BALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat A 35/2011. (VIII.23.) ÖKT. sz. határozat Településszerkezeti tervlap (egységes szerkezetben) VÁROS ÉS HÁZ BT 2013 AUGUSZTUS

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET Balatonfőkajár településszerkezetét a külterületet tekintve alapvetően a rajta keresztülhaladó országos jelentőségű, de főleg átmenő forgalmat kiszolgáló közlekedési tengelyek határozzák meg. Ezt a jelenleg sem előnyös helyzetet (M7 autópálya) tovább fokozza a tervezett M8 autópálya, melynek nem lesz közvetlen leágazása a község felé, így az M8 autópályáról csak közvetetten (az M7 autópálya és a 71es út által) lehet a települést megközelíteni. Ennek ellenére a két autópálya településen való áthaladásával, azok csomópontjához közeli pihenőhelyen, a település egyik meghatározó szerkezeti jelentőségű, az átmenő közlekedési forgalmat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltatási központ telepítésére van lehetőség. A másik szerkezetileg jelentős térsége a Balaton törvény által biztosított minőségi turizmus fejlesztési övezet a 71-es út mellett, mely megfelelő, tudatos célzott hasznosítással, a település földrajzi előnyét kiszolgálva megteremtheti a település Balaton kapuja helyzetét. A településen áthaladó három vasútvonal közül a két periférikus elhelyezkedésű (Bp-Nagykanizsa; Bp-Tapoca) nem alkot szerkezetalakító elemet, míg a Enying-Veszprém vonal a belterület szerkezeténél meghatározó szerepű. A két vasútállomás fejlesztésével a vasútvonalak szerepköre, - így szerkezeti jelentősége - is megnőhet. A belterületet tekintve a település két ( part ill. központi) belterületének semmilyen kapcsolata nincs egymással, és a geológiai viszonyok miatt a jövőben sem tervezhető a parti településrészhez közvetlen megközelítés. Ugyanakkor az egyes belterületi ill. beépítésre szánt területek területhasználatában van egységesség, mely a fejlesztések során továbbra is fenntartandó: a parti belterület homogén üdülőterület, a vasúton túli területek gazdasági ill. gazdasági célokat is szolgáló különleges területek (lovarda, repülőtér), majd kelet felé jellemzően beállt lakóterület (településközponttal) következik, ezután a temető és a pincesorok átmenetet képeznek a lakóterület és a szőlőhegy, azaz mezőgazdasági területek között, míg a Lepsény felé vezető úttól északra eső terület a korábbi zártkertből már lényegében átalakult üdülőterület. Balatonfőkajár belterülete településszerkezetének alakulását a rajta keresztülhaladó útvonalak alakították, így a Balatonakarattya-Füle ill. a Csajág-Lepsény összekötő utak. A református templom körüli "ófalu" hagyományos, egykori kétbeltelkes múltjából adódó telekstruktúrája mellett kialakultak falusias jellegű háztáji gazdálkodásra, állattartásra is alkalmas nagy telkek, és közepes méretű, mai szóhasználattal kertvárosiasnak mondott lakótelkek. 2. TÁJSZERKEZET A település meghatározó gazdasági potenciálja, természeti erőforrása és legjelentősebb táji, természeti értéke a Balaton. Hagyományosan meghatározóak gazdaságfejlesztés szempontjából a jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek: a településhez szervesen illeszkedő szőlőhegy, amely a szőlőtermesztés és a borászat történelmi hagyományokkal rendelkező bortermőhelyi területe, a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas kiváló termőhelyi adottságú löszhátak területe a természeti területként fenntartandó legeltetéses állattartásra alkalmas legelők területe. A település és a szőlőhegy funkcionális, szerkezeti és tájképi egysége még harmonikus és szerves, egymáshoz tartozása feltétlenül megtartandó. A település erdőterületekben való szegénysége miatt a meglévő erdők védelme kiemelten fontos és kezdeményezni, ösztönözni kell a további erdőtelepítéseket. 1

3. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE (A dőlt, kisbetűvel írt szövegek az egyes területhasználatok OTÉK-szerű leírását tartalmazza, illetve magyarázó szövegrészek. Ezek nem részei a határozatnak.) 3.1. Beépítésre szánt területek LAKÓTERÜLETEK Kertvárosias lakóterületek A terület laza beépítésű, összefüggő, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően a kialakult építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyeken a lakóépületek mellett kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek is elhelyezhetők. Balatonfőkajár esetében kertvárosias lakóterületi besorolásúak a település meglévő (a Dózsa György utca déli végénél lévő beépítés kivételével) és az újonnan kijelölt lakóterületei is. Jellegében, karakterében meg kell különböztetni a hagyományos, kialakult településmag lakóterületeit és a közelmúltban kialakult újabb típusú lakóterületeket (pl. Árpád utca környéke). A lakótömbökben korlátozni szükséges az állattartó épületek nagyságát. Az eltérő sajátosságú tömböket a Szabályozási Tervben külön építési övezetbe kell sorolni. A hagyományos településmag telekszerkezete, utcaképi megjelenése megőrzendő elem, ezért a Szerkezeti és Szabályozási tervben Helyi értékvédelmi területként kell meghatározni, és arra a Helyi Építési Szabályzatban egyedi szabályokat kell kidolgozni. Új kertvárosias lakóterületként határozza meg a Szerkezeti terv a település északi részén a 369/1-6, 370 hrsz-ú telkek területét. Ez a terület ugyan az érvényes rendezési terv alapján is lakóterületként szerepel, azonban a telkek kiosztására ezidáig nem került sor. Jelenleg a földhivatalnál átvezetés alatt áll egy Változási vázrajz, mely szerint a telkek - a jóváhagyott rendezési terv szerinti telekosztástól kissé eltérően, ám a most készülő szabályozási tervbe beilleszthető módon kerülnek kialakításra az új telkek. Hasonló módon a korábbi rendezési terv már tartalmazta az Arany János utca menti új lakóterület melletti egy teleksor mélységű telekosztást. A korábbi rendezési tervben szereplő részben turisztikai célú területkijelölés mára idejétmúlttá vált, így előtérbe került a lakóterületként történő meghatározás. A Szerkezeti terv "tartalékterület"-ként, későbbi Kertvárosias lakóterületi fejlesztési területként veszi figyelembe: a település déli részén, a Lepsényi utca folytatásában fekvő, 827 hrsz-ú út által határolt - a korábbi rendezési terv szerint már szabályozott, de jelenleg külterületen fekvő területet. A rendezési terv szerinti belterületbe vonásra, telekosztásra nem került sor, vagyis a lakóterület kialakítása egyelőre nem időszerű. A fejlesztésről a településfejlesztési koncepció határozott. A módosított OTÉK jelkulcsa a tartalékterület jelölést már nem tartalmazza, azonban a további jelkulcsok alkalmazását megengedi, ennélfogva a Szerkezeti terv a tartalékterületet jelöli. Falusias lakóterületek A terület kertes, földszintes (F+T) kialakítású lakóépületek, a mező- és erdőgazdálkodást szolgáló építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Falusias lakóterületként jelöli a Szerkezeti terv a Dózsa György utca déli végénél a meglévő és a jelenleg érvényes rendezési terv szerint továbbosztott területet. A terület fokozatosan alakulhat át falusias megjelenésű, egyutcás lakóterületté, mely folyamat során biztosítani kell a ma meglévő nagy kertes, szerény gazdasági épületek harmóniáját a megjelenő, - gazdálkodásra is alkalmas - falusias portákkal. 2

VEGYES TERÜLETEK Településközpont vegyes területek Ez a területfelhasználási egység biztosíthatja a változó igényeknek megfelelően a meglévő funkciók átalakulását, a területen olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, egyházi, egészségügyi, stb. intézmények helyezked(het)nek el, melyek a domináns lakófunkciót alapvetően nem zavarják. A településen több, különálló településközpont vegyes terület alakítandó ki: A mai központi terület - Kossuth Lajos utca menti területek, ref. templom és környéke a hagyományos településmagi részen alakult ki, ezért elsődlegesen itt jelölt a Szerkezeti terv településközpont vegyes területet, mely lehetőséget ad a meglévő intézmények kismértékű bővítésére. Szintén