Konzultáció Munkáltató: A VDSZSZ képviselőit reméljük, hogy Balázsék megérkeznek, de azért mi elkezdenénk. Tisztelettel köszöntök mindenkit. A munkáltató átküldte a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt-nek a Szervezeti Működési Szabályzatát, és ennek megfelelően szeretnénk a konzultációt megtartani a munkavállalói oldallal. Első körben szeretném bemutatni Völgyesi Zsolt urat, aki a mostani titulusát mondanám, a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottságának az elnöke, az FKG Kft-nek az ügyvezető igazgatója, de most jelenleg amiért itt van, az a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt-nek a vezérigazgatója, ebben a minőségben tart velünk itt a konzultáción. És akkor én át is adnám a szót Vezérigazgató úrnak, hogy röviden ő is köszöntse a grénumot, és majd ennek megfelelően folytatjuk utána a konzultációt. Köszönöm. Völgyesi Zsolt úr: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam, Völgyesi Zsolt vagyok, a titulusaimat az Attila elsorolta, ami egy szerencsés együttállása a folyamatoknak. Magamról csak egy pár szót hagy mondjak el, hat év, tehát a pályámat, azt a MÁV-nál kezdtem, a kecskeméti pályafenntartási főnökségen voltam szakaszmérnök, illetve hídvonal kezelő, ez tartott 91-ig, utána körülbelül húsz évig az út ágazatban dolgoztam különböző gyorsforgalmi úti beruházásokon, és 2010-ben próbáltam ki az államigazgatást, úgyhogy két évig voltam a KKK-nak a főigazgatója, és 2012 augusztusától voltam az FKG ügyvezető igazgatója, illetve előtte egy hónappal lettem a MÁV Zrt. FB elnöke. A Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt-nek a vezetésére, amikor fölkértek, én ezt kellő alázattal fogadtam, én legalábbis úgy gondolom. És azt a fajta szakmai, illetve emberi hozzáállást szeretném, hogy valamilyen úton-módon meghonosodjék majd a Pályaműködtető Zrt-ben, amit az elmúlt húszon valahány évben magamban összegyűjtöttem, és ennek megfelelően szeretnénk továbbmenni majd ezen a közös szakmai úton. Ennél többet nem tudok elmondani, szívesen várom a kérdéseiket, hogyha esetleg vannak, hogy hogyan, milyen módon képzelik el ezt a 1
fajta konzultációt. Megpróbálok legjobb tudomásom szerint válaszolni valamennyire. Vagy megpróbálunk legjobb tudomásunk szerint válaszolni rá. Munkáltató: Köszönjük szépen Vezérigazgató úrnak. Akkor szeretném kérni a munkavállalói oldalt, hogyha az átadott anyaggal kapcsolatosan kérdései vannak, akkor tegye föl. Szeretnélek megkérni titeket, hogy mivel Vezérigazgató úr nem ismer még mindenkit, ezért amikor a kérdéseket fölteszitek, akkor szeretném megkérni, hogy bemutatkoznátok neki, és akkor legalább tudná elhelyezni, hogy név és melyik munkavállalói képviselettől vagytok. Jó? Akkor János. VSZ: Köszöntök én is mindenkit. Szeretnék bemutatkozni akkor először. Meleg János vagyok a Vasutasok Szakszervezetének érdekvédelmi alelnöke. Kotter József kollegám, ő a gazdasági társaságok érdekvédelmi alelnöke és egyben a TEB szakmai képviseletvezető. Szabó Gyula kollegám, aki részt vesz a tárgyalódelegációban állandó szereplőként, ő a forgalmi szakmai képviselet vezetője, Képesné Szabó Ildikó, ő szakértője a Vasutasok Szakszervezetének, Némethné Icus, aki itt a háttérben ő a központi hivatalok, intézmények szakmai képviseletvezetője, és Asztalos László pedig a pályás szakmának a szakmai képviseletvezetője. Hát tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam, amikor megkaptuk ezt a működési szabályzatot, akkor meglepő módon nagy aktivitás volt munkavállalói körben és vezetői körben. Talán a bérhez hasonlítanám ezt a mozgolódást, bár az egy rendkívül egyszerű kérdés volt, hogy mennyi lesz a bérfejlesztés. Hát itt nem ez történt. Ennyi e-mailt még életemben nem kaptam ezzel a Szervezeti Működési Szabályzattal kapcsolatban, mint amit ezzel a munkaanyaggal kaptunk. És ez valószínűleg megítélésünk szerint azért van, mert még a szakmai vezetők sem tudják, és nem látják egészen a rendszer működését, valószínű nem vettek részt a kidolgozásában. Több esetben kaptunk olyan típusú visszajelzést, hogy a szakszervezetnek megküldött anyagból ismernek ők is bizonyos folyamatokat, amik esetleg rájuk is ráillene. Talán annyit azért rögtön az elején, hogy szeretnénk tisztázni, és nagyon sok kérdésünk van Igazgató úr, elküldtük mai nap e-mailen neked egyrészt a véleményeket és kérdéseket is, ez alapján szeretnénk egy pár kérdést tényleg azért tisztázni. Szóval magát ezt a társaságot, ezt a 2
MÁV Zrt. hozta létre, ki jegyezte be, ennek a körülményeiről, a megalakításáról fontos lenne tudni, hiszen most egy MÁV Zrt. konzultáción vagyunk. Tehát ha a MÁV Zrt-nek a valamilyen kapcsoló rendszerén keresztül lett létrehozva, akkor természetesen jó helyen vagyunk, ha nem a MÁV Zrt. hozta létre, hanem ezt az esetlegesen már bejegyzett társaságot, akkor meg megint nem jó helyen vagyunk, mert akkor azt gondolom, hogy a tulajdonossal kellene, vagy aki létrehozza ezt a társaságot, azzal kellene lefolytatni a konzultációt. Tehát azért ezeket a műfajokat rögtön szerencsés lenne tisztázni. Aztán azt is meg kell jegyeznünk, hogy önmagában csak erről a Szervezeti Működési Szabályzatról véleményt alkotni felelőtlenség lenne szakszervezeti szempontból, ezt a legutóbbi VÉT ülésen Igazgató úr nagyon jól tudod, hogy amikor arról beszéltünk, hogy sort fogunk keríteni erre a konzultációra, hogy ezt az igényt bejelentettük, akkor arról is beszéltünk, hogy szerencsés lenne az általad úgy fogalmazott, maradandókkal kapcsolatban azt az SZMSZ-t is látni, hogy hogyan van szinkronban a kettő. Ugyanis rengeteg ellentmondást látunk magában az anyagban is, duplikálást adott esetben. Tehát hol van akkor a maradóknak az SZMSZ-e. Erre nyilván te tudsz Igazgató úr, válaszolni. Magát az eljárást is szeretnénk tisztázni, hogy ezt egy folyamatnak tekintitek-e, ezt a konzultációt, mert a magunk részéről azt gondoljuk, hogy ez egy olyan átalakítás, amiben nem árt, és szerencsés lenne folyamatos konzultációt végrehajtani és a Vasutasok Szakszervezete ebben a levélben ki is nyilvánította ezt az akaratát. Pontosan azért, mert nagyon sok ellentmondást látunk benne, és ezeket a levélben sem fejtettük ki, nyilván egy későbbi konzultáción aprólékosabb és részletesebb kérdéseket is feltennénk, vagy véleményt alkotnánk. Tulajdonosa-e a MÁV Zrt. ennek a cégnek, aminek az SZMSZ-ét megkaptuk? Ki fogja tovább, a MÁV Zrt. vagyonát kezelni? A jelenlegi MÁV vagyon ezentúl melyik társasághoz fog kerülni? Hogyan oszlanak meg a vagyonelemek? Tehát erről is, hogyha kaphatnánk választ. Állami támogatással fog-e működni ez a társaság, vagy nem? 2013-ban a társaságnak nyújt-e támogatást az állam, vagy nem? És akkor tényleg csak távirati stílusban, hogy legyen lehetőség minden kérdésre válaszolni, meg másoknak is feltenni kérdést. Foglalkoztatási kérdések, ezek nagyon fontosak, és talán a munkavállalókat ez érdekelné. Mi ahhoz mindenféleképpen ragaszkodnánk, hogy az átkerülő munkavállalók, akik ebbe a társaságba kerülnek, egyfajta foglalkoztatási megállapodás köttessen. Ami rendezné a foglalkoztatás, a juttatás és egyéb kérdéseket. Mikre gondolunk? Kollektív Szerződés vívmányok, menetkedvezmény, szolgálati lakás, munkásszállás, tanulmányi szerződésekkel mi lesz ebben a társaságban. Vasutasokat 3
