Beszámoló a Magyar Parazitológusok Társasága 1973-1975. évi tevékenységéről * Dr. NEMESÉRI László főtitkár "The activity of the Hungarian Society of Parasitologists in years 1973-1975." Nemeséri, L. - Parasit. Hung. 9. 111-116. 1976. ABSTRACT. Report of the general secretary presented at the General Meeting of the Hungarian Society of Parasitologists held in Budapest on 4th December, 1975. It accounts on all revelant activities of the HSP in the last three-year period. Elöljáróban azt hiszem túlzás nélkül megállapítható, hogy fiatal, mindössze 12 éves múltra visszatekintő Társaságunknak egy tevékeny, sokoldalú, munkában és eredményekben gazdag trienniumáról számolhatok be a közgyűlésnek. Beszámolómat 3 fejezetre tagolva fogom ismertetni. Először foglalkozom a szervezeti kérdésekkel, majd a társadalmi-tudományos tevékenységünkkel és végül a nemzetközi kapcsolatokkal. Ami a szervezeti kérdéseket illeti, a következőket mondhatom. 1972 végén Társaságunknak 206 rendes tagja es 2 pártoló tagja volt. Nyilvántartásunkat felülvizsgálva sajnálattal állapítottuk meg, hogy tagtársaink egy része évek óta nem tett eleget a Társaságunk tagságával együtt önkéntesen vállalt tagdíjfizetési kötelezettségének és nem vett részt rendezvényeinken. Ezeknek a tagoknak 1975 januárjában levelet írtunk és felkértük őket, hogy tagdíjukat 3 hónapon belül fizessék be. A tagdíjfizetés nem teljesítését úgy értelmezzük, hogy érdeklődési területük megváltozott és a jövőben nem kivannak Társaságunk tagjai között szerepelni. Minthogy 33 tagtárs a megadott határidőig nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, ezért őket - az alapszabályunk értelmében - tagjaink soraiból 1975. évi hatáuyal kizártuk. Tekintettel arra, hogy 1975-ben 11 új tagtárs kérte felvételét Társaságunkba, ezért a jelenlegi taglétszámunk 184 fő. Az ez évi 30. - Ft-os tagdíjat eddig a tagság 7 5%-a fizette be. Talán nem lesz érdektelen, ha néhány statisztikai adatot is elmondok tagságunk összetételéről. Társaságunk tagjai közül 98 áuatorvos, 40 biológus-zoológus, 31 orvos, 15 egyéb képesitésű", éspedig mezőgazdasági mérnök, vegyészmérnök, gyógyszerész, stb. Tagjaink közül 40 nő és 144 férfi. A tagság területi eloszlása a következő: Budapesten lakik 73, vidéken pedig 111 tagtárs. Itt említem meg, hogy a megválasztott elnökség összetételében a mult évben némi változás történt, ugyanis dr. PELLERDY László meghalt, dr. SOOS Árpád egyéb irányú elfoglaltsága miatt lemondott, ezért helyükbe dr. MOLNÁR Kálmánt és. dr. MURAI Évát kooptáltuk. A pártoló tagok száma ötre nőtt. Az eddigi Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalaton és a Budapesti Vegyimüveken kívül a pártoló tagok sorába lépett a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár és a Kőbányai Gyógyszerárúgyár. A pártoló tagok számának növekedése folytán Társaságunk a befizetett tagdíjakból tartja fenn magát. Ettől függetlenül Társaságunk gazdasági ügyeire vonatkozó felügyeletet az MTA Elnöki Titkársága, az igazgatási felügyeletet az MTA Tudományos Testületi Titkársága, a szakmai működésének felügyeletét pedig az MTA Agrártudományok Osztálya látja el. köz Előadás az MPT 1975. december 4-én Budapesten megtartott vezetőségválasztó gyűlésén.
