Magyar, horvát, szlovén úthálózat összehasonlító elemzése 2009 SZERZİ: NAGY LÁSZLÓ BME ÉPÍTİMÉRNÖKI KAR V. ÉVFOLYAM KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK FİSZAKIRÁNY A tanulmány ismertetésre került a Közlekedési üzem c. szakirányos tárgy keretein belül a 2008/2009 tavaszi félévben és publikálásra került az www.obolgraf.hu/autopalya honlapon 2009 májusában.
1. A három ország fıbb adatainak bemutatása: Népesség: [millió fı] Population: [mio inhabitants] Terület: [km 2 ] Area: Népsőrőség: [fı/km 2 ] Population density [inh./km 2 ] Legnagyobb városok / [fı] Largest cities [inhabitants] Gépjármő/1000 lakos: Vehicles per 1000 people Gépjármővek száma: [millió db] Vehicles: [mio] Szlovénia Magyarország Horvátország 2 10 4,4 20 256 93 036 56 594 97 110 78,5 Ljubjana/259e, Maribor/114e Budapest/170000e, Debrecen/204e, Miskolc/172e, Szeged/106e Zagreb/685e, Split/173e, Fiume/142e, Eszék/90e ~413 ~262 ~233 0,83 2,6 0,93 Gépjármővek átlagos életkora: [év] Average age of passenger cars: Nemzetközi közlekedési folyosók (út): European Transport Corridors: ~7,6 10,3 ~11 V, X,X/b IV,V,V/b,V/c, X/b X, X/b, V/c,V/b Nemzetközi közlekedési folyosók hossza az ország területén (út): [km] Halálos balesetek /millió fı: Number of road fatalities per million inhabitants: GDP EUR/fı [2007] GDP /capita [EUR] 563 1365 1052 131,3 129,3 138,1 ~16000 ~10000 ~7038 Benzin adótartalma: [%] 51 53 1kn/l Minimálbéren vásárolható benzin: [l] ~ 480 ~235 ~240 2
2. Az úthálózat adatai: 2.1 Szlovénia: Útkategória / Road category Hossz [km] / Length in km Autópálya / Motorways 505 Autóút út / High-speed roads 74 Két sávos autóút / Two-lane highspeed roads 27 Fı út / Main roads 929 Regionális út / Regional roads 4.887 Helyi út / Local roads 13.811 Közút / Public paths 18.326 Szlovénia országos közúthálózatának kategóriánkénti megoszlása 0% 2,5% 0,27% 24% 69% 4,6% 1 2 3 Autópálya Autóút Regionális út 4 Fı út L. Nagy László 2007 5 6 Helyi út Két sávos a.út
2.2 Magyarország: Útkategória / Road category Hossz [km] / Length in km Autópálya / Motorways 784,9 Gyorsforgalmi út / High-speed roads 173,5 I. rendő fıút / Main road A 2156,3 II. rendő fıút / Main road B 4408 Gyorsforgalmi utak csomóponti ágai / Motorway junction 283,3 Összekötı út 18077,7 Bekötı út 4570,2 Állomáshoz vezetı út 484,5 Összesen / Total: 30721,7 Helyi közút / Local road 105000 Magyarország országos közúthálózatának kategóriánkénti megoszlása 14,9% 2,55% 1,6% 0,56% 7% 14,35% 0,92% 1 2 3 4 5 6 7 8 Autópály Autóút I.rendő fıút II.rendő fıút Gyorsforgalmi utak csomóponti Összekötő út Bekötı út Állomáshoz vezetı út 58,84% 2007 L.Nagy László 5
2.3 Horvátország: Útkategória / Road category Hossz [km] / Length in km Autópálya / Motorways 1210,5 Fı út / Main roads 6992 Regionális út / Regional roads 10544 Helyi út / Local roads 10375 Bekötı út ~2000 Horvátország országos közúthálózatának kategóriánkénti megoszlása 6% 4% 23% 34% Gyorsforgalmi út Fıút Regionális út Helyi út Bekötı út 2007 33% 6
