SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Tel.: 54/474-024 Fax.: 54/474-024/2 E-mail: onko4171@t-online.hu ------------------------------------------------------------------------------------------------- A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatoknak május 31-ig átfogó értékelést kell készítenie a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásról melyet a képviselő-testület minden évben megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. Az értékelést meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának. A Gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül élhet javaslattal a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben vizsgálja a Gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatást nyújt. Mindezek figyelembe vételével Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2015. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról az alábbi értékelést adom: Az adott év január 1-én érvényes adat. I. Településünk demográfiai mutatói: 2015. 2014. 2013. 2012. 2011. állandó lakos 3016 3048 3065 3066 3085 lakónépesség 2846 2885 2906 2860 2792 Korösszetétel 0-5 189 172 176 175 191 6-14 337 351 368 373 373 15-17 114 118 118 125 128 18-59 1757 1786 1797 1795 1814 60-x 619 621 606 598 579 0-18 éves korosztály 640 682 699 718 728 1
II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, - ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 130%-át (37.050 Ft-ot). - egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 %-át (39.900 Ft-ot). Nagykorúvá vált gyermek esetében, ha: - nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét nem töltötte be, - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét nem töltötte be, az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 140 %-át, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. A települési önkormányzat jegyzője a fenti feltételek fennállása esetén egy év időtartamra állapíthatja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: A bölcsődés, az óvodás, az 1-8 évfolyamon nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermek az intézményi térítés díj 100 %-os kedvezményére, Az előző csoporthoz nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-os kedvezményére, A Gyvt. 20/A. -ban meghatározott természetbeni támogatásra, egyéb, külön jogszabályokban meghatározott kedvezményekre. A Gyvt. 20/A. -ban foglaltak szerint 2015. évben annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek augusztus 1-jén és november 1-én a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennállt 5.800.-Ft természetbeni támogatást kellett folyósítani, Erzsébet utalvány formájában. A támogatás mértékét minden évben a költségvetési törvény határozza meg. Ezek alapján 2015. év augusztus hónapjában 357 fő részére 2.070.600- Ft pénzbeli támogatást, november hónapjában 356 fő részére 2.064.800.- Ft értékű természetbeni támogatást nyújtott az Önkormányzat. A kifizetett összeget az állam teljes összegben megtéríti. 2
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek 2015. december 31-én: Korcsoport szerint: 0-6 évesek 7-14 évesek 15-18 évesek 19 év felett összesen 95 175 67 15 352 Családok nagysága gyermeklétszám alapján: Gyermeklétszám 1 2 gyermekes gyermekes 3 gyermekes 4-5 gyermekes 6-nál több gyermek összesen Családok száma 49 60 25 18 3 155 egyedül álló 26 16 7 6 0 55 szülő Egy főre eső jövedelem alapján: Nyugdíjminimum 50%-a Nyugdíjminimum 50 %-a és Nyugdíjminimum fölött alatt a nyugdíjminimum között 17 gyermek 263 gyermek 72 gyermek Tartósan beteg gyermek: 6 éves kor alatt 7-14 éves 15-18 éves 19-25 éves 1 gyermek 10 gyermek 2 gyermek 0 A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek közül, ingyen étkezett: Intézmény Bölcsődés Óvodás Iskolás (1-8 Összesen évfolyam) Gyermek 10 69 184 263 50%-os térítési díjkedvezményben részesült: bölcsődés 4 fő, óvodás 18 fő, iskolás 26 fő. összesen 48 gyermek. Ők a tartósan beteg, és a három vagy több gyermekes családból származók együttesen. Összességében ez 13.622.866.-Ft támogatást jelentett. Pénzbeli ellátás: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás összege gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka, (6.270.- Ft). Óvodáztatási támogatás: Az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályok a kötelező óvodába járás 3 éves kortól történő bevezetésével egyidejűleg, 2015. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek. Tekintettel arra, hogy az ellátás évi két alkalommal (június és december hónapban) illette meg a jogosultakat, az utolsó folyósításra 2015. júniusában került sor. Az ellátás helyébe új támogatási forma nem lépett. 3
A 2015. január 1-jétől hatályos Gyvt. 172 -a szerinti rendelkezés alapján 2015. június 4-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem (ideérve a támogatás ismételt megállapítási iránti a kérelmet is) nem volt benyújtható. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására 2015. június 5-én folyamatban lévő ügyben a Gyvt. 2015. március 31-én hatályos szabályait kellett alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a.) a jogosultságot 2015. október 31-ig terjedő időtartamra kellett megállapítani, b.) a támogatás első alkalommal történő folyósítására tárgyév június 30-áig került sor. A jegyző a 2015. június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ei hatállyal megszüntette. A fenti ellátások mellett az önkormányzat az alábbi támogatásokat is biztosította: Ingyenes nyári étkeztetés: 2014. évi C törvény 3 melléklet I.3 pontjában meghatározott Gyermekszegénység elleni program keretében a települési önkormányzat az idei évben is támogatást igényelhetett a szociális nyári gyermekétkeztetés biztosítására. A támogatásban csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részesülhettek. Korhatárt nem jelölt meg a jogszabály. Az étkeztetést az önkormányzatoknak a 2015. június 16. napja és 2015. augusztus 28. napja között kellett biztosítania legalább 45, legfeljebb 54 munkanapon keresztül folyamatosan. Az étkeztetés formája napi egyszeri melegétkeztetés. A támogatás egy gyermekre jutó napi összege legfeljebb 440.-Forint. A 2015-ös év nyári szünetében június 16-tól augusztus 28-ig 240 gyermek részesült ingyen étkeztetésben. Összege: 5.596.800.- Ft. 2015-ben is csatlakozott az önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázathoz, mellyel a felsőoktatásban tanulók támogatását vállalta fel továbbra is. 2015-ben 22 fő részesült 10 hónapon keresztül ösztöndíjban, havi 2.000-Ft összegben. Összege: 440.000- Ft Arany János Tehetséggondozó Program keretén belül 5 fő középiskolai tanulmányokat folytató gyermeket támogattunk. 1 fő 10 hónapig, 4 fő 4 hónapig részesült havi 5.000.- Forint támogatásban. Összege: 130.000.- Ft. III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A Gyvt. 38. -a értelmében az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. 4
