Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti keresletének alakulása Nógrád megyében 2011 Készítette: Tőzsérné Fenyvesi Tímea 2011. november Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/A.
Bevezető A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évek-óta vesz részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által végzett kutatási projektben. 2011-ben 101 vállalkozás és 46 pályakezdő szakmunkás vett részt a kérdőíves felmérésben Nógrád megyében. A Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon elnevezésű kérdőív azt vizsgálta, hogy a azok a tanulók, akik a 2009/2010-es tanévben szereztek szakmát, hogyan tudtak a munkaerőpiacon elhelyezkedni; milyen tényezők befolyásolták az elhelyezkedésüket, hogyan tudták kamatoztatni, használni a szakiskolában tanulatakat; milyen esélyekkel indultak neki a munka világának. A gazdálkodók körében 3 kérdőív került kitöltésre. Az első a mikrovállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálta, ebben 29 gazdálkodó vett részt. A második cégnagyság szerint ágazatonkénti bontásban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálta. A harmadik kérdőívben 21 cég segítettette munkánkat válaszaival az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti keresletének és ennek várható alakulásának, valamint a felsőfokú intézmények elismertségét vizsgáló kérdőív megválaszolásával. A kutatási projekt célja, hogy elemző tanulmányok készüljenek a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulásáról, illetve a pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról. Az elkészült elemzések a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011 a regionális fejlesztési és képzési bizottságok részére című kutatási program keretében készültek. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara berkeiben elkészült az országos elemző tanulmányok alapján a megyei helyzetképet bemutató szakmai összegzés. Ez a tanulmány megpróbálja egy kicsit közelebbről bemutatni, illetve elemezni az országos kérdőíves mérés/kutatás eredményeit. Tanulmányunknak nem célja, hogy ok-okozati összefüggéseket tárjon fel; a kérdőívre adott, sokszor szubjektív válaszok összegezését, illetve rendszerbe foglalását tartalmazza. A szerző
1. rész Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon Mintavétel Nógrád megyében a kérdőíves felmérésbe a kijelölt minta szerint 46 fő tanulót vontunk be, ez az országos minta 1,6%-a volt. Az országos mintavétel 12,3%-át 359 főt tett ki az északmagyarországi régió mintavétele. Ezen belül Nógrád megye az észak-magyarországi régió 12,8%-át tette ki. A megkérdezett pályakezdő szakmunkások mintaelosztása szakmák szerint: OKJ szám Szakma megnevezése Tanulói létszám 31 341 01 0000 00 00 Bolti eladó 5 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 1 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő 6 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos 2 31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos 8 31 582 09 0000 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 2 31 582 15 1000 00 00 Kőműves 2 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 1 33 541 04 0000 00 00 Pék 1 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 4 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó 1 33 811 03 1000 00 00 Szakács 6 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő 7 Összesen: 46 fő 1. Adatfelvétel 2011. február 21 május 9. Nógrád megyében az adatfelvétel 2011. március 30 - április 26. között zajlott. Az adatok rögzítése az előzetesen kijelölt 2011. május 2-ig megtörtént. A lekérdezés előkészítése február végén zajlott. A lekérdezések többsége, 84,8%-a áprilisban lebonyolításra került. Időszak Megkérdezettek (fő) Százalékos megoszlás (%) Február 0 0 Március 7 15,2 Április 39 84,8 Május 0 0 Összesen 46 100 100% 80% Megvalósult és további tervezett interjúk aránya az adott időpontokban, 2011 15% 60% 40% 100% 85% 85% 100% Még hátralévő Elkészült 20% 0% 0% 15% Február Március Április Május
2. A megkérdezettek alapjellemzői a, életkor szerinti megoszlás A kérdőív készítésbe bevont személyek a 19-25 év közötti korosztályból kerültek ki Nógrád megyében. Legnagyobb számban a 21 éves korosztályból voltak a válaszadók között. Életkor Létszám Megoszlás 19 éves 8 fő 17,4 20 éves 9 fő 19,6 21 éves 14 fő 30,3 22 éves 5 fő 10,9 23 éves 8 fő 17,4 24 éves 1 fő 2,2 25 éves 1 fő 2,2 Összesen 46 fő 100 A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása (100% = 46 fő) 11% 17% 2% 2% 17% 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 20% 23 éves 24 éves 25 éves 31% A megkérdezettek között túlnyomóan a 20-23 év közötti pályakezdő szakmunkások vettek részt, mind országosan (89%), mind megyei szinten (78%) is. A legkisebb hányadot a 23 év feletti tanulók tették ki. Ez Nógrád megyében mindössze 4% volt, mely 1 fő 24 éves illetve 1 fő 25 éves válaszadót jelentett. A 20 év alatti tanulók esetében eltérés mutatkozott az országos és a megyei adatok között. Nógrád megyében az összes megkérdezett 17%-a volt 20 év alatti tanuló, országosan ez az érték 6 % volt. Életkor Megoszlás országos % Nógrád % 20 év alatt 175 fő 6 % 8 17,4 20-23 év között 2598 fő 89% 36 78,3 23 év felett 146 fő 5 % 2 4,3 Összesen 2919 fő 100 % 46 fő 100%
Életkor szerinti megoszlás összehasonlítása (Nógrád megye 100%=46 fő Országos adat 100%= 2919 fő) 23 év felett 20-23 év között 20 év alatt 5% 4% 6% 17% 89% 78% Országos Nógrád megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% b, Nemek szerinti megoszlás A kérdőív készítése során a válaszadók többsége férfi volt. Ez országosan 82% volt, míg megyei szinten 91%. Nemek Országos Nógrád Létszám % Létszám % Nő 525 18 4 8,7 Férfi 2394 82 42 91,3 Összesen 2919 fő 100 46 fő 100 Megkérdezettek nemenkénti megoszlása országosan Megkérdezettek nemenkénti megoszlása Nógrád megye 18% 9% Nő Férfi Nő Férfi 82% 91% c, Megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása Nógrád megyében a kérdezésbe bevont tanulók többsége községben él, ez az összes megkérdezett tanuló 69,6%-át tette ki. Országosan a kérdőív készítésben legnagyobb számmal a városi tanulók vettek részt. Lakóhely szerint Országos Nógrád Budapesten 117 4 0 0 egyéb város 1576 54 14 30,4 községben 1226 42 32 69,6 Összesen 2919 100 46 100
