Osztályozó vizsga témakörei az AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE, ELEMZÉSE 314/2.0/0001-06. tantárgyhoz. 2013/2014. tanév



Hasonló dokumentumok
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET. KÖVETELMÉNYMODUL Marketing

AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI, SZERVEZÉSI FELADATOK

SOPRONI SZC FÁY ANDRÁS KÖZGAZDASÁGI, ÜZLETI ÉS POSTAI SZAKGIMNÁZIUMA Osztályozóvizsga tematikák kereskedelem szakközépiskolai ágazat

A azonosító számú Gazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Szakmai számítások tantárgy

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KERESKEDELEM ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem

KERESKEDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK FELADATLAP

A KÉSZLETNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK 6. TÉTEL

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor

5. A költségek elemzése 5.1. Költségelemzés abszolút adatokkal

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

Elméleti feladatok gyakorlás a munkaforma szerint. 1. Adminisztráció: 2 perc 2. Ismétlés: 20 perc

A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag helyes megoldásokat is el kell fogadni.

KERESKEDELEMI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK FELADATLAP

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

7. A létszám- és bérgazdálkodás

A beszerzésre vonatkozó hosszú távú döntések

Készletek: Készletek jellemzői: 1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen található

Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő

Leltár: Leltározás: Leltározás részei:

6. A kereskedelmi készletek elszámoltatása, az értékesítés elszámoltatása 46. Összefoglaló feladatok 48.

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

b) Állapítsa meg a raktár leltáreredményét a következő adatok alapján, értékelje a kapott eredményt!

Eredmény és eredménykimutatás

Tevékenység költségei

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

26. Az R. Melléklete a KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezet címét követően a következő szöveggel egészül ki:

Vendéglátó üzletek elszámoltatása: A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történik: RAKTÁR elszámoltatása

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KERESKEDELEM ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Eseményrögzítő Fényképész és fotótermékkereskedő Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

POSTAFORGALMI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni:

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái

Éves beszámoló összeállítása és elemzés

NYK + KN = ZK + KCS. 1. Leltárfelvétel. Leltározással kapcsolatos döntések:

KERESKEDELEM ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni.

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.

Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő. kereskedő

Tábla, Projektorral kivetített tananyag. Az óra menete. 1. Mikor eredményes egy vállalkozás készletgazdálkodása?

Pincér Pincér

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELEM ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Budapest, Pauler utca

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel /2014. I. félév

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel /2014. I. félév

Pincér Pincér

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

12. ÉVFOLYAM KÖZGAZDASÁGI ÁGAZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ ÁLTALÁNOS STATISZTIKA TANTÁRGY Osztályozó-, javítóvizsga követelményei

6. Elszámoltatás, leltár felelősség

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

KERESKEDELEM ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KERESKEDELEM ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni. A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30%.

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve

Pénzügyi számvitel VII. előadás. Kötelezettségek

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, május 29.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

A beszerzés rövid távú céljai és megvalósításuk módszerei

A 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

SZÁMVITELI ALAPISMERETEK HELYI TANTERVE. Emelt szintű érettségire felkészítő képzés évfolyam. 2-3 óra 2016.

Európai Uniós üzleti

1. feladat Összesen: 30 pont Aláhúzással jelölje a mondat helyesnek tartott befejező részét! 16 pont

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR

Foglalkozási napló. Postai üzleti ügyintéző

2. előadás. Viszonyszámok típusai

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Költségelszámolás II.

KERESKEDELEM ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Pincér Pincér

Az erdőgazdák gazdasági helyzete és teljesítménye az APEH adatai alapján. Prof. Dr. Lett Béla

Vendéglős Vendéglős

KERESKEDELEM ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft Törökbálint, Ady Endre utca 5.

KERESKEDELEM ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

Záróvizsga témakörök a kereskedelem szakirányos üzleti szakoktatók záróvizsgájára

Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2.

