a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Készítette: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt FelelısségőTársaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. október hó
A megbízó témafelelıse: Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Megyer Csaba osztályvezetı, BfNPI Vállalkozó képviselıje: Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Nonprofit Kft. Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Területi felelıs: További szakértık, tervezık: Vidéki Róbert biológus, DORONICUM Kft. Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Kelemen Eszter, kommunikációs szakértı SZIE KTI Megyesi Boldizsár, kommunikációs szakértı SZIE KTI Fejes Ágnes Gyakornok VÁTI Nonprofit Kft. Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft. Budapest, 2009 október hó
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı 1 I. NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV 3 1. A terület azonosító adatai 3 1. 1. Név 3 1. 2. Azonosító kód 3 1. 3. Kiterjedés 3 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok 3 1. 5. Érintett települések 4 1. 6. Jogi helyzet 4 1. 7. Tervezési és egyéb elıírások 5 2. Veszélyeztetı tényezık 6 3. Kezelési feladatok meghatározása 6 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése 6 3. 2. Kezelési javaslatok 6 3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 6 3. 2. 2. Élıhely-rekonstrukció és élıhely-fejlesztés 54 3. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések 54 3. 2. 4. Kutatás, monitorozás 54 3. 2. 4. 1. Faj szintő monitorozás 54 3. 2. 4. 2. Közösség szintő monitorozás 54 3. 2. 4. 3. Élıhely szintő monitorozás 55 3. 2. 4. 4. Területkezelések hatásainak monitorozása 55 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 55 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 56 3. 3. 1. Agrártámogatások 56 3. 3. 1. 1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer 56 3. 3. 1. 2. Javasolt agrártámogatási rendszer 57 3. 3. 2. A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 59 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 60 3. 4. 1. Felhasznált kommunikációs eszközök 60 3. 4. 2. A kommunikáció címzettjei 60 3. 4. 3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel 61 4. Felhasznált irodalom 62 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója 64 2. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei 65 3. sz. melléklet: A Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai 67 4. sz. melléklet: Natura fogalomtár 80
Bevezetı A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentıségő ritka és veszélyeztetett fajok illetve élıhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km 2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentıs mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet* határozza meg, a területek helyrajzi szám szintő kihirdetése pedig a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben* található. (*Megj.: A hatályos jogszabályok felıl kérjük minden esetben körültekintıen tájékozódjon) Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitőzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési elıírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhetı agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008-ban, uniós forrásból finanszírozott formában indul hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körő és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási elıírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közremőködnek a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különbözı érdekcsoportok álláspontja tükrözıdjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztıknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészül 20 Natura 2000 terület (összesen 45000 ha) fenntartási terve és a terv megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikia és abiotikai értékekrıl, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A terv tartalmazza az agrár támogatási rendszerbe illeszthetı, mővelési ághoz köthetı illetve nem köthetı kezelési elıírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készíteskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítı támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különbözı állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megíté- 1
lése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. A terv mellett egy tájékoztató kiadvány is elkészül az érintett területhasználóknak, gazdálkodóknak, kezelı szervezeteknek. Szakmai anyagként kidolgozásra kerül a további fenntartási tervezést megalapozó tervezési és kommunikációs tapasztalatok összefoglalásával egy módszertani segédlet is. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi, amely egyeztetési anyagként az országos és területi illetékességő érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm.rend szerint történik. 2
I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Alsó-Zala-völgy kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület 1. 2. Azonosító kód HUBF20037 1. 3. Kiterjedés 6535 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok Kiemelt jelentıségő természetmegızési terület Közösségi jelentıségő élıhelytípus Natura 2000 kód Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3150 Természetes disztróf tavak és tavacskák 3160 Alföldektıl a hegyvidékekig elıforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 3260 Meszes alapkızető féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 6210 Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Síkságok és a hegyvidéktıl a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Mészkedvelı üde láp- és sásrétek *91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 6440 6510 7230 91E0 91F0 * kiemelt jelentıségő A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008 3
