A kezdeményezések régiója 1
2
Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink arra irányultak, hogy a tervezési-statisztikai régió minél több alkalommal töltődjön fel, és növekvő arányban helyben hozzuk meg a minket érintő legfontosabb döntéseket. A Nyugat-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedésével, hagyományaival, gazdasági és turisztikai adottságainak felhasználásával növelheti Magyarországon elfoglalt helyét és szerepét. Ehhez a folyamathoz járul hozzá az Új Magyarország Fejlesztési Terv, mely révén a felhívásokra pályázók támogatás nyerhetnek a gazdaság, a városok, a turizmus, valamint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, illetve a helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére. Növekvő szerepet kap törekvéseinkben a világgazdasági válság hatásainak leküzdése, s a régió jövőjének szilárdabb alapokra helyezése. A Tanács és a hozzá szervesen kapcsolódó Ügynökség munkája a tervezési, programozási tevékenység mellett mára már jelentős forráselosztási feladatokkal is bővült. A 2007-2013-as időszakban a régióban kb. 600-700 milliárd forint uniós és hazai támogatás áll rendelkezésre, legyenek azok pár százezer forintos fejlesztési elképzelések vagy akár több milliárdos projektek. Kiadványunk bemutatja a Nyugat-dunántúli Régió legfontosabb jellemzőit, mind természetföldrajzi, mind gazdasági, mind turisztikai, mind pedig kulturális szempontból. Képeink betekintést nyújtanak az elmúlt egy évtizedben végzett és koordinált, döntően európai uniós, valamint hazai források felhasználásával elkészült projektekbe. Balogh József elnök Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1
Természetföldrajz Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson- Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magába. A régió határos Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Szlovákiával. A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli-középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. Termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban. A régió (főként Zala és Vas megye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl, komoly gazdasági erőforrást jelent. A térség két legnagyobb természetes tava: a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Balaton közkedvelt nevén a magyar tenger Közép-Európa legnagyobb tava. A Fertő tó és a körülötte lévő vidék a világörökség része, valamint ez Európa legnyugatabbra fekvő szikes tava. A Kis-Balaton is egyedülálló értéket képvisel, a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról. A Duna 36 kilométeren át jelenti országunk és egyben a régió északi határát, ide érve több ágra válik szét Európa második leghosszabb folyója. A Rába a Dunántúl északi részének leghosszabb folyója. A Zala azon ritka nagyobb folyók egyike, amely Magyarországon ered és itt is éri el torkolatát, a Kis-Balatonon keresztül a Balatonba folyik. 2
Világörökségek, nemzeti és natúrparkok Magyarország nyolc világörökségéből kettő helyezkedik el régiónkban: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj. Az Apátságot 996-ban Géza fejedelem alapította, 1541- ben kapott főapátsági rangot. Könyvtárában közel ezer évet felölelő könyvgyűjtemény található, ami körülbelül 360 ezer kötetből áll. 1996 óta a világörökség része. A Fertő tó az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője. Háromnegyede Ausztriában fekszik, maradék része pedig hazánkban. Partját lakták már a kelták és a rómaiak is. 2001 óta szerepel a világörökségi listán. A régióban található: 3 nemzeti park: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park. 5 tájvédelmi körzet: Szigetközi-, Pannonhalmi-, Soproni-, Kőszegi-, Sághegyi Tájvédelmi Körzet. több természetvédelmi terület. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és az Őrségi Nemzeti Park területén nem csupán a növény- és állatvilág élvez védelmet, hanem a néprajzi és kultúrtörténeti értékek, a népi hagyományok és szokások is fennmaradtak. A Nyugat-Dunántúl élen jár a helyi kezdeményezéseken és összefogáson alapuló natúrparkok kialakításában. Az Írottkő Natúrpark az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködés mintája, a két fél a környezet megóvásával szeretné a területet fejleszteni. A Hármashatár Natúrpark Magyarország-Ausztria-Szlovénia határ menti térségeinek összefogásával alakult ki, tagjai a burgenlandi Raab Natúrpark, a muravidéki Gorickó Natúrpark, az Őrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület és a Kerka-Mente Natúrpark Egyesület. A Soproni-hegység természetkímélő turizmusának fejlesztésére jött létre a Soproni-Hegység Natúrpark, melynek sajátossága, hogy Lövérek elnevezésű része államilag elfogadott gyógyhely. 3
Épített örökség, néprajzi jellegzetességek Jelenleg körülbelül 2300 műemlék található a régióban, de számuk állandóan növekszik. Ez a magyarországi műemlékállomány egyötödét jelenti. Különösen fontos ez, hiszen a két legépebben megmaradt történeti város (Sopron, Kőszeg), valamint a két barokk város Győr és Szombathely is itt található. Kiemelt jelentőségű építmények a világörökséghez tartozó Pannonhalmi Főapátság, a nagy főúri kastélyok (Fertőd-Eszterháza, Körmend, Keszthely), a várak (Kőszeg, Egervár, Sárvár), az ép állapotban megmaradt korai templomok (legnagyobbak Lébényben, Jákon). A régióban található a szombathelyi Iseum, az egyiptomi eredetű Isis-kultusz szentélye, mely az 1. század második feléből származik. Továbbá sok olyan kisebb világi és egyházi emlék található itt, melyek jelentősen hozzájárulnak építészeti kultúránk bemutatásához és a régió kulturális kínálatához. A változatos földrajzi-táji adottság, a történelmi múlt, a különböző etnikumú népességek több évszázados együttélése sokszínű kultúrát teremtett a Nyugat-Dunántúlon. Néprajzi szempontból a térségben élő nemzetiségek, etnikumok (szlovének, németek, horvátok, romák) saját nyelvi-kulturális műveltségükkel, hagyományaikkal gazdagítják a régió néprajzi, népművészeti örökségét. Népi építészeti örökségek közül kiemelendőek a göcseji borona (gerenda) házak. Népi hagyományok tekintetében meg kell említeni a különböző néptáncokat, viseleteket, valamint a népi mesterségeket, mint a hímzés, gyékényfonás, kékfestés, csipkekészítés stb. A régió egyes tájainak településszerkezete (az ottani tájhasználattal együtt) önmagában is érték, pl. szeres-, szórvány- és szeges falvak, zalai szőlőhegyek, zártkertek. 4
Településszerkezet A Nyugat-dunántúli régió településhálózatának struktúráját rendkívüli változatosság jellemzi, amelynek elsődleges oka a domborzati viszonyokra, a közlekedési hálózat történelmi és meglévő struktúrájára vezethető vissza. Az ország településeinek ötöde, népességének mintegy tizede él a régióban. A régió északi részének településhálózata a természeti (domborzat, vízrajz) viszonyok (Kisalföld) és a termelési hagyományok miatt kevés hasonlóságot mutat a régió déli részével. A régión belül dél felé haladva a domborzat egyre intenzívebbé válik, ennek megfelelően a településhálózat struktúrája is jóval elaprózódottabb. Terület: 11 328 km 2 Lakosság: 998 ezer fő Településszám: 665 A régió településszerkezete és az egyes települések is nagy múltra tekintenek vissza, hisz a legtöbb település a kőkortól az avarokon, rómaiakon át a honfoglaló magyarokig lakott hely volt, a tatár, török elnéptelenedést, osztrák majd szocialista nyomokat, mint történelmünket viseli magán a településszerkezet. Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van a Nyugat-dunántúli régiónak, melyek jelentős térszervező erővel bírnak: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron és Nagykanizsa. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le. Győr-Moson-Sopron megyében található ebből 7, Vas megyében és Zala megyében pedig 9-9. Városok száma: 30 Megyei jogú városok száma: 5 Kistérségek száma: 25 5
