Ajka Város Belváros 1. Akcióterületi Terve 3.0 verzió Megbízó: Ajka Város Önkormányzata Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. EX ANTE Tanácsadó Iroda Munkatársak: Sebestyén Csaba, az igazgatóság elnöke Munkatársak: Barna-Lázár Zoltán, vezető tanácsadó Vadász Gábor, tanácsadó Tóth András, tanácsadó Szente Viktória, tanácsadó Werner Zoltán, junior tanácsadó Budapest, 2008. május
Vezetői Összefoglaló A Belvárosi 1. Akcióterület (továbbiakban Akcióterület) az Integrált Városfejlesztési Stratégia V. fejezetében került nevesítésre. A prioritási lista első helyén szerepelt, ezért elsőként készül róla Előzetes Akcióterületi Terv (továbbiakban EATT). Az Akcióterület a Belváros városrész területén fekvő területi egység pontos kiterjedését lásd következő ábrán. Az akcióterület kijelölését az alábbi jogosultsági kritériumoknak való megfeleléssel lehet igazolni: 1. alacsony iskolázottsági szint: 2. alacsony gazdasági aktivitás 3. magas munkanélküliségi szint 4. Erősen leromlott környezet 5. A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Az elmúlt 10 évben számos városrehabilitációs tevékenység történt a Városban. Ezek közül az alábbiakat lehet kiemelni: 2
o ipari parkok fejlesztése o piaci alapú lakásépítés o Lakótelepi tömb és Városliget környéke rehabilitációja o Többemeletes panelépületek részvétele a Panel programban való részvétel (önkormányzati támogatással) o Városközpont Agóra tér kialakítása o Nagy László VMK rekonstrukció I. fázis Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői felemás képet mutatnak. Az akcióterületen a város egészéhez képest kevesebb az aktív korú, és a munkanélküliek aránya majd 1,5 % magasabb a városi átlaghoz képest. Mind a csupán nyolc általánost végzettek, mind a felsőfokú végzettek aránya magasabb, mint ami a város egészét jellemzi, ez az akcióterület társadalmilag nagyon eltérő részeire mutat rá. Az akcióterület tehát funkcionálisan a városi gazdasági szervezetek központja, azon belül is a Szabadság tér az, amely a vállalkozások legnagyobb hányadát tömöríti. Az akcióterületi székhelyű vállalkozások szinte kizárólagosan a szolgáltatások területén működnek, csupán 4 iparvállalat székhelye lelhető meg a területen. Az akcióterületen a sok felújított lakó-és intézményi ingatlan mellett még sok a leromlott állapotú épület, tehát az összkép elég felemás. Ez már rövid-és középtávon sem elfogadható állapot, tekintve, hogy a Város legfontosabb részéről van szó. Az akcióterületi zöldfelületek szinte mindegyike jelenleg rossz állapotban van. Állapotuk és kialakításuk miatt jelenleg kevéssé tudják a lakosok rekreációját biztosítani és közösségi rendezvények helyszínéül szolgálni. Az akcióterületen vannak épített és természeti értékek, de azok a fejlesztések által nem, vagy csak közvetetten érintettek. Az akcióterületen nem található kármentesítendő terület, környezetszennyezést okozó jogsértő tevékenység nem folyik. Az akcióterület helyzete közlekedési szempontból jónak mondható, ahol beavatkozásra van szükség az néhány autóbusz megállóhely és egy gyalogos forgalmi híd, ami a Torna patakon ível át. Az ivóvízvezeték hálózat csöveinek korszerűsítése és több utcában a csapadékvíz-elvezető hálózat kialakítása indokolt az akcióterületen. Az akcióterületen még többségben vannak a korszerűtlen, védőcsatornás távhővezeték-szakaszok itt, ezeket is korszerűbb vezetékekre kell középtávon cserélni. Az akcióterületen elég sok közintézmény működik, szám szerint 11. A vagyon elleni bűncselekmények dominálnak az akcióterületen, azon belül is a Szabadság téren összpontosul legnagyobb részben ezen típusú bűncselekmények. Az