Paritásos munkavédelmi testületek tanácskozásai.

Átírás

1 Paritásos munkavédelmi testületek tanácskozásai. A munkahelyi munkavédelmi érdekegyeztetésben fontos szerepet töltenek be a paritásos munkavédelmi testületek. Alapítványunk rendszeresen figyelemmel kíséri a paritásos testületek működését. Tapasztalatainkról rendszeresen tájékoztatást adunk közzé. Fontosnak tartjuk, hogy a paritásos testületekben résztvevő munkavédelmi képviselők és a munkáltatók képviselői megismerjék egymás munkáját. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy tapasztalataikat kicserélhessék, felmerült problémáikra megoldást találjanak. Ebből a célból Alapítványunk rendszeresen megszervezi a munkavédelmi képviselők, a paritásos testületek tagjainak továbbképzését és tapasztalatcseréjét. Az alábbiakban két ilyen tárgyú rendezvényről adunk tájékoztatást. A munkavédelmi képviselők és a paritásos testületek tagjainak továbbképzése és tapasztalatcseréje a Mátrai Erőmű ZRt-ben. Időpont: október 30. A Mátrai Erőmű ZRt- ben megtartott tapasztalatcserét Kondás István úr a Mátrai Erőmű ZRt Erőmű Technológiai-Felügyeleti Főosztályának vezetője nyitotta meg. A Főosztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot az Erőmű működéséről és szervezeti felépítéséről. A Részvénytársaság nem csak erőmű, hanem két bánya is hozzá tartozik. Az Erőmű hét blokkból áll. Évente 8,5 millió tonna szén eltüzelésével melyet külszíni bányáikból nyernek a hazai villamos energia felhasználás 15 %-át állítják elő. A korszerűsített erőmű környezetvédelmi és műszaki állapota jó. A Részvénytársaság német konzorcium és az MvM Rt. 98 %-os tulajdonában van. A fennmaradó 2 % munkavállalói tulajdon. A végrehajtott korszerűsítések és a szervezési intézkedések eredményeként a Részvénytársaság nyereségesen gazdálkodik. A Részvénytársaság hatáskörébe tartozó bányászati tevékenység bonyolult, nehéz technológia. Nagy odafigyelést igényel a munkabalesetek megelőzése. A közelmúltban két új gázturbinát létesítettek, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az igények változásához. Ezek a gázturbinák főleg nappal termelnek energiát. A rendelkezésre álló lignit melynek elégetésével a hőenergiát termelik hosszú távon biztosítja az Erőmű szükségletét. A lignit elégetésével évente 6,5 millió tonna széndioxidot bocsátanak ki, ennek a mennyiségnek a csökkentése további műszaki fejlesztést igényel. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a bányászati tevékenység befejezésével helyreállítsák a természetet. A bevezető előadást követően a következő előadások hangzottak el: Borhidi Gábor, az OÉT MB Munkavállalói oldalának ügyvivője: A munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok munkamegosztása.

2 2 A paritásos testületek megalakításának kötelezősége és fontossága. Az előadó ismertette az érdekegyeztetés helyzetének alakulását, Magyarországnak az Európai Unióba történt csatlakozását követően. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a munkavállalókat tájékoztatni kell a munkájukkal összefüggő kockázatokról. Erre int az Európai Unió tapasztalata, mely szerint - két óránként halálos munkabaleset következik be az Európai Unióban, - a munkabalesetek miatt az Unióban évente 550 millió munkanap esik ki. A munkahelyi érdekegyeztetéssel kapcsolatban az Európai Unió szigorú követelményeket támasztott. Ezeknek a követelményeknek a teljesítését előírja a Magyarországon hatályos, munkavédelemről szóló törvény. A törvényben előírt kötelezettségek teljesítésével nem lehetünk elégedettek: - a munkáltatókkal való tanácskozás gyakorlatilag nem működik, - számos helyen a kötelező előírást figyelmen kívül hagyva, nem választottak munkavédelmi képviselőket, - sok helyen nem hozták létre a paritásos munkavédelmi testületeket a törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, a szükséges feltételek megléte esetén sem. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban ismét munkavédelmi képviselő választások lesznek. Szükségesnek tartotta, hogy ezt az alkalmat kihasználva pótoljuk a hiányokat, becsüljük meg a jól dolgozó képviselőket. Sajnálatos tényként emelte ki, hogy a munkáltatók sok esetben belső ellenségnek tekintik a munkavédelmi képviselőt. Nem biztosítják a továbbképzést, sokszor még az ingyenes képzésekre sem engedik el őket. Az ügyvivő sajnálatos tényként állapította meg, hogy a szakszervezetek annak ellenére, hogy rendelkeznek munkavédelemmel összefüggő jogosítványokkal, nem gyakorolják azokat. Sok esetben visszahúzódnak, ráhagyva a munkavédelmi képviselőkre a munkavédelemmel összefüggő érdekvédelmi tevékenység gyakorlását. Sajnálatos körülmény, hogy az üzemi tanácsok sem foglalkoznak megfelelően a munkavédelemmel, nem gyakorolják az azzal összefüggő jogaikat. Sajnálatos, hogy a munkavállalói szervezetek nem fognak össze a munkavédelmi helyzet javításáért. A paritásos testületek működésének tapasztalatait elemezve az ügyvivő a következőkre hívta fel a figyelmet: - Számos helyen a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, a szükséges feltételek megléte ellenére, nem alakultak meg a paritásos testületek. - Több esetben helytelenül értelmezik a munkavédelmi bizottságok és a paritásos testületek viszonyát, keverednek a fogalmak. - A munkáltatók számos esetben igyekeztek az indokoltnál és a szükségesnél kisebb létszámú paritásos testületek létrehozásában megegyezni a munkavédelmi képviselőkkel. - Zavart okozott több helyen a szakszervezet szerepének helytelen értelmezése. - Sok helyen nem ismerték fel a munkahelyi program készítésének fontosságát. Az aktualitásokra térve az ügyvivő felhívta a figyelmet a munkavédelemről szóló törvény közeljövőben hatályba lépő módosítását. Ennek alapján fontos új előírás, hogy értékelni kell a munkavállalók pszichés terhelését. A jövőben a megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat.

