EURÓPA HAJNALA / BMEEPET0453 A VASKOR / amikor Európa magára lel 4. rész / A germánok útra kelnek Rabb Péter PhD 2014 Így neveld a sárkányodat 2. / How to train your dragon 2. (2014)
GERMÁN MŰVÉSZET Fibulák / Németország Kocsi makettje / Dánia Kapu / Urves / Langobárd fibulák Rúnakő Részlete / Norvégia Norvégia
GERMÁNOK Nem egységes népcsoport, elsősorban (indogermán) nyelvi közösség Tacitus szerint eredetileg a Rajnát keletre átlépő, a keltákkal súlyos harcokat folytató törzset hívták germani -nak, amely után a keltáktól eredően minden törzs általános megnevezése a germán lett. Germán őshaza : Kr.e. 1200 k. a germánok a mai Németország középső részén éltek, ekkor a tengeri népek vándorlásával egy időben, talán hasonló klimatikus okok miatt kezdtek északra, Skandinávia és a Balti-tenger felé nyomulni. Itt talán rátelepedtek egy nem azonosított északi népre, és alakultak a többi indogermán néptől elkülönülő csoporttá. Kr.e. I-III. szd.: az őshaza túlnépesedik II. szd.: a gótok Dél-Svédországból a mai Lengyelország területére, majd a Fekete-tenger mellé vonulnak, itt két részre válnak: a kelet gótok a Dnyeszter környékét, a nyugatiak Erdélyt szállják meg / a gepidák a Kárpát-medence keleti részén telepednek le III. szd.: az alamannok benépesítik a Rajna és a Duna közti területet / a vandálok Jyllandból az Odera medencéjét szállják meg, majd Hispániába (409), onnan Észak-Afrikába (429) vonulnak IV. szd.: a frankok letelepednek Belgium területén / a burgundok a Baltikumból az alamannok mellé települnek V. szd.: a jütök, az angolok és a szászok a mai Dánia és Schleswig területéről Angliába költöznek / a langobardok Jyllandból előbb az Elba forrásvidékére, majd a Dunántúlra (546-568) vonulnak, 568-ban Észak- Itáliába költöznek (572: királyság, Pavia központtal) Burgundok: Hosszú hajú hordák kapzsi burgundok, akik avas vajjal kenik be hajukat és bűzlenek a fokhagymától.
NEVEZETESEBB GERMÁN TÖRZSEK Angolok Alemannok Britek Burgundok Frankok Frízek Gepidák Gótok Jütök Kvádok Langobardok Markomannok Szászok Szkírek Szvébek Vandálok
ELŐZMÉNYEK / NEOLITIKUS ÉS BRONZKORI LAKÓHÁZAK / HOSSZÚHÁZAK Sittard / Hollandia (Kr.e. V-IV. évezred) Tiszajenő-szárazérpart (Kr.e. IV. évezred) Csanytelek (Kr.e. IV. évezred) Perleberg / Németország (Kr.e. 1000)
GERMÁN HOSSZÚHÁZ Warendorf / Németország (VII-VIII. szd.) Gotland / Svédország (II-VI. szd.) Warendorf Helyszínrajz Viking ház / Frykat / Dánia (1000 k.) Alatta: Dorestad / Hollandia (VII-IX. szd.)
