, valamint a bői út és az arról leágazó lócsi út mellett kiépült közüzemi vízvezetékéről történő lecsatlakozással biztosítható. A bői út déli oldalán kijelölt kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése során felmerülő vízigények biztosítása a bői út mellett kiépült közüzemi vízvezetékéről történő lecsatlakozással biztosítható. Gazdasági területek A Nestlé és a VOG üzemek területétől északra további iparterület bővítéseket terveznek. Amennyiben nem a meglévő két üzem kívánja bővíteni telephelyét, hanem újabb vállalkozások telepednének meg, úgy javasoljuk, hogy a fejlesztési területek vízellátása - a feltáró-út nyomvonalában elhelyezett új vezeték építésével - a Petőfi utcai közüzemi vízvezeték-hálózatról történő lecsatlakozással valósuljon meg. A Vita Kft. telephelyén jelenleg saját kútról történik a vízellátás, a későbbiekben lehetőség van a telephely melletti út nyomvonalában kiépült közüzemi ivóvízhálózatra történő csatlakozásra. 2.6.1.3. Oltóvíz biztosítás Oltóvízként elsősorban a vízvezeték-hálózatot kell figyelembe venni. A kiépülő új vízvezetékeknél a minimális átmérő 100 mm-es lehet, a tűzcsapokat 200 m-ként kell telepíteni, és földfelettieknek kell legyenek. A kifolyási nyomás a vezetékhálózaton mindenütt meghaladja a 300 kpa értéket. A hálózaton lévő tűzcsapok intenzitását minden esetben vízhozam méréssel kell meghatározni. Ahol a tűzterhelés, vagy a tűzszakasz nagysága a mért eredménynél nagyobb vízmennyiséget igényel, ott az OTSZ vonatkozó előírásai az irányadók. 2015. március 5-én hatályba lép az új OTSZ az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet értelmében. 2.6.1.4. Ipari víz ellátás A büki golfpálya tórendszerének vízutánpótlására, illetve a terület öntözésére négy leágazással nyomóvezeték épült ki. Az üzemeltetési engedély száma: 11.075/1/1998.I. Legutolsó módosítása 984-1/3/2011. II. számon az üzemeltető személyében történő változást rögzítette. Üzemeltető: Hotel Golf Kft. 1137 Budapest, Pozsonyi út 30. A tórendszer vízfeltöltésének biztosítására a Répce 25+860 km szelvényében, balparton vízkivételi művet építettek ki. A beépített szivattyúk: 2 db FLYGT BS 2151-HT típusú, 30 l/s teljesítménnyel. A vízmennyiséget indukciós áramlásmérővel mérik. A kiépített nyomóvezeték NA200 KM-PVC 3460 m. Évi összes felhasználásra kerülő vízmennyiség engedély szerint: 350 000 m 3 /év. 20