A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1.

A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990

A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 Ismertető leltár Összeállította Jároli József Gyula 2006

Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. Sorozatszerkesztő: Erdész Ádám Szerkesztette: Erdmann Gyula Lektorálta: Takács Edit Készült a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatásával nka Hemttu Kuiiurüis Alap Kiadta a Békés Megyei Levéltár Felelős kiadó: Erdész Ádám Készült a Békés Megyei Levéltár nyomdájában Műszaki szerkesztő: Kálmán Magdolna Borítóterv: Kállai Julianna ISBN 963 7239 480

Tartalom Bevezető gondolatok 7 A tanácsok működésének történeti áttekintése 9 A tanácsi ügyiratkezelésre vonatkozó legfontosabb ismeretek 17 A megyei tanács munkájára vonatkozó napirendek a párttestületek irataiban.. 47 A Békés Megyei Tanács levéltára 55 XXIII. 21. A Békés Megyei Tanács iratai 1950-1990 55 XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 1950-1990 59 XXIII. 23. A Békés Megyei Tanács V. B. Egyházügyi Titkárának iratai 1952-1990 62 XXIII. 24. A Békés Megyei Tanács V. B. Jogi Irodája iratai 1959-1990 (1991) 63 XXIII. 25. A Békés Megyei Tanács V. B. szaktitkárainak iratai 1980-1990 63 XXIII. 26. A Békés Megyei Tanács V. B. Honvédelmi Bizottsága iratai 1968-1990 64 1. A Békés Megyei Tanács V. B. apparátusának iratai 65 XXIII. 6. A Békés Megyei Tanács V. B. Titkárságának iratai 1950-1990 65 XXIII. 10. A Békés Megyei Tanács V. B. Személyzeti Osztálya iratai 1950-1953 68 2. Az igazgatási szakigazgatási szerv iratai 69 XXIII. 7. A Békés Megyei Tanács V. B. Igazgatási Osztálya iratai 1950-1990 69 3. A munkaügyi szakigazgatási szerv iratai 71 XXIII. 17. A Békés Megyei Tanács V. B. Munkaügyi Osztálya iratai 1950-1990 71 4. A tervgazdálkodási és statisztikai szakigazgatási szerv iratai 72 XXIII. 11. A Békés Megyei Tanács V. B. Tervosztálya iratai 1951-1990 72 5. A pénzügyi szakigazgatási szerv iratai 74 XXIII. 1. A Békés Megyei Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya iratai 1950 1990 74 6. Az építési, közlekedési, községgazdálkodási szakigazgatási szerv iratai 79 XXIII. 14. A Békés Megyei Tanács V B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya iratai (1949) 1950-1990 79 XXIII. 18. A Békés Megyei Tanács V. B. Kommunális Osztálya iratai 1950-1953 80

7. Az ipari szakigazgatási szerv iratai 81 XXIII. 16. A Békés Megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya iratai 1950-1990 81 XXIII. 19. A Békés Megyei Tanács V. B. Élelmiszeripari Osztálya iratai 1952-1957 83 8. A kereskedelmi szakigazgatási szerv iratai 84 XXIII. 3. A Békés Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztálya iratai 1950-1990 84 XXIII. 4. A Békés Megyei Tanács V. B. Begyűjtési Osztálya (Begyűjtési Hivatal) iratai 1951-1957 86 XXIII. 15. A Békés Megyei Tanács V. B. Felvásárlási Osztálya iratai 1957-1966 87 9. A mezőgazdasági szakigazgatási szerv iratai 88 XXIII. 2. A Békés Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya iratai 1950-1990 88 XXIII. 9. Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem Békés Megyei Központja, utóbb Békés Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Igazgatóság Gépállomási Osztálya iratai (1948) 1950-1955 91 10. Az egészségügyi, szociálpolitikai szakigazgatási szerv iratai 92 XXIII. 12. A Békés Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya iratai 1950-1990 92 11. A művelődésügyi szakigazgatási szerv iratai 94 XXIII. 13. A Békés Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya iratai 1950-1990 94 XXIII. 20. A Békés Megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya iratai 1952-1957 97 12. A sportigazgatás iratai 98 XXIII. 5. A Békés Megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sportbizottsága iratai 1950-1954 98 A Békés Megyei Tanács és V. B. tisztségviselői és osztályvezetői 1950-1990... 99 A Békés Megyei Tanács tanácsülést jegyzőkönyveiben szereplő napirendek... 107 Die Aktén des Rates des Komitates Békés 1950-1990 203

Bevezető gondolatok Segédletünk a Békés Megyei Tanács négy évtized során keletkezett történeti értékű iratairól kíván tájékoztatást adni. A levéltár birtokába került iratanyag középszintű rendezése az elmúlt években befejeződött. E nagy munka elvégzését, a tanácsi fondok lezárását az tette lehetővé, hogy a megyei önkormányzat az irattári iratok selejteztetése után, a megmaradó történeti értékű iratanyagot a tanácskorszak végéig, átadta a levéltárnak. Az iratok rendezése lehetővé teszi, hogy a teljes megyei tanácsi levéltár a kutatás rendelkezésére álljon. A hagyományos egy osztály egy fond rendszert alkalmaztuk, olyan osztályok esetében, ahol az osztály működése más osztályokba való beolvadás nélkül szűnt meg, meghagytuk a külön fondba sorolást. (Pl. népművelési osztály.) Azokban az esetekben, amikor az osztály neve változott, de hatásköre alapvetően nem módosult, egy fondnak vettük az osztály anyagát, utalva arra, hogy milyen változás következett be. Az osztályok tagolódása a három tanácstörvény (1950., 1954., 1971.) és az egyes szaktárcák rendeletei, utasításai alapján többször változott. A harmadik tanácstörvényt követően érezhetően nagyobb tere nyílt az önállóbb tanácsi munkának a tanácstestület és a vb számára is. A tanács és vb működését szervezési és működési szabályzat, az egyes szakosztályok működését pedig ügyrend szabályozta. A három magas szintű jogszabály fokozatosan teret engedett egyes helyi kezdeményezéseknek, de mégis megállapítható, hogy a tanácsok kettős alárendeltsége, amely ugyan szintén fokozatosan halványodott a négy évtized során, a lényegi, döntő ügyekben szűk mozgásteret biztosított. A négy évtized alatt fokozatosan javult a tanácsi iratok, így a tanácsülési és vb-jegyzőkönyvek információ értéke is. Szervezési, átszervezési kérdésekben viszont az első két évtizedben gondban voltunk, mert számos olyan intézkedés történt, amelynek nincs nyoma a levéltárba került iratokban. Ugyanakkor egyre javuló színvonalúak azok az előterjesztések, amelyek a hosszú távú intézkedéseket előzték meg. A testületekben folyó vita sokszor formális, de a kritikus '50-es években is egyre többször hangzanak el olyan hozzászólások, amelyek a kor valós problémáit vetik fel és nem valamiféle politikai forgatókönyv típusos frazeológiáját visszhangozzák. A tanács- illetve vb-tagok számos olyan megoldandó feladatra hívták fel az illetékesek figyelmét, amelyek egy része máig sem valósult meg. (Egészségügyi ellátás egyes gondjai, infrastruktúra elmaradottsága, a népességmegtartó erő stb.) Az iratanyag történeti értékű része viszonylagos teljességben maradt meg. A tanácsülési és a vb-jegyzőköny vek sorozata hiánytalan, a rezervált iratok a titkárság kezelésében azonban csak 1956-tól maradtak meg selejtezett állapotban. (Amióta a levéltárak ezeknek az iratsorozatoknak a selejtezését is ellenőrizhetik, számos - a korabeli szabályzatok szerint kiselejtezhető, de történeti értékkel rendelkező iratanyagot sikerült megmentenünk.) A szakosztályok selejtezett iratanyaga egyenetlen, ez függ-

