GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 10661-22/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: - Győr-Bőny-Pér, geotermikus hőerőmű előzetes vizsgálata Határozat I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.; KÜJ: 103126618; statisztikai számjele: 24224969-3530-113-01) és a DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.; KÜJ: 103126629; statisztikai számjele: 23347665-0899-113-01; a továbbiakban: Ügyfelek) által benyújtott, Győr-Bőny-Pér: geotermális hőerőmű (geotermikus kutak és hőközpont) (KTJ - Pér: 102489588; Bőny: 102524878) környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai, a tevékenység ismertetése: Jogosult: Arrabona Geotermia Kft. (KÜJ: 103126618), valamint DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. (KÜJ: 103126629). KTJ: Pér 082/50-51: 102489588 Bőny 0174/28: 102524878 A geotermikus termelőkutak és a hőközpont a Bőny 0174/28 helyrajzi számú ingatlanon, a geotermikus visszasajtoló kutak a Pér 082/50-51 helyrajzi számú ingatlanon kerülnek kialakításra. A hőközpontot a visszasajtoló kutakkal összekötő vezeték Bőny és Pér külterületén kerül kiépítésre. Az érintett ingatlanok az alábbiak: Pér: 083, 077, 072, 071, 075/9 hrsz. Bőny: 0173/1, 0174/27, 0174/28 hrsz. A geotermális rendszer primer oldali hő ellátásához 2 db termelőkút és 2 db visszasajtoló kút telepítése szükséges. A kitermelendő vízmennyiség 12 000 m 3 /nap a fűtési időszakban, és 3360 m 3 /nap a nyári időszakban, a két termelőkútból külön-külön. A termelő kutakból kinyert vízből a közeg hőtartalma hasznosításra kerül (hőközpontban lévő hőcserélők segítségével), a kitermelt vízmennyiség pedig hitelesített vízmennyiség mérők igazolása mellett zárt rendszeren keresztül visszavezetésre kerül a nyelető kutakba, illetve ezeken keresztül a vízadó rétegbe. A tervezett fűtési rendszer üzemeltetése zárt rendszerkörben történik. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031
A tervezett tevékenység a termelő és visszasajtoló kutak építésére, illetve a kutakat a hőközponttal összekötő vezetékek kiépítésére, valamint a hőátadáshoz kapcsolódó gépészeti egységekre terjed ki, és alábbi főbb elemekkel jellemezhető: 2 db 2200-2400 m talpmélységű termelő kút, 2 db kútszivattyú, 2 db gáztalanító, 2 db központi biztonsági szelep, 2 db nyomásfokozó szivattyú egység, 2 db termál-nyomó vezeték, 1 db hőközpont, csatlakozó vezeték a visszasajtoló kutakhoz, 2 db visszasajtoló egység (termálvíz puffer tartály, belül szerelvényekkel, visszasajtoló szivattyú, termálvíz finomszűrő, iszap leválasztó tartály, derített víz visszaadó szivattyú, iszapkiadó szivattyú), 2 db 2200-2400 m talpmélységű visszasajtoló kút. A rendszer ismertetése: Az egy termelő kútból kútszivattyú segítségével a gáztalanító és szűrőegységeken keresztül a hőcserélőkbe jut a kitermelt víz. A gáztalanító tartály a víz gáztalanítására és az esetlegesen fellépő nyomáslengések csillapítására szolgál, így egyben kiegyenlítő tartályként is funkcionál. A rendszerben lévő biztonsági szelep a folyamatos, megfelelő üzemi nyomás biztosítására szolgál. A kialakításra kerülő megkerülő ág, a szabályozószelepek segítségével a megfelelő hőmérséklet biztosítására szolgál. A tervezett hőközpontból a termálvíz az önműködő szűrőegységeken és a visszasajtoló kúton keresztül jut a vissza a vízadó rétegbe. A hőközpont és a visszasajtoló kutakat a föld alatt vezetett 4500 m hosszú vezeték közi össze. A fentiekben leírt rendszer primer körként szerepel. A fűtőközeg (sótalanított víz) a hőcserélők szekunder körén kerül átszivattyúzásra a GYŐRHŐ távhőrendszere, illetve az AUDI, Ipari park rendszere felé, ahol fűtési, melegvíz ellátást biztosít. A tervezett geotermikus kutak ferde fúrással készülnek, azaz az 1800 m alatti fúrási szakaszokon a fúrás irányított ferdített fúrással mélyül. Kút neve Felszíni koordináták Talpi koordináták Tervezett talpmélység (m) Kút típusa BON-PE-01 BON-PE-02 X=554939,82 Y=258278,13 X=554952,41 Y=258293,67 PER-PE-01 X=554341 Y=255310 PER-PE-02 X=554374,26 Y=255350,90 X=554901 Y=257782 X=555360 Y=258168 X=554584 Y=255127 X=554284 Y=255560 2400 (függőleges) 2600 (várható kúthossz) 2400 (függőleges) 2600 (várható kúthossz) 2395 (függőleges) 2416 (kúthossz) 2400 (függőleges) 2600 (várható kúthossz) termelő termelő visszasajtoló visszasajtoló A visszasajtoló és termelő kutak műszaki adatai: 0,0-50,0 m között Ø 508 mm 0,0-1000,0 m között Ø 339,73 mm 900,0-2000,0 m között Ø 244,48 mm 1950,0-2400,0 m között Ø 177,80 mm Bőny Pér - Győr Ipari park, AUDI fűtésrendszer ellátása: 2