ellátó egészségügyi intézmények további használatára jogosultak lesznek-e, vagy nem lesznek jogosultak. Tehát egy sor olyan kérdés van foglalkoztatás tekintetében, amit mi szeretnénk rögzíteni, és ha mód és lehetőség van, akkor e mentén egyfajta garanciát adni azoknak a munkavállalóknak, akik ebbe a társaságba belekerülnek, azok legyenek. Ugyanakkor egyfajta létszámmal is szeretnénk számolni, szeretnénk látni, hogy mi történik, hány fő az, aki átkerül a társasághoz. Mi marad a MÁV-nál, és az mekkora létszámmal bír. Mi lesz azokkal a társaságokkal, akikről említést tettél, hogy egyrészt ehhez a társasághoz fognak tartozni, a jelenlegi leányvállalatok, azzal együtt hogy fog alakulni akkor ennek a társaságnak a létszáma. Nem szeretnénk, hogyha egy szervezeti változás, az csak azért menjen végbe, hogy ki tudjuk mondani, vagy ki tudja mutatni a tulajdonos felé bárki is, hogy a közel harmincezer vasutas családból esetleg 15 ezerre le tudta csökkenteni a létszámot. Ha ez a cél, akkor erről másképpen kell tárgyalni. És természetesen nem hiszem, hogy ez lehet a cél, hiszen többször hangoztattátok, hogy nem fog járni létszámcsökkentéssel ez a tevékenység kihelyezése, illetve egyetlenegy szervezeti változás sem jár ezzel. Rengeteg olyan, a tervezetről, mint általában, és megpróbáltuk valami logikai sorrendbe rakni. Nagyon nehéz volt egyébként, de megpróbáltuk valami logikai sorrendbe rakni mi is, hogy általában írunk a véleményünkről a tervezettel kapcsolatban, akár a számviteli tevékenység kérdésköre. Ellentmondás van a 4. és 5. oldalon. Most akkor lesz önálló számviteli tevékenység, vagy nem lesz? Mert a 4. oldalon azt mondja, hogy saját maga végzi, utána azt mondja, hogy megrendeli külsőtől. Ugyanezek a kérdések sok esetben visszatérnek magában a tervezetben. Magának a számvitel tevékenysége, magának a Humánigazgatóság szervezeti struktúrájával kapcsolatban. Külön egységenként jelenik meg a humánpartner szervezet. Mi indokolja például ezt is? Szeretnénk látni azt, hogy az oktatás, képzés, az hogyan, BGOK, vagy nem BGOK. Megint azt írja, hogy külső, vagy belső tevékenység. Tehát ezek rengeteg esetben visszatérő kérdésként jelennek meg ebben a Szervezeti Működési Szabályzatban. A tervezetben szerepel a Biztonsági Igazgatóság, viszont azt gondoljuk, hogy a munkabiztonsággal, környezetvédelmi szervezetet nem látjuk benne a rendszerben. Maga az anyagbeszerzés, készletezés mint ilyen, szakanyag raktár, szakanyagok megrendelése, ezek tulajdonképpen hogyan fognak megvalósulni, a szervezeten belül, vagy a szervezeten kívül. Szervezeti ábráról is akkor egy kicsit. Nem derül ki az anyagból számunkra, hogy a területi igazgatóságok a jövőben milyen kialakítással lesznek. A létszámuk, nagyságuk, maga az igazgatóságoknak a száma, az alosztályoknak a száma, mennyisége, összetétele, létszáma, az 4
igazgatóságoknál a területi határok. Itt gondolok arra, hogy például Szombathelyen nem zavar bennünket, hogy van ott egy igazgatóság, de nem ugyanaz, mint egy budapesti igazgatóság. Én azt gondolom, akkor ott igazgatóság duzzasztása történt, tehát létszám duzzasztása, hiszen vannak olyan új elnevezések, amik az eddigi rendszerben nem voltak. Gazdálkodási, műszaki igazgatóhelyettes, ezeknek nyilván lesz apparátusa, szakértői gárdája, ez hogyan van elképzelve e tekintetben. Én azt gondoltam, és egy kicsit most csalódott is vagyok a tekintetben, hogy azt gondoltuk, hogy ettől egy picit részletesebb tájékoztatást fogunk kapni, mélységében fogtok Igazgató úr mondani valamit erről az egész szervezetről, nem csupán a Szervezeti Működési Szabályzatot, hogy nesztek, itt van, elolvassátok, és akkor rendben van a dolog. Ki, hogy értelmezi, akkor ennek megfelelően mond véleményt. Én várnám azt is, hogy a kérdéseken kívül menjünk bele, és próbáljátok meg egyfajta olyan képbe hozni bennünket, aminél látjuk a mélységét is magának ennek a szervezetnek a létrehozása tekintetében. Köszönöm szépen. Egyelőre ennyit. Munkáltató: Jó. Köszönöm szépen a kérdéseket és a hozzászólást. Még mielőtt a munkavállalói oldalnak megadnám úgy a szót, hogy az egyéb kérdéseket föltennék, azt jelezném, hogy igen, megkaptuk a Vasutasok Szakszervezetétől ezeket a kérdéseket, amit azért nem tudtunk most még egyelőre elolvasni, mert tíz órától a Központi Üzemi Tanácsnál voltunk, ugyanígy a konzultációt tartottuk. Én rápillantottam, és én láttam a kérdéseket most, amikor a KÜT konzultáció után megnéztem az e-mailjeimet gyorsan. És nagyon, nagyon sok kérdést már a KÜT-ön is megválaszoltunk, úgyhogy mi nagyjából föl vagyunk készülve arra, hogy milyen válaszokat tudunk adni erre. Én úgy gondolnám, hogy úgy folytatnánk ezt a konzultációt, hogy először én Vezérigazgató urat kérném meg arra, hogy nagy általánosságban amit el szeretne mondani, illetve erről az NVP Zrt-nek, mert most az NVP Zrt-nek a Szervezeti Működési Szabályzatáról kezdtünk konzultációt. És válaszolva János a kérdésedre, hogy mi nem tekintjük lezártnak ezt a tehát, hogy most valamit elkezdünk, akkor ez egy hosszú távú folyamat. Folyamatosan akár a VÉT-en is, de akár a konzultációt folytatva ez nem egy olyan, hogy fogom magamat és lezárom, és onnantól kezdve akkor nem állok többet szóba veletek ezzel kapcsolatosan. Azzal ti is tisztában vagytok, hogy bármikor, hogyha bármilyen kérdés van, akkor akár egyénileg is, de akár VÉT keretén belül is mindig rendelkezésre álltam, és minden 5
