AZ INTERNACIONÁLIS GÓTIKA (1390 1430 KÖRÜL)

AZ INTERNACIONÁLIS GÓTIKA (1390 1430 KÖRÜL) A középkori Magyarország gótikus építészetének virágkora méltán hozható kapcsolatba Zsigmond király uralkodásával. A késői Anjou-kor alapozása lehetővé tette, hogy a 14 15. század fordulóján a magyarországi építészet szervesen ízesüljön a nemzetközi gótikához, amely Európa e szempontból szóba jöhető teljes területét a helyi sajátságokon túl nagy egységbe foglalta. Zsigmond egyénisége, egész Európára kiterjedő, széles körű kapcsolatai, egyre növekvő hatalma és politikai szerepe szervesen illeszkedett e kulturális fejlődés általános keretébe. Szemben a magyarországi építészet akkori kiegyensúlyozott társadalmi alapjával, Erdélyben a királynak és a főrendűeknek a művészetben betöltött közvetlen szerepe lényegesen csökkent, a városok, mezővárosok, falvak építészeti tevékenysége viszont határozottan megerősödött, korábbi gyökerű lendülete fokozódott. Az ország általános építészeti fejlődésének eredményei is főként a városokban jutottak érvényre, beágyazódva az egyre izmosodó helyi gyakorlatba. Az Anjouk által kialakított udvari művészet országszerte kibontakozott, főleg a nyugati országrész művészeti központjaiban. A főrendűek a középső és északi területeken részben váraik kényelmi és művészeti célú továbbfejlesztésével, részben kolostoralapításokkal folytatták építészeti tevékenységüket. Mellettük hasonló hangsúllyal szerepeltek a városok, amelyeknek középkori szerkezete is ekkor alakult ki véglegesen. Velük párhuzamosan folytak a mezővárosok és falvak építkezései. Erdélyben viszont a király közvetlenül alig avatkozott be az építészet irányításába, és a birtokos réteg sem volt olyan gazdag, mint a magyarországi. E körülmény következtében szerényebb igényű építészeti alkotások jöttek létre. Annál változatosabb a megyék köznemessége által támogatott falusi termés, amely a templomok mellett az udvarházak egyre gyarapodó sorát hívta életre. A legnagyobb eredmények a polgárság kezdeményezésére születtek, s ez összefüggött a polgári kézművesség szervezeti és szakmai kibontakozásával. 77

KIRÁLYI ÉPÍTKEZÉSEK A központi hatalom e korszakban csak Erdély déli határának védelmi építkezéseiben játszott közvetlen szerepet. A vöröstoronyi és a törcsvári szoros várai korszerű állapotának biztosítása országos érdek volt. Mindkét szoros ki volt téve a havasalföldi vajdák támadásának. E szempontból jellemző adat maradt ránk 1369-ből. Cseh Péter fia János mester ugyanis birtokleveleit a talmácsi Szent Miklós-kolostorban helyezte letétbe, de a kolostort Lajk havasalföldi vajda felgyújtotta, és benne a szóban forgó oklevelek is elpusztultak. Úgy látszik, hogy a kolostor e szerencsétlenséget nem élte túl, mert ezután nincs több említés róla. A Vöröstorony-szoros előterében, attól északra emelkedő, meredek hegyre épült a talmácsi vár. János alvajda 1370-ben a váralján tartotta ítélőszékét. 1418-ban Zsigmond megtiltja a talmácsi, latorvári és a romos Rukbas vár várnagyainak, hogy a kerci apátság embereitől vámot szedjenek. Rukbas a forrásokban többé nem is merül fel. A talmácsi várról viszont a kerci jobbágyok kapcsán Lépes Loránd alvajda 1427-ben ismét beszél. A 15. század elejéről tehát a vöröstoronyi szorosnál három várról maradt egykorú adat. Bár a nyilván téglából épült Vöröstoronyról elsőként V. László 1453-i oklevele szól, nagyon valószínű, hogy az épület legalább Zsigmond korában már állt, hiszen a szóban forgó királyi oklevél a torony rossz állapotának helyreállítását szorgalmazta. A törcsvári szoros védelmét a már ismertetett Törcsvár (85. kép) és a közeli Királykő vára látta el. Zsigmond egy 1427-ben kelt oklevelét a Királykő vár alatt keltezte. 1 Hátszeg mezővárossá fejlődéséhez járult hozzá a karánsebesi ferenceseknek az e királyi várhoz kapcsolódó településre 1400 körül történt átköltözése. A szerzetesek számára 1428-ban adott királyi oltalomlevelet Csáki László vajda 1439-ben írta át. A hátszegi ferences kolostorban tartózkodott Kapisztrán János 1456-ban. A rendházat török támadás pusztította el 1479-ben. 2 A FŐRENDŰEK VILÁGI ÉS EGYHÁZI ÉPÍTKEZÉSEI 1383 után épült a Jakcs család hadadi vára. Ez évben kapták meg György és testvérei Mária királynőtől Hadad királyi birtokot. Az adománylevélben nem esik szó a várról, azt tehát már az adományosok építették. Róla az első adat 1469-ből maradt Jakcs Péter hatalmaskodása kapcsán. A vár nem maradt meg. 3 Az udvarházakból kifejlődő kastélyok egyik legrégebbike Somkeréken ismeretes. Az odavaló Erdélyi család 1392-i osztálylevelében bukkan fel Miklós fia 1 Adattár 2 Adattár. KARÁCSONYI II. 72 73. 3 Adattár. 78

János somkereki udvarháza. Ugyanő 1407-ben panaszt tesz, mert Budaki Imre, Somkereki László halála után, annak udvarházából fegyvereket, drágaságokat és okleveleket vitt el. E kincseket sorolja fel Lászlónak ugyancsak 1407-ben kelt végrendelete. 1410-ben Somkereki Antal engedélyt kap a királytól arra, hogy a család valamelyik birtokán kastélyt építhessen. 1446-ban Erdélyi Miklós és István közötti osztály során ez utóbbinak jutott néhai Miklós szigeten lévő udvarháza a mellette emelt fatoronnyal. Az osztozkodó Miklós viszont szabadságot kapott arra, hogy saját építkezése számára Somkeréken telket választhasson. Albert király 1438-ban engedélyt ad Bethlen Gergelynek és társainak, hogy akár fából, akár kőből Bethlen nevű birtokukon kastélyt építsenek. Ezt árkokkal, falakkal és tornyokkal megerősíthetik. Sajnos e kastélyok csak írott forrásokban szerepelnek. 1433-ban bukkan fel a bethleni Szentlélek-kápolna, 1438- ban pedig a helység Bertalan nevű plébánosa. Lehetséges, hogy a kápolnát fejlesztették később plébániatemplommá, amely akkori állapotában egyhajós volt, sokszöggel végződő szentéllyel, de tornya nem volt (107 109. kép). 1524-ben a betleni egyház mellett terült el Bethlen Farkas telke. 4 Kastélynak tartható Járai Péter alvajda fiának, Vajda Mihály besztercei plébánosnak, a Váradján az apja által emelt két palotája, illetve háza. A birtok felét a plébános átengedi az erdélyi káptalannak, az épületeket azonban meghagyja ottlakó unokahúgainak, Annának és Katalinnak. Az osztozkodást 1408-ban ejtik meg. Mihály akkor kiköti, hogy a Sebes folyón lévő, tönkrement malmot a káptalan építse újra, mégpedig a másik résztulajdonos jobbágyaival, közösen vállalva a kő- és faanyag, cserép és kúpcserép, szögek és a kerekekhez szükséges fémkellékek beszerzését és az ács fizetését. E leírás szemléletesen jelzi egy középkori vízimalom építésének szükségleteit, a munka megszervezésének módját és az építtetők kötelezettségeit. Az osztálylevél részletesen ismerteti a települést, amelyben magyarok és szászok laknak. Szerepelnek benne a Maros kikötője, az országút, a paloták, a plébániatemplom a pap telkével. Mindezek a tulajdonosok közös használatában maradnak. A szóban forgó kastély épületei eredetileg is kőből épülhettek. 5 Az egyházi építkezések közül jelentős lehetett a pálosok kolostora Szilágynagyfaluban, amelyet Bánffy Dénes építtethetett 1400 körül. A Máriának szentelt kolostort legkorábban 1413-ban említik, amikor Dénes fiai, György és László a szerzetesek részére szántóföldet és erdőt adományoznak. Úgy látszik, ferencesek telepítéséről is szó lehetett, mert az 1417. évi pápai búcsúengedély idején a nagyfalusi ferences gvárdián kéri a pápát, hogy erősítse meg Bánffy László adományát, aki számukra a megnevezett községben kolostort épített. 1418-ban Bánffy László valóban ilyen értelmű kérelmet terjesztett elő. Végül 4 ENTZ: Edelhöfe 243. Adattár. 5 Adattár. 79