Kútból kivett víz várható maximális hőmérséklete: 105 o C Visszasajtolásra kerülő víz hőmérséklete: 63 o C Hasznosítható hő dt: 42 o C Kivett vízmennyiség (méretezési): 195 l/sec Átadandó hő teljesítmény: 30 800 kw A fűtési idény: október 15. - április 15. közötti időszakban: napi mértékadó vízigény: 15 300 m 3 /d, óracsúcs: 700 m 3 /óra Nyári időszakban: napi átlagos vízigény: 7 000 m 3 /d, óracsúcs: 400 m 3 /óra A rendszer éves összes vízigénye (biztonsági tartalék vízkontingenssel számolva), mely jelen eljárás alapja: 4 000 000 m 3 /év. Bőny/Pér - GYŐRHŐ távhőrendszer ellátása: Kútból kivett víz várható maximális hőmérséklete: 105 o C Visszasajtolásra kerülő víz hőmérséklete: 63 o C Hasznosítható hő dt: 42 o C Kivett vízmennyiség (méretezési): 195 l/sec Átadandó hő teljesítmény: 30 800 kw A fűtési idény: október 15. - április 15. közötti időszakban: napi mértékadó vízigény: 15 300 m 3 /d, óracsúcs: 700 m 3 /óra Nyári időszakban: napi átlagos vízigény: 7 000 m 3 /d, óracsúcs: 400 m 3 /óra A rendszer éves összes vízigénye (biztonsági tartalék vízkontingenssel számolva), mely jelen eljárás alapja: 4 000 000 m 3 /év. A kitermelt vízmennyiség teljes egészében visszasajtolásra kerül a tervezett visszasajtoló kutakba. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. 2.2. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.3. A jelen határozatba foglalt tevékenység szükségessé teszi a 13502-36/2013. számú határozattal kiadott, 920-20/2014. és 1147-3/2015. számú határozatokkal módosított környezetvédelmi engedély módosítását. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: II. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6084-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.), illetve a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) részére, a Bőny-Pér geotermális rendszer előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: Előírások: 1) A tervezett létesítmények megvalósítását követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, mint első fokú vízügyi hatóságtól. 2) A munkálatok és üzemelés során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 3
3) Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni. III. A tevékenység telepítési helye szerinti önkormányzatok jegyzői a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata során az alábbi nyilatkozatokat tették: Bőny Község Jegyzője 13-35/2015. számon a következő nyilatkozatot tette: A 10661-8/2015. számon érkezett belföldi jogsegély megkeresését az alábbiak szerint teljesítem: Az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) kérelmezők által hatóságához benyújtott, Győr-Bőny-Pér geotermikus hőerőmű előzetes vizsgálati dokumentációja a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással nem ellentétes, és Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 61/2005. (XII. 19.) Településszerkezeti Tervével és a 11/2005. (XII. 31.) Helyi Építési Szabályzattal Összhangban van. A Péri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 91/8/2015. számon az alábbi nyilatkozatot tette: Alulírott Rákli Lászlóné, mint a Pér Község Önkormányzat aljegyzője az alábbi nyilatkozatot teszem: Az Arrabona Geotermia Kft., valamint a DD Energy Kft. Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer előzetes vizsgálata tárgyában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés c) pontja alapján nyilatkozom, hogy a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet nem veszélyeztet, a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményekkel nem ellentétes. IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban vizsgálandó szakkérdések vizsgálata során az alábbi véleményeket adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1018-2/2015. számon a következő véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja felhatalmazása alapján, - a joghatóság 10661-10/2015. számú megkeresése és - a megkeresés mellékleteként hivatkozott elektronikus felületről megismert szakanyag alapján a Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer előzetes vizsgálata engedélyének kiadásához, a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában alábbi állásfoglalást adom: - biztosítani kell, hogy a beruházással érintett és a szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be, a környezetvédelmi engedély talajminőség védelmi szempontból kiadható. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10338/2015. számon a következő véleményt adta: A 2015. július 9-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer előzetes vizsgálata eljárásával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi állásfoglalást adom. A Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alábbi felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel. 4