3. Szlovénia gyorsforgalmi úthálózata: 3.1 Történeti áttekintés Szlovénia 1970-ben lépett az autópálya-építı országok sorába. 1994 óta zajlik egy törvényben is elfogadott úthálózat-fejlesztési program. Addig ugyanis nem egészen 200 kilométernyi autópályával rendelkezett az ország, majd az állami tulajdonú útépítı cég, a DARS megalapításával indították el a nemzeti útépítési programot. A program keretében összesen csaknem 380 kilométernyi autóút, autópálya és más útszakasz megépítését tervezték, évente átlagosan 27 kilométernyi útszakasz átadásával. 1994-2004 közötti idıszakban 264,7 km autópályát építettek 10 év alatt, annyit amennyit az ezt megelızı 24 éves periódusban. A nemzeti program keretében az idén már szinte teljesen átadják a forgalomnak a délnyugat-északkeleti sztrádát, amely Kopertıl a szlovén-osztrák határig terjed, de leágazásai révén elérik az olasz, a horvát és a magyar határt. Az északnyugatdélkeleti autópálya az osztrák határon lévı Karavanke alagúttól a horvát határig tart. Rédicsnél a 86-os út, illetve Pincénél az M70-es autóút folytatásaként tavaly óta nagy ütemben zajlik. A Nemzeti Autópálya-építési Program 2013-ra 660 km gyorsforgalmi út kiépítését irányozza elı. 3.2 Gyorsforgalmi úthálózat részei: A1 Šentilj - Maribor; Maribor East (Ptujska cesta) - Koper; 241,4 km A2 Karavanke Tunnel - Hrušica - Vrba, Podtabor - Naklo - Ljubljana (Šentvid; Koseze- Kozarje; Malence) Pluska, Kronovo Obrežje; 135,9 km A3 Ljubljana - Gabrk - Fernetiči (Fernetti); 14,6 km A5 Vučja vas Beltinci; 14,6 km H2 Maribor expressway; 9,9 km H3 Ljubljana északi bypass (Zadobrova - Koseze); 9,2 km H4 Podnanos Vrtojba; 32,2 km H5 Škofije Srmin 2,4 km Hidak: 118db, 90e m 2. Viaduktok: 73 db, 309e m 2. Felüljárók: 168 db, 110e m 2. Aluljárók: 179 db, 49e m 2. 3.3 A díjfizetés módja: Közvetlen elektronikus díjszedés: Az elektronikus díjszedési rendszerrel olyan automatikus díjfizetı pontok alakíthatók ki, ahol a jármővek egymással párhuzamosan, több sávban, vagy akár a sávok között is közlekedhetnek. Ehhez a díjfizetı helyeken egy keretszerkezet, valamint, az arra felszerelt elektronikus berendezések, a sávok adatait győjtı számítógépek, az ezek mőködését vezérlı számítógép és a jármőben elhelyezett elektronikus fedélzeti egység (OBU) szükséges. Az OBU érzékeli és fogadja az úttest felett levı rádió adó-vevı által kibocsátott jeleket majd a jármő díjfizetési ponton történı áthaladásakor visszasugározza a jármő azonosító kódját, ill. egyéb információkat (jármőkategória, zárt rendszer esetén belépés ideje,helye) tartalmazó 7
választ (belépés idıpontja, helye). Az OBU által visszaküldött információkat az úttest felett levı rádió adó-vevı antennája fogadja, majd azokat a díjszedı hely számítógépe felé továbbítja. Nyílt rendszerő díjfizetés esetén a díjszedı hely számítógépe (TPC) a beérkezett adatokat tárolja, illetve továbbítja a díjszedı rendszer központi számítógépe (CS Central System) felé, amely a jármőkategória alapján kiszámítja a fizetendı díjat, majd ezt az értéket a számítógép-hálózaton keresztül továbbítja az ügyfelek bankszámláit kezelı bankok felé. A fizetendı díjakat így közvetlenül az ügyfelek bankszámláiról egyenlítik ki, természetesen az ügyfél és a bank közötti tranzakciós szerzıdés alapján. Zárt rendszerő díjfizetés esetén a rendszer a belépı pontokon a jármőben