A SERTÉSHÚS-, BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK (KPSZ) ÉRTÉKELÉSE Mezőgazdasági Főigazgatóság 30-CE-0009330/00-42. sz. szerződés Összefoglaló Tojáságazat Benyújtotta: Agra CEAS Consulting 2005. november Árjelentési rendszer Az értékelés azt vizsgálta, hogy a Bizottságnak jelentett árak, amelyek a tojásra vonatkozó közösségi referenciaárat képezik, mennyiben felelnek meg a csomagolók árainak, továbbá hogy a referenciaárak mennyiben tükrözik a piaci tendenciákat, és hogy ezek az adatok mennyire összehasonlíthatóak az egyes tagállamok között. Az ágazati felmérésekből az derült ki, hogy a legtöbb tagállamban a Bizottságnak jelentett árak nem reprezentálják teljes mértékben az ágazatban végbemenő ügyleteket. Ez részben annak tudható be, hogy a bejelentett árak nem fedik le az összes termelőrendszert. Ezzel együtt a legtöbb tagállamban úgy vélik, hogy a bejelentett ár hitelesen képviseli az általános ártendenciákat, még akkor is, ha az abszolút ár hitelessége megkérdőjelezhető. Ez arra enged következtetni, hogy bár a bejelentett ár nem teljesen reprezentatív, mégis gyakran tekintik úgy, hogy összhangban áll a tényleges árakkal, más szóval, a bejelentett ár mértékét tekintve eltérhet az általában kapott áraktól, de kölcsönös kapcsolatban állnak egymással és a sorok együtt mozognak. Ez arra utal, hogy a sorok alkalmasak az ágazat általános tendenciáinak értékeléséhez. Az árak tagállamok közötti összehasonlíthatósága tekintetében az érdekeltek némi kétkedést mutatnak a bejelentett ár összehasonlíthatóságának mértékét illetően. Világos azonban, hogy bizonyos uniós piacok nagyon erős kapcsolatban állnak egymással, és hogy ezeken a piacokon az árak alakulása összehasonlítható. Az árjelentési rendszerről ezért elmondható, hogy a piacfigyelés és a piacszervezés területén eredményes, azonban megállapítást nyert, hogy: Figyelembe véve a változó ágazati struktúrát, fontos gondoskodni a begyűjtött adatok piaci reprezentativitásának rendszeres kiigazításáról és karbantartásáról az árjelentési rendszer alapját képező piaci minta kellő nagyságának biztosításával, pl. a lefedett termelési rendszerek kiterjesztése útján. Nagyobb erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a tagállamok áradatainak összehasonlíthatóságát azáltal, hogy a számítások kiigazításával csökkentik a tagállamok közötti eltéréseket, ami által csökkennek a különbségek a tekintetben is, hogy mit mérnek az egyes országokban. Export-visszatérítések
Ennek az eszköznek az alkalmazását vizsgáló visszatekintő elemzések eredményei alapján kijelenthető, hogy azáltal, hogy elősegítette a ciklusok ellensúlyozását és ezzel a KPSZ céljainak megfelelően a piac stabilizálását is, a piaci egyensúlyhiányok elleni fellépés hatékony eszközének bizonyult. A modellezési eredmények 1 alapján azonban kimutatták, hogy az eszközt kísérő holtsúlyhatás 2 aránylag magas. A visszatekintő elemzések és a felmérések arra utalnak, hogy a tojástermékek esetében a visszatérítést egy olyan termék (tojásalbumin) harmadik ország piacán való jelenlétének fenntartására fordították, amelyből ez EU-ban folyamatosan többlet keletkezik. Importvámok Az értékelésben felhasznált minden eszköz alátámasztotta azt a tényt, hogy az importvédelem fenntartása a héjas tojás és a tojástermékek termelése jelentős részének fenntartása szempontjából kulcsfontosságú az EU-ban, mivel az ilyen jellegű intézkedések hiányában a termelés jelentős részének helyét az import foglalná el. Meg kell jegyezni, hogy a modellezési eredmények 3 is arra utaltak, hogy ha nagyobb liberalizálás felé történik elmozdulás (azaz csökkennek az importvámok), az árak csökkenésével nő a fogyasztói jólét. Általános piaci hatás A legfontosabb piactámogatási eszközök, az export-visszatérítések és az importvámok által az ágazat piaci egyensúlyára és áraira gyakorolt együttes hatást alapvetően a kontrafaktuális tényezők három különböző időszakban történő modellezésével értékeltük. Az eredmények 4 arra utalnak, hogy ezen eszközök együttes hatására ahhoz képest, ahogy különben alakultak volna jelentősen emelkedtek az EU tojáságazatának árai (1990 92-ben 20,2%-kal, 1995 97- ben 13,3%-kal, 2000 02-ben pedig 6,2%-kal). Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az importvámok sokkal fontosabbak, mint az export-visszatérítések, mivel úgy tűnik, a vámok ténylegesen elejét tudják venni annak, hogy az EU-termelés jelentős részét kiszorítsa az import, míg az export-visszatérítések csak aránylag kisebb volumeneket érintenek. Az értékelés eredményei arra utaltak, hogy a KPSZ-eszközök használatának hatására jelentősen nőtt a termelés ahhoz képest, ahogy különben alakult volna, és ezzel jelentős visszacsatolási kapcsolat (azaz, ez a termelés magasabb export-visszatérítéseket igényel) keletkezésére nyílt alkalom. Megállapították azonban, hogy amikor a vámokat az Uruguayi Forduló mezőgazdasági megállapodásának (URAA) megfelelően csökkentették, ez a lehetőség is csökkent. Az EU forgalmazási előírásainak megfelelően értékesített termékek arányát nem lehetett meghatározni, de ezek a szabványok a priori fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy az alapvető minőségi előírásokat betartsák. Azt is kimutatták, hogy ezen a területen az ágazat arra irányuló erőfeszítései, hogy az ár és a minőség tekintetében megfeleljen a fogyasztók igényeinek, valószínűleg ugyanolyan fontosak vagy fontosabbak, mint ezek az előírások. A jövedelemszint és annak alakulása 1 Lásd az 1. lábjegyzetet és a 3. függeléket. 2 Lásd a 4. függelék 2. lábjegyzetét és A1 táblázatát. 3 Lásd az 1. lábjegyzetet és a 3. függeléket. 4 Lásd az 1. lábjegyzetet és a 3. függeléket.
Bizonyítottnak tűnik, hogy a KPSZ intézkedései, és különösen az importvámok, jelentős hatás gyakoroltak az ágazat termelőinek jövedelmére, és ezáltal hozzájárultak egyrészt annak a célnak megvalósításához, amely tisztességes életszínvonalat kíván biztosítani a gazdáknak, másrészt a piacok stabilizációjához is. A modellezés eredményei 5 alapján feltételezhető, hogy a fennálló határvédelmi intézkedéseknek köszönhetően, az árak, a termelés és így a bevételek is magasabb szintet értek el, mint egyébként elérhettek volna. Termelési költségek A tojóágazatra vonatkozó elsődleges és másodlagos adatok hiánya miatt részben azért, mert az ilyen típusú kereskedelmi adatok kényesnek számítanak azokban a tagállamokban, amelyekben jelentős az ágazat vertikális integrációja nehéznek bizonyult mennyiségileg meghatározni a KPSZ-eszközök tojástermelésre gyakorolt hatását. Az érintett időszakban a takarmányköltségek a tojás termelési költségeinek fő eleme is csökkentek a gabona intervenciós árainak KAP-reform által előidézett csökkenése (ami a takarmány jelentőségét is csökkentette a tojás teljes termelési költségének elemei között) következtében, és több mint ellensúlyozták a takarmányköltségek abból eredő növekedését, amelyeket a takarmányokról szóló közösségi jogszabályok változásai idéztek elő. A gabona intervenciós árának a KAP-reform révén bekövetkező csökkenése által a baromfitáp költségeire gyakorolt pozitív hatásokhoz viszonyítva a trágya ártalmatlanítására, a kibocsátáscsökkentésre, az állatjólétre és állategészségügyre irányuló politikák változásainak egyedi hatásai bár költségeket jelentettek a termelőknek összességében viszonylag csekély volt. Azaz az e politikák költségekre gyakorolt hatása az egyes tagállamokon belül és a tagállamok között is jelentősen eltértek. Mindent figyelembe véve a tények tehát nem azt mutatják, hogy a KPSZ és az első pillér alá tartozó egyéb intézkedések átfogó hatása az ágazatra negatív hatással lett volna a termelési költségekre, bár azt a következtetést sem lehetett levonni, hogy az átfogó hatás ténylegesen pozitív lett volna. Bár a KPSZ-nek nem feladata a más szabályozási intézkedés eredményeként felmerült termelési költségekkel foglalkozni, és ezért itt nincs is szükséges semmilyen intézkedésre, azonban azáltal, hogy a KPSZ-eszközök alkalmazásával a jövedelmek magasabbak voltak, mint ami az alkalmazásuk nélkül elérhető lett volna, ezek az eszközök segítséget nyújtottak az ágazatnak e költségek felszívásában. Vidékfejlesztés és környezetvédelem A tojáspiac közös szervezése az elsődleges határvédelmi intézkedések (importvámok és export-visszatérítések) révén hozzájárult a kedvező piaci körülményeket kialakításához és ezzel némi 6 ösztönzést nyújtott a termelésnek. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy ha a KPSZ gyakorolt is valamilyen hatást a fontosabb tojástermelő régiók vidékfejlesztésére és környezetére, az valószínűleg csekély mértékű és közvetett volt. 5 Lásd az 1. lábjegyzetet és a 3. függeléket 6 A KPSZ kis mértékű, közvetlen hatást gyakorolt az árra és a termelésre. A CAPSIM-szimuláció alapján az árak kb. 11,6%-kal, a termelés pedig kb. 9,5%-kal nőtt a KPSZ-intézkedések eredményeként.