KERESKEDELEM ISMERETEK

I. RÉSZ / 3. FEJEZET VÁSÁROLT KÉSZLETEK

Foglalkozási napló. Kereskedő

Átírás:

Osztályozó vizsga témakörei az AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE, ELEMZÉSE 314/2.0/0001-06 tantárgyhoz 2013/2014. tanév Osztály: 1/13. K. Szaktanár: Tőzsérné Illés Mária

A témakör megnevezése STATISZTIKAI ELEMZÉSI MÓDSZEREK Statisztikai alapfogalmak. A statisztika fogalma, tárgya. A statisztikai munka szakaszai. Alapfogalmak: statisztikai sokaság, megfigyelési egység, számbavételi egység, a statisztikai adat- és mutatószám. A gazdasági elemzés alapvető módszerei: viszonyszámok. A viszonyszámokról általában: értelmezése, kiszámítása, alkalmazásának formai követelményei. A dinamikus viszonyszám fogalma, értelmezése, kiszámítása, alkalmazásának területei. A dinamikus viszonyszám fajtái: a bázis- és lánc viszonyszámok értelmezése, kiszámításuk, alkalmazásuk feltételei az elemzésben. Összefüggés a bázis- és lánc viszonyszámok között. A tervelemző viszonyszámok, alkalmazásuk jelentősége. A tervfeladat viszonyszám értelmezése, kiszámítása. A tervteljesítési viszonyszám értelmezése, kiszámítása. Összefüggés a Vd, a Vtf és a Vtt között. A megoszlási viszonyszám értelmezése, kiszámítása. A kereskedelemben leggyakrabban alkalmazott intenzitási viszonyszámok értelmezése, kiszámítása: leterheltségi-, minőségi- és az alapterület kihasználási mutatók, színvonal-mutatók. A FORGALOM ELEMZÉSE A forgalom értelmezése, az árbevétel meghatározása. A forgalom időbeli változásának elemzése dinamikus viszonyszámokkal. A forgalom időbeli változásának elemzése bázis- és lánc viszonyszámokkal. A forgalom elemzése tervelemző viszonyszámokkal: tervezés, teljesítés. A forgalom nagyságának, szerkezetének elemzése megoszlási viszonyszámok alkalmazásával. A KÉSZLETELEMZÉS A készletgazdálkodás fogalma, jelentősége, területei. A készletezés. A készletezéssel kapcsolatos alapfogalmak: a készlet, a készletek csoportosítás. A nyitókészlet, a zárókészlet, az átlagkészlet értelmezése, kiszámításuk (áruforgalmi mérlegsor összefüggése, átlagszámítás) A készletgazdálkodás megítélése a forgási sebesség mutatói alapján. A forgási sebesség értelmezése. A forgási sebesség mutatói: a fordulatokés a forgási napok értelmezése, kiszámítása. Az áruforgalmi mérlegsor értelmezése, alap-összefüggése, alkalmazásának jelentősége a készletezés tervezésében. Az áruforgalmi mérlegsor alkalmazása a készletelemzésben. A készletvonzat értelmezése, kiszámítása. A forgási sebesség időbeli változásának vizsgálata. A fordulatok (egyenes intenzitási viszonyszám) dinamikája, tervfeladata, tervteljesítése.

A forgási napok (fordított intenzitási viszonyszám) dinamikája, tervfeladata, tervteljesítése. Mintafeladatok. A leltáreredmény: értelmezése, megállapításának lépései. A leltár szerinti készlet. A könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) készlet értelmezése. A könyv szerinti készlet megállapításának módja, eszköze. A statisztikai mérleg összefüggése. A készletnövekedés és a készletcsökkenés lehetséges esetei. A leltáreredmény állapotai: egyező, hiány, többlet._kiszámításuk. A nyers hiány és a tényleges hiány megállapítása. A forgalmazási veszteség (megengedett hiány) értelmezése, kiszámítása, jelentősége a leltáreredmény megállapításánál. A forgalmazási veszteség %-a mutató értelmezése, kiszámításának összefüggése, megállapítása a kereskedelmi egységekben. 30 ÓRA KÖLTSÉGELEMZÉS A költség fogalma, csoportosításának szempontjai. Költségcsoportok. A költségek csoportosítása megjelenési formájuk szerint: a költségnemek (anyagi- és anyagi jellegű költségek, bér- és bér jellegű költségek, értékcsökkenési leírás). Az egyes költségnemek tartalma. A költségek csoportosítása összetételük (egyszerű- és összetett ktg.-ek) és elszámolhatósági módjuk (közvetlen- és közvetett ktg-ek) szerint. A költségek csoportosítása a forgalom változásához való igazodás szerint. Az állandó(fix) költség fogalma, tipikus példák. A változó költségek fogalma, csoportosításuk: a lineáris (proporcionális)-, a progresszív- és a degresszív költségek. A költségvonzat értelmezése, a mutató kiszámítása. A változó költségek és a költségvonzat kapcsolata. A változó költségek fajtáinak megállapítása a költségvonzat (költségreagálási együttható, költségrugalmassági mutató) értéke alapján. Mintafeladatok. Költségelemzés abszolút adatokkal: dinamika, tervfeladat, tervteljesítés, megoszlás alkalmazása a költségelemzésben. Költségelemzés relatív mutatókkal. A költségszínvonal értelmezése, kiszámítása, alkalmazása a költségelemzésben. A költségszínvonal változásának mértéke és üteme. Mintafeladatok. A LÉTSZÁM- ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS ELEMZÉSE A létszámgazdálkodás fogalma, területei. A létszámgazdálkodás alapfogalmainak értelmezése: az átlagos állományi- és dolgozó létszám, a belépők és kilépők száma, a váltás fogalma. Mintafeladatok a megfelelő létszám meghatározására. A létszámgazdálkodás elemzésének mutatószámai. Az átlagos állományi létszám, a munkaerő-hullámzás, a termelékenység mutatók értelmezése, kiszámítása. Mintafeladatok. A létszámhatékonysági mutatók értelmezése. A létszámkihasználtsági-, a leterheltségi mutatók, a minőségi együttható értelmezése, kiszámításuk. A mutatók alkalmazása a létszámelemzésben.