3 3 Dr. Ludván Miklós, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főtanácsosa: A foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonása a paritásos testületekbe. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentősége. Az előadó ismertette az integrált munkavédelmi felügyelőség létrejöttével kialakult új helyzetet. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a paritásos munkavédelmi testületekben a foglalkozás-egészségügyi szakember tagként, vagy meghívottként vegyen részt. Megállapítását azzal is alátámasztotta, hogy jelentős változások történtek a foglalkozási megbetegedések kezelésében. A megváltozott rendeletek alapján a foglalkozási megbetegedéseknek új listája van. Az új szabályozás szerint az eddigi 90 helyett 143 bejelentendő foglalkozási megbetegedés szerepel a vonatkozó rendelkezésben. Korábban a kártalanításra is jogosító foglalkozási megbetegedések köre az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján kibővült. Valamennyi foglalkozási megbetegedés esetén a munkavállaló kártalanításra jogosult. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy a bejelentett megbetegedés összefüggésben áll-e a munkavállalót ért munkahelyi ártalommal. Az előadó részletesen foglalkozott a foglalkozás-egészségügyi orvos feladataival. A feladatok közül elsősorban a megelőzés a legnagyobb jelentőségű. A szolgálatot ellátó feladata javaslatok megtétele a munkakörülmények egészségesebbé tételére. Törekedni kell a munka adaptálására. Fontos feladat a munkavállalók rehabilitációjában való részvétel. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást végző orvosokkal a szerződéseket módosítani kell. A módosított szerződésekben a következő fő szempontoknak feltétlenül szerepelnie kell: - Milyen gyakorisággal végzi az orvos a feladatait. - Fel kell tárni a munkakörülmények, munkavégzés egészségkárosító hatásait. - Változáskor soron kívüli vizsgálatot kell végeznie. - A vizsgálatok tapasztalatait írásba kell foglalni. Ezeket a dokumentumokat a munkáltató 10 évig köteles megőrizni, amennyiben a munkavállaló rákkeltő anyagok expozíciójának volt kitéve, a megőrzés időtartama 50 év. Ezekbe a dokumentumokba a munkavédelmi képviselő jogosult betekinteni. - A foglalkozás-egészségügyi orvosnak további fontos feladata az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, valamint a munkavállalók és képviselőik felvilágosítása. A munkavédelemről szóló törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor a foglalkozásegészségügyi alapellátást végző személy köteles részt venni a munkáltatói feladatok ellátásában. Kondás István, a Mátrai Erőmű Zrt. Erőmű Technológiai-Felügyeleti főosztályvezetője: A munkavédelmi szervezet és a munkavédelmi képviselet együttműködésének eddigi tapasztalatai. Munkáltatói feladatok az együttműködés fejlesztésében. A főosztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy az Erőműnél rendszeresen figyelemmel kísérik a jogszabályok változását, nagy figyelmet fordítanak azok végrehajtására. A munkavédelemről szóló törvény módosítását követően létrehozták a Részvénytársaságnál a paritásos munkavédelmi testületet. A Részvénytársaság hatáskörében a Mátrai Erőmű és a Mátrai Bánya működik. Mindkét területen működnek a munkavédelmi képviselők és munkavédelmi bizottságok is. A munkáltató mindkét munkavédelmi bizottságnál megtette a kezdeményezését a részvénytársasági szinten működő paritásos testület létrehozására. Ennek alapján jött létre a 6 főből álló paritásos testület, munkáltatói és munkavállalói oldalon is választottak póttagokat.