- A fenti tervezett beruházás egy részét előreláthatólag termőföldnek minősülő ingatlanokon kívánják megvalósítani, így arra a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. - ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban kérelemre adja meg. - Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. -nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. (3) bekezdése szerint: Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. - A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. (1) bekezdésére: Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/01208-2/2015. számon a következő véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Bőny-Pér térségében tervezett geotermális távhőellátási rendszer létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján az Arrabona Geotermia Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) és a DD Energy Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 56.) részére a Bőny-Pér térségében tervezett geotermális távhőellátási rendszerre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-01D/EPH/2331-2/2015. számon a következő véleményt adta: A hivatal kéri az engedélyező hatóságot, hogy az Engedélyes figyelmét hívja föl az alábbiakra: Mivel a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, ezért az engedélyezési eljárás során, ideértve a kivitelezés megkezdésének és befejezésének időpontját érintően, valamint annak költségeit tekintve is számolni kell a hivatal régészeti feltételeivel. V. Az Ügyfelek a kérelem elbírálásáért járó 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizették. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000 Ft, civil szervezetek és természetes személyek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 5
Indokolás A Hatóság 13502-36/2013. számú határozatával környezetvédelmi engedélyt adott az Ügyfelek részére a Bőny/Pér Győr közötti geotermális távhőellátási rendszer létesítése tárgyában, melyet 920-20/2014. és 1147-3/2015. számú határozatával módosított. Az Ügyfelek a kitermelési mennyiségek és a termelőkutak számának változtatását tervezik, ezért előzetes vizsgálati kérelmet nyújtottak be a Hatósághoz a Pér, illetve Bőny közigazgatási területén tervezett geotermális rendszer kiépítése tárgyában. Kérelmükhöz csatolták az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizették a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. melléklete 130. pontjának, és előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr. 3 5. szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: A vízkútpárok, a primer hőközpont és a távvezetékek építési ideje alatt veszélyes és nem veszélyes hulladékok egyaránt keletkeznek. Legnagyobb mennyiségben a felfúrt kőzettörmeléket és hulladék iszapot együttesen tartalmazó fúrási zagy vagy furadék keletkezik (700-840 tonna). A fúrási zagy konzisztenciáját víztelenítési eljárásokkal a deponáláshoz és szállíthatósághoz beállítják, a zagyot ideiglenesen vízzáró béléssel ellátott iszapgödörben tárolják, majd engedélyes hulladékkezelőnek adják át. Átadása 010504 azonosító kódon, édesvíz diszperziós közegének fúrásából származó iszap és hulladék megnevezésű hulladékként történik. Keletkezik még a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti 15-ös főcsoportú csomagolóanyag és 20-as főcsoportú települési szilárd hulladék, melyeket engedélyes hulladékkezelőnek adnak át. Amennyiben az átfúrt rétegekből veszélyes komponensek kerülnek a fúrási iszapba, akkor szennyezett zagyként 010505* azonosító kódú olajtartalmú fúróiszap és hulladék keletkezhet. Veszélyes hulladék keletkezhet még a fúróberendezés működtetéséből: 150202* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat, 130205* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj. A fúrás és telepítés kivitelezése