M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S családsegítő és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézményi társulásról (2011. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A megállapodás 2.) pontjában részletesen megjelölt önkormányzati képviselő-testületek a "helyi önkormányzatokról" szóló 1990. évi LXV. tv. 43. -ában és "a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről" szóló 1997. évi CXXXV. tv. - Ttv. - 8. -ában foglalt rendelkezése, s a "szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. tv. 64. -ában meghatározott kötelező szociális alapszolgáltatási, s a " gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló 1997. évi XXXI. tv. 39.. - 40. -aiban meghatározott gyermekjóléti szolgálat feladatainak közös megvalósítására családsegítő központ fenntartásában állapodnak meg 1998. április 15-i hatállyal határozatlan időtartamra. 1.) A társulás neve, székhelye: Gyermekjóléti és Szociális Alapellátás Szolgáltatási Intézményi Társulás Székhelye: Csanádpalota, Kelemen László tér 10. szám Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe 2.) A társulás tagjainak neve, székhelye: A társulás alapító tagjai: - Csanádpalota város Önkormányzatának jogelődje: Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6913. Csanádpalota, Kelemen L. tér 10. - Nagyér Község Önkormányzata Székhelye: 6917. Nagyér, Szabadság u. 33. - Pitvaros Község Önkormányzata Székhelye: 6914. Pitvaros, Kossuth u. 30. A társuláshoz csatlakozott tag: - Királyhegyes Község Önkormányzata Székhelye: 6911. Jókai u. 38. Csanádalberti Község Önkormányzata Székhelye: 6915 Csanádalberti, Fő u. 30. 3.) A társulás célja: 3.1. A társult önkormányzatok közös összefogásával a "szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 64. -ában foglalt családsegítés alapszolgáltatási feladataikat magas szakmai és ellátási színvonalon meg tudják valósítani. 1

3.2. Ugyanezen cél által vezérelve a közös intézmény szervezetén belül működtetik a gyermekjóléti szolgálatot "a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" rendelkező 1997. évi XXXI. tv. 39.. - 40. -aiban általuk megvalósítani elrendelt gyermekjóléti szolgáltatási feladataik teljesítésére. 3.3. A közös feladat megvalósítás lehetővé teszi, hogy a fenntartással járó fajlagos költségek csökkenjenek azáltal, hogy az állami költségvetésből a társulás kiegészítő normatív állami hozzájárulásra jogosulttá válik. 4.) A társulás tevékenységi köre: 4.1. A társult települési önkormányzatok közigazgatási, ellátási területén az Szt. 64. -ában meghatározottak alapján a családsegítés az alábbi feladatok megvalósítására terjed ki: 1.) Családsegítés körébe tartozik különösen: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, b.) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése c) a családgondozás, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, d.) közösségfejlesztő,valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. e) a tartós munkanélküliek, a fital munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások. 2.) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha: a.) a kiskorú családtagjainak ellátása a családsegítés keretében indult, és b.) a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. 4.2. A gyermekjóléti szolgáltatási feladatok a Gyvt. 39. és 40. -aiban foglaltakra terjednek ki az alábbiak szerint: 1.) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, 2

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. 2.) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az a) pontban meghatározott és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 3.) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 4.) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. 3

5.) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a fentieken túl: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. 4.3. A Gyermekjóléti és Szociális Alapellátás Szolgáltatási Egység működése során folyamatosan biztosítani kell "szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről rendelkező 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben a gyermekjóléti szolgálati feladatok ellátására, a szakmai képesítésre vonatkozó hatályos jogszabályi feltételek érvényesítését. 4.4 A közösen fenntartott intézmény megnevezése: Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 6913 Csanádpalota, Kálmány L. u. 9. 5.) A társulás vagyona, költségek viselése: 5.1. A Gyermekjóléti és Szociális Alapellátás Szolgáltatási Egység intézményegység elhelyezésére, továbbá a működésére szolgáló épület felszerelései és ingóságai az induló vagyon - Csanádpalota Nagyközség Önkormányzata tulajdonában állnak. A családsegítő, s gyermekjóléti szolgálati feladatok helyben történő ellátása érdekében a társult képviselő-testületek az önkormányzat tulajdonában lévő valamely épületben egy-egy helyiség használatát biztosítják. A helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges berendezési és felszerelési tárgyak beszerzéséről saját költségvetésük terhére gondoskodnak. 4

