Tárgyszavak: mobilmarketing; marketingkampány; reklámüzenet; fogyasztói szokások; internet; SMS; MMS.



Hasonló dokumentumok
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

A személyre szabás lehetőségei az internet és a mobiltelefon korában

Tárgyszavak: mobil marketing; marketing-mix; marketingkampány; vevőkapcsolatok ápolása.

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

Marketingkonferencia, Szeged, május

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

Kezdeményezı és nyitott üzleti döntéshozók

I. A Magyar Telekom Nyrt. nyilvánosan elérhető integrált GSM900/DCS1800/IMT-2000/UMTS mobil rádiótelefon szolgáltatása

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) június

Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra

Digital Connected Consumer március 30.

Társadalmi jellemzõk, Társadalmi jellemzõk, Központi Statisztikai Hivatal

UNILEVER ADATVÉDELMI ELVEK ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft.

HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

Tárgyszavak: internet; digitális termék; digitális tartalom; marketing-mix.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások

Rendszerterv. 1. Funkcionális terv Feladat leírása:

Az új médiumok és márkák hatása a fogyasztói magatartásra

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

Gazdaságos tarifa. Tisztelt Partnerünk,

Fő folyamatok és fogyasztói szokások Magyar Infokommunikációs Jelentés 2009

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

BUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK

Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés -

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztıbizottsága) tölti ki TÁJÉKOZTATÓ A SZERZİDÉS TELJESÍTÉSÉRİL

7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s. A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna

MEC - Regionális kutatás a többképernyős fogyasztásról

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida,

eopass Termék és szolgáltatás bemutató

Mobilizált kémia. Azaz: lehet-e az okostelefon a kémiatanítás hatékony eszköze?

DM Szenzor. Iparági statisztika február

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

Az e-marketing szerepe a marketing mai gyakorlatában

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez július. Budapest, augusztus

Az amerikai reklámipar kihasználja a média új lehetőségeit

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez szeptember. Budapest, november

Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON E-VILÁGI TRENDEK 7

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 187/5

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az évi I. törvény

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v

Ü G Y F É L T Á J É K O Z T A T Ó

A magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

VERSENYTANÁCS. végzést

Fiatalok Vas megyében

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés

WIP Internet kérdőív. A válaszadás önkéntes! 2004 szeptember. sorszám hó... nap... óra... perctől

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

Mire szolgál a Retarget?

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG VITAIRATRA

Elvándorlás Tények, tervek és attitűdök

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

Díjcsomag neve Hipernet Home S*

Tárgyszavak: vásárlói hűség; válságkezelés; vevőkapcsolat; CRM.

KUTATÁSI TERV OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN

Gondolkodj és gondoskodj! Mobiltartalmak biztonságosan

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

SZÁLLODAIPARI MUNKÁLTATÓK ÉS SZAKEMBEREK KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

Átírás:

GAZDASÁG Merre tart a mobilmarketing? Tárgyszavak: mobilmarketing; marketingkampány; reklámüzenet; fogyasztói szokások; internet; SMS; MMS. A mobilkereskedelem az üzleti tranzakciókat állítja az előtérbe, miközben a mobil CRM középpontjában a vevőkapcsolatok állnak. A hirdetés, a reklám, a szórakoztatás és a márkázás rendszerint csak egy-egy szempontot vesz figyelembe. A mobilmarketing több ennél. Magában foglalja a piaccal és az ügyfelekkel kapcsolatos összes tevékenységet. Ez a fajta megközelítés a mobilmarketing szélesebb körű felhasználási lehetőségeit tárja fel. A mobilmarketing-kampányok célcsoportjai A mobilmarketing (m-marketing) alkalmas a teljes stratégiai folyamat követésére és támogatására a piacra lépéstől a piac bővítéséig. A vevőközpontú egyedi jellemzők (Unique Selling Proposition) összegyűjtését éppúgy támogatja, mint a versenyelőny érvényesítését (Komparativer Konkurrenz-Vorteil). A mobilmarketing kedvezően hat a pozicionálásra a bűvös háromszögben, a vevő, a vállalat és a verseny alkotta térben. A célcsoportok leszűkítése fiatalokra és technikabarát felhasználókra éppoly helytelen, mint a fókuszálás, a koncentrálás rövid távú akciókra. Minden mobilhasználó beletartozik valamelyik célcsoportba és csaknem minden vállalat vagy ágazat kezdeményezhet kampányt a siker reményében. Egyes célcsoportok könnyebben elérhetők, mások nehezebben, megközelíthetetlen célcsoport azonban nincs. A kreatív, vevőorientált koncepció és az elérhető haszon ígérete megnyitja az utat bármely célcsoporthoz. Két súlyponti terület A mobilmarketing súlyponti területeit egyrészt a változó technikai keretfeltételek, másrészt a hasznot ígérő piacok határozzák meg. A két fő