Feddersen Wierde / szász falu / Németország Kr.e. I. szd.: tanyaként indul / a házak terp-eken (mesterséges halmokon) állnak / 30 ház / 450 k.: elhagyják
Dorestad (Wijk bij Duursted) / fríz kereskedőváros / VII-IX. szd. / frank és viking portyák (utóbbiak: 834, 835, 836, 837, 844, 857, 863) Frízek / germán törzs / Kr.e. 2900 k.: első nyomok a parttól távolabbi magaslatokon / Kr.e. 750 k.: leköltöznek az alacsonyabban fekvő területekre
Dorestad (Wijk bij Duursted) / fríz kereskedőváros / VII-IX. szd. / frank és viking portyák (utóbbiak: 834, 835, 836, 837, 844, 857, 863) Frízek / germán törzs / Kr.e. 2900 k.: első nyomok a parttól távolabbi magaslatokon / Kr.e. 750 k.: leköltöznek az alacsonyabban fekvő területekre
Dorestad (Wijk bij Duursted) / fríz kereskedőváros / VII-IX. szd. / frank és viking portyák (utóbbiak: 834, 835, 836, 837, 844, 857, 863) Frízek / germán törzs / Kr.e. 2900 k.: első nyomok a parttól távolabbi magaslatokon / Kr.e. 750 k.: leköltöznek az alacsonyabban fekvő területekre
A RÓMAI BIRODALOM
VÁROSOK A RÓMAI BIRODALOMBAN
EURÓPA NÉPESSÉGE Európa népessége: 2. században 36 miilió 7. században 26 millió 14. században 79 millió 15. században 60 millió Kárpát-medence népessége: 9. században 1,5 millió 15. században 5,5 millió
A KORA-KÖZÉPKORI EURÓPA ERDŐSÜLTSÉGE
A RÓMAI BIRODALOM FELOSZTÁSA Licius Septimius Severus (146-211) Leptis Magnában született, a pannóniai légiók Carnuntumban (Au.) kiáltották császárrá, Eburacumban (ma: York) halt meg. Caius Aurelius Valerius Diocletianus (244-311, de uralkodik: 285-305) Salonában (ma: Solin, Ho.) született, 305-ben leköszönt. Tetrarchia (292-től) Nyugaton: Maximilianus + Constantius caesar Keleten: Diocletianus + Galerius caesar (központ: Nikomedeia (ma: Izmit) 305-306: Constantius császársága, végrendeletében trónját fiára, Constantinusra hagyja, akit a légió Eboracumban császárrá kiált. Rómában Maxentius, Maximilianus fia a jelölt, a nyugati részeké Licinus. 312: Constantinus leszámol Maxentiussal 324: legyőzi Licinust 324-337: Constantinus egyeduralkodó
VILÁGOK TALÁLKOZÁSA / TÁPLÁLKOZÁS-KONFLIKTUS Antik: művelt termőföldek vegetáriánus eszme zömmel növényi táplálék kiegészítő állati fehérje olaj, bor mértéktartás Barbár: erdőségek a húsfogyasztás az erő jele sertéshús kásafélék sör mértéktelenség
AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A GERMÁN TÖRZSEK VÁNDORLÁSA (Kr.e. I. szd. VI. szd.)
A FŐ MOZGATÓERŐ / A HUNOK Kr.e. 1. szd.: nomád törzsszövetség (hsziungnu?) a mai Mongólia területén / IV. század: ezt kínai győzelmek nyugatra szorítják(?) / 370 k.: lerohanják az alánokat (a Don térségében) / együtt törnek be a keleti gót királyságba (Etelköz) / a vizigótok a Dnyeszter mellékéről nyugatra húzódnak / 376: a vizigótokat beengedik a Keleti Császárságba (később Bizánc) / IV. szd. vége: feldúlják Mezopotámiát és Szíriát, majd megkezdik a trákiai betöréseket / 447-453: Attila uralkodása / 454: leigázott germán törzsek fellázadnak a hunok ellen, valahol Pannóniában győznek a hunok felett
EURÓPA A BARBÁR NÉPVÁNDORLÁSOK ELŐESTÉJÉN (V. szd. eleje) 378: a vizigótok legyőzik Valens császárt Adrianopolisnál (Edirne) / 382: egyezség Bizánc és a vizigótok között: letelepednek a Dunától délre, a keleti gótok Pannóniában (autonómia) / 394-395: Theodosios egyeduralkodó, régens: Stlicho (vandál) / 397: Stilicho legyőzi a Peloponnészoszt dúló gótokat / 401: Vizigót támadás Itália ellen (Alarik király) 406: a Rajna menti határ összeomlik (vandálok, szvébek, alánok) / 408: Alarik körülzárja Rómát a császári udvar Ravennába menekül / 409: Hispániát elözönlik a vandálok / 410: Alarik kifosztja Rómát / 418: Honorius császár utasítására a vizigótok kiűzik a vandálokat az Ibériai félszigetről, akik Észak-Afrikában rendezkednek be (429-től I. Justinianos 552. évi hódításáig) / a gótok ariánus keresztények
EURÓPA A NYUGAT-RÓMAI BIRODALOM ÖSSZEOMLÁSAKOR 412: a vizigótok Galliába vonulnak Tolosai királyság (418-507) / 418: Honorius császár utasítására a vizigótok kiűzik a vandálokat / 476-711: független vizigót királyság / 476-493: Odoaker (szkir) itáliai királysága / 493-553: Theoderich itáliai keleti gót királysága / 553: Belisarios itáliai hadjárata Aëtius 440-ben Lyon, 442-ben Orléans környékére alánokat, majd 443-ban Lyontól délre burgundokat telepít a frankok és a vizigótok közötti ütközőzónába. Hosszú hajú hordák kapzsi burgundok, akik avas vajjal kenik be hajukat és bűzlenek a fokhagymától.
