A térségi integrált szakképző központok működésének tapasztalatai a szakképzés fejlesztésének tükrében. című konferencia

A térségi integrált szakképző központok működésének tapasztalatai a szakképzés fejlesztésének tükrében című konferencia A térségi integrált szakképző központok érdekegyeztető fóruma 9.30-10.00 Regisztráció/büfé Program 10.00 Megnyitó Környei László, a projekt szakmai vezetője Alföldi Zoltán, moderátor 10.15-10.40 A TISZK modellek a változó közigazgatási rendszerben Előadó: Farkas Krisztina, közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár, KIM 10.40-11.05 A kamarák változó szerepe az RFKB és TISZK viszonyrendszerben Előadó: Szilágyi János, oktatási igazgató, MKIK 11.05-11.30 A TISZK és az RFKB reláció önkormányzati szemszögből Előadó: Velkey Péter, osztályvezető, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Művelődési és Sport Osztály 11.30-11.45 Kávészünet/büfé 11.45-12.10 A NAT vetülete a szakiskolák és szakközépiskolák új szerepkörében Előadó: Králik Tibor, igazgató, Handler Nándor Szakképző Iskola 12.10-12.35 Egy régóta sikeres TISZK a változó körülmények között Előadó: Hajnal János, ügyvezető, Debreceni TISZK 13.00-14.00 Ebéd/állófogadás 14.00-15.00 Szakmai workshop a projekt megvalósításáról Vezető: Környei László, a projekt szakmai vezetője, Studiorum Consulting Kft. Studiorum Consulting Kft. --- 1052 Budapest, Régi posta u. 4. info@studiorum.hu

A közigazgatás fejlesztése és a TISZK rendszer Farkas Krisztina Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2011. május 25.

A Magyary Program egy keretrendszer középpontjában helyezhető el Társadalmi felzárkózás stratégiája Fenntartható fejlődés stratégiája Versenyképességi stratégia, Széchenyi Terv JÓ ÁLLAM Alkotmány koncepciójának államszervezetre vonatkozó része Igazságszolgáltatási stratégia Magyary Program Humánpolitikai stratégia E-közigazgatás fejlesztési stratégia Területi államigazgatás stratégia 2

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában Közigazgatásunk racionalizálása nemcsak egyszeri munka, hanem állandó célt és speciális módszert igényel. Nem egyszerű empirikus reform, egypár bürokratikus tapasztalatnak vagy ötletnek bravúros érvényesítése, hanem a magyar állam szervezetének elvszerű vizsgálata és üzemének a tudomány eredményeit figyelembe vevő rendezése. (Magyary Zoltán) 1. A Kormány közigazgatással szembeni elvárása: hazaszeretet nemzet iránti felelősségtudat a közjó iránti alázat 2. A közigazgatás fejlesztésének kiindulópontja és végcélja a polgárok érdeke. A polgárok elvárása a közigazgatással szemben attól függ, hogy milyen szerepkörben találkoznak vele: állampolgár adófizető ügyfél 3. A közigazgatás valamennyi vetületében változást szeretnénk elérni: közigazgatási feladatok közigazgatási folyamatok és technológiák közigazgatási szervezetrendszer tisztviselői kar 3

A közigazgatásnak hatékonyan, eredményesen és hatásosan kell működnie Hatékonyság: hatékonyan gazdálkodjon az erőforrásokkal, vagyis úgy érjen el magasabb teljesítményt, hogy közben az erőforrásigénye nem növekszik Eredményesség: eredményorientáltan működjön, vagyis bárminemű ténykedésének a kiindulási pontja és végső mércéje annak a társadalmi eredménye legyen Hatásosság: olyan eredményeket valósítson meg, amelyek a hosszú távon is a kívánt társadalmi hatásokkal járnak, ezért átgondolt program alapján tűzi ki céljait, alternatívák tárgyszerű mérlegelése alapján, folyamatosan mért mutatók és a társadalom visszajelzéseinek figyelembevételével 4

Jövőképünk: a jó állam stabil tartópilléreként álló közigazgatás megteremtése Egy új, magasabb növekedési pályára való átálláshoz nemcsak eltökéltségre, de összefogásra és nemzedékeken átívelő konszenzusos tervezésre van szükség! 5

A közigazgatás fejlesztésének irányai és eredményei Feladatrendszer megújítása Folyamatok felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés Tisztviselői kar Feladatkataszter elkészítése; Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között; Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer; Megyei kormányhivatalok EGTC (határokon átívelő együttműködés) Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén; Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; Megalapozott és közérthető jogszabályok; Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok; Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban; A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket; Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül; Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő; Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul; Vezetői kompetenciafejlesztő tréningek lefolytatása. 6

