Földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Szociális és munkaügyi miniszter Oktatási és kulturális miniszter 13747/7/2008. J E L E N T É S a Kormány részére az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények agrárszakképzı központokba szervezésérıl, valamint a létrejövı új központok és a területi szakképzı intézmények közötti lehetı legszorosabb együttmőködés kialakításának lehetıségeirıl szóló középtávú tervrıl Budapest, 2008. július
2 I. Tartalmi összefoglaló Elıterjesztés A jelentés célja az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 6. pontjának o) alpontjában ( középtávú terv készítése a mezıgazdasági szakképzı intézmények és a területi szakképzı intézmények közötti lehetı legszorosabb együttmőködésre ) a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az oktatási és kulturális miniszter részére adott, a mezıgazdasági szakképzı intézmények és a területi szakképzı intézmények közötti együttmőködés kialakítása tekintetében megállapított feladat teljesítése, figyelembe véve a 2007. évben bekövetkezı szak- és felnıttképzést érintı reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosulásait. A kormányhatározat ezen rendelkezése értelmében a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek 2008. március 31-ig elıterjesztést kell készítenie a Kormány részére a mezıgazdasági szakképzı intézmények és a területi szakképzı intézmények közötti lehetı legszorosabb együttmőködésrıl. Ezen jelentés vázolja a hazai agrár-szakképzés helyzetét, ezen belül kitér az Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fenntartásában lévı iskolák bemutatására, majd javaslatot tesz azok jövıbeni mőködtetésére vonatkozóan, ismertetve a lehetséges alternatívákat és kiválasztva a kormányhatározat céljainak leginkább megfelelıt. Végül a jelentés az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények agrár-szakképzı központokba szervezése technikai lebonyolítását vázolja fel. Fentieken túl, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében az érintett 18 mezıgazdasági szakképzı intézmény által kezelt állami vagyonnak a létrejövı három agrár-szakképzı központ részére történı átadásához a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyása szükséges. II. A kormányprogramhoz való viszony A jelentés az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) kormányhatározat 6. pont o) alpontjában foglalt feladat teljesítését szolgálja, figyelembe véve a 2007. évben bekövetkezı szak- és felnıttképzést érintı reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosulásait. A térségi integrált szakképzı központ (a továbbiakban: TISZK) státusszal felruházott három agrárszakképzı központ megalapítására azért van szükség, mivel az ezzel a státusszal
3 feljogosított intézmény lesz a késıbbiekben jogosult különbözı anyagi jellegő elınyök, mint például számos pályázati forrás vagy a szakképzési hozzájárulás igénybevételére. III. Elızmények Az államháztartás hatékony mőködését célzó szervezeti átalakításokról szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat eredeti szövege az FVM számára elıírta a mezıgazdasági szakképzı intézmények hálózatának koncentrációját. Ezen belül a kormányhatározat 1. számú mellékletében megjelölt intézmények tekintetében 2007. augusztusi egy ütemő vagy ezzel kezdıdıen fokozatos megszüntetést, a többi esetben felügyeleti döntés szerinti eljárást írt elı, figyelemmel az NFT II. pályázati lehetıségeire. Az FVM kezdeményezte az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosítását, az ott megjelölt mezıgazdasági szakképzı intézmények megszüntetésének elkerülése érdekében. A megjelölt iskolák szakmában való ismertsége, szakmai és infrastrukturális feltételrendszere, valamint a régióban betöltött gazdasági szerepe is indokolta az FVM kezdeményezését. Ennek értelmében a 2160/2006. (IX. 15.) Korm. határozattal módosított az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat vizsgálat elvégzését és javaslat kidolgozását rendelte el a hatékonyabb mőködés feltételeinek megteremtése érdekében a mezıgazdasági szakképzı intézmény hálózat vonatkozásában. Ennek keretén belül a valamennyi FVM fenntartásában lévı szakképzı iskola mőködésének felülvizsgálatát (2006. december 31.) követıen a kijelöltek tekintetében 2007. augusztusi egy ütemő, vagy ezzel kezdıdıen fokozatos megszüntetést, a többi esetben felügyeleti döntés szerinti intézkedést irányzott elı. A fentiek alapján elvégzett felmérésünk eredményeképpen ezen jelentés vázolja a hazai agrárszakképzés helyzetét, ezen belül kitér az FVM fenntartásában lévı iskolák bemutatására, majd javaslatot tesz azok jövıbeni mőködtetésére vonatkozóan, ismertetve a lehetséges alternatívákat és kiválasztva a kormányhatározat céljainak leginkább megfelelıt. 2007 november-decemberében az FVM a szakképzéssel és az oktatással összefüggı jogszabályváltozásokkal összhangban döntött a fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények átszervezésének lehetıségeirıl, így azok térségi integrált szakképzı központ (TISZK) keretében történı további mőködtetésérıl. A döntést hosszútávon gazdasági, költségvetési, valamint a hatékonyabb képzési struktúra megvalósításának szempontjai alapozták meg. Mindezek a késıbbiekben várható erıforrás-racionalizációval együtt már hosszútávon egy gazdaságosabb és költséghatékonyabb mőködés feltételeit teremtik meg. Így a
4 lehetséges alternatívák közül az FVM vezetése három TISZK státuszú agrárszakképzı központ, közös igazgatású többcélú közoktatási intézményként történı létrehozása mellett döntött. Végül fontos kiemelni, hogy a szak- és felnıttképzést érintı reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény keretei között a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. év III. negyedévében jelentıs mértékben módosult. A változtatások alapvetı célja, hogy a szakképzés irányítása, a meglévı kapacitások racionalizálása, a fejlesztési programok összehangolása a régiók szintjére kerüljön. IV. Várható szakmai hatások A TISZK státusszal felruházott agrár-szakképzı központok létrehozatala esetén lehetıség nyílik az agrár-szakképzı intézményhálózat racionalizálására a regionális szakképzés fejlesztési stratégiák figyelembe vételével, így az agrár szakképzés regionális szintő integrációjára, számos pályázati forrás, valamint a szakképzési hozzájárulás igénybevételére. Az így létrejövı központok a moduláris és gyakorlatorientált szakképzés bázisául is szolgálnak a térség tanulóinak képzéséhez, megszüntetik, illetve csökkentik a párhuzamos kapacitások kiépítését, valamint növelik a vállalati képzıhelyeken gyakorlati képzésben részesülı tanulók arányát. A TISZK státusszal felruházott központok létrejötte a szakképzési és a tanüzemi és/vagy tangazdasági képzés területén racionális munkamegosztást tesz lehetıvé, a koncentráció és a modul-rendszer keretében, amely hosszú távon nagyobb költséghatékonyságot eredményezhet. A központokon belül megvalósulhat az iskolai rendszerő szakképzés mellett a felnıttképzés, a rész-szakképesítések megszerzésének lehetısége, a hátrányos helyzető, a roma, a fogyatékkal élı fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlıségük javítása, a tanulók és a felnıttek szakképzésbe történı ki- és visszalépésének elısegítése. V. Várható társadalmi, gazdasági hatások Az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézményekben felhalmozott szellemi tıke pótolhatatlan nemzeti értékkel bír, azok megırzése alapvetı nemzeti érdek. Mindez az agrár-szakképzı központok létrehozásával a jövıben is megfelelıen biztosítható a hatékony és költségtakarékosabb mőködés lehetıségének megteremtésével.