akcióterületi fejlesztések a legtöbb településfejlődési problémára tudnak valamilyen számottevő választ adni. Kijelenthető hogy az Akcióterületen történő fejlesztési tevékenyég által érintett objektumok tulajdonosi köreinek súlyai megfeleltethetők a teljes Akcióterületen található épületek, közterületek tulajdonosi viszonyainak. Az Önkormányzat az Akcióterület minden lehetséges pontján bevonta a fejlesztésekbe a vállalkozókat és az anyagi források figyelembevételével a lehető legtöbb lakóházra (5 db, közte egy 10-emeletes panel) terjesztette ki a projekt hatókörét. 3
A piaci igények, trendek sokat változtak az elmúlt időben, de vannak állandónak nevezhető problémák, szükségletek is. Az ajkai lakásforgalom érezhetően elmarad az évtized elején tapasztalttól ez elsősorban a korábbi aránytalan támogatási rendszer megszűnésének tudható be. Különösen a panellakások magas fenntartási költségük miatt egyre kevésbé piacképesek. Az ajkai lakosok elégedetlenségének legfontosabb tárgya a szórakozási lehetőségek hiánya (különösen a fiatalok körében), a szűk munkahelyi lehetőségek és a nem kellően aktív közösségi élet. Ez utóbbinak a fejlesztésében sok ajkai szívesen aktívan is részt venne. A leginkább fejlesztendő intézmények, területek toplistája: utak, barnamezős területek, egészségügyi intézmények, a lakóépületek és a kulturális intézmények. Sokan gondolják úgy, hogy egy foglalkoztatási esély javító képzésen való részvétel hasznos lenne ismerőseik számára, népszerűnek bizonyult még a válaszadók körében egy jövőbeni gyerekprogramon való részvétel is. Több nagy ajkai foglalkoztató jelezte, hogy elégedetlen az ajkai munkaerő-kínálattal a szakmunkások tekintetében. Középvezetői szinten a megfelelő számú mérnök hiánya okoz gondot bizonyos cégeknél. Az iskolarendszeren kívüli jövőben megszervezendő képzések közül a nyelvit találták a cégek a leghasznosabbnak. Az Önkormányzat az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységeket mind végre kívánja hajtani a városrehabilitáció kapcsán. o Beépítési javaslat készítése o Műszaki támogatás (városrendezési terv módosítása) o Beruházói igények egyeztetése, tervalkuk o Városi marketing stratégia elkészítése o Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása, meglévők megerősítése az Akcióterületen o Kihasználatlan kapacitások más célú hasznosítása o Hatóságokkal való együttműködés a szakágazatokkal való összhang megteremtése céljából o Lakossági konzultáció az akcióterületen Az akcióterületi fejlesztés céljai és részcéljai az alábbiak: Cél/részcél Mutató megnevezése Adatmérés forrása Kiinduló érték (2008) A belvárosi lakó-, közés intézményi területek egységesen magas színvonalon (átfogó cél) Élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb Felújítási index (az utolsó felújítástól, építéstől számított évek átlagos száma) javulása Támogatással lakások száma felújított Önkorm. nyilvántartás ROP IH nem releváns nem releváns Célérték (2011) 10 % 300 4
lakókörnyezet (részcél) A jó minőségű közösségi és rekreációs terek (részcél) Rehabilitált városi zöldterület nagysága Önkorm. nyilvántartás nem releváns 60 000 m 2 Megemelt színvonalú vásárlási, szórakozási és ügyintézési körülmények (részcél) Megújult homlokzatú üzletek száma Megújult száma középületek Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás nem releváns nem releváns 20 2 Megerősített társadalmi tőke (részcél) Közösségi programokat igénybe vevő helyi lakosság száma a fejlesztett intézményekben Önkorm. nyilvántartás 35 292 40 000 Képzéseken, tanácsadáson részt vevők száma Civil partner nyilvántartása (Kristály-völgy Egyesület) nem releváns 