A gyermekjóléti alapellátás alábbi formáit szabályozza a Gyvt.: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása / bölcsőde, a hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás/ gyermekek átmeneti gondozása /befogadó szülő, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona/. Az előzőekben felsoroltak közül településünkön a gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, óvoda és iskola áll a szülők és a gyermekek rendelkezésére. A Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Ráczné Hegedűs Ilona intézményvezető által készített beszámoló alapján tájékoztatom a Képviselő-testületet. Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 55. Tel:(06-54/716-000) A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ önálló szakmai egységeként látja el a gyermekjóléti szolgáltatás koordináló feladatait térségi feladatellátás keretében Püspökladányban, Szerepen, Sárrétudvariban és Földesen. 2016. 01. 01-től Nagyrábé település a család-és gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében kilépett a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Intézményfenntartó Társulásból. A szolgáltatás ellátása a székhelyen Püspökladányban, ill. a területi irodákban történt. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Család-és Gyermekjóléti Szolgálatának személyi feltételei: A személyi feltételrendszer kialakítását a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szabályozza. A jogszabály által előírt szakmai létszám és a képzettségi feltételek biztosítottak. 2015. évben a gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladányban 5 fő, Sárrétudvariban 1 fő, Szerepen 1 fő, Földesen 3 fő, Nagyrábén 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó végezte. A Gyermekjóléti Szolgálat vezetését az 5 településen 1 fő gyermekjóléti szolgálat vezető látta el. A kliensekkel végzett szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász és pszichológus (előjegyzés alapján), akik térítésmentes tanácsadást végeznek Püspökladányban. Püspökladány Létszám Munkakör Végzettség 1 fő intézményvezető családgondozó szociálpedagógus, szakvizsgázott szociálpolitikus 5
1 fő családgondozó szociálpolitikus, szociológus - jelenleg gyermeknevelési díjban részesül, ezért 2013.09.15-től szociálpedagógus végzettségű munkatárs látja el a feladatát 1 fő családgondozó 2015. 09.01-től személyi változás történt és az új kolléga szociálpedagógus végzettségű 2 fő családgondozó (ebből egy fő 2013.09. hótól: Gyermekjóléti Szolgálat vezető) szakvizsgázott szociálpedagógus (Gyermekjóléti Szolgálat vezető) 1 fő asszisztens Sárrétudvari 1 fő családgondozó szociális munkás Szerep 1 fő családgondozó szociális munkás 1 fő 1fő 1fő családgondozó családgondozó családgondozó Földes szakvizsgázott szociálpedagógus szakvizsgázott munkás szociálpedagógus szociális Nagyrábé 1 fő családgondozó szociálpedagógus A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat sárrétudvari telephelyén dolgozó szakemberek munkarendje: Az ügyfélfogadás szüneteltetését nem gyakorolják a családgondozók. Ez a növekvő, gyermekjóléti rendszerbe kerülő gyermekek száma miatt nem lehetséges, valamint a krízisek, gyermeki veszélyeztetettség esetén az ügyfélszolgálatot nem lehet szüneteltetni! 6
Gyermekjóléti Szolgálat Hétfő 7.30 16.00 Az ügyfélfogadás szünetel: 12.00-16.00 Kedd 7.30 16.00 Szerda 7.30 16.00 Csütörtök 7.30 16.00 Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel Péntek 7.30 13.30 Pszichológiai tanácsadás kiterjed: Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Földes, Nagyrábé településekre havi 18 óra (kedd 8.00-12.00 óra) Jogi tanácsadás helyszíne: Püspökladány (a tanácsadás kiterjed: Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településekre) heti 1 óra (kedd: 11.00-12.00 óra) Tárgyi feltételek: A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat területi irodáját Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata biztosítja, amely önálló épületként működik a településen Kossuth u. 55. szám alatt. Az épület helyet ad a Családsegítő Szolgáltatásnak, és külön irodában a Hajdú- Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sárrétudvari körzeti megbízottjának. Az épületben egy folyosórész biztosítja az ügyfelek számára a várakozást, külön interjú szoba biztosítja személyiségi jogainak védelmét. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat ügyfélfogadására egy dolgozószoba áll rendelkezésre, ahol 2015. évben még 1-1 fő családgondozó két számítógépen végezte a munkáját. Mindkét számítógépekhez nyomtató van bekötve. Az irodában található egy speciális nagy íróasztal, amelyhez tartozik az ügyfelek számára kialakított munkaasztal. A családgondozók munkáját segíti és a lakosság ügyintézését segíti a 7