5 Az így létrejövı központok az iskolai rendszerő és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerı-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerő infrastruktúrával megteremtik az adott régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. Az agrár-szakképzı központ szakképzési kínálatában, a források felhasználásában (pl. szakképzési hozzájárulás, európai uniós forrás) hatékonyabb koordinációt biztosít mind regionális, mind pedig helyi szinten amellett, hogy a jogszabályi környezet megváltozása okán ezen támogatási formák elérésének egyetlen módja az integráció megvalósítása. VI. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az elıterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás VII. Fennmaradt vitás kérdések: A Szakmapolitikai Munkacsoport döntésének megfelelıen a következı minisztériumok illetékes képviselıivel egyeztettünk 2008 június 19-én: Pénzügyminisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az egyeztetésen elhangzottakkal kiegészítettük a jelentést. Vitás kérdés nem maradt fenn. X X X X X X
6 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények közös igazgatású többcélú közoktatási intézményekbe, térségi integrált szakképzı központ (TISZK) státusszal felruházott agrár-szakképzı központokba szervezésével összefüggı feladatokról, valamint a létrejövı agrár-szakképzı központok és a területi szakképzı intézmények közötti lehetı legszorosabb együttmőködés kialakítása lehetıségeinek középtávú tervérıl szóló jelentést és tudomásul vette az abban foglaltakat.
7 A jelentés célja az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 6. pontjának o) alpontjában a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az oktatási és kulturális miniszter részére a mezıgazdasági szakképzı intézmények és a területi szakképzı intézmények közötti együttmőködés kialakítása tekintetében megállapított feladat teljesítése. A kormányhatározat ezen rendelkezése értelmében a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek 2008. március 31-ig elıterjesztést kell készítenie a Kormány részére a mezıgazdasági szakképzı intézmények és a területi szakképzı intézmények közötti lehetı legszorosabb együttmőködésrıl, így különösen a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények térségi integrált szakképzı központ státusszal felruházott agrár-szakképzı központokba szervezésérıl, valamint a létrejövı új agrár-szakképzı központok és a területi szakképzı intézmények közötti lehetı legszorosabb együttmőködés kialakításának lehetıségeirıl szóló középtávú tervrıl. I. A jelentés célja, elızményei, a jogszabályi környezet megváltozása és annak következményei Az államháztartás hatékony mőködését célzó szervezeti átalakításokról szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat eredeti szövege az FVM számára elıírta a mezıgazdasági szakképzı intézmények hálózatának koncentrációját. Ezen belül a kormányhatározat 1. számú mellékletében megjelölt intézmények (Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképzı Intézet, Gyakorlóiskola, Apponyi Sándor Mezıgazdasági Szakképzı Intézet, Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképzı Iskola és Kollégium, Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Mezıgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképzı és Szaktanácsadó Intézet (Jánoshalma), Mezıgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképzı és Szaktanácsadó Intézet (Kétegyháza)) tekintetében 2007. augusztusi egy ütemő vagy ezzel kezdıdıen fokozatos megszüntetést, a többi esetben felügyeleti döntés szerinti eljárást írt elı, figyelemmel az NFT II. pályázati lehetıségeire. Az FVM kezdeményezte az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat módosítását, az ott megjelölt mezıgazdasági szakképzı intézmények megszüntetésének elkerülése érdekében. A megjelölt iskolák szakmában való ismertsége, szakmai és infrastrukturális feltételrendszere, valamint a régióban betöltött gazdasági szerepe is indokolta az FVM kezdeményezését.