olyan információt, amit meg tudtam adni, illetve megadhattam, azt én biztosítottam nektek. Szóval, első körben azt szeretném kérni, hogy akkor Vezérigazgató úr elmondaná, hogy mi ennek az NVP-nek a megalakításának a folyamata, hogy történt, tulajdonosi szerkezet, tehát nagyjából ő már tudja, el tudja mondani ezt a dolgot. Aztán egy kicsit áttérnénk arra, hogy igaz, hogy ez a konzultáció most nem arról szól, hogy mi van az egyébbel, de én úgy gondolom, hogy az a tisztességes, és a KÜT-ön is megadtam azt a tájékoztatást, amit jelen állás szerint tudunk arról, hogy mi lesz az NVP Zrt-n kívül maradó, amiről azért már nagyjából tudtok, mert beszéltünk már itt a VÉT-en, mint ahogy jeleztétek is. Jó? Tehát én úgy gondolom, hogy első körben most adnánk egy tájékoztatást Zsolt, és utána pedig én, és aztán hogyha valami úgy kimaradt volna, azt pedig majd mondjátok, és akkor ennek megfelelően akkor tudunk válaszolni azokra, hátha egy jobban átfogó koncepciót most el tudunk mondani. Jó? Ha ez megfelel nektek is, Zsolt neked is, és akkor Munkáltató: Hát ezt próbáltam Munkáltató: Bocsánatot kérek, közben csak itta jegyzőkönyv kedvéért. Bárány Balázs úr, a VDSZSZ-nek az érdekvédelmi alelnöke is megérkezett. Völgyesi Zsolt úr, az NVP Zrt-nek a vezérigazgatója. Munkáltató: Egyébként próbáltam úgy összegezni ezt a sok kérdést, ami elhangzott. Egy ideig tudtam is memorizálni, aztán utána elvesztettem a fonalat. De egyébként azt kell, hogy mondjam, hogy a kérdéseknek az özöne, az teljességgel érthető. Erre megpróbálunk a magunk legjobb tudása szerint kielégítő választ adni. Mindenre nem fogunk tudni, mert a folyamatok jelen pillanatban nem tartanak még ott bizonyos esetekben, hogy ezzel kapcsolatosan kiforrott információhalmazt tudnánk az Önök részére átadni. Tehát akkor próbálom az elején. Az NVP Zrt-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alakította meg, ugye erre másnak nincs is lehetősége a hatályos, nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében. De a későbbiek során a tulajdonosi jogokat, azt a MÁV Zrt. fogja gyakorolni. Ennek majd meglesz a különböző gazdasági technikája 6
és a jogi útja-módja, hogy alapítói határozatmódosításokon, illetve részvényesi, joggyakorlói határozatokon keresztül hogy, milyen módon történik a végrehajtása. A lényeg az, hogy a MÁV Zrt. lesz az NVP-nek a tulajdonosi joggyakorlója. Hogy miért kellett ezt, miért szükséges egyáltalán magát a társaságot létrehozni, annak több oka van. Kezdeném azzal, hogy Európa Uniós iránymutatások vannak arra, hogy a személyszállítást és a pályaműködtetést hogy, milyen módon lenne célszerű szétválasztani. Tehát ezek nincsenek Európa Uniós irányelvbe foglalva, tehát kötelező érvényű a betartásuk, viszont egy elég erőteljes szakmai ajánlással látták el ezt a fajta dokumentumot. És amúgy is egyébként az élet ezt nagyjából kikényszeríti majdan mindenkiből, hogy ugye ezt tudja átgondolni. Az EU megadja azt a fajta mozgásszabadságot a tagországoknak, hogy hogyan, milyen módon próbálják ezt a fajta struktúrát kialakítani. A struktúra, az nagyjából úgy fog kinézni, hogy a MÁV Zrt. mint mindennek a tulajdonosa és tulajdonosi joggyakorlója fogja irányítani ennek a csoportnak a működését, ami négy nagy elemből áll. Egy maga a MÁV Zrt, azután a másik a személyszállítással foglalkozó MÁV START, a harmadik lesz a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt, és lesz egy úgynevezett szolgáltató központ, amely minden olyan szolgáltatást, amelyek az alaptevékenységgel nem összefüggőek, fogja szolgáltatni mind a MÁV Zrt. irányába, mind a két társaság irányába. Tehát ez maga az alapstruktúra, az alapkoncepció. Nagyon fontosnak tartjuk, én egyébként annak örülök, hogy ez a rengeteg e-mail megérkezett, hogy most ez, nem tudom csinált-e valaki statisztikát belőle, hogy mennyi volt pozitív, meg mennyi negatív, ezt majd az idő eldönti. Úgy gondoljuk, hogy szakmailag megalapozott javaslat került letételre. Tehát úgy gondoljuk, hogy elvi szinten megfogalmazva a problémának a megoldását minél közelebb szeretnénk helyezni magához a problémához. Ez a struktúra, ami jelen pillanatban van a MÁV-on belül, szerintünk lelassítja a problémáknak a megoldási folyamatát. Tehát ennyi, hogy mi az, amit elvi szinten megpróbáltunk közelíteni ebbe az irányba. Ebben persze még lesznek szakmai viták, hogy a gócpontok kontra állomásfőnökségek, akkor főosztályok kontra most már igazából szakosztályokról beszélhetünk. Egy biztos, hogy az operatív végrehajtás, az területeken kell, hogy végbemenjen. A területi igazgató kell, hogy felelős legyen egy személyben valamennyi tevékenységért, ami a saját területi igazgatóságán történik, a Vezérigazgatóságon pedig a szakmai, elvi, tehát stratégiai és szabályozási kérdésekről kell, hogy szülessen döntés. Aminek persze majd lesz egy másodlagos kihatása, de közvetlenül az üzemeltetési kérdésekben a Vezérigazgatóságon, tehát megszűnik az a fajta függőleges vonal, 7
hogy itt fölülről ment le egészen a parancs adott helyzetbe, és mire leért a helyszínre, addigra már ez az utasítás azt se tudtuk, hogy most egyáltalán, hogy most ki, miről döntött. Tehát ezt szeretnénk minél inkább közelíteni a területi irányba. Tehát a vezérigazgatóságoknak egyfajta szabályozó, illetve stratégiaalkotó, illetve ellenőrző szerepét, nem beszélve a gazdálkodási kérdésekről, mert a gazdálkodási dolgoknak maga a csoport, vagy a koncentrációja, az a Gazdasági Igazgatóságon fog testet ölteni. A másik, szeretnénk azt, hogy a területi igazgatóságok, azok önálló gazdálkodási egységként működjenek, ezért is lesz ott egy gazdálkodási igazgató, aki ezeket a gazdálkodási kérdéseket nyomon fogja követni. A másik, hogy szerettük volna azt, hogy a külső irányba történő forráskiáramlás, az egyértelműen, tehát ez mindenhol végigmegy egyébként az egész SZMSZ-en, hogy egycsatornás legyen mind az információáramlás, mind pedig a forrásoknak a kiáramlási, illetve beáramlási csatornája. Ezt nagyon fontosnak tartottuk. Tehát ez a koncepció vonul végig az egész Szervezeti Működési Szabályzaton. Nagyon szeretnénk azt, hogyha a jó gazda szemlélet elkezdene jó értelemben, tehát jó értelemben elkezdene újból visszajönni a vasutasság számára, hogy akihez amilyen terület tartozik, az jó gazda módjára próbáljon meg gondoskodni a feladatáról, és gazdálkodni azokkal az erőforrásokkal, amelyeket az NVP Zrt-n keresztül a magyar állam rendelkezésre bocsát. Ugye ami a bevételi részét illeti, azt hiszem az is volt egy kérdés, hogy a mostani pályaműködtetetési szerződésnek a folytonossága, az az NVP Zrt-nél fog testet ölteni. Erre a jogászok ki fogják dolgozni azokat a megoldásokat, aminek a segítségével ez biztosít a hatósági engedélyek kérdésében a múlt év végi törvénymódosítás lehetőséget teremt egyfajta türelmi időre, amelyet nem szeretnénk kihasználni, ez csak tartaléknak van ott, de a Nemzeti Közlekedési Hatósággal karöltve folyamatos konzultáció mellett folytatjuk azokat a megbeszéléseket, hogy a működési engedély, az hogy, milyen módon tud majd az NVP Zrt-ben testet ölteni. Aztán, ennyit tudtam megjegyezni nagyjából, de a többi kérdést is szívesen hallgatom. De ha ezzel kapcsolatosan van kérdés, azt is elmondom. Munkáltató: Köszönjük Vezérigazgató úrnak. Akkor egy kicsit átvenném én is a szót, és akkor amit már jeleztem, hogy ugye a konzultációt, azt az NVP Zrt. Szervezeti Működési Szabályzatára írtuk ki, természetesen nem azt jelenti, hogy most nem szeretnénk másról, csak a formai követelményeket, azokat be szeretnénk tartani. És ugye volt egy olyan felvetés, hogy miért itt 8