A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása községben 42% 69,6% egyéb város 30,4% 54% országosan Nógrád megye Budapesten 0% 4% 0 20 40 60 80 d, Országos szinten a mintába legnagyobb gyakorisággal a bolti eladó (436 fő) és a szakács (368 fő) szakmát végzettek kerültek be, valamint legalább 100 főt sikerült elérni a bútorasztalos, az autószerelő, a karosszérialakatos, a festő, mázoló és tapétázó, a kőműves, a villanyszerelő, a gépi forgácsoló és az autóelektronikai műszerész szakmát végzettek közül is. A tavalyi adatfelvételhez képest jóval kevesebb vízvezeték- és vízkészülék-szerelőt sikerült felkeresni (2010-ben 104 főt, 2011-ben 29 főt). Nógrád megyében legnagyobb gyakorisággal a karosszérialakatosok (8), majd az autószerelők (7), ezt követően a szakácsok, hegesztők (6), bolti eladók (5), bútorasztalosok (4), majd a szerkezetlakatosok, vízvezeték- és vízkészülékszerelők, kőművesek (2) kerültek a mintába, illetve 1-1 villanyszerelő, pék, ács, állványozó (1) szakképesítést szerzett szakmunkás. e, A mintába került szakmunkások édesapjának iskolai végzettségének vizsgálata A válaszadók édesapjának iskolai végzettségét is vizsgálta a kérdőív. Elmondható mind országos, mind megyei szinten, hogy a szakiskolai tanulók több mint felének az édesapja iskolai végzettsége is szakmunkásképző volt. Országosan 58%, megyei szinten 58,7% volt. Ezt követően 17%-nak (országosan), illetve 17,4%-nak (megyei) 8 általános, 14%-nak (országos), 10,9%-nak (megyei) szakközépiskolai, technikumi végzettsége van az édesapának. Minimális, 5% körüli a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű édesapák köre. Nógrád megyében gimnáziumi, illetve 8 általánosnál kevesebb osztállyal rendelkező édesapa nem volt. Viszont 8,7% nem tudja édesapja iskolai végzettségét. Ez abból adódik egyrészt, hogy nem élnek együtt a szülők, illetve néhány esetben az édesapa már nem él. Iskolai végzettség Országos Nógrád Létszám % Létszám % 8 általánosnál kevesebb 0 0 0 0 8 általános 496 17 8 17,4 Szakmunkésképző 1693 58 27 58,7 Szakközépiskola, 409 14 5 10,9 technikum Gimnázium 175 6 0 0 Főiskola, egyetem 146 5 2 4,3 Nem tudja 0 0 4 8,7 Összesen 2919 100 46 100
Megkérdezettek édesapjának iskolai végzettsége 8 általánosnál kevesebb 0 0 8 általános 17,4 17 Szakmunkásképző Szakközépiskola, technikum 10,9 14 58,7 58 Gimnázium Főiskola, egyetem 0 6 4,3 5 Nógrád országos Nem tudja 0 8,7 0 10 20 30 40 50 60 70 f, A megkérdezettek apjának (gondviselőjének) a foglalkozásának vizsgálata A megkérdezettek döntő többsége (69,6%) számolt be arról, hogy apjának van szakképesítése, tehát elmondható, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekei különösen nagy arányban szereznek ilyen képesítést. Mindenféleképpen motiválóan hat a gyermekekre, különösen a fiúkra; ha az apának szakmája van, ők is szakmát tanulnak. A megkérdezettek apjának a foglalkozásának vizsgálata önálló v. vállalkozó beosztott értelmiségi szakmunkás munkanélküli Nógrád megye országos egyéb nem tudja 0 10 20 30 40 (százalék)
Foglalkozás Országos Nógrád Létszám % Létszám % önálló v. 204 7 2 4,3 vállalkozó vezető 117 4 3 6,5 beosztásban beosztott 117 4 0 0 értelmiségi irodai alkalmazott 58 2 0 0 szakmunkás 1109 38 15 32,6 segéd/betanított 350 12 5 10,9 munkás munkanélküli 263 9 10 21,8 más okból 292 10 1 2,2 egyéb 21 0,7 3 6,5 már nem él 242 8,3 5 10,9 nem tudja 146 5 2 4,3 Összesen 2919 100 46 100 3. Iskolai előmenetel és az iskoláról alkotott vélemények vizsgálata a, A felmérésben részt vevő pályakezdő szakmunkások átlagosan 3,42 átlaggal fejezték be az általános iskolát. Ez szinte megegyezik az országos átlaggal: 3,46. Évek óta azonos szinten 3,5 átlag körüli ez az eredmény. b, Az általános iskola befejezését követően a tanulók többsége 50% szakiskolába jelentkezett 1. helyen, ezt követően 2. helyen a szakközépiskola, technikumot jelölte meg, illetve 3. helyen a gimnáziumot. A tanulók 69,6 %-át (32 fő) vették fel az 1. helyen megjelölt intézménybe, a 26,1 %-ukat (12 fő) a 2. helyen megjelölt helyre, csak 4,3 %-uk azaz 2 főnek sikerült a harmadik helyen megjelölt intézményben megkezdenie a középiskolai tanulmányait. Az általános iskola befejezését követően a tanulók 67,4 %-a szakiskolában, 32,6%-a szakközépiskolában tanult tovább. Gimnáziumban első helyen senki nem folytatta tanulmányait. A megkérdezett 46 fő közül 50%-uk (23 fő) egy középfokú oktatási intézménybe járt, 41,3 %-uk (19 fő) 2 oktatási intézményben is tanult. A fiatalok kis része 8,7 %-uk (4 fő) 3. intézményben is megkezdte tanulmányait. A megkérdezettek közül - az első középfokú oktatási intézményben - 23,9 %-uk, azaz 11 fő abbahagyta tanulmányait. 19,6 %-uk, 9 fő szakközépiskolában, 4,3 %-uk, 2 fő pedig szakiskolában tanult. Az első középfokú intézményben 7 tanuló a megkérdezettek 15,2%-a szerzett érettségi bizonyítványt. Ezt követően a második és harmadik intézményben már egyetlen egy tanuló sem szerzett érettségi bizonyítványt. Megfigyelhető az, hogy a továbbtanuláskor az általános iskola elvégzése után a szakképzést választó tanulók kis hányada szerzett érettségit, inkább a szakma, a szakképesítés megszerzését helyezték előtérbe. A megkérdezettek nagytöbbsége 60,9 % (28 fő) az első intézménybe szakmunkás bizonyítványt szerzett.
c, Az utolsó szakiskolai évet a megkérdezettek átlagosan 3,6 tanulmányi átlaggal zárták. Ez az országos átlagtól 0,1 átlaggal elmarad. (országos átlag 3,7) A szakiskolából gimnáziumba, szakközépiskolába, vagy technikumba a megkérdezett szakképzettek 17,4%-a próbált meg átkerülni, mely az országos átlagot meghaladja (14%). Nógrád megyében ez az arány a 2010-es országos értéken maradt. A tanulók közel 20%-a évközben különböző tényezők hatására úgy dönt, hogy egy másik intézményben szeretne továbbtanulni. d, A szakiskolát végzettek a korábbi évek eredményeihez hasonlóan idén is szakmájukkal való elégedettségüknek adtak hangot. 80,4 %-ban (37 fő) válaszoltak igenlően arra a kérdésre, hogy olyan szakmát tanultak-e a szakiskolában, amivel később is szívesen foglalkoznának. 19,6 %-uk (9 fő) gondolta úgy, hogy nem azt a szakmát tanulta, amivel később foglalkozni szeretne. 5 fő, bizonytalan abban hogy milyen szakmát szeretne tanulni. 4 főnek már kialakult elképzelése van; ők: az autószerelő, asztalos és a pék szakmát jelölték meg. e, A tanulók szakmájukkal és iskolájukkal való általános elégedettsége továbbra is magasnak mondható országos és megyei szinten egyaránt. Az eddigi adatfelvételek során 2011-ben jelezték országosan a tanulók a legmagasabb arányban (63%), hogy ha újra választaniuk kellene, újra ugyanazt a szakmát és iskolát választanák Ez megyei szinten kicsit kevesebb mindössze 58,7%. Nógrád megyében a tanulók 6,5%-a maradna szakmájánál, de másik iskola mellett döntene, 13%-uk választana más szakmát, de ugyanazt az iskolát. A megkérdezettek 19,6%-a keresne új szakmát és új iskolát, ha újra döntési helyzetbe kerülne. Valamint 2,2%-uk nem tudott választ adni a kérdésre. Pozitív mindenféleképpen, hogy a tanulók többsége tudja mit akar, illetve tudta mit akar, milyen szakmát, melyik iskolában. A megkérdezettek közül 7 főnek van érettségije, közülük csak 1 fő felvételizett, de nem vették fel. 6 fő nem próbálkozott felvételivel. 4. Továbbtanulás A továbbtanulással kapcsolatban a megkérdezett fiatalok 58,7 %-a (27 fő) nyilatkozott úgy, hogy szívesen tanulna még tovább, többségük esti vagy levelező képzésben az érettségit, illetve OKJ-s szakmai képzést jelölt meg, de 3 fő főiskolán, illetve egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 5. Nyelvtudás Arra a kérdésre, hogy a magyaron kívül van-e olyan nyelv, amin meg tudja magát értetni a tanulók többsége 65,2 %-a (30 fő) adott igen választ. A megjelölt nyelvek között túlnyomóan az angol (57,6%), a német (36,4%), illetve kisebb számban a francia (3%) és az olasz nyelv (3%) került megjelölésre. A szakiskolai képzéssel kapcsolatban a megkérdezettek többsége a 46 főből 34 fő nyilatkozta azt, hogy tehetséget érzett ehhez a szakmához. Kiemelt helyen szerepelt 19 főnél a döntése melletti tényezők között az egyéb okok közül az ösztöndíj lehetősége, illetve a szakmai iránti munkaerőpiaci kereslet. Ezt követően a tanulók harmadik helyen a szüleik tanácsára választották a tanult szakmájukat, majd a tanárai javaslatai, illetve az adott szakmáról meglévő ismerete alapján döntöttek az adott képzés mellett.