5.2. A társulás működésének, az intézményegység közös fenntartásának fedezeteként elsődlegesen a mindenkori hatályos költségvetési törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok megvalósításához nyújtott normatív állami hozzájárulás - továbbá a társulás révén történő feladatmegoldásra tekintettel - a kiegészítő állami hozzájárulás szolgál. A társult önkormányzatok az intézményegység működéséhez szükséges költségek fedezetét - az adott évi költségvetésnél a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatoknál megállapított - lakosságszámuk arányában költségvetési rendeleteikben biztosítják, melyet a tárgyhót követő hó 10. napjáig Csanádpalota város Polgármesteri Hivatalának 11735081-15354697 számú költségvetési elszámolási számlájára utalnak át. 5.3 Társult önkormányzatok feltétel nélküli hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy amennyiben a vállalt pénzügyi hozzájárulást annak esedékességétől számított 30 napon belül felszólításra sem fizetik meg, a székhely település önkormányzata a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzat számlája terhére beszedési megbízás benyújtására jogosult. A társult önkormányzatok részéről aláírt felhatalmazó levél ezen társulási megállapodás mellékletét képezi. 5.4. A Gyermekjóléti és Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység - mint közös fenntartású intézményegység - költségvetése és zárszámadása Csanádpalota város Önkormányzata éves költségvetési, illetve zárszámadási rendeletébe épül be, a Csanádpalota város Önkormányzata által alapított és fenntartott Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat egyik intézményegységeként. Az intézményegység költségvetésének elfogadásához, valamint a költségvetést érintő döntésekhez a társult képviselő-testület mindegyikének egyetértése szükséges. A társult nem székhely települések képviselő-testületei költségvetési rendeleteikben az általuk 5.2. pont szerint biztosítandó előirányzatot szerepeltetik. A irányítói jogokat a közös fenntartású intézményegységre vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint Csanádpalota város Önkormányzatának képviselő-testülete gyakorolja. 5.5. A Gyermekjóléti és Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység a Csanádpalota város Önkormányzata által alapított és fenntartott Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményegységeként működik. Az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat előirányzatai tekintetében önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Pénzügyi - gazdasági feladatait Csanádpalota városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között a Gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás jóváhagyása Csanádpalota város Önkormányzatának Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik. 5.6. Az intézményfenntartó társulás működése során az 5.1. pontban megjelölt vagyonkörön kívül keletkezett vagyonnövekmény a társuló képviselő-testületek közös tulajdona. A társulás megszűnése esetén a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai szerint járnak el az alábbi elvek figyelembevételével: 5

- Az induló vagyon feletti a társulás működéséhez a közös pénzeszközből beszerzett ingó vagyon a társult önkormányzatok között lakosságarányosan kerüljön felosztásra, amely történhet természetben és pénzbeli megváltással is. Természetben történő megosztás esetén az ingó vagyon megosztása becsült értéken történjen. - A helyszíni feladatellátáshoz a társult nagyközségi, községi önkormányzatok által saját pénzeszközéből beszerzett ingó vagyon tulajdonjoga a beszerző önkormányzatot illesse. - A Gyermekjóléti és Szociális Alapellátás Szolgáltatási Egység ingatlan vagyon növekménye esetén a beruházás megkezdése előtt a társult önkormányzatok külön megállapodásban rögzítik a vagyonnövekmény tulajdoni arányait és a társulás megszűnése esetén követendő eljárást. - A társulásból történő kilépés esetén a társulási közös vagyon megosztására vonatkozóan a társulás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal a feltétellel, hogy a fennmaradó intézmény feladatellátásához szükséges vagyon kiadása természetben nem követelhető. 5.7. A társult képviselő-testületek a társulás működését két évenként értékelik, melyet megelőzően pénzügyi bizottságuk elnökei útján, vagy a képviselő-testületek által meghatalmazott személy útján - a költségvetési bevételek felhasználását közösen ellenőrzik. A polgármesterek a képviselő-testületnek évenként, a költségvetési beszámoló keretében adnak számot a társulás tevékenységéről, a pénzügyi helyzetről, a társulási cél megvalósulásáról. 6.) A társulás jogállása, ellenőrzése 6.1. A társulás önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. 6.2. A Gyermekjóléti és Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység vezetője az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője. Az intézményvezető megbízása előtt a társult önkormányzatok képviselőtestületeit véleményezési jog illeti meg. 6.3 A társulásban fenntartott intézmény belső ellenőrzéséről a társult önkormányzatok a Makói Kistérség Többcélú Társulása keretében gondoskodnak. A belső ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés elkészítése Csanádpalota Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának feladata. A társult önkormányzatok Polgármesteri Hivatalai a kockázatelemzés elkészítése során az illetékességi területükön működő telephely vonatkozásában javaslatot tehetnek. 7.) A társuláshoz történő csatlakozás: 6