és miért beszélünk egy NVP-s olyan dologról, amit nem itt kellene a konzultációt megtartani. Hát azért, mert a munkavállalók nagyobb csoportját érinti, és a MÁV Zrt-nél lévő munkavállalók nagyobb csoportját érinti. Az egy szituáció most, hogy az NVP, az létre lett hozva, és egyelőre egy személyben a Vezérigazgató úr van csak benne, de a terveink szerint április 1-jétől jogutódlással fog átmenni az a tevékenység, illetve azok a munkavállalók, akik a Szervezeti Működési Szabályzatban meg vannak jelölve. És akkor egy kicsit beszéljünk a nagy általánosságról is, mert a KÜT-öt is tájékoztattam arról, de szerintem már azért nagyjából ti hallottátok, illetve hát tudom, hogy hallottátok, mert a VÉT-en már elmondtam, de azért még egyszer el szeretném mondani azt, hogy hogyan fog fölépülni a MÁV csoport, és csoportként beszéljünk akkor róla. Ugye április 1-jétől akkor a START, Trakció, Gépészet vonatkozásában is arról szeretnélek tájékoztatni titeket, hogy a Trakció és a Gépészetnek a tevékenysége április 1- jétől a START-ba integrálódik be. Az, hogy a Trakció és a Gépészet mint jogi személyiség, mi lesz vele, az egy hosszabbtávú stratégiának a kialakítása. Jelenleg annyi, hogy a munkavállalók is beintegrálódnak a tevékenységgel, és létrejön egy körülbelül 15 ezer fős személyszállítási zrt, gépész és trakciós tevékenységgel. Ez az egyik lába, de ez ugye nem idetartozik, de erről is a tájékoztatást megadnám. Akkor van az NVP Zrt, aki április 1-jétől azok a tevékenységek, amelyek az SZMSZ szerint le vannak írva, ez nagyjából egy 16000 16500 fős szervezet lenne, azokkal a tevékenységekkel, amik az SZMSZ-ben benne vannak, azokkal a munkavállalókkal. Tehát beazonosítani első körben úgy lehet, hogy szerintem mindenki tudja, hogy melyek azok a tevékenységek, hiszen 2012. szeptember 1-jétől a szeptember 1-jei SZMSZ-nek megfelelően már úgy alakítottuk ki azt a tevékenységet, hogy egyértelműen át lehessen húzni az április 1-i átalakulásba. Ami ezenkívül még érdekes lehet, az, hogy azok a tevékenységek, amelyek szolgáltatói tevékenységként megjelennek a MÁV Zrt-nél, azokat nevezzük szolgáltatói tevékenységnek, amelyek a MÁV csoportra szolgáltatnak. Tehát egyértelműen meg tudjuk határozni azt, hogy melyek a személyszállítási tevékenység, és melyik az, amelyik pályaműködtetetési tevékenység, hiszen azért is mint Vezérigazgató úr mondta, azért is történt ez, hogy egyértelműen be le lehessen azonosítani, hogy mennyibe kerül az államnak a személyszállítás, és mennyibe kerül a pályaműködtetés. Ezért a szolgáltatói tevékenységek, és mik azok a szolgáltatói tevékenységek, amiket már ugye a VÉT-en is elmondtam. Ez a humánszolgáltatás, hiszen a humánszolgáltatás mindannyian tudjuk, hogy MÁV csoportra, illetve még külsősnek is szolgáltat. A humánszolgáltatás egyértelműen szolgáltatói 9
tevékenység. A Baross Gábor Oktatási Központ rendelkezik jelen állás szerint felnőttképzési akkreditációval, és a MÁV csoportra szolgáltat humánfejlesztést, ezért a BGOK, vagy hívhatjuk akárhogy, most az irreleváns, most a BGOK az, amelyik a humánfejlesztési tevékenységet végzi, a BGOK egyértelműen MÁV csoport szolgáltatói tevékenység. Beszerzés és logisztika, egyértelműen csoportszinten csinálja. Van pénzügyi tevékenység, számviteli tevékenység, és ugye tettetek föl kérdést. Számviteli tevékenység, az a Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt-ben lesz egy minimális, de a számviteli tevékenység MÁV csoportra van a tevékenység, egyértelműen szolgáltatói tevékenység. Az ügyviteli tevékenység egyértelműen MÁV csoportra van, informatika, az informatikai tevékenység egyértelműen beazonosítható, MÁV csoportnak van informatikai tevékenység. Ennek megfelelően kialakításra kerül elképzelésünk szerint azért nem tudok még anyagot adni róla, mert első körben a főfeladat az volt, hogy az NVP Zrtnek a kialakítása kerüljön, amely markánsan megjelenik, most Pályaműködtető, és a MÁV maradót nem ledegradálva, illetve nem maradékként aposztrofálva, hanem maradó funkcionális back office tevékenységként hívva erre a tevékenységre fogjuk kialakítani most ugyanúgy egy Szervezeti Működési Szabályzatot, amit természetesen ugyanúgy oda fogunk adni, amikor ez kész van. Záros határidőn belül, tehát ennek is megvan, tehát nagyon, nagyon záros határidőn belül át fogjuk nyújtani ezt nektek véleményezésre. Ennek megfelelően lesz egy, mivel hogy az NVP Zrt, illetve a START is meg ez a szolgáltatói tevékenységi is a MÁV Zrt-n belül fog maradni, mint Vezérigazgató úr mondta, az MNV Zrt. a vagyonkezelésbe adja a jogokat a MÁV-nak, és a MÁV mint még nem tudom pontosan, MÁV csoportként, vagy holdingként, vagy nem tudom, hogy fogjuk ezt majd aposztrofálni, tehát lesz egy fő grénum, tehát egy olyan tevékenység, ahol nagyon, nagyon minimális létszámmal, de egy meghatározó, tehát egy összefogó tevékenység lesz. A stratégiaalkotás ott fog történni. Lesz akkor három szervezeti egység, egy elkülönített személyszállítás, egy elkülönített pályaműködtetés és egy elkülönített szolgálati tevékenység. Amit még azért nem mondok, hogy ezt hogy fogják hívni, mert még mi se tudjuk, hogy hívjuk szolgáltató tevékeny nem tudok most konkrétan, irreleváns, mondjuk hívjuk MÁV Szolgáltató Zrt-nek, vagy MÁV Szolgáltatónak. Ez most egyelőre teljesen mindegy, hogy mi a neve, a tevékenység az, ami fontos, és én úgy gondolom, hogy a tevékenységet, azt elmondtam. Szóval ennek megfelelően alakítanánk ki ezt az egész tevékenységet. Úgyhogy nagyjából én úgy gondolom, hogy ennyi, amit most tudunk, és akkor az NVP-re viszont várnánk, hogy akkor hogyha föltennétek kérdéseket ezenkívül, amit 10