Megjegyzés: A fenntartási tervek készítését megalapozó botanikai/zoológiai felméréseknek a SDF adatbázistól eltérı, illetve azt módosító eredményei is lehetnek mind a jelölı élıhelyek, mindpedig a jelölı fajok vonatkozásában. Ezek ismertetése és indoklása a megalapozó dokumentáció részét képezi. A tervi munkarészben szereplı fenntartási javaslatok az új felmérések eredményein alapulnak Közösségi jelentıségő állatfaj Vidra (Lutra lutra) 1355 Közönséges denevér (Myotis myotis) 1324 Vöröshasu unka (Bombina bombina) 1188 Dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus) 1166 Halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus) 1124 Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) 1134 Ragadozó ın (Aspius aspius) 1130 Tompa folyamkagyló (Unio crassus) 1032 Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) 1014 Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) 1016 Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) 1061 Vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius) 1059 A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008 1. 5. Érintett települések Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Petıhenye, Alibánfa, Nemesapáti, Kemendollár, Vöckönd, Pókaszepetk, Zalaistvánd, Pakod, Dötk, Zalabér, Batyk, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Kehidakustány, Zalacsány, Nemesbük, Szentgyörgyvár, Bókaháza, Zalaapáti, Sármellék, Esztergályhorváti, Zalavár 1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Az Alsó-Zala-völgy (HUBF 20037) jóváhagyott kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület. A terület jelenleg nem áll természetvédelmi oltalom alatt, kezelési tervvel rendelkezik, amely az országos jelentıségő védelemre tervezését szolgálja. Az Alsó-Zala-völgy ex lege védett lápterület. A terület Országos Ökológiai Hálózatban legnagyobb arányban ökológia folyosóként (82,06 %) és kisebb részben magterületként (10,96 %) és pufferterületként (4,23 %) azonosított. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (NyDtKTVF) Mőködési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 4
1. 7. Tervezési és egyéb elıírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek Vízgazdálkodási terv Vadgazdálkodáis terv Körzeti erdıterv, erdıgazdálkodási üzemterv, erdıgazdálkodási terv Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény Településrendezési tervek Batyk: 16/2007. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 5/2007. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. Bókaháza: 59/2005. számú településszerkezeti terv, 8/2005. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. Dötk: 38/2006. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 9/2006. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. Esztergályhorváti: 5/2006 számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. Kehidakustány: 122/2008. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 10/2008. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. Kemendollár: 38/2006. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 15/2006. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv. B) A tervezési területre vonatkozó elıírásokat tartalmazó jogszabályok Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A Kiskunsági Nemzeti Park védettségének fenntartásáról szóló 134/2007.(XII.27.) KvVM rendelet A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékérıl szóló 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII.törvény A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mezıgazdaásgi területek erdısítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet 5
2. Veszélyeztetı tényezık H07 Belvízmentesítés Vízügyi tevékenység I23 Amerikai kıris Amerikai kıris terjedése M10 Beszántás Mezıgazdasági tevékenység M32 Kaszálás elmaradása Mezıgazdasági tevékenység M41 Legeltetés csökkenése vagy elmaradása Mezıgazdasági tevékenység 3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése Az Alsó-Zala völgy természetes élıhelyeinek helyzetét nagymértékben az emberi tevékenység, azaz a kezelés határozza meg. Az itt elıforduló jelölı társulások közül több is a rendszeres kezelés, azaz a kaszálás esetén alakul ki és tud fennmaradni. A kaszálás folyamatossága is igen fontos tényezı, hiszen annak elmaradása esetén azonnal megjelennek az özöngyomok, melyek visszaszorítása, s a terület újbóli természetességének, fajgazdagságának visszaállítása már sokkal nehézkesebb. Néhány monodomináns jellegő élıhelytípusnál (magassásos, gyékényes) a rehabilitáció gyorsabb. A puhafa ligetek, bokrosok főzfa fajai könnyen és gyorsan megjelennek, nınek a víz jelenléte esetén spontán módon is. Természetesen a keményfa ligeterdık regenerálódási esélyei sokkal kisebbek, ezt jól tükrözi, hogy már csak néhány kis területő, igen veszélyeztetett állományuk maradt fenn. Az özöngyomok szerepe itt is megfigyelhetı, honos Fraxinus excelsior csemetét alig látni, míg a jövevény, tájidegen F. pennsylvanica mára már szinte minden foltban megtalálható, s ahol nincs kaszálás, már erdıszerő újulatot képez. A humán hatás természetvédelmi- és tájvédelmi szempontból nem kívánatos formái a mindenütt megjelenı, tájképileg sokszor meghatározó vízügyi létesítmények. A térképeken a holtágak jól mutatják, hogy a 60-as évekbeli szabályozás elıtt milyen változatos, kanyargós volt a folyó. A szabályozással jórészt csatornává vált, egyenes medre mélyen bevág, a víztükör a korábbi 1 m-hez képest 2-3 m mélyen van a talajszint alatt. A felsı folyást szalagszerően követ főzfasorok a képet kicsit enyhítik, ám Zalaapáti alatt a kétoldali gát közé szorított Zala látványa magáért beszél. Ugyanezen az alsó szakaszon a rengeteg árok ma is viszi le a rétek alatti tızeg vizét, melynek eredményeként a kotusodás és a gyomosodás, a társulások elszegényesedése figyelhetı meg. A beavatkozás további negatív hatása, hogy a folyó nem tud kiönteni, ill. csak igen nagy vizek idején. Mindez az érkezı mellékfolyások, árkok szintjét is magával hozza. Az Alsó-Zala-völgy természeti állapotának megtartása csak a rétek, legelık folyamatos mővelésével biztosítható hosszútávon. Ezt azonban a természetvédelem maga nem tudja megoldani, ehhez az állattartás újbóli fellendülése szükséges. Jelenleg ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek, sokfelé a gyepeket ma is felszántják. 3. 2. Kezelési javaslatok 3. 2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok KE1 (1) Érintett élıhelyek: T1 Egyéves szántóföldi kultúrák Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: 6
Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ04, SZ05, SZ06, SZ07, SZ09, SZ10, SZ12, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ21, SZ22, SZ29, SZ30, SZ31, SZ32, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ08, SZ15, SZ23, SZ24, SZ28, SZ36, SZ37, SZ38, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ51, SZ54, SZ61, SZ01 SZ02 SZ04 SZ05 SZ06 SZ07 SZ09 SZ10 SZ12 SZ14 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ29 SZ30 SZ31 SZ32 SZ39 SZ40 SZ41 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı. Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen. Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. 7
SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ62 SZ64 SZ08 SZ15 SZ23 SZ24 SZ28 SZ36 SZ37 SZ38 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ54 SZ61 Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen lehetséges. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A szántók kezelési elıírásai az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzésének figyelembe vételével kerültek összeállításra. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: - (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett 8
KE2 (1) Érintett élıhelyek: T2 Évelı szántóföldi kultúrák Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ05, SZ06, SZ07, SZ19, Választható elıírások: SZ01 SZ02 SZ05 SZ06 SZ07 SZ19 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen. Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az évelı szántóföldi kultúrák kezelési elıírásai az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzésének figyelembe vételével kerültek összeállításra. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: - (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE3 (1) Érintett élıhelyek: T6 Kistáblás mozaikok Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: SZ01, SZ02, SZ03, SZ07, SZ09, SZ10, SZ12, SZ14, SZ16, SZ17, SZ18, SZ19, SZ20, SZ21, SZ22, SZ29, SZ30, SZ31, SZ32, SZ39, SZ40, SZ41, SZ42, SZ43, SZ44, SZ45, SZ46, SZ57, SZ58, SZ59, SZ60, SZ62, SZ64, Választható elıírások: SZ06, SZ08, SZ15, SZ23, SZ24, SZ25, SZ28, SZ36, SZ37, SZ38, SZ47, SZ48, SZ49, SZ50, SZ51, SZ54, SZ61, SZ01 SZ02 SZ03 SZ04 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le. Kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm-es tarlót kell hagyni. A betakarítást követı tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı. 9
SZ05 SZ07 SZ09 SZ10 SZ11 SZ12 SZ13 SZ14 SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ26 SZ27 SZ29 SZ30 SZ31 SZ32 SZ33 SZ34 SZ35 SZ39 Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 3 méter széles növényvédıszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A parcella szélein legalább 6 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása. Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 hektár. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben. Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyagutánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra. Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. 10
SZ40 SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ52 SZ53 SZ55 SZ56 SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ62 SZ63 SZ64 SZ65 SZ06 SZ08 SZ15 SZ23 SZ24 SZ25 SZ28 SZ36 SZ37 Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı. Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erıs gyomosodás esetén a talaj felsı 5 cm-ének eltávolítása csak az elsı magvetést megelızıen, a program elsı évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertızött, mert akkor tilos szántani. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetés nyár végén vagy ısszel történjen. Telepítés elıtt, valamint a program teljes ideje alatt mőtrágya és bárminemő szerves trágya alkalmazása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban illetve augusztus-szeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására. Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása illetve telepítése, amely ıshonos cserjékbıl vagy fákból álló sövény illetve fasor kell legyen; a táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen. Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı. A táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést, tilos. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. Szalma- vagy szénakazal maximális magassága 5 m lehet. Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban. 11
SZ38 SZ47 SZ48 SZ49 SZ50 SZ51 SZ54 SZ61 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra. Szántó vizes élıhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása, spontán felhagyással. Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen lehetséges. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az kistáblás mozaikok kezelési elıírásai az élıhelyek és a védett, valamint a veszélyeztetett fajok védelme, megırzésének figyelembe vételével kerültek összeállításra. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: - (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE4 (1) Érintett élıhelyek: B5 Nem zsombékoló magassásrétek Natura 2000 kódja/neve: (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY06, GY08, GY14, GY15, GY16, GY18, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY35, GY36, GY37, GY38, GY39, GY40, GY41, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. GY06 A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. GY15 Tőzpászták létesítése nem megengedett. GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY18 Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. GY28 A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. 12
A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY32 GY35 Minimum 0,1 ÁE/ha. GY36 Minimum 0,2 ÁE/ha. GY37 0,1-0,2 ÁE/ha. GY38 0,2-0,4 ÁE/ha. GY39 0,2-1,0 ÁE/ha. GY40 0,4-0,6 ÁE/ha. GY41 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. GY42 GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. GY55 GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY61 GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY70 Június 30 után. GY71 Július 15 után. GY72 Augusztus 1 után. GY73 Augusztus 10 után. GY74 Szeptember 1 után. GY75 Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv GY76 végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell GY80 elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása. GY88 GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY90 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY91 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY92 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY95 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül GY96 kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni 13