mégis a pálosok kaptak helyet, akik 1431-tól kezdve kizárólagosan szerepelnek Nagyfaluban. 1440-ben Erzsébet királyné a Zovány királyi birtokon lévő, néptelen és elhagyott, György lovagnak szentelt kolostort adja Bánffy Lőrincnek, és egyben arra kötelezi, hogy ünnepeken az ismeretlen rendű kolostor számára papról gondoskodjék. A zoványi szerzetesekről már 1300-ban szó esik, a kolostorról közelebbi azonban sem akkor, sem később nem tudható. 1418-ban László doborkai plébános és erdélyi kanonok búcsút kér az általa nemrég épített, Szűz Máriának szentelt pálos kolostor számára Pókafalván. A ferenceseket Fehéregyházára Nádasi Mihály telepítette. Végrendeletét 1448- ban az odavaló János gvárdián jelenlétében íratja meg. 6 Ellentétben az eddigiekkel ha hiányosan is megmaradt a Jakcs János és testvérei által Kusalyban alapított ferences kolostortemplom, amelyet a reformáció óta a reformátusok használnak (43. ábra). Jakcs János kérelmét V. Márton pápa 1422-ben azzal a kikötéssel hagyja jóvá, hogy a Szentlélekről elnevezett rendházat és templomát mindennel lássák el, ami a szerzetesek részére szükséges. Az egyhajós, támpilléres épület szentélye hiányzik, déli oldalán álló, négyszögű tornya viszont megmaradt. A támpillérek alsó osztásának magasságában, a hajó oldalán erőteljes osztópárkány húzódik, amely a nyugati kapunál felugrik, s azt négyszög alakban keretezi. A kapubéllet hornyokkal elválasztott pálca- és körtetagozatai szamárhátívben zárulnak. Az ajtót kétoldalt oszlopszékről emelkedő, faloszlopokra támaszkodó fiatornyok fogják közre. A béllet legbelső tagozata köríves, benne az ajtónyílás ötkaréjos, ívháromszögű mélyedéseiben egy-egy rózsával. A gazdagon kialakított nyugati kapuzat karéjos nyíláskeretezése kassai eredetű, és emlékeztet a riomfalvi szentségfülkére (134. kép), valamint a vágújhelyi templom papi ülőfülkéjére. A hajó északi ajtajának szemöldökgyámos pálcatagozatai a sarkokon szintén rózsákat kereteznek. A tornyot övpárkányok osztják négy szintre. A legfelső emeletet kétosztású, csúcsíves ablakok törik át. A hajó bordás boltozatának csonkjai még kivehetők. A szerzeteseket Boszniából Palóci György erdélyi püspök telepíti Kusalyba 1423- ban. 7 A Küküllő megyei Bonyhát 1291-ben a magvaszakadt Fülöp fia Jakab Tomaj nembeli Dénes nádor Dénes nevű fiának adja. A falu fölötti dombon festőien elhelyezkedő mostani református egyházat tehát a Bánffyak építették. A mintegy 35 m hosszú épület hajójához hosszú, sokszögű szentély csatlakozik. Belső záródásában faloszlopok állnak, a hajdani boltozat tartozékai. Közülük kettő leveles, kettő állatmaszkos díszű. A leveles fejezetek a szászsebesi csarnok- 6 Adattár. 7 Adattár. KARÁCSONYI II. 110 112; DÜMMERLING 376. Vágújhely: MMTö 2/II. 1026. kép. Riomfalva: MMTö 2/II. 1119. kép. Nagyon hasonló a budai Országház utca 2. ülőfülkéinek vakmérműve: MMTö 2/II 1163. kép. Kassa: MMTö 2/II. 1059., 1061. és 1069. kép. 80

szentély azonos jellegű pillérfőinek (47 49. kép) vidékies változatát őrzik. Az északi szentélyfalban halhólyagos szentségfülke, a déliben szegmentíves, rézsűs, papi ülőfülke nyílik. Ez utóbbitól nyugatra állatfejes, ferdén álló címerpajzs van kifaragva, minden valószínűség szerint a Bánffy család griffje. A templomot háromosztású támpillérek erősítik. Közülük a déli bejárattól nyugatra esőn talán rovásírásos felirat vehető ki. A település 1405-ben Gogánvár tartozéka, amelyet a várral és más falvakkal együtt ugyanekkor Zsigmond Losonci Istvánnak adott. A korábbi egyház helyén építtethette az adományos István a ma is álló épületet. 8 A VÁROSOK ÉPÍTKEZÉSEI Zsigmond király uralkodása alatt a városok építészeti fejlődése mind egyházi, mind világi téren igen jelentős volt. A nagy és a kisebb városok középkori képe, szerkezete ekkor nyerte el lényegében végleges megoldását, és egyúttal megközelítette, sőt több tekintetben el is érte Budának, az ország fővárosának már a 14. században kibontakozott szintjét. E megállapítás elsősorban Kolozsvárra és a Szászföld néhány városára vonatkoztatható. Az Anjou-kor végén már készen állt Kolozsvárt az új, 1349 után elkezdett plébániatemplom bécsi ihletésű csarnokszentélye (68 69. kép). A századfordulón kezdődhetett el a Szent Mihály-egyház csarnokhajójának (110 113. kép 37. ábra) kiépítése, mégpedig az eredeti elgondoláshoz képest szélesebb méretekben. E tervváltozást világosan jelzi a mellékszentélyekhez egy-egy ferde fallal csatlakozó hosszház. Így az oldalhajók szélessége a főhajóéval szinte azonossá vált. Az építkezés a déli oldalon indult meg, és a 15. század első két évtizedében a déli torony alsó szintjeit is kialakították. 1430 körül megépült a hosszház északi fala a hajókat elválasztó pillérkötegekkel és a csillagboltozatokkal. Végül befejeződött a kéttornyos nyugati homlokzat (112. kép), a déli torony azonban soha nem emelkedett az épület főpárkánya fölé. A déli homlokzaton a kaputól (114. kép) nyugat felé, a második támpillér második vízvetője alatt antikva betűs, vörös felirat olvasható: HOC TEMPLVM EXTRVCTVM EST ANNO D 1442. Ezt az időpontot megerősíti a karéjos oromzatú, nyugati kapun (115. kép) található 1444-es évszám és a másodlagosan elhelyezett, töredékes Zsigmond-címer, amelyek együtt jelzik a félszázados építési korszak lezárását. A kolozsvári hosszház összefügg a kassai dómmal. Főként az északi oldal két kapuja, a tornyok egymás fölött nyíló két ablakának keretbe foglalt elrendezése mutat kassai előzményekre. Az északnyugati kapu keretezése a kassai dóm északi kapuja szerkezetének egyszerűsítéseként fogható fel (116. kép). Igen jellegzetes a jelenleg az alsó-ausztriai Kreuzenstein várában felállított, kassai 8 MMTö 2/I. 451; 2/II. 569. és 571. kép. 81