8 Ennek értelmében a 2160/2006. (IX. 15.) Korm. határozattal módosított az államháztartás hatékony mőködését elısegítı szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrıl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat vizsgálat elvégzését és javaslat kidolgozását rendelte el a hatékonyabb mőködés feltételeinek megteremtése érdekében a mezıgazdasági szakképzı intézmény hálózat vonatkozásában. Ennek keretén belül a valamennyi FVM fenntartásában lévı szakképzı iskola mőködésének felülvizsgálatát (2006. december 31.) követıen a kijelöltek tekintetében 2007. augusztusi egy ütemő, vagy ezzel kezdıdıen fokozatos megszüntetést, a többi esetben felügyeleti döntés szerinti intézkedést irányzott elı. A felmérı, elemzı-tervezı munka eredményeképpen a 2007. augusztus 31-ig adott esetben megszüntetésre kijelölt iskola tekintetében a más iskolával történı összevonás, illetve a más fenntartó részére történı átadás lehetısége jöhetett számításba, mivel az adott intézmények a térségben kiemelt szakmai, társadalmi és gazdasági szereppel bírnak, így az FVM a szakiskolák végleges bezárását, a mezıgazdasági szakképzés visszafejlesztését nem tervezte. Az FVM kitőzte, hogy az agrár-szakképzı intézményhálózat racionalizálása a regionális szakképzés fejlesztési stratégiák figyelembe vételével, a különbözı fenntartókkal történı egyeztetések után valósulhat meg. A fentiek alapján elvégzett felmérésünk eredményeképpen ezen jelentés vázolja a hazai agrár-szakképzés helyzetét, ezen belül kitér az FVM fenntartásában lévı iskolák bemutatására, majd javaslatot tesz azok jövıbeni mőködtetésére vonatkozóan, ismertetve a lehetséges alternatívákat és kiválasztva a kormányhatározat céljainak leginkább megfelelıt. Kiemelendı, hogy 2007. augusztus 31-ével sor került a Nagykovácsi FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégiumnak a piliscsabai Mezıgazdasági, Erdészeti Szakképzı Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskolába történı integrálására, mivel a csökkenı gyermeklétszám a Nagykovácsiban lévı intézmény további önálló fenntartását fajlagosan gazdaságtalanná tette. Továbbá fontos kiemelni, hogy a szak- és felnıttképzést érintı reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény keretei között a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2007. év III. negyedévében jelentıs mértékben módosult. A fenti jogszabályi változások következményei a következık: - a szakképzési hozzájárulást speciális szakiskola, készségfejlesztı speciális szakiskola és felsıoktatási intézmény kivételével kizárólag térségi integrált szakképzı központ keretei között mőködı, szakképzési feladatot ellátó intézmények
9 fenntartói vehetik igénybe. Feltétel: a nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı szakképzı iskolai tanulók létszáma (az iskola statisztikai jelentése szerint, három tanítási év átlaga) minimálisan 1500 fı; - európai uniós forrásokra épülı fejlesztési támogatások (Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP), Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (a továbbiakban: TIOP), Regionális Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív Programja (a továbbiakban: ROP-KMOP)) igénybevétele hagyományos formában mőködı iskola esetében nem lehetséges; - a regionális fejlesztési és képzési bizottságok szerepe felerısödik, a bizottságok a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményezı és javaslattevı regionális testületként mőködnek (regionális szinten mőködnek; kidolgozzák az iskolai rendszerő szakképzés fejlesztésének irányát a régió- és középtávú területfejlesztési koncepciójához, illetve a régió fejlesztési programjához kapcsolódva; meghatározzák a régió szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait; ennek alapján döntı szerepet töltenek be a szakképzés összehangolása terén, mivel e döntés elfogadása és végrehajtásában való közremőködés alapozza meg a szakképzés fejlesztési forrásokhoz való hozzájutást). Meg kell említeni a jogszabály változások hátrányos következményeit többek között az FVM fenntartású iskolák jelenlegi formában való mőködése tekintetében, amelyek a következık: - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. -a alapján, és/vagy a különbözı pályázati felhívások alapján nem juthatnak hozzá számos fejlesztési célú pénzeszközhöz, valamint számos társfinanszírozott támogatást (hazai és uniós) nem tudnak igénybe venni, - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. (5) bekezdése, 2008. szeptember 1-jei hatállyal meghatározza a fejlesztési támogatások fogadásának minimális létszámát (1500 fı), így nem részesülhetnek a szakképzési hozzájárulásból a megváltozott feltételek miatt, - az eddigi iskolai szintő fejlesztési támogatások fenntartói szintre kerültek, amely vonatkozik úgy a szakképzési hozzájárulásra, mint a különbözı hazai és uniós finanszírozású pályázatokra. Végül a fentiek figyelembevételével, 2007. november-decemberében az FVM a szakképzéssel és az oktatással összefüggı jogszabályváltozásokkal összhangban döntött az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények átszervezésének lehetıségeirıl, így három TISZK státusszal felruházott agrárszakképzı központ létrehozásáról. A döntés az agrár-szakképzı központ létrehozatalára, mint közös közös igazgatású többcélú közoktatási intézményre vonatkozott, az FVM-re, mint intézményfenntartóra alkalmazható lehetséges változatok közül a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. (5) bekezdés c) pontja szerinti, a szakképzésben részt vevı intézmények egy intézmény keretében történı fenntartása mellett.
10 II. A magyar agrárszakképzés helyzete, ezen belül az FVM által fenntartott mezıgazdasági szakképzı iskolák szerepe Magyarországon mintegy 196 szakképzı iskolában folyik agrár-szakképzés. Ebbıl 162 iskola önkormányzati-, 18 iskola FVM-, 6 egyházi-, 8 alapítványi fenntartású, további 2 egyetemi középfokú intézmény. Az önkormányzati iskolák közül mintegy 40 iskolában végeznek kizárólagosan agrárképzést, míg az FVM által fenntartott iskolák szinte kizárólag agrárszakképzéssel foglalkoznak. A mindösszesen 157 agrárszakma közül az FVM iskoláiban nappali tagozaton mintegy 40, felnıttképzésben további 30 szakmában szerezhetı képesítés. (A szakmakínálat az igényekhez igazodóan természetesen gyakran módosul.) Az FVM által fenntartott agrár-szakképzı iskolákban 7200 fı tanul. Az országban agrár végzettséget szerzı tanulók 18%-a FVM iskolában végez. A 7200 diák többsége, közel 70 %-a hátrányos helyzető térségbıl, vagy családból származik, gyakori a szegény körülmények közt, roma, munkanélküli szülık gyermekeként, vagy csonka családban nevelkedı tanuló, aki az ország olyan területén él, ahol az egyetlen megélhetési forrást a mezıgazdaság nyújtja, az is helyenként leginkább alkalmi munkavégzéssel. Ezen területek egy részén kizárólag FVM fenntartású szakiskola áll a tanulni vágyó gyermekek rendelkezésére. Ilyen iskolánk az FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Pétervására, ahol 25 km-es körzetben nincs más képzési lehetıség, vagy az Apponyi Sándor Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Lengyel, ahol 20 km-es körzetben nincsen sem agrár-, sem egyéb szakképzı iskola. Ezen iskolák az oktatási funkció mellett nagyarányú nevelı szerepet is betöltenek, sok esetben a kollégiumi férıhely biztosításával készítve elı a leendı mezıgazdát egy minıségibb életre. A szociális funkciója ezen iskoláknak a képzési funkcióval közel azonos. Jellemzı helyzet, hogy a két említett iskola egyben környékük legnagyobb munkáltatója is. Az önkormányzatok és az FVM által fenntartott szakképzı intézmények rendkívül eltérı tárgyi és személyi feltételekkel rendelkeznek. Míg az FVM fenntartású iskolák köszönhetıen az elmúlt évek fejlesztési forrásainak jól felszerelt tanüzemekkel, korszerő eszközökkel, új mezıgazdasági gépekkel rendelkeznek, addig az önkormányzatok által fenntartott iskolák többek közt a forrásaik többféle szakma közti kénytelen megosztása okán mindezen jellemzıkkel nem bírnak. Külön kiemelést érdemelnek azon iskoláink, amelyek felszereltségükkel nemcsak az országban egyedülállóak, de világszínvonalon is kiemelkedıek. Ilyen a Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Villány FVM fenntartású szakközépiskola, amelynek specialitását a 2004-ben átadott palackozó, és a 2006-ban átadott borkabinet (laboratórium, borvizsgáló- és kóstoló) adja. A jánoshalmi FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium állattartó telepe pedig a legnagyobb ilyen oktatási célú létesítmény az országban.