esetlegesen elfelejtettünk, és mondanánk. Jogutódlás, tehát az szerintem mindenkinek nagyon, nagyon fontos. Bármelyik szervezetbe fog kerülni bárki, jogutódlással fog átmenni. A szerzett jog nem veszik el. Tehát ez nagyon, nagyon fontos, a szerződések úgy amiket föltettél János, kérdéseket, menetkedvezménytől elkezdve a tanulmányi szerződéseken keresztül a lakás, amiket felsoroltál, ez minden tevékenység ott, annál a MÁV csoporton belül fog történni, amelyik tevékenységhez tartozik az a munkavállaló, az adott szolgáltatónál van, akkor a szolgáltatónál fogja vinni ugyanúgy a szolgálati lakását, ugyanúgy a tanulmányi szerződését, ugyanúgy a munkaszerződését, tehát mindent, mindent az ég egy adta világon. Ami nagyon, nagyon fontos, és tudni kell, nincsen, amit már ugye a VÉT-en is jeleztem, nincsen kiszervezés. Tehát mi nem kiszervezzük a szervezeteket, hanem inkább összeszervezzük. Azt akarjuk, hogy igenis egységes legyen és egy kézben legyen a MÁV Zrt. De én úgy gondolom, hogy 2007-ben, vagy 2008-ban voltak a kiszervezések, akkor a szakszervezetek ugye ellenezték ezeket a kiszervezéseket, úgyhogy én úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk, hogy egységes kézben legyen tartva minél jobban. Amikről még beszéltünk, illetve még egyszer szeretném jelezni, a portfolió elemek, az a portfolióba tartozó szervezeti egység, amelyik egyértelműen beazonosítható pályásnak, egyértelműen beazonosítható START-osnak, személyszállítási tevékenység, illetve egyértelműen beazonosítható, hogy szolgáltatást nyújt, azok a portfolió elemek ahhoz a szervezeti egységnek a portfoliójához tartozni. Mint már tudjátok, MÁV VAGON, az személyszállítás, START-os tevékenység, MÁV Nosztalgia, az START-os tevékenység. Pályás tevékenység az FKG, a KFV és mondjuk portfoliós tevékenység a Vagyonkezelő. Tehát nagyjából ezeket a fő portfolió elemek erről szólnak. Mondjuk egy MÁVKERT is pályás tevékenység, hiszen legfőképpen zöldterület karbantartással foglalkozik, amelyik a pályához kapcsolódó. Tehát ezekről ennyit tudok mondani. És vizsgáljuk azoknak a lehetőségét, hogy ezeket a portfolió elemeket, amelyik szervesen kapcsolódik, mondjuk egy FKG Kft. szervesen kapcsolódik a Pályaműködtető Zrt-hez, az ne egy önálló egységként, tehát ne mint egy Kftként, hanem hogy lehetne visszaintegrálni a Pályaműködtető Zrt-nek a kebelére húzzuk vissza, hogy szépen fogalmazzak. Jó? Nagyjából ennyi lenne, és akkor várjuk a kérdéseket. Balázs. VDSZSZ: Igen. Már elmondtál sok mindent, úgyhogy most ad hoc nem akarok kérdéseket feltenni, nincs sok értelme. Egyszerűen kérdésem lenne. Gondolkodjatok azon, legyetek olyan 11
jók, ha majd egy nagy család lesz újra a vasút, még erősebb, mint eddig volt, nyilván lesznek benne veszekedések, de remélem minél kevesebb, azt viszont szeretném, hogyha ez abban is megjelenne, hogy mondjuk lenne egy Kollektív Szerződés. Egy. Jó? Nekem nincs is több észrevételem ehhez az egész dologhoz, mert ez sok mindent elárulna. Ha ebben a szándék részetekről hasonlóan vágyként megjelenik, mint bennem, akkor a dolgok komolyságát én el tudom hinni. De ez kellene. Ha nem is április 1-jétől, de legalább a szándékot kinyilvánítani jó lenne. Mert az sok nehézségen segítene bennünket áthidalni, hiszen egy Kollektív Szerződés azt is jelenti, hogy azokat a gondokat, nyűgöket, amik a vasutasságot érintik, az nem szegregálódna a társasági, vagy mit tudom én minek lesznek majd átnevezve, igen, társasági problémaként. Mérsékelné az adott társaságban lévő munkatársak közötti, munkatársaknál esetleg meglévő, vagy keletkező, hát nem feltétlen harmonikus létet, egymásra mutogatást, egymás iránti irigységet, és a többi és a többi. Azt gondolom, hogy bármely cég hatékony működését ez segítené, és a mi helyzetünket is javítaná persze, nyilván. Azáltal, hogy a munkavállalók, a tagjaink elégedettebbek lennének a sorsuk alakulásával, amilyen nyomorúságos állapotban vannak, mint jelen vannak. Hát ez közismert ugye, hát ezt nem is vitatjuk. Nem is vitatjátok. Ezt kérném, hogy ezen gondolkozzatok. És hát mondom, a részleteket én azért nem óhajtom itt kérdésekkel boncolgatni, hiszen magatok is elmondtátok, hogy ez gyakorlatilag nem minden vonatkozásban kiforrott még, úgyhogy egy ilyen sebtiben föltett kérdésre nyilván sebtiben adott válasz nem visz semmivel sem előrébb. Jó. Köszönöm szépen. Egyébként én azt gondolom, egyébiránt pedig a részleteit nem tudom milyen szinten van, hát egyszemélyes részvénytársaság, ez a legjobb egyébként, nincs gond, van egy vezérigazgató, nincs beosztott, nincs nyűg, nincs aki azt mondja, hogy hát ez nem jó így. Ez nyilván csak a kezdet. Majd a mindennapok azért nyilván nyomorúságosabbak lesznek szintén a vezérigazgatónak is. Na de hát még az FB sem tárgyalta gondolom, ezeket végig. Akkor, hogyha ez a Felügyelő Bizottság elé kerül, akkor úgy a VSZ-től, mind a részünkről megvannak azok a szereplők ott az FB-ben, akik ezt tudják opponálni, vagy segíteni, tökmindegy, az ügy szempontjából. Jó? Tehát én ezt kérném elsősorban. Köszönöm. 12
Munkáltató: Jó. Köszönjük szépen. Válaszként csak annyit mondanék, hogy ez majd szerintem közösen rajtunk fog múlni ez az egész, hogy ez merrefelé fog elmenni, és hogy fogjuk tudni csinálni. VSZ: Balázs egy részét kiemelte, nagyon fontos önmagában a Kollektív Szerződés. Ugye mi is a foglalkoztatási kérdéskörnél megemlítjük ezeket a juttatásokat. Azt örömmel hallom, hogy most azt állítod, és eddig a szavahihetőségedben nem kételkedtünk, de az írás, az megmarad, a szó, az el szokott szállni, mondák ezt okosak. Van-e mód és lehetőség arra, legalábbis mi igényt tartanánk rá, amit az előbb már említettem, hogy egy olyan típusú írott formában megjelent, és ez teljesen mindegy, ne legyen foglalkoztatási, mert nem biztos, hogy ez a jó kifejezés, én is keresem csak a megoldását, hogy mi legyen ennek a mű tehát a műfaját, azt tudom, hogy mi legyen benne. A műfaját találjuk ki közösen, hogy mit jelent az, hogy a munkavállalók egyfajta nyugalomban, ez azt gondolom, hogy egy ilyen társaság létrehozásánál nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozott, tehermentesen, úgy kerüljenek át, hogy ne tehát a napi munkájukkal tudjanak foglalkozni, és ne kössék le őket olyan kérdések, amik zavarják, hogy kapok-e fizetést, hogy kapom, mikor kapom, VBKJ-val mi lesz, menetkedvezménnyel, mehetek-e az Állami Egészségügyi Központba hogyha beteg leszek, továbbra is, és így tovább és így tovább. Rögzítenénk ezt valamilyen