Feladatrendszer megújítása Eljárások felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés Tisztviselői kar Feladatkataszter elkészítése; Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között; Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer; Megyei kormányhivatalok Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén; Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; Megalapozott és közérthető jogszabályok; Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok; Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban; A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket; Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül; Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő; Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul; EGTC (határokon átívelő együttműködés) Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. A közigazgatás meghatározója: a feladat Állami feladatkataszter új megközelítés Működési elvárások a közigazgatással szemben: A minisztériumok egységes közigazgatási vezetésének helyreállítása A minisztériumon belül a szakmai -politikai -igazgatási vezetés párhuzamos működtetése Összkormányzatiés minisztériumi igazgatási felfeszítés (központi összehangolás, megfelelő központosított hatáskörökkel) szervezet ágazat feladat állami vezető Miniszterelnökség Miniszterelnökséget vezető államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Belügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium igazságügy területi közigazgatás kommunikáció társadalmi felzárkózás egyházi, nemzetiségi ügyek, civil kapcsolatok önkormányzati ügyek foglalkoztatás fiskális politika gazdaság monetáris politika funkcionális feladatok funkcionális feladatok önkormányzati feladatok funkcionális feladatok közigazgatási államtitkár igazságügyért felelős államtitkár területi közigazgatásért felelős államtitkár kormányzati kommunikációért felelős államtitkár társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár közigazgatási államtitkár önkormányzati államtitkár közigazgatási államtitkár foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár államháztartásért felelős államtitkár belgazdaságért felelős államtitkár külgazdaságért felelős államtitkár adó- és pénzügyekért felelős államtitkár 7

Feladatrendszer megújítása Eljárások felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés Tisztviselői kar Feladatkataszter elkészítése; Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között; Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer; Megyei kormányhivatalok Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén; Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; Megalapozott és közérthető jogszabályok; Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok; Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban; A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket; Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül; Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő; Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul; EGTC (határokon átívelő együttműködés) Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. A közigazgatás meghatározója: az eljárás Célok Eredmények Egységes módszertan szerint kialakított korszerű irányításiszervezési megoldások kialakítása, Jogszabály-előkészítési tevékenység fejlesztése, Az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, A közigazgatás megnyílása az állampolgárok (és szervezeteik) előtt. Eredményesebb kormányzati célok A keletkező joganyag általános minőségének javítása Az egyes ügytípusok folyamatainak egyszerűsítése, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkenése és a folyamatok elektronikus alapúvá tétele az egyenlő hozzáférés biztosításával Korszerű kommunikációs csatornák 8

Feladatrendszer megújítása Eljárások felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés Tisztviselői kar Feladatkataszter elkészítése; Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között; Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer; Megyei kormányhivatalok Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén; Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; Megalapozott és közérthető jogszabályok; Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok; Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban; A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket; Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül; Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő; Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul; EGTC (határokon átívelő együttműködés) Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. A közigazgatás meghatározója: a szervezet Állami szervezetkataszter Hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb államigazgatási működés E-közigazgatási feladatok 9

Feladatrendszer megújítása Eljárások felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés Tisztviselői kar Feladatkataszter elkészítése; Feladatok megosztása a közigazgatás szintjei között; Profiltisztított és racionalizált állami intézményrendszer; Megyei kormányhivatalok Egységes, kötelezően használt módszertanok a tervezés, monitoring, értékelés, projektmenedzsment, jogszabály-előkészítés, hatásvizsgálat területén; Szakpolitikai stratégiák minden minisztériumban; Megalapozott és közérthető jogszabályok; Nem termelődnek újra az adminisztratív terhek Felülvizsgált (fejlesztett) minisztériumi, belső eljárásrendi szabályzatok; Intézményi stratégiák és azokból levezetett éves munkatervek minden minisztériumban; A szervezetek mérik a (valódi) teljesítményüket, eredményességüket; Tisztviselői munkakörök kompetencia-térképe elkészül; Szakmai és személyi kompetenciafejlesztő képzések révén képzettebb munkaerő; Közigazgatási életpályát támogató vizsgarendszer kialakul; EGTC (határokon átívelő együttműködés) Javított monitoring, kontrolling és vezetői információs rendszerek révén a minisztériumok működésének nyomon követése javul Vezetői kompetencia-fejlesztő tréningek lefolytatása. A közigazgatás meghatározója: a személyzet A minisztériumokban foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők nem-és korösszetétele a 2010. október 1-jei állapot szerint (beleértve a KÜM külképviseleten foglalkoztatottakat is) 71-66-70 19 01 10 61-65 132 70 56-60 332 430 51-55 261 452 életkor (év) 46-50 41-45 234 195 301 401 nő férfi 36-40 304 589 31-35 462 887 26-30 328 685 21-25 55 222-20 0 1 600 400 200 0 200 400 600 800 1000 létszám (fő) 10

A tervezett intézkedéseket 5 csoportba soroltuk: Kormányablak Modern minisztériumok Egyszerűsítési program Ellenőrzésirendszer korszerűsítése Köztisztviselői életpálya 11

A Térségi Integrált Szakképző Központok átalakításának irányai a közigazgatás fejlesztésének új rendszerében 12