befolyásoló erő a technológia toló- és a piac húzóereje (push and pull). A technológia viharos gyorsasággal fejlődik: az UMTS 1 megváltoztatja, kibővíti a felhasználási lehetőségeket és a piacot. A műszaki fejlődéssel a piac nem is tud mindig lépést tartani. A lehetőségek kihasználását késlelteti az eszközök lassabb penetrációja, a végkészülékek elterjedésének korlátozott üteme. A felhasználóknak is időre van szükségük, amíg a készülékek kezelését megtanulják. A műszaki fejlődés új piaci lehetőségeket nyit, és növeli az ajánlati nyomást (Angebotsdruck) ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására. A felhasználók megkedvelik az új technikát, ami növeli a keresletet bizonyos új szolgáltatások iránt. A mobilmarketing ebben a feszültségi térben, a piac és a technológia vonzásában helyezkedik el (1. ábra). A feladat az innovatív koncepciók megvalósítása, a felhasználók számára új lehetőségek feltárása. technológiai nyomás mobilmarketing piac húzóereje 1. ábra. A mobilmarketingre ható tényezők A siker receptje A kampányokban egész egyszerűen az üzemgazdasági szempontból releváns megoldásokat kell követni. A mobilmarketing sikerreceptje egyszerű: haszon > költségek. A képlet első pillantásra magától értetődőnek tűnik, de a megvalósítás összetettebb: két irányban követel erőfeszítést. A haszon növekedjen vagy a költségeket csökkentsük inkább? A haszon növelhető úgy, ha a mobilmarketing-kampány több szórakozást ígér, több információt kínál és mindezt az egyes célcsoportok igényeihez igazítja, olyan tartalmat közvetít, amely hasznot ígér és mindig az adott célcsoportra fókuszál. 1 UMTS = Universal Mobile Telecommunication System, kétirányú rádió-összeköttetésre alapozott vezeték nélküli adatkommunikáció.

Hogyan csökkenthetők a költségek? Az egyes költségtényezők, így pl. a kapcsolati költség, azaz az időráfordítás csökkentésével. A privát szféra védett övezet, amire a kampány során tekintettel kell lenni. Ennek indokolatlan megzavarása a kívánttal ellentétes hatással jár és a kampány kudarcához vezet. A megoldást a felhasználó előzetes beleegyezése (Permission Marketing) jelentheti. A költségek a felhasználók számára legyenek világosak és átláthatók, akárcsak a felhasznált kapcsolati időtartamadatok. A multimédiás (MMS) szolgáltatásoknál problémát jelenthet, ha a felhasználó saját maga állítja be (konfigurálja) a mobilját. Ha az üzenet a készüléken emiatt nem jelenik meg, az a küldő fél vesztesége, a célcsoport egy része ezáltal elérhetetlen marad. Az SMS biztosabban célba jut: jó példa arra, hogy a legsikeresebb szolgáltatás gyakran egyúttal a legegyszerűbb is. Online felmérés Az egyik németországi piackutató intézet (Insitut für Mobile Marketing e. V.) felmérésében reklámküldő vállalatok és reklámszakértők (ügynökségek, hálózati szolgáltatók, készülékgyártók, műszaki és tartalomszolgáltatók) vettek részt. A válaszadásra vállalkozóknak egy online megküldött, 21 kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteniük. A kérdések a 2004. június és 2005. január közötti időszakra vonatkoztak. A felmérés kezdeményezői a válaszokat e-mailben kérték. A visszaküldési arány a vállalatoknál 4,5%, a fogyasztói oldalon 4,2% volt. Összesen 64 válasz érkezett a reklámszakértőktől, 220 a vállalatoktól és 439 kitöltött kérdőív a felhasználóktól. Milyen eredményeket hozott a felmérés? Változó fogyasztói szokások A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a mobilmarketing felhasználási területét megnövelik a különféle multimédia alkalmazások. A megkérdezettek többsége már multimédiás mobiltelefont használ. 70%-uk korábban SMS-en (vállalati) reklámüzenetet, MMS-en viszont csak 15%-uk. Ez az arány a jövőben nyilvánvalóan nőni fog. Feltünő, hogy a reklámüzenetek címzettjeinek csak alig több mint a fele emlékezett arra, hogy melyik vállalat, intézmény vagy szervezet volt a feladó (2. ábra). A felhasználók körében a mobilreklámok elfogadottsági aránya 15%, megegyezik a többi médiareklám egyébként nem túl magas ked-