A Régió gazdasága Annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúl népességét tekintve Magyarországon a kisebb régiók közé tartozik, gazdasági teljesítő képessége tekintetében messze felülmúlja az országos átlagot, különösen a vidéki átlagot. A Budapestet, mint fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régió után a második helyen áll. Az elmúlt évtizedekben erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetősége, az innovációs centrumok kapacitása, valamint a humán erőforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján legkiemelkedőbb Győr, de ipari központok alakultak ki a nagyobb városokban és közvetlen térségükben is. A régióban jelenleg 28 ipari park és 21 klaszter működik. A Nyugat-dunántúli régióban található ipari parkok összes alapterülete meghaladja az 1500 hektárt. A betelepült vállalkozások száma évről-évre dinamikusan növekszik, jelenleg meghaladja a 350 céget, melyek több mint 40.000 embernek adnak munkát. A régió legfontosabb ágazatai mentén 2000-től folyamatosan indultak útjára olyan klaszterkezdeményezések, melyek céljai a vállalati együttműködések, kölcsönhatások elősegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok (járműipar, elektronika, mechatronika, faipar, bútoripar, környezeti technológiák, alternatív erőforrások, egészségturizmus, gyógyturizmus, logisztika) és az azokhoz kapcsolódó háttéripar számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. 6
Együtt a versenyképességért A régióban található szervezetek között több együttműködés indult meg az elmúlt években. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés 2001-ben jött létre, célja a Nyugat-dunántúli régió versenyképességének javítása. Segíti a gazdasági szereplők, az oktatásban és kutatásban résztvevők közti együttműködését, a külföldön bevált gazdaságfejlesztő eszközök meghonosítását. Tagjai között ipari parkok, klaszterek, kamarák, vállalkozói, munkaügyi központok, nonprofit szervezetek vannak. A Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórum célja a Régió gazdasági, technológiai, munkaerő-piaci, társadalmi környezetének elvárásaira építve kialakítani a régió felsőoktatási intézményeinek hálózatszerű együttműködéseit. A Fórum munkájában a Régió felsőoktatási intézményei vesznek részt, valamint más székhelyű intézmények a régióban található karai, képzési központjai. A Nyugat-magyarországi Egyetem a régió több városában is képez hallgatókat: Sopronban, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Győrött. Képzési területei között megtalálható a gazdaság-, bölcsészet-, társadalom-, természettudomány, valamint az agrár, műszaki, művészeti, informatikai és pedagógusképzési terület is. A győri Széchenyi István Egyetemen a legjelentősebb a műszaki és informatikai képzés. A veszprémi székhelyű Pannon Egyetemnek több agrár és gazdasági képzése is folyik Keszthelyen és Nagykanizsán. Az országos iskolázottsághoz viszonyítva a Régió helyzete jónak mondható. A lakosság egyötöde az anyanyelvén kívül beszél legalább még egy másik, idegen nyelvet is, a határ közelsége révén a németül beszélők aránya a legnagyobb. 7
Kutatás-fejlesztés, innováció Nyugat-dunántúli régió egyike a K+F teljesítményét legdinamikusabban bővíteni képes régióknak, bár a kutatás-fejlesztési potenciálja tekintetében még mindig elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak a népessége által képviselt országos részesedéstől. A régió elhelyezkedése kiemelkedő tényező a gazdasági fejlődési folyamatainak szempontjából, és különleges lehetőségeket kínál a regionális szintű innováció terén is. A hosszú távú versenyképesség egyik legfontosabb, elengedhetetlen feltétele a térség gazdaságának folyamatos megújulási készsége, más szóval innovativitása. A kutatóhelyek kétharmada egyetemekhez, főiskolákhoz kötődik. Rajtuk kívül említést érdemlő kutatófejlesztő munka még a kutatóintézetekben, egyéb költségvetési kutatóhelyeken folyik. A tudományágak közül a környezettudomány, az agrártudomány és bizonyos műszaki tudományok a meghatározók. A vállalkozási körben a K+F tevékenység még nem jelentős, ugyanis a multinacionális cégeknél a high-tech technológia, a gyártási eljárások, a kész alkatrészek zömében a nemzetközi áramlás következtében kerülnek a régióba. A vállalati K+F terén nagy problémát jelent, hogy a térségben nincs igazán termékfejlesztés, gyártmányfejlesztés. 