A bérgazdálkodással kapcsolatos alapfogalmak. A munkabér fogalma, a kifizetett bér összetétele (törzsbér, prémium, jutalom, bérpótlék, kiegészítő fizetés, jutalék, egyéb bér). Bérezési formák jellemzői: a teljesítménybér és az időbér. A kereskedelemben alkalmazható bérezési formák (időbér, jutalékos rendszer, tiszta jutalékos rendszer, az alapbérrel kombinált jutalékos rendszer). A jutalék fogalma, értelmezése, meghatározása. A jutalékkulcs értelmezése, kiszámítása. Mintafeladatok. A bérgazdálkodás mutatói: átlagbér, bérhányad értelmezése, kiszámításuk. Mintafeladatok. A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGE Az eredmény keletkezésének folyamata. Az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái (összköltségeljárással és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás). Az eredményt meghatározó tényezők:hozamok és ráfordítások. Az eredményt meghatározó hozamok Az eredményt befolyásoló ráfordítások Az eredménykimutatás összetétele, eredményszintek:üzemi-üzleti tevékenység eredménye, pénzügyi műveletek eredménye, szokásos vállalkozói eredmény, rendkívüli eredmény, adózás előtti eredmény, adózott eredmény, mérleg szerinti eredmény). Az eredméynkimutatás fajtái: összköltség eljárással, forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás felépítése, a közöttük lévő különbség. Az összköltségeljárással készülő eredménykimutatás felépítése. A kereskedelmi vállalkozások üzemi-üzleti eredménye. Az üzemi-üzleti eredmény felépítése, nagyságát befolyásoló tényezők. Az értékesítés nettó árbevételének és az egyéb bevételek tartalma. Az üzemi-üzleti eredmény felépítése, nagyságát befolyásoló tényezők. A felmerülő ráfordítások (költségnemek) tartalma: anyagi jellegű- és személyi jellegű ráfordítások összetétele, tartalma. Az értékcsökkenési leírás értelmezése. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás közötti különbség. A pénzügyi müveletek eredménye: a pénzügyi műveletek hozamai és ráfordításai. A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak tartalma, összetétele. A szokásos vállalkozói eredmény. A rendkívüli eredmény: hozamok és ráfordítások. A térítés nélkül átvett-, és átadott eszközök értékének számbavétele. Az adózás előtti eredmény megállapítása. Az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti különbség. Adóalapot növelő- és csökkentő tételek lehetséges esetei. A társasági adó megállapítása: mértéke, alapja, kiszámítása. Az adózott eredmény megállapítása. Az osztalék. A mérleg szerinti eredmény megállapítása.