levı OBU memóriájába írja be a belépési hely és idı adatait, a kilépı pontokon pedig kiolvassa azokat. Kilépéskor a fizetendı díjat a központi számítógép (CS) már nem csak a jármő kategóriája, hanem az OBU-ból kiolvasott belépési adatok és a kilépési adatok együttes felhasználásával számítja ki. [1] A szlovén gyorsforgalmi úthálózaton részben zárt (23 %), részben nyílt (60%) díjfizetési rendszert alkalmaznak. A hálózat hosszának 17%-a pedig ingyenesen használható. A fizetés történhet kézpénzzel, hitelkártyával, havi bérlettel, kétféle DARS kártyával (amelyre ráterhelik az autópálya használat költségeit) ill. elektronikus fedélzeti egységet (OBU) használó ún. ABC rendszerrel. Egyéb adatok: - 4 gépjármő kategória megkülönböztetése a díjszedés esetén - 26 fizetı kapu, 181 sáv - 250 000 használatban lévı OBU - 60 000 kapuátlépés naponta - A végsı változatban szerepel a teljesesen zárt rendszer megvalósítása, ahol a használók a megtett kilométerek után fizetnek - A tervek között szerepel az EFC (ABC) rendszer által használt frekvencia tartomány megváltoztatása, mivel a jelenlegi 2,45 GHz-es rendszer nem igazodik az EU-s direktívákhoz - Az interoperabilitás keretében 2008. július elsejével bevezetik - az osztrák mintához igazodó - matricás rendszert az autópályákon és gyorsforgalmú utakon a személygépjármővek részére. A teherautókra a mőholdas beléptetı kapuk 2010-ben esedékes bevezetéséig, a jelenleg hatályos modell marad érvényben. 8
9
4. Magyarország gyorsforgalmi úthálózata: 4.1 Történeti áttekintés Magyarország már 1961-ben az autópálya-építı országok sorába lépett. Ekkor készült el ugyanis az 1965-tıl M1-es jelzéssel ellátott út 49 km-es szakasza (Budapest Törökbálint Tatabánya). Az építés oka elsısorban a lakosság arányát jóval meghaladó budapesti gépjármő-összpontosulás volt. Az Országgyőlés már 1968-ban irányelvként belefoglalta közlekedésfejlesztési koncepciójába az autópályák építését. Ennek folytatásaképpen 1970-es, a Közlekedés hosszú távú fejlesztése címő program már konkrét, számszerő célokat is kitőzött: 1985-re 620 kilométer autópálya kiépítését irányozták elı. Az 1971-ben és késıbb formát öltött elképzelések 1974-ben gazdasági problémák miatt kezdtek meghiúsulni. 1971- ben Minisztertanácsi rendelet a hálózat törzseként az M1, M3, M5 és M7 irányokban határozta meg az építendı pályák nyomvonalát, 1985-ig hozzávetılegesen 450-500 km útdíjas út üzembe helyezését irányozva elı. Az M1-es autópálya nagyarányú továbbépítésére 1975-tıl került sor. Elıször csak a mai balpálya épült ki, 1977-re elérve Gyırt is. A jobbpálya kiépítésére csak 1990-re, a Gyırt elkerülı szakaszra 1994-re, Hegyeshalom elérésére csak 1996-ra került sor. Ez utóbbi, a határig kiépített szakasz melynek eredetileg 1985-re kellett volna elkészülnie már koncessziós, útdíjas pálya lett. Az M3-as fejlesztését 1983-ban forráshiány miatt leállították a gyöngyösi elkerülı szakasznál. Az M5 autópálya félautópályaként (balpálya) Kecskemét északi csomópontig épült meg 1989-re. A jobbpálya Újhartyánig 1990-re készült el. Az M7-en a bevezetı szakasz szélesítésén kívül fejlesztés nem folyt 1975 után jó ideig. Az 1991-évi Országos