vénye a változó selejtezési előírásoknak és az iratkezelés változó színvonalának. A legnagyobb hiány a személyzeti iratokban van, mert 1956-ban, majd 1990-ben az érdekeltek a személyi anyagot megkapták; így a hivatalviselők listájának összeállítása, osztályvezetői szintig, alapos kutatómunkát igényelt. Szerencsére a pénzügyi osztály illetményszámfejtő kartonjai megmaradtak, és az 1960-as évekig számos használható adatot tartalmaznak. (Levéltári átvételére még a '70-es években került sor, mert a megyei tanács központi irattárában elfekvő iratokból a hozzájuk forduló ügyfeleknek nem adtak igazolást a tanácsi dolgozók, inkább a levéltárhoz irányították őket.) A levéltárba került iratanyag ismertetése előtt röviden szólunk a hivataltörténeti előzményekről, a tanácsalakulásról, a menet közbeni változásokról a tanácstörvények, a Szervezeti és Működési Szabályzatok információi alapján. Ugyanitt szólunk a tanácsi munka pártirányításának néhány jellemzőjéről, az MSZMP illetékes megyei szervei, majd az apparátusi pártbizottság anyagában található, a kutatás számára számításbajöhető iratokról. Külön fejezetben foglaljuk össze az iratkezeléssel kapcsolatos ismereteket, hiszen a kutatók és a szakma számára egyaránt fontos, hogy milyen rendszert alkalmazott a kezelési gyakorlat. A tanácstestület, a vb és a szakosztályok anyagának ismertetése elsősorban a kutatói tájékozódást kívánja segíteni. Az egyes fondok középszintű rendezettsége ellenére az áttekintő raktári jegyzékek nem egyenlő mélységben adnak tájékoztatást a fondképző levéltárba került anyagáról, így a segédletünk a rendezettség jelenlegi szintjét tükrözi. A tanácsi fondok ismertetése után a hivatalviselők névsorát közöljük, az elnökök, elnökhelyettesek, vb-titkárok és az osztályvezetők hivatali idejének sorrendjében. Az adatokat igyekeztünk minél pontosabban megadni, de olyan eset is előfordul, amikor csak az évet tudjuk, közelebbi dátum nem derül ki az iratokból. Az ismertetés végén a megyei tanács tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendjét közöljük, a tanácsülések időrendjében; a tanácsülés dátuma mellett a napirend címét, az előadóját, a tárgyban hozott határozat számát. A különösen fontosnak minősíthető napirendeknél zárójelben közöljük a kutatás számára eligazító információkat is.

A tanácsok működésének történeti áttekintése A tanácsi igazgatás általános áttekintése kapcsán szólnunk kell a vonatkozó szakirodalom néhány, legfontosabbnak ítélhető munkájáról. Az igazgatástörténet legteljesebb összefoglalásának A magyar igazgatás szervei" sorozat keretében A tanácsigazgatás szervei 1950-1970" címmel összeállított, Müller Veronika főszerkesztésében megjelent lexikont kell tekintenünk. Ebben az első két tanácstörvény (1950., 1954.) és a kapcsolódó jogszabályi anyag alapján alapos összefoglalást kapunk, természetesen a lexikon műfajnak megfelelő formában. A címszavak a következők: tanács, tanácsszervezet, tanácstestület, vb, állandó bizottság(ok) - a megyei tanács állandó bizottságai, a vb elnöke, elnökhelyettese és titkára, a vb szakigazgatási szervei - a megyei tanács szakigazgatási szervei: begyűjtési osztály, bér- és munkaügyi előadó, beruházási igazgatóság, megyei döntőbizottság, egészségügyi osztály, élelmiszeripari osztály, építési és közlekedési (építési, közlekedési és vízügyi) osztály, igazgatási osztály, ipari és kereskedelmi osztály, ipari osztály, kereskedelmi osztály, kommunális osztály, egészségügyi és népjóléti osztály, közlekedési osztály, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, mezőgazdasági osztály (mezőgazdasági igazgatóság), munkaerő-gazdálkodási (munkaügyi) osztály, művelődésügyi osztály, népművelési osztály, oktatási és népművelési osztály, oktatási osztály, pénzügyi osztály, személyzeti és oktatási osztály, személyzeti osztály, terv- és statisztikai osztály, tervosztály, testnevelési és sportbizottság, testnevelési és sporttanács, város és községgazdálkodási osztály (VKG). A megyei levéltárak kiadványai közül a Zala Megyei Levéltárét kell megemlítenünk. Káli Csaba: A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990" (1991) című tanulmányában a rendszerváltásig követi a tanácsrendszerben bekövetkezett változásokat. (Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000., szerk.: Molnár András, 195-225.) A tanácsok működésének az előbbinél vázlatosabb összefoglalását vehetjük kézbe a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár 1997-ben megjelent kiadványában (Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése 1001-1995). A lexikon jellegű országos és megyei feldolgozások után kell említenünk Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945-1960)" című monográfiáját (Bp. 1962.). Szemléletét, politikai elemzéseit már túlhaladta az idő, azonban adatanyaga, a jogszabályok számbavétele ma is jól használható a kutatás számára. Különösen vonatkozik ez a kötet függelékére, amelyben különböző statisztikai összeállítások mellett megtaláljuk a szakigazgatási szerveknek a második tanácstörvényt követően kiadott működési szabályzatait és ügyrendjeiket, a tanácsokkal kapcsolatos fontosabb jogszabályok jegyzékét az 1950. január 1. és 1951. június 30. közötti időszakról.