11 III. A hatékony mőködés megteremtése érdekében többféle intézkedési tervet dolgoztunk ki az iskolák további mőködésének érdekében, amelyeket az alábbiakban mutatunk be 1. Felsıoktatási intézménynek történı átadás: Tárgyalásokat folytattunk agrárképzést folytató felsıoktatási intézményekkel, mint lehetséges fenntartókkal iskolaátadások tárgyában. A felsıoktatási intézmények dupla állami normatívának megfelelı támogatással, többségében gyakorló iskolai státusz, vagy annak megfelelı támogatás biztosításával és további években is FVM költségvetésbıl biztosított, ún. bázis forrás átadásával együtt kívánták az iskolákat átvenni, és azokat a továbbiakban mőködtetni. Ezen feltételeket tárcánk biztosítani nem tudja és a költségmegtakarítást, hatékony mőködtetést célként megfogalmazó kormányhatározat elıírásaival is ellentétes. Ezen megoldás támogatása esetén az iskolák fenntartására jelenleg fordított összeg majdnem duplájára lenne szükség amellett, hogy a felsıoktatási intézmények nem garantálták az iskolák vagyonának megırzését, hanem tervbe vett racionalizálási intézkedéseik okán azok vagyona jelentısen csökkenne, sok esetben az iskola önállóságának elveszítése mellett. 2. Önkormányzati fenntartásba adás: A jelenlegi FVM fenntartású iskolák egy része 1999. elıtt önkormányzati fenntartásban mőködött. Az FVM fenntartásba vétel egyes esetekben jelentıs tartozásállománnyal történt. Az átvett iskolák épületei elhanyagoltak, gépparkja és eszközei elhasználódottak, földterületeik mérete lényegesebb kisebb volt a jelenleginél. Az elmúlt években eszközölt, FVM költségvetésbıl finanszírozott beruházások és az évente juttatott támogatások alapján azonban ezek az iskolák a legjobban felszerelt agrár-szakképzı intézmények lettek. A tárgyalások során az önkormányzatok által vázolt racionalizálási elképzelések azonban elırevetítették, hogy az átadott iskoláink többsége önállóságának elveszítése mellett vagyona a jelenleg is komoly pénzügyi gondokkal küzdı önkormányzati fenntartású iskolák vagyonát egészítené ki. Ezáltal segítve az önkormányzati iskolák mőködését, biztosítva oktatásukhoz a szükséges de jelenleg hiányzó, megfelelı szintő tárgyi eszközöket, ugyanakkor a még most kiemelkedı felszereltséggel bíró FVM iskolák oktatási színvonala leromlana. A fentiek alapján ez a megoldás sem szolgálja a hatékony mőködést, hiszen az elmúlt évek komoly költségvetési forrásaiból megteremtett szakmai, képzési színvonal, amely egyedülállóvá tette az FVM fenntartású intézményeket, átlagos vagy az alatti szintre süllyedésével éppen az a magas fokú képzési lehetıség tőnne el az agráriumból, amely inkább példaként kellene, hogy szolgáljon más fenntartásban lévı, agrár-szakképzést folytató intézmények részére. Bár a lehetséges önkormányzati fenntartók nem éltek hasonló feltételekkel, mint a
12 felsıoktatási intézmények, az iskolák további mőködtetése kapcsán jelentkezı forrásigény a jelenleg felhasználttal azonos, így ezen megoldás a jó felszereltség elveszítése mellett tényleges költségmegtakarítással nem jár. 3. FVM fenntartású szakképzı iskolák jogutód nélküli megszüntetése: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv.) alapján az iskolák jogutód nélküli megszüntetésére speciális szabályok vonatkoznak. Ezek közül is külön kiemelést érdemel, hogy a Kötv. 121. -a alapján közoktatási intézményben csak felmenı rendszerben lehet változtatást bevezetni, azaz oktatást megszüntetni is. A már beiskolázást nyert tanulók képzését tanulmányuk befejezéséig, a választott szakma megszerzéséig biztosítani kell. Ennek alapján, mivel a 2008/2009. tanévre szóló beiskolázások is megtörténtek, a megszüntetés leghamarabb 2009 szeptemberétıl kezdhetı meg, és az legalább 2012. júniusáig tart. Amellett, hogy ezen megoldás esetén a képzés évente fajlagosan egyre drágábbá válik, az FVM-nél maradó további iskolák finanszírozási gondjain enyhítı megtakarítás az elkövetkezendı években nem keletkezik. Megtakarításra az oktatás befejezését követı 2012-2013. években lehet számítani az ingatlanok értékesítésével. Ezen megoldás alkalmazásával a kijelölt iskolák térségben betöltött szociális funkciója is teljességgel megszőnik, amely az ott tanuló hátrányos helyzető gyermekek esetén, illetve ezen hátrányos helyzető térségekben tovább erısíti azok társadalmi leszakadását. 4. Térségi Integrált Szakképzı Központ (TISZK) státusszal felruházott agrár-szakképzı központokba szervezés, a szakképzésben részt vevı intézmények egy intézmény keretében történı fenntartásával: A szakképzésrıl szóló törvény 2. -a (5) bekezdésének c) pontja alapján a térségi integrált szakképzı központ státusszal felruházott agrár-szakképzı központ megvalósítható a szakképzésben részt vevı intézmények egy intézmény keretében történı FVM fenntartásával. Egy szakképzı intézmény jön létre, amely több feladatellátási helyen mőködik. A több feladat-ellátási hely közül az alapító okiratban kijelölt az új intézmény székhelye (központja), az összes többi intézmény, mint intézményegység, tagiskolaként mőködik. Elıny: - a közös feladatellátással való mőködtetés miatt érvényesül a térségi integrált szakképzı központ szervezési elv, ennek következtében a támogatási lehetıségekhez való hozzáférés biztosított; - nem igényli az iskoláktól elkülönült új szervezet létrehozását; - a szakképzési hozzájáruláshoz való hozzáférés biztosított; - az intézmények továbbra is költségvetési gazdálkodási rendben mőködnek, a közalkalmazotti státuszuk megmarad; - a mőködtetés racionalizálható (kapacitás, szakképzés összehangolása a régióban);