A sertéshús- és a baromfihús-ágazathoz hasonlóan a termelés regionális eloszlásának 7 és koncentrációjának 8 jelenlegi formái a tojáságazatban már a KPSZ bevezetése előtt is fennálltak és főként több gazdasági, földrajzi és történelmi tényező mint a takarmánytermelő központok, a tengeri kikötők és a nagykereskedelmi piac főbb árusítóhelyeinek közelsége kölcsönhatására jöttek létre. Ezért, ha a KPSZ-nek volt is bármilyen hatása, az minden bizonnyal (a termelésre gyakorolt becsült hatás következtében) csekély mértékű és közvetett volt. Az értékelési időszak alatt a tojáságazat jelentős strukturális változáson ment keresztül a gazdaságok száma és mérete tekintetében: csökkent a gazdaságok száma, nőtt az egy gazdaságban tartott tojók száma, a hektáronkénti tojószám szintén emelkedett. Kimutatták, hogy e strukturális változás elsődleges kiváltói maguk a termelők voltak, akik a versenyképesség megtartása vagy növelése érdekében élni kívántak a méretgazdaságosság előnyeivel. Ismételten, ha a KPSZ-nek volt is bármilyen hatása, az minden bizonnyal (a termelésre gyakorolt becsült hatás következtében) csekély mértékű és nagyrészt közvetett volt, mivel a termelésnek a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználása céljából történő bővítésére irányuló döntéseket a piaci tendenciák és a versenyképesség, és így azok az előnyös piaci körülmények is befolyásolják, amelyek létrehozását a KPSZ is segítette. A KPSZ bármilyen hatása a mezőgazdasági üzemek szakosodására, az ágazat és a beszállító és továbbfeldolgozó iparágak viszonyára (kimutatták, hogy a tojáságazat vertikálisan integrált), valamint a hozzáadott érték és a munkahelyteremtés szempontjából az ágazat gazdasági jelentőségére valószínűleg szintén (a termelésre gyakorolt becsült hatás következtében) csekély mértékű és közvetett lesz, mivel a vertikális integrációt és a termelésnek a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználása céljából történő bővítésére irányuló döntéseket a piaci tendenciák és a versenyképesség, és így a KPSZ által létrehozott előnyös körülmények is befolyásolják. Következésképpen, miközben az értékelési időszak alatt az intenzív tojástermelő rendszerek terjedése jelentős negatív hatást gyakorolt a víz, a levegő és a termőföld minőségére, valamint a tájképre, ha a KPSZ-nek volt is bármilyen hatása, az minden bizonnyal (a termelésre gyakorolt becsült hatás következtében) csekély mértékű és közvetett volt. Átfogó jellegű hatások Az érdekeltek körében végzett felmérések azt mutatják, hogy az export-visszatértések a Szerződés I. mellékletében fel nem sorolt (non-annex 1) feldolgozott termékek alágazatában különösen fontosak voltak az EU pozíciójának Japán legnagyobb exportpiacán való fenntartásához. Általánosságban a modellezési eredmények és az érdekeltek körében végzett felmérések arra utalnak, hogy az export-visszatérítések és az importvámok együttes hatására az értékelési időszak alatt az EU pozíciója potenciális nettó importőrből nettó exportőrré változott. Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy más tényezők pl. az árfolyamok, a szállítási költségek, a versenyben részt vevő országok import- és exportpolitikája stb. szintén jelentős hatást gyakorolnak az EU versenypozíciójára a belső és a külső piacon. Az export-visszatérítések és az importvámok általános jólétre gyakorolt hatását a CAPSIMmodell segítségével becsültük meg. A nettó eredmények azt mutatják, hogy amíg aránylag alacsony kiadással aránylag jelentős termelői bevételre lehetet szert tenni, az adófizetők és a 7 A tojókat tartó gazdaságok száma meghatározott földrajzi régiónként. 8 A tojókat tartó gazdaságok térbeli eloszlása meghatározott földrajzi régiónként.
fogyasztók befizetései meghaladták a termelői nyereségeket, ami arra utal, hogy az intézkedés nem hatékony. Az egyéb közösségi politikával való összefüggést illetően kimutatták, hogy a KPSZ alapvetően nem idéz elő olyan jelentősebb kedvezőtlen környezeti és jóléti hatásokat, amelyek a különböző gazdasági, történelmi és földrajzi tényező által gerjesztett hosszú távú tendenciák eredményeképpen a termelés fokozódó koncentrációja és növekedése miatt következtek be.