A második tanácstörvény megjelenése után a Minisztertanács Titkársága külön kötetben közreadta A Tanácstörvény és végrehajtási utasításai" című, több kiadást is megért összeállítást. (II. kiadása: Bp., 1956.) Ebben az alkotmány, az 1954. évi X. törvény a tanácsokról, valamint a tanácsokra vonatkozó, a kötet lezárásáig keletkezett különböző szintű jogszabályok szövegei találhatók meg az egyes szakosztályok szervezeti és működési szabályzataival bezárólag. A második tanácstörvény teljes anyaga, az újabb jogszabályokkal együtt jelent meg egy vaskos kötetben, 1963-ban. (A tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok. Szerk.: Besnyő Károly, Bp. 1963.) Az 1963. január 15-én lezárt gyűjtemény már a tanácsok szerteágazó tevékenységével kapcsolatos különböző szintű jogszabályokat is tartalmazza (munkajogi szabályok, államigazgatási eljárásra vonatkozó törvény, a tanácsok gazdasági tevékenységére, az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok, a minta iratkezelési szabályzat stb.). A harmadik tanácstörvény (1971. évi I. törvény) hivatalos fórumon közzétett anyaga mellett Fonyó Gyula összeállításában látott napvilágot a Az 1971. évi I. törvény és végrehajtási rendelkezései" című kiadvány (Bp., 1971.). Ebben a törvény mellett a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácsi szervezési és működési szabályzat elkészítéséhez kiadott utasítása is megtalálható. 1986-ban új, módosított kiadása jelent meg a Kisjogszabály sorozat" egyik köteteként (összeállítója dr. Csiba Tibor). Ebben, az 1985. május 31-én lezárt jogszabálygyűjteményben már benne szerepelnek azok az új jogszabályok is, amelyek az előző kiadás után keletkeztek. A kutató számára különösen fontos információkat ad A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1973. MT TH számú utasítása (TK 1.) a tanácsok, a vb-k, a tanácsi tisztségviselők, a tanácsi bizottságok és a vb szakigazgatási szervei vezetőinek feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét tartalmazó jegyzék közzétételéről." A terjedelmes jogszabály a tanácsi munka szinte teljes keresztmetszetét átfogja, eligazítva a kutatót is abban, hogy a témájához szükséges iratanyagot milyen tanácsi szinten, melyik fondképző anyagában lelheti fel. Ennek alapján állították össze a harmadik tanácstörvény rendelkezései szerint készített szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) a tanácstestületek stb. számára. Népszerűsítő formában szól a III. tanácstörvényről a dr. Fonyó Gyula szerkesztette A Tanácstörvényről" című, Budapesten 1971 -ben megjelent kiadvány. Ez elsősorban a tanácstagoknak, népfront aktivistáknak készült, azonban a mai kutató is haszonnal forgathatja, hiszen a tanácsrendszer működésének, a jog- és hatásköröknek az ismerete jelentősen megkönnyíti a tájékozódást a tanácsi iratokban. A harmadik tanácstörvényt módosító különféle jogszabályok a Minisztertanács Titkársága által évenként kibocsátott Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye" című kiadvány köteteiben is megtalálhatók. Mivel 1970-ig a tanácsok működésének minden fontos momentumát lexikonszerű feldolgozásban megtaláljuk A tanácsigazgatás szervei 1950-1970" című kötetben, a fenti sorozat további köteteiben található joganyagról teszünk említést. Az 1983. évi kötet tartalmazza a járási hivatalok megszüntetésével kapcsolatos tanácstörvény módosítást: 1983. évi 26. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról és az egyes hatáskörök rendezéséről (158-160. old.). Ugyanitt olvasható a fenti jogszabály nyo-

mán hozott elnöki tanácsi határozatok szövege is. (18. sz. hat. községek alakításáról, egyesítéséről stb., 19. sz. hat. egyes nagyközségek várossá nyilvánításáról, 21. sz. hat. egyes bíróságok összevonásáról, a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területének megállapításáról (járásbíróságok megszüntetése). AzET 23/1983. sz. hat. rendelkezik a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és a városkörnyéki községek kijelöléséről. Békés megyében Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Sarkad köré szerveződtek a városkörnyéki községek. 1984-ben született meg az 1984. évi 22. számú törvényerejű rendelet az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról, amelynek végrehajtásában a tanácsok is érdekeltek voltak, mint vállalatalapítók (120-123. old.). Az 1985. évi IV. törvény a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról, továbblépést jelent a tanácsok tevékenységének szabályozásában, a helyi tanács felelősségét és döntési jogosultságát, a lakosság érdekeinek képviseletét hangsúlyozva (41-42. old.). A helyi kezdeményezés, a döntések megvalósításához szükséges eszközök megteremtése érdekében módosítja a törvény számos ponton a tanácsok hatásés feladatkörét, meghatározva, hogy milyen jogosítványokat nem ruházhat át a vb-re vagy a szakigazgatási szervekre. (Ehhez a jogszabályhoz kötődik a 25/1985. (V. 6.) MT számú rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet módosításáról.) Az 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról a tanácsokat is a jogalkotók között sorolja fel, a tanácsrendeletek okából. Az 1987. évi 21. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, a kétszintű igazgatás bevezetéséről határoz (241. old.): a megyei tanács alá rendeli a nagyközségi, községi tanácsok törvényességi felügyeletét, végrehajtó bizottságaik irányítását stb. A végrehajtást szabályozó 63/1987. (XII. 2.) MT számú rendelet Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyét jelölte ki a kétszintű irányítás bevezetésére. A joganyag tanulmányozása mellett több helytörténeti kiadvány, levéltári iratismertető szolgálja a kutatómunkát. Ezek közülmegemlítendő a tanácsok megalakításának negyedszázados évfordulójára összeállított Békés megyei tanulmánykötet, A tanácsok Békés megyében 1950-1975" címmel (Békéscsaba, 1975.). Az öttagú szerkesztőbizottság által jegyzett kötet tanulmányai a tanácsalakulás történeti eseményeit, a tanácsi munka legfontosabb területeit mutatják be. A Dokumentáció" című fejezetben az 1950-es alakuló tanácsülések jegyzőkönyveiből válogatott néhányat az összeállító. Itt közli a kötet az 1950-ben először megválasztott tanácstagok névsorát, a megyétől a községekig bezárólag. (Sajátos probléma volt azonban az, hogy a levéltárba került iratanyagból nem egy helyütt hiányzik a tanács alakuló jegyzőkönyve, s így csak közvetett adatokból lehetett a listákat összeállítani.) A kötet szerkesztői a jubileumi évben, a megyében működő tanácstagok névsorának összeállításával is nagy szolgálatot tettek az utókornak, hiszen később már igen sokrétű és alapos kutatást igényelt a névsorok összeállítása. A levéltáros szakma számára ma is zsinórmértékül szolgál a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei sorozatában A helytörténetírás levéltári forrásai" című többkötetes összeállítás. A tanácskorszakot is tárgyaló III. kötet Gazdag István szer-