nyugati karzat szoborfülkéinek alátámasztására szolgáló kerek tagozatok derékszögben megtört végződése, amely a kolozsvári északi kapuk gyámjain azonos formában tér vissza. Megemlítendő még a Szent Mihály-templom északi kettős lépcsőtornyának a kassai királylépcsővel fennálló, nyilvánvaló rokonsága és a lépcsőház belső, gyámos ajtajának (117. kép) liliomos kiképzése is, amely a kassai dóm déli kapuját idézi. A liliomos vakmérmű a főhajó nyugatról számított harmadik északi pilléréhez simuló, gótikus kő szószéken is megjelenik. E körülmény a szószéknek az 1430-as évekre tehető időmeghatározását is megerősíti. A hosszház emelésének menete arra vall, hogy a régi templom hajóját körülépítették, s annak lebontására csak a pillérsorok megépítésekor került sor. Így a régi szentély eltávolítása után kialakított, új csarnokszentélyhez csatlakozó régi hajót még az építkezések folyamán is hosszabb ideig használhatták. 9 A Szent Mihály-egyház építéséről közvetlen adat nem maradt ugyan, de IX. Bonifác pápa 1400-ban kiadott búcsúlevele a búcsúkedvezményről, továbbá Bülkischer Jakab, a szabad művészetek mestere, Mün Miklós bíró és Bauman Keresztély kolozsvári polgár 1408-ban a plébániatemplomnak és a Szent Katalin-társulatnak kiállított adománylevele a szőlő-, valamint a mészárszékadományról összefügg a templom építésének nagy munkájával. 1414-ben már három oltárt (Mindszentek-, Szent Katalin- és Krisztus teste-) is említenek a templomban. A plébániaház legkorábbi említése 1434-ből való, midőn Márton plébános Dorottya asszony végrendeletével kapcsolatos levelét lakóházában keltezi. 10 A 14. századi Szent Péter-egyház plébánosa, István 1402-ben válik ismertté. Upori István püspök 1414-ben elrendeli, hogy a templomban naponta, a Mária Magdolna-kápolnában a halottakért keddenként mondjanak misét. Egyúttal szabályozza a misemondást a Szent Mihály-templom már szóba került három oltáránál is. A Magdolna-kápolna szintén a plébániatemplomhoz tartozhatott. 11 A domonkosok Szűz Máriának szentelt, kolozsvári kolostoráról (38. ábra) a legkorábbi adat 1397-ből maradt. A kolostor sekrestyéjében György prior előtt egy közjegyzői oklevelet állítottak ki az erdélyi püspök és a kolozsmonostori apát közötti perben. A tanúk közül a kolozsmonostori Miklós ács a Szent Domonkos-oltár érintésével tett vallomást. 1400-ban a pápa búcsút engedélyez a kolozsvári domonkosok területén fekvő, Szentháromságnak, az apostolfejedelmeknek és Lőrinc diakónusnak szentelt kápolna javítására. A két idézett okle- 9 MAROSI: Kassa 107 111. MAROSI: Stiltendenzen 16 17. IFJ. ENTZ GÉZA: A kolozsvári Szent Mihály templom helye a magyarországi építészetben. Bölcsészdoktori disszertáció (kézirat). Budapest 1976. MMTö 2/I. 554, 558 561; 2/II. 1081. és 1083 1099. kép. 10 Adattár. Bár az 1414. évi püspöki oklevél az oltárokról nem mondja, hogy a Szent Mihálytemplomban vannak, mivel azonban a liturgikus szabályozás Keresztély kolozsvári plébánosnak szól, és a Szent Katalin-társulat kétségtelenül a Szent Mihály-templomban működött, a szóban forgó oltárok is értelemszerűen a plébániaegyházhoz tartozhattak. 11 Adattár. 82

vélből világos, hogy a kolostor eredete messze visszanyúlhatott a 14. századba. 1424-ben Pauer Péterné Dorottya asszony két hímzett törülközőt hagyományoz a kolostornak. Három évvel később a domonkosok priorja, Mihály egyszersmind Zsigmond király káplánja. 12 A 14. századi Erzsébet-ispotály után a Szentlélek-ispotály első említése 1430-ból való, midőn V. Márton pápa a falakon kívüli, leprás betegek számára épített kórház részére búcsúlevelet állít ki. Ugyanabban az évben a Nádas és a Szamos összefolyása környékén, a városi malom mellett, a város és a kolozsmonostori apátság birtokainak határjárása során egy újonnan alapított kápolnáról esik szó. 13 1436-ban több magyar polgár a Magyar, Közép, Farkas, Monostor és Torda utcából négy helybéli polgárt küld fontos követségbe Zsigmond királyhoz. Az ezt említő oklevél első ízben nevezi meg együtt a városnak szinte valamennyi főútvonalát. Így a legkorábban (1362-ben) megnevezett Híd utca beszámításával a város középkori utcahálózata 1436 előtt teljesen kialakult (36. ábra). 14 A városfalak építésére az uralkodó 1404-ben ad parancsot. Az 1405-ben adományozott szabadalomlevél megismétli a falak, tornyok és árkok elkészítésére vonatkozó utasítást. 1409-ben Tétényi János cikádori kántortestvér a vár bejáratánál álló házát a már említett Bülkischer Jakabnak adja el. A vár bejárata nyilván kaput jelent. Ez az adat vonatkozhat a 13. századi Óvár kapujára, de esetleg már az újonnan épülő városfal egyik bejáratára is. 15 Désen az Óvár lebontott temploma közelében, a papok kertjének falában egy arab számjegyekkel írt, bevésett, 1405-ös évszámú követ falaztak be másodlagosan. A számjegyek mintegy 20 cm magasak voltak. A félnyolcas négyes jegy fordítva volt kialakítva. A V alakú vésés gondos munka volt. Az évszám hovatartozását nem lehetett tisztázni. Az arab számok használata aránylag korai. Az évszámos kő az 1940-es években volt látható. Kérdés, megvan-e még. Segesváron a Hegyi templom hosszházában (71 72. ábra) a 15. század első felében új építkezés kezdődött, amely a század végére készült el. A munka indulását a déli kapu hálóboltozatos, tagozott köríves nyílású előcsarnokának átlós nyugati támpillérén nagybetűs évszám után minuszkulás felirat jelzi: A D MCCCCXXIX inceptum est hoc opus. A kapu két karéj közti, trapéz alakú nyílását kúszóleveles, háromszögű oromzat koronázza (118. kép). A gazdagon tagolt bélletet fiatornyos végződésű falpillérpár keretezi. A kassai dóm déli kapujának e szerényebb változatán a pártázatos fiatornyok a kolozsvári Szent Mihálytemplomot idézik. Ugyancsak kassai eredetű az északi kettős lépcsőház, amelynek liliomos vakmérműves ajtókeretei közvetlenül a kolozsvári, ugyancsak 12 Adattár. Urk. IV. 281. 13 Adattár. 14 Adattár. 15 Adattár. 83