Vizsgáljuk meg ezután, hogy milyen mértékben sikerült a Társaság elnökségének - amely kéthavonként rendszeresen ülésezett - megvalósítani az alapszabályzatban lefektetett feladatainkat, azaz társadalmi-tudományos uton elősegíteni, támogatni hazánkban a parazitológia fejlődését, figyelembe veve az elmelet es a gyakorlat egységének kialakitasat. A Társaság három évi munkásságát először abból a szempontból nézzük meg, hogy az egyes szakmai rendezvények hogyan szolgálták a tudományos és a gyakorlati célkitűzéseink realizálását. Tevékenységünk középpontjában a részint Budapesten, részint vidéken szervezett rendezvények álltak, amelyek a parazitológiai tudomány szakmai kérdéseinek műhelyeivé váltak. Több ankétunkat a MAE Állatorvosok Társaságának szakosztályaival, a Megyei Állategészségügyi Állomásokkal és a TIT megyei szervezeteivel közösen szerveztük, abból a célból, hogy más egyesületek szakembereinek a figyelmét is felkeltsük a parazitológiai problémák iránt. Rendezvényeink témáit lehetőleg úgy választottuk meg, hogy azok az állatorvosi, orvosi és faunisztikai parazitológia aktuális protozoológiai, helmintológiai és entomológiai problémáihoz kapcsolódjanak, továbbá ismertetésre kerültek a hazai parazitológiai kutatómunka során elért eredmények. Szaküléseink vitafórumot teremtettek az országban elszórtan, különböző munkaterületeken dolgozó parazitológusok számára és tudományágunk ujabb eredményeinek népszerűsítésére is. A kialakult viták hozzájárultak ahhoz, hogy a témakörben kialakulhasson a helyes, korszerű álláspont. Az elmúlt három év folyamán szervezett rendezvényeinket nem fontossági, hanem kronológiai sorrendben fogom ismertetni. 1973-ban az Állatorvosok Társaságával közösen Budapesten a szarvasmarha-hypodermatosisról rendeztünk ankétot, amelyen előadások hangzottak el a hypodermatosis elleni védekezés lehetőségeiről, valamint a hypodermatosis leküzdésének szervezéséről hazánkban. Az ankéton részt vett és felszólalt HIEPE professzor, az NDK Parazitológiai Társaságának elnöke is. Az ankét jelentősen hozzájárult a hypodermatosis elleni tervszerű országos akció meginditásához. Szombathelyen a piroplasmosisról rendeztünk ankétot, amelyen a piroplasmosis történetéről, mai jelentőségéről és az ellene való védekezés szervezéséről esett szó. Ezen az ankéton részt vett és előadást tartott az Akadémia vendégeként PETROVIC akadémikus, belgrádi egyetemi tanár, a Jugoszláv Parazitológusok Társaságának alelnöke és előadást tartott a jugoszláv parazitológiai kutatások helyzetéről. A következő, 1974-es esztendő jelentős évforduló megünneplésének előkészítése jegyében kezdődött. Március 22-én, Társaságunk fennállásának 10. évfordulója alkalmából bensőséges hangulatú ünnepig közgyűlést rendeztünk, amelyen beszámoló hangzott el a Társaság 10 éves tevékenységéről, majd a magyar parazitológia jövőbeni feladatairól. Az ünnepi közgyűlésen került sor a Társaság emlékérmének megalapítására és első adományozására. Elnökségünk a BORSOS Miklós Kossuth-dijas szobrászművész által készített emlékérmet első alkalommal dr. LORINCZ Ferenc professzornak, Társaságunk tiszteleti elnökének adományozta. Ugyanekkor kapták meg 123-an a jubileumi társasági jelvényt azok a hűséges tagtársak, akik legalább 5 éve tagjai a társaságnak, és nem volt tagdíjhátralékuk. Ezután került sor Társaságunk első tiszteleti tagjának megválasztására. A 60. születésnapját ünneplő Ján HOVORKA akadémikust, a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Helmintológiai Intézetének igazgatóját, a Kassai Állatorvostudományi Főiskola