során keletkező hulladékokkal kapcsolatos teendőket (nyilvántartás vezetése, engedélyes hulladékkezelőnek történő átadás) a kivitelezést végző cég végzi majd. Összességében elmondható, hogy a telepítés időszakában az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. Üzemelés: Normál üzemviszonyok között a technológia zárt rendszere miatt, folyamatos üzemvitelnél nem keletkeznek hulladékok. Karbantartási munkák és üzemzavar esetén felitató anyagok hulladékai, olajos rongy, tartálytisztításból eredő iszap, fáradt olaj, korróziós termék hulladéka és egyéb hulladékok keletkezhetnek. Az így keletkező hulladékok engedélyes hulladékkezelőnek kerülnek átadásra. Felhagyás: A geotermális kutak szakszerű felhagyása hulladékok keletkezését vonhatja maga után. Ezek megfelelő ártalmatlanításáról amennyiben meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes 6
szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell majd gondoskodni. A Hatóság felhívja az Ügyfelek figyelmét arra, hogy az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően kell elvégezni. A tevékenység (létesítés, üzemelés, felhagyás, havária) végzése során keletkező hulladékokról a mennyiségtől függetlenül nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, azonosító kódját, a keletkezett mennyiséget, az átvevő hulladékkezelőt és az átadás-átvétel időpontját. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni. A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át további kezelés céljából. Földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából: A tervezett létesítmények létesítése kármentesítési kötelezéssel érintett ingatlant nem vesz igénybe. A létesítés során a szükséges üzemanyagot zárt tartályban tárolják a fúróponton. A kenő és egyéb adalékanyagok tárolása olajfogó tálcával ellátott raktárkonténerben történik. Az üzemanyagtartályokhoz betonfalú, körülbelül 1 méter magas kármentő kerül kiépítésre. Az iszaptechnológiában használatos alap- és adalékanyagok keverésénél a munkálatokat megfelelően kialakított tálcák felett végzik, így minimalizálva az elfolyások kockázatát. A karbantartási anyagok tárolási helyét szivárgásmentes padlózattal látják el, felhasználásuk során törekednek arra, hogy a környezetvédelmi kockázatokat minimalizálják. A fúrási munkaterületen a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodnak. A fúróberendezés és annak tartozékai betonalapon kerülnek elhelyezésre. A betonozott felületeken keletkezett csapadékvizet összegyűjtik. A fúróberendezés és fúrási tartozékai egy 20,0 cm magasságú csúszkákon fog elhelyezkedni, amely alatt a csapadékvíz elfolyik és gravitációs úton elvezetésre kerül az ideiglenes csatornarendszeren keresztül. A kútteszt során kitermelt vizet tározó tóba vezetik. Normál üzemmenet esetén a létesítéskor talajba történő kibocsátás nem várható. Az üzemeltetés hatása a talajra nézve semleges. A tervezett létesítmények felhagyása, illetve megszüntetése előrelátható időn belül nem várható. Kármentesítési szempontból kizáró ok nincs, mivel a talajba kibocsátás nem történik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett területe (Bőny, Pér) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10. Az ország többi területe kategóriába tartozik. Létesítés: A létesítés fázisában levegőterhelést okozó tevékenységek: kútpárok körzetének kiépítése, kútfúrás, primer hőközpontot magába foglaló könnyűszerkezetes épület felállítása, a vezetékek kiépítése, a munkások és berendezések szállítása (közlekedés). Az anyagmozgatással járó kiporzás és a diesel motorok kipufogógázainak kibocsátása átmeneti légszennyező hatást okoz. A kútfúráshoz kapcsolódóan a telephelyeken pontforrások létesültek. A 102524878 KTJ azonosítójú 9073 Bőny, külterület 0174/15 hrsz.-ú telephelyen üzemelő pontforrásokra a 866-5/2015. sz. határozattal adott levegővédelmi engedélyt a Hatóság. A T1 Geotermikus energia kitermelése technológia légszennyező forrásai: P1 Caterpillar C15 I. P2 Caterpillar C15 II. P3 Caterpillar C32 I. P4 Caterpillar C32 II. P5 Volvo Penta TAD 1241 GE I. P6 Volvo Penta TAD 1241 GE II. P7 Perkins 1104A-44TG A 102489588 KTJ azonosítójú 9099 Pér, külterület 082/23 hrsz. című telephelyére vonatkozó engedély 7