formában, és ez akár lehetne egy közös szándéknyilatkozat, hogy ez így lesz. És hogy ne forduljon elő, START-ból tanulva Igazgató úr, ne forduljon elő, és Vezérigazgató úrnak is szeretném mondani, hogy az ne forduljon elő, mert a START-ba átkerülő közel 180 munkavállalóval megtette a MÁV humánszolgáltatójától valaki fő okos, aki kiadta azt az ukázt, hogy értesíteni kell a GYED-en, vagy GYES-en lévő kismamát, hogy megszűnt a MÁV munkaviszonya. Karácsony előtt. Nem szerencsés, nem jó dolog. És ettől óva inteném magunkat. Remélem, hogy majd elnézést kérnek azoktól a síró-vívó anyukáktól, akik egy ilyen típusú értesítést kaptak karácsony előtt. Mert ezt minimum meg kellene tenni azoknak, akik ebben felelősek, hogy egy ilyen típusú értesítés kiment. Mi abban vagyunk érdekeltek, és azt gondolom, közös érdekünk lehet, hogy a munkavállalók hellyel-közzel elégedettek legyenek, és ne felkorbácsolt szituációban legyártott fél információkkal kerüljenek át ebbe a társaságba, hanem egy, ha már létre lesz hozva, akkor ez igenis jól működjön. Azt gondolom, hogy ebben közös az érdekünk szakszervezeti oldalon is. És hogyha ezek rögzítve vannak, vagy rögzítenénk 13
ilyen gondolatokat, mondatokat, amiket itt leírtunk, és még lehet ezt cizellálni és még továbbvinni, akkor én azt gondolom, hogy ez szintén segítene az ügy kezelésére. És hát jó. Jó. Munkáltató: Az, amit Ön elmondott, az egy borzasztó fontos dolog. De ezt véleményem szerint egy dolognak meg kell, hogy előzze. Mégpedig az, hogy mindenkinek be kell bizonyítania azt, hogy arra a tevékenységre, amit végez, alkalmas. Miután ez bebizonyosodott, tehát miután a teljesítményt valaki lerakta az asztalra, én úgy gondolom, hogy utána jöhet az, tehát először befektetünk egy bizonyos irányba, mert én azt gondolom, hogy vetés nélkül nagyon nehéz lenne aratni. Utána, ezt higgye el nekem, az FKG-s tapasztalat szerintem ez, a munkavállalók, ami a munkához szükséges eszköz, illetve juttatások, azt meg fogják kapni. De először mindenkinek be kell bizonyítania, hogy alkalmas a feladat végrehajtására. Itt kezdődik. VSZ: Ezt nem teljesen értjük, mert ezek a vasutasok, akik most itt dolgoznak, akár a pályánál, akár a TEB-nél, ezek évtizedek óta bizonyítják azt hiszen megy a vasút, hogy ez a feladatra alkalmasak. Munkáltató: Uraim, hát értsék meg, hogy ami miatt egyrészt ez a helyzet kialakult, az az, hogy tudjuk, hogy megy a vasút, csak azt nem tudjuk, hogy miért megy ennyiért, amennyiért megy, és most beszélek. És bocsánat, ezt hadd fejezzem be. Jelen pillanatban Magyarország költségvetése nincs abban a helyzetben, hogy olyan forrásokat vegyen igénybe, amelyek esetleg máshol is felhasználhatóak lennének. VSZ: Mi azt tudjuk szakszervezeti oldalról, hogy azok a munkavállalók, akik munkaszerződésben állnak a mindenkor regnáló vasúti vezetőkkel, azok abba az irányba mentek, amihez ők értenek, és amit a legjobban tudnak, a vasutat csinálni. Az, hogy milyen irányba vezették a társaságokat az előző vezetés, én azt gondolom, hogy azon most fölösleges vitatkozni, mert mindannyian tudnánk véleményt mondani minden egyes vezérigazgató-ciklus alatt, időszak, ki 14
meddig, milyen hosszan, egykét hónapig, egykét évig, kéthárom évig itt voltak, és valóban a gyökerek, a mélységek, a probléma mélységei, azok legkevésbé a váltókezelőn, legkevésbé a bizber lakatoson, a kevés létszámmal működő pályás alosztályokon, vagy a forgalmi területen működő munkavállalókon múlik. Tehát azt gondolom, munkavállalók szempontjából Munkáltató: Elnézést, nem is róluk beszélek. Nem is róluk beszélek. A probléma nem ott van. VSZ: Az meg a vezetésnek a dolga, hogy Munkáltató: Bocsánat, én azt nem tudom, hogy Önök, mint szakszervezet, a munkavállalóknak milyen spektrumát képviselik, tehát hogy mi az a nem, nem tudom. Bocsánat, de ennyire még nem vagyok tájékozott, hogy ugyanúgy képviselik-e mondjuk a Vezérigazgatóságon dolgozó főosztályvezetőnek az érdekét, meg ugyanúgy képviselik egy váltókezelőnek az érdekét. És ezt én sajnos nem tudom megmondani. VSZ: Amennyiben szakszervezeti tagunk, akkor természetességgel. VDSZSZ: Már bocsánat jó. A következő a helyzet. Általánosan hangzott az el, hogy itt mindenkinek bizonyítani kell. A János ugye azt mondta, és abszolút osztom az ő nézetét, hogy itt a vasutasok nagyon nagy része már bizonyított, és nap mint nap bizonyít. Abban meg a te nézetedet osztom, hogy van aki nem bizonyított. De azt gondolom, arról már ki kellett volna, hogy derüljön, baj ha még nem, de így van. Mód van arra, hogy ismételten bizonygassanak. Persze. De meg kell húzni azt a határt, illetve nincs határ itt. Azért nyilvánvalóan adódik, hogy itt kire gondol az ember. Tehát, hogyha nektek az a vágyatok, hogy itt a mit tudom én, a vezetési szinteket újraértékelitek, nosza. Nem erről van szó. Csak nem ez volt az észrevétel, amit a János szóvá tett. És itt nincs harmónia, amit az Attila említett, remélem ezt el tudjuk 15
oszlatni, remélem is, meg úgy fordult a beszélgetés, és amit említettél, nevezetesen az, hogyha abban gondolkodik a MÁV Zrt. vezetése, hogy ezt az egységet megtartva a hatékonyságot javítva történnek szervezések, amelynek eredményeképpen ez a vasút eredményesebben fog működni, az azt is jelenti egyben az én olvasatomban, hogy akár munkahelybővítésre is sor kerülhet. Persze, hogy azt. Muszáj is, hogy azt jelentse, hiszen a vasút egy nagyon nagy foglalkoztató. Nem is az a stabilizálja a meglévő munkahelyeket. Azt lehet persze deklarálni különféle megállapodásban, aztán azt nem kell feltétlen megtartani, de ha ez a folyamat azt eredményezi, ami célból ez létrejön, akkor ez nem kétséges, hogy így fog történni. És még egyszer, az pedig, hogy akik ezt vezetik, irányítják, azok mennyire alkalmasak, az egyébként különösebb szervezeti intézkedés nélkül is kideríthető. Mint ahogy jó pár példa volt erre az utóbbi időben, hogy ki is derültek. Ugye? Nem is kellett nagyon nézelődni. Ez az út továbbra is nyitva van. Azt hiszem emiatt nem különösebben tiltakoztunk, sőt egy hang nem hangzott el a részünkről azok védelmében, akik okkal távoztak innen. Egy részüknek már korábban el kellett volna menni, egy részük még időben ment el. Ezzel különösebb aggályunk nincs. De azokkal szemben van, az rossz üzenet lenne, ha most azt mondanátok, hogy mindenki mérje, hát hogy mérje meg magát mondjuk egy ad abszurdum egy na, ugye? Hát de így fogalmaztál. Munkáltató: Próbálok egy példát mondani erre. Az FKG Kft-s példát tudom erre fölhozni. Az