I. A szakképzési rendszer működésének hiányosságai, anomáliái, diszfunkciói: Eltávolodott a munkaerőpiac valós igényétől: ez munkaerőhiányt (lsd. hiányszakmák) okozott a pályakezdőket illetően újratermelődő munkanélküliséget jelentett ez döntően a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből kikerülő tanulókat érinti A demográfiai regresszió a szakiskolai kapacitás feltöltöttségét gátolta (közoktatásban tanulók száma:1980as évek: 1,2 millió fő; 2010re 800.000 fő alatt) A szakmunkástanulók száma folyamatosan csökkent Leértékelődött a kétkezi munka Egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki (pl. építőipar, gépipar) ÁTFOGÓ VÁLTOZTATÁSRA VAN SZÜKSÉG EZT SZOLGÁLJA EGY KOHERENS, ÁTFOGÓ SZAKKÉPZÉSI KONCEPCIÓ 13

II. A jelenlegi TISZK-rendszer legfontosabb jellemzői Alapvetően kétféle szervezési elv mentén alakul: önkormányzati fenntartásban működő intézményekből önkormányzati társulás formájában (vagy intézményintegrációval), Vagy gazdasági társaság formájában (fenntartói nonprofit cégek) TISZK-ek száma 85 az első és második fő kategóriába is megközelítőleg a TISZK-ek fele-fele tartozik Az önkormányzati kör 46 TISZK-jéből: 20 ún. szakképzés-szervezési társulásként, 19 ún. küldő-fogadó szakképző iskolaként (előkészítő évfolyamok és a szakképzési évfolyamok szétválasztás elve szerint), és 7 működik a holland modell szerint (egy OM azonosítóval, egyetlen intézmény keretében) 14

II. A jelenlegi TISZK-rendszer legfontosabb jellemzői A gazdasági társasági körbe tartozó 39 TISZK közül: 33 kiemelkedően közhasznú nonprofit szakképzés-szervezési társaságként működik (ilyet a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet hozhat létre ) 6 nonprofit szakképzés-szervezési társaságként működik (nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók hozhatnak létre) A további lehetséges két típusból egyetlen TISZK sem jött létre. 15

III. A jelenlegi rendszer legalapvetőbb problémái Nem a kívánatos irányba indult a fejlődés: párhuzamosságok és az erőforrások optimalizálásának hiánya; A TISZK-ek létrehozását lehetővé tevő jogszabályi formák száma sok; A forrásfelhasználás terén nagy különbségek tapasztalhatóak; Nem valósult meg a TISZK-ek között a tényleges, célzott együttműködés; A TISZK-eken belül csak kényszerű és nem belátáson alapuló munkakapcsolatok alakultak ki; Az RFKB által hozott döntések eltérő módon érvényesülnek az egyes TISZKekben és az egyes régiókban; A többségnél nem valósul meg az iskolarendszeren kívüli szakképzésben való részvétel; Nem valósul meg a gazdasággal való hatékony együttműködés; A rendelkezésre álló források felhasználása során - néhány esetben - a jogszabályi lehetőségekkel való visszaélés történt. 16

IV. A TISZK-ek átalakításának alternatívái a szakképzési koncepcióban A közoktatási intézményként működő szakképző iskolákon alapuló TISZK-ek átalakítására kétféle modellt képzel el a kormányzat. Közös alapelv : általánossá kell tenni az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt a 100%-os állami finanszírozással kerüljön sor 17

IV. A TISZK-ek átalakításának alternatívái a szakképzési koncepcióban A modell: az önkormányzati és állami fenntartású szakképző intézmények az ún. holland modell szerint összevonásra kerülnek; megyénként előreláthatóan 2-3 ilyen formában működő TISZK jönne létre; országosan mintegy 40, maximum mintegy 60 TISZK jöhet létre; a szakképzési feladatok ellátásának kötelezettsége a megyei önkormányzatok esetében megszűnik; tipikusan települési, városi és megyei jogú városi önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak a szakiskolák és szakközépiskolák; E modell esetében a jelenlegi fenntartói jogosítványok változnak: a) központilag kerül meghatározásra a finanszírozás mértéke, módja, szabályai, valamint a képzési kapacitás mértéke, szakmaszerkezete; b) fenntartói jogosítvány marad: a vagyongazdálkodás, az üzemeltetés, a munkáltatói és a másodfokú döntés meghozatalára vonatkozó fenntartói jogkörök gyakorlása; B modell: az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerülnek.; 18

IV. A TISZK-ek átalakításának alternatívái a szakképzési koncepcióban Közös jegyek az A és B modellben: a vegyes típusú intézményeket és a többcélú intézményeket tisztán szakképzési célúvá kell átalakítani; az új modellekben nem fejkvóta alapú hanem intézményfinanszírozás kerül kialakításra; a infrastrukturális átalakítás következtében, nő a hatékonyság, megszűnik a TISZK-ek finanszírozás-orientált működtetéséi jellege. Az átalakítást úgy kell megvalósítani, hogy a fejlesztési források indikátorai a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek,; biztosítani szükséges a lehető legszélesebb körben a jogutódlást; az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek további érvényesülését. 19