száma: 12310-5/2014. A T1 Geotermikus energia kitermelése technológia légszennyező forrásai: P1 Caterpillar C15 P2 Caterpillar C15 P3 12V4000G61 P4 12V4000G61 P5 Volvo Penta TAD 1241 GE P6 Volvo Penta TAD 1241 GE P7 Perkins 2300 P8 Perkins 2300 P9 Perkins 1104A-44TG2 A telephelyeken és a vezeték építés körzetében diffúz forrást nem létesítenek. A motorok (fúrógép, szivattyúk és elektromos egységek hajtását biztosító motorok, kotrógép, földgyalu, beton mixer, szállító jármű) maximális üzemanyag felhasználása és a kiporzás alapján számították a légszennyező anyag kibocsátás várható értékét. Ezek felhasználásával a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2. 14. pontja által értelmezett hatásterület lehatárolása céljából terjedésszámítást végeztek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A meghatározó hatásterület NO x kibocsátás következtében alakul ki, a munkavégzés helyétől 108 m-en belül határolható le. A bőnyi telephely levegővédelmi engedélyezése során benyújtásra került az ÉDU-KTF Mérőállomása által készített MÁ 094-L/15 számú mérési jegyzőkönyv, amely szerint az emisszió egyik pontforrás esetén sem éri el a jogszabály által meghatározott határértéket. A légszennyező anyagok hígulása a pontforrás magasság mellett biztosítható, egyik kibocsátott komponens esetén sem jelölhető ki az Lvr. 2. 14. pontja szerint értelmezett hatásterület. Megállapítható, hogy üzemi körülmények között levegővédelmi hatásterület ténylegesen nem jelölhető ki. A vezetéképítés során a hatásterület az építési munkaterület jelenti (tervezett nyomvonal melletti 3-3 m-es sáv). Üzemelés: Pont- és diffúz forrás a létesítést követően nem fog üzemelni. A kitermelés utáni gáztalanítás folyamán a folyadékból kiváló széndioxid és esetleg kis mennyiségű metán kibocsátás várható. Határértékeket meghaladó immisszió nem lép fel, hatásterület nem, illetve legfeljebb a telekhatáron belül jelölhető ki. Felhagyás: A tervezett létesítmények felhagyása, illetve megszüntetése előrelátható időn belül nem várható. A használaton kívül kerülő kutak lezárása, eltömedékelése során az anyagmozgatással járó kiporzás és a munkagépek kipufogógázainak kibocsátása átmeneti légszennyező hatást okoz. A felhagyást követően a tevékenységgel járó légszennyező anyag kibocsátás megszűnik. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelem szerinti geotermikus rendszer 2 db termelő, illetve 2 db visszasajtoló kút, valamint a kapcsolódó vízvezetékek, gépházak, primer és szekunder köri hőközpontok kialakítását igényli. A tervezett létesítmények megvalósításakor területrendezési és építési munka végzésére kerül sor, munkagépek, telepített fúróberendezés és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti. A fúróberendezés telepítése és a fúrás összes időtartama 1 hónap és 1 év közötti. A létesítés zajvédelmi szempontból legjelentősebb szakasza a kutak fúrása, mely az érintett Pér, illetve Bőny községek külterületein, lakóterületektől távol történik. Az építés (fúrás) során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A célállapotnak megfelelő üzem mellett a rendszer külterületi ingatlanokon levő kútjai, gépházai, valamint a Győr-Szol Zrt., illetve Audi telephelyeken már meglevő hőközpontokban kialakított gépészeti-üzemviteli berendezések által keltett zaj a vonatkozó előírásoknak várhatóan megfelel. 8
A szokásos működés mellett a zajvédelmi hatásterület nem éri el a legközelebbi Győr Megyei Jogú Város, Pér, illetve Bőny községek legközelebbi zajtól védendő területeit. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján került lehatárolásra. A tervezett létesítmény működtetésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolását az érintett települések területrendezési tervei, illetve építési szabályzata előírásai szerint vettük figyelembe. A zajvédelmi hatásterületen található ingatlanok a területfelhasználási kategóriák szerint: Bőny külterület: Mezőgazdasági területek: 0166/6, 0166/3, 0166/4, 0166/7, 0166/8, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0166/12, 0166/13, 0166/14, 0166/15, 0166/16, 0166/29, 0166/28, 0166/45, 0166/47, 0179/10, 0179/10, 0179/11, 0179/12, 0179/13, 0179/14, 0179/15, 0179/17, 0179/18, 0179/19, 0179/20, 0187/1, 0187/2, 0187/3, 0187/4, 0187/8, 0187/9, 0187/10, 0187/11 KIsp (lovassport, turizmus): 0166/23, 0166/24, 0166/25, 0166/26 0166/30, 0166/31, 0166/32, 0166/33, 0166/34, 0166/35, 0166/36, 0166/37, 0166/38, 0173/1, 0173/2 Gksz: 0166/21, 0166/22 Gip: 0174/30, 0174/31, 0174/8, 0174/9, 0174/20, 0174/21, 0174/22, 