ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 26 i ülésére Tárgy: Az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előadó: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző, Várszegi Bernadett Építési Osztály vezetője Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! 2011. május hónapban megalkotásra került az állattartás szabályairól szóló 18/2011.(V.31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet). A Képviselő-testület munkarendje szerint március hónapban esedékes a Rendelet felülvizsgálata. A felülvizsgálatot megelőzően, a lakosság véleményének, módosítási javaslatainak megismerése érdekében felhívást jelentettünk meg a helyi kábeltévében is. A felhívásra három írásos észrevétel érkezett, amelyek tartalmát az alábbiakban foglalom össze. Az első módosító javaslat a Rendelet 1. számú mellékletére vonatkozott. A javaslat szerint nem az épülettől való távolságot kellene meghatározni, hanem a telekhatártól való távolságot. A javaslat indoka az, hogy az állattartásra szolgáló épületeket nem a telek végében alakítják ki, hanem a főépület mellett, annak folytatásaként. Ennek eredményeként nem lehet az udvarra kiülni, pihenni, mert csak egy kerítés választja el a szomszéd állataitól. A szaghatás is a kertben érezhető. A fenti felvetés építésügyi szempontból nem támogatható, mivel az állattartás építményei a hátsókertben (hátsó telekhatártól mért 6 m) nem helyezhetők el, továbbá a melléképületeket a hatályos beépítési szabályok szerint a főépület (lakóépület) által kijelölt beépítési helyen kell elhelyezni. A telek lakóépülettel ellentétes oldalán nem lehet. Mindezt figyelembe véve a telekhatártól való távolsággal történő meghatározás sem eredményezhetne más elhelyezést, mint a jelenlegi szabályozás. A megoldást az jelenti, hogy az állattartókkal be kell tartatni az állatok tartására vonatkozó rendelkezéseket, a zavaró hatások megakadályozása érdekében. A második javaslat szerint a Rendelet 6. (5) bekezdésének rendelkezéseit törölni kellene, helyette az adott területeken maximált állatlétszámot kellene meghatározni. Módosítani javasolja a 6. (6) bekezdését azzal, hogy a területen tartható egyéb kisállat és prémes állat száma megemelésre kerüljön. Javasolja továbbá módosítani a 6. (7) bekezdését azzal, hogy a megjelölt haszonállatokat nagyobb számban lehessen tartani. A 6. (6), (7) bekezdésében meghatározott állatszámtól eltérhet a képviselő-testület, azonban a 6. (5) bekezdésében megjelölt területen az állattartást engedélyezni jelenleg a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) előírásaihoz igazodóan nem lehet. Megoldást jelenthet elviekben környezeti felülvizsgálat (zaj, bűz, talajszennyezés és egyéb környezeti hatások vizsgálata) készítését követően, amennyiben az állattartási feltételek fennállnak vagy megteremthetők, a HÉSZ és az állattartásról szóló rendeletek módosítása. Előzetesen kikértem településtervező és környezetvédelmi szakember véleményét. Összecsengő válaszokat adtak. A településtervező egyértelműen nem javasolja. A környezetvédelmi szakember sem javasolja, mert a környezeti megfelelés érdekében olyan szigorú szabályokat kellene hozni, ami a hagyományos értelemben vett állattartást (állat ól, kifutó) felülírná, aminek alkalmazása sem az állattartóktól sem az ellenőrző hatóságtól ésszerűen nem várható el. (pl. hangszigetelt állat ól, állatok szabadban tartása meghatározott időszakban, trágyatárolás szigorú feltételek között stb.) A harmadik levélben szerepel, hogy nem egyértelmű a haszonállat, valamint a kedvtelésből tartott állat fogalma (3. 7., 8.). A felvetést megvizsgálva megállapítottam, hogy a fogalom meghatározása egyértelmű. Javasolja a 4. (4) bekezdésében említett források és víznyelők helyeit koordinátákkal megadni. A javaslatot megvizsgáltam és nem javaslom a rendeletben koordinátákkal megadni az említett természeti képződményeket. Ezen képződmények száma az idő múlásával, akár évente is változhat. Feltérképezésük és az adatok aktualitásának megőrzése folyamatos