2005-ben és 2006-ban két egyetemi tudásközpont és két kooperációs kutatóközpont is alakult a régió két egyetemén, ezzel egyesítve a régióban tevékenykedő cégeket, és megszólítva K+F igényeiket. Ezek a központok ipari-tudományos kapcsolatokat alakítanak ki a gépjárműgyártás, az elektronika, a faipar és a megújuló energiaforrások területén, jól kapcsolódva az e területeken működő klaszter-kezdeményezésekhez. Kiemelkedő lehetőség a régióban a kutatóhelyek nemzetközi kapcsolatainak kiszélesedése, bekapcsolódása a nemzetközi tudományos hálózatokba. 8
Közlekedés, logisztika A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza a négy országgal határos elhelyezkedése (szlovák, osztrák, szlovén, horvát határszakaszok), és településszerkezete. A régiót három transzeurópai (közúti, vasúti) közlekedési folyosó is érinti. A IV. számú közlekedési folyosó Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal. Az V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága az V/B. jelű folyosó az adriai kikötők és Kelet-Európa között teremtenek közvetlen kapcsolatot közúton és vasúton. A VII. számú a Duna folyam vízi útját jelöli, melynek mentén található a régió jelentős kikötője a Győr- Gönyűi kikötő. A Nyugat-dunántúli régióban jelenleg a Balaton mellett Sármelléken és a Győr melletti Péren működik nyilvános kereskedelmi repülőtér. Nyugat-Dunántúl hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül a területén. Az ország teherforgalmának jelentős része a régión keresztül bonyolódik. Emiatt a Nyugat-dunántúli régió legfontosabb közúti fejlesztése a régió belső kohéziója és a nemzetközi tranzitforgalom szempontjából az észak-déli közlekedési tengely kiépítése. Több nemzetközi kezdeményezésben vesz részt a régió ezen tengely kiépítésére, mely egyben kapcsolatot teremt Észak és Dél-Európa között. Nyugat-Dunántúlnak kiváló logisztikai lehetőségei vannak, ami kedvező földrajzi fekvéséből adódik. Mind nemzetközi közúti-vasúti kapcsolatok, mind jelentős vízi és légi kikötőkkel, közlekedési csomópontokkal rendelkezik. 9
Turizmus A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A turizmus szinte minden ága jó kikapcsolódási, lehetőségeket nyújt, a régió gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek közel kétharmada valamely üdülőkörzetbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A fontosabb turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. A régióban számos település rendelkezik gyógyfürdővel, adottságaik alapján a legkiemelkedőbb Európa-hírű természetes tava a Hévízi-tó. A büki, a zalakarosi és a sárvári fürdők is jelentős nemzetközi hírnévre tettek szert az elmúlt évtizedekben. A termálvízre alapozott egészségturizmus kiváló kiegészítői a wellness szolgáltatások, valamint az aktív pihenést segítő programok, mint a kerékpározás, természetjárás, lovaglás, borutak. A kulturális és épített örökség értékei ugyancsak komoly vonzerőt képviselnek. Ezek közül kiemelkedő a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátság, a Fertő-táj, továbbá a történelmi várak, kastélyok, történelmi belvárosok. A szabadidő hasznos eltöltéséhez szerteágazó lehetőségeket kínálnak a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező területek: a nemzeti és natúrparkok, borvidékek, a Balaton, a Fertő-tó, Kis-Balaton, horgásztavaink, a jelentősebb folyók (Mosoni-Duna, Rába, Mura, Zala), Szigetköz, Alpokalja, Göcsej. Egyre kiterjedtebb kerékpárút-hálózata révén a régió kitűnő kirándulási lehetőségeket rejt. Kedvelt a vadászok körében is, hiszen sűrű erdeiben kiváló vadállomány található. A térség több városában a konferenciaturizmus feltételei is kitűnőek. A régió változatos felszíne, gazdag növény- és állatvilága a természetet kedvelők számára is komoly idegenforgalmi vonzerő. 10