kesztésében az 1944-1971 közötti időszak fondképzőit ismerteti. Igen alapos szervtörténeti leírásai, a feladat- és hatáskör-összegzési munkák során is alapvető segítséget adtak. A tanácsi iratanyag feldolgozása során összeállított úgynevezett témakatalógusok a kutató számára igen jól használható segédleteknek bizonyulnak. Témakatalógust elsősorban a tanácsülési vagy a vb-jegyzőkönyvekhez célszerű készíteni. Több levéltár rendelkezik már ilyen adatbázissal. Mi itt a Csongrád Megyei Levéltár kiadványainak a Segédletek sorozatában megjelent A Csongrád Megyei Tanács V. B. ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa 1950-1970" című kötetet emeljük ki. Papos Mihály munkájában az egyes végrehajtó bizottsági határozatok tárgyát, határozati számát adja meg, rövid regesztaszerű összegzéssel. A Békés Megyei Tanács 1950-1990 között készült tanácsülési jegyzőkönyveiről is készült hasonló adatgyűjtés, kötetünk mellékletében közöljük. Magyarországon a háborút követő években közel ötéves átmeneti - de a Vörös Hadsereg és az MKP által burkoltan, de egyértelműen uralt - időszak után vált egyértelművé, hogy a nyugati hatalmak hozzájárulásával a szovjet mintájú társadalmi berendezkedés valósul meg. A szovjet kezdeményezésre végrehajtott földreform, majd 1947-ben a Kominform döntése nyomán az ipari üzemek, bankok államosítása alapjaiban változtatta meg az ország gazdasági és tulajdoni struktúráját. 1948 nyarán a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülése után megteremtődött az egypártrendszerű diktatúra politikai feltétele is. 1949-ben újabb országgyűlési választások" eredményeként a Magyar Dolgozók Pártja által létrehozott Népfront jelöltjeiből összetevődő országgyűlés révén a szovjet mintájú egypártrendszerű diktatúra az alkotmányos-jogi kereteket illetően is kiteljesedett. Az 1949. augusztus 20-án kihirdetett alkotmány (1949. évi XX. törvény) az új politikai berendezkedés jogi alapjait teremtette meg. Az államhatalom helyi szervei az alkotmány megállapítása szerint a megyei, járási, városi és községi tanácsok lettek. (V. fejezet 30-35.. E fejezetben rögzíti az alaptörvény a tanácsok feladatait, a vb-re vonatkozó alapvető megállapításokat, majd rendelkezik a tanácsokról és a vbkről alkotandó külön törvényről. Ennek folyományaként született az 1950. május 18- án kihirdetett 1950.1. törvény a helyi tanácsokról.) A polgári kori törvényhatósági közigazgatástól mind szellemében, mind szervezetében és gyakorlatában lényegesen eltért az új rendszer. Amíg a törvényhatóságok az állami szabályozás keretein belül önállóan látták el feladatukat, a főispán egész tevékenységükre kiható ellenőrzési jogosítványa mellett, a szakfeladatokat az állami szervek látták el, szervezetileg függetlenül az önkormányzatoktól. A kapcsolatot a megyék és a törvényhatósági jogú városok gyakorlatában a két terület között a közigazgatási bizottság jelentette. A tanácsok esetében a tanácstestület feladata lett (volna) az önkormányzatiság megvalósítása, míg a végrehajtó bizottság a hatósági feladatok kézbentartásával, a szakigazgatási szervek útján irányította az állami feladatok végrehajtását. A demokratikus centralizmusnak" megfelelően a vb-k a felettes tanács végrehajtó bizottságának, illetve az ország minisztertanácsának voltak alárendelve. A helyi tanácsok megalakulása három szakaszban történt; az elsőben 1950. jú-

nius 15-én szervezték meg a megyei tanácsokat. Békésben is ezen a napon alakult meg a megyei tanács Békéscsabán, az új megyeszékhelyen. (A tanácsalakulás előtt Békés megye területe is változott, székhelyét pedig Gyuláról 1950. március 16-ával Békéscsabára helyezték át. A 4343/1949. MT sz. rendelet döntéseként Békés megyéhez csatolták a szomszédos Bihar megyéből a régi Cséffa-Nagyszalontai járás Magyarországra eső területét Sarkadi járás néven, az egykori Csanád megyéből pedig a Battonyai és a Mezőkovácsházi járás községeit. Szolnok megyéből Dévaványa és Ecsegfalva, Csongrád megyéből pedig Kardoskút került át Békés megyébe. A történeti Békés megye községei közül Öcsödöt Szolnok megyéhez csatolták. Az 1950-es év tavaszi hónapjai az új megyei igazgatás megszervezésével teltek el, hiszen a csatlakozó területek átvétele, a személyi kérdések elintézése a tanácsalakulás előtt még a régi vármegyei keretek között zajlott le.) Az 1950. június 15-én megalakult megyei tanács megválasztotta a megyei vb-t, és e testület tagjai sorából a tisztségviselőket. A tanács elnöke a vb elnöke lett, akinek feladatköre mindkét testületre kiterjedt, azonban a tényleges intézkedéseket mint a vb elnöke tehette. A tanácsok megszervezését a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet szabályozta az első tanácstörvény felhatalmazása alapján. Békés megyében 80 főből álló tanácsot kellett szervezni, amelyhez 43 póttag beállítása társult. Az első ülésen részt vevő tanácstagokat a Magyar Függetlenségi Front megyei szervezetének javaslatára delegálták a testületbe. A tanácstestületnek 13 főből álló vb-t kellett alakítania a rendelet szerint. Ugyanez a jogszabály meghatározta a tanács és a vb legfontosabb feladatait, a melléklete pedig a megyei tanács és végrehajtó bizottsága ügyrendjét tartalmazta. Ebben a jogszabályban történik intézkedés arról is, hogy a hatósági jogkört ellátó vb milyen hivatali szervezet élén álljon: 11 osztályt kellett alakítani (pénzügyi, terv és statisztikai, igazgatási, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, építésügyi, közlekedési, oktatási és népművelési, közegészségügyi és népjóléti, munkaerő-gazdálkodási osztály). A tanács, a vb és a szakigazgatási szervek a rendelet 1. (4) a. pontja alapján a megyében működő korábbi önkormányzat összes szervei, valamint az állami feladatokat ellátó helyi szervek működését váltották föl. A 160/1950. (VI. 14.) MT sz. rendelet a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának és osztályainak belső szervezetéről, ügyköréről és egyes hatásköri szabályokról tartalmaz rendelkezéseket. Ez az első jogszabályi szabályozása az egyes osztályok munkájának, a későbbiek során az egyes szakminiszterek bocsátanak ki az osztályok ügyköreire vonatkozó rendeleteket. Az első tanácstörvény a tanács és a vb szerepkörében a vb-nek tulajdonít nagyobb jelentőséget, mert a szabályozás szerint a tanácsülések szüneteiben a vb hozhatott a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben is döntést. Ez az általános helyettesítő jogkör a túlzott decentralizálás következménye, mert az országos hatóságok, minisztériumok így akarták elérni a szakirányítás hatékonyságának érvényesülését. Adódott ez abból, hogy a tanács kettős alárendeltségben volt, hiszen egyrészt az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, majd rövid ideig a Belügyminisztérium gyakorolta a főfelügyeletet a megyei tanácsok munkája felett. A vb pedig elvileg a tanács, illetve a főfelügyeletet ellátó szerveknek volt alárendelve. A delegált megyei tanácstagok helyett az 1950-ben elfogadott törvény értelmé-