V. Az új rendszertől várható eredmények profiltisztítás, megszűnnek a párhuzamosságok; a belső foglalkoztatás a képzési struktúrához igazodik; megszűnnek a többszörös finanszírozásból eredő anomáliák; hosszú távon jelentős költség-megtakarítás keletkezik; megvalósulhat a tényleges együttműködés a TISZK-et alkotó intézmények között (pl. pályaorientáció, tanácsadás, iskolapszichológia, szabadidős tevékenységek); Egyetlen pedagógiai programra lesz szükség; csökken a lemorzsolódás,; eredményesebb együttműködés fog megvalósulni mind a RFKB-kkal, mind a gazdaság szereplőivel ; a közös pályázati és közbeszerzési eljárások kevesebb adminisztrációt és járulékos terhet fog jelenteni a TISZK-eknek. 20

Köszönöm a figyelmet! Budapest 2011. Május 25. 21

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A TISZK rendszer bevezetésének indokai Magyar szakképzés fenntartható megújulási potenciálja kifulladt Szétaprózott szakképzési szerkezet: 844 intézményben 150 intézményben a létszám kisebb 50 főnél Finanszírozhatatlan, kontraproduktív rendszer: önkormányzati hozzájárulás 30-40% párhuzamos fejlesztések: pazarló koldusok Pl. Bp.: 90 helyen 15 ezer tanuló szakképzése lepukkant technológia, szakképzés presztízse

A TISZK rendszer létrehozásának üzenetei Hatékonyság, minőség, rendszer innovációs potenciál XXI. századi csúcstechnológia: szakképzés presztízse Tartalomfejlesztés, új OKJ: modularizáció, kompetenciaelvűség, gyakorlatorientáltság Önkéntes integráció: érdekeltségi rendszer, intézmények számának csökkenése Multifunkcionális közösségi centrumok Gazdaság és a munkaerőpiac összhangja EU-s források sikeres lehívása, projekt típusú együttműködés, kooperációs kultúra, iskolafenntartók motiválása

Az eddigi TISZK-ek és gyermekbetegségeik Holland modell, vagy üzemek fölötti technológiai, illetve kompetencia központok Laza keretek: gépipari és kereskedelmi szakmacsoport (kötelező), ezen felül opcionális Tényleges intézményi és tartalmi integráció light-os formában Központi képzőhely koncepció A gazdaság formális részvétele, munkaerő-piaci szempontok Nem egyenszilárdságú rendszer: innovációs szakadékok Rendszerszerű, modellszerű átgondoltság hiánya

EU-s TISZK pályázati források megoszlása* HEFOP TISZK 16 intézmény 18,1 milliárd 2004 TÁMOP TIOP/KMOP 67 intézmény 49,5 milliárd 2007-2009 TISZK Összesen: 83 intézmény 67,6 milliárd 2011 *Forrás: NFÜ (kizárólag megkötött szerződések összege alapján, kerekítve), web: http://emir.nfu.hu (2011. május 24.)

TISZK-ekre vonatkozó döntések országos átlageredményei Beiskolázandó tanulói Érintett létszám változásának képzések mértéke száma (db) korlátlan 34 30% vagy a fölött 131 20% 26 10% 26 nincsen változás 103-10% 34-20% 20-30% vagy a fölött 28 új 77

Szakképesítések besorolása, döntéstáblák elkészítése: Egyenszilárdság! Kiemelten támogatottak azon szakképesítések Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák Melyekben a 2013-as várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2009-es beiskolázási létszámnak Támogatottak azon szakképesítések Ahol a 2013-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2009-es beiskolázási létszámnak Nem támogatottak azon szakképesítések Melyeknél a 2013-es várható kereslet nem éri el a 2009-es beiskolázási létszám egyötödét Régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítések

Kiemelten támogatott és nem támogatott szakképesítések statisztikái Kategória 2009 2010 Valamely régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma 126 db 218 db Mind a 7 régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma 7 db 6 db Valamely régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítések száma Mind a 7 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés Legalább 6 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés Legalább 5 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 351 db 182 db 1 db 1 db 5 db 3 db 11 db 9 db

Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés 2009 2010 Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerész Ács, állványozó Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos Ács, állványozó Épület- és építménybádogos Villanyszerelő Kőműves

TISZK és az RFKB I. Egyik legnagyobb ellenállást és félelmet kiváltó dolog az átalakult együttműködési térben A TISZK-esedés lazább részvény társasági, liberálisabb formája helyett koncentráltabb konzorciumi együttműködés, szigorúbb feltételrendszer: 2007. június 25, közoktatási törvény: 1500 tanuló 9-15. évf. illetékes RFKB döntéseinek elfogadása: arány irány iskolarendszerű szakképzés keresletvezérelt átalakítása EU-s és egyéb szakképzési források: 7 év 200 milliárd Ft Iskolafenntartó nem szólt bele a beiskolázási és szakmaszerkezetbe: kegyelmi állapot a szakképző iskoláknak Vitapontok: RFKB-k elnökei RFKB-k társelnökei kamarai vezetők, munkaerő-piaci szereplők aránya 66%