északi lépcsőház ajtajához kapcsolhatók. A Szent Miklós-templom plébánosa 1394-ben Péter nevű. 1438-ban Miklós plébános a segesvári tanáccsal igazolja, hogy Kis Egyed felesége, Katalin Fehér megyei birtokát Volkányban a plébániatemplomra hagyja. 1444-ben morgondai Geréb János adja el ugyancsak a segesvári plébániatemplomnak volkányi részbirtokát 132 forintért A volkányi birtokszerzés időben jól összeegyeztethető a Hegyi templom 1429-ben megkezdett, nagy átépítésével. A domonkos kolostortemplom hajója mai formájában szintén Zsigmond korában készült (119. kép). A nyugati homlokzat nagy, középső, háromosztású ablakát egy-egy kétosztású, csúcsíves ablak fogja közre (82. kép). Valamennyi ük karéjos alakítású, tégla anyagú mérműveik változatos képet nyújtanak. A szentély középső boltszakaszából egyenes záródású ajtó vezet a kerengőbe. Az e keleti épületrészben álló, karcsú, kellemes formájú, bronz keresztelőmedence 1440-es évszáma az épület szóban forgó építési szakaszának befejezését jelentheti (120. kép). 16 A kolozsvári plébániatemplom által közvetített kassai hatás legkeletibb letéteményese a brassói Fekete templom (121 128. kép; 10. ábra). A 14 15. század fordulójáról az oklevelek egész sora maradt fenn. Ezek ha nem is mindig közvetlenül világosan bizonyítják, hogy a Szűz Máriának szentelt plébániatemplomban nagyszabású munkák folytak. 1385-ben Kaplai Demeter esztergomi érsek, 1399-ben IX. Bonifác pápa ad ki búcsúlevelet az épület megkezdett munkájának folytatása érdekében. 1408-ban Ruedel Simon, 1409-ben Nádasi Mihály székely ispán tesz misealapítványt, ez utóbbi a Krisztus teste-oltár számára, amelynek társulatáról 1427-ben is történik említés. Az építkezés Tamás pap plébánossága idején indult meg. Róla először 1377-ben szól egykorú forrás. 1413-ban még életben volt. Az új szentély északi fala mellett, kőszarkofágban temették el. Ennek feliratos fedelét 1925-ben a szarkofág fölötti falrészben találták meg (121. kép). A felirat szövege: Anno Domini MCCCC... obiit nonorabilis vir dominus Thomas, reverendus parochialis ecclesiae in Corona necnon huius laudabilis basilicae vir, tam chori quam ecclesiae inchoator principalis, cuius anima requiescat in pace. Amen. Mivel az előre elkészített szöveget a plébános még jóval halála előtt vésette, az 1400-as évszám tízesei és egyesei kitöltetlen maradtak. A feliratos kő jelenleg az oltár mögött kapott helyet. A szarkofágnak közvetlenül a fal mellett történt elhelyezése valószínűvé teszi, hogy a csarnokszentély 1413 táján már állt. A szentély a tizennyolcszög felével zárul (124 125. kép). Északi és déli falának karcsú falpillérei világosan mutatják, hogy eredetileg hét pár pillér tartotta a boltozatot. Közülük a legkeletibb 16 ROTH: Deutsche Kunst 91 92. VĂTĂŞIANU 239 240. Leírja a szentély alatti kriptát, amelyet középkorinak tart. OPRESCU, GEORGE: Die Wehrkirchen in Siebenbürgen. Dresden 1961. 55 37; 100. és 104. kép. MAROSI: Stiltendenzen 17. MACHAT 29 30. Szerinte a félkörívvel záródó kripta a 14. század elején kápolnának épült Domonkosok: VĂTĂŞIANU 439; 404. kép. OPRESCU: i. m. 101 102. kép. Adattár. 84

pár a záradékot szűkített állással követi. A délnémet jellegű, körüljárós csarnokszentély északi oldalához kétterű sekrestye csatlakozik. Trapéz végződésű bordáinak záróköveit Krisztus-fej és Agnus Dei-ábrázolás díszíti. A kiemelkedően szép arányú csarnokszentélyt kívülről ötosztású, fenn negyvenöt fokos szögben elfordított, fiatornyokban végződő, karcsú támpillérek tagolják. Köztük nyílnak a hosszú, kétosztású, csúcsíves ablakok. A támpillérek második osztását finom, hasáb alakú baldachinok alatt álló szobrok emelik ki. Ábrázolásuk kettő kivételével (Péter apostol és Mihály főangyal) a szászsebesi szentély (43 44., 51 52. kép) azonos elrendezésű szobraival egyezik (Krisztus, Madonna, négy evangélista, Keresztelő Szent János, Pál és Jakab apostol). Világos, hogy a csarnokszentély szerkezete és szobordísze a szászsebesi mintát követi, mégpedig a szobrok tekintetében kétségtelenül magasabb színvonalon. A szentélyt a hosszház felé lettner zárta le, amelynek körtetagos, zömök bordaindításai a déli mellékhajó keleti sarkain jól kivehetők. Mivel a nyugati karzat két szélső szakaszának bordái a lebontott szentélyrekesztőével azonosak, valószínű, hogy az egész csarnokhajó a nyugati toronypárral együtt egyazon terv szerint készült. E megállapítást alátámasztja a nyugati karzat két szélső pillérének és a hajó nyolcszögű pilléreinek egymásnak megfelelő lábazata is. A mellékhajók eredeti falpillérindításai lábazatuknál csakúgy megvannak, mint folytatásuk a hajó oldalfalainak felső, az 1710-ben emelt karzat fölötti részén (126 127. kép). A sokszögű falpillérek éleihez vékony oszlopok simulnak a kolozsvári Szent Mihály-templom északi falpilléreivel megegyező megoldásban. 1421-ben a török támadás következtében Brassó súlyos károkat szenvedett. V. Márton pápa 1422-ben kiadott búcsúlevele erre való hivatkozással szólít fel az építkezések további támogatására. Az elmondottak alapján a hosszház kiépítése az 1421 utáni évtizedekre eshetett. A kolozsvári hatások a nyugati toronypárban, a hosszházban, a tornyok egymás fölötti nyugati ablakainak közös keretbe foglalásában nyilvánulnak meg. A Kolozsvár és Segesvár által közvetített kassai sajátosságok ezek az öt kapu közül főként a nyugati és a délkeleti belső kapukon jutnak az erős helyi színezet ellenére érvényre arra vallanak, hogy a hosszház a toronypár alsóbb szintjeivel 1440 körül elkészülhetett. A bejáratok közül kiemelendő a nyugati, szélesen elterpeszkedő kapu (128. kép) a segesvári Hegyi templom déli kapujára (118. kép) emlékeztető nyílásával, középen szamárhátú, háromíves, karéjsorral díszített keretezésével, amely fölött sűrű levéldíszből emelkedik ki a tengelyt hangsúlyozó, áttört szárú keresztvirág. A széleken felfutó fiatornyok között a jellegzetes kassai eredetű pártasor, fölötte pedig hosszú fülkesor húzódik csonka, négykaréjokkal koronázott kőrácsokkal. Erősen helyi jellegű az északkeleti, ún. Aranykapu, csúcsívbe írt ötkaréjos nyílásával. Béllettagozatát szoborfülkepár veszi közre, keskeny, keresztboltozatos előterét a két támpillér közt átívelő félkör hidalja át, a nyugati kapuéhoz hasonló levél- és áttört díszítéssel. Legegyszerűbb az északnyugati bejárat. Béllete félkörívű, nyílása szintén ötkaréjos, s a többiekhez 85