parazitológus professzorát, a Csehszlovák Parazitológusok Társasága alelnökét választottuk tiszteleti tagnak. HOVORKA akadémikus tiszteleti tagsága és az erről szóló díszoklevél annak a szoros baráti, szakmai kapcsolatnak a kifejezője, amely a csehszlovák és a magyar parazitológusok között a múltban kialakult, és amelyből a jövőben is jelentős eredmények születhetnek. Végül a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyet elküldtünk az Akadémiának, az Egészségügyi Minisztériumnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Kulturális Minisztériumnak és az Oktatási Minisztériumnak. A határozatra kapott válaszokból az derült ki, hogy az illetékes főhatóságok igyekeznek megoldást keresni a felvetett problémákra. A környezetvédelem ma már egyike azoknak a fogalmaknak, amelyek a szakembereket a legszélesebb körben foglalkoztatják, ezért júniusban Körmenden "Környezetvédelem a
biológiai ártalmakkal szemben a mezőgazdasági nagyüzemekben" címmel rendeztünk szakülést, amelyen külföldi vendégként jelen volt VASZILEV akadémikus Szófiából, BREZA dr. és PODHAJECZKY dr. Kassáról, továbbá SZELAGIEWICZ-CZOSNEK doktornő Lengyelországból. VASZILEV akadémikus azokról a helmintózisokról tartott előadást, amelyek un. nem specifikus gazdákban fordulnak elő, BREZA dr. a csehszlovákiai helmintozoonózisokról, PODHAJECZKY dr. pedig az izom-trichineuák kimutatásáról beszélt, A magyar előadók a fontosabb hazai helmintozoonózisokról, majd pedig a gümőkórról, a bruceuosisról és a salmonellosisról tartottak előadást. A szakülés alapján megállapítható, hogy a nagyüzemi koncentrált áuattartás következtében a biológiai szennyező anyagok óriási mennyiségben halmozódnak fel a környezetben, pl. a szakosított sertéstelepek meuett a híg trágyából szinte tavak alakulnak, amelyek Salmonella-forrásként az ember egészségét is fenyegetik. A másik tanulság, hogy a paraziták un. nem specifikus gazdáinak a száma nagyobb, mint a specifikusaké. Az ember több állati parazitának pl. a Toxocara canisnak, Neoascaris vitulorumnak paratenikus gazdája lehet. Októberben Szekszárdon rendeztünk kétnapos igen jól sikerült ankétot a parazitózisok elleni gyógyszeres védekezés aktuális kérdéseiről, amelyen Társaságunk tagjain kivül reszt vettek a vendéglátó Tolna megye, továbbá mas megyék állatorvosai, orvosai és külföldi vendégként T. E. GIBSON, a Weybridge-i Központi Állategészségügyi Intézet tudományos főmunkatársa, az anthelmintikus terápia illusztris szakértője, aki "A gazdasági haszonállatok helmintózisai elleni gyógyszeres védekezés" címmel tartott értékes bevezető előadást. Ezután az ankét résztvevői előadásokat hallottak a gyógyszeres kezelés általános elvi kérdéseiről, a magyar antiparazitikumokról és használatukról, az állatorvosi és az orvosi parazitózisok gyógyszeres terápiájának hazai helyzetéről. A szakmai program kiegészítője volt az antiparazitikumokat bemutató gyógyszerkiállitás, amelyen a hazai gyógyszergyárakon kívül részt vett a Burroughs Wellcome cég is. Az előadások és a termékeny vita után az ankét résztvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelynek illetékes szervekhez ajánlásként való eljuttatásával Társaságunk mint társadalmi szerv kívánt hozzájárulni a parazitológia egyes kérdéseinek megoldásához. Az ankéton elhangzott előadások igen bőséges kivonata - mintegy 40 oldalon - megjelent a Magyar Állatorvosok Lapjában, s ezért elnökségünk tagjának, dr. HOLLO Ferenc főszerkesztőnek ezúton is hálás köszönetünket fejezem ki. Az előadásokat tartalmazó különlenyomatokat tagjainknak díjtalanul elküldtük. 