6. Szakiskolai tanulmányokkal való elégedettség A szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban a tavalyi és tavalyelőtti magas elégedettségi szinthez hasonlóan kedvező képet mutatnak az adatok és a legtöbb szempont szerint további javulásnak lehetünk tanúi. A megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozták (az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással). A legmagasabb átlagos pontszámot 2011-ben a korábbi évekhez hasonlóan a sok tudást átadó és lelkiismeretesen tanító szakiskolai tanárokkal kapcsolatos állításoknál mértük, valamint a képzőhelyen rendelkezésre álló eszközökkel (gépekkel, anyagokkal) is igen elégedettek voltak a végzett tanulók. Majd ezt követően viszonylag magas pontszámot kapott az az állítás is, hogy a szakiskola olyan tudást ad, ami hasznos a munkahelyén. A megkérdezett tanulók többsége inkább pozitív véleménnyel volt az iskolával, a tanárokkal, az átadott szakmai ismeretekkel kapcsolatban. A többsége a tanulóknak úgy vélekedik., hogy a szakiskolában tanult szakma önmagában nem elegendő, szükség van mellette egy második szakmára is. A, Elméleti-gyakorlati oktatás aránya Országosan a megkérdezettek 72%-a véli úgy, hogy a szakiskolában az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya megfelelő volt ez enyhe romlást jelent 2010-hez képest (74%), de még mindig sokkal magasabb arány, mint a 2009-es (63%). Ugyanez az érték 2011-ben Nógrád megyében csupán 63%. Tehát a megyei átlag a 2009-es szinten maradt. A válaszadók 24%-a országos átlagban úgy gondolta, hogy túl sok volt az elméleti oktatás, megyei szinten viszont 34,8 %-uk gondolta ugyanezt. Mindössze 4%-uk sokallta a gyakorlati oktatást országos átlagban, megyei szinten a gyakorlati oktatás túlsúlyát egyetlen tanuló sem jelölte meg. B, Szakmai gyakorlati képzés havi óraszáma A kérdőív készítésébe bevont tanulóknál a szakmai gyakorlati képzés havi óraszáma az utolsó tanévben átlagosan 84 óra volt Nógrád megyében ez kevesebb, mint az országos 89,4 óra. A megkérdezettek 91,3%-a csak iskolán kívül járt gyakorlatra, országosan csak a 73%-uk. 2,2%-uk részben iskolai műhelyben, részben iskolán kívül töltötte gyakorlatát (országosan 24%- uk); valamint ebben az évben a pótkérdezés során a mintába került tanulók között Nógrád megyében 3 fő csak iskolai tanműhelyben töltötte a szakmai gyakorlatát. Országosan a megkérdezettek 3%-a számolt be arról, hogy kizárólag az iskolai tanműhelybe járt gyakorlati képzésre. 7. A tanulók véleményei A, Gyakorlati képzőhelyről A gyakorlati képzőhelyekkel kapcsolatos véleményeiről a tanulóknak elmondható, hogy a szakoktatóikkal, az átadott ismeretekkel illetve azzal, hogy a későbbiekben a megszerzett ismereteit jól tudja használni többségében egyetértettek. 5-ös, illetve 4-es értékelést adtak, ami azt jelentette, hogy teljes mértékben vagy majdnem teljes mértékben egyetértettek.
(1-5-ig osztályozással; 5=teljes mértékben elégedett, 1= egyáltalán nem elégedett) A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról. A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen megtanultakat ma is jól tudja használni. 5 4 3 2 1 Nem tudja 45,7 % 34,8 % 13 % 2,2 % 4,3 % 0 56,5 % 28,3 % 8,7 % 6,5 % 0 % 0 45,7 % 21,7 % 21,7 % 10,9 % 0 % 0 43,5 % 19,6 % 8,7 % 4,3 % 4,3 % 19,6 % Adatok százalékban (%) Vélemény a gyakorlati képzőhellyel kapcsolatban 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 5 4 3 2 1 nem tudja A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról. A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen B, A megszerzett szakmájával kapcsolatos vélemények A következő kérdéscsoportban arra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, hogy mennyire van megelégedve a megszerzett szakmájával. Mennyire lehet jól keresni vele, illetve a közfelfogás szerint mennyire bír presztízs-értékkel az adott szakma. A tanulók úgy érzik, hogy nem nézik le az emberek őket a szakmájuk miatt, illetve a többség (52,2%) úgy nyilatkozott, hogy a szüleik is büszkék, amiért ezt a szakmát választották. A válaszadók nem tudja válaszai abból adódtak, hogy még nem dolgoznak, nem helyezkedtek el. Így ezekre a kérdésekre érdemi választ nem is tudtak adni.
Állítások 5 4 3 2 1 Nem tudja Összérték % A szakmája miatt az emberek 0 0 17,4 2,2 80,4 0 100 lenézik. A szülei büszkék Önre, amiért 52,2 26,1 17,4 2,2 0 2,2 100 ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt sosem kellett 71,7 13 2,2 0 13,1 0 100 szégyenkeznie. A szakmája miatt az emberek 15,1 37 37 6,5 2,2 0 100 felnézenk Önre. A szakmájával kiemelkedően 17,4 15,2 28,3 17,4 0 2,2 100 jól lehet keresni. Nem fizetik meg kellőképpen a 6,5 17,4 28,3 13 10,9 23,9 100 szaktudását. Más szakmához viszonyítva 2,2 15,2 26,1 13 17,4 26,1 100 alacsony a jövedelme. A szakmájából nagyon 4,3 10,9 37 6,5 15,2 26,1 100 nehezen lehet megélni. Adatok százalékban (%) Szakmája értékelése A szakmája miatt az emberek lenézik. 5 4 3 2 1 Nem tudja 60 50 40 30 20 10 0 A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie. A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre. A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni. Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását. Más szakmához viszonyítva alacsony a jövedelme. A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni. A tanulók véleményeit pontértékkel kifejezve összehasonlítottuk a megyei és az országos adatokat. A lenti táblázatból jól látható, hogy a legmagasabb pontértéket kapták mind megyei, mind országos szinten a választott szakmával kapcsolatosan az emberek véleménye az adott szakmáról, illetve a szülők büszkék gyermekeikre, hogy az adott szakmát választották. Az országos és a megyei vélemények nagyjából megegyeznek. Egyedül két kérdésnél volt 1,0 pontértéknél nagyobb eltérés a megyei és az országos adatok között. Ez a Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását., illetve a Más szakmához viszonyítva alacsony a jövedelme. kérdések voltak. Talán ez abból adódik, hogy a térségben óriási eltérések a bérviszonyokat tekintve nincsenek az egyes szakmák között.