13 - a legkisebb változtatással és költséggel érhetı el a TISZK létrehozása; - a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 2.2.3 a TISZK rendszer továbbfejlesztése Közép Magyarországi és nem Közép- Magyarországi Régióban elnevezéső pályázati rendszereibıl, pályázat útján támogatást igényelhetnek. A támogatás mértéke 100 %, összege 100-400 millió Ft. A megvalósítás ideje két év; - a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), valamint a Regionális Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív Programjának (ROP-KMOP) keretébıl a hagyományos formában mőködı szakképzı iskolák támogatást nem igényelhetnek, kizárólag ha TISZK formájában mőködnek. Végül, a fentebb vázolt alternatívák teljes körő és alapos megvizsgálásával, az alternatívák elınyeinek és hátrányainak mérlegelésével, az intézmények szakmában való ismertsége, szakmai és infrastrukturális feltételrendszere, valamint a régióban betöltött gazdasági szerepének figyelembevételével 2007. decemberében az FVM a szakképzéssel és az oktatással összefüggı jogszabályváltozásokkal összhangban döntött az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények átszervezésének lehetıségeirıl, így három térségi integrált szakképzı központ státusszal felruházott agrár-szakképzı központ létrehozásáról, azok közös igazgatású többcélú közoktatási intézményként történı mőködtetésével. A döntést követıen azonnal megkezdtük a feladat végrehajtását. Az FVM-et az elıkészületek gyorsítására kényszeríttette, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.2.3/07/1-2. számú intézkedés elsı fordulójának pályázati felhívása szerint a TISZK-ek alakításához támogatás adható, elnyerésükre 2008. január 10-ig lehetett pályázni. (A határidıt január 9-én 2008. február 8-ra módosított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a pályázat kiírója). IV. A TISZK státusz meghatározása, az ezzel a státusszal felruházott, három agrár-szakképzı központ létrehozásával kapcsolatban ezidáig megtett intézkedések, további feladatok A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, szakképzést folytató intézmények központja, amely iskolai rendszerő és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerı-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerő infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. A TISZK szakképzési kínálatában, a források felhasználásában hatékonyabb koordinációt biztosít mind regionális, mind pedig helyi szinten. A moduláris és gyakorlatorientált szakképzés bázisául is szolgál a térség tanulóinak képzéséhez, megszünteti, illetve csökkenti a párhuzamos kapacitások kiépítését, valamint növeli a vállalati képzıhelyeken gyakorlati képzésben részesülı tanulók arányát.
14 A TISZK státusszal felruházott központok létrejötte a szakképzési és a tanüzemi és/vagy tangazdasági képzés területén racionális munkamegosztást tesz lehetıvé, a koncentráció és a modul-rendszer keretében, amely hosszú távon nagyobb költséghatékonyságot eredményezhet. A TISZK-en belül megvalósulhat az iskolai rendszerő szakképzés mellett a felnıttképzés, a rész-szakképesítések megszerzésének lehetısége, a hátrányos helyzető, a roma, a fogyatékkal élı fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlıségük javítása, a tanulók és a felnıttek szakképzésbe történı ki- és visszalépésének elısegítése. Az integráció elısegíti a vizsgarendszer egységesítését, megteremtve a TISZK intézményei között az azonos mérés-értékelés feltételeit. Az FVM fenntartású intézmények esetében a szakképzésben részt vevı intézmények egy intézmény, mint közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény keretében történı fenntartása, a három önálló jogi személyiséggel rendelkezı agrár-szakképzı központ felépítése az alábbiak szerint valósul meg. Az FVM részletesen megvizsgálta a három önálló jogi személyiséggel rendelkezı központ mellett az adott központhoz a jövıben tartozó tagiskolák, tagintézmények jogi státuszának lehetséges alternatíváit. A lehetıségek közül a jelenleginek legmegfelelıbb, a jelenlegi viszonyokhoz, így a tagintézmények jelenlegi szakmai és gazdasági önállóságához legközelebb álló formát kívánta választani. Így az egyes tagintézmények, tagiskolák az agrár-szakképzı központok megalakulásával is megtartják jogi személyiségüket, jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak azzal, hogy az agrár-szakképzı központ belsı szabályzataiban részletesen rendelkezni szükséges azokról a hatáskörökrıl, amelyekben kizárólag a TISZK státuszú agrár-szakképzı központ, illetve azon hatáskörökrıl, amelyekben az egyes tagintézmények önállóan is jogosultak dönteni. A tagintézmények gazdálkodásukat tekintve részbeni önállósággal rendelkeznek státuszukra és földrajzi elhelyezkedésükre tekintettel. A részbeni önállóság megvalósítása esetén az egyes belsı szabályzatokban, illetve ügyrendekben kell pontosan és részletesen szabályozni mindazon hatásköröket, amelyek az egyes tagintézmények gazdálkodási feladatait meghatározzák. Ebben az esetben a tagintézmények kellı gazdálkodási jogkörrel rendelkezhetnek ahhoz, hogy a nagy földrajzi távolságok ellenére a szakmai munka ne szenvedjen késedelmet az adminisztrációs eljárások miatt, de a pénzügyek feletti teljes koordinációt mégis a TISZK státuszú agrár-szakképzı központ fogja össze. Kincstári költségvetéssel kizárólag az agrár-szakképzı központ rendelkezik, a források tagintézményi szintre bontása az igazgatótanács feladata, amely a fenntartó általi jóváhagyással válik véglegessé.