veltségi arányával. A mobilmarketing középpontjában nem mindig a szöveges üzenet, a verbális komponens áll. A részvételt a mobilmarketingkampányokban az egyes célcsoportoknál különböző szempontok indokolhatják. A 40+ célcsoport az átlagnál kisebb érdeklődést mutat, eltekintve az ingyenes információktól. Konkrétumokkal, az újdonságok erejével és árkedvezményekkel kelthető fel az érdeklődésük. SMS (n = 43) MMS (n = 27) több alkalommal 40% nem tudja 2% nem 28% 2-3 alkalommal 5% egyszer már 3% több alkalommal 7% nem tudja 2% 2-3 alkalommal 20% egyszer már 10% nem 83% 2. ábra SMS és MMS reklámüzenetek száma és gyakorisága A 30 39 évesek célcsoportját az ingyenesen letölthető csengőhangok motiválják a részvételre, nagyobb mértékben, mint a még fiatalabbakat, akik sok más szolgáltatót, sok olyan forrást is ismernek, ahonnan tetszés szerinti csengőhangokat tölthetnek le. Célcsoporttól függetlenül a legnagyobb érdeklődés az ingyenes információk iránt volt tapasztalható. Az igényelt információk gyakoriságát illetően változó a kép (3. ábra). A megkérdezettek több mint a fele hajlandó vállalati híreket fogadni, egyharmaduk azonban csak különleges esetekben. A megküldött üzenet valóban fontos információkat tartalmazzon, mert különben csak megzavarja a privát szférát. Valamilyen konkrét előnyt kell kínálni a fogyasztó számára. Az eddigi tapasztalatok szerint a férfiakat az akciók, beváltható utalványok, árengedmények és a különleges ajánlatok érdeklik, a hölgyeket pedig elsősorban a kedvezményes akciók helyszíne és elérhetősége.

naponta 1% hetente 3x 8% havonta többször 6% egyáltalán nem igényli 46% havonta 7% csak különleges indok alapján 32% 3. ábra Milyen gyakorisággal szeretne hírüzeneteket kapni? Vállalati szempontok Mennyire illeszthető a mobilmarketing a vállalati marketingstratégiába? Mértéke a vállalati információs rendszer kialakításától függ. A felmérés szerint a mobilmarketing mindössze a vállalatok 8%-ánál része a stratégiának, és alig 30%-a nyitott potenciálisan a mobilmarketing iránt. A vállalatvezetők körében elég nagy a tájékozatlanság, nem ismerik fel az akciókban rejlő előnyöket. A kampányok szervezőinek kell ezeket az akadályokat lebontaniuk. A leggyakoribb kifogás szerint a kampány nem éri el a kiválasztott célcsoportot, alacsony az akciók elfogadottsága, mert túl kevés tapasztalattal rendelkeznek a vállalatok a végrehajtásban. A marketingszakértők mindezek ellenére a kampányok előnyös hatásait emelik ki: javulhat a szolgáltató ismertsége, vásárlási igény (Impulskäufen) generálható és erősebbé válik a vevőkötődés. Összehasonlító elemzés A mobilmarketing-kampányokat a címzettek többsége eseti és csak rövid ideig ható akcióknak tartja. A kampányüzenet a mobil végkészülék-