Állítások Nógrád megye Országos adat A szakmája miatt az emberek 1,4 1,4 lenézik. A szülei büszkék Önre, amiért 4,2 4,2 ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt sosem kellett 4,3 4,0 szégyenkeznie. A szakmája miatt az emberek 3,5 3,2 felnéznek Önre. A szakmájával kiemelkedően jól 2,7 3,1 lehet keresni. Nem fizetik meg kellőképpen a 2,2 3,3 szaktudását. Más szakmához viszonyítva 1,9 3,0 alacsony a jövedelme. A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni. 2,0 2,9 Tavaly megszerzett szakmájának értékelése összehasonlító táblázat, 2011 A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie. 4 4,3 A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre. A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni. 2,7 3,2 3,1 3,5 4,2 4,2 Országos adat Nógrád megye Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását. 2,2 3,3 A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni. 2,0 2,9 Más szakmához viszonyítva alacsony a jövedelme. 1,9 3 A szakmája miatt az emberek lenézik. 1,4 1,4 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 8. Jelenlegi munkaerőpiaci pozíció 2011-ben a megkérdezettek munkaerő-piaci pozíciója némileg javult az előző évihez képest. A megkérdezettek 52,3%-a alkalmazott, 21,7%-a tanuló illetve ugyanennyien munkanélküliek. 4,3%-uk egyéb státuszban van. Nógrád megyében vállalkozói illetve alkalmi munkavállalói státuszt nem jelölt meg egyetlen tanuló sem. Az országos adatokhoz képest a megyében kedvezőbben alakult az alkalmazottak aránya, kevesebb a munkanélküli is. Országosan a megkérdezettek nagyobb százaléka tanuló (29,1%), vagyis az iskola elvégzését követően újabb tanulmányokat kezdett meg.
Státusz Nógrád megye Országosan Alkalmazott 52,3 44,8 Vállalkozó 0 0,4 Alkalmi munkás 0 1,3 Munkanélküli 21,7 23,2 Tanuló 21,7 29,1 Egyéb 4,3 1,1 Összesen 100 100 Munkaerő-piaci státusz összehasonlítása 2011 Alkalmazott 44,8 52,3 Tanuló Munkanélküli Alkalmi munkás 1,3 0 21,7 23,2 21,7 29,1 Országosan Nógrád megye Egyéb 1,1 4,3 Vállalkozó 0,4 0 0 10 20 30 40 50 60 Az alkalmazottak közül 17 főnek (70,8%) határozatlan idejű, 7 főnek (29,1%) határozott idejű a munkaszerződése. 10 fő tanul jelenleg, melyből 8 fő szakiskolát, illetve szakközépiskolát jelölt meg. Ebből 1 fő a korábban megszerzett szakmájában tanul tovább, illetve négyen másik szakmát tanulnak, a többiek nem szakmát tanulnak. Alkalmazottak munkaszerződése 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 71% 74% 29% 25% 0% 1% Határozatlan idejű Határozott idejű Megbízási szerződéssel Nógrád megye Országosan
Arra a kérdésre, hogy összesen hány munkahelye volt eddig Nógrád megyében a megkérdezettek (17 fő) 37%-a úgy nyilatkozott, hogy eddig még nem dolgozott. Ez országosan 44 % volt. A többségnek 41,3%-nak (19 fő) egy munkahelye, országosan 43%; 15,2%-nak (7 főnek) 2 munkahelye, országosan 10%; 4,3 %-nak (2 főnek) 3 munkahelye, illetve 2,2%-nak (1 főnek) 4 munkahelye volt. Kettőnél több munkahelyről országosan a megkérdezettek 3,3 %-a nyilatkozott. Hány munkahelye volt eddig Országosan Nógrád megye 10% 3% 44% 15% 7% 37% Még nem dolgozott 1 munkahelye 2 munkahelye 43% 41% 2-nél több Megvizsgáltuk azt is, hogy mely tanulók tudtak a szakmájukban elhelyezkedni. Ezek voltak a szerkezetlakatos, a szakács, a kőműves, a villanyszerelő, a pék, az asztalos, a hegesztő, a karosszérialakatos szakképesítést megszerző tanulók. 9. Álláskeresés során igénybe vett módszerek és az álláskeresésre fordított idő A jelenleg dolgozó megkérdezettek többsége (75%) a jelenlegi munkahelyét a családtagok illetve ismerősök segítségével találta. Ezt követően a tanulószerződés alapján (8,3%), majd minimálisan az újsághirdetés (4,2%), vagy internetes állásközvetítő (4,2%) és munkaügyi központ (4,2%), illetve egyéb módon (4,1%) jelölték meg a munkahely megtalálásának módjának. Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék) 2011 80 75,0 70 százalék 60 50 40 30 20 10 0 54,2 8,3 21,5 családtagok, tanulószerződésújsághirdetés ismerősök alapján útján 8,7 8,9 4,2 4,2 4,9 4,2 2,9 4,1 internetes állásközvetítő munkaügyi egyéb módon központ segítségével Nógrád megye Országosan
2011-ben a megkérdezett pályakezdők átlagosan némileg rövidebb álláskeresési időszakról számoltak be, mint a tavalyi kérdezés során. Ez a tendencia a gazdasági válság negatív hatásainak csökkenésével, főként a munkaerő iránti kereslet emelkedésével magyarázható. A kérdezés időpontjában foglalkoztatott válaszadók között országosan jelentősen (46%-ról 51%- ra) nőtt azok aránya, akik a szakiskola elvégzését követően igen gyorsan, egy hónapnál rövidebb idő alatt el tudtak helyezkedni, de még így sem éri el az arány az országos 2009-es, 59%-os szintet. Ez Nógrád megyében 50%-os volt. A válaszadók fele rövid idő alatt el tudott helyezkedni. Országosan a megkérdezettek 5%-a egy hónapig keresett állást, ez Nógrád megyében 8,3% volt. Országosan 36%-uk (tavaly 38%, 2009-ben 28%), megyei szinten 33,3 %-uk 2 és 6 hónap közötti ideig. Fél évnél hosszabb ideig a megkérdezettek 8%-a keresett munkát, mielőtt elhelyezkedett (tavaly 9%, 2009-ben 2%). Nógrád megyében 8,4 % volt. Az átlagos álláskeresési idő a megkérdezettek körében enyhén csökkent, 2,4 hónapról 2,2 hónapra (2009-ben még 1,5 hónap volt ez az adat), mely viszonylag alacsonynak mondható. Ez többek között a szakképzett munkaerő iránti fokozott kereslettel magyarázható. Nógrád megyében az országos érték felett van, 2,7 hónapig tartott az álláskeresés átlagosan. 