15 Ezen forma lehetıséget biztosít a tagintézményt vezetık részére a vezetett tagintézmény önálló képviseletére, amely a szakmai munka szempontjából megint csak a hatékonyságot erısíti (pl. bizonyítványok kiadása, beiskolázások, stb.), de valamennyi szakmai ügyben a TISZK státuszú agrár-szakképzı központ koordinációja mellett, az általa lefektetett irányvonalak mentén. Az új szervezet közös igazgatású intézményként jelenik meg, így az intézményegységek munkájának összehangolását az egyes intézményegységek azonos számú képviselıibıl álló igazgatótanács segíti. A létrejövı TISZK-ek saját Szervezeti és Mőködési Szabályzattal rendelkeznek, amely elkülönülten tartalmazza az egyes tagintézményekre vonatkozó speciális szabályokat is. Egységes pedagógiai programjukon belül az egyes tagintézményekre vonatkozó helyi tantervek elkülönülten jelentkeznek. Az alábbiakban bemutatjuk az FVM fenntartású iskolahálózat átszervezésével az új intézmények tagjainak és tanulólétszámának alakulását. 1. Közép-magyarországi Agrár-szakképzı Központ (összes tanuló létszám: 1716 fı) Tagjai: - Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképzı Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképzı Iskola, Kollégium, FVM Gyakorlóiskola, Budapest - Táncsics Mihály Mezıgazdasági Szakképzı Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Vác - Mezıgazdasági Erdészeti Szakképzı Iskola Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Piliscsaba 2. Dunántúli Agrár-szakképzı Központ (összes tanuló létszám: 2477 fı) Tagjai: - Csapó Dániel Középiskola Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Szekszárd-Palánk - Móricz Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola, Kaposvár - Apponyi Sándor Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Lengyel - FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Sellye - Ujhelyi Imre Mezıgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és kollégium, Szentlırinc - Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Villány továbbá: - Lippai János Kertészeti Szakképzı Iskola és Kollégium, Sopron - FVM Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Vép
16 3. Keleti Agrár-szakképzı Központ (összes tanuló létszám: 2365 fı) Tagjai: - FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Jánoshalma - Bartha János Kertészeti Szakképzı Iskola, Szentes - Bethlen Gábor Szakképzı Iskola és Kollégium, Gyomaendrıd - FVM Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Kétegyháza továbbá - Mátra Erdészeti, Mezıgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképzı Iskola és Kollégium, Mátrafüred - FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Pétervására Megtörtént a három TISZK státusszal felruházott agrár-szakképzı központ székhelyének meghatározása, amely a korábban említett pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok elkészítéséhez is elengedhetetlenül szükséges volt. A székhely kiválasztás szempontjai a következık voltak: - az iskola ismertsége a szakmában, - az iskola szakmai és infrastrukturális feltételrendszere, - a szakképzı iskola földrajzi elhelyezkedése, valamint a régióban betöltött szerepe. Mindezek alapján a következı iskolák székhelyként történı kijelölése mellett döntött az FVM, különös tekintettel arra, hogy a javasolt iskolák fenti kritériumoknak való megfelelése mellett azok igazgatói nagy szakmai tapasztalattal, kiemelkedı szaktudással és az átszervezés melletti elkötelezettséggel rendelkeznek: - FVM Közép-Magyarországi Agrár-szakképzı Központ: Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképzı Iskola és Kollégium és FVM Gyakorlóiskola (Budapest) - FVM Dunántúli Agrár-szakképzı Központ Csapó Dániel Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Szekszárd-Palánk) - FVM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképzı Központ FVM Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium (Jánoshalma) Ezen iskolák igazgatói a földmővelésügyi és vidékfejlesztési minisztertıl területi koordinációs feladatok ellátására 2008. június 31-ig szóló miniszteri megbízó levelet kaptak.
17 A területi koordinációs feladatok a következık: - az új intézmény létrehozatalával kapcsolatosan jogszabályban meghatározott fórumok tájékoztatása, illetve azok koordinációja; - az új intézmény létrehozatalával kapcsolatosan felmerülı adatszolgáltatási igények teljesítése FVM részére; - az új intézmény felállításával kapcsolatosan az érintett iskolák megkeresései alapján azok tájékoztatása; - a TISZK felállításával érintett szakképzı intézmények vezetıivel egyeztetések lefolytatása; - az elméleti és gyakorlati szakképzés összehangolása, a mőködés gyakorlati feltételeinek megteremtése; - az összevont intézmény, valamint a TISZK szervezeti és mőködési szabályzattervezetének elıkészítése; - az új intézmény pedagógiai programjának, házirendjének és intézményi minıségirányítási programjának elıkészítése az érintettekkel együttmőködve; - az FVM által benyújtásra kerülı pályázat elıkészítéséhez segítségnyújtás a TÁMOP- 2.2.3/07/1-2. számú intézkedés elsı és második fordulója, valamint a TIOP- 3.1.1/08/1., illetve a ROP-KMOP-2008-4.1.1/A. intézkedései támogatási lehetıségeinek elnyerésére. Az FVM az új intézmények létrehozatalával összefüggésben létszámcsökkentést és egyéb erıforrás-racionalizációt nem tervez. A szervezet felállítását követıen megkezdett mőködés során derülnek majd ki a racionalizálható területek, így a rendszer a felállítását követıen is folyamatos felülvizsgálatot igényel majd. Az új intézmények felállítása rövidtávon költségigénnyel jár, hiszen a kisebb forrásigénnyel rendelkezı bélyegzı és táblacserék mellett a nagyobb forrást igénylı, az új szervezet létrehozásából eredı mőködéshez szükséges feltételeket is meg kell teremteni (pl. új intézmény vezetésének mőködési feltételei, gazdasági apparátusa, stb.), ugyanakkor költségvetési többlettámogatást nem igényel. Megjegyezzük, hogy a felnıttképzési és más akkreditációs eljárások költsége csökken, mivel a három központ esetében szükséges azokat lefolytatni. Azonban az így létrehozott három közoktatási intézmény alapító okiratában is rögzítetten TISZK státuszt kap, amely feljogosítja az ezzel együttjáró már említett, anyagi jellegő elınyök igénybevételére (pl. pályázati források, szakképzési hozzájárulás). Mindezek a késıbbiekben várható erıforrás-racionalizációval együtt már hosszútávon egy gazdaságosabb és költséghatékonyabb mőködés feltételeit teremtik meg. Egyeztetı értekezletek keretében (2007. decemberében, illetve 2008. márciusában) adtunk tájékoztatást a 18 szakképzı intézmény igazgatója és gazdasági