4 4 A megalakulás óta eltelt idő igazolta a póttagok megválasztásának indokoltságát, mivel a testület rendes tagjai között nyugdíjazás történt. A foglalkozás egészségügyi orvos részt vesz a paritásos munkavédelmi testület munkájában. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat külső vállalkozás, tőle vásárolja meg a Részvénytársaság a szolgáltatást. A mentőszolgálatot a Részvénytársaság működteti. A paritásos testület a munkavédelemről szóló törvényben előírtaknak megfelelően dolgozik. Üléseit évenként három alkalommal tartja. Az elnöklés rendjét úgy állapították meg, hogy az elnöki tisztet a páros években a munkavállalói oldal, páratlan évben a munkáltató tölti be. Bizonyos körülmények esetében rendkívüli ülést hívhatnak össze, erre eddig nem került sor. A kidolgozott ügyrend szerint egy évre előre megállapodnak a testület napirendjeiben. A munkáltatók álláspontja szerint a biztonságtechnika sem az Erőmű, sem a Bánya területén nem lehet anyagi kérdés. Minden tudomásukra jutott jogos igényt teljesítenek. Az információs rendszer melyen a problémák és az igények a munkáltatóhoz eljutnak a korábbi évtizedekhez képest jelentősen megváltozott. A változások mellett most is igyekeznek minél több információt szerezni, ezt várják a képviselőktől. A munkavédelmi képviselőkkel való együttműködésüknek is köszönhetően csökkent a bekövetkezett munkabaleseteknek a száma, azonban a balesetek számának és súlyosságával nem lehetnek elégedettek. Az előadó ismertette a leggyakrabban balesetet előidéző körülményeket: 18 % munkaterületen való közlekedés, 48 % munkatevékenység közben, 12 % közlekedés közben következett be. Az összes baleset 50 %-a lábsérülés, 25 %-a kézsérülés, 15 %-a fejsérülés, 10 % a test egyéb részének sérülése. A baleseteket előidéző okok és a következmények folyamatos elemzése lehetőséget nyújt a megelőző tevékenység javítására. Percze László, a Mátrai Erőmű Zrt. Bányászati Munkavédelmi Bizottság elnöke: A paritásos testület működésének eredményei és gondjai a munkavédelmi képviselet megítélése alapján. Előadásában ismertette, hogy a Részvénytársaság hatáskörében két bányaüzem termel. Mindkét bányaüzemben csökkent a munkabalesetek száma. A munkavédelmi képviselők választását a szakszervezet kezdeményezte. A megválasztott képviselők szakmailag jól képzettek, megválasztásuk óta rendszeresen képezték és továbbképezték őket. A paritásos testületet 2005-ben hozták létre. A testület megalakítása óta a törvényi előírásoknak megfelelően működik, ahogy az előtte elhangzott előadásban részletesen ismertették. Az előadó részletesen ismertette a paritásos testületen belül a munkavállalói oldal működését, munkamódszereit: Fontos, hogy alaposan felkészüljünk a tárgyalásra. A felkészülés már a Munkavédelmi Bizottsági ülés előtt elkezdődik. Információgyűjtés történik a munkavállalóktól, az üzemi tanácsoktól a szakszervezetektől szükség esetén különböző hatóságoktól, és természetesen a munkavédelmi képviselőktől, akik megfelelő szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. A munkavédelmi képviselők egyben szakszervezeti tagok (szakszervezeti tisztségviselők SZB titkár, ÜT elnök, KÜT elnök, Felügyelő Bizottsági tag, munkavédelmi szakemberek).

5 5 Mindezek alapján úgy gondolom, hogy alapos szakmai ismerettel és információval rendelkezünk az adott témával kapcsolatban, valamint tisztában vagyunk a cég anyagi helyzetével. Fontosnak tartom még elmondani, hogy a Paritásos Testületben helyet foglaló személyek rendes tagok illetve szükség szerint a póttagok régóta és jól ismerjük egymást. A munkáltatóval folytatott tárgyalás során természetesen pontokba szedjük a mondanivalónkat, a céljainkat. Meghatározzuk azokat a pontokat, célokat amelyekben kompromisszumot köthetünk, és melyekben nem. A mai világban egyik fél sem engedheti meg magának, hogy a tárgyalás elmérgesedjen, eredménytelen legyen, hiszen a munkavállalók és a munkáltatók céljai hosszútávon azonosak nagyon fontos az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. továbbá fontosnak tartjuk, hogy, hogy a társaságunk nyereséges legyen, mivel ez teremti meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit és munkavállalók megélhetőségét. A Paritásos Testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: - rendszeresen értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, az ezzel összefüggő intézkedéseket, - megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósulását, - állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről. A testület ülésein kialakított álláspontjáról határozatot hoz, a határozatokban rögzített feladatok végrehajtását a következő ülésen értékeli Az eddigi együttműködés néhány kiemelhető eredménye a közelmúltból: MvSz - új típusú egyéni védőeszköz csak az illetékes munkavédelmi bizottság egyetértésével szerezhető be- ez nagy felelősség. Új típusú egyéni védőeszközök kipróbálása, véleményezése