ben október 22-én történt meg a tanácstagok választása. Az immár választott tagokból szerveződött új tanácstestület 1950. november 8-án tartotta alakuló ülését. A második tanácstörvényt (1954. évi X. törvény) 1954. szeptember 25-én hirdették ki. Az új szabályozás az előzővel szemben kiemelte a tanács, mint választott államhatalmi szerv szerepét, a tanácsi testület elsődlegességét. Megszüntette a vb általános helyettesítő jogkörét, a tanácstestület tagjaiból állandó bizottságokat hozott létre, jogkörüket kibővítve, szélesebb társadalmi bázisra támaszkodhattak. Kimondta, hogy államhatalmi szervet csak felsőbb államhatalmi szervek irányíthatnak. A megyei tanács eszerint az Országgyűlés és az Elnöki Tanács irányítása alatt állt. A vb mint általános hatáskörű államigazgatási szerv a Minisztertanácsnak alárendelve működött. A tanács ugyanakkor utasíthatta a vb-t, így e testület kettős alárendeltségben működött. A második tanácstörvény azáltal biztosította a vb-k általános irányító szerepét, hogy a nekik alárendelt, de kettős alárendeltségi viszonyban álló szakigazgatási szerveknek önálló hatósági jogkört adott. (Az első tanácstörvény szerint csak a vb-nek volt hatósági jogköre, a szakigazgatási szervek ilyen funkciójukban a testület nevében jártak el.) A szakosztályok kettős alárendeltségét egyrészt a vb velük kapcsolatos jogosítványai jelentették, másrészt munkájukat az illetékes szakminiszter vagy országos főhatóság által kiadott utasítások szabályozták. A meglehetősen nehezen áttekinthető, túlbürokratizált alá-, fölérendeltségi és utasítási viszonyokban egy biztos pont volt: az Országgyűlés, a Minisztertanács munkáját egyaránt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s főként Politikai Bizottsága irányította. Ugyanez volt a helyzet a megyei pártbizottság és a megyei tanács vonatkozásában is, illetve alsóbb szinteken is. így aztán a pártapparátus lényegében egy külön centralizált államhatalmi és államigazgatási vertikumot alakított ki az országban. A döntő szó mindig a párté volt, azaz pl. az MDP KV Mezőgazdasági Osztályának vezetője de facto főnöke volt a földművelésügyi miniszternek. A tanácsok államhatalmi jellegének megfelelően a második tanácstörvény szabályozta a tanácsoknak alá nem rendelt helyi szervekkel való kapcsolatot is (bíróság, nem tanácsi vállalatok, szövetkezetek stb.): a tanácsoknak az e szervekkel való együttműködés során elő kellett mozdítaniuk az egész állami tevékenység összhangját területükön. (Ezért e helyi szervek vezetőit a munkájukkal kapcsolatos tanácsülési témáknál meg kellett hívni, és időnként beszámoltatták őket tevékenységükről.) A tanácstörvény felhatalmazása alapján az 1954. évi 16. NET sz. határozat intézkedett többek között a megyei tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. A határozat részletesen kifejti a tanácsülés működésére vonatkozó szabályokat (a testület összehívásának rendszeressége, a meghívottak listája, az összehívás módozatai stb.). Ugyanitt történik intézkedés a tanácsülés előkészítésére, az ülések lebonyolítására vonatkozóan, külön részletezve a tanácsüléseken készítendő jegyzőkönyv tartalmi és alaki kellékeit. Az új tanácstörvény a vb és a szakapparátus munkáját is továbbfejlesztette. Az 1099/1954. (XI. 28.) MT sz. határozat tartalmazta többek között a megyei vb működésére vonatkozó előírásokat. A rendelet részletesen meghatározza a vb feladatkörét, elsőként a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a vb szakigazgatási szervei munkájának irányításával, ellenőrzésével, Összehangolásával, az alája

rendelt vb-k munkájának irányításával, segítésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyeket. A jogszabály részletesen előírja az ülés előkészítésének, az ülés lebonyolításának szabályait, részletesen ismerteti az üléseken készítendő jegyzőkönyvek tartalmi és formai kérdéseit. A tanácstörvény és a végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok mellett elkészültek a titkárság és a szakigazgatási szervek (osztályok, csoportok) szervezeti és működési szabályzatai, amelyeket az egyes szakminisztériumok állítottak össze. A szabályzatok különböző fejezetei meghatározzák az adott osztály feladatköreit és szervezetét. Ezt követően az osztály általános feladatairól történik intézkedés, majd a következő fejezetekben az egyes szervezeti egységek feladatainak részletes kifejtésére kerül sor. A szabályzatok az ágazatra vonatkozó fontosabb jogszabályok jegyzékével zárulnak. E dokumentumok ismerete a kutató számára is fontos, hiszen a feladatok és hatáskörök ismeretében tudja eldönteni, hogy melyik szakigazgatási szerv iratanyagában találhat a témájával összefüggő forrásokat. A harmadik tanácstörvény (az 1971. évi I. törvény) újraszabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. Az előzőekhez képest a legjelentősebb változás a tanácsok jellegének meghatározásában történt. Eszerint a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. Ez a változtatás azt jelentette, hogy a tanácsok munkájában a korábbinál jóval nagyobb szerepet kellett kapnia az önkormányzati jellegnek, amely a tanácsok növekvő önállóságát és öntevékenységét célozta. Ez természetesen azzal járt együtt, hogy a helyi igényeket figyelembe vevő tanácstestületi döntésekhez a szükséges gazdasági eszközöket is biztosítani kellett. Ezért a tanácsok szabadabb kezet kaptak a tervezésben, az anyagi eszközök felhasználásában. A törvény ismét rendelkezett arról, hogy milyen területeken működjenek tanácsok, a helyi tanácsok (község, nagyközség, város) mellett külön kategóriaként sorolja fel a megyei tanácsokat és a fővárosi tanácsot. A járásokban a törvény előírása szerint már nem alakultak tanácstestületek és vb-k, csupán igazgatási területi egységként maradtak meg a járások. A járási hivatalok a megyei tanácsok területi szakigazgatási szerveiként működtek 1983. december 31-ig, amikor is működésüket megszüntették, helyettük a városkörnyéki községek rendszerét állították föl, majd a tanácskorszak utolsó éveiben a kétszintű közigazgatás létrehozásával a nagyközségeket is közvetlenül a megyei tanács alá rendelték. A törvény újraszabályozta a tanácsok feladatait is: a tanács képviseli - úgymond - a lakosság érdekeit, gondoskodik a jogszabályok végrehajtásáról, a központi állami célkitűzések végrehajtásáról, biztosítja az államigazgatási feladatok végrehajtását, érvényre juttatja a nemzetiségek jogait, szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában. A tanács országos jelentőségű kérdéseket is megvitathat, javaslatokat terjeszthet fel központi szervekhez. Gondoskodik a megye településeinek fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás, kommunális, kereskedelmi ellátást, és egyéb szolgáltatásokat. A tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik, maga határozza meg fejlesztési programját, költségvetését, középtávú pénzügyi tervét. Ugyanakkor a tanács vállalatokat és intézményeket is létesíthet a lakossági igények kielégítésére.