hasonlóan a karéjokat egymástól liliomos végződésű tagozatok választják el. Ugyancsak szerényebb kialakítású a déli mellékhajó nyugati sarkában emelkedő lépcsőtorony háromkaréjos ajtókerete. A délkeleti kapuzat kettős szemöldökgyámos nyílása fölött háromkaréjos keretelés emelkedik. Középső, szélesebb szamárhátíve keresztvirágban végződik. 1427-ben említik a plébániatemplom Krisztus testéről elnevezett konfraternitását. A templom déli oldalán már ez időben állhatott a plébániaház legrégibb része. Az egykorú adatok, a szerkezet, a meglévő ép és töredékes részletek az 1689. évi nagy égés következtében a főleg belsejében jelentősen átalakított templom eredeti építészeti megjelenéséről pontos és hű képet adnak. A századfordulón Tamás plébános által irányított építkezés első szakaszaként elkészült a szászsebesi csarnokszentéllyel közeli rokon csarnokszentély a sekrestyével. A szentélyrekesztő alkalmazása is Szászsebesre utal. A hosszház a kettős tornyú nyugati homlokzattal több szálon a kassai dóm építkezéseihez fűződő, kolozsvári és segesvári közvetítésű összefüggésekről tanúskodik. Lényegi megvalósítása Zsigmond uralkodásának második felére tehető. 17 A 90 m hosszúságot megközelítő, díszes Fekete templom megépülése a köt zépkori város teljes kifejlődését is jelentette. A Piactéren már korábban meglévő Híd-toronyhoz a 15. század elején a szűcsök alápincézett épülete került, amelyet a toronnyal együtt a városi tanács 1420-ban városház céljára átvett és kibővített. A középkori Magyarország területén a legkorábbi megmaradt városháza Brassóban áll (129. kép; 12. ábra). 1434-ből maradt egy oklevél, amely a város akkori megjelenéséről aránylag részletes képet fest. Elmondja, hogy bizonyos brassói polgárok a városfal egyik tornyát a tanács megbízásából védték, de a töröknek a város ellen indított támadása után a toronyból a várba mentek fel. Ezalatt a védelemben a domonkosok Szent Péter-kolostora és temploma fölött részt vevő társaik a szóban forgó toronyból elvitték az otthagyott védelmi felszerelést. Amikor azonban a torony eredeti védői visszaérkeztek a várból, mindent visszakaptak. A Péter domonkos vértanúról elnevezett kolostor a Klastrom utca keleti végén még a 14. században felépült, mégpedig az északi városfal közelében. Helyén ma a 18. században emelt, római katolikus templom áll. Az oklevélben említett torony tehát az északi városfal egyik tornya lehetett, a vár pedig a Cenk-hegyi Brassovia várral azonos. Az 1434. évi oklevél bizonyítja, 17 Burzenland III. 1. 122 140. ROTH: Deutsche Kunst 102 107; 72 83. kép. HORWATH, WALTER: Die Turmanlage der Schwarzen Kirche. Mitteilungen des Burzenländer Sächsischen Museums 1938. 103 106. Bizonyítja, hogy a tornyok közötti előcsarnok emelete eredetileg a hajó felé nyitott volt. Uő: Die Hallenchoranlage der Schwarzen Kirche. Uo. 1940. 50 54. MMTö 2/I. 553, 555 558, 560 562; 2/II. 1076 1080., 1082., 1103 1104. és 1106 1108. kép. A Fekete templom kapui: ENTZ, GÉZA ANTAL: Zu den Stilbeziehungen der Schwarzen Kirche in Kronstadt. In: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. München 1987. 103 114. Adattár. Plébániaház: Burzenland III. 1. 141 146; 187. kép. 86

hogy a város védelme akkor a települést körülvevő városfallal és négyszögű külső tornyaival (122. kép) működőképes volt, és a kolostor is beilleszkedett a védelmi rendszerbe. A Szűz Mária-plébániatemplomhoz még két egyház tartozott, mégpedig a középkori városon kívül fekvő Szent Bertalan-templom és a Szent Mártonhegyi kápolna. Az első még a 13. század közepén épült (11. ábra). A munka befejezését a 14. század első évtizedeiben a henger- és körtetagok váltakozásával gazdagon kialakított, nyugati, csúcsíves kapu jelentette. Papja 1417-ben Mihály, aki egyúttal a város plébánosának káplánja. Ugyancsak a városfalon kívül esik a Szent Márton-kápolna a hasonló nevű hegyen. A kápolnáról először Zsigmond 1390-ben és 1395-ben keltezett oklevelei emlékeznek meg, amelyekkel a király elrendeli, hogy mely napokon köteles benne a plébános misét mondani. 1427-ben János plébános bemutatja az utóbbi oklevelet, amely szerint megkezdődött a kápolna építése, és jó részben be is fejeződött. Szintén a városfalon kívül helyezkedett el a Szent Erzsébet-ispotály. Legkorábbi említése 1413-ban kelt. 18 1400 körül lényegében elkészült a nagyszebeni plébániatemplom (130. kép; 57. ábra). Kapujáról 1414-ben, szentélyrekesztőjéről 1432-ben, főoltáráról és a háromkirályokról elnevezett oltáráról 1432 körül emlékezik meg az egykorú templomkönyv (Kirchenbuch). Benne található a templom kincstárának leltára is 1442-ből. A plébániatemplom közvetlen közelében állt a László királynak szentelt prépostság. Az 1424-ben már elhanyagolt állapotú prépostságot Zsigmond adományokkal látja el. Ugyanez az oklevél emlékezik meg a plébániatemplom cintermében álló Szent Jakab-kápolnáról és az ispotályról is. A szóban forgó oklevélnek maradt egy 1783-ban kelt átirata az említett épületek helyének meghatározásával. A prépostságról azt mondja, hogy a gimnázium könyvtárával azonos, vagyis az evangélikus egyház déli homlokzatával szemben volt, a Jakab-kápolna pedig akkor már üresen a plébánia temetőjében állt (78. kép). Az ispotály viszont a kórházzal, azaz az öregek jelenlegi otthonával azonos. A legkorábban 1292-ben említett Szentlélek-ispotály mestere, Mihály 1414-ből ismeretes. 19 A 18. század első felében barokk stílusban átalakított, egyhajós, hosszú, sokszöggel záródó szentélyű, támpilléres, jelenleg ferences templom a mostani Orsolya-templom közelében eredetileg a domonkos apácáké volt, és feltehetően a 18 Brassó településének fejlődése a középkorban: Burzenland III. 1. 55 56; 6. kép. Visconti felmérési rajza, 1699: Burzenland III. 1. 113. kép. Városház: TREIBER, GUSTAV: Das Rathaus in Kronstadt. Mitteilungen des Burzenlander Museums 1944. 12 23. Domonkosok: IVÁNYI, BÉLA: Geschichte des Dominikanerordens in Siebenbürgen und der Moldau. Siebenbürgische Vierteljahrschrift 1939. 42 59. Szent Bertalan-templom: Burzenland III. 1. 110, 117; 145. és 151. kép. Szent Márton-kápolna: Burzenland II. 1. 154; 193. kép. ENTZ: Baukunst 149. ENTZ: Erdély 83 84. Adattár. 19 Adattár. ENTZ: Erdély 136. 87