18 vezetıje részére, ahol fentieket, valamint az agrár-szakképzı központok létrehozásával kapcsolatos feladatokat ismertettük. A TISZK-ek létrehozásához az alábbi fıbb feladatok végrehajtása szükséges. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 102. (9) bekezdése alapján iskola indítására, átszervezésére, továbbá megszüntetésére kizárólag július-augusztus hónapokban van lehetıség. Ez azt jelenti, hogy jelen esetben 2008. július 1. és augusztus 31. között van jogszabályi lehetıség az agrárszakképzı központok létrehozására. Addig a következı fıbb feladatok végrehajtása szükséges: Technikai jellegő feladatok: FVM feladatai: - a megszüntetı okiratok elıkészítése, - a három új intézmény alapító okiratainak elıkészítése, - FVM rendelet megalkotása az intézmények felállításáról, - a mőködési engedélyek megszerzése a jegyzıtıl, különös tekintettel a tagintézményi státuszok speciális helyzetére, - a megszőnı iskolák számlazárása és az új intézmények részére számlanyitás a Magyar Államkincstárnál, - elıterjesztés az MNV Zrt. részére a vagyonkezelıi jogok változásával kapcsolatosan. Szakmai koordinátorok bevonásával elvégzendı feladatok: - a munkavállalók tájékoztatása, - a Kötv. 102. (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség, (alkalmazotti közösségek, iskolaszékek, iskolai szülıi szervezetek, iskolai diákönkormányzatok és a fıvárosi, illetve megyei gazdasági kamarák véleményének kikérése), - az integrált mőködéshez szükséges eszközök beszerzése (bélyegzık, fejléces nyomtatványok, táblák, stb). Szakmai jellegő feladatok: Szakmai koordinátorok bevonásával elvégzendı feladatok: - Szervezeti és Mőködési Szabályzatok elkészítése az egyes tagintézményekre vonatkozó speciális rendelkezések külön fejezetekbe történı beépítésével, - házirendek elkészítése,
19 - intézményi minıségirányítási programok elkészítése, - Egységes Pedagógiai Programok kiadása, ennek keretén belül egységes foglalkoztatási, nevelési- és szakmai programok, míg külön helyi tantervek az egyes tagintézmények vonatkozásában, - esélyegyenlıségi tervek elkészítése. Iskola igazgatók feladatai: - Szoros együttmőködés a területi koordinátorokkal (adatszolgáltatás, tájékoztatás). V. A TISZK keretében mőködı szakképzı intézmények fejlesztésére igénybe vehetı pályázati lehetıségek (TÁMOP, TIOP, valamint ROP-KMOP) A társfinanszírozott (hazai és uniós) pályázati lehetıségeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teszi közzé. Az alábbi pályázatok benyújtására az FVM, mint fenntartó jogosult. Pályázatok operatív programonként: Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) esetében a TÁMOP 2.2.3/07/1/KMR és 2.2.3/07/2. A szak- és felnıttképzés struktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszer továbbfejlesztése intézkedésre nyújtott/nyújt be pályázatot (mind az elsı, mind a második fordulóra hármat-hármat) az FVM, mint fenntartó. A pályázat célja a munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szak- és felnıttképzés fejlesztése révén a foglalkoztatási színvonal emelése. E pályázat a pedagógusok, szakoktatók, illetve gyakorlati képzésben résztvevık képzésére, a moduláris és kompetenciaelvő képzés bevezetésére, a szakmák közötti átjárhatóság biztosítására, a hátrányos helyzető tanulók nagyobb arányú bevonására, a szervezetirányítási, ügyviteli, gazdasági és tanügyi nyilvántartási rendszereinek integrálására, a projektirányításhoz szükséges szervezet fejlesztésére stb. irányul. Egy projektre igényelhetı támogatás összege 100-400 millió Ft. Az FVM Közép- Magyarországi Agrár-szakképzı Központ esetében 360 millió forintra, a FVM Dunántúli Agrár-szakképzı Központ esetében 400 millió forintra, a FVM Kelet- Magyarországi Agrár-szakképzı Központ esetében pedig 350 millió forintra pályázott az FVM. A támogatás mértéke100 %. A pályázatok beadási ideje az elsı forduló esetében 2007. október 8-tól 2008. február 8-ig, a második forduló esetében 2008. március 14-tıl június 10-ig lehetséges. A fenti pályázati felhívások elsı fordulójára 2008. február 8-ai határidıre, a létrehozni tervezett három TISZK státusszal felruházott agrár-szakképzı központnak
20 megfelelıen az FVM által készített, három pályázatot nyújtottunk be a Közremőködı Szervezethez. Mindhárom pályázat hiánypótlás nélkül befogadásra került. Az FVM, mint fenntartó által 2008. februárjában benyújtott TÁMOP pályázatok elbírálása lezárult. Az FVM sikert könyvelhet el, pályázatainkat benyújthattuk a második fordulóban. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) esetében a TIOP 2008-3.1.1. TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés intézkedésre nyújt be pályázatot (kettıt, mivel a megalapításra tervezett FVM Közép-Magyarországi Agrár-szakképzı Központ a TIOP-ban nem pályázhat) az FVM, mint fenntartó. A TIOP-ban azok a szervezetek pályázhatnak, amelyek a TÁMOP 2.2.3/07/2. kódszámú pályázat második fordulójára benyújtották pályázatukat (a minisztérium részérıl a megalapításra tervezett FVM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképzı Központ és a Dunántúli Agrár-szakképzı Központ fejlesztésére). A pályázat alapvetı célja a hatékony, a munkaerıpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakításához szükséges intézményi struktúra infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a szakképzı intézmények koncentrációjának ösztönzésével. Így pl. gyakorlati képzıhelyek eszközökkel történı felszerelése, szakképzési feladat ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztése, infrastrukturális fejlesztés a kollégiumokban. Kiemelt cél, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzés minısége és tartalma. A pályázat részcélja az állami források koncentrált felhasználásának ösztönzése a szakképzı intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén, a gyakorlati képzés korszerő technikai feltételeinek megteremtésén keresztül. Az egy pályázatra igényelhetı támogatás összege 225-900 millió Ft. A támogatás mértéke 50-90 %. A pályázatok beadási ideje 2008. március 7-tıl június 16-ig terjed. Regionális Operatív Programok (ROP) közül a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) esetében