6 6 Az egyéni védőeszközök kiválasztásában a munkavédelmi képviselők segítséget nyújtanak. -MvSz - tisztálkodószer és védőkenőcs-juttatásának egységesítése. Paritásos munkavédelmi testület tapasztalatai a közel 3 éves tevékenysége alapján: Helyes volt a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása a testület munkájába A testület ülései, döntései a társaság döntési folyamataiba illeszthetők A munkavállalói oldal által felvetett problémák a munkáltató legmagasabb irányítási szintjére kerülnek, gyors döntés, gyors megoldás Munkavédelmi képviselet, paritásos munkavédelmi testület Lehetőségek, az elkövetkező időszakra: A munkavédelmi szervezet és a munkavédelmi képviselők együttműködésének további elmélyítése Fontosnak tartjuk az információ áramlás javítását. A szakszervezet, üzemi tanács és a munkavédelmi érdekképviselet a Paritásos Munkavédelmi Testület munkáját eredményesnek értékeli. Véleményünk szerint a testület munkáját nagymértékben segíti, hogy az Igazgatóság elnöke szívügyének tekinti a munkavédelmet, a munkavállalók sorsát. A munkavállalói oldal javaslata alapján munkavédelmi ösztönző programot dolgoztak ki és vezettek be. CÉLJA A munkahelyek biztonságosabbá tétele, a balesetek számának, a kiesett munkaidőnek és a balesetekkel kapcsolatos kiadások csökkentése érdekében a munkabiztonság javítását szolgáló munkavédelmi ösztönző program. Minden szervezeti egységére és valamennyi munkavállalójára érvényesek Kivétel: V-3, V-2, V3 ba tartozó munkavállalók- vezetők. Veszélyességi kategóriák:

7 7 I. kategória: A leginkább veszélyes munkakörök, amelyekben sok kockázat viszonylag gyakran fellép, ami súlyos következményekkel járhat. II. kategória: Kevésbé veszélyes munkakörök, amelyekben a kockázatok száma, valószínűsége vagy súlyossága közül egyik magas, de a többi mutatóban enyhébb az I. kategóriánál. III. kategória: Mindazon munkakörök, amelyek nem tartoznak az. I. vagy II. kategóriába. Az. I. és II. kategóriába sorolt munkakörök szervezeti egységenkénti felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Részvételi szabályok A társaság valamennyi munkavállalója automatikusan részt vesz az ösztönző programban. A vezető beosztásban lévők szerepe e tekintetben az, hogy ösztönözzék munkatársaikat biztonságos munkakörnyezet kialakítására és balesetmentes munkavégzésre, a munkavédelmi előírások tudatos betartására, mindezeket ellenőrizzék és figyelmeztessék a szabályokat megsértőket. A jutalmazás szabályai A munkabiztonsági szabályokat betartó és balesetmentesen dolgozó munkavállalók évente, illetőleg ötévente részesülhetnek jutalmazásban. Évente jutalmazásra nyílik lehetősége annak a munkavállalónak, aki az értékelési időszakban (a tárgyév január 1. és december 31. között) folyamatosan a társaság statisztikai állományában szerepel és a jutalom sorsolásának időpontjában is a társaság munkavállalója. Az előző pontban írtak teljesülése esetén sem részesülhetnek jutalomban azok, akik az értékelési időszak során bármilyen időtartamban nem helyettesítésként - vezető beosztásúak (V1, V2, V3) voltak, munkavédelmi vétséget követtek el, munkabalesetet szenvedtek és erre tekintettel akár egy napra is munkabaleseti táppénzben részesültek, vagy bármilyen okból a tárgyévben összesen 15 naptári napot meghaladóan keresőképtelen állományban voltak, a tárgyévben igazolatlan hiányzásuk volt. Ötévente jutalmazásra nyílik lehetősége annak a munkavállalónak, aki az értékelési időszakban (az első év január 1. és az ötödik év december 31. között) a társaság