munkát és költséget jelentene. Ugyanakkor mindenki számára egyértelmű a fogalom meghatározásából, hogy milyen képződményektől kell megtartania az előírt védőtávolságokat. Kérdésként merül fel a levél írója részéről, hogy ha a természetes vízfolyások partélétől mért 50 méteren belül haszonállatot tartani és legeltetni nem lehet, hol lehet itatni. Erre a kérdésre az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet Az állatok etetésének, itatásának általános állat- egészségügyi szabályai címe alatt ad választ (7. -11. ). A 11. (4) bekezdése alapján: (4) A folyó- és állóvizeket nem szabad házi haszonállatok itatására, úsztatására felhasználni. Indokolt esetben az állomás - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (kerületi) intézetének (a továbbiakban: ÁNTSZ intézete) előzetes szakvéleménye alapján - ettől eltérően is intézkedhet. A levélíró szerint a 6. (2) bekezdése szerint Zirc belterületén állat nem tartható. A kérdéses rendelkezést megvizsgáltam és véleményem szerint helyes megfogalmazást tartalmaz az állatok tarthatósága szempontjából. A 6. (8), (9) bekezdésében meghatározott állatszámot emelni javasolja. A felvetést megvizsgáltam, és nem javasolnám emelni az állatok számát a telkek jellemző nagyságát figyelembe véve. A levél írója szerint a Rendelet 8. (1)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit nem lehet betartani. A felvetést megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a rendelkezés betartható és betartatása teljeséggel indokolt. További javaslat, hogy az állatok száma számosállatban legyen meghatározva. A javaslatot megvizsgáltam és megállapítottam, hogy kedvezőtlen lenne számosállatban meghatározni az állatok számát. A ló, szarvasmarha 1 számosállat, a kecske, birka 0.15 számosállat. Ha a Rendeletben meghatározott darabszámot számosállatban kellene értelmezni, akkor például a 6. (8) bekezdés b) pontja szerint 67 db birkát lehetne tartani, az engedélyezett 10 db helyett. A fenti észrevételeket csatoltam az előterjesztéshez. Az ismertetett javaslatok közül a 6. (5) bekezdésével kapcsolatos felvetés vizsgálata a legsarkalatosabb kérdés tekintettel arra, hogy a probléma csak a HÉSZ módosításával orvosolható. A HÉSZ módosítás csak külön környezeti vizsgálat alapján történhet, mivel az állattartás építményei, mint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületként elhelyezhető építmények az érintett övezetekben kivételesen helyezhetőek el. Az egyes építési övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. A környezeti vizsgálat során fel kell tárni azokat az esetleges feltételeket, amivel az állattartási funkció beilleszthetővé tehető, azonban az egyes építmények elhelyezése kapcsán egyedileg is vizsgálni kell minden esetben a kivételesen elhelyezett funkció kapcsán az övezetre, építési övezetre vonatkozó követelmények teljesülését. Az állattartással kapcsolatos jogszabályok módosulásából eredően is szükséges a Rendelet kismértékű módosítása. Ennek egyik indoka, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 254. (2) bekezdés szerint: (2) Az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Pontosítani szükséges a Rendelet 2. (2) bekezdés b) pontját az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2. (1) bekezdés g) pontjának módosulása miatt.
Az érintett rendelkezésben megjelentek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatainak ellátását szolgáló állatok is. A Rendelet jogszabály módosításból eredő egyéb változtatása egyelőre nem szükséges. A Rendelet módosítása előtt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményét ki kell kérni. A fentiekben részletezett indokolás alapján nem javaslom a Képviselő-testületnek sem a hatályos Rendeletben rögzített állatszám növelését, sem azt, hogy azokon a területeken lehetővé tegye az állatok tartását, amelyekben jelenleg a Rendelet tiltja. A fentiek figyelembevételével teszek javaslatot a Képviselő-testületnek jelen előterjesztésem mellékletét képező határozati javaslat elfogadására. Zirc, 2012. március 12. Sümegi Attila aljegyző Határozati javaslat A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének../2012. ( ) határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete utasítja a jegyzőt, hogy készítsen előterjesztést a központi jogszabályok vonatkozó változásainak az állattartás szabályairól szóló 18/2011.(V.31.) önkormányzati rendeleten történő átvezetése céljából. Felelős: dr. Árpásy Tamás jegyző Határidő: 2012. április 20.
