Kommunikációra épülő személyiségközpontú, képességfejlesztő PEDAGÓGIAI PROGRAM 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Óvodánk adatai...3. 2.Óvodánk bemutatása...4. 2.1 Gyermekképünk...4. 2.2. Óvodánk sajátos arculata, szerkezetének bemutatása...4. 3. Az óvodai élet megszervezése...6. 3.1. Az óvoda személyi feltételei...6. 3.2. Az óvoda tárgyi feltételei...7. 3.3. Az óvodai csoportok szerkezete...8. 3.4. Napirend...9. 4. Az óvodai nevelésünk célja alapelvei...10. 5. Az óvoda átfogó nevelési feladatai...12. 5.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program...12. 5.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés és szocializáció biztosítása...20. 5.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása...22. 5.4. Integráció...24. 5.5. Az iskolai alkalmasság...25. 5.6. Az óvodai nevelésünk rendszere...27. 6. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai...29. 6.1. Játék...29. 6.2. Munka...31. 6.3. Tanulás...32. 6.4. Mesélés, verselés-, anyanyelvi nevelés, kommunikáció...33. 6.5. Testi nevelés,- mozgásfejlesztés...41. 6.6. A külső világ megismerése, benne matematikai tapasztalat...46. 6.7. Esztétikai nevelés...53. 6.8. Zenei nevelés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc...54. 6.9. Vizuális tevékenység: rajzolás, festés, mintázás, kézimunka...57. 7. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések...62. 7.1 Gyermekvédelem...62. 7.2. Az óvoda egyéb speciális szolgáltatásai...64. 8. Hagyományok, ünnepek...65. 9. Óvodánk kapcsolatai...67. 9.1. Óvoda és család...67. 9.2. Kapcsolat az Iskolával...68. 9.3. Óvodánk kapcsolata a speciális intézményekkel...68. 9.4. Óvodánk kapcsolata közművelődési intézményekkel...69. 9.5. Óvodánk és az egészségügy kapcsolata...69. 10. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek...70. 11. A fejlődés várható eredményei...72. 12. Speciális mérések a fejlesztő programok tervezéséhez...74. 13. Melléklet- Pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke...75. Legitimációs záradék...77. Felhasznált irodalom...78. 2
1. AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Nagykapornaki Óvoda Az óvoda fenntartója: - Nagykapornak község Önkormányzata, 8935 Nagykapornak, Fő u. 17. - Bezeréd község Önkormányzata, 8934 Bezeréd, Kossuth u. 6. - Misefa község Önkormányzata, 8935 Misefa, Fő u. 3. - Orbányosfa község Önkormányzata 8935 Orbányosfa, Kiskapornaki u.19. - Padár község Önkormányzata 8935 Padár, Kossuth u. 1. - Nemesrádó község Önkormányzata 8915 Nemesrádó, Ady u. 1. Az óvoda működési területe: Az intézmény típusa: Nagykapornak Óvoda Székhelye: 8935Nagykapornak Petőfi u. 5. Telefon: 06 30 465 5426 Az óvoda vezetője: Bukicsné Mikla Zsuzsanna Az óvodavezető helyettese: Horváth Ildikó Az óvoda alaptevékenysége: Államháztartási szakágazat: 501020- Óvodai nevelés Speciális tevékenysége az integráció: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 3
2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 2.1. Gyermekképünk Gyermekeink a Föld legcsodálatosabb, legőszintébb, legártatlanabb, de ugyanakkor legkiszolgáltatottabb élőlényei. Létük szerető gondoskodástól függ. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, életkori sajátosságainak, egyéniségének, szabadságának, jogainak elismerése és biztosítása, annak tiszteletben tartása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Lehetőséget kell teremtenünk, hogy kipróbálhassák önmagukat, megismerjék tehetségeiket és az alkotás örömét. Testileg erősek, egészségesek legyenek. Ismerjék meg az őket körülvevő világot. Fedezzék fel anyanyelvük szépségeit. Segítsenek egymásnak, legyenek türelmesek társaikkal szemben, óvodánkon belül a három csoportba járó gyerekek is érezzék, hogy összetartoznak. Érdeklődjenek egymás iránt, nyitottak legyenek, alkalmazkodjanak egymáshoz. Rokonszenves, baráti kapcsolatokat alakítsanak ki, legyenek képesek meghitt beszélgetésekre. Vállaljanak feladatokat és teljesítsék azokat, érezzenek felelősséget a vállalt feladatokért. Tisztelettel viselkedjenek a felnőttekkel és az óvoda dolgozóival. Saját akaratukat legyenek képesek alávetni másokénak, igazmondók legyenek. Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. Ezért a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározható. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nevelési ars poétikánk: Legyen boldog gyermekkoruk! 2.2. Óvodánk sajátos arculata, szerkezetének bemutatása Óvodánk 1978-ban két csoportos óvodának épült. Belső átalakítással 1991-ben a fenntartó önkormányzatok 3 csoportossá alakították. Munkáltatói jogkört a helyi általános iskola igazgatója gyakorolta. A gyermeklétszám csökkenés következményeként 2006-ban két csoport folytathatta a gyermekek nevelését. 2011- ben ismét megnövekedett a gyermeklétszám az óvodában, így a fenntartó önkormányzatok három csoport tevékenységét tették lehetővé. A törvényi változások értelmében 2013. január 1-től az intézmény Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy pénzügyi és 4