TISZK és az RFKB II. 2008-as év puha eszközök, döntéstáblák, csak kritikus szakmák 2009-es év félkemény eszközök, beiskolázási keretszámok: 10% pontos mértékegység, vagy induló osztályok száma Növekedés, csökkenés mértéke az egész TISZK-re vonatkozik, régión átnyúló TISZK-eknél a székhely szerinti régió a meghatározó 9-10 évf. beiskolázás és EU-s pályázati kötelezettségek figyelembe vétele: meghosszabbított korrekciós moratórium a szerkezetváltáshoz, 541 esetből 114 eset átlag 20% csökkentés

A 2010. év fő prioritásai A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen

A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

Továbblépés lehetséges útjai Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak. Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony. Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban 30%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

százalék A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2010 50 45 44,6 2009 40 38,8 2010 35 32,4 30 29,0 25 24,1 20 19,9 15 10 5 0 0,8 0,8 3,9 3,2 Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munkás Munkanélküli Tanuló Egyéb 1,8 0,6 (GYES, GYED, háztartásbeli stb.)

A szakiskolában való végzést követő 8 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), 2009-2010 60 50 2009 2010 51,3 53,3 40 30 33,5 31,8 27,2 24,5 35,1 33,1 30,7 36,9 37,2 35,7 30,2 33,1 20 18,0 18,1 19,0 20,0 10 0 Közlekedés Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Élelmiszeripar Faipar Gépészet Építészet Elektrotechnikaelektronika Vendéglátásidegenforgalom Országos átlag

Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók: Lemorzsolódás: Szakiskolát elvégzők: 100 fő 30 fő 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

Előre jelezhetők-e e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges szükséges Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. Transzparencia és elérhetőség

Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

Regionális általános döntéstábla Szakma megnevezése OKJ szám Azonosító szám Elágazás Regionális döntés Szakképző évfolyamra belépők 2009- ben Várható kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján Várható munkaerőpiaci kereslet a regionális MK adatai alapján RFKB döntés 2009-ben Regionális javaslat 2010 Általános ápoló 54 723 01 0 0 1 0 54 01 Ápoló 0 0 1 0 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok 2010. Évi kutatás adatai Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak 2010. Évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában

TISZK-ekre vonatkozó döntések táblázata Az érintett TISZK megnevezése...tiszk...tiszk Beiskolázási létszámváltozás 2011- ben RFKB döntés 2009-ben A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján Szakképzőévfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás 2011- ben RFKB döntés 2009-ben A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján Szakképző évfolyamra belépők 2009-ben Szakma megnevezése OKJ szám Azonosító szám Elágazás Általános ápoló 54 723 01 0 0 1 0 54 01 Ápoló 0 0 1 0 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok 2010. Évi kutatás adatai Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak 2010. évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában

Javaslat a régióban oktatandó országos beiskolázású szakmákra Régió Szakképesítés Javasolt szakképző intézmény megnevezése OKJ azonosító Intézmény név Település Cím Indoklás Észak-Alföld Bőrműves 52 211 02 Kós Károly Művészeti SZKI Debrecen Hollós u. 3. Tradicionálisan a szakképesítés bázisa, szakmailag felkészült oktatókkal, fejlett eszközparkkal

Koncepcionális kérdések Képzési beiskolázási szerkezet: 3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv. Feláll és működik a rendszer. Döntéstáblák alkalmasak a képzési és beiskolázási szerkezet befolyásolására. Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac reprezentációval rendelkeznek. érdekegyeztetési szereplői 2/3-os Puha és félkemény eszközök: TISZK-kek EU-s és szakképzési támogatás. Nagy kilengések, amelyek cunamit okoznak. Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal

Jövőkép, megoldási módok, lehetséges beavatkozások A szakképzési rendszer egészének átgondolása részeként célszerű generálisan átgondolni a TISZK-ek jövőjét: Legfőbb törvény a józan ész Hosszú távú nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció megalkotása, benne a TISZK-ek helye, szerepe (egyfenntartós modell) A szétaprózott intézményrendszer továbbra is fennmaradt TISZK-es formában, a tényleges integráció felemás módon, formációk közötti profiltisztítás szükséges (újraértelmezés, rekorrekció) A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek

A program jövője Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást Szabad iskolaválasztásra hivatkozás A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő? A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok. RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása 2011. elején lejárt. Milyen további stratégiában gondolkodnak a döntéshozók?

Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

Országos TISZK adatok Nyilvántartásba vett TISZK-ek száma 85 TISZK-ben lévő felsőoktatási intézmények 19 TISZK-ben lévő középiskolák száma 684 Az összes intézmény hány százaléka szerepel a TISZK-ekben 71% TISZK-ben lévő tanulók száma 349 597 TISZK-ben tanulók aránya 87% Forrás: NSZFI

A lényeget magát nézzük! A jelen A jelenlegi rendszer alapvető problémái: a kötött pályás görcsös pénzköltés kényszere nem kívánatos irányba tolták az egyébként nemes célokat Látszat kooperációk jöttek létre papíron, eltérő módon érvényesülnek az RFKB valós érdekei, az illetékességek nem összehangoltak Sok TISZK-ben a menedzsment jogköre tartalom nélküli, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben így kevés TISZK tud ténylegesen önfenntartóvá válni A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek vannak, melyek többségénél nem érzékelhető a gazdasági szereplőkkel való érdemi együttműködés

A jelenlegi TISZK formációk (2011. első negyedév) Önkormányzati fenntartásban (46): 20 TISZK, mint SzSzT 19 TISZK, mint küldőfogadó 7 TISZK, mint holland modell Gazdasági társasági körbe tartozó (39): 33 TISZK, mint Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit SzSzT 6 TISZK, mint Nonprofit SzSzT

A lényeget magát nézzük! A lehetséges jövő Profilt kell tisztítani, de ésszel (uniós vállalások kontra idő és szakképzés-fejlesztési koncepció) Tényleges együttműködés elvárása, ha kell jogszabályi keretek között (lásd holland modell). Egy intézmény keretében, tényleges integrációra épülő TISZK modell. Egyetlen pedagógiai programot a szakképzésben érintett TISZK-en belül RFKB-val való szoros kooperáció Közös pályázati és közbeszerzési eljárások

2011. évi kamarai feladatok alakulása Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB- k döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára

www.mkik.hu

A TISZK és az RFKB reláció önkormányzati szemszögből Velkey Péter osztályvezető Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Művelődési és Sport Osztály Budapest 2011. május 25.

VP1 TISZKEK 84 TISZK 598 INTÉZMÉNY 266 966 TANULÓ

2. dia VP1 Velkey Péter; 2011.05.24.

Az RFKB feladatai Hiányszakmák meghatározása Szakképzési irányok és arányok meghatározása TISZK-ek támogatása, szakmai segítése Decentralizált pályáztatás Szakképzés-fejlesztési Program elkészítése és folyamatos alakítása Tényleges együttműködés: RFKB, TISZK, önkormányzatok, kamarák, klaszterek, vállalkozások, intézmények között

Szakképzési irányok és arányok meghatározása.. Kiemelten támogatott szakmák: normatíva szakképzési támogatás szakképzési pályázat Támogatott szakmák: normatíva szakképzési támogatás szakképzési pályázat Nem támogatott szakmák: normatíva szakképzési támogatás szakképzési pályázat

A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott szakképző intézményekben folyó szakképzések csoportosítása az RFKB 2009-2010. és 2010-2011. tanévre vonatkozó, az egyes szakmák támogatási kategóriáit meghatározó döntése alapján 2009-2010: KIEMELTEN TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 40,5 % Intézmény Csány Szakközépiskola NINCS Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola bútorasztalos, épületasztalos, ápoló, ápolási asszisztens, elektronikai technikus, festő, mázoló és tapétázó ács, állványozó, kőműves, villanyszerelő, épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő 10 SZAKMA Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola gépgyártás-technológiai technikus, gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, szerszámkészítő, automatikai műszerész, elektromechanikai műszerész, elektronikai műszerész, elektronikai technikus, mechatronikai műszerész, CAD-CAM informatikus, számítógép szerelőkarbantartó, könnyűipari technikus, autószerelő, autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, szabó 18 SZAKMA Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola szakács, pincér, pék, húsipari termékgyártó, bolti eladó, mezőgazdasági gépüzemeltetőgépkarbantartó 6 SZAKMA

2010-2011: KIEMELTEN TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 45,25 % Intézmény szakma Csány Szakközépiskola Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola NINCS ápoló 53 fő műszaki informatikus 32 fő festő, mázoló és tapétázó 8 fő ács, állványozó 6 fő kőműves 23 fő burkoló 32 fő villanyszerelő 28 fő épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő 43 fő gépi forgácsoló 46 fő szerkezetlakatos 56 fő mechatronikai műszerész 27 fő autószerelő 43 fő autóelektronikai műszerész 23 fő karosszérialakatos 56 fő autóközlekedési technikus 35 fő szakács 82 fő pék-cukrász 70 fő húsipari termékgyártó 16 fő bolti eladó 59 fő 8 SZAKMA 7 SZAKMA 4 SZAKMA

2009-2010: TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 41,7 % Intézmény szakma Csány Szakközépiskola Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola számviteli szakügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, kis- és középvállalkozási menedzser, gazdasági informatikus fa- és bútoripari technikus, magasépítő technikus, épületgépész technikus, erősáramú elektrotechnikus, informatikus, informatikai rendszergazda, elektromos gép- és készülékszerelő, hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó, kőfaragó, műköves és épületszobrász, belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő, csecsemő és gyermekápoló, gyermekgondozó, nevelő, egészségügyi asszisztens, szociális segítő finommechanikai műszerész, informatikus, informatikai rendszergazda, járműfényező, közlekedés üzemvitel-ellátó, bőrdíszműves pék-cukrász, gazda, kertész, lótartó és lótenyésztő, agrárkörnyezet gazda, kereskedő, kereskedelmi ügyintéző, logisztikai ügyintéző, kultúrcikk kereskedő, virágkötő- berendezővirágkereskedő, vendéglős 4 SZAKMA 14 SZAKMA 6 SZAKMA 11 SZAKMA