A kereskedelmi vállalkozások alaptevékenységéből (áruértékesítés) származó eredmény. A jövedelmezőségi kimutatás (jövedelmezőségi tábla) tartalma, felépítése. Az eredményt meghatározó tényezők: nettó árbevétel, ELÁBÉ, árrés, forgalmazási költség. A jövedelmezőségi kimutatásban szereplő színvonal-mutatók értelmezése, kiszámításuk, a közöttük lévő összefüggések. AZ ADÓZTATÁS Az adó, az adózás fogalma. Az adók és járulékok, egyéb közterhek társadalmi, gazdasági szerepe. Adókötelezettség. Az adóztatás általános jellemzői, funkciói, alapelvei. A közterhek. A közterhek fajtái: a közteher viselésének célja, felhasználása szerint (adó, járulék, vám, illeték) A közterhek. A közterhek fajtái: a közterhek felhasználásának jogosultsága szerint (központi költségvetés bevétele, helyi önkormányzat bevétele, központi költségvetés és a helyi önkormányzat osztozik a bevételen) Az adók csoportosítása az adóteher viselése szerint : a közvetlen (egyenes) adó és a közvetett adó. Az adók csoportosítása az adó tárgya szerint. A fogyasztáshoz-,a jövedelemszerzéshez- és a vagyonhoz kapcsolódó adók jellemzői. A kereskedelmi vállalkozásokat érintő főbb adónemek: fogyasztáshoz kapcsolódó adók. Az ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki adó. Az ÁFA jellemzői, adómentesség alkalmazási módjai (levonási joggal, levonási jog nélkül). Az ÁFA-fizetési kötelezettség, az ÁFA bevallása, a pénzügyi rendezés módja. A fogyasztáshoz kapcsolódó további adók, a jövedéki adó és a fogyasztási adó jellemzői. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok. A munkáltatók és a munkavállalók közterhei. A munkáltatót terhelő foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, hozzájárulások fajtái, felhasználásuk, mértékük, kiszámításuk alapja. A szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás. ÁRUFORGALOM TERVEZÉSE- A BESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK AZ ÁRUFORGALOM FOLYAMATÁBAN Az áruforgalmi folyamat értelmezése, szakaszai: Beszerzés, Készletezés, Értékesítés A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában. A beszerzendő áruk mennyiségének, összetételének és választékának kialakítása. A beszerzendő mennyiséget, összetételt, választékot befolyásoló tényezők: a vevőkör összetétele, a szakosítottság és a vállalkozás tőkeereje. A szakosítottságnak, a választék mélységének és a választék szélességének értelmezése, fogalmi meghatározása. A szállító értelmezése a kereskedelemben. A kereskedők és a szállítók kapcsolatba kerülésének módjai: bemutató termek,

szakvásárok, kiállítások, árubemutatók, reklámeszközökön keresztül, ügynökök közreműködésével. A szállító partnerek kiválasztásának szempontjai: a kínált áru minősége és választéka, a szállító által kínált árumennyiség. A szállító partnerek kiválasztásának szempontjai. A szerződési feltételek mérlegelése. Az áru ára. A beszerzési ár és a listaár. A listaár, a nettó számlázott ár fogalma, értelmezése. A listaárat módosító tényezők: a felár és az árba beépülő engedmények. Az árba beépülő engedmények: mennyiségi rabatt, minőségi engedmény, szezonális engedmény és az akciós engedmény. A beszerzési (bekerülési ár) felépítése. A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek (szállítási- és vám költségek). Mintafeladat. A szállító partnerek kiválasztásának szempontja: a szállító által nyújtott, árba be nem épülő, utólagosan adott engedmények. A bónusz, a skontó, a promóciós- és a marketing hozzájárulás, a listázási díj és a szortimentkezelési díj ( polcpénz ). A szállító partner kiválasztásának további szempontjai: a szállítás ütemezése, a szállítási határidő, a kiszállítási feltételek, a fizetési feltételek, az áruvisszavétel lehetősége és a kifogások intézése, valamint a szállító megbízhatósága. Beszerzéshez kapcsolódó hosszú távú döntés a megfelelő szerződésfajta kiválasztása. A szerződés fogalma, alanyai. A kereskedelemben leggyakrabban alkalmazott szerződésfajták: az adásvételi szerződés, a szállítási szerződés, a bizományosi szerződés és az ügynöki szerződés. Beszerzéshez kapcsolódó rövid távú döntés a megrendelési mód kiválasztása. A megrendelés fogalma. A megrendelés jellemző módjainak jellemzői: személyes kiválasztással egybekötött megrendelés, gépkocsivezetők közvetítésével történő megrendelés, mobil nagykereskedőnél kötött megrendelés, üzletszerzők útján történő megrendelés, írásbeli megrendelés (postai úton, elektronikus úton), telefonos megrendelés. A beszerzési döntésekhez felhasználható számítások, módszerek. Az áruforgalmi mérlegsor fogalma, tartalma, alkalmazása a beszerzendő áru mennyiségének tervezésénél. A beszerzési döntésekhez felhasználható számítások, módszerek. A szállítói kondíciók összehasonlítása: a bekerülési árak, az árhoz nem kapcsolódó egyéb kedvezmények alapján. ÁRUFORGALOM TERVEZÉSE A KÉSZLETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ DÖNTÉSEK ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK A készletgazdálkodás, a készletezés fogalma, szerepe a gazdálkodásban. Készletezéshez kapcsolódó alapfogalmak: árukészlet, optimális készlet, kurrens készlet, inkurrens készlet, nyitó- és záró készlet, átlagkészlet A készletezési döntéseket megalapozó számítások. Az átlagkészlet megállapítása, módjai. Az átlagkészlet kiszámítása egyszerű számtani-, és kronológikus átlaggal. A két féle számítási mód alkalmazásának