Közúthálózat Távlati Fejlesztési Programja már egyértelmően igyekszik a fıváros-centrikus hálózatot győrőirányi útvonalakkal kiegészíteni. Irányelve, hogy a jövıben a megyeszékhelyek legalább fele rendelkezzen autópálya-kapcsolattal. Ezen kívül a folyami átkelések sőrőségének növelését is tervbe veszik a Tiszán és a Dunán egyaránt. A 1990-es évek elsı felében épült ki a Gyır Hegyeshalom autópálya, a Levél Rajka autóút és egyes elkerülı fıútszakaszok és határátkelıkhöz vezetı utak. Az évtized végén kezdték meg az M7-es szélesítését és Zamárdiig történı meghosszabbítását, ami végül 2002-ben fejezıdött be. Ugyanekkor az M3 elıször 1998-ig Füzesabony magasságáig, majd 2002-re Polgárig készült el. Az M5-ös közben Kiskunfélegyházáig került meghosszabbításra. [2]2008 végére elkészül az M7-es autópálya teljes hosszában. 4.2 Gyorsforgalmi úthálózat részei: M0 Budapest (körgyőrő) M1 Budapest - Hegyeshalom M2 Budapest - Vác, autóút M3 Budapest Polgár Nyíregyháza (Vásárosnamény) M30 az M3-as autópályát köti össze Miskolccal M35 az M3-as autópályát köti össze Debrecennel M43 Szeged Nagylak (elıkészítés alatt) M5 Budapest Szeged Röszke
M6 Budapest Dunaújváros Szekszárd Bóly Ivándárda (építés, ill. tervezés alatt) M7 Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa Letenye M70 Letenye Tornyiszentmiklós Hidak: 1000 önálló hídrész. Pihenıhelyek: 113 db. 4.3 A díjfizetés módja: E-matricás rendszer: A 2001 januárjától bevezetett rendszer elınye, hogy egységes (2004-tıl), mert az összes magyarországi autópályára érvényes, és kényelmes, mert az úthasználati jogosultság többféle módon is megvásárolható (internet, SMS, telefonhívás). Hátránya azonban, hogy az autópálya- használatot nem a megtett úttal arányosan veszi figyelembe, és így az alkalomszerően közlekedıkkel szemben elınyben részesíti azokat, akik rendszeresen és nagy távolságokra veszik igénybe a gyorsforgalmi utakat. Az idıarányos, illetve átalánydíjas rendszer mind díjfizetési filozófiáját, mind ellenırizhetıségét tekintve elavult megoldásnak számít. Elavult, mert az Európai Unió ajánlásainak megfelelıen egyre inkább az a szemlélet válik elfogadottá, hogy a szolgáltatásokért kizárólag annak igénybe vevıi fizetnek és akkor is csak az igénybevétel arányában. Ezt a szemléletet jobban képviselte az a sorompós rendszer, melyet 2001-ben szüntettek meg Magyarországon. A felsorolt hátrányok ellenére a matrica alapú díjfizetés mégis hamar népszerővé vált hazánkban, mivel elfogadható árszintre vitte és egységessé tette az autópálya-használatot. A Magyarországon mőködı rendszer érdekessége, hogy az úthasználati jogosultság megvásárlását rendszám alapján rögzíti, amivel hazánk egyedülállónak számít a matricás országok között. A rendszámokat tároló adatbázis lehetıvé teszi a kamerás ellenırzést, ami hosszú távon több szempontból is alapvetı fontosságú. Egyrészt azért, mert ennek elsı fázisa nem igényel emberi munkát és folyamatosan (éjjel-nappal) végezhetı, másrészt azért, mert az ellenırzés a modernebb, használatarányos díjfizetési rendszerek esetében is ugyanezzel a szisztémával mőködik. Kissé furcsának tőnhet, de a rendszámadatbázisra alapuló ellenırzési megoldás