2010-2011: TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 45,25 % Intézmény szakma Csány Szakközépiskola Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola pénzügyi-számviteli ügyintéző 24 fő bútorasztalos 66 fő fa- és bútoripari technikus 35 fő magasépítő technikus 29 fő kőfaragó 1 fő gyermekgondozó-nevelő 43 fő szociális segítő 41 fő gépgyártás-technológiai technikus 59 fő ipari informatikus 33 fő ruhaipari technikus 22 fő közlekedésgépészeti technikus 19 fő nőiruha készítő 6 fő fodrász 56 fő pincér 44 fő vendéglős 52 fő cukrász 18 fő sütő- és cukrászipari technikus 9 fő gazda 42 fő dísznövénykertész 10 fő 1 SZAKMA 6 SZAKMA 6 SZAKMA 6 SZAKMA

2009-2010: NEM TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 17,8 % Intézmény szakma Csány Szakközépiskola Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola jogi asszisztens, irodai asszisztens NINCS környezetvédelmi technikus, település környezetvédelmi technikus, víz- és szennyvíz technikus, mérnökasszisztens, fodrász marketing és reklámügyintéző, kereskedelmi menedzser, irodai asszisztens, telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens, személyes ügyfélszolgálati asszisztens, protokoll és utazási ügyintéző, idegenvezető, sütő- és cukrászipari technikus 2 SZAKMA 5 SZAKMA 8 SZAKMA

2010-2011: NEM TÁMOGATOTT SZAKMÁK ARÁNYA 9,5 % Intézmény szakma Csány Szakközépiskola Deák-Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola Páterdombi Szakközépiskola és Szakiskola jogi asszisztens 18 fő NINCS környezetvédelmi technikus 33 fő kereskedelmi ügyintéző 19 fő logisztikai ügyintéző 65 fő 1 SZAKMA 18 fő 1 SZAKMA 33 fő 2 SZAKMA 84 fő

Az indulón szakképzések támogatási kategóriánkénti beiskolázási adatai 2009-2010. és 2010-2011. között 50 40 30 20 10 2009-2010. 2010-2011. 0 Kiemelten támogatott Támogatott Nem támogatott

2009-2010. 48 osztály gimnázium 12 osztály 25 % szakközépiskola 22 osztály 46 % szakiskola 14 osztály 29 % 2010-2011. 45 osztály gimnázium 13 29 % szakközépiskola 21 47 % szakiskola 11 24 % 2011-2012. 46 osztály gimnázium 13 28 % szakközépiskola 21 46 % szakiskola 12 26 %

RFKB-ba tagokat delegáló szervezetek Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Ipartestületek Országos Szövetsége Magyar Iparszövetség Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Agrár Munkaadói Szövetség Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége LIGA Szakszervezetek Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Munkástanácsok Országos Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Magyar Agrárkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

oktatásért felelős miniszter RFKB-ba tagokat delegáló szervezetek szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter Kormányhivatal Oktatási Főosztály regionális fejlesztési tanács Regionális Munkaügyi Tanács Munkaügyi Központ Fenntartó Fenntartó Fenntartó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Tanácskozási jogú delegáltak Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Mindenkinek kellemes pihenést kívánok a közelgő nyárra!

A NAT vetülete a szakiskolák és a szakközépiskolák új szerepkörében Aranytíz Kultúrház Budapest, 2011. május 25. Králik Tibor igazgató Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron 1

NAT Közoktatás Szakképzés változások(k) Nemzeti alaptanterv kiegészítése Közoktatás reformja Iskolaszerkezet (általános iskola középiskola(ák) - felsőoktatás) Tartalmi szabályozás változása: NAT, kerettanterv, helyi tanterv Tankötelezettség Finanszírozás, iskolafenntartás Pedagógus életpálya Szakképzés Szakiskola Szakközépiskola Gyakorlatorientáltság, gazdaság szerepének erősítése 2

Nemzeti alaptanterv Műveltségterületek Közműveltségi tartalmakkal való kiegészítés Kompetenciafejlesztés kérdése NAT szakaszai: 1-4 évf. 5-8. évf. 9-12. évf. NAT és a tankötelezettség Kiemelt fejlesztési feladatok EU-s kulcskompetenciák NAT vonatkozzon-e a szakképzésre? Szakiskola Szakközépiskola A korosztály 66%-a vesz részt a szakképzésben 3