feltételei. A készletek forgási sebességének elemzése. A forgási sebesség értelmezése, jelentősége a készletelemzésben. A forgási sebesség mutatóinak értelmezése: fordulatok száma és a forgási napok száma. A mutatók közötti kapcsolat. A forgási sebesség mutatóinak kiszámítása, a közöttük fennálló számszerű összefüggések bemutatása. A kiszámított mutatók értelmezése, következtetések levonása. A forgási sebesség időbeli változásának vizsgálata a dinamikus-, a tervfeladat- és a tervteljesítési viszonyszámok segítségével. A fordulatok időbeli vizsgálata (egyenes intenzitási viszonyszám). A forgási napok időbeli vizsgálata (fordított intenzitási viszonyszám). Mintapéldák. Készletvonzat értelmezése, a készletvonzat mutató kiszámítása, eredményéből levonható következtetések. Mintafeladatok. A készletvonzat szerepe a készletnagyság tervezésének folyamatában. A leltáreredmény megállapítása, lépései. A könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) készlet megállapítása a statisztikai mérleg alkalmazásával. A statisztikai mérleg. A leltáreredmény állapotai: egyező, hiány, többlet. A hiány kialakulásának okai. A forgalmazási veszteség szerepe a tényleges hiány megállapításában. A forgalmazási veszteség kiszámítása. A leltártöbblet okai. A leltárfelelősség megállapítása. AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK Az értékesítési folyamat elsődlegessége. Az értékesítési politika (hosszú távú értékesítési célok) meghatározása: a célpiac meghatározása, a paci pozíció meghatározása. Az árpolitika fogalma, kialakításánál figyelembeveendő tényezők. Megcélzott vevőkör jellemzői Forgalmazott áruk jellege Forgalmazott áruk beszerzési lehetőségei A vállalkozás piaci helyzete (értékesítési lehetőségek) Az eladási ár kialakítására vonatkozó jogszabályi háttér Az eladási ár kialakításának jogszabályi háttere: az Ártörvény. Árformák, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, árképző tényezőként az árakba beépülő adók (ÁFA, fogyasztási adó) Az eladási ár felépítése a kereskedelemben. Az eladási ár tényezőinek értelmezése: beszerzési ár, árrés, haszonkulcsok, nettóeladási ár, ÁFA, ÁFA-kulcs, bruttó eladási ár. Mintapéldák. Árképzés a beszerzési ár százalékában és az eladási ár százalékában számított haszonkulcsokkal. Árképzés árszorzók segítségével. Az árszorzó értelmezése, meghatározása, kiszámítása. Az árszorzó alkalmazása az eladási árak kialakításánál.

Az árváltozás és a jövedelemváltozás hatása a keresletre. Rugalmassági mutatók. Az árváltozás hatása a keresletre. Az árrugalmasság és a keresztárrugalmasság értelmezése. Az árrugalmassági- és a keresztárrugalmassági mutatók kiszámítása, alkalmazásuk a gazdasági elemzésekben. Árucsoportok az árrugalmassági mutatók értéke alapján. A jövedelemváltozás hatása a keresletre. A jövedelemrugalmasság értelmezése. A jövedelemrugalmassági együttható kiszámítása, alkalmazása a gazdasági elemzésekben. Árucsoportok a jövedelemrugalmassági mutatók értéke alapján. Salgótarján, 2014. április 2. Tőzsérné Illés Mária Szaktanár