vezetékes telefonvonal és fax ingyenes használata. Szakmai szempontból a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatnál a tárgyi eszközök mennyisége, minősége megfelelő. Összességében a személyi és tárgyi feltételeiben a Szolgálat a gyermekvédelmi feladatok teljes körű ellátására alkalmas. Szakmai tevékenység: Az 1997. XXXI. Gyvt. 38-40.. értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás négy féle cél elérése érdekében teljesít különféle feladatokat: 1. A gyermek testi- lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése. 2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. 3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. 4. A családjából kiemelt gyermekek családjukba történő visszahelyezése érdekében. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésnek a megelőzéséhez. A gyermekeket megilletik az emberi jogok, és további jogként fogalmazódik meg a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való gyermeki jogok. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének fő célja Segítse a gyermekek vérszerinti családjában történő nevelkedését. A gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a segítő szervezet együttműködve az egészségügyi és más humán szolgáltatókkal, a nevelési- oktatási intézményekkel, hatóságokkal- szervezési, szolgáltatási, gondozási és koordinálói feladatokat végez. A Gyermekjóléti Szolgálat meghatározó, központi szerepet tölt be a települések gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, valamint a helyi szükségletek igazításában, fejlesztésében. A segítő szakember célja az, hogy a család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a családot képessé tegye, valamint segítse abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű problémáikat. A cél érdekében a családgondozó segíti a család működésének pozitív irányú változását a szociális probléma enyhítését, megszüntetését. Továbbá felismeri a településeken jelentkező, és az adott területre jellemző általános jelenségeket, problémákat, ugyanakkor javaslatokat és megoldásokat készít ezek kiküszöbölésére. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai: gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi, szociális, munkaügyi, társadalombiztosítási), támogatásokról, gyermeki, szülői kötelezettségekről, jogokról, programokról nyújt felvilágosítást képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget 8
családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez), adományok esetében adományhoz juttatja hozzá a rászoruló családokat koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál különböző programokat szervez, amelyek prevenciós célzatúak - szabadidősbűnmegelőzési- valamint a családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák meg. Természetesen ezek a programok térítésmentesek a gyermekek és családjaik számára. 2013.10.01-től, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal kötött megállapodás szerint, a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási helyszínt, valamint amennyiben a kapcsolattartásokhoz szakember jelenléte szükséges, akkor azt is biztosítja az átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattartása során. működteti az észlelő- és jelzőrendszert A Jelzőrendszer működéséről: Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról, felsorolja és részletesen meghatározza a jelzőrendszer tagjait, meghatározza azoknak kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. Gyvt. 2. (1) bekezdése a helyi önkormányzatokat, gyámhivatalokat, bíróságokat, rendőrséget, ügyészséget, pártfogó felügyelői szolgálatot nevesíti. Gyvt. 17. (1) bekezdése alapján, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények (iskolák, óvodák), a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése 9
érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Gyvt. 17. (4) bekezdés alapján, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szociális és gyámhivatal- jelzésére vagy hivatalból- értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségvonás megindítására. Sárrétudvariban 2015-ben nem történt ilyen jellegű intézkedés. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat minden esetben kivizsgálja a jelzéseket, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, és a család szükségleteihez igazodó intézkedést megteszi. A jelzés kivizsgálásának tapasztalatairól visszajelzést nyújt írásban a gyermekvédelmi törvény által meghatározott időkorláton belül. A gondozási tevékenység a szociális munka alapelveire, módszertanára épülő gondozási folyamat, mely történhet önkéntes alapon: alapellátásban, és hatósági alapon (Járási Gyámhivatal) kötelező jelleggel a védelem alá vont gyermekek családjainak esetében. A sárrétudvari gyermekjóléti Szolgáltatás szakmai tevékenységének szerves részét képezi a gondozási esetek ügyében különböző szintű döntések meghozatala. Ezeket általában a Családés Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára a hatóság kezdeményezi, de a döntés meghozatalához szükséges a jelzőrendszer tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás. Mivel a kliensek életében sokszor sorsdöntő változást hoz egy- egy intézkedés (pl. családból való kiemelés), ezért a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai team-je, nagy hangsúlyt fordít az esetmegbeszélésekre a döntések, javaslatok meghozatala előtt. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat célja hogy minél körültekintőbb vizsgálat előzze meg az intézkedéseket. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 2015-ben, kötelezően, 6 jelzőrendszeri, szakmaközi megbeszélést tartott a jelzőrendszeri tagok számára. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat konkrét esetekhez kapcsolódóan esetkonferenciát tartott 2 esetben, mely 2 gyermeket érintett. Az esetkonferencián a gyermekek életterébe tartozó szakemberek bevonásával pl. az iskolában tanító pedagógusokkal, esettől függően, óvodapedagógussal- dolgoztak ki stratégiát a gyermek és családja problémájának megoldására. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat a 1997. XXXI. törvény értelmében, minden év február 28-ig Gyermekvédelmi Tanácskozást tart. A tanácskozás, fórumot ad a gyakorlati munka során felvetődő gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák, javaslatok közreadásának, módszertani kérdések megvitatásának, állásfoglalások kialakításának. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat minden évben széles körben meghívja az érintett szakembereket, jelzőrendszeri tagokat, gyermekvédelemben érintett pedagógusokat, intézményvezetőket, nevelőszülői tanácsadókat, a képviselő testület tagjait stb. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat anyagi ellátással összefüggő speciális tevékenységei: Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása: A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok megjelölésével 10