létrehozása volt tulajdonképpen az elsı olyan beruházás a magyar díjszedés történetében, amelyik nem csak az aktuális állapotot, de a jövıt is figyelembe vette. Szakértıi vélemények szerint az e-matricás rendszer a nagymértékben felgyorsult autópályafejlesztések következtében rövid idın belül fokozatosan gazdaságtalanná és kényelmetlenné válik, így a meglévı autópályák üzemeltetése, fenntartása és felújítása egyre nehezebb feladatot jelent majd a jövıben. A jármővezetık számára egyre kevésbé lesz elfogadható, hogy egy-egy szakasz megtételéhez sok száz kilométerre, sokszor több napra, hétre szóló jogosultságot kell vásárolniuk. A magyarországi autópályákon a tervek szerint 2009-ban vezetik be a használatarányos, elektronikus elven mőködı díjszedési rendszert, elsı lépésben valószínőleg csak a teherautók számára. 15
A használatarányos fizetési rendszer bevezetéséig a díjak beszedésével megbízott szervezetek és vállalatok egyik legfontosabb törekvése, hogy a vásárlás folyamata minél egyszerőbbé, kényelmesebbé és megbízhatóbbá váljon az úthasználóknak. Ennek megfelelıen az elmúlt idıszak intenzív informatikai fejlesztésének köszönhetıen a hagyományos vásárlási módon kívül immár számos megoldás létezik arra, hogy beszerezzük az úthasználati jogosultságot: mobiltelefonon (telefonhívással, SMS-ben) illetve interneten keresztül. Az egységes magyarországi e-matricás díjszedési rendszerben jelenleg négy jármőkategória létezik. A kategóriába sorolás a jármővek megengedett legnagyobb össztömege alapján történik. A rendszerben naptári éves, havi (a következı hónap ugyanazon napjáig), heti (a vásárlás napja plusz kilenc nap) továbbá a D1 kategóriában négynapos (a vásárlás napja plusz három nap) és a D kategóriában egynapos e-matrica vásárlására van lehetıség. A e-matricák árát és a pótdíjak mértékét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendeletben szabályozza. [3] A gyorsforgalmi úthálózat fejlıdése 1970 és 2015 között 3000 A gyorsforgalmi úthálózat hossza [km] 2500 2000 1500 1000 500 1970 1990 1998 2002 2006 2015 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 Évek 16
5. Horvátország gyorsforgalmi úthálózata: 5.1 Történeti áttekintés Az autópálya-építési törekvések az 1950-es és 1960-as években kezdtek erısödni Európában. Már a 19. században tudták, hogy a koncessziós finanszírozás és üzemeltetés megkönnyíti és felgyorsítja a vasutak és más infrastrukturális projektek megvalósulását és fenntartását. Több kezdeményezés után, az európai autópálya társaságok vezetıi, (különösen Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból) 1973-ban társaságot alapítottak, mely a SECAP (Société Européenne des Concessionaires d'autoroutes à Péage) nevet kapta és tartós nemzetközi együttmőködést kovácsolt a tagok között. Horvátország a kezdetektıl a társaság tagja volt ex-jugoszlávia részeként. A tagság feltétele egy meglévı díjas autópálya volt, ami Zágráb - Karlovac között vezet. 