EURÓPA A GÓT KIRÁLYSÁGOK FÉNYKORÁBAN (511-526) Klodvig (sz.: 465, uralk.: 481-511) száli-frank (481-509), majd frank király (509-511) a Meroving-ház megalapítója / 496: a frank királyság határa a Loire mentén húzódik / 495: hadjárat az alemannok és a burgundok ellen / 507: Toulouse eleste, a vizigót királyság visszahúzódása
EURÓPA 562 KÖRÜL I. Justinianos (527-565) hadvezére, Belisarios 552-ben elfoglalja az Ibériai félsziget déli peremét / 552-624: Spania provincia
GERMÁN TÖRZSEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Vandálok: 330-400: Kónstantin a Duna jobb partján telepíti le őket / 400 k.: a hunok elől nyugatra vonulnak Langobardok: vadabbak, mint a germán vadság (Tiberius) / 490-568: pannóniai tartózkodás / 552: Asfeldi csata / 568: az avarok nyomására Itáliába vonulnak Gepidák: a vandálokkal és a gótokkal rokon nép, feltehetően Skandináviában és Lengyelországban is egymással szomszédosan települnek / 267: megtelepülnek a Kárpád-medencében (Erdély, Tisza-mente) / 447-450: a hunok alávetik őket / a keleti gótok távozásával területüket bővítik / 567: avar-langobard támadás a harcosok a langobardokkal Itáliába vonulnak, a trónörökös Bizáncba, a nép beolvad az avarságba
GEPIDÁK ÉS LANGOBÁRDOK A szilágysomlyói gepida királyi kincs / gepida ház rekonstrukciója Erdélyből Agilulf langobárd király (590-615) sisakját díszítő aranylemez
A GÓTOK VÁNDORLÁSA Vizigót királyság / 419: Wallia vizigót vezér a vandálok elleni andalúziai hadjárat jutalmaként és Galla Placidiáért cserébe? megkapja Aquitániát Touolouse központtal / 425: Arles és Narbonne / 476-tól: Eurich (466-484) független gót királysága / 507: megrendítő vereseég a frankoktól / 510-526: I. Theoderich vizigót régenssége / 552: Atanagild (551-567) megsegítésére bizánci sereg érkezik Spania provincia / 585: Leovigild (569-586) a szvébek legyőzésével visszaállítja a félsziget egységét / 586-601: Rekkared uralkodása / 589: áttérés az ariánus kereszténységről / központ: Toledo / 624: Svinthila (621-631) seregei Carthago Nova elfoglalásával véget vetnek a bizánci Spania provinciának / 702-710: Witiza / 711: Tárik bejövetele hétezred magával (főként berberekkel) az elhunyt Witiza híveinek hívására
A RÓMAI URALOM HISPÁNIÁBAN Kr.e. 218-202: a II. pun háború / Kr.e. 205-198: 4500 font arany és 225 000 font ezüst kerül innen a római kincstárba / Kr.e. 154-133: a hispániai háború (keltibér és luzitán lázadás Numancia központtal) / Kr.e. 27-6: Hispánia teljes meghódítása (Augustus) innen származik: Traianus (97-117) / Hadrianus (117-137) / Marcus Aurelius (161-180) / Nagy Theodosios (379-395) / Seneca (Kr.e. 4-65)
A SZERZETESI ÉLET KIBONTAKOZÁSA NYUGATON 340 k.: Szent Athanasius (293-373) két keleti szerzetes kiséretében Rómába érkezik. Megírja Remete Szent Antal élettörténetét. IV. szd. v.: Szent Ágoston (354-430) Rómában járva számos női és férfi kolostorról számol be. Regulájában papok együtt élő közösségeinek ad szabályzatot. 380: Saragossa-i zsinat: a szerzetesi élet mindennapi jelenség Hispániában, különösen Tarragona tartományban. 