kezdeményezhet, ha hivatalos tudomása van a gyermeki elhanyagolásról. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően egy tárgyalás keretében meghallgatják az érintett személyeket, megismerik véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve intézkednek a kirendelendő eseti gondnok személyéről, a természetbeni formában történő nyújtás időtartamáról, mértékéről és módjáról. A Járási Gyámhivatal félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában nyújtásának mértékét, időtartamát, módját. Az elkészített pénzfelhasználási tervben az eseti gondnok konkrétan megnevezi, hogy a természetben nyújtani kívánt összeget mire használja fel, melyet félévenként felülvizsgál (pelenka, tüzelő, gyógyszer, tanszer, ruházat stb.). Sárrétudvari településen 2015. évben egy gyermekeit egyedül nevelő (5 gyermekes) szülő esetében került sor a családi pótlék természetben történő nyújtására, mely 1 gyermek után járó a családi ellátás 50%-át érintette. Az eseti gondnok a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat egyik családgondozója volt, aki a családdal megbeszélve és megítélése szerint osztotta be a legszükségesebb élelmiszerre, tápszerre és gyógyszerre. A közös munka során az egyedülálló anya a családgondozó segítségével megtanult a hónap végéig tartalékot képezni a jövedelméből, hogy gyermekei betegsége estén biztosítani tudja a gyógyulásukhoz szükséges gyógyszereket. A vásárlások alkalmával csak az alapvető szükséglet kielégítésre fókuszált a szakember. Az anya a Szolgálat közreműködését elfogadta, együttműködött a szakemberrel. Ennek eredményeképpen a 6 hónap közös munka után a család problémája megoldódott, majd visszakapták a gyermek családi ellátását. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a nehezebb anyagi körülmények között élő családok esetében más értékrend alakult ki a családokban, az ellátások kézhez vételekor a pillanatnyi jólét nagyobb költekezést okoz. A családgondozó segíti a szülőt a fontossági sorrend felállításában, képessé teszi a szülőt a család jövedelmének beosztására Óvodáztatási támogatás A 1997. évi XXXI. törvény 20./C. szerint, az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A támogatásra való jogosultságot a település jegyzője állapítja meg - hátrányos helyzet megállapítása. Az óvodáztatási kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy családba fogadó gyám terjesztheti elő, annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig kérelmezheti, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 Ft. Az első alkalmat követően a jegyző a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a gyámnak. A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani. 2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény. A kötelező óvodába járás 2014. szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. (NKt. 8.. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai 11
foglalkozáson vesz részt. ). (NKt. 8. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. ). Sárrétudvariban a 2015. évben 30 gyermek részesült óvodáztatási (3 fő esetében 20000 Ft természetbeli, 27 fő esetében pedig 10000 Ft pénzbeli) támogatásban, melynek utolsó kifizetése a családok számára augusztus hónap volt. 2015. 09. hónaptól azonban ez az ellátási forma nem igényelhető a kisgyermekes családok számára, mert bevezetésre került a kötelező óvodába járás. Iskoláztatási támogatás szüneteltetése: A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes Járási Gyámhivatal az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. és 30. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn (2013.01.01-től) 16. éves kor alatt kötelező, egyéb esetben a probléma súlyossága dönti el a kezdeményezést a Járási Gyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának (2013.01.01-től) szüneteltetését, mely támogatási összeget a család utólagosan sem kaphat vissza. A támogatás szüneteltetése szorosan csak a 16 év alatti gyermekek (2013.01.01-től) esetében kapcsolódik a gyermek védelembe vételének elrendeléséhez. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. A családi pótlék szüneteltetés nagy anyagi problémát okozott az érintett családok életében. Sárrétudvari településen a családi pótlék szüneteltetésével nem csökkent az igazolatlan hiányzások száma, nincs visszatartó ereje, a gyermekek nem motiváltak a továbbtanulásra. A településen 2015-ben 6 gyermek esetében került szüneteltetésre az iskoláztatási támogatás. Hozzátartozók közötti erőszak és a távoltartással kapcsolatos gyermekjóléti tevékenység: A 2009. október 01-én hatályba lépett a 2009. évi LXXII. törvény a távoltartás intézménye a hozzátartozók közötti erőszak, családon belüli erőszak jelenségét próbálja megelőzni, kezelni, mielőtt bűncselekmény következne be. A törvény a hozzátartozók közötti erőszaknak minősíti a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást. A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszú távúak, mely néha komolyabb következményekkel jár akár egy felnőtt, akár egy gyermek számára 12
(személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam, stb.) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatát megküldi a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatnak. A határozat meghozatalát követően a Szolgálat 24 órán belül köteles felkeresni a bántalmazottat és a bántalmazót, és a kiskorút érintő veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat köteles jelezni a családvédelmi koordinációs szervnek (Járási Gyámhivatal felé), ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. A Gyermekjóléti Szolgálat a családban történő erőszak ártalmainak csökkentése érdekében köteles együttműködni a jelzőrendszer tagjaival, valamint kölcsönös tájékoztatással élni a kialakult helyzetről. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat a segítő munka során gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai segítséget kapjon, továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak, hogy a hozzátartozói erőszak ismétlődésének milyen következményei lehetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatást nyújt a bántalmazónak a terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási konfliktuskezelési lehetőségekről. 2015-ben Sárrétudvari településen nem történt távoltartás elrendelése. A gyermeket veszélyeztető helyzetek súlyosabb formái közé tartozik a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekbántalmazás. A bántalmazással kapcsolatba kerülő segítő szakemberek feladata nehéz, mivel a fizikai bántalmazást felismerni nem könnyű, a bántalmazás tényét az érintettek gyakran eltitkolják, a bántalmazásra utaló jelek pedig sokszor nem egyértelműek. A fizikai bántalmazás megnyilvánulhat egyedi vagy ismétlődő eseményekben. A gyermekek családon belüli bántalmazása a tapasztalatok szerint nem elsősorban fizikai jellegű, hanem inkább lelki-érzelmi jellegű, mely többnyire az alkoholproblémákkal, valamint a szegénységgel küzdő családokban fordul elő. 2015. évben Sárrétudvariban hozzátartozók közötti és családon belüli bántalmazás nem történt. Gyermeki elhanyagolásról (fizikai, lelki) 11 esetben érkezett szóbeli vagy írásbeli jelzés. Szexuális bántalmazásra nem derült fény 2015. évben. 2014.03.15-től a Gyvt. 17. (2 a) bekezdése és a 130/A. (2) bekezdése értelmében: A Gyermekjóléti Szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása és elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy más egyéb súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait. A fenti törvény segítséget ad abban, hogy a szabályozás következtében nagyobb számban érkezzenek jelzések, melyek elősegítik a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működését, figyelembe véve a jelzést adó személy védelmét. A Gyermekjóléti Szolgálatnál a tavalyi évben az adatok zártan kezelését, magánszemélyek (lakossági jelzések esetében) kérték. Néhány adat a Sárrétudvariban élő gyermekek helyzetéről: 2015-ben Sárrétudvari településen élő 18 év alatti gyermekek száma: 640 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült 227 fő. Veszélyeztetett helyzetű (védelembe vett) gyermekek száma:30 fő, óvodáztatási támogatásban részesülők száma 2015. 08.31-ig 30 fő, nyári ingyenes étkeztetésben résztvevő gyermekek száma: 240 fő volt, a tanév során ingyen étkező gyermekek száma: 95 fő. Bursa Hungarica támogatásban részesült gyermekek száma: 41 fő. Útravaló pályázatban részesült gyermekek száma: 24 fő. 13
A 2013-as évben született törvényi változás miatt, a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása új kritériumokhoz kötött, mely által megváltozik az ezekbe a kategóriákba sorolható gyermekek száma. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. A 2015-es évben a HH megállapítását: 93 gyermekek esetében, a HHH megállapítását: 129 gyermek esetében kérték a szülők/ törvényes képviselők. Ezek a számadatok jelentős csökkenést mutatnak a korábbi évekhez viszonyítva, de ez összefüggésben van azzal is, hogy nagymértékben változtak a megítélés kritériumai. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint a gyermeknevelési, szülői elhanyagolás, családi konfliktusok, házastársi krízisek, mint problématípusok jelennek meg leginkább. Egyre több olyan család van a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében, ahol az alacsony jövedelem miatt, alapszinten is nehezen tudják kielégíteni a gyermekeik mindennapi szükségleteiket, ahol a szülők, családtagok kilátástalannak látják a jövőjüket, vagy nincs is jövőképük. Sajnos ezek a családok nem motiválják a gyermekeiket a tanulásra, munkára, elkeseredettségük akár pszichés, mentális betegségben is megnyilvánul. Az utóbbi problémák kezelésében nagy segítséget jelent a Segítő Kezek Intézményének nappali ellátása, pszichés betegséggel küzdők megsegítésére. A szakmai egység segítő szociális tevékenységet végez a családoknál, ahol pozitív eredmények láthatóak. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatainak alakulása A Család-és Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló segítséget kérő, illetve a szolgálathoz irányított személyek száma, napi forgalmi adatok alapján: 1677 fő volt. A Szolgálatnál jelentkező problémák leggyakoribb típusai: a családok életviteli, anyagi, megélhetési problémái, gyermeknevelési nehézségei, a szülők szenvedélybetegsége, valamint a családi konfliktusok (párkapcsolati zavarok, generációs különbségek, lelki krízisek), munkanélküliség. A gyermekek, fiatalkorúak főként anyagi, gyermeknevelési problémákkal, családon belüli konfliktusok, a szülők szenvedélybetegsége, iskolai hiányzások miatt keresik, kell megjelenniük a segítő szakembereknél. 2015. évben 22 új esetet vizsgált ki a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat. Gyermekjóléti alapellátás és védelembe vétel: 2015. évben 65 gyermek és családja részesült valamilyen ügyintézés, illetve probléma miatt a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat ellátásban. A családgondozást a szülők megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémái, párkapcsolati zavarai, családi konfliktusok és a gyermekek magas óraszámú iskolai hiányzásai, valamint szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése indokolta. A Szolgálat a jelzést követően kivizsgálja a megjelent problémát és az eset súlyosságától függően megkezdi a család illetve a gyermek alap ellátásban történő gondozását. Amennyiben az alapellátásban történő gondozás nem jár sikerrel, szülő, és gyermek valamint a családgondozók által közösen megfogalmazott gondozási tervben foglalt feladatok nem teljesülnek, a szülő vagy gyermek nem tesz eleget a vállat kötelezettségnek, és az együttműködés nem valósul meg, vagy újabb probléma kerül a Gyermekjóléti Szolgálat 14