LT-PLAN BT. Tel: 30/277-0081 Tatabánya, Tátra u. 1/A Fax: 34/511-146 2804 Tatabánya, Pf. 406. E-mail: lt.plan@citromail.hu Zirc Városi Önkormányzat Várszegi Bernadett irodavezető 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Tisztelt Várszegi Bernadett! A lakóterületen folytatható állattartás ügyében az alábbi szakmai véleményt, gondolatsort küldöm az Önkormányzat részére: Az OTÉK az egyes területfelhasználási módok, övezetekben elhelyezhető épületek közt állattartó épületet sehol sem nevesít, csak mezőgazdasági célú épületet, mert az állattartást mezőgazdasági tevékenységként kezeli. Gazdasági célú állattartás, mezőgazdasági üzemi tevékenység korábban a gazdasági területeken belül szerepelt, most már a különleges beépítésre szánt területek közé sorolandó. A falusias lakóterületben a lakóépülettel együtt engedélyezhető állattartó épület, de a kertvárosias lakóterületen az elhelyezhető épületek közt már nem említ állattartó épületet az OTÉK. Lényeges különbség a két építési övezet között, hogy a falusias lakóterület egy mezőgazdaságra épülő életmódot tételez fel, és nagyméretű telkeket. 1000-3000 m2-en másképp jelentkeznek a környezeti hatások, mint a sűrűbb beépítésű, 500-800 m2-es kertvárosias lakótelkeknél. Ha nem egylakásos a telek beépíthetősége, akkor rögtön konfliktust jelent, hogy egyik lakó akarja, a másik nem, ugyanígy egy telektömbön belül, hogy egyik telken akarnak állatot tartani, a másikon nem, és akkor másképp fogják a zavaró hatásokat megítélni. Az állattartás és a velejáró trágyakezelés szükségszerűen szaghatással jár, a legyek sem állnak meg a telekhatárnál, de járhat zajjal és egyéb környezetterheléssel is. A kisméretű telkeken betarthatatlan a szükséges védőtávolság lakó - és állattartó épületek közt. Az OTÉK 36. (5) bekezdés az önkormányzati állattartási rendeletbe sorolta az állattartás feltételeinek szabályozását, nem a HÉSZ-be, viszont azóta magasabb jogszabályként megszületett az állategészségügyet szabályozó törvény, ami miatt, az ütközések elkerülésére általában hatályon kívül helyezték az önkormányzat állattartási rendeletét. Most a magasabb, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok kereteit betartva dönthet az önkormányzat állattartó épület építhetőségéről. Ilyen döntést az építési hatóság be tud tartani, de a lakosság soraiban támadó, és elkerülhetetlen feszültség a város jegyzője asztalára fog kerülni, hogy döntse el, hogy jogos a panasz, vagy sem. Az elmúlt évben már végrehajtottunk egy HÉSZ módosítást, amelyben olyan telektömbökben is lehetővé tettük az állattartást, ahol korábban nem volt engedélyezve, de ezek
a nagyobb telkes, lazább beépítésű, és nem központi fekvésű övezetek voltak. Minden további kiterjesztése az állattartásnak már szakmailag támogathatatlan. Az állami főépítész már azt sem támogatta, csak azzal tudtuk elfogadtatni, hogy a környezetvédelmi hatóság hozzájárult, és a kialakult állapotra hivatkoztunk. További terjeszkedését az állattartásnak már a hatóságok sem fogják támogatni, és környezeti hatástanulmányt készíttetnek minden érintett övezetre, ami költséges is, és előre borítékolható, hogy bebizonyíthatatlan, hogy nincs zavaró hatással, vagyis a módosítást el fogják utasítani. Javasolom, hogy az Önkormányzat álljon el az állattartás további kiterjesztésének szándékától. 2012-03-14 Tisztelettel László Tibor településrendezési vezető tervező