397: Szent Márton (316-397) temetésén közel kétezer szerzetes vesz részt. Galliában a szerzetesség egyik központja a Tours-i remeteségből kifejlődő Marmoutier monostora, 400 k.: a másik Lerinum (Lérins) szigete, ahol Szent Honoratus (350-429) hozott létre (ma is működő)szerzetesi közösséget. 410 k.: Marseille mellett egy kőbányában Johannes Cassianus keleti aszkéta hoz létre remeteközösséget (Szent Viktorapátság). A szerzetesi élet alapelveiről (De institutiis coenobiorum) című munkája a nyugati monaszticizmus egyik alapműve. V. szd: Írországban Szent Patrik (385-461) honosítja meg a monasztikus életmódot. A megtérő törzsfőnökök kolostorokat alapítottak, gyakran maguk is szerzetessé lettek. Mivel Írországban városok ekkor nem léteztek, az egyház központjai általában szerzetesi intézmények voltak, illetve rövid időn belül azzá alakultak. Ez a folyamat a VI. szd. közepe táján zajlott le. A püspöki feladatok elvégzésére a monostor egy tagját szentelték fel püspöknek, aki továbbra is az apát felügyelete alá tartozott.
EURÓPA ÉPÍTÉSZETE AZ EZREDFORDULÓIG 1. Baños de Bande / 2. Peñalba / 3. Valdedios / 4. San Juan de Baños / 5. Lebeña / 6. Tarrasa / 7. Saint-Généroux / 8. Centula / 9. Auxerre / 10. Dijon / 11. Grenoble / 12. Agaune / 13. Barzanó / 14. Münstair / 15. Verona / 16. Mals / 17. Reichenau / 18. Sankt Gallen / 19. Fulda / 20. Hersfeld / 21. Ingewlheim / 22. Nivelles / 23. Köln / Germigny-des-Prés
Poitiers / Szent János-keresztelőkápolna / 360 k. / freskók: VI-VII. szd. / lateráni Szt. János-keresztelőkápolna 440 k.
Poitiers / Szent János-keresztelőkápolna / 360 k. / freskók: VI-VII. szd. / lateráni Szt. János-keresztelőkápolna 440 k.
(Montélioszi) Szent Frutuózó-kápolna (Sao Frutuoso de Montelios) / Braga (P) / 560: az első kápolna építése egy kis román villa helyén / 656-665: Szent Frutuózó bragai püspök rendeli a kápolna és saját síremlékének megépítését / 1102: Frutuózó maradványait Compostellába szállítják
San Juan de Baños / Baños de Cerrato / Palencia / 661: Recceswinth vizigót király (653-672) építteti Rekonstruált eredeti alaprajz / a Szent Szergiosz-templom alaprajza, Rusafa, Szíria
San Pedro de la Nave / Campillo / Zamora / 680-711: építés / az egyik utolsó fennmaradt vizigót építkezés
IV. szd. V. szd. 2. fele (vizigót és vandál királyság) VI. szd. 1. fele (frank királyság, keleti gót királyság: 493-553) VI. szd. közepe (I. Justinianos uralkodása: 527-565)
A VIZIGÓTOK VÉGE / AZ OMAJJÁDOK / A CÓRDOBAI KALIFÁTUS június: Tárik (Tárif), I al-valíd omajjád kalifa észak-afrikai helytartójának, Músza ibn Numeirnek felszabadított rabszolgája néhány száz berber katonával parta száll Tárifánál 711 június: Tárik 7 erzer, többségében berber katonával partra száll Gibraltárnál (Djebel al-tarik = Tárik sziklája) az elhúnyt Witiza gót király híveinek hívására 711 július: csata Jerez de la Fronteránál, az utolsó gót király, Roderik kétszetes fölényben lévő serege vereségével 711 nyara: Toledo, a gót főváros elfoglalása 712 június: Músza is partra száll közel 10 ezer arab és szír harcossal. Elfoglalja Sevillát és Zaragozát, udvarát Córdobában (Kurtuba) rendezi be 713: Múszát Damaszkuszba rendelik 717: áttörés a Pireneusokon