Kulturális, gasztronómiai jellegzetességek A régió számos egyedi, csak erre a vidékre jellemző kulturális örökséggel járul hozzá nemzeti és egyetemes értékeinkhez. A kulturális rendezvények rangosak és sokrétűek, szinte minden érdeklődési kört kiszolgálnak. Legjelentősebbek: győri barokk napok, a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál, a Savaria Történelmi Fesztivál, a Balaton-fesztivál vagy a soproni VOLT fesztivál. A régióban négy nagy színházi társulat működik, és világhírű a győri balett. Olyan kiváló zeneszerzők hagytak örökséget a régióban, mint Liszt Ferenc vagy Joseph Haydn. A vallási turizmus terén is kiemelkedik a Nyugat- Dunántúl. Jelentősebb zarándok- és búcsújáróhelyek pl. Máriakálnok, Celldömölk, Homokkomárom vagy Bucsuszentlászló. A vallási épített örökségek terén kiemelkedőek a Pannonhalmi Főapátság mellett a román stílusban épült templomok (legnagyobban Jákon és Lébényben), zsinagógák, kolostorok, haranglábak. Nyugat-Dunántúl borászati és gasztronómiai értékekben, specialitásokban is gazdag. Többek között tájjellegű fesztiváljaink, kulturális eseményeink őrzik hagyományainkat. A régióban 77 település tartozik történelmi borvidékhez, illetve minősül bortermőhelynek. A borvidékek közül a Pannonhalma-Sokoróaljai és a Soproni borvidék teljes egészében itt helyezkedik el, a Somlói, a Balatonfelvidéki és a Balatonmelléke borvidéknek pedig egyes körzetei vannak a régióban. Valamennyi borvidéken vannak borutak, borfesztiválok, bornapok, borversenyek, sőt Kőszegen borbál is színesíti a kínálatot. A régió leghíresebb bora a Soproni Kékfrankos, de egyre népszerűbb a régióban nemesített Cserszegi Fűszeres. Gasztronómiai értékeink közé tartozik a rábaközi perec, a pálpusztai sajt, a szigetközi ecetes hal, a mézespálinka, a tökös-mákos rétes, a tökmagolaj, a dödölle, a hajdinakása, a prósza. 11
Nyugat-dunántúli Régióról Tudta, hogy a Nyugat-dunántúli Régió a legnagyobb településszámmal rendelkező magyar régió (665 db)? legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben elhelyezkedő Írott-kő 883 méterrel? legalacsonyabb pontja a Balaton partján van (104 méter)? Ausztriával együtt osztozik Európa legnagyobb szikes taván, a Fertő tavon? területén található Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb kiterjedésű meleg vizű tava, a Hévízi-tó? ad helyet az 1797-ben alapított keszthelyi Georgikonnak, mely jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye? Tudta, hogy itt működött Magyarország első szénbányája (1753-1959, Brennbergbánya)? itt van a legrégebbi hazai városi levéltár (1422 óta, Sopron)? itt volt az ország első kőszínháza (1769-1841, Sopron)? itt alapították az ország első vidéki múzeumát (1859, Győr)? itt nyitották meg Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeumát (Zalaegerszeg, 1968)? itt tanuló, győri egyetemisták készítették a legnagyobb teherbírású tésztahidat? A két építőmérnök hallgató építménye világcsúcsot, 443,5 kg-ot bírt el (2009). a régió ad helyet Győrött a világ legnagyobb motorgyárának? 12
13
Elérhetőségek Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács székhelye 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6. Tel.: 99/512-910 Fax: 99/512-919 Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki titkársága 9022 Győr, Árpád u. 93., Tel.: 96/516-230 Fax: 96/516-239 E-mail: elnok@nydrft.hu Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség székhelye 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6., Tel.: 99/512-910 Fax: 99/512-919 Győri iroda 9022 Győr, Árpád u. 93., Tel.: 96/516-235 Fax: 96/319-467 9021 Győr, Szent István út 10/A., Tel.: 96/526-001 Fax: 96/526-009 Szombathelyi iroda 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23., Tel.: 94/509-350 Fax: 94/326-147 Zalaegerszegi iroda 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24., Tel.: 92/598-026 Fax: 92/598-025 Nagykanizsai iroda 8800 Nagykanizsa, Zrínyi M. u. 18., Tel.: 93/314-431 Fax: 93/314-431 Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete 1040 Brüsszel, Avenue de Tervueren 84. Belgium Tel.: +32/479-42-48-47 Honlap: www.westpa.hu E-mail: titkarsag@westpa.hu Budapest www.westpa.hu 14