számviteli szervezeti egységgel nem rendelkezik, pénzügyi- számviteli feladatait a Nagykapornaki Közös Önkormányzati Hivatal ( címe: 8935 Nagykapornak Zrínyi u. 1.) látja el. Munkáltatói jogkört az óvoda vezetője látja el. Fenntartó: Nagykapornak, Misefa, Padár, Orbányosfa, Bezeréd, Nemesrádó önkormányzata. A három csoportban 75 férőhely van. Általában - a beíratástól függően - évente 65-70 beírt gyermekkel működünk, A szomszédos falvakból busszal közlekednek a gyerekek. A kíséretet a délutáni autóbuszokhoz a három dajka látja el. Az óvoda Pedagógiai Programját Nagykapornak, Padár, Bezeréd, Orbányosfa, Nemesrádó Önkormányzati Képviselőtestülete 7/1998. (IV.17.) számú közgyűlési határozatában jóváhagyta. Ezt követően az 1999. évi közoktatási törvény módosításának megfelelően (47 ) felülvizsgálatra és kiegészítésre került. Majd 2010-ben a Kormány 255/2009.(XI.20) Korm.rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról életbe lépése miatt aktualizálásra került. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 5
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 3.1. Az óvoda személyi feltételei: A három csoportban 5 diplomás óvónő van. Közülük egy fejlesztő pedagógusi szakképesítéssel rendelkezik, így az értelmi képességeiben hátráltatott gyermekekkel heti 1 órában fejlesztő foglalkozásokat végez. Az egyik csoportban nincs délutános óvónő. A pihenés alatti felügyeletet és uzsonnáztatást helyettesítéssel oldjuk meg, utána összevonás történik a másik csoporttal. Az óvodapedagógusok a helyi nevelési program alapján végzik a nevelőmunkát az óvodában. Az óvónők lényeges személyiségjegye a nyitottság, empátiakészség, érdeklődés a mikro és makro környezet iránt. Személyiségükön keresztül valósul meg az elképzelt, megfogalmazott helyi pedagógiai program, ezért továbbképzési törekvéseikben mindig támogatást kapnak. Ezt igazolják a felsőfokú végzettség mellett a számtalan posztgraduális és intenzív tanfolyamon, speciális továbbképzésen szerzett szakosító tanúsítványok Az önképzés belső igény, munkahelyi elvárás is, a minőségi munka egyik biztosítéka. Az óvónők szakmailag nyitottak, képzettek, tájékozottak és alapos, elmélyült pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudással rendelkeznek. Az óvónők munkáját csoportonként szakképzett dajka és pedagógiai asszisztens segíti. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó hármas - ok dolgoznak. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat, ételszállítást is dajkának kell megoldani, így segítséget a fenntartó önkormányzatok közcélú dolgozó alkalmazásával biztosítja. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával szemben ugyanúgy elvárás a nevelés eredményessége érdekében a tolerancia, érzékenység, nyitottság, gyermekszeretet, a belső indíttatású gondoskodási vágy, ahol természetes jelenség a gyermeki kíváncsiság. Tudatában vannak, hogy magatartásukkal, megnyilvánulásaikkal minden helyzetben megbízható, hiteles példaképeknek kell lenniük. Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeiket. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik. Fontos a belső és a külső összhangja, az érzések, gondolatok és a viselkedés kongruenciája (megfelelése). Ez biztosítja a nevelői magatartási megnyilvánulások hitelességét. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői 6
tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési önfejlesztési igényt. Ezeken túl meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely ösztönzi a gyerekek kezdeményezéseit, messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvónő bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel együttműködünk. 3.2. Az óvoda tárgyi feltételei: Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosit. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, eszközök készítésével járulunk hozzá. A Pedagógiai Programunk megvalósítása 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján történik. Az óvoda három csoportszobával rendelkezik. A három csoportszobához három öltöző és mosdó tartozik. A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja jó. A csoportszobákban megtalálhatók az alapvető építő és konstrukciós játékkészletek, speciális fejlesztő eszközök, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított tároló dobozok. Két csoportban felszerelt TINIKONDI, bordásfalak, állandó mozgásfejlesztést tesznek lehetővé. A csoportok galériával bővültek. Az óvoda saját konyhával nem rendelkezik. Az önkormányzat konyhájáról szállítjuk az ételt, ahol még iskolásoknak és időseknek főznek. Óvodánk mindkét udvara füves, szilárd burkolat az alsó udvarrészhez tartozik. Ez jó megoldás az esőzések idején, mert a szabad levegőn való tartózkodást ilyenkor is meg tudjuk oldani. Udvarunk játékfelszereltsége jó: mászókák, hinták, vonat, homokozók, csúszdák, fa mozgásfejlesztő udvari játék állnak rendelkezésre. Bővült a játékkészletünk babaházzal is. Óvodánk szakkönyvtára 350 kötetes, ami kielégítő, de állandó bővítése szükséges. A költségvetésben biztosított pénzeszközökön túl részt veszünk pályázatokon. 7
Támogatást az Iskoláért és Óvodáért Közhasznú Alapítványtól is kapunk. Igénybe vesszük a szülők segítségét, közös rendezvényeken, bálokon befolyt pénzekkel segítik óvodánkat. 3.3. Az óvodai csoportok szerkezete: Az óvodai csoportokban a gyermekek vegyes életkorúak. Véleményünk szerint e szervezési formában adódnak a leghatékonyabb pedagógiai helyzetek és e szervezési forma a legalkalmasabb differenciált nevelő munka végzésére. Az óvodába kerülő gyermekek képességeinek fejlettségi szintje eltérő. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegyezésre való képesség. Életszerűbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. Nevelés hatékonyságának fokozása megnyilvánul még: - környezetünk megismerése: óvodánk környékén a növények és állatok fejlődésének, életmódjának megfigyelése, környezet, lakóhely, szülőföld megszerettetése. Kirándulások szervezése (erdő, gyümölcsös, szőlőskert, halastó, szülők munkahelye, iskola, színház). - együttes kirándulások közeli városokba - speciális igények kielégítése: hátrányos helyzetű, értelmi képességeikben akadályozott gyermekek felzárkóztatása fejlesztő foglalkozásokon - beszédhibás gyermekek logopédiai gondozása - hagyományok ápolása (ünnepeink, születésnapok megünneplése, iskolalátogatás, ajándékkészítés). Szülők igénye az óvodával szemben: - a felszereltség tekintetében az anyagi lehetőségeket figyelembe véve folyamatos fejlesztést kérnek - egészséges életmód területén több szabadlevegőn tartózkodást, kirándulást javasolnak - étkezésben zsír mentesebb ételeket, több tejterméket, salátákat, zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslét szeretnének a korszerűbb táplálkozás érdekében - játék: a készségeket fejlesztő játékok, az eddigieknél is nagyobb fokú óvodai alkalmazását igénylik - óvodapedagógus-gyerek, óvodapedagógus-szülő kapcsolatát bensőségesnek, 8
őszintének ítélik meg. Szeretnénk, ha a vidéki szülőkkel is jobban tudnának kommunikálni. - a gyermeki tanulással, ismeretszerzéssel elégedettek. 3.4. Napirend: 6.45 órától - 12 óráig JÁTÉK és játékos tevékenységek: mesélés, verselés, rajzolás, mintázás, kézimunka, éneklés, énekes játék a megismerő funkciók és mozgásképességek egyéni és kiscsoportos fejlesztése, öt évesek mikrocsoportos foglalkozása reggeli szabad mozgás, séta, munka a szülők által választott speciális szolgáltatásokban való részvétel 12 órától 15.00-ig EBÉD, PIHENÉS 15.00-től -17 óráig- JÁTÉK és játékos tevékenységek: folyamatos felkelés, uzsonna egyéni fejlesztő tevékenységek Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A szokásrendszer, a visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A szeptember 1.-től augusztus 31.-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítsa ki az óvodapedagógus. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszak (június 1.-től augusztus 31.-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre. 9
4. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ALAPELVEI Az óvodai nevelésünk célja: - biztosítsuk a 3-7 éves gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését - elősegítjük a gyermeki személyiség kibontakozását - a speciális szükségletet is kielégítve a családi nevelést kiegészítve - emocionális biztonság burokrendszerében - biztosítani a szomatikus, mentális és szociális fejlődést - A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. - törekednünk kell a sikeres iskolai beilleszkedés elérésére. - olyan szeretetteljes légkör kialakítása, amely a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit tartja szem előtt, jó közérzetet biztosít. - sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásában aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelése. - a gyerek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés. - törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására. - Kiemelt figyelmet igénylő gyermek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. - vegyes életkorú csoportokban történő szocializáció - mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése - Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése. A habilitáció általános célja: A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziásfejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával 10
a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése Az óvoda funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi - a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk - Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. - A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak. - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő- műveltségtartalmak közvetítéséről; a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 11
5. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ NEVELÉSI FELADATAI Óvodai nevelésünk feladatai az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: - egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program - az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés és szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. 5.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, - a gyermek egészségének védelme, edzése, - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos pedagógiai környezet biztosítása. - igen fontos a felnőtt példaértékű magatartása. - a rugalmas napirendben lehetőség nyílik a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. - az integráció kapcsán mód nyílik kialakítani az igényt önmagukról és másokról való gondoskodás iránt. Feladataink: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Gondozás: A testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás bensőséges gyerek-felnőtt kapcsolatban történik. Testi nevelés: Mozgásigényük kielégítését szolgálják az udvari és a tornatermi eszközök, a szervezett mozgást fejlesztő tevékenységek. 12
Testi épségük védelme érdekében a szabályok megismertetése, betartása, betartatása elkerülhetetlen. Edzés: Nyári időszakban az udvaron napfürdőzésre van lehetőség a kora délelőtti és késő délutáni időben. Télen szánkózás, hógolyózás nyújt lehetőséget az edzésre. Év közben úszótanfolyamok szervezésére kerül sor. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszercsoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő 13
mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. zöldség, gyümölcssaláta készítés,). - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. - Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (csoportszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, 14
időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról az óvoda gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. 15
A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente egyszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. 16
Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz,) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. 17
Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A 18
pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások 19
A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kultúráltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri 5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés és szocializáció biztosítása: Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek- dajka kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő, én érvényesítő törekvéseinek, - az óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas 20
szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság elfogadására, tiszteletére. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért az óvónő olyan óvodai élet szervezésére törekszik, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabály tudat) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja / magyarság tudat mélyítése/. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése ez a feladat speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. Az önismeret, én-realizálás alakítására a periódus végére jellemző: - a gyermek képes felmérni saját helyzetét, státuszát a csoportban - kész a társaival való együttműködésre, kooperatív - énjét elég erősnek éli meg ahhoz, hogy társai akaratát is tudomásul vegye - kompetens - a társak kezdeményezését nem saját énje veszélyeztetettségeként éli meg - autonóm - képes az önálló helyzetmegoldásokra, a konfliktusos helyzet kivédésére a felnőtt segítsége nélkül - énjét színvonalas teljesítményeken keresztül érvényesíti. Az érzelmi fejlődés területén alapvető feladat, hogy a gyermekben kialakuljon és erősödjön: - az érzelmi beleélés, empátiás átvétel képessége - az érzelmek felismerésének képessége - saját érzelmeinek kifejezésének képessége - az indulati élet elvárható uralása, kontrollja. Kifejlődnek a gyermekben: - A szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömérzés, 21
bánat-, fájdalomokozás felismerése, átélése. - Esztétikai érzelmek: szép iránti fogékonyság, művészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játékok, rajzolás, mintázás stb. a környezet megismerésén keresztül. A viselkedésben, kommunikációban fontos a környezetében a szép mint érték felismerése, szokás szintű megalapozása. - Erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás - hazugsághoz való helyes viszony alakítása. Az értékelés és jutalmazás: Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján. Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. 5.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságára, meglévő tapasztalatára, élményeire, ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelvi nevelés az egész napot átszeli, minden tevékenységbe beleértendő, konkrét cselekvések által megvalósítandó feladat. Cél az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással, szabályközvetítéssel, adással /a javítgatás elkerülésével/ - az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, 22
megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének ösztönzésére, fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, támogatására s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Óvodapedagógus feladatai: - egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (értékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. - Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. - Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. - Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. - Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. - Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. - Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. - Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. - A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: - Beszédszerve ügyesedik - Beszédkedve erősödik - Hallás, beszédhallása fejlődik - Auditív ritmusa és emlékezete bővül - Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak. - Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól 23
egyaránt. A kommunikációs képességeiben lassan fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Értelmi fejlődésben az óvodás gyermekeknek el kell érnie az észleléses, finommozgásos funkciós maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Fontos, hogy a periódus kezdetén jellemző torz, az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre fontosabbak, teljesebbek és a valósághoz hűek legyenek. Ennek elérése csak az érzelem indította játékos-mozgásos tevékenységek keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalással lehetséges. Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik Képes időrendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni Képről mondatokban beszél Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 5.4. Integráció: A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más-más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek. Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképesség-zavarral. Célunk: Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásit, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese. 24