túlra 720: Narbonne elfoglalása 725: Carcassone és Nimes elfoglalása 732: a poitiers-i csata, Martell Károly győzelme 750 április: az omajjádok kiírtása Damaszkuszban 755: Abd ar-rahmán érkezik és emírré kiáltja ki magát (756-788) 756: a córdobai emirátus elszakadása az abbászida kalifátustól, a guadalquivir-i csata (az abbászida kormányzó veresége) 778: a zaragoza-i csata, Nagy Károly veresége (Roland-ének) 786: A córdobai nagymecset I. építése 788-796: I. Hisám, I. Abd ar-rahmán fia 804: Szent Jakab compostelai sírjának legendája szárnyra kél 822-852: II. Abd ar-rahman 834: A córdobai nagymecset II. építése 848: Santa Maria del Naranco felszentelése 912-961: III. Abd ar-rahman felveszi a kalifa címet (929) 936: a Madinat al-zahira palota építése 961-976: II. al-hakam könyvtárában 400 ezer kötet található 962-965: a córdobai nagymecset III. építése 985: al-manszur kifosztja Barcelonát, Leónt, Zamorát és Santiagót 987-990: a córdobai nagymecset IV. építése 1009: a córdobai csőcselék lerombolja a Madinat al-zahira-i palotát 1027-1031: III. Hisám, az utolsó hispániai omajjád kalifa 1031: a córdobai előkelők kimondják a córdobai kalifátus felosztását
ASZTÚRIA / A VIZIGÓT JOGFOLYTONOSSÁG FENNTARTÓJA 718-737: Pelayo (Pelagius) vizigót nemes az első asztúriai király / 759-842: II. Alfonz / 842-850: I. Ramiro I. 737-791: Santienes / II. 791-842: Oviedo-I. Alfonz / III. 842-866: Oviedo-I. Ramiro / IV. 866-910: Oviedo-III. Alfonz / V. 910-925: preromán
San Miguel de Escalada-monostor / León / 951: Astorgai Genadio püspök felszenteli
San Miguel de Celanova / 936 után / mozarab
San Baudelio de Berlanga-remeteség / Berlanga / 1060: alapítás
Naranco / hegy Oviedo felett / Santa Maria del Naranco / San Miguel de Lillo I. Ramiro asztúria királya (842-850), II. Alfonz halálát követően / terjeszkedő háborúk / felesége kasztíliai / összecsapások a vikingekkel (844) és a mórokkal (846: León teljes keresztény lakossága elmenekül / 856: Ramiro fia, I. Ordoño visszafolglalja Leónt / 910: III. Alfonz (866-910) halála után az udvar Leónba költözik / 910-925: II. Fruela
Trier / Aula Palatina / Kónstantin császár palotája (306-337) / a császári palotaépület alaptípusa
Aachen / korábban: Aix-le-Chapelle / császári palota-együttes / kápolna / 792-806 / építész: Metz-i Ottó (742-814) A pápák lateráni palotája (mint alapséma) / Trier / Aula Palatina / Kónstantin császár palotája (306-337) / a császári palotaépület alaptípusa 1. Palota 2. Erkély 3. Kincstár, levéltár 4. Folyosó 5. Bejárati kapuépítmény 6. Sekrestye, Metatórium 7. Kúria 8. Kancellária 9. Kápolna 10. Udvar 11. fürdő
Santa Maria del Naranco / Oviedo / I. Ramiro palotája / XII. szd.: a palotakápolna, a San Miguel de Lillo összedőlése után templommá alakítják
URALKODÓI KÖZPONTOK GERMÁN FEJEDELMI CSARNOK (PFALZ) Theoderich palotája a ravennai San Appolinare Nuovo mozaikján 6. szd. e. III. Henrik pfalza, Goslar, 11. szd. I. Henrik pfalza, Werla, 10. szd.
A BOLDOG BÉKEIDŐK: VIKINGEK, MAGYAROK ÉS SZARACÉNOK 856-833: alkalmi viking támadások Szicília part menti városai ellen
- AZTÁN ODAFIGYELNI ÁM! - ÉS BEJÁRNI RENDESEN!