A tanácsok pártirányítása a döntő ügyekben továbbra is egyértelmű volt, de a tanácsok bizonyos mértékig nagyobb mozgásteret kaptak. A tanácstörvény végrehajtásáról a 11/1971. (III. 31.) Korm. sz. rendelet mint végrehajtási rendelet intézkedik. A harmadik tanácstörvény és a későbbiekben született módosításai részletesen meghatározzák mind a tanácsok, mind a végrehajtó bizottságok tevékenységét. A tanácstörvény és a végrehajtási utasítás felhatalmazza a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökét a tanácsok szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos irányelvek kiadására (30-5/1971. T.K. 19. MT TH számú utasítás). Ez a jogszabály a törvényben keretjelleggel meghatározott feladat- és hatáskörökben a tanács és a vb, valamint a szakigazgatási szervekre vonatkozó előírásokat alapul véve ad irányelveket ahhoz, hogy az egyes tanácsok sajátos helyzetüknek, vállalt feladataiknak és körülményeiknek megfelelő szervezeti és működési szabályzatot alkothassanak. A szakigazgatási feladatokat ellátó osztályok munkáját ügyrend szabályozta, amelyet már a tanács hagyott jóvá s nem az illetékes szakminiszter adott ki. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) viszonylag széles mozgásteret biztosított a tanácsoknak, esetleges helyi módosítása, indokolt esetekben, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást tett lehetővé. Jóváhagyását a Minisztertanács Tanácsi Hivatala végezte. A Békés Megyei Tanács első önállóan készített Szervezeti és Működési Szabályzatát 1971. október 20-án fogadta el a testület. Ebben a tanácsülés, a vb, a tanácsi bizottságok, a titkárság és a járási hivatal működésére vonatkozóan találunk részletes helyi szabályozást. 1976. február 26-án az érvényben lévő SZMSZ hatályosulásáról tárgyalt a testület; az egyik sarkalatos pont a vb-nek átruházott tanácsi hatáskörökkel kapcsolatos döntés volt. A következő módosítást az 1988. március 24-i tanácsülés fogadta el. Ekkor megszüntették az SZMSZ rendelet jellegét, és az időközben bekövetkezett változásokat beépítették a szabályzatba. Az ügyrendi bizottság javaslata alapján új, egységes szövegű szabályzat jött létre. 1989 nyarán, a június 22-i tanácsülésen a szakigazgatási szervek korszerűsítésével kapcsolatos döntések miatt kellett átdolgozni a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Végleges szövege a 105/1989. (IX. 21.) tanácsi határozattal 1989. szeptember 21-én született meg, amely már a tanácsülés, a vb és a szakosztályok új feladat- és hatáskörét határozta meg. Megvalósulása azonban a szakigazgatási szervek átalakítását leszámítva nem történt meg, hiszen az átmeneti politikai helyzetben hosszú távra érvényes döntést már nem lehetett hozni. A testület utolsó tanácsülését 1990. szeptember 20-án - tehát már a szabadon választott parlament és kormány működése alatt - tartotta, amelyen már részt vettek a politikai fordulat óta megalakult pártok képviselői is. Az apparátus azonban tovább működött a megyei közgyűlés megalakulásáig.

A tanácsi ügyiratkezelésre vonatkozó legfontosabb ismeretek A tanácsok működése során az elmúlt negyven év alatt nagy mennyiségű történeti értékű iratanyag keletkezett. A megyei és az alárendelt tanácsok jogszabályok által meghatározott rendszerben kezelték irataikat. Ezek a rendszerek időnként változtak a kor követelményeit többé-kevésbé követve. A kutató számára is szükséges az iratkezelési rendszerek vázlatos ismerete, mert ennek birtokában tud tájékozódni az egyes tanácsi fondképzők iratanyagában. A szervezeti változások, a hatáskör és az ügyrend ismerete mellett ezek az információk fontosak a kutató számára. A tanácsokhoz, így a megyékhez is a felsőbb hatóságoktól, alárendelt szervektől, magánszemélyektől, esetenként az adott tanácsi szervezeten belülről is érkezhettek iratok, amelyeket az illetékes szervezeti egység nyilvántartásba vett, vagyis iktatott, majd hozzáfogott az ügy intézéséhez. Az iktatás rendszerének kialakításakor Békés megyében kétféle megoldást alkalmaztak: 1. Minden szervezeti egység 1957-1980 között külön iktatta a hozzá érkezett iratokat, külön iktató-, mutatókönyvet vezetett (decentralizált iktatás). 2. 1980- tól minden iratot egy központi iktató irodában iktattak, itt vezették az iktató- és mutatókönyveket, később áttértek a számítógépes iktatásra (centralizált iktatás). Nyilvántartásait a rendezés során a megyei tanács igazgatási osztálya iratai között helyeztük el, hiszen az iratkezelés, irattározás felügyelete ennek az osztálynak volt a feladata. A hivatalhoz érkező ügyek iratai egy vagy több iratdarabból, aktából állnak. Az egyes ügyek iratainak nyilvántartásba vétele két alapvető rendszer szerint történhetett: 1. Az adott ügyben keletkező valamennyi aktát évenként és egyenként különkülön beiktatják. Az ügy intézése akár éveken át is tarthatott. Az egy ügyben keletkezett összes iratból a csatolás révén állt össze az ún. ügyirat. Ez a közigazgatásban 1949 előtt használt alapszámos iktatási rendszer. A tanácsi igazgatás nem ezt a rendszert alkalmazta. 2. 1949-ben vezették be a Botár Olivér által összeállított úgynevezett rendszámos iktatási és irattári rendszert. Ez a közigazgatási számrendszernek nevezett szisztéma nem évenként 1-gyel újrakezdődő, folyamatos iktatószámokkal operált, hanem az iratokat az ügyek tárgya szerint csoportosította. Mivel minden azonos tárgyú ügy egy rendszámot kapott, ezért a nyilvántartás alapja nem az akta, hanem az ügyirat lett. A rendszámok az igazgatásban előforduló valamennyi ügytípust felölelték, közigazgatási ágazati bontásban. Az ágazatokon belül a rendszámok osztályok, alosztályok, csoportok szerint határozták meg az egyes ügyek besorolását, azaz az ügyiratok helyét. A besorolás alapja a decimális rendszer, a 4 vagy 5 jegyű rendszám első vagy első két száma az osztályt, a második, vagy harmadik az alosztályt, az utolsó két számjegy pedig az ügycsoportot jelenti. Mivel az egyes egységeket két szám is jelentheti (így a rendszám lehet 5 jegyű is), a decimális rendszer nem következetes. A közigazgatási szakosztályok nevének ismerete a legfontosabb információkat adja meg a kutatónak.