8 8 statisztikai állományában összesen legalább három évet (3x365 napot) szerepel és a jutalom sorsolásának időpontjában is a társaság munkavállalója. A jutalmazás lebonyolítása A jutalmazásra jogosultak névsorának összeállítását a Humánpolitikai főosztály végzi, A sorsolást irányító és lebonyolító bizottságba az Erőmű Munkavédelmi Bizottság és a Bányászati Munkavédelmi Bizottság 1-1, míg a munkáltató 2 tagot delegál A sorsolás nyilvánosan zajlik A sorsolás véletlenszerű kiválasztás módszerével történik. A munkavédelmi érdekképviseleti szervek jogosultak figyelemmel kísérni az ügyrendben foglaltak végrehajtását, illetve az általuk szükségesnek tartott módosításokra. Tájékoztatást kérhetnek a munkavédelmi ösztönzési program bevezetésének és végrehajtásának tapasztalatairól, az értékelésről. A rendszeres témákon kívül a testület munkájának fontosabb eredményei: Dohányzó helyek felülvizsgálata, új dohányzó helyek előírás szerinti megvalósítása Mobil WC-k telepítése az üzemi főépületben az idegen kivitelezők részére Szállítási osztályon por és hangszigetelt, klimatizált kezelőfülkék kialakítása Gyalogos közlekedésre szolgáló járda kiépítése a legforgalmasabb üzemi út mellett. A felhasznált veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai segítségével adatbázis készítése, a veszélyes anyagok kiváltási lehetőségeinek vizsgálata (folyamatban van) Baleseti veszélyforrások feltárása, gyors elhárítása Felszedő gépek és leszóró gépek kezelőfülkéinek pormentesítése, zajcsökkentése, klimatizálása kézmosási lehetőség biztosítása- hűtőszekrény mikrohullámú sütő biztosítása a gépeken- műhelyekben ez természetesen meg van. Munkabalesetekkel kapcsolatos megelőző intézkedések kidolgozása Fizikai munkakörök munkakörülményi veszélyességi osztályba sorolása Nagyon fontosnak tartjuk a kockázatértékelések, felülvizsgálatok készítésében való együttműködést. Az erőművi illetve bányász munkavállalók nem hétköznapi munkakörülmények között dolgoznak. A szakmából adódó veszélyeken kívül a

9 9 munkakörülmények időjárás hatása télen nagy hideg, nyáron nagy meleg szárazság, por, tavasszal, ősszel nagy a sár veszélye is jelen van. A munkakörülmények kedvezőtlen hatásainak csökkentésére is javaslatokat tesz a bizottság. Hartai Ferenc, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány alapítója: Az alapítványi felmérések tapasztalatainak összegzése a paritásos testületek és munkavédelmi bizottságok működéséről. A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány több, mint egy éve rendszeresen tájékozódik a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok, és a paritásos munkavédelmi testületek munkájáról. Tapasztalatait az Alapítvány honlapján, a Tapasztalatcsere rovatban közzé teszi. Az előadó ismertette a legfontosabb megállapításokat és egyben felhívta a hallgatóság figyelmét a honlapban megjelenő interjúk figyelemmel kísérésére és a tapasztalatok hasznosítására. Kertész Zsolt, a Bacou Hungária Kft. igazgatója: Ismertette az egyéni védőeszközök kiválasztásának szempontjait, valamint az egyéni védőeszköz gazdálkodás vállalati szabályozásának fontosságát. A Fórum résztvevői az egyidejűleg megrendezett kiállításon megismerhették a legkorszerűbb egyéni védőeszközöket. Megismerték az új munkavédelmi kiadványokat. A résztvevők a Fórum befejezését követően megtekintették az Erőművet, megismerték a legújabb környezetvédelmi beruházást, a kéntelenítő tornyot. Képek a Fórumról:

10 A Munkavédelmi alaptól kapott támogatásból készült kiadványok 10

11 A Fórum résztvevői 11

12 12

13 A Fórum résztvevői 13

14 Borhidi Gábor 14

15 Dr. Ludván Miklós 15

16 Kondás István 16

17 Percze László 17

18 Kertész Zsolt 18

19 Indulás az Erőmű látogatására 19

20 Látogatás a kéntelenítőben 20

21 21 A munkavédelmi képviselők és a paritásos testületek tagjainak továbbképzése és tapasztalatcseréje a Villeroy & Boch Zrt-ben. Időpont: december 7. Gazdag József, a Zrt termelés vezetője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Bevezető előadásában tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a Részvénytársaság az Alföldi Porcelángyár jogutódja után a Szaniter Gyár nagy fejlődésnek indult. Jelenleg 955 munkavállalót foglalkoztatnak, amelyből 855 fő a fizikai dolgozó és 100 fő az alkalmazott. A mintegy 55 ezer m² termelési területen évente 567 ezer db. nagyárut állítanak elő. A korábbi években a jogelőd 9 féle terméket gyártott, ezzel szemben jelenleg 1000 féle terméket állítanak elő, melynek 99 %-a fehér, 1 %-a színes. A korszerű termelésirányítás mellett nagy gondot fordítanak a munkavállalókról való szociális gondoskodásra is. A magas szintű szociális gondoskodás mellett a munkavállalók számára orvosi ellátást is biztosítanak. A munkakörülményeket folyamatosan igyekeznek javítani. A legnagyobb eredményeket a klimatizálás fejlesztésében érték el. Például, ma már klimatizált étkezőhelységek állnak a dolgozók rendelkezésére. A termelés jellegéből adódóan a munkavállalók számára a fizikai megterhelés számottevő, ezen a helyzeten folyamatosan javít, hogy a nehéz fizikai munka egy részét ma már robotok végzik. A technológia adottságából kifolyólag sok problémát jelentett a megfelelő munkahelyi tisztaság biztosítása. Ma már elmondható, hogy a takarítás túlnyomó részét gépesítették. A Részvénytársaság termelésének gazdaságossága szempontjából nagy jelentősége van az energiával való takarékosságnak. Erre irányulóan is számos intézkedést tesznek. Borhidi Gábor, az OÉT MB Munkavállalói Oldal ügyvivője: A munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviseletek, szakszervezetek és üzemi tanácsok munkamegosztása. A paritásos testületek megalakításának kötelezősége és fontossága. Az előadó ismertette az érdekegyeztetés helyzetének alakulását, Magyarországnak az Európai Unióba történt csatlakozását követően. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a munkavállalókat tájékoztatni kell a munkájukkal összefüggő kockázatokról. Erre int az Európai Unió tapasztalata, mely szerint - két óránként halálos munkabaleset következik be az Európai Unióban, - a munkabalesetek miatt az Unióban évente 550 millió munkanap esik ki. A munkahelyi érdekegyeztetéssel kapcsolatban az Európai Unió szigorú követelményeket támasztott. Ezeknek a követelményeknek a teljesítését előírja a Magyarországon hatályos, munkavédelemről szóló törvény. A törvényben előírt kötelezettségek teljesítésével nem lehetünk elégedettek: - a munkáltatókkal való tanácskozás gyakorlatilag nem működik, - számos helyen a kötelező előírást figyelmen kívül hagyva, nem választottak munkavédelmi képviselőket, - sok helyen nem hozták létre a paritásos munkavédelmi testületeket a törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, a szükséges feltételek megléte esetén sem. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban ismét munkavédelmi képviselő választások lesznek. Szükségesnek tartotta, hogy ezt az alkalmat kihasználva pótoljuk a hiányokat, becsüljük meg a jól dolgozó képviselőket.

22 22 Sajnálatos tényként emelte ki, hogy a munkáltatók sok esetben belső ellenségnek tekintik a munkavédelmi képviselőt. Nem biztosítják a továbbképzést, sokszor még az ingyenes képzésekre sem engedik el őket. Az ügyvivő sajnálatos tényként állapította meg, hogy a szakszervezetek annak ellenére, hogy rendelkeznek munkavédelemmel összefüggő jogosítványokkal, nem gyakorolják azokat. Sok esetben visszahúzódnak, ráhagyva a munkavédelmi képviselőkre a munkavédelemmel összefüggő érdekvédelmi tevékenység gyakorlását. Sajnálatos körülmény, hogy az üzemi tanácsok sem foglalkoznak megfelelően a munkavédelemmel, nem gyakorolják az azzal összefüggő jogaikat. Sajnálatos, hogy a munkavállalói szervezetek nem fognak össze a munkavédelmi helyzet javításáért. A paritásos testületek működésének tapasztalatait elemezve az ügyvivő a következőkre hívta fel a figyelmet: - Számos helyen a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, a szükséges feltételek megléte ellenére, nem alakultak meg a paritásos testületek. - Több esetben helytelenül értelmezik a munkavédelmi bizottságok és a paritásos testületek viszonyát, keverednek a fogalmak. - A munkáltatók számos esetben igyekeztek az indokoltnál és a szükségesnél kisebb létszámú paritásos testületek létrehozásában megegyezni a munkavédelmi képviselőkkel. - Zavart okozott több helyen a szakszervezet szerepének helytelen értelmezése. - Sok helyen nem ismerték fel a munkahelyi program készítésének fontosságát. Az aktualitásokra térve az ügyvivő felhívta a figyelmet a munkavédelemről szóló törvény közeljövőben hatályba lépő módosítását. Ennek alapján fontos új előírás, hogy értékelni kell a munkavállalók pszichés terhelését. A jövőben a megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat. Dr. Ludván Miklós, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főtanácsosa: A foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonása a paritásos testületekbe. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentősége. Az előadó ismertette az integrált munkavédelmi felügyelőség létrejöttével kialakult új helyzetet. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a paritásos munkavédelmi testületekben a foglalkozás-egészségügyi szakember tagként, vagy meghívottként vegyen részt. Megállapítását azzal is alátámasztotta, hogy jelentős változások történtek a foglalkozási megbetegedések kezelésében. A megváltozott rendeletek alapján a foglalkozási megbetegedéseknek új listája van. Az új szabályozás szerint az eddigi 90 helyett 143 bejelentendő foglalkozási megbetegedés szerepel a vonatkozó rendelkezésben. Korábban a kártalanításra is jogosító foglalkozási megbetegedések köre az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján kibővült. Valamennyi foglalkozási megbetegedés esetén a munkavállaló kártalanításra jogosult. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy a bejelentett megbetegedés összefüggésben áll-e a munkavállalót ért munkahelyi ártalommal. Az előadó részletesen foglalkozott a foglalkozás-egészségügyi orvos feladataival. A feladatok közül elsősorban a megelőzés a legnagyobb jelentőségű. A szolgálatot ellátó feladata javaslatok megtétele a munkakörülmények egészségesebbé tételére. Törekedni kell a munka adaptálására. Fontos feladat a munkavállalók rehabilitációjában való részvétel. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást végző orvosokkal a szerződéseket módosítani kell. A módosított szerződésekben a következő fő szempontoknak feltétlenül szerepelnie kell: - Milyen gyakorisággal végzi az orvos a feladatait.