1975 júniusában Veszprémben rendeztünk ankétot a taeniidosisok köz- és állategészségügyi kérdéseiről. Az előadók ismertették a cysticercosis és az echinococcosis országos elterjedtségét és kártételét a vágóhidi adatok alapján, vázolták azokat az igazgatási feladatokat, amelyek a cysticercosis és az echinococcosis elleni védekezésben időszerűek, ismertették az Echinococcus granulosusszal mesterségesen fertőzött kutyákban az uj galandféreg-ellenes szerek hatékonysági vizsgálatának eredményeit, és foglalkoztak a humán echinococcosis laboratóriumai diagnosztizálásának a problémáival. Társaságunk kezdeményezése alapján remélhető, hogy a köz- és az állategészségügyi szakemberek öszszehangolt közös erőfeszítésével az ankét új, ígéretes szakasz kezdetét jelentette hazánkban a taeniidosisok elleni tervszerű védekezésben. Októberben Budapesten rendeztünk ankétot, amelynek tárgya a féregélősködők rendszertana és ökológiája volt. Sajnos a külföldi vendé g-előadó, RIZSIKOV akadémikus mas iranyu elfoglaltsága miatt nem vehetett részt az ankéton, ezért előadását elküldte; ez a szovjet helmintológiai expedíciókkal és a Szovjetunió helmintofaunájával foglalkozott. További előadások hangzottak el ökológiai és faunisztikai kérdésekről. A mostani közgyűlésünkön a parazitológia aktuális és igen érdekes témáiról, a sarcosporidiosisról és a toxoplasmosisról hangzanak majd el előadások. Az ankéton kivül a három év folyamán tudományos ülést összesen 9 alkalommal rendeztünk. A tudományos ülések témái igen változatosak voltak. így ismertetésre került a humán demodicosis előfordulása hazánkban; az Ascaris lumbricoides fertőzöttség felszámolásának lehetősége; a peremlyukkártya alkalmazása a parazitológusok területi munkájában; a Paramphistomum-fajok problematikája; a nippostrongylusok immunogenitásának kvantitatív vizsgálata patkányban; a Toxocara canis lárvájának viselkedése az egér paratenikus gazdában; nyul-modell az Ascaris suum fejlődésének és terápiájának tanul-
mányozására; az enterobiosis elleni védekezés korszerű szemlélete; mebendazollal szerzett tapasztalatok az enterobiosis gyógykezelésében; az Enterobius vermicularis terjedése porfertó'zéssel tornaórák alatt; a tetvesség problematikájának világhelyzete; a hazai Siphonaptera-kutatások múltja és jelene; a hypodermatosis elleni korszerű védekezés tapasztalatai; a hazai pocokfajok galandférgei; az Abate szúnyoglárva-irtószer vízi környezetre gyakorolt hatása; a humán scabies ujabb problémái; gyors emésztési eljárás az izomtrichinellák kimutatására; vizsgálatok a Dursban csótányírtó szerrel, és végezetül, vizsgálatok a Khawia sinensis hazai elterjedtségéről. Összesitve, a 3 év alatt szervezett 17 rendezvényünkön végeredményben 78 értékes parazitológiai tárgyú előadás hangzott el, ami már önmagában is figyelemre méltó. Az előadásokból mindnyájan sokat tanulhattunk. Az ankétokon és a tudományos üléseken elhangzott előadások anyaga nyomtatásban is megjelent, vagy meg fog jelenni a Parasitologia Hungarica-ban, a Magyar Állatorvosok Lapjában, az Acta Veterinaria-ban és egyéb folyóiratokban. Az MTA Agrártudományok Osztálya 1974-ben munkabizottságot hozott létre (elnöke dr. KASSAI Tibor, tagjai dr. JANKÓ Mária, dr. MURAI Éva, dr. NEMESÉRI