10. Jelenlegi munkahelyével való elégedettség A munkahellyel való elégedettségre vonatkozóan is kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek. Az elégedettség mérése 1-5 skálán történt, az 1 az egyáltalán nem elégedett, az 5 pedig a nagyon elégedett választ jelentette. Leginkább országosan és megyei szinten is a munkatársakkal a legelégedettebbek a munkavállalók. (országosan 4,5%; Nógrád megye 4,7%) A jelenlegi munkahelyével való elégedettség a munkatársaival 4,5 4,7 a munkaidővel, műszakbeosztással a jelenlegi munkakörével a munkavégzés körülményeivel 4,1 4,2 4,1 4,1 4,2 3,9 Országosan Nógrád megye a fizetésével 3,4 3,8 a továbblépési lehetőségekkel 2,9 3,3 0 1 2 3 4 5 11. Iskolában tanult ismeretek, tudás használhatósága a munkaerő-piacon A megkérdezettek 37,5%-a úgy nyilatkozott, hogy a szakiskolában tanultaknak egyáltalán nem veszi hasznát. Ezt követően magas volt azoknak az aránya (25%), akik ezzel ellentétben azt nyilatkozták, hogy a nagyobb részének hasznát veszik. Ezt követte a csak kisebb részének
veszik hasznát (16,7%), illetve a szinte mindennek hasznát veszi (12,5%), amit a szakiskolában tanult. A válaszadók 8,3 %-a a szakiskolában tanultak felének veszi hasznát. Azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit a jelenlegi munkahelyén meg kellett tanulnia a válaszadók többsége a rutint, gyakorlatot jelölte meg. Ezt követte az a válasz, hogy mindent a munkahelyén tanult meg, mert nem a tanult szakmájában dolgozik. Majd a konkrét feladatokat, feladatcsoportokat kellett megtanulniuk a válaszadóknak. Kiemelték a válaszadók az önállóságot, a gépek kezelését is ismeretként, melyet a munkahelyükön kellett elsajátítaniuk. 12. Munkahely-lakóhely A válaszadók nagyrésze 83,3 % nem azon a településen dolgozik, ahol a lakhelye van. A bejárás 15perc és 1óra 30 perc közötti időintervallumba tartozik. Legtávolabbra, 80 km-es távolságra járnak munkába. A munkahelyre a nagytöbbség tömegközlekedéssel, távolsági busszal jár (50%), ezt követően egyéb eszközt (29,2%), majd saját autóval (12,5%), illetve munkatársa autójával (4,2%), helyi tömegközlekedési eszközzel (4,2%) jutnak el munkahelyükre a válaszadók. 13. Mobilitás A következő félévben, vagyis még 2011-ben a válaszadók 62,5 %-a nem kíván munkahelyet váltani, viszont 33,3 %-uk tervezi a munkahelyváltást. 1 fő (4,2%-uk) még nem tudja. Indokként arra a kérdésre, hogy Miért szeretne munkahelyet váltani? a magasabb fizetést, illetve a szakmájában kíván dolgozni válaszokat adták a tanulók. A mostani bérénél alacsonyabb bérért egyetlen válaszadó sem helyezkedne el, a többség legalább ugyanennyit szeretne kapni, illetve 37,5 %-uk több fizetést szeretne kapni. A válaszadók döntő többsége, akik munkahelyváltást terveznek olyan állást keresnek, ahol abban a szakmában dolgozhat, amit tavaly szereztek. Tehát a tervezett munkahelyváltásuk oka az, hogy nem tudtak elhelyezkedni a tanult szakmában. Arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel lenne hajlandó egy távoli magyarországi városba költözni akkor, ha ott jobb álláslehetőséghez jutna, mint lakóhelye környékén egyértelműen a magasabb fizetést, illetve azt jelölték meg válaszként, hogy ha a munkaadó szállást is biztosítana. A legkevesebb 30-40 ezer Ft bérkülönbséggel is munkahelyet váltanának, de a legmagasabb bérigényként 400.000 Ft-ot is megjelöltek, ami kicsit elrugaszkodik a valóságos bérlehetőségektől. Külföldi munkavállalás esetén, szakmunkások esetében viszont nem elképzelhetetlen. Végül az utolsó kérdés a saját pályájára vonatokozóan az volt, hogy a karrierje szempontjából, mennyire tartja szükségesnek illetve kevésbe, illetve szükségtelennek az alábbi ismereteket: Állítások Szakmai továbbképzéseken vegyen részt Jobban beszéljen idegen nyelveken Ha nincs érettségije: hogy leérettségizzen Felsőoktatási intézményben tanuljon Nagyon szükséges Inkább szükséges Inkább szükségtelen Teljesen szükségtelen Nem tudja Összesen 45,7 32,6 15,2 6,5 0 100 50 39,1 8,7 2,2 0 100 30,4 39,1 19,6 10,9 0 100 26,1 30,4 19,6 23,9 0 100
Saját pályája szempontjából fontos ismeretek Felsőoktatási intézményben tanuljon 19,6 23,9 26,1 30,4 1- teljesen szükségtelen 2 - inkább szükségtelen 3 - inkább szükséges 4 nagyon szükséges Ha nincs érettségije: hogy leérettségizzen 10,9 19,6 30,4 39,1 Jobban beszéljen idegen nyelveken 2,2 8,7 39,1 50 Szakmai továbbképzéseken vegyen részt 6,5 15,2 32,6 45,7 0 10 20 30 40 50 60 A legfontosabbnak a felsorolt ismeretek közül a idegen nyelvek jobb ismeretét (50%), majd a szakmai továbbképzéseken való részvételt (45,7%), ezt követően az érettségi megszerzését, illetve utolsósorban a felsőoktatási intézményben való továbbtanulást jelölték meg nagyon szükségesként.