23 23 - Fel kell tárni a munkakörülmények, munkavégzés egészségkárosító hatásait. - Változáskor soron kívüli vizsgálatot kell végeznie. - A vizsgálatok tapasztalatait írásba kell foglalni. Ezeket a dokumentumokat a munkáltató 10 évig köteles megőrizni, amennyiben a munkavállaló rákkeltő anyagok expozíciójának volt kitéve, a megőrzés időtartama 50 év. Ezekbe a dokumentumokba a munkavédelmi képviselő jogosult betekinteni. - A foglalkozás-egészségügyi orvosnak további fontos feladata az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, valamint a munkavállalók és képviselőik felvilágosítása. A munkavédelemről szóló törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor a foglalkozásegészségügyi alapellátást végző személy köteles részt venni a munkáltatói feladatok ellátásában. Mosolygó Péter, a Villeroy & Boch Zrt munka- és tűzvédelmi szakreferense, a paritásos testület tagja: A munkavédelmi szervezet és a munkavédelmi képviselet együttműködésének eddigi tapasztalatai és lehetőségei az elkövetkezendő időszakban a munkáltatók részére. Az előadó kiemelten foglalkozott a munkavédelmi képviselők és a munkáltató közötti kapcsolattal. Ebben a kapcsolatrendszerben az üzemegészségügy fontos szerepet tölt be. A Részvénytársaságnál a törvényben előírtak figyelembe vételével végzik a munkavégzéssel összefüggő kockázatok értékelését. A kockázatértékelés három fő irányban történik: munkabiztonság, egészségügy, környezetvédelem. A munkáltató nagy gondot fordít arra, hogy a képviselők részt vegyenek a munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkabiztonsági felülvizsgálatban. Ezzel nem zárul le a képviselők részvétele, mivel az üzembe helyezés követően is igényelik és figyelembe veszik az előre nem látott, a termelés során felmerülő problémákkal kapcsolatos képviselői észrevételeket. A munkáltató és a munkavédelmi képviselők együttműködése, valamint a következetes megelőző tevékenység ellenére is történnek balesetek. A bekövetkezett balestekről a képviselőket értesítik és ők minden esetben részt vesznek a munkabalesetek kivizsgálásában. Ennek során több alkalommal előfordult, hogy a munkabalesetet előidéző okot a munkáltató, illetve a munkavédelmi képviselő eltérően ítélte meg. E-miatt előfordult, hogy a képviselő a munkabaleseti jegyzőkönyvön feltüntette külön véleményét, ami eljutott a Munkavédelmi Felügyelőséghez. Kialakult gyakorlat, hogy a munkavédelmi képviselők részt vesznek a munkavédelmi szemléken. A képviselők észrevételeit figyelembe veszik és azok rögzítve lesznek a jegyzőkönyvben, beépülnek a szemle tapasztalatai alapján készülő intézkedési tervbe. A Részvénytársaságnál az új technológiák bevezetése, a szervezet folyamatos korszerűsítése miatt nagy jelentőséggel bír a munkavédelmi szabályozás. Ebben az évben is módosították a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatot. A módosítás elsősorban az egyéni védőeszközökkel való gazdálkodást érintette, a megváltozott előírások miatt. A munkavédelmi képviselők részt vettek a módosítás kidolgozásában és azzal egyetértettek. A évben napirendre kerül a munkavédelmi irányítási rendszer korszerűsítése. Ennek célja, hogy megkönnyítsék a dokumentációk vizsgálatát. A munkavédelmi tevékenység továbbfejlesztésekor a termeléssel összefüggő négy legfontosabb kockázati tényező kiküszöbölését tűzik ki célul.: - A hátsérülések kockázata a nehéz terhek emelése miatt.