László) azzal a feladattal, hogy mérje fel a parazitológia jelenlegi hazai helyzetét és tegyen javaslatot a tudományágazat egészséges fejlődését biztosító intézkedésekre. A munkabizottság által elvégzett helyzetelemzés alapján az Agrártudományok Osztályának az Orvosi Osztály és a Biológiai Osztály képviselőivel kibővitett osztályülése megvitatta a parazitológiai kutatás és a gyakorlati munka időszerű problémáit. Az elfogadott határozat értelmében az osztályülés konkrét javaslatokat tett a parazitológiai tudomány eredményeinek felhasználásában érdekelt felügyeleti szerveknek, éspedig az Akadémiának, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, az Egészségügyi Minisztériumnak, az Oktatási Minisztériumnak és a Kulturális Minisztériumnak a tudományág fejlesztését szolgáló intézkedések megtételét. Társaságunk egyéb tevékenységével kapcsolatosan megemlítem, hogy a Társaság és a Természettudományi Múzeum közös folyóirata, a Parasitologia Hungarica, amely magyar és idegennyelvü parazitológiai közleményeket és referatum-gyujtemenyt közöl, a Népművelési Propaganda Iroda kiadásában 1973-ban 28 iv terjedelemben 600 példányban, 1974- ben 20 ív terjedelemben 700 példányban jelent meg, az 1975. évi kötet pedig 14 ív terjedelemben, 700 példányban fog megjelenni. Nem rajtunk és nem az igen gondos szerkesztőkön, hanem a szűk nyomdai kapacitáson múlik, hogy folyóiratunk minden évben késve jelenik meg. Az elnökség arra törekszik, hogy a jövőben a Parasitologia Hungarica nyomdatechnikailag igényesebb formában, évente két füzetben határidőre jelenjen meg. Ezúton is köszönjük dr. KASSAI Tibor és dr. MURAI Éva szerkesztők nagy szorgalommal és hozzáértéssel végzett munkáját. Az elnökség az un. Tájékoztatót a 3 év folyamán 8 alkalommal jelentette meg. Ismeretes, hogy 19 72 tavaszán a Tájékoztató kiadásával kettős célt tűztünk ki magunk elé. Az első az volt, hogy folyamatosan tájékoztassuk Társaságunk tagjait minden olyan aktuális parazitológiai eseményről, amely feltételezésünk szerint a tagságot érdekelheti. A másik cél az volt, hogy a tagság és az elnökség között szorosabb kapcsolatot teremtsünk, mintegy levelezést indítsunk meg, amelynek keretében várjuk tagjaink javaslatait, bírálatát, véleményét, kritikai megjegyzéseit, észrevételeit munkánkról. Sajnos ezt a második célkitűzésünket nem sikerült megvalósítani, ugyanis a 3 év folyamán ilyen irányú megkeresés nem érkezett az elnökséghez. Társaságunk tagjainak névjegyzékét első ízben 1965-ben jelentettük meg. Az első címtár megjelenése óta eltelt 10 év folyamán jelentős változások történtek, ezért az elnökség határozata értelmében 1975-ben újból kiadtuk a tagnévsort, amely ezúttal tartalmazza Társaságunk alapszabályát is. A kiadványt díjtalanul kapják tagjaink. A tagnévsor az 1975 októberi áuapotot rögziti. Remélem, hogy e kiadványunk megfelel feladatának és elősegíti Társaságunk tagjainak közvetlenebb kapcsolatát. Az elnökség igen fontosnak tartotta a paraziták okozta népgazdasági károk csökkentését, a parazitózisok elleni védekezést. Ebből a szempontból jelentősnek ítélhető meg a MEM Állategészségügyi és Elelmiszerhigiéniai Főosztálya által 1973-ban 6 ív terjedelemben m