125 A városrehabilitációs pályázat keretében 14 projekt van tervbe véve, a magánszféra 6 beruházásáról van tudomásunk (köztük több számos alprojektet tartalmaz, ami egy-egy vendéglátó egységet vagy üzletet jelent), ami az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódik, a közszférának szintén 6 kapcsolódó beruházása ismert. A köz és a magánszféra beruházásai között számos összefüggés és szinergia van és mindegyikük támogatja valamelyik városi részcélt. Ezt a projektek térbeli elhelyezkedése is bizonyítja, hiszen a köz és a magánszféra tervezett beruházásai sok esetben fizikailag is közvetlenül csatlakoznak egymáshoz. A nagyobb térbeli dimenziókat szemlélve megállapítható, hogy a fejlesztések gócpontjai a Szabadság tér és tágabb környezete, a Petőfi u. 1-19. és közvetlen környezete, valamint a Kossuth u.- Kohász u.- Ifjúság u. és Borsos Miklós Általános Iskola által határolt terület. A projektek közül a Művelődési Központ rekonstrukciója esetében merült fel több beruházási és üzemeltetési alternatíva (PPP vs. saját beruházás), az Önkormányzat a különböző opciókkal járó előnyök és hátrányok mérlegelését követően a saját beruházás mellett döntött. A kalkulációk azt mutatják, hogy ebben a konstrukcióban is mind a felújítandó Nagyterem, mind a felújításban érintett más (klub)helyiségek kihasználtsága a vizsgált időszakban magas lesz. A Városházán kialakítandó helységek a hét minden napján várhatóan használatba lesznek véve, sőt az egyik helységben még hétvégenként és a nyári szünetben is lesznek programok. Az Akcióterületi beavatkozások az alábbiak: I. Városrehabilitációs pályázat keretében o 10- emeletes Panelépület felújítás (Kossuth u. 12. ) o 4-emeletes panelépület felújítás (Kossuth u. 2) o 4-emeletes panelépület felújítás (Kossuth u. 4) o 4-emeletes panel lakóépületek felújítása (Petőfi u. 1-7) 5
o 4-emeletes panel lakóépületek felújítása (Petőfi u. 9-15) o Lakóépületek (Petőfi u. 1-19) földszintjén működő üzletek homlokzat-felújítása o Üzlet homlokzat felújítása a bevásárlóutcában (Szabadság tér) o Műv. Központ rekonstrukció II. o Városháza felújítás o Kaszinó közpark felújítása o Horizont-Zenit áruház előtti közterület felújítása o Kossuth u. - Kohász u- Ifjúság u. által határolt közterület felújítása o Közösségi programok lebonyolítása o Képzések lebonyolítása II. Magánszféra beruházása o Panelépület felújítás (Kossuth u. 10. ) o Panelépület felújítás (Kohász u. 2.) o Panelépület felújítás (Szabadság tér 2.) o Unicredit Bank fiókjának kialakítása (Szabadság tér 12.) o Sopron Bank fiókjának kialakítása (Semmelweis u.1) o MKB Bank fiókjának kialakítása (Szabadság tér) III. Közszféra beruházása az akcióterületi fejlesztés hatására, azzal párhuzamosan o Vendéglátó-szolgáltató egységek kialakítása (Petőfi u. 1-19) o Szolgáltatóház és földszintes üzletek homlokzatmegújítása (bevásárlóutca) o Parkolók és új közterületek kialakítása (Petőfi u. 1-19) o A Torna patak partjának (belvárosi szakasz) megújítása o Gea szobornál lévő közpark megújítása o Borsos Miklós Általános Iskola Sportudvarának felújítása A projektek térbeli elhelyezkedését a következő térkép mutatja: 6
Színkód ROP városrehabilitációs pályázat részét képező projektek Közszféra által megvalósuló (kapcsolódó) beruházások A magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések a közszféra fejlesztéshez kapcsolódóan és annak hatásaként A gazdaságélénkítésre a következő alternatív (egymás nem kizáró) lehetőségei vannak az Önkormányzatnak: 1. Belvárosi kereskedelmi funkciók élénkítése 2. Üzleti vérkeringés javítása 3. Turisztikai fejlesztések ösztönzése vagy elindítása 4. Beketetésösztönzéshez kapcsolódó kutatás és stratégiai program megvalósítása 5. Munkaerőpiaci helyzet javítására vonatkozó horizontális intézkedések A projekt indikátorai a következő bontásban készültek el o akcióterv releváns indikátorai (2 eredményindikátor) o átfogó cél indikátorai (1 outputindikátor) 7