településközpont vegyes terület az Árpád utca mentén az iskola telke, mely kiegészítésre került az iskola hátsó telekhatára vonalában a Kossuth Lajos utca felé. Alközpontot alkot az óvoda - Tsz iroda környéke is, így itt is célszerű a térséget településközpont vegyes területként meghatározni. A vegyes területeknél figyelembe kell venni, hogy az elhelyezhető intézmények (pl. panzió, vendégház, kulturális intézmények, kereskedelem stb.) parkolóigényei is kielégíthetőek legyenek. GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató terület A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartoznak a település meglévő, vasúton túli gazdasági területei (építőanyag kereskedés, telephelyek, várástér),melyek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, de ezenkívül a szerkezeti terv a gazdasági területek bővítésére ad lehetőséget új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölésével a meglévő területtől délnyugatra eső területeken (094/21, 0100/1, 096/2, ill. 096/1 hrsz egy része) a repülőtérre vezető út mellett. Ezeknek a területeknek a megközelítése nem terheli a lakóterületeket illetve a települést érintő átmenő és célforgalom számára könnyen megközelíthetők. Ebbe a területfelhasználási egységbe sorolta a Szerkezeti terv e volt TSZ major területét, mely területen a jelenlegi állattartó telep mellett egyéb gazdasági tevékenységek (pl. asztalos, aszfaltkeverő) is működnek. Itt az állattartó épületek felújíthatók, de új állattartást szolgáló épület nem létesíthető. Új kerekedelmi, szolgátató gazdasági területként szerepelteti a terv a település közigazgatási területén az M8- as autópálya megépülése következtében megnövekedő átmenőforgalmat kiszolgáló kereskedelmi központot az M7-M8 csomópont közelében. ÜDÜLŐTERÜLETEK Üdülőházas üdülőterület Üdülőházas üdülőterületen olyan üdülőépületek helyezhetők el, melyek elhelyezkedésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. Meglévő üdülőházas üdülőterületként határozza meg a Szerkezeti Terv a parti területen lévő 1010 hrsz-ú telket, melyen többszintes, többegységes üdülőépület helyezkedik el. Ezenkívül új üdülőházas üdülőterületként alakítandó ki a település délkeleti részén a volt zártkerti területen (lakóterületként szabályozott, de eddig még nem kialakított) a lakóterülettel határos 469/11 hrsz-ú, a 829-830 3

valamint a 855/4, 855/1 855/3 hrsz-ú telkeken. Itt a szabályozásnál a nagy telekméretek (min. 2500 m2) meghatározása mellett az alacsony beépíthetőségi mérték (max. 15-20 %) kialakítása is fontos. Hétvégiházas üdülőterület A hétvégi házas területen telkenként legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. Hétvégi házas üdülőterületként jelöli a szerkezeti terv a volt zártkerti területet a település délkeleti határán, melyen a terület "hétvégiházasodása" már megkezdődött. Szintén hétvégiházas üdülőterület a Balatonparti ill. az Aligai út két oldalán fekvő üdülőépületekkel beépített telkek. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az előzőektől eltérő területek. Mindezek alapján a különleges területek hatásuk alapján két egymástól lényegesen eltérő csoportba sorolhatók. Az egyik csoportot a zöldfelületi jellegű intézmények (temető, sporttelep stb.), a másik csoportot a községüzemeltetés védőtávolságot igénylő, környezetszennyező, zavaró hatású létesítményei (szennyvíztisztító telep) alkotják. A Különleges területek esetében a kijelölt területek csak az adott célhoz kötötten, és csak ennek a célnak megfeleltetve kerüljenek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, területenként speciális szabályozási előírások alkalmazásával. Minőségi turizmusfejlesztési különleges terület A Balaton törvény által biztosított Ü-1 minőségi turizmus fejlesztési területen az üdülőkörzet keleti "kapujaként - olyan térségi jelentőségű szabadidős, sportolási, kulturális, szórakoztatási, oktatási, célú különleges terület különleges területek létesíthetők, ahol az 5 ha-nál nagyobb telkek legfeljebb 8 %-os