24 24 - A hőártalom (főleg nyáron). - A munkahelyek porterhelésének csökkentése (az eddigi intézkedések hatására csökkent a munkahelyek levegőjének szennyezettsége, de nem tartják megnyugtatónak a szintet). - A zajártalom csökkentése (újra termelődő ártalom, az újonnan használatba vett berendezések zajszintje az elhasználódás miatt később fokozódik. Tapasztalataik szerint ebben közrejátszanak a karbantartási hiányosságok is. ) A Részvénytársaságnál a munkáltató kezdeményezésére létrehozták a paritásos munkavédelmi testületet. A munkáltatói oldalon tagja a testületnek az üzem-egészségügyi szaktevékenységet ellátó főállású orvos is. További tagok: ügyvezető igazgató, kirendeltség vezető, munkavédelmi vezető. A munkáltatói oldalon póttagot nem jelöltek. Az előadó jelezte, hogy 2008-ban képviselő választást tartanak. Ez magával vonja majd a paritásos testület újjá alakítását. A munkavállalói oldalon helyet foglaló munkavédelmi képviselőkkel nagyon jó kapcsolat alakult ki a paritásos testület eddigi tevékenysége során. Bíznak benne, hogy ezeket a képviselőket a munkavállalók újra megválasztják és a továbbiakban is együtt működhetnek velük a paritásos testületben. Dr. Váró György, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány kuratóriumának elnöke előadásában ismertette az Alapítvány tevékenységét. Hangsúlyozta a paritásos testületek létrehozásának fontosságát, és a testületek törvénynek megfelelő működésének fontosságát. Véleménye szerint a testületekben végzett egyeztető tevékenység nagymértékben elősegíti a munkavédelem fejlesztését, hozzájárul a munkáltató és a munkavállalók közötti konfliktusok megelőzéséhez. Az Alapítvány a jövőben is rendszeresen napirenden tartja a paritásos testületek helyzetének vizsgálatát Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva el kívánja érni, hogy minden arra kötelezett területen létrejöjjenek és hatékonyan működjenek a munkahelyi érdekegyeztetésnek ezen fontos intézményei. Lakatos Árpád, a Villeroy & Boch Zrt. Munkavédelmi Bizottság elnöke, a paritásos testület tagja: A paritásos testület működésének eredményei és gondjai a munkavédelmi képviselet megítélése alapján. Az előadó bevezetőként ismertette a munkavédelmi képviselet működését. A Részvénytársaságnál megválasztott 4 fő munkavédelmi képviselő létrehozta a munkavédelmi bizottságot. A munkáltatóval, illetve annak megbízottjával való együttműködését jónak értékeli. Az rendszeres együttműködés során részt vesznek a munkáltatói döntések előkészítésében, közös ellenőrzéseket végeznek a munkáltatóval. Különösen jó gyakorlat, hogy a munkavédelmi üzembe helyezéseket megelőzően részt vesznek a megelőző felülvizsgálatban. Az üzembe helyezést követően rendszeresen gyűjtik a tapasztalatokat és javaslatokat tesznek a felmerült előre nem látott problémák megoldásában. A bizottság kapcsolatot tart fenn a munkavédelmi hatósággal, annak ellenőrzései alkalmával közölhetik észrevételeiket. A munkavédelmi bizottság évente két alkalommal ülésezik, értékelik a Részvénytársaság munkavédelmi helyzetét, a munkabalesetek alakulását. A munkavédelmi képviselők által végzett ellenőrzések középpontjában a munkavédelmi eszközök használatának vizsgálata áll. A feltárt hiányosságok megszüntetésére a bizottság kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Fontos feladatuknak tekintik, hogy részt

25 25 vegyenek a munkáltatói szabályozás időnkénti felülvizsgálatában, a szükséges módosításokra javaslataikat megteszik. A munkáltató kezdeményezésére létrehozott paritásos munkavédelmi testületben mivel annak létszáma 8 fő mindegyik képviselő helyet kapott. A paritásos testület évente két alkalommal ülésezik, a törvényben előírt témákról tárgyaltak. A bizottság elnöke befejezésül kifejezte azon meggyőződését, hogy a munkavédelmi képviselők, a munkavédelmi bizottság és a paritásos testület működése jelentős mértékben hozzájárul a Részvénytársaság munkavédelmi helyzetének javításához. Hartai Ferenc, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány alapítója: Az alapítványi felmérések tapasztalatainak összegzése a paritásos testületek és munkavédelmi bizottságok működéséről. A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány több, mint egy éve rendszeresen tájékozódik a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok, és a paritásos munkavédelmi testületek munkájáról. Tapasztalatait az Alapítvány honlapján, a Tapasztalatcsere rovatban közzé teszi. Az előadó ismertette a legfontosabb megállapításokat és egyben felhívta a hallgatóság figyelmét a honlapban megjelenő interjúk figyelemmel kísérésére és a tapasztalatok hasznosítására. Kertész Zsolt, a Bacou Hungária Kft. igazgatója: Ismertette az egyéni védőeszközök kiválasztásának szempontjait, valamint az egyéni védőeszköz gazdálkodás vállalati szabályozásának fontosságát. A Fórum résztvevői az egyidejűleg megrendezett kiállításon megismerhették a legkorszerűbb egyéni védőeszközöket. Megismerték az új munkavédelmi kiadványokat. A résztvevők a Fórum befejezését követően megtekintették a Villeroy & Boch Zrt. termelő üzemeit.

26 26 Gazdag József Borhidi Gábor

27 27 Dr Ludván Miklós Mosolygó Péter

28 28 Lakatos Árpád Hartai Ferenc

29 29 Kertész Zsolt A résztvevők

30 30 A résztvevők Üzemlátogatás előtt a vállalat bejáratánál