re, mobiltelefonra és egyre gyakrabban intelligens kézi számítógépekre (PDA) érkezik, ami bővülő potenciált jelent. A technológiai fejlődés ajánlati nyomást generál, a vevőoldalon növeli a keresletet (Nachfragesog). Ez utóbbi annál erősebb, minél konkrétabb hasznot ígér a szolgáltatás igénybe vétele, az ajánlat elfogadása. A felmérés szerint a címzettek többsége nem ellenzi a kapcsolatfelvételt és elolvassa a mobilon megküldött üzleti ajánlatokat. A fogyasztók, vállalatok és szakértők válaszainak összehasonlításából levezethetők a véleménykülönbségek. Nem meglepő, hogy a marketingszakértők nagyobb érdeklődést mutatnak a felhasználási lehetőségek iránt. Érdekes viszont, hogy a fogyasztók érdeklődése erősebb, mint a vállalatoké (4. ábra). A reklámszakemberek a mobilmarketinget alkalmazó vállalatokat modernnek, innovatívnak és jövőorientáltnak tartják. Véleményük szerint a fogyasztókat leginkább a privát szféra megzavarása és egyes vállalatok agresszív fellépése ingerli. A megkérdezett vállalatvezetők fele és a marketingszakértők több mint 80%-a a mobilmarketing jövőjét kedvezően ítéli meg és magas növekedési potenciálra számít. nagyon érdekli nem érdekli 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,77 2,08 1,74 szakértők vállalatok fogyasztók 4. ábra A mobiltartalom- és hírszolgáltatás iránti érdeklődés mértéke

Mérleg és kitekintés A vállalatok érdekeltek a mobilmarketing-kampányok sikerében, azonban nem rendelkeznek elegendő információval. Ennek birtokában nőne az elfogadottság és javulna a jövőkép. A fogyasztók érdekeltsége is egyértelmű. Szakértők a mobilmarketing integrált, más médiákkal közös alkalmazását javasolják. A görcsös erőlködés azonban értelmetlen, nincs szükség totális alkalmazásokra (Killer-Applikationen) és arra sem, hogy minden funkciót belezsúfoljanak a mobiltelefonba. A technológia korlátainak ismeretében kell a mobil előnyös oldalait még jobban kihasználni a fogyasztók hasznára is. Németországi trendek Az e-vásárlók ( eshopper ) száma Németországban az elmúlt évben újabb kétmillióval nőtt és elérte a 25,2 milliót. A 14 69 év közöttiek fele vásárolt már életében legalább egyszer az interneten. Az Engima GfK piackutató intézet több mint ezer interjú alapján készített felmérése szerint azonban a piac a vártnál lassabban növekszik. A legnagyobb ütemben 2004-ben a gyógyszerértékesítés nőtt, ugyanis az év elején módosították a németországi betegbiztosítási rendszert (GMG), és újraszabályozták az online patikák működését. A másik dinamikusan bővülő ágazat az idegenforgalom, ahol 2004-ben 42%-kal nőtt és elérte a 2,6 milliót azoknak az internethasználóknak a száma, akik online rendeltek meg idegenforgalmi szolgáltatást, kötöttek le utazási csomagokat. A fogyasztók a biztonságot igénylik A legkedveltebb online bevásárlóhelyek az ebay és az Amazon. A vevők számára a legnagyobb problémát a fizetési mód bizonytalansága jelenti, annak ellenére, hogy a legújabb fizetési technikák egyáltalán nem kockázatosak. Ismerni kell az e-vásárlás szabályait és a biztonság érdekében azokat be is kell tartani. A biztonsági szabványok tökéletesítése és a széles sávú adatforgalom az online vásárlók számának további növekedéséhez vezet. Németországban 2005 első félévében a széles sávú (DSL) hozzáféréssel rendelkező felhasználók száma elérte a 7,5 milliót. Erősödik az árverseny, a DSL-szolgáltatás havi bérleti díja ma már kevesebb mint tíz euró.