Nemzeti alaptanterv kérdései - ma Meddig tartson? 9-12. évf., vagy tankötelezettség A tankötelezettség valaminek a zárását jelenti-e? NAT és az érettségi viszonya? Szakközépiskola és a szakiskola része-e a közoktatásnak és a NAT vonatkozik-e rá? Hány NAT kell? Ha több NAT van, akkor az NAT-e? 4

Koncepcionális kérdések (NAT) ISKOLASZERKEZET Szakképzés gimnázium felsőoktatás Szakképzés és általános képzés szétválasztása TISZK helye és szerepe az iskolaszerkezetben, kapcsolata a NATtal Foglalkoztatás bővítésének lehetősége Szakképzés Szakiskola Szakközépiskola Mi a TUDÁS a szakképzésben? 5

Iskolaszerkezet - alapkérdés 3 éves szakiskola Tankötelezettség kérdése Általános iskola kimenete (NAT), kompetencia mérések Szakiskola és az érettségi kapcsolata Általános alapképzés, kompetenciafejlesztés Szakközépiskola (célja, keretei) 4 év szakképzettséggel, szakmai érettségi (gyakorlat), technikusi végzettség Gyakorlat-centrikus képzés Felsőfokú szakképzés, technikus végzettség, érettségizett szakmunkás Gimnázium, felsőoktatás 6

TISZK regionális oktatásszervezés, irányítás Regionalitás (országos, régió, megye, félmegye, kistérség, város) Mi a célja a TISZK-nek? TISZK feladatai: Közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, vizsgáztatási stb. Ehhez, milyen szervezet (hány modell?) - irányítás - finanszírozás - térségi hatókör Országos TISZK-ek 7

TISZK TISZK-ek és a helyi munkaerőpiac, TISZK-ek együttműködése TISZK és csúcstechnológia, tanulószerződéses képzések Van-e TISZK-en túli élet? Egy-fenntartós TISZK-ek, vagy lehet másképpen is? 8

TISZK gyakorlati oktatás Gazdaság szerepe, részvétele, duális szakképzés Tanműhelyi alapképzés és VALÓSÁGOS MUNKAHELYI GYAKORLAT Legyen ez a feltétele a szakmai vizsgára bocsájtásnak TISZK, mint üzemek feletti tanműhely, csúcstechnológia, kiegészítő képzések, gyakorlati vizsgáztatás Differenciált gyakorlat-finanszírozás 9

RFKB döntések, képzési kapacitások Módszertani problémák, döntések minősége Iskolai rendszerű szakképzésre alkalmas módszertan Gazdasági stratégia Foglalkoztatási adatok Kis és középvállalkozások szerepének erősödése, támogatása Infrastruktúrafejlesztési programok Nagy projektek Pályakövetési rendszer Meg lehet határozni a képzési irányokat Gazdaságos létszámkeretek Párhuzamos képzések 10

RFKB döntések, képzési kapacitások Gazdaság és a szakképzés direkt megfeleltetése Képzők hiánya, pályakezdő munkanélküliség Hiányszakmák, divatszakmák, (szabó, szerszámkészítő, fodrász), támogatott és nem támogatott képzések RFKB TISZK szinten hozzon döntést Több éves kapacitástervek az iskolai rendszerben (3 éves) Ösztönző rendszer, előírt szakképesítési rendszer Támogatni kell a továbbfoglalkoztatást 11

Szakképzés további stratégiai kérdései Vizsgáztatás TISZK szerepe Folyamat -, vagy kimenet-szabályozás Kell-e mindent tudni, ami a követelményrendszerben van? Legyen csak gyakorlati vizsga Differenciált szakmaszerkezet, többszintű kimenetek Átjárhatóság, modularitás, egyéni tanulási utak Felnőttképzés és az iskolai rendszerű szakképzés viszonya TISZK-ek szerepe 12

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! kralik.tibor@chello.hu 13

A TISZK-jeink MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐKÉPE

KÉT TISZK EGY MUNKASZERVEZET 400 TANULÓ 23 DOLGOZÓ

FELNŐTTKÉPZÉS 2008 309 FŐ 34 MILLIÓ FT 2009 315 FŐ 54 MILLIÓ FT 2010 487 FŐ 109 MILLIÓ FT 2011.V.hó 1000 FŐ?

TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉS A DEBRECEN TISZKBEN 2009-20102010

A PROBLÉMA MEGOLDHATÓ, HA ÁTJÁRHATÓ A FINANSZÍROZÁS A KKV-k MEGGYŐZHETŐEK AZ EGYÜTMŰKÖDÉS FONTOSSÁGÁRÓL (SZAKMAI ÉS TANMŰHELYI TÁMOGATÁS A VÁLLALATI KÉPZŐKNEK ) A SZABAD KAPACITÁS KIHASZNÁLÁSA A FELNŐTT KÉPZÉS RÉVÉN PLUSZ BEVÉTELT TERMELNE / NORMATÍV ALAPON FINANSZÍROZOTT MUNANÉLKÜLI, FELNŐTT KÉPZÉS-ÁTKÉPZÉS /

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET: Hajnal János