látóterébe, védelemben vételi javaslattal él Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Püspökladányi Járási Hivatala Gyámügyi és Hatósági Osztálya felé. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. év folyamán 25 gyermeket gondozott alap ellátás, és 30 gyermeket védelembe vétel keretein belül (törvényben javasolt 25 fő helyett). A gondozott gyermekek létszáma folyamatosan változik, mivel az adott probléma súlyosságától függően gyermekek gondozásának besorolása is változik. A gyermekek védelembe vételét évente kötelező felülvizsgálat követi. A védelembe vételt követő egy év után a felülvizsgálat előtt a családgondozó a védelembe vételi terv alapján értékeli a szülők és gyermekek életkörülményeiben és életvitelében történt változásokat, majd a javaslatát továbbítja a Kormányhivatal szakembere felé. A Hatóság a védelembe vételi tárgyalás során a család és a családgondozó jelenlétében meghallgatja a családot és kivizsgálja a fenn álló problémát, majd határozatban dönt a további gondozási forma szükségességéről. A védelembe vétel felülvizsgálata megtörténhet soron kívül is, amennyiben újabb veszélyeztető tényező merül fel. A Szolgálat családgondozói folyamatosan kapcsolatban állnak a gondozott családok gyermekeivel és szüleikkel. Gyermeknevelési, életvezetési tanácsadással látják el a szülőket, erősítik a szülői szerep megtartását, szociális ellátások igénybe vételénél nyújtanak segítséget. Magántanulók: Az elmúlt évekhez hasonlóan Család-és Gyermekjóléti Szolgálatnál 2015. tanév során 3 gyermek esetében fordult elő a magántanulói státusz igénylése. Egy gyermek esetében a kiskorú gyermek várandóságára tekintettel a magántanulói státuszt a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és az iskola sem tudta támogatni mivel a gyermek a tanulmányait szakmunkás képzőben végezte. Két másik gyermek esetében a gyermekek egészségi állapotára való tekintettel a Szolgálat a gyermek magántanulói jogviszonyának létesítését támogatta. Sárrétudvari település a környező településekhez képest szerencsés helyzetben van, mivel a várandóság miatt beadott magántanulói kérelmek száma alacsony. Nevelésbe vett gyermekek szüleinek családgondozása: Sárrétudvari településen a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói 2015. évben 2 család, nevelésbe vett gyermekeinek a szüleit gondozta. Egy család esetében a nevelésben vett gyermekek szüleinek életkörülményeiben és magatartásában történtek pozitív változások. A szülők rendszeresen jártak a kapcsolatártásokra és az időszakos kapcsolattartások ideje alatt a gyermekeket megfelelően ellátták. Tekintettel a család életkörülményeiben történt pozitív változásokra, valamint a gyermekek magatartási problémáira a család 2 fiú és 1 fiatalkorú lány gyermekének haza gondozása megtörtént. A másik család esetében a szülők nem élnek életvitelszerűen a településen. Az anya bejelentett lakcímmel rendelkezik a településen, ezért a Szolgálat a szülő gondozását lehetőségeihez mérten folytatja. Segíti az anyát a szülői szerepének megtartásában, és a szülőgyermek kapcsolattartásokat telefonálási lehetőséggel támogatja. Az utóbbi család esetében a szülők változatlan életkörülménye, személyisége, anyagi és lakhatási problémái a 3 gyermek nevelésbevételének fenntartását indokolják. Családba fogadás: 2015. évben 4 gyermek esetében történt családba fogadás, mivel a vérszerinti szülő életkörülménye, vagy életvitele, vagy a személyisége nem volt alkalmas a gyermek ellátására. 15
Bűncselekményt elkövetett (9 fő) valamint szabálysértő tanulókkal (0 fő) is kapcsolatban álltak a szakemberek. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek gyakran a társadalmi normaszegést (szabálysértés, bűncselekmény) társas formában követik el. A bűncselekmények elkövetése legtöbb esetben lopások, vagy rongálás, garázdaság voltak, amelyek főleg a felső tagozatos, illetve középiskolás fiatalokat érintette. Problémák, amelyek érintik a gyermekvédelem rendszerét: Továbbra is jellemző a tankötelezett korú gyermekek körében a magas igazolt és igazolatlan hiányzások száma, amelyek rendszerint ugyanazoknál a családoknál ismétlődik. A gyermekeknek nincs motivációja a tanuláshoz és a szülők nem tudnak megfelelő mértékben hatni gyermekeikre. Továbbra is nő azoknak a kiskorú gyermekeknek a száma, akik kiskorúan létesítenek párkapcsolatot, nem akarják vagy később nem befejezni iskolai tanulmányaikat, vagy magántanulói státuszt szeretnének létesíteni és nem teljesítik tankötelezettségüket. A településen élő egyedül álló nők körében továbbra is jelen van a szegénység, amely főleg azokat a családokat érinti, ahol az apa nem gondoskodik a gyermekei eltárásáról az apa nem fizet gyermektartás díját. Az egy szülős családok jövedelme, a gyermekek után járó családi ellátások összege vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amely vagy nem tart ki a hónap végéig. A családnál felhalmozódnak a közüzemi száma tartozások, megélhetésük veszélybe kerül. A családgondozás tapasztalatai szerint stagnál a családokban a személyi, környezeti és higiénés probléma, a gyermekek fizikai, higiénés és lelki elhanyagolása. A problémát az is okozza, hogy a szülők nem érzik saját problémájuknak a családjuk személyi és környezeti elhanyagolását. Növekvő jelenség a szegényebb családok körében romlik a meglévő lakások állapota a három vagy több generáció együttélése, következményeként túlzsúfoltság alakul ki. A 2010. augusztus 30-val bevezetett új törvényi változás, mely szerint 50 igazolatlan óra elérésével felfüggesztésre kerül a gyermek után járó iskoláztatási támogatás összege, nem érte el célját. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint ennek az intézkedésnek nincs visszatartó ereje a gyermekek iskolába nem járására. A gyermekeket ez a törvényi az intézkedés inkább arra ösztönzi, hogy a 16 életévüket betöltve ne járjanak tovább iskolába. A szülők pedig a szociális ellátás igénybevételére ösztönzik gyermekeiket. A gyermekek nagy része úgy nő fel, hogy a szülő közfoglalkoztatottként dolgozik, nem látja a tanulás fontosságát. 2015-ben Sárrétudvari településen 15 gyermek állt védelembe vétel alatt iskolai hiányzások és más magatartási problémák miatt A Szolgálat 2015. évben összesen 16 gyermeket gondozott rendőrségi problémajelzés miatt. 2015.évben, 7 gyermek esetében érkezett új probléma jelzés 5 gyermeket alap ellátás keretein belül gondozott a családgondozó és 2 gyermek esetében pedig védelembevételt kezdeményezett Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Püspökladányi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztályánál. 16