0174/23, 0174/23, 0174/124, 0174/19, 0174/18, 0174/17, 0174/11, 0174/12, 0174/125, 0174/26, 0174/10 Töltéstava külterület: Mezőgazdasági területek: 018, 020/1, 020/2, 020/3, 020/4, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 017, 012/27, 012/26, 012/25, 012/10, 012/11, 012/12, 016/4, 016/5, 016/3, 016/2, 016/1 Pér külterület: Mezőgazdasági területek: 082/12, 082/44, 082/45, 082/47, 082/48, 082/25, 084/60, 084/61, 084/62, 084/63, 084/64, 084/65, 084/66, 084/67, 084/76, 084/77, 084/59, 084/58, 084/41, 084/40, 084/39, 084/38, 1291, 084/57, 082/26, 082/35, 082/14, 082/37, 082/38, 083/1, 082/18, 082/50, 082/51, 082/52, 082/22, 082/21, 082/5, 082/43, 091/3, 081, 082/49, 082/48, 078/40, 078/41, 078/43, 078/44, 078/45, 078/46, 077/1, 099, 082/35, 082/34, 082/33, 082/32, 082/31, 082/28, 082/27, 082/26, 084/57, 084/56, 084/55, 084/54, 084/53, 084/52, 084/51, 084/50, 084/49, 084/48, 075/7, 075/8, 075/9,075/10, 075/11, 075/12, 075/13, 075/14, 075/15, 075/16, 075/18. helyrajzi számú ingatlanok. Fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása, üzemeltetése során a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek. A létesítmény célállapotnak megfelelő működtetése nem jár rendszeres és jelentős járműforgalommal, a közlekedés mint kapcsolódó tevékenység zajvédelmi hatásterületének lehatárolása nem indokolt. Természet- és tájvédelmi szempontból: Létesítés: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A vezetékfektetés során figyelembe kell venni az alábbi ajánlásokat: A munkálatok során létrejött munkaárok mihamarabbi betemetésére kell törekedni. A nyitott munkaárkot legalább naponta, és a betemetés előtt még egyszer ellenőrizni kell és az esetlegesen bele került védett állatfajok egyedeit (kétéltűek, kisemlősök stb.) kíméletesen el kell távolítani. A létesítés fentiek figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit minimálisan befolyásolja, a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. (1) értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Üzemelés: 9
Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A felhagyás során figyelembe kell venni az alábbi ajánlásokat: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. A Hatóság a Khvr. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzatok, sem azok lakossága, sem a hatásterület által érintettek részéről nem érkezett észrevétel. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 63. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján hirdetményi úton értesítette az érintetteket arról, hogy 2015. szeptember 16-án közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a Khvr. 4. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6084-1/2015. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 10661-7/2015 számon, Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer témájában, előzetes vizsgálati eljárásban szakhatóságként megkereste az I. fokú vízügyi és vízvédelmi hatóságot. A hatóság az internetes felületen elérhető előzetes vizsgálati tervdokumentációt áttanulmányozva, a hatáskörébe tartozó területekre kiterjedően a következő megállapításokat teszi: A rendszer minimális vízveszteséggel fog működni, mivel a kitermelt víz teljes mennyisége visszasajtolásra kerül. A felhasznált felszín alatti víz kémiai minőségében változás nem történik, negatív hatást nem eredményez. A felszíni vizekre nincs jelentős hatással a geotermális hőellátási rendszer üzemelése. A tervezett vízmennyiség kitermelése az aktuális igényekhez igazodva fog történni. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése és a 2. számú melléklet 1. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése szerinti módon, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. (3) bekezdéseés 5. melléklet II. táblázata alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A Hatóság a tevékenységnek a a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti jegyzőket: Bőny Község Jegyzője 13-35/2015. számú nyilatkozatának indokolása a következőket tartalmazza: 10