0000 Alkotmány, közjog, államigazgatás és külügy 1000 Vallás, tudomány, művészet 2000 Igazságügy 3000 Szociális gondoskodás és egészségügy 3600 Közmunka és középítésügy 4000 Állambiztonság, honvédelem 5000 Közbiztonság, közrend és rendészeti igazgatás 6000 Pénzügyek, nemzetgazdaság 7600 Közlekedés, fuvarozás és hírtovábbítás 8000 Földművelés, mezőgazdaság, őstermelés 8800 Közellátás 9000 Ipar, bányászat 10000 Állami gazdálkodás ellenőrzése, anyagelosztás és ármegállapítás Az egyes közigazgatási osztályok alapján iktattak a megyei tanácsi szakosztályok is, természetesen ők már az alosztályok, csoportok számait is használták, hiszen egyedi ügyeket regisztráltak. A rendszám tehát áll egy négyjegyű (esetenként ötjegyű) számból, amely az ügy ágazati besorolását, közigazgatási osztályát, alosztályát, ügycsoportját adta meg. Pl. 5237 községnevek, helynevek megállapítása stb. A Békés Megyei Tanács V. B. Titkársága irataiban található négy Békés megyei új község végleges nevének megállapítására vonatkozó 1950. évi iratok a következő rendszámokon találhatók: 5237-2/1/1950. Pusztaecseg-Ecsegfalva, 5237-4/1/1950. Szabadkígyós, 5237-6/1/1950. Kamut, 5237-7/1/1950. Kardoskút. A perszámok az jelzik, hogy az egyedi ügyet a rendszámon belül milyen sorszámon iktatták. Egy sorszámon 4 iratpárt tarthattak nyilván, ha már 5. iratforduló is volt, akkor a továbbiakat már ún. iratjegyzéken tartották nyilván. A második perszám az iratjegyzék számát jelenti. A rendszámok bontására az abc betűit, vagy egyéb jelzőszámokat is alkalmazhattak. Példa a rendszám felépítésére: 5237-4/1/1950. Szabadkígyós nevének végleges megállapítása 5237^4/1/1950. az iktatás sorszáma (alszám) a rendszámon belül 5237-4/1/1950. az iratjegyzék száma, amelyre az 5. aktát iktatták 5237 közigazgatási csoport (községnevek és helynevek megállapítása, új községek alapítása) 5200 közigazgatási alosztály (vármegyék, városok, községek közigazgatása) 5000 közigazgatási osztály (közbiztonság, közrend, rendészeti igazgatás) A rendszámokhoz kötődő ügyeket ún. ügynyilvántartó lapon, iktató kartonokon iktatták, amelyek a fenti adatokat és az ügyirat tárgyát is tartalmazták. Ezért ehhez az önmutatós rendszerhez nem készült külön tárgy-, személynév mutatókönyv. A keresett rendszámokat tartalmazó kartonok egyenkénti átnézésével lehet kikeresni a megfelelő ügyet. A rendszámos iktatási rendszert a minisztériumok, országos főhatóságoktól a községi tanácsokig egyaránt alkalmazták, a leiratot stb. megküldő hatóság fel

is tüntette az aktán, milyen rendszámon kell nyilvántartani az érkeztetett ügyiratot. Az egész rendszer áttekintését, alkalmazását Botár Olivér: Magyar közigazgatási számrendszer (Bp., 1949.) című segédlete tartalmazza, amelyben, alfabetikus sorrendben is megtaláljuk a legfontosabb ügycsoportokat. (Természetesen ezt használták a korabeli iktatókban is, de a kutató számára is hasznos segédlet.) 1950-ben Botár Olivér munkájaként megjelent a számrendszer magyarázó kötete is, amely mintegy elméleti alapvetését jelenti a rendszernek. A rendszámos iktatás hátrányait, a nem teljesen decimális rendszer okozta besorolási nehézségek kiküszöbölését célozta a 178/1951. (IX. 30.) MT számú rendelet Az állami szervek iratainak csoportszámos nyilvántartása" címmel. (Megjelent a Belügyi Közlöny 1951. december 12.1. évf. 28. számában.) A csoportszámos rendszer útmutatója, amelyet ugyancsak az előbbi Belügyi Közlöny tartalmazott, részletes kezelési utasításokat adott az új kezelési rendszer használatával kapcsolatban. Az 1952. január 2-ától bevezetésre került csoportszámos iktatás sokban hasonlatos az előzőhöz, azonban annak hiányosságait - a szándék szerint - korrigálva adott új rendszert. A sorozatos közigazgatási változtatások, átszervezések ideje volt ez, azonban a változásokat a rendszámrendszer nem tudta rugalmasan követni, mert egy adott közigazgatási struktúrát vett alapul. A csoportszámos iktatás a tárgyi (funkcionális) elvet követte, ami lehetővé tette, hogy a funkciókat, ügyköröket ne kelljen átcsoportosítani, ha egy-egy közigazgatási átszervezés történt. Az egyes tárgyak decimális rendszerbe sorolása is következetesebb volt, az iratkezelés során nem kellett minden alkalommal mind a négy számjegyből álló csoportszámot használni. (A csoportszám első tagja a főcsoportot, a második a csoportot, a harmadik szám az alcsoportot jelentette.) Itt azonban az iktatószám következetesen a csoportszámból, a csoportszámon belüli sorszámból és négy alszámból állt, mert itt ugyanis minden iratfordulót alszámokkal láttak el, míg a korábbi rendszerben csak az ötödiktől kezdték az alszámok adását. A rendelet útmutatója részletesen közli a csoportszámok rendszerbeli tagolódását, a betűrendes felsorolását is. A jogszabály lehetőséget biztosított arra is, hogy az iktatást végző kezelőiroda számára az országosan egységes csoportszámsorból helyben összeállítható legyen a munkájukban használatos csoportszámok listája, és ennek alkalmazásával történjék meg az iratok nyilvántartásba vétele. Példa a csoportszám felépítésére: 9525 Anyakönyvi okiratok kiállítása 9520 alcsoport (anyakönyvezés) 9500 csoport (személyi állapot ügyei) 9000 főcsoport (rendészet, igazságügy) Az iktatás itt is ügynyilvántartó kartonokon történt, a kartonok sorrendjét a csoportszámok sorrendje határozta meg. Az egyes csoportszámokon belül ábécé vagy egyéb tagolási lehetőséget is használtak. A kartotékrendszeren kívül, az ügyirattal együtt került az irattárba az iratjegyzék. A tíz tárgyi alapon kialakított főcsoport: 1. Államhatalmi és államigazgatási (költségvetési) szervek, vállalatok (gazdálkodó egységek) általános ügyei