a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak GY98 fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. GY110 Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. GY113 Éllıhely rekonstrukció. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A magassásos élıhely és többek között a védett Hosszúlevelő veronika (Pseudolysimachion longifolium (L.) Opiz), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: - (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE5 (1) Érintett élıhelyek: D2 Kiszáradó kékperjés láprétek Natura 2000 kódja/neve: Kékperjés láprétek / 6410 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY39, GY41, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, 14
Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. GY05 Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. GY06 A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. GY09 Fogasolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY12 Gyepszellıztetés nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. GY15 Tőzpászták létesítése nem megengedett. GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. GY28 A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, GY31 valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY32 GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY39 0,2-1,0 ÁE/ha. GY41 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. GY42 GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. GY55 GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY61 GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY70 Június 30 után. GY71 Július 15 után. GY72 Augusztus 1 után. GY73 Augusztus 10 után. GY74 Szeptember 1 után. GY75 Október 1 után. 15
GY76 Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell GY80 elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása. GY88 GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY90 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY91 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY92 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY95 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül GY96 kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele GY98 tartozhatnak fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv GY99 javaslata alapján. GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 GY105 napon belül. Tisztítókaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15.-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı GY108 kaszálás és szárzúzás. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. GY110 Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl GY111 egyéb vegyszerhasználat tilos. GY112 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY25 A területen lévı cserjék irtása, és eltávolítása kötelezı. GY26 Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres GY27 irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs GY33 idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY104 Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. 16
GY113 Éllıhely rekonstrukció. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kékperjés láprétek foltok és a védett szibériai nıszirom (Iris sibirica L.), buglyos szegfő (Dianthus superbus L.), kockásliliom (Fritillaria meleagris L.), fehérmájvirág (Parnassia palustris L.), hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata (L.) Soó), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.), zanótboglárka (Maculinea nausithous Bergsträsser, 1779), vérfőboglárka (Maculinea teleius Bergsträsser, 1779), valamint az egyéb veszélyeztetett fajok védelme, megırzése érdekében. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: - (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: nem megengedett KE6 (1) Érintett élıhelyek: D34 Mocsárrétek Natura 2000 kódja/neve: Ártéri mocsárrétek / 6440 (2) Gazdálkodási jellegő kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY01, GY02, GY03, GY05, GY06, GY08, GY09, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY23, GY28, GY30, GY31, GY32, GY34, GY40, GY42, GY43, GY45, GY52, GY55, GY57, GY61, GY65, GY68, GY70, GY71, GY72, GY73, GY74, GY75, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY87, GY88, GY89, GY90, GY91, GY92, GY95, GY96, GY97, GY98, GY99, GY103, GY105, GY108, GY110, GY111, GY112, Választható elıírások: GY25, GY26, GY27, GY29, GY33, GY104, GY113, GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 Mőtrágyázás nem megengedett. GY05 Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. GY06 A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. GY09 Fogasolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY12 Gyepszellıztetés nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. GY15 Tőzpászták létesítése nem megengedett. GY16 A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. GY23 Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. GY28 A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése GY30 kötelezı. 17
GY31 GY32 A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY34 A terület túllegeltetése tilos. GY40 0,4-0,6 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. GY42 GY43 A legeltetés április 24 és október 31 között lehetséges. GY45 Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. GY52 Villanypásztor használat esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. GY55 GY57 Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. GY61 GY65 Szarvasmarhafélék. GY68 Lófélék (ló, szamár). GY70 Június 30 után. GY71 Július 15 után. GY72 Augusztus 1 után. GY73 Augusztus 10 után. GY74 Szeptember 1 után. GY75 Október 1 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv GY76 végrehajtása. GY79 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell GY80 elvégezni. GY81 Vadriasztó lánc használata kötelezı. GY83 Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 hektárt, vagy a terület 30 %-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell GY87 telni. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása. GY88 GY89 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY90 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY91 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY92 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY95 A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül GY96 kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, GY97 a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni a kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele GY98 tartozhatnak 18