2. rész A vállalkozások munkaerő-piaci kereslete alakulásának vizsgálata Az adatfelvétel Az elemzés a magyarországi vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálja, egy és négy éves időtávon belül. A mintegy 4000 vállalkozást érintő kérdőíves adatfelvétel a GVI szervezésében zajlott 2011. március 3. és 2011. május 9. között. A lekérdezések döntő része március második fele és április vége között zajlott le. Az Észak-Magyarországi régió adta a teljes felmérés 13,6 %-át, mely mintegy544 db kérdőív volt. Nógrád megyében a vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása felmérésébe 80 gazdálkodó szervezet került bevonásra. A minta jellemzői Ágazatonként és létszámkategóriánkénti megoszlás Az alábbi táblázat a kérdőíves felmérésbe bevont vállalkozásokat mutatja ágazatonkénti és létszámkategóriánkénti megoszlásban. Legnagyobb számban a feldolgozóipar területén (45%) tevékenykedő cégek, majd a szolgáltatásban működők (38%)vettek részt a felmérésben. A mezőgazdasági és építőipari cégek csupán 8,8%-át tették ki az összes megkérdezett vállalkozásnak. Létszám-kategóriák Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás Összesen 1-9 fő 3 10 4 12 29 10-19 fő 1 3 1 5 10 20-49 fő 0 7 2 4 13 50-99 fő 1 4 0 2 7 100-249 fő 2 8 0 5 15 250 fő- 0 4 0 2 6 Összesen 7 36 7 30 80 A kérdőív készítésbe bevont cégek ágazatonkénti megoszlása létszám-kategóriák szerint 14 12 10 8 6 4 2 0 3 10 4 12 1 3 1 5 0 7 2 4 1 4 2 2 8 5 4 0 0 0 0 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-99 fő 100-249 fő 2 250 fő- Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás
Létszámkategóriák szerinti megoszlás alapján elmondhatjuk, hogy legnagyobb számban az ún. mikrovállalkozások kerültek a mintába, ez az összes megkérdezettnek a 36,2 %-át tette ki. Ez hasonlóan alakult az országos mintában is, ahol a teljes vállalkozás 35,9%-a volt mikrovállalkozás. Ezt követte az 50-249 fő közötti statisztikai állományi létszámú cégek aránya, melyek a teljes minta 27,6%-át adták megyei szinten, országosan pedig 21,7%-át. Legkisebb arányban mind országosan és mind megyei szinten is a legnagyobb létszámú cégek (250 főnél többet foglalkoztatók) kerültek be a mintavételbe. Ez a megyében 7,5%-ot, országosan 11,5%-ot jelentett. Nógrád megye Országos Százalékos Százalékos Létszám-kategóriák Cégek darabszáma megoszlás (%) Cégek darabszáma megoszlás (%) 1-9 fő 29 36,2 1443 35,9 10-19 fő 10 12,5 624 15,6 20-49 fő 13 16,2 614 15,3 50-249 fő 22 27,6 871 21,7 250 fő- 6 7,5 460 11,5 Összesen 80 100 4012 100 Létszám-kategóriák szerinti megoszlás összehasonlítása (Nógrád megye- országos adatok) 40 36,235,9 százalék 30 20 10 15,6 16,215,3 12,5 27,6 21,7 11,5 7,5 Nógrád megye Országos 0 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 főlétszámkategóriák
I. Mikro-vállalkozások vizsgálata (1-9 főt foglalkoztató cégek) A mikrovállalkozások köréből Nógrád megyében összesen 29 céget kerestünk meg a kérdőív készítése során. Ezek a cégek 3 ágazatban tevékenykednek. Közülük 3 cég megzőgazdasági, 4 cég építőipari, 10 cég feldolgozó ipari, illetve 12 cég a szolgáltatás ágazatába tartozik. Mikrovállalkozások ágazati megoszlása Nógrád megye 10% 41% mezőgazdaság feldolgozóipar építőipar 35% szolgáltatás 14% 1. Szakképzettek aránya az összes statisztikai állományi létszám A cégeknél az összes statisztikai állományi létszámon belül vizsgáltuk a szakképzettek arányát. A 4 ágazat közül a feldolgozóiparon belül a legmagasabb a szakképzettek aránya 86,7 %, ezt követi a szolgáltatással foglalkozó cégeknél 78,8%, majd az építőiparban 57,5 % és végül a mezőgazdaságban 37,1 % volt a megkérdezett cégeknél ez az arány. Szakképzettek aránya az összes statisztikai létszámhoz viszonyítva ágazatonként összes stat. létszám=100 % százalék 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 57,5 78,8 86,7 37,1 építőipar szolgáltatás feldolgozóipar mezőgazdaság
2. A szakképzett munkavállalók felvétele, illetve elbocsátása A, Elmúlt 12 hónapban A cégeknél vizsgáltuk a szakképzett munkavállalók felvételét illetve elbocsátását az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan. Közel azonos volt mind a 4 ágazatban a munkaerőfelvétel, illetve a munkaerőelbocsátás aránya. A mezőgazdaság, szolgáltatás és feldolgozóipar ágazatban a megkérdezettek 1/3-nál volt felvétel illetve elbocsátás; ugyanez az arány az építőiparban az összes megkérdezett 25%-a (1/4-e). A nagytöbbségnél (2/3-uknál) nem volt munkaerő-mozgás az elmúlt 12 hónapban. Munkaerőfelvétel az elmúlt 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 33% 67% feldolgozóipar 30% 70% igen szolgáltatás 33% 67% nem építőipar 25% 75% 0% 20% 40% 60% 80% Munkaerő elbocsátás az elmúlt 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 33% 67% feldolgozóipar szolgáltatás 30% 33% 70% 67% igen nem építőipar 25% 75% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% B, Következő 12 hónapban A következő egy évre vonatkozóan előreláthatóan munkaerő felvételt a megkérdezett cégek 1/3-a tervez a mezőgazdaság, szolgáltatás és feldolgozóipar területén. Az építőipar cégek közül a 25%-uk tervez munkaerőfelvételt.
Munkaerőfelvétel a következő 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 0% 100% feldolgozóipar szolgáltatás 25% 40% 60% 75% igen nem építőipar 50% 50% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% Munkaerő elbocsátást csak a szolgáltatás területén tevékenykedő cégek terveznek, a megkérdezett cégek ¼-e tervezi a szakképzett munkaerő elbocsátását. Munkaerő elbocsátás a következő 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 0% 100% feldolgozóipar szolgáltatás 0% 25% 75% 100% igen nem építőipar 0% 100% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% C, 3 éven túl, de 4 éven belül Elbocsátást egyik ágazatban sem terveznek, viszont munkaerőfelvételt mind a négy ágazatban szeretnének megvalósítani. Az építőipari cégek 25%-a, a szolgáltatásban tevékenykedők 16%- a, a feldolgozóiparban működők 30%-a, illetve a mezőgazdasági cégek 33%-a kívánja bővíteni a munkavállalóinak számát. A cégek egy része nem tudta megmondani, hogy hogyan változik a munkaerő létszámának alakulása ezen időintervallumon belül. 3. Elmúlt 2 évben alkalmaztak-e iskolai rendszerű képzésből kikerülő szakmunkás végzettségű pályakezdőt Pályakezdő szakmunkást a szolgáltatás ágazatban alkalmaztak legnagyobb arányban (33 %), ezt követte az építőipar (25%), majd a feldolgozóipar (10%). A mezőgazdaságban egyáltalán nem alkalmaztak az elmúlt 2 évben pályakezdő szakmunkást. Az építőiparban kőműves pályakezdő szakmunkást alkalmaztak, de jelenleg ez a munkavállaló nincs a cégnél. Szolgáltatás területén szakácsot, élelmiszer- és vegyi áru eladót, dekoratőrt,
illetve autószerelő technikust alkalmaztak. A felvett pályakezdők 75%-a jelenleg is a cégeknél dolgozik. Feldolgozóiparban hegesztőt alkalmaztak, aki szintén jelenleg is a vállalkozás alkalmazottja. Az iskolarendszerű képzésből kikerülő pályakezdők felkészültségére vonatkozóan is tartalmazott kérdést a kérdőív. Szélsőségesen nyilatkoztak a vállalkozások, volt aki egyáltalán nem megfelelőnek, vagy inkább nem megfelelőnek tartotta a pályakezdő szakmunkás felkészültségét. A másik véglet viszont éppen az ellenkezőjéről nyilatkozott; vagyis inkább megfelelőnek, illetve nagyon megfelelőnek tartotta a munkavégzéshez való felkészültségét a pályakezdőknek. Azok a vállalkozások, melyek nem voltak megelégedve a felkészültségükkel a pályakezdő szakmunkásoknak, a következő készségeket jelölték meg hiányosnak: Munka-, /élettapasztalat Önálló munkavégzés képessége Nem érdekelte a tanult szakma Időbeosztási készség, pontosság Idegennyelv-tudás Vezetési, szervezési képességek Kezdeményező készség Irodai, adminisztrációs képességek Technikai, feladat-specifikus képességek Felhasználói szintű számítógépes ismeretek Pályakezdő szakmunkás végzettségű alkalmazása nem igen 0 10 25 33 67 75 90 100 mezőgazdaság feldolgozóipar szolgáltatás építőipar 0 20 40 60 80 100 120 százalék 4. Üres álláshely a cégnél, amelyre nehéz megfelelően képzett pályakezdő szakmunkást találni Mind a 4 ágazatban van üres álláshely, melyre nehezen találnak szakképzett pályakezdő szakmunkást. Az építőiparban a kőműves szakmát, a szolgáltatás területén a nyomdai gépmestert, az autófényezőt, a karosszérialakatost; feldolgozóiparban a péket, a géplakatost illetve a mezőgazdaságban az állattenyésztő szakmát jelölték meg a cégek.