o részcélok indikátorai (4 eredményindikátor) o beavatkozások indikátorai (14 outputindikátor) A jelenleg ismert, bevonandó partnereket az alábbi módon lehet csoportosítani: o építész tervezők ( 2 cég) o üzemeletetők ( 2 cég és) o ESZA programok tervezése ( 2 civil szervezet és 2 önkormányzati intézmény) o Konzorciális partnerek a fentieken túl ( üzlettulajdonosok, lakásszövetkezet) Az Önkormányzat által az alábbiak az ellátandó feladatok az akcióterületi fejlesztés során : o Az Akcióterületen belüli közműhálózat fejlesztése (primer távhő gerincvezeték csere) o A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok o Akadálymentesítés Az akcióterületi fejlesztés társadalmi-gazdasági hatásai az alábbi területeken jelentkeznek: 1. Az akcióterület kereskedelmi-szolgáltató forgalmának élénkülése 2. Az Akcióterület élhetővé tétele, az itt zajló társadalmi, közösségi élet fellendítése 3. A leromlással fenyegetett akcióterületi rész fejlődése, a negatív társadalmi folyamatok megfordulása, Az akcióterületi fejlesztés az alábbi esélyegyenlőségi szempontból kiemelt célcsoportokat érinti (zárójelben a terület) : o a fogyatékkal élők (közlekedés és infokommunikáció) o alacsony státuszú csoportok (foglalkoztatás, társadalmi beilleszkedés, informáltság) o mikro- és kisvállalkozások (versenyképesség növelés) o vallási, etnikai kisebbségek (társadalmi beilleszkedés) o nők (foglalkoztatás és kereset) A projektnek vannak pozitív és negatív környezeti hatásai, de a pozitívak dominálnak. A pozitív környezeti hatások elsősorban a forgalmi terhelés mérséklődése, a városi zöldfelületek növekedése, az energiafelhasználás mérséklődése területén jelentkeznek. A negatív hatások az időszakos környezetterhelés (közlekedési és építési) révén jelentkeznek. Mind a megvalósítás, mind az üzemeletetés kockázatai kezelhetőek, megfelelő módon kivédhetőek. Az alábbi típusú egyeztetések történtek az akcióterületi terv megalkotása kapcsán: 1. Jelentős véleményformálók 8
2. Projektek által közvetlenül érintett lakosok 3. Projektek által közvetetten érintett lakosok 4. Projektek által közvetlenül érintett cégek 5. Projektek által közvetetten érintett cégek 6. Projektek által közvetlenül érintett civil szervezetek 7. Kistérségi települések Szervezeti szempontból fontos kiemelni, hogy az Önkormányzat az újonnan létrehozandó Városfejlesztési és Befektetésösztönző Projektirodát fogja megbízni az akcióterületi fejlesztés és ezen belül a pályázatok menedzselésével. A Projektiroda a munkája során a Polgármesteri Hivatal más irodáinak, és az Önkormányzatnak a munkatársait is be fogja vonni eseti jelleggel a végrehajtásba. Az alábbi területeken van tervbe véve ilyen együttműködés: - Műszaki jellegű ellenőrzés: Építési és Városgazdálkodási Iroda - Pénzügyi elszámolások: Pénzügyi Iroda - Nyilvánosság biztosítása: Polgármesteri kabinet, Kommunikációs vezető - Jogi és informatikai ügyek: Önkormányzati és Humánszolgáltató Iroda A városrehabilitációs fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai döntéseket az Önkormányzat Képviselőtestülete, illetve annak Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága hozza A Projekten belüli egyeztetésre különböző fórumok jönnek létre, ezek az alábbiak o Projekt Irányító Bizottság (PIB) o Részprojekt Irányító Bizottság (RPIB) o Munkacsoportok (ad-hoc jelleggel) Az akcióterületi fejlesztések végrehajtó szervezetének szereplői az alábbiak: o Akcióterületi menedzsment vezetője o Akcióterületi projekt menedzser o Pénzügyi-adminisztratív munkatárs o Pénzügyi ellenőrzési vezető o Beruházások műszaki ellenőrzésének vezetője o ESZA típusú beavatkozások projektvezetője Rajtuk kívül valószínűsíthetően az alábbi külső szakértőkre van szükség: o Jogi szakértő o Közbeszerzési szakértő o Földmérő o Műszaki (FIDIC) ellenőr bonyolító. 9