FKG Kft-nél, amikor én először végigmentem Jászkiséren a telephelyen, én láttam, hogy olyan körülmények között, ahol a munkatársaink dolgoznak, olyan körülmények között hosszútávon nem lehet dolgozni. Az első intézkedéseim között volt az, hogy a 4-es műhelyben tegyük alkalmassá a környezetet arra, hogy a munkavállalók olyan környezetben tudjanak termelni, hogy elvárható legyen tőlük a teljesítmény. Ennek megfelelően erre a beruházási tervet leadtuk, Üzleti tervben benne van., a fűtés nem ebben a fűtési ciklusban, de egy normális fűtés, normális körülmények a 4-es műhelyben biztosítva lesznek. Kitakarítottuk a fogjuk. Ez az egyik része a történetnek. Alapvető elképzelésem volt, tehát azt találtuk ki, hogy a téli üzem esetén ne kívülről vegyünk föl szerződéssel munkavállalókat, tehát ne szerződtessük őket, hanem erre a két és fél három hónapra, amikor az embereknek a legnagyobb szükségük van arra, hogy pénzt keressenek, mert a legnagyobb rezsis számlák ebben a három hónapban ébrednek, próbáljuk meg nem határozott, hanem határozatlan idejű munkaszerződésekkel ott 16
tartani azokat a dolgozókat, akikre egyébként tudunk számítani, és egyrészt el tudnak menni havat takarítani is, ha kell, másrészt pedig ebben az időszakban tudnak puffer munkát vállalni rá, tudnak szakanyagokat feljavítani, illetve ki tudnak menni a pályára, és olyan gallyazási tevékenységet tudnak ellátni, hogy például a felső vezetéket ne szakítsa le egy olyan belógó gally. Tehát tudunk munkát adni az embereknek. Ez alsó hangon ebben a három hónapban körülbelül háromszáz embernek a többletfoglalkoztatását jelenti. Tehát ebbe az irányba szeretnénk haladni. A következő. Jászkiséren megvan a potenciál arra, hogy a gépgyártás, illetve gépjavítás olyan mederbe terelődjék, miközben a tárgyi eszközi erőforrások ott vannak, csak emberek kellenének, akik azt működtessék, és kellene megrendelés-állomány, ami ennek a fedezetét biztosítja. Ezt most fogjuk kidolgozni, hogy hogyan, milyen módon tudjuk a második műszakos termelést beindítani Jászkiséren annak érdekében, hogy a Jászságban, ami egyébként nagyon megszenvedi ezt a mostani gazdasági válságot, hogy tudunk még ebben az évben még száz embernek munkát adni. Most hogyha ez Önöknek esetleg valami üzenetértékkel bír, és úgy, hogy közben az adminisztratív létszámot, illetve az irányítói létszámot, azt egyáltalán nem emeljük. És ott, aki nem alkalmas a megfelelő irányítási tevékenységnek az elvégzésére, azt kőkeményen lecseréljük. Erről szól a történet. A munkások azt fogják csinálni, amit mondanak nekik, és úgy fogják csinálni, ahogy mondják nekik. De olyan nincs, hogy szeptember 25-én, amikor még világos nappal 1/4 5-kor 26 fok van odakint, hogy mindenki hazamegy, mert nem a munkások tehetnek arról, hogy hazaküldik őket, hanem mert valaki hazaküldi őket. És akkor itt jöhetünk a túlórával meg minden, ez megoldható kérdés. De egy biztos, hogy azok a munkaidők, azok a két-három órák, amik akkor kiesnek, azok nagyon hiányoznak decemberben, amikor ágyazatot kellene rostálni. És akkor mindenki szétteszi a kezét, hogy lefagyott az ágyazat. Hát mit csináljon az a nyomorult ágyazat december elején? Hát lefagy. Erről a munkások nem tehetnek. Erről a munkát irányító csapat tehet. És én nem arról beszélek, hogy ki hogy fogja meg a villát, meg a csákányt, meg ki milyen módon tud szerencsétlen ember váltófűtést szerelni, és akkor jön a mozdony, és akkor ott van a sodrási határon belül, aztán csak a jóisten menti meg attól, hogy esetleg ne érje baleset. Nem erről beszélek. Nem a munkásokról beszélek. Én az irányítókról beszélek, az adminisztratív személyzetről beszélek, akik szervezik a munkát, akik egyébként nagyban felelősek a munkának a hatékony végzéséért. Én róluk beszélek. 17
Munkáltató: Jó. Köszönjük szépen. Először a Robi, aztán utána, mert már VSZ: Bocsánat, nem elvéve a Robitól, és elnézést, csak hogy zárjuk le ezt a dolgot. Mert én sem erre gondoltam, vagy nem is ezt mondtam. Én azt mondtam, hogyha jogutódlással kerülnek át az emberek, akkor vannak bizonyos szerzett jogok, amiket szerencsés lenne rögzíteni. Ami itt elhangzott, ezzel egy jó pár résszel én magam is egyetértek, hogy a munkát szervezni kell, és nem a munkavállaló tehet arról, hogy nem adnak neki munkát. Én arról beszéltem, hogy tudjuk-e azt rögzíteni, és az segítené az átalakítás során odakerülő munkavállalóknak, hogy rendezett körülményei legyenek, tehát tudják azt, hogy van Kollektív Szerződésük. Vitték magukkal a MÁV-tól a jelenlegi Kollektív Szerződést. Hiszen amikor tárgyaltunk róla, és a Balázs is erről beszélt, tárgyaltunk, már nagyjából beszéltünk, hogy majd ez lesz az a Kollektív Szerződés alapja, ami oda átkerül, rögzítsük, hogy a menetkedvezményt meg fogják kapni, rögzítsük azokat, amit Attila most itt elmondtál. Én azt gondolom, hogy ez nagyban megkönnyítené azt a helyzetet, hogy a munkavállalókkal tulajdonképpen a munkavállalók is érthetik azt, hogy most átkerülnek egy más elnevezéssel, más társaság lesz, de egyébként azokat a juttatásokat meg fogják kapni, amiket eddig megkaptak, és semmiben nem lesz hiányérzetük e tekintetben. Ez egy fontos része ahhoz, hogy elégedett munkavállalók legyenek. Elégedett munkavállalókkal lehet nagyobb eredményeket elérni, azt gondolom, hogy ezen nem vitatkozunk, mert egyetérthetünk. Munkáltató: Jó. János elmondom, hogy szerintem tudjuk, és szerintem fogjuk. Jó? Rögzíteni fogjuk, és mindenféleképpen Munkáltató: Jó. Oké. Robi 18
PVDSZ: Enzsöl Róbert vagyok a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének az érdekvédelmi alelnöke, és hát mint ilyen, talán szakszervezetünk létének indoka válik valóra, hiszen egy valamilyen szinten önálló pályavasút jön létre. Ezzel kapcsolatban az lenne az első kérdésem, hogy ez a struktúra, amit itt leírtatok, vagy leírt Ön, elnézést, hogyha ami leíródott, az a dolgok jelenlegi állása szerint, én tudom, hogy a jövőbe látás képességével senki nem rendelkezik, de mennyire stabil? Tehát a kérdés arra irányul, hogy ez valaminek egy közbülső állomása, vagy a jelenlegi tudásunk szerint ez a végleges struktúra? Tehát ez a négyszereplős, a csúcsán a maradós MÁV Zrt-vel, ez a struktúra, ez mennyire stabil, vagy esetleg egy közbelső lépésnek tekinthető? Ezt azért kérdezem, mert abban az irányban vannak aggályok, a mi szakszervezetünk részéről, hogy ez az önállóság mennyire lesz tartalmi ennek a pályaműködtető zrt-nek a léte szempontjából. Ugye eléggé közismert, és