Azért találnak nehezen ezekre a szakterületekre szakképzett pályakezdő szakmunkásokat, mert több készség és kompetencia is hiányos volt: Szakmai gyakorlati jártasság Önálló munkavégzés képessége Problémamegoldó képességek Munkakultúra Munkafegyelem Szakmai elméleti alapok Szakmai gyakorlati jártasság Korszerű műszaki ismeretek Idegennyelv-tudás 5. Tanulószerződéses foglalkoztatás a cégnél 2006-2011 között Mind a négy ágazatban foglalkoztattak tanulókat tanulószerződéses jogviszonyban. A legnagyobb arányban a szolgáltatás (60%) és építőipar (50%) területén. Ezt követte a mezőgazdaság (33%), illetve a feldolgozóipar, ahol a cégek mintegy 20%-a kapcsolódott már be a tanulószerződéses rendszerbe. Legkorábban, már a 2006/2007-es tanévtől a szolgáltatás területén kapcsolódtak be, majd a 2007/2008-as tanévtől az építőipari cégek is. Legkésőbben a 2009/2010-es tanévtől a feldolgozóiparban illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő cégek. A cégeket a tanulószerződéses foglalkoztatásba való bekapcsolódásra az alábbi tényezők motiválták: A jövő munkavállalóit képzik Szükség van fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban Nehezen tudnak megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni Ismerős volt a tanuló Olcsó munkaerőhöz jutott a cég Megmutathatta a cég, hogy ők hogy dolgoznak Legtöbben az első kettő okot jelölték meg, ami az elkötelezettségét és elhivatottságát is mutatja a vállalkozásoknak. A többi esetben gazdasági és egyéb tényezők játszottak közre. A tanulószerződéses foglalkoztatásnál a cégek nagytöbbsége a törvény által előírt minimum juttatást adta a atanulóknak. Elvétve egy-két esetben történt nagyobb mértékű pénzbeli juttatás kifizetése a tanuló részére, mint a törvény által előírt minimum. Tanulószerződéses foglalkoztatás alakulás (2006-2011 között) mezőgazdaság 33 67 feldolgozóipar 20 80 igen szolgáltatás 40 60 nem építőipar 50 50 0 20 40 60 80 100 százalék
Azok a cégek, akik már foglalkoztattak tanulókat tanulószerződéssel értékeltek állításokat a tanulószerződéssel kapcsolatban. Egy Likert-skála segítségével kellett az állításokat osztályozni a szokásos módon; az 5-ös a teljes mértékben egyetért, az 1-es az egyáltalán nem ért egyet jelentette. Állítások A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően téjékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. A vállalkozásnak pénzügyi hasznot biztosít a tanulószerződés rendszere. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. A tanulószerződéshez kapcsolódó átalánydíj fedezi a ténylegesen felmerülő költségeket. A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő. Értékelés Építőipar Szolgáltatás Feldolgozóipar Mezőgazdaság 5 4,67 4,33 4,0 5 5,0 5,0 3,0 5 4,0 2,3 2,0 5 2,67 2,3 4,0 5 3,17 3,3 4,0 5 3,33 1,0 4,0 5 2,5 3,3 3,0 Azok a cégek, akiknek nincs tanulója a 2010/11-es tanévben úgy döntöttek, hogy nem kapcsolódnak be ebben a tanévben a tanulóképzésbe. Különféle okokat jelöltek meg: - rossz tapasztalatok a tanulókkal - nincs oktatói háttér, kapacitás - nem megfelelő tanulói hozzáállás a munkához - nem tud eleget a tanulószerződéses képzésről - bonyolult adminisztráció - vállalkozás mérete miatt - most nem képeznek, de tervezik vagy folyamatban van - nincs a cég profiljához illő szakképzés - nincs jelentkező - nem keresték fel ez ügyben a céget - túlságosan költséges a képzés a hasznaihoz képest - a cég rossz üzleti helyzete
6. Mekkora összegben kellene meghatározni a tanulók után elszámolható költségek átalánydíját A feldolgozóiparban (70%) és az építőiparban (75%) működő cégek többsége nem tudta megmondani, hogy az elszámolható költségek mértékét milyen mértékben kellene megállapítani. A mezőgazdaságban működő cégek közül a többség (67%) úgy nyilatkozott, hogy a négyszeresében, illetve a szolgáltatás területén volt a legszórványosabb a válaszadás. A szolgáltatás területén működő cégek 33%-a kétszeresében, a 17%-uk háromszorosában, 9%- uk négyszeresében állapítaná meg a minimálbér arányában az elszámolható átalányt. 33%-uk nem tudja, tehát nem volt konkrét elképzelése, illetve 8%-uk nem válaszolt erre a kérdésre. Elszámolható költségátalány 80 70 60 50 40 30 20 10 0 33 33 0 0 25 20 17 0 67 10 9 0 75 70 33 0 0 0 8 0 mezőgazdaság feldolgozóipar szolgáltatás építőipar kétszerese háromszorosa négyszerese nem tudja nem válaszolt 7. A cég üzleti helyzete az elkövetkező 12 hónapban Végezetül a következő 1 évre vonatkozóan kellett megállapítani, hogy hogyan fog alakulni a cég üzleti helyzete. A megkérdezett cégek 31% úgy válaszolt, hogy az üzleti helyzete várhatóan jól alakul, a 34,5%- uk kielégítő helyzetet remél, míg szintén 34,5%-uk úgy gondolja, hogy a jövőben rosszabb, illetve kimondottan rossz lesz az üzleti helyzete. Ágazatonként az építőipar bizakodóbb, a szolgáltatás területén tevékenykedő cégek inkább borúlátóbbak, ők rosszabb üzleti helyzetet várnak. A feldolgozóiparban, illetve a mezőgazdaságban kielégítő üzleti helyzetet remélnek.