15. század elején épülhetett. A hajó négy, a szentély két boltszakaszos volt, s ez utóbbihoz eredetileg hatsüveges záródás csatlakozott. A domonkos apácák kolostoráról szóló legkorábbi adat 1502-ből maradt ránk. 20 Az Alsóváros Szent Erzsébetről elnevezett keleti kapuja előtt, a várfalon kívül épült a Szent Kereszt-kápolna. Alapítását a hagyomány II. Andrásnak tulajdonítja. Az 1529-ben elpusztított kápolna helyén a 18. század elején barokk templomocskát emeltek, s ebben kapott helyet Peter Lantregen osztrák szobrász 1417-ben kőből készült, feliratos, keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoportja, amely még az eredeti épületből származik (131. kép). A kápolna tehát 1417 táján már állhatott. 21 A Nagy- vagy Gabonapiacon állt az a kőház, amelyet 1408-ban Gáldi Mátyás vízaknai sókamarás a szebeni plébániatemplomtól megvett és újjá is épített 1440-ben Valter leánya Anna szebeni háza került Apafi Miklós tulajdonába. E házak azonosítása a meglévő épületekkel még nem történt meg. A városi számadások 1413 körül írnak Szeben három kaputornyáról. A Felsőváros délnyugati kaputornya a Nagypiactól nyugat felé induló Disznódi (Heltauer Gasse) utca végén állt (79. kép). Nevét a Disznódi utcáról kapta. Az Erzsébet-kapu az Alsóvárosban a ferences kolostor védőszentjéről, Árpád-házi Erzsébetről elnevezett Erzsébet utca (Elisabeth Gasse) keleti végénél nyílt (80. kép). Ugyancsak az Alsóváros nyugat felé vezető Fűrész (Saggasse) utcáját zárta le az utcáról elnevezett kaputorony (81. kép). 22 Zsigmond korában már mai formájában állhatott a Felsőváros tornyokkal megerősített északi téglafala a régi városháza mellett ma is álló kaputoronnyal, valamint a Disznódi és a Rizskása utca keleti végét lezáró, a Sótorony által hitelesített nyugati, déli és keleti városfallal. Így az Alsóváros tornyos falával, a plébániatemplom körüli, később a Kispiac felé kiterjedő legbelsőbb falrendszerrel együtt Nagyszeben a 15. század elején három komoly védelmet nyújtó erődítéssel rendelkezett. A város hármas védőfalán belül kialakított utcahálózatával, tereivel, egyházi és világi épületeivel a 15. század első felében Erdély legnagyobb és legfejlettebb településének tartható. 23 Beszterce plébániatemplomának (132. kép) legkorábbi részét a nyugati homlokzat őrzi. Előreugró, kelet felé is armírozott tömbjében Hans Rosemann az ez időből származó délnyugati tornyot véli felismerni. E megállapítást megerősíti egyrészt az épület nyugati homlokzatán töredékesen megmaradt, a második szintet lezáró vakmérműves párkánya, másrészt Kreczmer Péter 1432-ben tett végrendelete. Ebben a Szent Miklós-templom nyugati oldalának emeletén a két torony között lévő kápolna Mindszentek-oltára számára két hold szőlőt hagyo- 20 Adattár. 21 MMTö 2/I. 585; 2/II. 1200. kép. 22 Adattár. 23 FABINI 1989. 17; 90/A kép. 88

mányoz a közeli Besenyő faluban. E kéttornyos homlokzatú egyház valószínűleg jóval 1432 előtt keletkezett, hiszen a megnevezett évben az emeleti kápolna oltára már állt. Így a kéttornyú templom építése 1400 körül feltételezhető. A ma is álló északi torony a szóban forgó toronypár megfelelő tagjával nem azonosítható, hiszen különálló toldalékként került az épülettest északnyugati sarkához a 15 16. század fordulóján. A negyedik emeletének sarkain a Madonna- és feltehetően Szent Miklós másodlagosan elhelyezett szobrai felidézik a segesvári Hegyi templom szentélykülsőt díszítő szobrait. A besztercei szobrok eredeti helye ismeretlen, másodlagos helyzetük ellenére mégis emlékeztetnek a szászsebesi csarnokszentély megoldására. 24 1438-ban Erzsébet királyné a védőszentjéről elnevezett besztercei ispotályt adómentesség adásával segítette. Az ispotály helyén álló római katolikus barokk templom kertjében néhány gótikus töredék (borda, zárókő, vakcsúcsívvel díszített pillérrészlet, ablakkőrács) heveit az 1940-es években. Ezek a 18. szá zadban lebontott középkori épületből maradtak. A domonkosok Szent Kereszt-kolostorának 1413-ban Szaniszló nevű priorja szerepel. Zsigmond uralkodása idejéből a város két kőházáról is maradt egykorú adat. Az egyiket Kreczmer Péter bíró vette meg 1000 forintért. Annak a kövezett útnak során állt, amely a piactérről a Szűz Mária-, tehát a ferences templomhoz vezetett, vagyis a Fa utcában (Holz Gasse). A másik ház Kesztyűs Jánosé volt, akitől azt Margit asszony örökölte. 1408-ban a ház, valamint hat ezüstpohár, egy ezüstöv és 100 forint harmadát Margit első férjétől származó fiai, Somkereki Miklós és Mihály maguknak követelték. 25 A város erősen megrongált városfalának és tornyainak kijavítását Erzsébet királyné 1438-ban rendeli el. A ma is meglévő maradványok valószínűleg ennek az építkezésnek a folyamán jöttek létre. 26 Medgyes 13. századi, Antiochiai Margitról elnevezett bazilikájának a 14. század második felére tehető, első gótikus átépítése már jelzi a település várossá fejlődését. A fallal körülvett templom (86. kép) erődítése egyedül Medgyesen maradt meg, a többi erdélyi városban már hiányzik. A jogi ügyleteket is e templomvárban bonyolították le. Rasteter István közjegyző 1414-ben egyik oklevelét a plébániatemplom szentélyében, a másikat a piactéren, a templom kapuja mellett állítja ki. 1423-ban a bírósági eljárások szokásos helyeként a Szent Margit-egyházat nevezik meg. A 15. század első harmadában került sor a főhajóban a cseh hatást tükröző, Erdélyben a ma ismert legnagyobb összefüggő falfestménysorozat elkészítésére (87. kép). Különösen a Krisztus szenvedését ábrázoló jelenetek érdemelnek figyelmet. 27 24 ROTH: Deutsche Kunst 110. MMTö 2/I. 447; 2/II. 556. kép. Adattár. 25 Adattár. 26 Adattár. 27 MMTö 2/I. 607 608; 2/II. 1383 1387. kép. Adattár. 89

A FALVAK ÉPÍTKEZÉSEI A Szászföld egyházi építkezései A riomfalvi háromhajós, álkereszthajós bazilika szerkezete ugyan a 14. század második feléből származik (100 103., 133 136. kép), de részletformái már Zsigmond korában jöttek létre. A négyezet nyolcszögletes falpilléreit levéldíszes fríz ékesíti. Az északnyugati pillér vállmagasságban baldachinnal végződik (133. kép). Megoldása erősen emlékeztet a nagyszebeni plébániatemplom azonos elhelyezkedésű részletére, amely a szószék tartozéka volt. A szentély északi falában a hajó említett baldachinjához hasonló részletformákkal díszes szentségfülke kapott helyet (134. kép). Különlegesen gazdag a riomfalvi nyugati kapu, szobordíszes orommezőjével, körte- és hengertagokból kialakított, fiatoronypárral kereteit, bemélyedő béllettagozataival (135. kép). Az orommező megcsonkított, magas domborműve a keresztre feszítést ábrázolja. A feszület jobbján a Máriát támogató János apostol, balján lovas katonák jelennek meg. A kompozíció parieri hagyományokat őriz. E későbbi építési korszak időmeghatározására szolgál a négyezet nyugati ívére festett, minuszkuláris felirat: Anno dni m o cccc o (li) hc copleta est testudo hec tempore Cristiani decretorum doctoris rectoris (ecclesie). Az 1400 után az 51 nem látszik már, de a hajó egyik záróköve is ezt az évszámot mutatja. Mivel Keresztély plébános 1453-ban szerepel, a festett csonka évszámnak 1451-re való kiegészítése elfogadható. A század közepén készült tehát a meglévő boltozat. Ugyanekkor zárták le nyugat felé a mellékszentélyeket, amelyek így kápolnákká változtak. Az északi sekrestye lett. E rendeltetését az ottani piscina igazolja. A déli kápolnában a déli falon lévő fülke a misében használt edények elhelyezését szolgálta. A munka a kápolnák trapéz bordájú és a főhajó egyszer hornyolt bordájú boltozásával fejeződhetett be 1451-ben. 28 Zsigmond uralkodása idején a szászok a Küküllő vidékén kedvelték az egyhajós megoldásokat. Ennek egyik szép példája a Medgyes melletti Darlacon látható. A templom a hasonló nevű gerébcsalád építkezése. Főként a szentélyablakok három- és négykaréjokból összeállított kőrácsait és a már korábban bemutatott, gazdag kivitelű nyugati kaput (96 97. kép) kell kiemelni. A hatsüveges szentélyboltozat nehézkes bordái erősen vidékies faragású, alakos gyámban végződő faloszlopokra támaszkodnak. A váldhídi, András apostolnak szentelt egyház első említése 1390-ből ismert. Lelkészéről 1406-ból és 1430- ból maradt adat. Az egyhajós templom nyugati kapuja fölött részarányos pajzsban díszes kőfaragójegy látható, amely Fabritius-Dancu szerint az 1441-es évszámot, a feltehető befejezés évét jelöli. 29 28 MMTö 2/I. 451, 563; 2/II. 1113 1119. kép. Adattár. 29 Darlac: VĂTĂŞIANU 504 505. kép. FABRITIUS-DANCU 60. Váldhíd: FABRITIUS-DANCU 71. HORWATH: Kirchenburgen 55 56; Adattár. 90