tudom, hogy az FKG Kft-nél is jelentkeztek ilyen problémák, a különféle anyagellátási, eszközellátási dolgokkal kapcsolatos jelenlegi működésben meglévő nehézségek. Vajon ez az új struktúra ezzel a felállással, ahol mint megrendelő kötelezően a MÁV illetékes szolgáltató egységétől lesz hogy mondjam? alanya ennek a megrendelésnek. Ez vajon változik-e ebben az új felállásban a jelenlegihez képest. Tehát ilyen szempontból lennének aggályaink. De megvallom őszintén, és úgy látjuk, hogy maga az SZMSZ nagyvonalakban a jelenlegi MÁV Pályavasúti Üzletág felállását tükrözi. Ugye Attila mondta is, hogy úgy lett ez már korszerűsítve, hogy áthúzható legyen az új társasághoz, amelyik részét kicsit elnagyoltnak, helyenként teljesen kidolgozatlannak látjuk. Ez pont ez az önálló vállalati működés képességével való rendelkezés oldalán jelenik meg. Tehát példaként olyanokat tudok mondani, hogy egy területi igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettesi posztja amellett, hogy hát néhány gazdaságinak gondolt tevékenység ott fel van sorolva Munkáltató: Gazdálkodási. PVDSZ: Akkor gazdálkodási. Igen. Hát ezek nem igazán derültek ki számunkra az anyagból, de hát ott gyakorlatilag semmiféle struktúra nem látható, ha csak nem ő egy személyben lesz egy olyan felelős szereplő, aki hát, végzi azt a sokrétű tevékenységet, amit kell neki. De mint 19
szakszervezet, mi úgy állunk ezekhez a kérdésekhez, hogy a szervezet felállását, működési szisztémáinak kialakítását a menedzsment kompetenciájának tekintjük. Tehát szerény észrevételeket tennénk ebbe az irányba. Valóban bennünket, mint szakszervezet elsősorban az érdekel, hogy mi a lépés hatása a munkavállalókra. Tehát itt hallottunk bizonyos garanciákat arra, hogy a lépés munkahelyeket nem veszélyeztet, hallunk olyan ígéreteket, hogy ugye itt jogutódlásról beszél az Attila ugye, a hatályos Munka Törvénykönyve ezt a jogutódlás kifejezést, ezt meglehetősen hogy mondjam? tehát, ambivalensen kezeli, nem is nagyon, legfeljebb ilyen zárójeles formákban említi. Ugye itt arra gondolsz, és akkor erre is kérek egy megerősítést, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó munkajogi környezetben értelmezitek ezt a kérdéskört. Ugye itt ez ír elő kötelezettséget mind az átadó, mind az átvevő vállalat számára. Ugye meglepő módon egy olyat, hogy bizonyos tájékoztatási kötelezettség az átvevő és az átvételt követő 15 napon belül kell, hogy megejtődjön a munkavállalók vonatkozásában. Arra tényleg szükség lenne, amit a János mond, hogy ez a megnyugvás és a hogy mondjam? a tőlük is elvárható konstruktív viszonyulás miatt ez megelőzze a folyamatot. Tehát legyenek tisztában, ugye pont azért, hogy a különféle legendák, félelmek eloszlásra kerüljenek, és ne hogy mondjam? tele bizonytalansággal menjenek. Mert nem tesz jót se a jelenlegi munkának, se a jövőbeni munkának, hogyha az erről folyó duruzsolás folyik a munkahelyeken, és ennek megakadályozására komoly szükség lenne. Tehát ennek mi is támogatói lennénk. Szeretnénk, ha előzetesen velünk egyeztetnétek azokat a munkajogi dokumentumokat, amit megkapnak a munkavállalók, mert valóban én nemcsak GYES-en lévő kismama papírját, hanem itt a START-os kialakításnál láttam, hogy kiadtak munkavállalóknak azt megelőzően, ugye az új munkaszerződés ugye megtörtént volna, olyan papírt, ami a munkaviszony megszűnéséhez járó dokumentumok, kezdve a munkanélküli ellátás igénybevételére szóló dologtól. És hát ezeket a hibákat jó lenne, ha nem követődne el. Nem lehet megmagyarázni utólagosan. Tehát ebben nagyon hálásak lennénk egy precizitásért. És nem azért kell, vagy javasoljuk, vagy kérjük, hogy velünk ezek egyeztetve történjenek meg, mert bele akarunk okoskodni, mert biztosak vagyunk benne, hogy ti ezt precízen tudjátok, hanem azért, mert irányunkban bátrabban kérdeznek, hogyha mifelénk ilyen munkavállalói kérdések merülnek fel, akkor azt megfelelően tudjuk kezelni. Ne érjen minket váratlanul, korrekt választ tudjunk ezekre a kérdésekre a munkavállalóknak adni, mert ugye én azt hallottam, hogy az ilyen típusú szervezeti változások sokkal eredményesebbek, hatékonyabbak 20
lehetnek, hogyha egy munkavállalói támogatottság kíséri ezt a folyamatot. Gyorsabban lendül bele az új társaság a napi teendőkbe. Ugye itt menet közben kell lovat váltani gyakorlatilag. Mi mondjuk ugyan az embereknek, hogy meg se fogjátok érezni, de tudjuk, hogy ilyen esetekben dokumentumoknak kell születni, kell egy bizonyos folyamatosságot biztosítani, és ehhez felkészültnek kell lenni a munkavállalónak és nekünk is. Tehát erre kérek én figyelmet fordítani, és lehetőleg a szakszervezetek megfelelő informálása ebben a tárgykörben történjen meg. Köszönöm. Munkáltató: Köszönjük szépen. Csak egy rövid választ szeretnék adni, és nem START VÉT-et tartunk, meg nem Trakciós és Gépész VÉT-et, csak megjegyzésként. Szerintem itt a kommunikációval volt probléma, és az volt a probléma, hogy nem volt kommunikáció. Ezt csak saját véleményként mondom el, és majd vissza fogunk térni tényleg itt az NVP-snél, hogyha valamelyik munkavállaló valamelyik jogi személyiségnek a munkáltatónál megszűnik a munkaviszonya, akkor vannak olyan kötelezettségek és papírok, amiket ki kell adni kötelezően. Ez nem azt jelenti, hogy munkaviszony megszűnik, de annál az adott jogi személyiségnél, ami a MÁV Gépészet Zrt. volt, ott megszűnt a munkavállalóknak a jogviszonya, ezért a szolgáltató kiadta azokat a munkaviszony igazolásokat, amit törvény szerint ki kell neki adni. És még egyszer mondom, nem azzal volt a probléma, hanem hogy nem volt abszolút kommunikáció. Ez volt szerintem itt a probléma. De ez nem akarok belemenni, mert START. Nem? MTSZSZ: Nem akart a szakszervezet szerintem START, meg Gépész, Trakciós VÉT-et tartani. Egész egyszerűen csak jeleztük, hogy MÁV humánszolgáltató szervezete adott át olyan dokumentumokat, amelyek egyébként nem tartoznak a jogutódláshoz hozzá. És azt követően került ennek kiadására, hogy egyébként értesítették őket arról, hogy a jogutódlással átkerülnek egy másik munkáltatóhoz. Tehát az egy teljesen jó értesítés volt, munkaszerződés-módosítást megkötötték, ahol kellett, majd utána kaptak egy értesítést arról ezt követően, hogy egyébként a munkaviszonyuk megszűnt, és postázták számukra a megfelelő igazolásokat. Tehát erről volt szó, és ezt szerette volna a szakszervezet elkerülni akkor, amikor azt kérte, hogy rögzítésre kerüljenek tulajdonképpen az átalakításnak a pontos folyamatai. Ennyi. 21