II. 10-19 főt foglalkoztató cégek vizsgálata Ebben a létszámkategóriában összesen 10 cég megkérdezése történt. 1. A cégek ágazatonkénti megoszlása: Építőipar 1 cég, szolgáltatás 5 cég, feldolgozóipar 3 cég, illetve 1 mezőgazdasági cég. A megkérdezettek cégek egyikénél sincs külföldi tulajdon, tisztán 100%-ban magyar tulajdonú cégek. 2. A cégek megoszlása a 2010. évi nettó árbevétel alapján A megkérdezett 10 cég közül 2 cég árbevétele 10-50 millió között, 2 cég 50-100 millió között, 4 cég 100-250 millió közötti, illetve 2 cég 250-500 millió közötti árbevételt ért el a 2010. évben. A 10-50 millió közötti árbevételt a mezőgazdasági és 1 szolgáltató cég érte el, az 50-100 millió közöttit szolgáltató cégek, a 100-250 millió közötti árbevételbe tartozik az 1 építőipari cég, valamint 1 szolgáltató és 2 feldolgozóipari cég. A legnagyobb árbevételt elérő cégek között egy szolgáltató és egy feldolgozóipari cég található. 3. Statisztikai állományi létszám 2010. december 31-én A cégeknél az összes statisztikai állományi létszámon belül vizsgáltuk a szakképzettek arányát. A 4 ágazat közül a szolgáltatáson belül a legmagasabb a szakképzettek aránya 72,2%, ezt követi az építőiparral foglalkozó cégeknél 69,2 %, majd a mezőgazdaságban 50,0 % és végül a feldolgozóiparban 39,0 % volt a megkérdezett cégeknél ez az arány. Az összes statisztikai állományi létszámon belül a szakképzettek aránya Nógrád megye összes statisztikai állományi létszám = 100% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 30,8 27,8 69,2 72,2 61 50 szakképzettség nélküliek 39 50 szakképzettek építőipar szolgáltatás feldolgozóip ar mezőgazdas ág százalék 4. A szakképzett munkavállalók felvétele, illetve elbocsátása A, Elmúlt 12 hónapban munkaerő felvétel és elbocsátás Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett cégek 40%-nál történt elbocsátás. Ezek a cégek az építőiparban és a szolgáltatás területén működő cégek voltak. Az elbocsátott munkavállalók villanyszerelő, illetve kereskedő szakképesítésűek voltak.
B, Következő 12 hónapban a foglalkoztatottak létszámának változása A következő 12 hónapban munkaerőelbocsátást az építőiparban terveznek, munkaerőfelvételt a szolgáltatás és a feldolgozó ipar területén működő cégeknél. A megkérdezett 10 cég közül 12 hónap múlva 3 cégnél fog nőni a munkavállalók száma, 7 cégnél viszont nem változik. C, 3 éven túl de 4 éven belül a foglalkoztatottak létszámának változása Erre vonatkozóan már több cég (a megkérdezett cégek fele; 50%) úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megtervezni a munkaerő létszámának változását 3 éven túl, de 4 éven belüli időintervallumra. Munkaerőfelvételt terveznek a szolgáltatás és a feldolgozó ipar területén tevékenykedő cégek. Ehhez a cégekhez cukrászt és péket keresnek majd. 5. Elmúlt 2 évben alkalmaztak-e iskola rendszerből kikerülő szakmunkás végzettségű személyt A 4 ágazaton belül csak a szolgáltatás területén alkalmaztak pályakezdő szakmunkást. A pályakezdő szakmunkások vendéglátó eladó, illetve magasépítő technikus voltak. A pályakezdők felkészültségére vonatkozóan az egyik cégnél pozitívan, a másiknál pedig negatívan nyilatkoztak. Ebből is látszik, hogy a tanulók felkészültségének értékeléséből a szakmai képzés színvonalára vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A tanulók felkészültségét nemcsak a szakképző intézmény szakmai felkészítése, hanem egyéb, a tanuló hozzáállásából adódó tényezők is befolyásolják, meghatározzák.ű A pályakezdőknek az alábbi készségeit jelölték meg, melyek nem voltak megfelelőek: munka-, élettapasztalat technikai, feladat-specifikus képességek önálló munkavégzés képessége munkakultúra, a munkához való hozzáállás 6. Üres álláshely, amelyre nehéz megfelelő pályakezdő szakmunkást találni A fentiekből is kitűnik, hogy nem nagyon foglalkoztatnak a cégek pályakezdő szakmunkást. Az építőiparban villanyszerelőt, a szolgáltatás területén villanyszerelőt, víz-, gázkészülék szerelőt, és húsfeldolgozó szakmunkást keresnek. 7. Tanulószerződéses foglalkoztatás a cégnél 2006-2011 között A megkérdezett 10 cég közül kettő cégnél volt a 2006-2011-es időszakban tanulószerződéses foglalkoztatás. Az egyik cég a szolgáltatás területén tevékenykedő, a másik a feldolgozóiparban működő cég. Mindkét cég folyamatosan a 2006/2007-es tanévtől folyamatosan képez tanulókat. Arra vonatkozóan, hogy miért kapcsolódtak be a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe az alábbi válaszokat adták: megmutathatják a tanulóknak, hogy ők hogyan dolgoznak így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak a munkavállalók felé a jövő munkavállalóit képezik szükségük van fiatal munkavállalókra A tanulók részére a kifizetett pénzbeli juttatás minden esetben a törvény által előírt mértékű volt. A tanulószerződéssel kapcsolatos állításokkal többségében egyetértettek a gazdálkodó szervezetek.
A tanulószerződéses képzésbe be nem kapcsolódó cégeket is megkérdeztük, hogy mi ennek az oka. Az okok között a vállalkozás méretét, a képzés hasznainak elmaradását a költségekhez képest, illetve a szakképző iskolára problémákat jelöltek meg. Utóbbinál arra gondoltak, hogy nincs olyan szakképzés, szakma, melyet az adott cég a profilja szerint tudna foglalkoztatni. 8. Mekkora összegben kellen meghatározni a tanulók után elszámolható költségek átalánydíját A feldolgozóiparban (67%), a mezőgazdaságban (100%) és a szolgáltatásban (60%) működő cégek többsége nem tudta megmondani, hogy az elszámolható költségek mértékét milyen mértékben kellene megállapítani. A szolgáltatásban működő cégek közül 40%, a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek közül 33% úgy nyilatkozott, hogy a kétszeresében állapítaná meg a minimálbér arányában az elszámolható átalányt. Az építőiparban szeretnének a minimálbér háromszoros mértékében elszámolható átalányt. 9. A cég üzleti helyzete az elkövetkező 12 hónapban A cégek többsége (60%) kielégítő üzleti helyzetet remél a következő 12 hónapban. 30%-uk jónak gondolja a következő évet, illetve egy cég nem válaszolt a várható üzleti helyzetre vonatkozó kérdésre.
III. 20-49 fő közötti cégek vizsgálata Ennek a létszámkategóriának 13 cég felelt meg. Ágazati eloszlás szerint: 2 építőipari, 4 szolgáltatásban, és 7 feldolgozóiparban működő cég vett részt a kérdőív kitöltésében. A 13 cég közül 9 tisztán magyar tulajdonú, egy cégben kisebbségi, illetve 3 cég esetében többségi a külföldi tulajdon. 1. 2010. évi nettó árbevétel alakulása Az alábbi táblázat mutatja a cégek megoszlását a 2010. évi nettó árbevétel szerint: 2010. évi nettó árbevétel szerint 4 cégek száma 3 2 1 építőipar szolgáltatás feldolgozóipar 0 10-50 között 50-100 között 100-250 között 250-500 között 500-1000 között 1000- Az árbevétel alakulása elég széles skálán mozgott. A feldolgozóipari cégek szinte mindegyik árbevételi kategóriában jelen voltak. Az építőiparban tevékenykedők árbevétele egy szűk sávban az 50-100 millió forint között mozgott. Míg a szolgáltatásban tevékenykedők jelen voltak a szerényebb árbevételű kategóriában és az 500-1000 millió forint közötti nettó árbevételű cégek között is. 1. A megkérdezett cégeknél a statisztikai állományi létszámon belül a szakképzettek arányának alakulása Szakképzettek és szakképzetlenek aránya az összes statisztikai létszámon belül 100% 80% 15,2 17,4 43,8 százalék 60% 40% 20% 84,8 82,6 56,2 szakképzetlen szakképzett 0% építőipar szolgáltatás mezőgazdaság