A legtöbb felhasználó arra számít, hogy az internet-hozzáférés néhány éven belül (de legkésőbb 2010-re) ingyenessé válik. Az igénylista második helyén az ingyenes telefonhasználat, a harmadikon az internetről letölthető tv-programok állnak. Az internetközösségekhez (community) tartozók létszáma egyre bővül. A németek 55%-a számít rendszeres internethasználónak, 39% elutasító vagy közömbös, elsősorban az idősebb korosztály tagjai. Reklámok az interneten Az internet mint reklámhordozó médium jelentősége egyre nő, elsősorban a 15-24 éves korosztály körében. Az európai szakmai szövetség (EIAA) felmérése szerint a német fiatalok médiahasználatában egyértelműen az internet vezet. A fiatalok az internetet leggyakrabban kommunikációra (levelezésre és chatelésre) és böngészésre (szörfözésre) használják. Igen jelentős azok részaránya is, akik zeneszámokat töltenek le vagy számítógépes játékokban vesznek részt. A 15-24 évesek 40%-a legalább egyszer egy héten felkeres egy játékportált vagy egy játékprogramokat tartalmazó weblapot. Ha a hirdetők ezt a célcsoportot akarják megszólítani, reklámköltség-struktúrájukat módosítaniuk, az online reklámok részarányát növelniük kell. Az internethasználók számára a mobilon kezdeményezett vásárlás ideje még nem érkezett el. A lehetőséget vonzónak tartja az internetezők 30%-a, a többség szerint azonban a mobiltelefon elsősorban kommunikációs és nem bevásárló eszköz. A német lakosság 90%-a rendelkezik (legalább egy) mobiltelefonnal, csaknem 75 millió lakos, akik évente 21 milliárd SMS-t küldenek el és 38 milliárd perc beszélgetési időt használnak fel. A mobiltelefonok száma ma már meghaladja a vezetékes telefonokét. A legnagyobb hirdetők, mint pl. a BMW, a McDonald s, a L Oreal vagy a Unilever még csak költségvetésük töredékét fordítják mobilmarketing-akciókra, de a tendencia egyértelműen növekvő. A hirdetők egyre inkább felismerik az új, interaktív médium előnyeit. A reklámkiadások növekedési üteme eléri a 30%-ot, a mobilmarketingre fordított összeg az évi 50 millió eurót. Németországban a fogyasztási javak előállítóinak 11%-a, a reklámügynökségek 20%-a van jelen ebben az üzletágban. A vállalatok 65%-a tervezi költségvetésében a mobilmarketing részarányának növelését. A folyamatot fékezi, hogy nem állnak rendelkezésre adatok az eddigi akciók (mobilmarketing-kampányok) eredményességéről. A felnövekvő új generációk körében egyre népsze-

rűbbek a multimédiás mobiltelefonok. Fokozatosan kialakul a mobilmarketing-kampányok infrastruktúrája. A mobil internet kezdetei A német T-Mobile 2005 júliusától kínálja az ún. web -n-walk mobilt, amely egyszerűen és könnyen használható internetelérésre. A weboldalak betöltődési ideje összevethető (hasonló gyorsaságú) az otthoni PCkével. Havi 30 MB adatmennyiségig a költség mindössze tíz euró. A böngészés a Google keresőgépről indítható. Jelenleg négyféle web -n - walk mobiltelefon kapható, de 2006-ra a T-Mobil már tízféle készüléket kínál majd a különböző árkategóriákban. Öt éven belül ezek a készülékek válnak uralkodóvá a piacon. Irodalom: Összeállította: Nagy Gábor Ádám [1] Schengber, R.: Killer-Applikation Mobile Marketing. = Marketing Journal, 38. k. 3. sz. 2005. p. 30 34. [2] Bühler, K.; Beiert, W. stb. : Welche Chancen hat das Mobile Marketing? = Marketing Journal, 38. k. 3. sz. 2005. p. 30 34.