7.1. A társult képviselő-testületek a csatlakozást kizárólag azon közigazgatási területeikkel határos - a megyében lévő, avagy megyehatáron túli - önkormányzati képviselő-testületek részére teszik lehetővé, melyek - elfogadják a társulás céljait, - hatékonyan közreműködnek a szociális és gyermekvédelmi kötelező feladatok költségkímélő megvalósításában, - s vállalják a költségek - így többletköltségek - viselésének az 5.) pontban rögzített módját, - továbbá jelen megállapodásban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 7.2. A csatlakozni kívánó önkormányzat képviselő-testületének 7.1. pontban foglaltakra történő nyilatkozatát tartalmazó határozatát a társult képviselő-testületekhez kell megküldeni. 7.3. A csatlakozáshoz való hozzájárulás kérdésében a társult képviselő-testületek - lehetőségük szerint együttes ülés keretében - minősített többséggel döntenek. 8.) A társulás, tagsági jogviszony megszűnése: 8.1. Jelen társulási megállapodás - társulás - megszűnik: a.) a társulásban résztvevő képviselő-testületek általi közös megegyezéssel történő megszűnésével, b.) amennyiben a tagok száma - felmondás következtében - egyre csökken, c.) bíróság jogerős döntése alapján. 8.2. A társulási megállapodást a tagnak felmondani a naptári év utolsó napjával - december 31-i hatállyal - lehet, melyet tartalmazó minősített többséggel meghozott képviselő-testületi határozatot 3 hónappal korábban kell közölni a társult önkormányzatok képviselő-testületeivel közölni. 8.3. Év közben történő felmondás joga kizárólag a többi társult képviselő-testület minősített többséggel hozott, a felmondáshoz hozzájárulást tartalmazó döntése esetén gyakorolható, azzal válik érvényessé. 8.4. A társult képviselő-testületek több mint fele - minősített többséggel hozott határozatával - a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja azt a tagot, mely a jelen megállapodásban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. A kizárást megelőzően Csanádpalota város Képviselő-testülete legalább 2 ízben határidő tűzésével hívja fel az érintett képviselő-testületet kötelezettségei teljesítésére. Fontos oknak minősítik a tagok, ha: - a képviselő-testület 5.2. pontban nevesített költségvetési hozzájárulását nem, avagy sorozatosan - legalább 2 ízben - határidőben nem utalja át, - a képviselő-testületek az intézményegység zavartalan működéséhez szükséges döntési - rendeletalkotási, határozathozatali - kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, illetőleg azt megelőzően a társult képviselő-testületekkel nem egyeztetnek. 7

10. Társult képviselő-testületek egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodásból, továbbá az intézmény fenntartása során keletkezett vitás kérdéseiket tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni, s bíróságon keresetindítási lehetőséggel kizárólag annak eredménytelensége esetén élnek. Az egyeztetéshez az igényét érvényesíteni kívánó képviselő-testület kéri a Községi. Önkormányzatok Szövetsége által felkért Egyeztető Bizottság állásfoglalását. 9. A Társulási Megállapodás 2011. január 1. napján lép hatálya. A társulási megállapodást annak elolvasása, tartalmának megértése után a képviselőtestületek nevében eljáró polgármesterek, mint az önkormányzati akarattal teljességgel megegyezőt, helybenhagyólag, sajátkezűleg aláírták. Csanádpalota, 2005. november 18. Kovács Sándor Csanádpalota városi Önkormányzat polgármestere Lőrincz Tibor Nagyér Községi Önkormányzat polgármestere Radó Tibor Pitvaros Községi Önkormányzat polgármestere Horváth Lajos Királyhegyes Községi Önkormányzat polgármestere Csjernyik Zoltán Csanádalberti Község Önkormányzat polgármestere Záradék: A társult képviselő-testületek az intézményi társulási megállapodást a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva - azonos tartalommal az alábbi határozataikkal elfogadták, jóváhagyták. 1.) Csanádpalota város Önkormányzati Képviselő-testülete../2010. (XI. 24.) Kt.h. sz. határozat 2.) Nagyér Község Önkormányzati Képviselő-testülete /2010. (.) Kt. sz. határozat 3.) Pitvaros Község Önkormányzati Képviselő-testülete /2010 (..) sz. határozat 8

4.) Királyhegyes Község Önkormányzati Képviselő-testülete /2010. (.) sz. határozat 5.) Csanádalberti Község Önkormányzati Képviselő-testülete./2010. (.) önkormányzati határozat Csanádpalota, 2010. november 18. Kovács Sándor polgármester 9