A tevékenységgel kapcsolatos vizsgálatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. (6b) bekezdése értelmében kapott felhatalmazás alapján végeztem el. A Péri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 91-8/2015. számú nyilatkozatának indokolása a következőket tartalmazza: Jelen nyilatkozatomat a Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer előzetes vizsgálata tárgyában, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. (6b) bekezdése alapján adtam ki. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázata alapján az eljárásban a szakkérdések vizsgálata során adott véleményeinek indokolása az alábbiakat tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1018-2/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú iratában megkereste hatóságunkat a Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer előzetes vizsgálata engedélyének kiadásához a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata céljából. A Tisztelt Hatóság megkeresése és a megkeresésben hivatkozott, az elektronikus felületről megismert dokumentumok alapján az előzetes engedélyezési eljárása során a talajok minőségvédelmi szakkérdés vonatkozásában hatóságunk megállapította, hogy az engedélyezési eljárás alá vont ingatlanok termőföld területek és közvetlenül szomszédosak eredeti hasznosítású termőföld területekkel. Ezért a rendelkező részben, a beuházással érintett és a környező termőföld területek minőségvédelme érdekében adott állásfoglalás indokolt. Jelen szakkérdés vizsgálata során hozott állásfoglalás a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXXIX. törvény 1. (1) bekezdés, 2. 7., 16., 17., 19. pontok, a 43. -án, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. 5. melléklete, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. -án alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10338/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A hivatalunknál 2015. július 9-én iktatott hivatkozott számú megkeresésére a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítható, hogy a tervezett jövőbeni kivitelezés előreláthatólag termőföldnek minősülő külterületi ingatlanokat is érinteni fog, amely munka során termőföld igénybevételére (pl. deponálás, talajszerkezet károsodása, tömörödés stb.) is sor kerül. Az ingatlanügyi - földvédelmi - hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni, vagy mutatni a hivatal termőföld más célú időleges és/vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. (1) bek). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (3) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tájékoztatom, hogy hivatalunknál a tárgyhoz illetve a nyomvonalhoz kapcsolódó jogerős termőföld más célú végleges, illetve időleges hasznosítást engedélyező földvédelmi határozatok kiadásra kerültek. Amennyiben 11
az engedélyezett térmértéknél nagyobb termőföldet is fel szeretnének használni, azt az esetleges további beruházás megkezdése előtt ugyancsak engedélyeztetni kell. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44., a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 7. (5) bekezdése, illetékességét a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 8.2. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GYR/047/01208-2/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM- EüM együttes rendelet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya GY-01D/EPH/2331-2/2015. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Bőny-Pér geotermális távhőellátási rendszer előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket érint. A hivatal a kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében kitér a régészeti örökség védelmére. (Előzetes vizsgálati dokumentáció 5.14 Örökségvédelem rész.) Felhívja ugyanakkor a hivatal a figyelmet, hogy az Előzetes vizsgálati dokumentáció örökség védelemmel foglalkozó része több, hibás információt is tartalmaz! A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendeletet a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet 16. -a 2015. március 12-vel hatályon kívül helyezte. A régészeti feltárás szabályai és engedélyezése tekintetében a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet 4-7. -ai valamint a 11-18. -ok az irányadók. Hibásan állapítja meg az Előzetes vizsgálati dokumentáció, hogy a munkálatok nem érintenek régészeti lelőhelyet, hiszen azok a 71969 számon nyilvántartott Pér-Kámvás-kúti dűlő lelőhely területét érintik. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. 12
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékéről a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. szeptember 21. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt sk. főosztályvezető 13