a KMOP 2008-4.1.1. TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés intézkedésre nyújt be pályázatot az FVM, mint fenntartó. A pályázók köre azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek a TÁMOP 2.2.3/07/1. KMR kódszámú pályázat második fordulójára benyújtották pályázatukat (az FVM részérıl a Közép-Magyarországi Agrár-szakképzı Központ fejlesztésére). A pályázat alapvetı célja a hatékony és a munkaerıpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakításához szükséges intézményi struktúra infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a szakképzı intézmények koncentrációjának ösztönzésével. Így pl. gyakorlati képzıhelyek eszközökkel történı felszerelése, szakképzési feladat ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztése, infrastrukturális fejlesztés a kollégiumokban. Kiemelt cél, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzés minısége és tartalma. A pályázat részcélja az állami források koncentrált felhasználásának
21 ösztönzése a szakképzı intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén, a gyakorlati képzés korszerő technikai feltételeinek megteremtésén keresztül. Egy pályázatra igényelhetı támogatás összege 225-900 millió Ft. A támogatás mértéke: 50-90 % A pályázatok beadási ideje 2008. március 7-tıl június 16-ig terjed. Minden pályázatot benyújtó szervezet jogosult elıleg igénybevételére, vagy 500 millió Ft feletti támogatás esetén szállítói kifizetésre. Az FVM érdeke az elızıekben jelzett összesen hat (a TÁMOP elsı fordulójára benyújtott három pályázattal együtt kilenc) pályázat benyújtása, mivel az FVM fenntartásában mőködı szakképzı intézményeknél is szükséges a képzés megújítása (moduláris és kompetenciaelvő), valamint az infrastruktúra fejlesztése. Fentiek alapján az FVM bízik a 2008. júniusában benyújtott pályázatainak sikerességében, azok jóváhagyólagos elbírálásában, mivel a jelenleg az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági szakképzı intézmények ezen jelentésben kifejtett módon történı átszervezéséhez, a három agrár-szakképzı központ szervezeti struktúrájának kialakításához és mőködésének beindításához, a minıségi fejlesztéshez az elıbbiekben részletezett pályázati források szükségesek. A pályázatokban szereplı fejlesztések megvalósítása esetén már közép-távon is mőködési költség csökkenésével számolunk, amit az integráció, a felújítások és korszerősítések eredményeznek. Mindhárom központban a két projektre vonatkozóan két projektirányítási menedzsment felállítása szükséges, amelynek költségét a pályázati források fedezik. Létszámigény legfeljebb egy fı központonként és projektenként. A fejlesztés eredményeként a szakképzés és felnıttképzés színvonala és a gyakorlati képzés feltételrendszere javul. VI. A létrejövı új központok és más fenntartónál lévı területi szakképzı intézmények közötti együttmőködés kialakításának lehetıségei Helyzetelemzés: A rendszerváltást követıen Magyarországon az iskolai rendszerő szakképzés jelentıs mértékben módosult. Számos regionális, nemzeti és külföldi program keretében átalakult az intézmények képzési kínálata, képzési programja, pedagógiai módszerei, irányítási rendszere. A mai magyar szakképzés két iskolatípusa (szakiskola és szakközépiskola) mellett a felsıfokú szakképzés formájában a felsıoktatási intézmények is bekapcsolódnak a gazdaság által megkövetelt szakképzett munkaerı iskolai képzésébe. A mai magyar szakképzés a következı problémákkal szembesül:
22 - a gyakorlati képzés jóllehet a finanszírozásában a gazdaság is részt vesz a szakképzési hozzájáruláson keresztül elszakadt a munka világától. 1990-ben még az iskolák 67%-a vállalati képzıhelyen oldotta meg a tanulók gyakorlati képzését, mára ez az arány 30% alá csökkent. Az arányszám gazdasági ágazatonként jelentıs eltérést mutat; - az intézményrendszer elaprózott, amelynek következtében a szakképzı intézmények nem tudnak az adott térség legfontosabb szereplıivel összehangoltan együttmőködni, vezetési rendszerükben nem jelennek meg kellı súllyal a korszerő menedzsment módszerek, eszközök; - az intézményi rendszer elaprózódásának következtében a szakképzés rendelkezésére álló források nem kellı hatékonysággal kerülnek felhasználásra; - nincs meg az összhang a szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett szakmai tevékenység között; - számos intézmény kis mérete miatt nem tud hatékonyan képzési program- és segédanyag-fejlesztéseket megvalósítani, így képzési programjuk rugalmassága a jelentıs központi szabályozásra épülı OKJ miatt megkérdıjelezhetı; - a szakmai vizsgák a korszerő minıségbiztosítási követelményeknek nem felelnek meg, hiszen a képzı intézményekben történik a vizsgák lebonyolítása, ami különösen problémát jelent a gyakorlati vizsga tekintetében, mivel a nem azonos színvonalon felszerelt iskolai, illetve vállalati tanmőhelyek nem tudnak azonos mérési-értékelési feltételeket teremteni. A szakképzés jelenlegi intézményi és tartalmi problémájának egyik lehetséges megoldása az iskolák közötti együttmőködés erısítése. Az elmúlt 10 évben már voltak olyan kísérleti projektek, melyek eredményeként összehangoltabb intézményi együttmőködés is kialakult. Ezek a programok általában szakmacsoport alapon szervezıdtek (Világbank, PHARE, bilaterális megállapodások, illetve multinacionális cégek által támogatott programok), de a területi együttmőködés kevésbé volt jellemzı rájuk. A programok célcsoportja az egyes iskola volt, így az intézmények idınként versenytársai is voltak egymásnak. Ezek a projektek jelentıs eszköz invesztíciót is jelentettek, ami tovább erısítette az iskolai gyakorlati képzés bázisát, illetve növelte az intézmények közötti egyenlıtlenségeket. Magyarország Európai Uniós csatlakozása különösen kiemelt jelentıséget adott az intézmények közötti együttmőködési formák erısítésének, fejlesztésének. A magyar szakképzésnek csak akkor van esélye versenyképes fejlıdésre, EU források befogadására, ha a jelenleginél hatékonyabb intézményrendszer alakul ki. A rendszerszintő hatékonyság ismérve, hogy a képzési idı alatt a tanulókat mennyire készíti fel az iskola a tudásalapú társadalom követelményeinek való megfelelésre, illetve mennyire képes munkaerı-piaci szempontból releváns szakmai ismeretekkel és a társadalomba való aktív beilleszkedéssel összefüggı tudással a végzetteket ellátni.