A Szolgálathoz több alkalommal érkeztek olyan jelzések, főleg szülőktől, ahol gyermek bántalmaz gyermeket iskolán belül. A magatartási probléma többnyire ugyanazoknál a családok gyermekeinél a visszatérő probléma. A nehezen kezelhető gyermekek magatartási problémáinak kezelése érdekében szükség lenne segítő szakemberek bevonására. Pszichológus és nevelési tanácsadó rendszeres ügyfélfogadására a településen. A tavalyi évben, 72 esetben kapott jelzést (írásbeli, szóbeli, lakossági) a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat, melyet minden esetben kivizsgált, és probléma típus szerint megtette a szükséges intézkedéseket. A problémajelző adatlapok és tájékoztatások leginkább Járási Gyámhivatalból és az iskolákból érkezetek. Ezen felül az óvoda, Védőnői Szolgálat, Rendőrkapitányság valamint a házi- és gyermekorvosok éltek jelzéssel. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat gondozáson kívüli szakmai tevékenysége: - A Szolgálat munkatársai eleget tesznek a jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettségüknek. Az anyagi lehetőségek arányában részt vesznek képzéseken, szakmai rendezvényeken. Tereptanárokként, rendszeresen közreműködnek a szociális szakmai képzésben részt vevő hallgatók terepgyakorlatainak biztosításában. - A Szolgálat a KSH, valamint az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala részére statisztikai jelentéseket készített. - A Szolgálat település szintű Gyermekvédelmi Tanácskozást szervezett Sárrétudvariban. Évi hat alkalommal jelzőrendszeri szakmaközi megbeszélést tart, a jelzőrendszeri tagok számára. - Nem csupán fizikai, de folyamatos szellemi, érzelmi erőforrásokat is igényel ez a munka, ami a személyiség nagyfokú elfáradását, károsodását is eredményezheti, ha nem fektetnek nagy hangsúlyt a munkatársak mentális kondícióinak folyamatos karbantartására. Ezért kiemelten fontos volt, hogy munkatársaink folyamatos, a szakma módszereit, specialitásait tanító továbbképzéseken vegyenek részt. - A Szolgálat évente elkészíti a munkájáról szóló beszámolót az ellátási területéről a képviselő-testületei részére. - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére a Szolgálat negyedévente tájékoztatást ad Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Földes és Nagyrábé települések bűnmegelőzési és szabadidős tevékenységéről, évente pedig a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetőkről. - A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat évente javaslatot tesz a legrászorultabb gyermekek nyári ingyenes étkeztetésére. - A Szolgálat munkatársai lehetőség szerint, tartós és rövid lejáratú élelmiszerosztásban vettek részt, melyet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatott. - A település rendezvényeken történő részvétel. - A Szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan 2015. évben is különböző szabadidős programokat szervezett a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése céljából. 17
o Gyermeknap és majális szervezése, és lebonyolítása. o Nyári játszóház megrendezése a nyári szünetben, 1 hetes időtartamban. o Az öt településre kiterjedő Csenki Sándor Roma Mesemondó verseny megszervezése és lebonyolítása, melyen Sárrétudvariból 15 óvodás és iskolás korú gyermek vett részt szép eredménnyel. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi munkája során keletkezett néhány eset leírása: Báránd település Gyermekjóléti Szolgálatától problémajelzés érkezett, mely szerint egy kiskorú várandós kismama tanulmányai folytatása helyett gyermeket vállal, szülei életkörülménye és lakókörnyezete a gyámi teendők ellátására nem megfelelőek, a Sárrétudvari településen élő nagyszülő vállalja a kismama családba fogadását és a születendő gyermek gyámságát. A Szolgálat mindenre kiterjedő környezettanulmányt készített a gyám életkörülményéről és lakókörnyezetéről és személyéről. Figyelemmel kísérte, hogy a nagyszülő hogyan tanítja meg gyermeke ellátására a fiatal anyát, valamint a kisgyermek egészséges fejlődését. A településen élő gyermekeit egyedül nevelő anya jelezte a Szolgálat felé, hogy gyermekeit nem tudja motiválni az iskolába járásra, mindkét gyermekének egyre több igazolatlan hiányzása van. A gyermekek apja nem vesz részt gyermekeik nevelésében, az anya jelenlegi élettársa nem tud kellő mértékben hatni a gyermekek magatartására. A Szolgálat megkezdte a gyermekek alapellátásban történő gondozását, majd védelembe vételt kezdeményezett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági és Gyámügyi Osztályánál. A szülők a gyermekek nevelési jogát megosztották. Az egyik gyermek az apa nevelésébe került. Az anyánál élő gyermekkel az családgondozónak folyamatos kapcsolata van, a gyermek folytatja tanulmányait. A településen élő párkapcsolati problémákkal küzdő szülők négy gyermeküket nevelik, az apa alkoholos életmódot folytat, jövedelmét nem gyermekeire fordítja, adósságokat halmoz fel, a családnak mindennapi gondjai vannak. A gyermekekkel egyre több magatartási probléma van. Az anya egészségi állapota megromlott, mindezt tetőzte, hogy az év folyamán újabb gyermekével lett várandós. A család egyik magatartási problémával küzdő iskoláskorú gyermekénél nevelési tanácsadó szakember bevonását javasolták. Az anya nem tudja elvinni a gyermeket a kijelölt vizsgálatra az italozó életmódot folytató apa miatt, gyermekei felügyeletét nem tudja rá bízni. A Szolgálat a védelembe vételi tárgyalás során javasolta az apának addiktológiai szakrendelésen történő kezeltetését. A családgondozó a szülői szerepek megerősítésében támogatja az anyát, jogi tájékoztatást adott a szülőknek, valamint felhívta az apa figyelmét, hogy változtasson alkoholizáló életmódján. A gyermekek védelembe vétele 2010 novemberében megtörtént. A védelembe vétel azóta is fennáll. A település gyermekvédelmi ellátásának fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat jogszabályi előírás alapján 2015-2016. évben is megrendezte a Gyermekvédelmi Tanácskozást, amelyen a gyermek és ifjúságvédelemben érintett szakemberek vettek részt. A tanácskozáson részt vevő szakemberek átfogóan értékelték a jelzőrendszer éves működését, áttekintették a település gyermekjóléti alapellátásnak valamennyi formáját, javaslatot tettek a problémák lehetséges megoldására. 18
A településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépések: 2016-ban a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat célja a Család- és Gyermekjóléti Központtal együttműködve a fent említett problémák csökkentése, melyek érdekében 2016. februárjában az éves gyermekvédelmi tanácskozáson két javaslat merült fel: 1.) A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény részéről felvetődött az az ötlet, hogy egyfajta házi segítségnyújtás keretén belül azoknál a sok gyermekes családoknál, ahol az édesanya egyedül neveli gyermekeit, megfelelő képesítéssel rendelkező szakember besegítene a gyermekek felügyeletébe, amíg a szülőnek ügyet kell intéznie. Gyakori probléma ugyanis, hogy az apa alig, vagy egyáltalán nem segít be a gyermekek felügyeletébe, vagy az anyának nincs kire támaszkodnia, segítséget kérnie. Ezért az elmúlt évben sajnos több esetben előfordult, hogy az édesanya nem tudta gyermekét elvinni vizsgálatra más településre, mert addig a többi gyermeket nem volt kire rábíznia. Ebben nyújtana segítséget egy olyan szolgáltatás, ami napközben, alkalomszerűen biztosítja azt, hogy az otthon maradt gyermekek megfelelően el legyenek látva, étkezésük, felügyeletük megoldott legyen. Ez a fajta segítségnyújtással közvetlenebb, bizalmasabb kapcsolatot alakíthatna ki a gyermeknevelési intézmények és a család között, egyúttal lehetőséget teremtene az egy szülős családoknak arra, hogy gyermekeik ügyében eljárjanak, orvosi problémájukat kivizsgáltassák. A Napsugár Óvoda és Bölcsőde vállalja, hogy előre egyeztetve, orvosi igazolással ellátva 1-1 napra napközben fogadja, és teljes körűen ellátja az érintett gyermekeket, amíg a szülő nem tartózkodik itthon. 2.) Az iskoláskorú gyermekek körében felmerült egyre súlyosabb magatartási problémák kezelése érdekében az iskolában szükség lenne segítő szakemberek bevonására, pszichológus és nevelési tanácsadó rendszeres ügyfélfogadására a településen. A nehezen kezelhető gyermekek általában ugyanazokban a családokban fordulnak elő, és esetenként a pedagógusok eszköztára már nem elegendő a folyamatos agresszív, szélsőséges magaviselet kezeléséhez. Ezért a jelzőrendszeri tagok egyetértettek abban, hogy a szakemberek bevonása szükségszerű lenne. Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ 2016. 01.01-től a jogszabályi és törvényi változások értelmében létrejött a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Család- és Gyermekjóléti Központ. Ennek tekintetében a szakemberek megoszlása a következő. Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozó szakemberek száma: 4 fő melyből 1 fő vezető. A Szolgálat ellátja a gyermekvédelmi alapellátással kapcsolatos feladatokat valamint a családsegítés jogszabályban előírt feladatkörét. Szerep, Sárrétudvari településeken 1-1 fő családsegítő szakember, Földes településen 2 fő családsegítő szakember látja el a szakmai munkát. A Család- és Gyermekjóléti Központ jelenlegi szakmai létszáma 1 fő vezető, 2 fő szociális asszisztens, 3 fő esetmenedzser, 3 fő családsegítő. Az 1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és ellátásokról, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról (1997. évi XXXI. törvény 94.. 19
(4) bekezdése alapján - A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. - alapján), valamint az 55/2015. EMMI rendelet változásai miatt, Püspökladány Városának, mint Járásszékhelynek, 2016. 01.01-től ki kellett alakítania a Család - és Gyermekjóléti Szolgálatot és Központot. Püspökladány Város Képviselő testületének döntése alapján, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működteti az új önálló szakmai egységeket. A törvények és a rendeletek változásai matt az intézmény székhelyén Püspökladány, Szent István u. 33. szám alatt került kialakításra mindkét új szolgáltatás, mind a Szolgálat, mind a Központ. Gyermekek napközbeni ellátása A Gyvt. 41 (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük ideértve a gyermekgondozási díj mellei munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvétel elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátást bölcsődében, óvodában látjuk el. A településünkön a 3 év alatti és az óvodás korú gyermekek napközbeni ellátását a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény látja el. Bölcsődés gyermekek száma 2015-ben: 24 fő Óvodások száma 2015-ben: 107 fő A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések: 2015. júniusában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hatósági helyszíni ellenőrzést tartott a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézményben. Összességében megállapítást nyert, hogy a Napsugár Bölcsőde udvarán néhány tárgyi hiányosság pótlása szükséges, melynek elvégzésére a Képviselő-testület a 114/2015.(VIII.27.) számú határozatával kötelezettséget vállalt. Javaslatot tettek továbbá az intézmény SZMSZ-e és néhány munkaköri leírás módosítására, melyek időközben teljesítésre kerültek. 2015. októberében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztálya hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a 2015/2016-os nevelési évet, mely során megállapítást nyert, hogy az intézmény alapító okiratát néhány pontban módosítani szükséges. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a 9/2016.(I.28.) számú határozatával elfogadott alapító okiratban módosította a feltárt hiányosságokat. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Az önkormányzatnak működése során továbbra is szem előtt kell tartani a településen élő gyermekek mindenek felett álló érdekeit. Figyelemmel kell kísérni a gyermekek életkörülményeit, az abban bekövetkező kedvezőtlen változások esetén gyors segítséget kell nyújtani. A Gyermekjóléti és a Családsegítő Szolgálattal, valamint az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival a jó munkakapcsolat fenntartása a továbbiakban is elengedhetetlen feltétele a hatékony gyermekvédelmi munkának. 20