beépítésével a felsorolt funkcióknak megfelelő építmények továbbá az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények és kereskedelmi szállásépületek létesíthetők. A Balaton törvény alapján a tervezett beépítésre szánt területek legalább 10 %-án zöldterületet (közparkot) kell kialakítani. A közparkot egy egységben a terület súlypontjában kell biztosítani. A terület egységes kezelése érdekében, konkrét befektetői igények alapján kell szabályozni. A terület szabályozási tervének és építési szabályozási előírásainak elkészítéséig korlátozott használatú mezőgazdasági területként kell fenntartani, ahol a mezőgazdasági termelés korlátozás nélkül folytatható, épületek azonban nem létesíthetők. Sportterület a jelenlegi sportpálya és környéke (814 és 815 hrsz) A jelenlegi sportpálya és a mögött fekvő lőtér a sportolással összefüggő létesítmények elhelyezésére szolgáló terület. Lovas-sportterület A lovas-sportterületen a sportolási célú lótartás, a lovassport és lovas sportrendezvények létesítményei, továbbá az ehhez kapcsolódó kereskedelmi szállás épület és szolgáltatás létesítményei alakíthatók ki. A kb. 5 ha-os terület a településre vezető út menti részén véderdősáv telepítése szükséges. Temető A Különleges területekbe sorolta be a Szerkezeti terv a meglévő temető területét. Temető területén a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők. A közterület felé néző kriptasorok településképi jellegzetességük miatt helyi védelemre javasoltak. Sportgalambász központ A 084 hrsz-ú telken jelenleg is sportgalamb tenyészet működik, melynek minőségi fejlesztésére is lehetőséget ad a terület alacsony beépíthetőséggel (max. 10 %) Sportrepülőtér Különleges területként szabályozza a terv a sportrepülőtér működéséhez szükséges már meglévő épületeket és lehetőséget ad a repülőtér kisgépek fogadásához szükséges további épületek elhelyezésére. A repülőtér gyepes kifutópályáit jelenlegi állapotukban gyepterületként kell megtartani. Ezt a területet a terv beépítésre nem szánt - korlátozott használatú - mezőgazdasági területként szabályozza. 4

Szennyvíztisztító telep A védőtávolságot igénylő, zavaró hatású létesítmények közé tartozik a szennyvíztisztító telep, mely a település belterületétől több, mint 1000 m távolságra helyezkedik el. A regionális szennyvíztisztótelep jelenleg fejlesztés alatt áll, a bővítés után a jelenlegi kapacitás a kétszeresére növekszik. A tervezett beépítésre szánt területek csak akkor alakíthatók ki, illetve azokra építési engedély csak akkor adható ki, ha a BTSZ 17. (1) bekezdése szerinti feltétel teljesül. 3.2. Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %. ZÖLDTERÜLET A zöldterületekre vonatkozóan a Balaton törvény -nek két nagyon fontos rendelkezése van. Az egyik, hogy meglévő zöldterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható (6. ), a másik, pedig, hogy új beépítésre szánt területek legalább 10 %-ának mértékéig kötelező zöldterületeket kialakítani (18. /1/ bek.). Ezeket a rendelkezéseket a terv betartja. Meglévő zöldterületet továbbá a jelenleg érvényben lévő rendezési terv által tervezett zöldterületet továbbra is közhasználatú zöldterületként szabályozza. Ezeken a zöldterületeken épületeket elhelyezni nem lehet. A központi belterülethez kapcsolódó tervezett beépítésre szánt területek 10 %-ának megfelelő tervezett közpark az Aranyoshegyi dűlőben, a vasútállomás mellett tervezett zöldterület, ahol a szabadidő eltöltését szolgáló épületek a terület legfeljebb 4 %-a mértékéig létesíthetőek. A Balaton törvény által biztosított turisztikai fejlesztési területen amelyet a terv különleges területként szabályoz a terület legalább 10 %-ának mértékében zöldterület jelölendő ki. ERDŐTERÜLET Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerinti erdő művelési ágú terület, továbbá a Balaton törvény által erdőterületként és tervezett erdőterületként szabályozott területek. Erdőterületként rekultiválandó a 71-es főút két oldalán lévő felhagyott anyagnyerőhelyek, amelyek közül a nyugati oldalon lévő felhagyott bánya átmenetileg építési törmelék lerakására szolgál. Az erdőterületek közül védelmi rendeltetésű a löszfalat lefedő, továbbá a löszfalat kísérő erdősáv és a természeti területként kezelt erdő. Gazdasági rendeltetésű erdőterületek az autópályától délre, a belterülettől északra és a lepsényi út két oldalán meglévő és tervezett erdőterületek. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A mezőgazdasági területeket a hagyományos történelmi tájkarakter védelme, a racionális földhasználat, a természeti értékek védelme érdekében a Balaton törvénnyel és a Természet védelméről szóló törvénnyel összhangban a sajátos építési használatot figyelembe véve három tájszerkezeti egységre tagolja a terv: korlátozott használatú mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület borvidéki mezőgazdasági terület Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a mélyfekvésű, beépítésre nem alkalmas rétek és a Balatonfelvidéki NP Igazgatósága által természeti területként kezelt rétek, legelők területe, ahol épületeket elhelyezni nem lehet. Korlátozott funkciójú gyepterületként kell fenntartani a sportrepülőtér területét, ahol a gyepterületek megtartásával üzemeltethető a repülőtér. 5

Ebbe a tájszerkezeti egységbe sorolja a terv a patakokat kísérő, legalább 50-50 m széles területsávot, ahol a vízminőség védelem, továbbá az ökológiai hálózat fejleszthetősége érdekében kell korlátozni az építmény elhelyezést. Ugyancsak nem beépíthető terület a Laposi legelők területéből zártkertszerűen felosztott természetvédelmi szempontból értékes legelőterület is. Általános mezőgazdasági terület a jó termőhelyi adottságú, a Balaton törvény által árutermelési övezetként szabályozott termőföldek területe. Ebben a területfelhasználási egységben a törvény 45. -ában foglaltak figyelembevételével szántó és gyep művelési ág esetén a 20 ha-nál; szőlő- és gyümölcsgazdálkodás esetén 3 ha-nál nagyobb földrészleten lehet gazdasági épületet építeni. Lakóépület azonban nem létesíthető. A törvény 45. e. pontja szerinti szőlős-birtokközpont csak akkor létesíthető, aha a legalább 5 ha összterületű (több tagban lévő) szőlő művelési ágú földrészlet Balatonfőkajár igazgatási területén van. Az általános mezőgazdasági területen belül a szabályozási tervben meg kell különböztetni a Balaton törvény 26. -a által szabályozott tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területeket, ahol légvezetékek nem létesíthetők. Ez a kiemelt térségi övezet a 71-es út, a 7205 összekötő út, a tervezett M8 gyorsforgalmú út és az M7 autópálya közé eső terület. Ezen a területen belül beépítésre szánt terület nem létesíthető. Borvidéki mezőgazdasági terület a Balaton törvény 51. -a alapján szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek övezete, amely Balatonfőkajár esetében egyben tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület is. Ebből következően ebben a tájszerkezeti egységben beépítésre szánt terület, továbbá légvezetékek nem létesíthetők és csak a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló épületek létesíthetők, ha a földrészletek területe legalább 80 %-ában szőlőműveléssel hasznosul. A történelmi tájkarakter megőrzése és a hagyományos tájhasználat védelme továbbá a termőhelyi adottságokhoz igazodó borvidéki jelleg fejleszthetősége érdekében a Balaton törvénnyel összhangban meg kell különböztetni a zártkerti jellegű és az árutermelési jellegű borvidéki területeket. A földhivatali nyilvántartás szerint igazolható, volt zártkerti területeken a Balaton törvénynek megfelelően a 46. szerinti kertgazdasági területre meghatározott szabályokat kell figyelembe venni, a következő helyi szigorításokkal: A beépíthető telek területe legalább 2000 m2, míg a kialakítható telek területe legalább 3000 m2. Telkenként legfeljebb egy 60 m2 alapterületet meg nem haladó, tájbaillő présház és a helyi hagyományoknak megfelelő földdel borított boltozott pince létesíthető. A