A templom 15. század elején történt átépítésével állhat kapcsolatban XXIII. János (ellen)pápa 1414-ben kelt oklevele, amelynek értelmében számos szász plébános (Kiskapus, Kis- és Nagyselyk, Egerbegy, Baromiak, Martonfalva, Mardos, Péterfalva stb.) maga rendelkezhet az eredetileg az erdélyi püspököt illető tizedjövedelemmel. 30 A felsorolt falvak mind Küküllő megyének egy, a kiváltságos szász területhez közvetlenül csatlakozó, kisebb területén állnak. Így az egymással egy tömböt alkotó községek plébánosai e kiváltságot könnyebben megszerezhették. A felsorolt plébániatemplomok közül több ekkor épült. A baromlaki egyház (4. ábra) 14. századi előzmények után a 15. század elején kapta csúcsíves, körtetagos, északi és déli bejáratát. Az északi ajtó fölött még megvan a fából készült csapórács. Ugyancsak megmaradt a csapórács Holcmányban is. Egyhajós a kissinki és a mardosi templom is. Az előbbi hosszú szentélyét kereszt- és egy hatsüveges záróboltozat fedi. A falán a bevésett, 1421-es évszámot ugyan bevakolták, de a beugró nyugati torony déli falán felfestett azonos évszám a dátumot megismétli. A kissinki szentély boltozása Kisselyken amazzal azonos megoldásban megismétlődik. A Katalinnak szentelt egyház háromhajós, gótikus bazilika. Megemlítendő még az a szászhermányi, négyszögű, két bordás keresztboltozattal fedett és két keleti átlós támpillérrel ellátott kápolna (137. kép), amely a belsejét díszítő alakos festés alapján a 15. század első harmadában készülhetett, s így megelőzte a templomot körülvevő, jelenlegi várfalgyűrű kiépítését. A kápolna a Franz von Retz 1400 körül készített Defensorium inviolatae virginitatis Beatae Mariae Virginis című műve által kedveltté vált ábrázolás egyik szép példáját őrzi (138. kép), így a kápolna maga is Szűz Máriának lehetett szentelve. 31 A 14. század vége felé az építkezés a Barcaságban is megélénkült. Nem új templomok emelése volt a feladat, hanem a 13. századi épületek bővítése, korszerű kiképzése. Ez történt jelentős mértékben a német lovagrend hajdani központjában, Földváron. Az Árpád-kori eredetű vár alatt elterülő település közepén foglal helyet a Máriának szentelt, háromhajós bazilika (139 142. kép). Nagyszabású kiépítésére a 14. század végén került sor. A főhajó és a főszentély egyforma magasra emelt terére körtetagos keresztboltozat került, amely a szentélyben gyámokkal végződő faloszlopokra, a hajóban fejezet nélküli faloszlopkötegekre támaszkodik. A hajóbordák sokszögű kötegek éleihez simulnak éppúgy, mint a brassói Fekete templom hajójában. A szentély gyámkősora alatt övpárkány húzódik. A szentély faloszlopfőit gazdag, alakos kompozíciók ékesítik. Sárkánypár (141. kép), vadászjelenet, a koronáért harcoló páncélos vitézek és zenészek mellett a záródás két keleti faloszlopfőjén sárkányölő Szent György lovag és az írástudókkal a templomban vitatkozó, tizenkét éves Jézus (142. kép) 30 Urk. III. 600. 31 Baromlak: HORWATH: Kirchenburgen 72 74 és FABRITIUS-DANCU 52. Mardos: HORWATH: Kirchenburgen 119 120. Kissink és Kisselyk: FABRITIUS-DANCU 24 és 51. Szászhermány: MMTö 2/I. 215; 2/II. 1411. kép. 91

mozgalmas és szokatlan változatossággal megmintázott jelenetei tűnnek fel. A szóban forgó átalakítás idején szerepel Demeter esztergomi érsek 1384-ben kiadott megerősítő oklevelében Ferenc földvári és István barcarozsnyói plébános. Valamivel előbb kerülhetett sor a templom körüli fal emelésére is. Erről Lajos király 1380. évi oklevele szól, megengedvén, hogy mindenki, aki a földvári egyházat körülvevő falon belüli területre menekül, menedékjogot élvezzen. E jog biztosítása összefügghet a századforduló idején történt átalakításokkal. Az északi mellékhajót másodlagosan elhelyezett záróköve szerint 1471-ben boltozták. 32 A szóban forgó időben épült Volkányban a 13. századi templomhajóhoz a sokszögzáródású, boltozott szentély, és Barcarozsnyón a Mátyás apostolról elnevezett, 13. századi bazilikához is ekkor került a mai szentély. A vidombáki templom keresztboltozata a földvárihoz hasonló megoldásban valósult meg. A Péter apostolnak szentelt, háromhajós egyház szentélyének nagy, csúcsíves ablakai, szegmentíves papi ülőfülkéje és körtetagos, csúcsíves nyugati ajtaja lóhereíves orommezejével az átalakítás korát egyértelműen meghatározzák. A Barcaságban egyedülálló a höltövényi evangélikus templom kapcsolódása a Küküllő vidéki, a 14. század második felében elterjedt kaputípushoz. Bár ív béllete félkörű, kapuja nak mély hornyokkal elválasztott, pálcákkal kísért körtetagjai, fejezetsorának teveles, alakos díszítése kétségtelen rokonságot tart a szászbogácsi körrel. 33 A megyék egyházi építkezései A 14 15. század fordulója táján kaphatta a mai református templom Alvincen széles, változatos kőrácsú szentélyablakait (143 144. kép) és déli, csúcsíves bejáratát. Különösen érdekes a szentély sokszögzáródásának északkeleti ablakmérműve, két sorban elhelyezkedő, rövid és hosszú lóhereívvel végződő nyíláspárjaival, amelyeket legfelül kerek nyílás koronáz. Ez időben, 1408-ban egy kőfaragó is dolgozott Alvincen, aki Keresztúri Mátyással pereskedett. A szóban forgó nemesnek Lackfi Jakab erdélyi vajda elengedi annak a bírságnak felét, amellyel a kőfaragónak tartozik. 34 A Fehér megyei Zalatna amint neve is mutatja az aranybánya vidékhez tartozik. Zalatna a 13. századtól az erdélyi káptalan birtoka volt, akárcsak Abrudbánya, amelyet 1271-ben adományozott V. István a püspöknek és káptalanjának. 1357-ben Zalatna plébánosa Konrád. 1425-ben Abrudbánya plébánosa Murator, aki egyszersmind Zalatna plébánosa is. Az oklevél megemlíti Gral János bírót és 32 Burzenland IV. 1. 116 123; 42., 102 108., 111. és 113 123. kép. ROTH: Deutsche Kunst 98; 66 67. kép. MMTö 2/I. 561 562; 2/II. 1110 1112. kép. ORBÁN VI. 432. Adattár. 33 Volkány: Burzenland IV. 1. 131 134; 153 157. kép. Barcarozsnyó: Burzenland IV. 1. 134 135; 158 160. kép. Vidombák: Burzenland IV. 1. 138 141; 169 176. kép. Höltövény: Burzenland IV. 1. 174; 136. kép. Adattár. 34 Adattár. 92