5.2 Gyorsforgalmi úthálózat részei: A1 Zagreb (Lučko Interchange, A3) Karlovac Bosiljevo Split Šestanovac Ravča Interchange (D62) 458,5km A2 Macelj B.C. (Border with the R. of Slovenia) Trakošćan Krapina Zagreb (Jankomir Interchange, A3) 61km A3 Bregana B.C. (Border with the R. of Slovenia) Zagreb Sl. Brod Bajakovo B.C. (Border with the R. of Serbia) 306km A4 Goričan B.C. (Border with the R. of Hungary) Varaždin Zagreb (Ivanja Reka Intersection, A3) 97km A5 ðakovo Interchange Sredanci Interchange (A3) 23km A6 Bosiljevo II Interchange (A1) Delnice Rijeka (Orehovica Interchange, A7) 81km A7 Rupa B.C. (Border with the R. of Slovenia) Matulji Orehovica Sv. Kuzam Interchange 35,6km A8 Kanfanar Interchange (A9) Pazin Lupoglav Matulji Interchange (A7) 64km A9 Umag Interchange (Ž5002)- Kanfanar Interchange (A8) Pula Interchange (D66) 76,5km
5.3 A díjfizetés módja: A horvát gyorsforgalmi úthálózaton részben zárt, részben nyílt díjfizetési rendszert alkalmaznak. (A két rendszer sajátosságait lásd a 3.3 pontban). 21
22
23
24
25
5. Egyéb adatok: Gyorsforgalmi utak fajlagos hossza [km/1000 km2] Szlovénia Magyarország Horvátország 2000 21 6 2007 29,5 10,5 21,8 Autópálya kezelı társaságok Az éves díjszedési bevétel: [2006] Az éves díjszedési bevétel: [2007] Autópálya fajlagos fıpályaár (becslés) [2007-es áron számolva]: DARS d.d. Állami Autópálya Kezelı Zrt (ÁAK) [682,2 km], Alföld Koncessziós Autópálya Zrt (AKA) [156,5 km], M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt [53 km] Hrvatske Autoceste (HAC) [827,5km], Autocesta Rijeka- Zagreb[178km], Bina Istria[145 km], Autocesta Zagreb Macelj [60 km], 47,5 mrd HUF ~30 mrd HUF ~56,7 mrd HUF ~ 50 mrd HUF 40 mrd HUF * ~64,6 mrd HUF 670 millió - 6,7 mrd HUF/ km ~1 mrd 6 mrd HUF/km *A használatarányos díjfizetési rendszer bevezetésével Magyarországon reálisan ~100 mrd HUF bevételt lehetne tervezni éves szinten. 5.1 Közlekedésbiztonság: EU-s célkitőzések között szerepel a közúti balesetek halálos áldozatai számának 50%-os csökkentése (2010-ben, 2000-hez viszonyítva). E tekintetben mindkét országban rossz a helyzet, az elvárt csökkentés ellenére nıtt a balesetek halálos áldozatainak száma és ezért figyelmeztetésre és büntetésre számíthatnak az Európai Uniótól. A magyar és a szlovén autópályák a legveszélyesebbek közé tartoznak Európában, ugyanis az európai átlaghoz képest kétszer annyian halnak meg e két ország gyorsforgalmi úthálózatán. Szlovénia Magyarország Horvátország Halálos balesetek /millió fı: 131,3 129,3 138,1 A 2007-es év során, a szlovén autópályákon a turisztikai fıszezonban, ill. a karácsonyi és az újévi idıszakban 10 százalékkal kevesebb díjat kellett fizetni, abban az esetben, ha este 10 és 26
reggel 6 óra között vettük igénybe a pályát a hét elsı négy napján. A forgalom jobb elosztása mellett a hasonló intézkedések hozadéka lehet a megemelkedı baleseti halálok száma. Szlovénia: Črni Kal völgyhíd (hossza: 1065 m, magassága: 95 m) 27
Magyarország: Kıröshegyi völgyhíd (hossza: 1872 m, magassága: 88,0 m) 6. Felhasznált irodalom: [1] Dr. Fi István Úttervezés elıadásfólia [2] Bíró M., Fülöp N., Kerekes Á., Milutinovics L. - A gyorsforgalmi úthálózat tervezési és megvalósítási kérdései a környezetvédelem és a közösségi részvétel szempontjából [3] autopalya.hu 7. Hasznos oldalak (Usefull links): www.dars.si www. huka.hr www.hac.hr www.kozut.hu www.autopalya.hu 28