IctäüutT bfosuf á, aüiely tartalmazza az állatorvosokat érintő parazitológiai tárgyú mi niszteri rendeleteket, miniszteri utasításokat, a MEM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztályának fontosabb rendeleteit, az eddig megjelent 4 parazitológiai vonatkozású Irányelvet, tárgyalja a paraziták ivari produktumainak elpusztításával kapcsolatos fertőtlenitési rendszabályokat, végül pediff éves oarazitológiai munkanaptárt is az állatorvosok részére. Az igen jól sikerült kiadvány segítséget nyújt a gyakorló állatorvosoknak a parazitózisok elleni küzdelem során. A brosúra gondos összeállításáért, szerkesztéséért köszönet illeti elnökségünk tagját, dr. KOLTAI László MEM-főállatorvost. Itt említem meg, hogy az elnökség különféle hatóságok, elsősorban a MEM Állategészségügyi és Elelmiszerhigiéniai Főosztályának felkérésére több ízben foglalt állást a parazitológiával kapcsolatos terminológiai, kutatási, szervezési, terápiai, ökonómiai és egyéb elvi kérdésekben. Vizsgáljuk meg ezután Társaságunk nemzetközi kapcsolatainak alakulását. A beszámolási időszakban Társaságunk nemzetközi tevékenysége igen sokoldalú volt, A Jugoszláv Parazitológusok Társasága és Társaságunk első közös találkozója 1974 októberében Zágrábban került megrendezésre. A rendkívül baráti hangulatú találkozó mintegy 20 jugoszláv parazitológus és 8 tagú magyar küldöttség részvételével zajlott le a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Fakultásán. Az ankét programjában 5 magyar és 3 jugoszláv előadás szerepelt, amelyek a parazitózisokkal kapcsolatos immunbiológiai jelenségek kutatása terén a két országban újabban elért eredményekkel foglalkoztak. A jugoszláv és magyar parazitológusok szakmai megbeszéléseit mindkét Társaság elnöksége rendszeressé kívánja tenni. A legközelebbi közös rendezvényre 19 76 májusában Budapesten kerül sor; programjában a cysticercosis, taeniosis, echinococcosis, trichostrongylidosis szerepel. Ismeretes, hogy Társaságunk tagja a Parazitológusok Világszövetségének, amely jelenleg 33 nemzeti társaság keretében több mint 6000 parazitológust fog össze. A Világszövetség megbízásából a Német Parazitológusok Társasága 1974-ben Münchenben rendezte meg a III. Nemzetközi Parazitológiai Kongresszust, amelyen a világ 77 országából közel 2000 parazitológus gyúlt Össze. Társaságunk 12 tagja vett részt a kongresszuson és összesen 8 előadást tartott. A kongresszuson 7 divizió keretében 8 szekcióban kb. 1800 előadás hangzott el. Összefoglalásként megállapítható, hogy a kongresszus igen tanulságos volt. Átfogó képet nyújtott a parazitológia jelenlegi helyzetéről és betekintést engedett a kutatások jövő irányaiba. A IV. Nemzetközi Parazitológiai Kongresszust a Lengyel Parazitológusok Társasága 1976-ban Varsóban fogja megrendezni. Ugyancsak tagja Társaságunk a Parazitológusok Európai Szövetségének. A Szövetség megbízásából a Jugoszláv Parazitológusok Társasága 1975 szeptemberében rendezte meg a II. Európai Parazitológiai Multikollokviumot a jugoszláviai Trogirban, amelyen kb. 300 parazitológus vett részt. Társaságunk 5 tagja volt jelen a rendezvényen és 5 előadást tartott. A multikollokviumon 7 szekció keretében kb. 200 előadás hangzott el, továbbá 2 kerekasztal megbeszélésre is sor került. A szövetség új elnöke DOBY professzor lett, Társaságunk elnökét, KASSAI dr. -t pedig a szövetség egyik alelnökévé választották. A legközelebbi multikollokvium 1980-ban Angliában lesz. A harmadik nemzetközi parazitológiai szervezet az Állatorvos-Világkongresszus egyik szerve, az Állatorvos-Parazitológusok Világszövetsége, amelynek több mint 300 