volt zártkertek területéhez képest a kertes jellegű területeket növelni nem lehet. Az árutermelési jellegű borvidéki területeken a Balaton törvény 45- -a alapján az árutermelési mezőgazdasági terület alövezetének szőlőterületekre vonatkozó szabályozását kell alkalmazni, tehát a már ismertetett építményi funkciók a 2 ha-nál nagyobb telken, illetve 5 ha-nál nagyobb, több tagban lévő szőlőterületeken létesíthetők. Az 5 ha összterületű szőlő művelésű birtoktestnek teljes egészében Balatonfőkajár területén kell lennie. Lakóépület a területfelhasználási egység egyik övezetében sem létesíthető. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási terület a Balaton vízmedre, amelynek partvonalát a vízpartrehabilitációs tanulmánytervnek megfelelően ábrázolja a terv. A balatoni nádasok védelmét biztosítani kell. A tanulmányterv egy csónakkikötő létesítésére ad lehetőséget. Strand létesítésére minimális terület áll rendelkezésre ezen a keskeny partszakaszon. Vízgazdálkodási terület továbbá a vízfolyások medre. A belterületet érintő patak rendszeres kotrásának hiányában a település mélyebb fekvésű területei elvizenyősödtek. Ezért fontos a patakban lerakódott hordalék rendszeres kotrása, a vízfolyás térségi szintű rendezése. 6

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területen a Szerkezeti terv feltünteti a térségi és településszerkezeti jelentőségű közutak nyomvonalait és csomópontjait és a térségi kerékpárutakat. Közlekedési terület az M7 autópálya területe, a 71-es főút területe valamint a szerkezeti szempontból meghatározó tervezett és meglévő gyűjtőutak területe. Közlekedési területként kezelendő a tervezett M8 autópálya, de ennek tanulmánytervi szintű tervezése miatt, csak pontosítandó nyomvonalat ábrázol a Szerkezeti terv. Az M7-M8 autópálya csomópont térségében kialakítandó pihenőhelyeken a közlekedési forgalmat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Települési érdek továbbá a tervezett M8 autópályának közvetlen megközelítése érdekében egy csomópont számára területbiztosítás a 71-es főút elkerülő szakaszának a tervezett autópályával való keresztezésében. Közlekedési terület a 71-es út mellett fekvő benzínkút területe is. 4. KÖZLEKEDÉS A szerkezeti terven ábrázolt közlekedési rendszer, illetve a közúthálózat hierarchiájának meghatározása: Főút: M7 autópálya: áthalad a település közigazgatási területén, de nincs közvetlen kapcsolat Balatonfőkajárról az autópálya a Polgárdi melletti vagy a balatonaligai csomóponton keresztül érhető el. 71. másodrendű főút: áthalad a település közigazgatási területén. Országos mellékút: 7205. sz. Balatonakarattya Füle összekötő út 7207 sz. Lepsény Várpalota összekötő út 72307. sz. bekötő út vasútállomás elérését biztosítja. Gyűjtőutak: az összekötő utak belterületi szakaszai képezik a település gyűjtőút hálózatát. Feltáró kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. Kerékpárút: Kiépített kerékpárút nem található a településen. Közlekedési fejlesztések A település közlekedési komfortjának javítása érdekében az Önkormányzat részéről megvalósítandó, illetve támogatandó feladatok: Az M8 autópályára saját közvetlen felhajtási lehetőséget biztosító csomópont kialakítását kezdeményezni kell minden lehetséges illetékes fórumon. Az M8 autópálya mellett kialakítandó pihenőhely jelentős gazdasági lehetőséget kínál a település számára. Fontos az autópálya által a településről levágott részek megközelíthetőségének biztosítása különszintű átvezetések kialakítása. A település Balaton melletti területének feltárására a 71. sz. főút mellett legalább egy csomópont kialakítására van szükség. A település belső úthálózatának gerincét a két országos mellékút alkotja. Szükséges a jelentős forgalmat lebonyolító Dózsa; Vasvári illetve Bocskay utcák szabályozási szélességének gyűjtőút szintű leszabályozása minimum 16,0 m szabályozási szélesség kialakításával. 5. KÖZMŰVEK A kiépített szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontatni. 7