Frisbyr Zsigmondot. A nevekből világos, hogy a helyi vezetők németek voltak abban az időben, amikor a hagyomány szerint 1424-ben megépült a ma ortodox templom (145 146. kép). A kétterű gótikus egyház egyenesen záródó szentélye és hajója szinte egyenlő szélességű. A beugró torony későbbi (Drăguţ szerint 1696-os) építésű. A jelenlegi szentély is 18. századi, és az eredetinek a keleti meghosszabbítása. Az eredeti szentély keresztboltozatával szemben a hajóénak két boltszakaszában a nyugati támpillérpárnak megfelelően csak a gyámkövek és a bordaindítások látszanak. A bordák trapéz végződésűek. A déli, csúcsíves ajtó nyílása szemöldökgyámos. Az aránylag keskeny ablakok csúcsívesek, kőrácsuk kétosztású, de az osztók hiányzanak. A szentély keleti zárófalán a keresztre feszítést s alatta három bizánci szentet ábrázoló falkép maradt meg cirill betűs felirattal, de a két ábrázolást elválasztó sávdíszítmény gótizáló modorban készült. 33 Az erdélyi püspök Sárd nevű faluja viszonylag nagyméretű templomának támpilléres szentélye csúcsos diadalívvel nyílik a hajóba. Szentségfülkéje lóhereíves nyílású. Felső sarkait vakmérmű díszíti. Papi ülőfülkéje szegmentíves. Sokszögzáródásának ferde falrészén egy keskeny, csúcsíves és egy félköríves ablak maradt meg. Hengertagos északi hajóajtaja is csúcsíves. 1401-ben Miklós nevű plébánosa egyszersmind az erdélyi káptalan dékánja. 36 A Kolozsvártól északra fekvő Kajántó a kolozsmonostori apátság birtoka volt. Ez indokolja a Mindszentekről elnevezett templom szépen kialakított, nyolcszögű pilléreken nyugvó, háromnyílású, lóhereíves papi ülőfülkéjét. Ennek erőteljes párkánnyal lezárt, háromszögű oromzatában Márk evangélista mondatszalagot tartó domborműve foglal helyet. Félköríves, kavicskőből emelt, román kori szentélyének hornyolt, bordás boltozata is a 15. század első felében készülhetett. Ugyanakkor a 13. századi hajót nyugat felé meghosszabbították, amint erről a lábazatváltás is bizonyságot tesz. 1432-ben Antal kolozsmonostori apát Porcsalmai Mihályt bízza meg a kajántói egyház és a tiburctelki Szent Ilona-templom vezetésével. 37 Egeres 13. századi templomát szintén a 15. század elején bővítették. Akkor épült sokszögű szentélye támpillérekkel, csúcsíves ablakokkal és szentségfülkével. 1360-ban János, 1395-ben Péter nevű plébánosa ismeretes. 1418-ban Henrik kolozsmonostori apát malomépítési engedélyében szól a Márton püspöknek szentelt egyházról. 1434-ben Molnos Antal hagyományoz ingatlanokat a templom számára. Lehet, hogy az építkezés ezzel az adománnyal függ össze. A korábban már említett, az erdélyi püspök és a kolozsmonostori apát között vitatott területen Szécsi András által a 14. század közepe táján felépített nádasdaróci templom (52. ábra) szemöldökgyámos bejárata és gyámokra támaszkodó bordás keresztboltozatának maradványai alapján ítélve a 15. század első felében bizonyos mértékig átépült. Antal apátnak 1427 és 1444 között a 35 VĂTĂŞIANU 256; 220 223. kép. DRĂGUŢ 72 73. ENTZ: Baukunst 127. ENTZ: Erdély 69. 36 Adattár. 37 Adattár. 93

templom jogtalan építése ügyében kiadott oklevelei arra vallanak, hogy az ügy újabb időszerűsége a szóban forgó templom ekkorra tehető átépítési munkái következtében kerülhetett ismét felszínre. Az egykorú írott források egész részletesen tájékoztatnak a magyarbikali templom építéséről. 1398-ban Tamásfalvi Gergely kérésére Zsigmond király utasítja Maternus erdélyi püspököt, hogy Bikalt válassza külön Bánffyhunyad királyi birtoktól. Ugyancsak Gergely kéri IX. Bonifác pápát 1400-ban, hogy engedélyezze Bikal nevű falujában új templom építését, mivel a község a hunyadi Szent Erzsébet-templomtól messze fekszik. A bikali templomot 1444 körül egy határjárásban említik. Az egyhajós, ma református templom tehát a század első harmadából való (147 148. kép) 38 A terméskőből emelt, marosfelfalusi romtemplom félköríves szentélyzáródása még kétségtelenül román kori. Negyedgömb boltozatát ívesen rakott terméskőrétegekből alakították ki. Keresztboltozatos, nyugati bővítése és csúcsos diadalíve a hajó minden részletével együtt Zsigmond korára tehető (körtetagos, csúcsíves nyugati ajtó, lóhereíves déli ablak, szentélyzáródását díszítő, feltehetően prófétákat ábrázoló, nagyon kopott falfestés). 1427-ben Losonci Dezsőfi János pápai engedélyt kért egy ferences ház alapítására és építésére,,cum ecclesia Sancti Michaelis. E fogalmazás azt sugallja, hogy a templom 1427-ben már állt. Ezért feltehető, hogy a meglévő korábbi egyház gótikus átalakítása a ferencesek részére készült, mikor is a román kori szentélyzáródást megtartották. 1431-ben a pápa utasítja az erdélyi püspököt, hogy Boszniából bizonyos testvéreket telepítsen Felfaluba. A fogalmazás kisszámú rendtag átköltözésére enged következtetni. A szigorú Ferenc-rendiek megtelepedése Felfaluban bizonyos, hiszen 1471-ben Toldalagi András végrendeletében számukra is hagyatkozik. 39 Losonci István kapta meg Zsigmondtól 1405-ben Gogánváralját Gogánvárral és Bacát Csicsóvárral együtt. Az ottani templomok román kori hajójához ekkor épülhettek a támpilléres, sokszögű szentélyek. Ugyanez történt Sövényfalván is. Szamosújvárnémeti tengelytámpilléres szentélye, valamint Melegföldvár református templomának déli, csúcsíves, gyámos nyílású, körtetagos ajtaja ugyane korról tanúskodik. Galac egyhajós, támpilléres, sokszöggel végződő szentélyű romtemplomáról egy, a gernyeszegi kastélyból az Erdélyi Nemzeti Múzeumba került fénykép ad fogalmat. Az épület lóhereíves ablakai 1400 körüli időre vallanak. A somkeréki templomhoz (65 66. kép; 74. ábra) hasonló elrendezésű a Csanád nemzetség Benedek nevű, Fehér megyei birtokának egyhajós, támpilléres sokszögvégződésű szentéllyel ellátott temploma. A szentélyt mely magas, csúcsos diadalívvel csatlakozik a hajóhoz csúcsíves ablakok világították meg. Keresztboltozatát faloszlopokra közvetlenül metsződő bordák alkotják. A terméskő épület romos állapotú. 40 38 Adattár és KELEMEN: Kalotaszeg 13. 39 Adattár. 40 Adattár. 94