állatorvos-parazitológus - köztük több magyar - tagja van. A Világszövetség 1973-ban Bécsben rendezte meg VI. Nemzetközi Konferenciáját, amelynek középpontjában a paraziták okozta zoonosisok kísérleti és klinikai vonatkozásai álltak. A konferencián két tagtársunk vett részt és két előadást tartott. A Világszövetség VII. Nemzetközi Konferenciáját néhány nappal a XX. Állatorvos-Világkongresszus után Thesszalonikiban rendezték meg 1975 júliusában 39 országból érkezett 150 résztvevővel. A Konferencián társaságunk két tagja vett részt és egy előadást tartott. A szövetség új elnöke GAAFAR prof. lett, és egyik alelnökévé KOBULEJ professzort választották meg. A VIII, Konferencia 1977-ben Ausztráliában lesz megtartva. A szintén Thesszalonikiban sorra került XX. Állatorvos - Világkongresszus parazitológiai szekciója keretében összesen 40 előadás hangzott el, köztük két tagtársunk előadása.
Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy dr. PELLERDY "László, elnökségünk tagja, 1974. szeptember 6-án, 66 éves korában elhunyt. Még együtt volt velünk Münchenben a ín. Nemzetközi Parazitológiai Kongresszuson. Szeptember 1-én az NSZK-ban gépkocsi-szerencsétlenség érte, majd néhány nap múlva meghalt. PELLERDY dr. 33 éven át foglalkozott parazitológiával, és ezen belül legtöbbet a coccidiumokkal. Tudományos pályájának csúcsát jelentette a két kiadásban angol nyelven megjelent "Coccidia and Coccidiosis" c. kézikönyve. Tájékoztatónkat nagy ügybuzgalommal O szerkesztette. Hamvait 1974. november 12-én helyeztük örök nyugalomra a Rákoskeresztúri temetőben. Társaságunk nevében tiszteleti elnökünk, dr. LORINCZ Ferenc professzor búcsúzott az elhunyttól. 1974. december 24-én halt meg dr. BABOS Sándor, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézetének ny. tudományos főmunkatársa. Betegsége viszonylag fiatalon nyugdíjba kényszerítette, váratlan halála mégis mindenkit megrenditett, BABOS dr. egyik alapitó tagja volt Társaságunknak és hat éven át tagja volt az elnökségnek. Az elmondottak nem kívántak teljes képet adni Társaságunk sokrétű tevékenységéről. Eredményeink alapján azonban annak a meggyőződésemnek adhatok kifejezést, hogy az elnökség az elmúlt 3 év folyamán céltudatosan igyekezett szolgálni azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály számunkra előír. Folytatva az 1964-ben elkezdett munkát, Társaságunk most is eredményes időszakot zár le. A beszámolóban azonban az eredményeken kívül nem szóltam arról a sok munkáról, fáradságról, erőfeszítésről, ami tulajdonképpen a 3 év történetében is benne van, hiszen mindnyájan önzetlenül, hivatásunkból kifolyólag végeztük tevékenységünket. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy sikeresen műveltük szakterületünket. Bizakodással tekinthetünk a jövőbe is, de nem elbizakodottan, hiszen ami ma még elegendőnek tűnik, az holnap már kevésnek bizonyulhat, ezért az új elnökségre az elkövetkező 3 évben még nagyobb, felelősségteljes munka vár majd. Az elnökség nevében végezetül köszönetet mondok azoknak a szerveknek - igy elsősorban az MTA Agrártudományok Osztályának, továbbá az Állatorvostudományi Egyetem vezetőségének -, amelyek munkájában különösen segítették Társaságunkat. Kérem a tagtársakat, hogy szóljanak hozzá a beszámolóhoz, értékeljék tevékenységünket, tegyenek javaslatokat a még hatékonyabb, sikeresebb munka érdekében. Dr. NEMESÉRI László H-1149 Budapest Tábornok u. 2.