2. Tervügyek 3. Pénzügy 4. Bányászat, kohászat, nehézipar 5. Könnyűipar, helyi ipar, építésigazgatás 6. Mezőgazdaság 7. Közlekedés, hírközlés, belkereskedelem, élelmezés 8. Szociális, egészségügyi és kulturális ügyek 9. Rendészet, igazságügy 0. Nemzetközi együttműködés, honvédelem Az egyes szakigazgatási szervek irataiban szereplő legfontosabb rendszámok, csoportszámok Vb-titkárság Rendszámok 1950-1951 0060 Közszolgálat 0341 KSH 1210 Tanügyi igazgatás 5201 Vármegye stb. területszervezési ügyek 5204 Vármegyei önkormányzat megalakulása, működése 5205 Városi önkormányzat megalakulása, működése 5206 Községi önkormányzat megalakulása és működése, 5209 Közigazgatási bizottság ügyei 5210 Vármegyei közigazgatás 5213 Törvényhatósági bizottság ügyei 5214 Vármegyei szabályrendelet 5215 Vármegyei alkalmazottak létszám megállapítása 5216 Vármegyei alkalmazottak személyi, szolgálati ügyei 5220 Vármegyei háztartás 5221 Vármegye költségvetése, zárszámadása 5223 Vármegye tárcavagyona 5224 Vármegyei üzemek, intézmények 5230 Községi közigazgatás 5231 Községi határozatok 5234 Községi szabályrendeletek 5235 Községi alkalmazottak létszám megállapítása 5236 Községi alkalmazottak személyzeti és szolgálati ügyei 5237 Községnevek, helynevek megállapítása, új községek alapítása 5241 Községi költségvetés, zárszámadás 5257 Városi alkalmazottak személyi, szabadság ügyei 5261 Városok költségvetései és zárszámadásai 5632 Országos jellegű társadalmi egyesületek ellenőrzése

5639 Vallási jelegű egyesületek ellenőrzése 5644 Állattenyésztő és állatvédelmi egyesületek ellenőrzése 6260 Közalkalmazotti illetmények 6363 Párbér 7143 Vásárügyek, piaci árusítás 7500 Szövetkezetügyek 7606 Államépítészeti Hivatal személyzeti és szolgálati ügyei 7650 Közúti közlekedés 7664 Közigazgatási műszaki bejárás 7700 Járműigazgatás, szállítás 7706 Gépjármű igazgatás személyi, szolgálati ügyei 7726 Gépjármű üzemanyag 7727 Gépjármű műszaki ügyei 7754 Uszómunkagépek felügyelete 7800 Vasúti közlekedés 8002 Földművelésügyi Minisztérium szolgálati ügyek 8007 Mezőgazdasági Igazgatóságok ügyei 8050 Mezőgazdasági tanfolyamok 8130 Ingatlanforgalom, tagosítás 8602 Állatorvosi közszolgálat 8720 Erdőbirtok-politika 8770 Ár- és belvízvédelem 8780 Öntözés 8800 Közellátás 8830 Közellátási közigazgatás 8900 Közellátási forgalomszabályozás 8911 Gabona-, kukoricabeszolgáltatás 8970 Tej, tejtermék forgalma Csoportszámok 1952-J 956 1 Államhatalmi és államigazgatási szervek stb. általános ügyei 104 Helyi tanácsok és állandó bizottságok működése 12 Vállalatok szervezése, szervezete 13 Államigazgatási szervek, vállalatok működése és munkaügyei 144 Továbbképzés, szakoktatás 149 Vegyes személyi ügyek 17 Jogügyek 18 Felügyelet, ellenőrzés 187 Működés elleni panaszok 2 Tervügyek 20 Tervgazdálkodás általános ügyei 202 Statisztika, adatszolgáltatás 22 Termelés feltételeinek javítása, termelés tervezése 23 Beruházás, felújítás

25 Anyaggazdálkodás 27 Munkaerő-gazdálkodás 3 Pénzügyek 31 Költségvetés 322 Bérek 323 Egyéb járandóságok 326 Nyugdíj stb. 34 Közadó bevételek 344 Közadók behajtása 36 Vállalati pénzgazdálkodás 5 Könnyűipar, helyi ipar, építés igazgatás 61 Földrendezés 62 Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek 6263 Tsz-ek egyéb ügyei 63 Mezőgazdaság gépesítése 65 Állattenyésztés 66 Erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat 68 Vízgazdálkodás 7 Közlekedés, hírközlés, belkereskedelem, élelmezés 71 Közlekedés igazgatás általános ügyei 73 Közutak, hidak 76 Posta, hírközlés 79 Élelmezés 791 Mezőgazdasági termékek begyűjtése 8 Szociális és kulturális ügyek 809 Lakásgazdálkodás 82 Közegészségügyi felügyelet, járvány elleni védelem 84 Közoktatásügyi igazgatás 85 Oktatás, nevelés 87 Népművelés 872 Sajtóügyek 88 Testnevelés és sport 89 Vallásügyek 91 Igazgatásrendészet 93 Egyéb rendészet 94 Rendőrhatósági intézkedések és kihágások 95 Személyi állapot ügyei 01 Külügyi igazgatás Igazgatási osztály Rendszámok 1950-] 951 0060 Közszolgálat 0064 Köztisztviselői illetmény

0069 Köztisztviselő szabadsaga stb. 0370 Tervhivatal 0372 Beruházások engedélyezése, tervgazdálkodás 0622 Nemzetközi jogi szerződések 0706 Külföldi okiratok beszerzése magánfél részére 1100 Vallás, tudomány, művészet, népművelés 1210 Tanügyigazgatás 1223 Altalános iskolák anyagi ügyei 1610 Könyvtárak, levéltárak 2252 Törvényesítés házasságkötéssel, atyai elismerés 2360 Kisajátítás 2904 Alapítványok ügyei 3044 Fürdők 3061 Népjóléti tervelőkészítés 3170 Gyógyszertárak, gyógyszerészek ügyei 3172 Gyógyszertárak felállítása, áthelyezése 3366 Állami gyermekmenhelyek és állami gyermekotthonok igazgatása és felügyelete 3652 Tervgazdálkodás, építkezés 3653 Közületi építkezések 3700 Építésügyi igazgatás 3743 Építkezési engedélyek 3815 Tanyás települések korszerű kialakítása 3820 Városrendezés 3910 Közmunka igazgatás 3920 Munkaügyek 4149 Hősi temetők ügyei, sírok, emlékművek 5020 Belügyi szervezés, sajtó, propaganda 5110 Anyakönyv, választójog és az országgyűlés működése 5120 Állampolgárság 5123 Honosítási ügyek 5160 Gyámsági és gondnoksági ügyek 5162 Árvaszéki, gyámhatósági alkalmazottak személyi és szolgálati ügyei 5164 Kiskorúak, gondnokoltak gyámsági ügyei 5204 Vármegyei önkormányzat alakítása és működése 5223 Vármegye tárcavagyona 5230 Községi közigazgatás 5234 Községi szabályrendeletek 5237 Községnevek és helynevek megállapítása, új községek alapítása 5250 Város- és községigazgatás 5255 Városok szabályrendeletei 5264 Városi üzemek, intézetek és intézmények 5431 Rendőri felügyelet és kitiltás 5571 Adománygyűjtés és adománygyűjtési engedély