o Belső ellenőr o Monitoring szakértő Az Akcióterületi Terv megvalósulásának nyomon követése az alábbi szinteken valósul meg, külön mechanizmusok és szereplők által: o a vezetői szintű o operatív o EU-s szempontok szerint o külső (vállalkozók, lakosok illetve civil szervezetek számára) Üzemeltetési szempontból az alábbi táblázatban szereplő kategóriák különböztethetőek meg Vagyonelem/ output típusa Üzemeltető / Fenntartó Üzemeltetett vagyonelem vagy más projekt output Önkormányzati tulajdonú Ajkait Kft -Városháza Avar Ajka Kft -Kaszinó Közpark -Kossuth u. Kohász u. - Ifjúság u. által határolt terület -A Horizont és a Zenit áruházak előtti közterület Nagy László Könyvtár és Szabadidő Központ (NLKSZK) - NLKSZK Nagyterem és kapcsolódó helyiségek Vállalkozói tulajdonú Üzlettulajdonosok Üzlethelyiségek Lakossági tulajdonú Lakásszövetkezet Lakások ESZA Típusú Kristály-völgy Egyesület és Önkormányzat közösen Rendezvény outputok Képzési outputok 10
A projekt áttekintő jellegű költségvetése (pénzforgalmi szemléletben) az alábbi táblázatban található: évek 2008 2009 2010 2011 Tételek negyedévek 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Kiadások I. Beavatkozások 0 0 0 0 10 000 104 184 302 055 105 306 87 920 123 282 99 020 56 700 1 650 1 696 0 0 II. Előkészítés költségei 2 000 13 000 2 500 2 500 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 III. Menedzsment költségek 0 0 0 0 0 1 500 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 500 0 0 IV. Szolgáltatások költségei 0 0 10 000 10 000 11 000 8 550 9 300 3 300 3 400 2 300 2 050 2 050 3 650 2 000 0 0 IV. Pénzügyi műveletek kiadása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 V. Tartalék költségekre 0 0 0 0 0 0 0 0 500 0 0 0 500 0 0 0 Összesen kiadások 2 000 13 000 12 500 12 500 21 000 114 234 313 355 110 606 93 820 127 582 103 070 60 750 7 800 4 196 0 0 Bevételek, források I. Saját bevételek (tanfolyami hozzájárulás) 0 0 0 0 0 0 228 228 228 258 228 210 210 254 0 0 11
évek 2008 2009 2010 2011 Tételek negyedévek 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 II. ROP vissza nem térítendő támogatás 0 0 0 0 0 60 500 83 043 247 908 92 547 79 597 104 970 86 110 52 388 7 582 3 567 0 III. Önkormányzati hozzájárulások összesen 0 0 0 0 0 6 572 4 114 2 150 1 039 1 408 750 0 0 0 0 0 IV. Finanszírozási műveletek bevétele, forrása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen bevételek 0 0 0 0 0 67 072 87 385 250 286 93 815 81 263 105 948 86 320 52 598 7 836 3 567 0 Cash flow egyenleg saját források nélkül -2 000-13 000-12 500-12 500-21 000-47 162-225 970 139 680-6 -46 319 2 878 25 570 44 798 3 640 3 567 0 Összesen partnerek saját forrás igénye (+)/gyarapítása (- ) 0 0 0 0 0 67 612 58 462-60 275-5 840 23 784-4 323-12 427-5 39-1 442 0 Önkormányzati forrás igény/gyarapítás (saját projektek) 2 000 13 000 12 500 12 500 21 000-20 450 167 508-79 405 5 845 22 535 1 445-13 143-44 793-3 680-2 125 0 12
évek 2008 2009 2010 2011 Tételek negyedévek 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Cash flow egyenleg saját források figyelembevételével 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13
14