A Mérnöki Kamara Nonprofit Kft Ú T M U T A T Ó. a minimumrendelet használatához. (Tervezési segédlet) Budapest, 2012. október

1 A Mérnöki Kamara Nonprofit Kft Ú T M U T A T Ó a minimumrendelet használatához. (Tervezési segédlet) Budapest, 2012. október

2 Összeállította: Dr. Forgács Lajos Ellenőrizte: Villányi Gyula Jóváhagyta: a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi- Műszaki Tagozatának Elnöksége (elnök: Udvardy Péter) Budapest, 2012. október

3 Tartalomjegyzék Ú T M U T A T Ó 1 1. Az útmutató tárgya.... 4 2. A normaszöveg változásai...4 2.1. Az eredeti rendelet kiegészült az alábbi paragrafussal:... 6 2.2. Az eredeti rendelet 9..-a helyébe a következő új fogalmak kerültek:... 9 2.3. Az eredeti rendelet 5..-a helyébe a következő új fogalmak kerültek:...10 2.4. A fekvőbeteg-ellátás működési formái...12 2.5. Az eredeti rendelet 10. -a helyébe részben a következő változás került:...13 2.6. Az eredeti rendelethez képest teljesen új a 13.., amelyik a különböző határidőket tartalmazza....14 3. Az 1. melléklet változásai.... 16 3.1. A fekvőbeteg-ellátás minimum kapacitása. (Cím változott!)...16 3.2. A szolgáltatók szakmáktól független feladatai:...16 3.3. A járóbeteg szakrendelés/szakambulancia általános feltételei (Módr. 1. mell. 3. pontja) 16 3.4. Fekvőbeteg ellátó osztály működésének általános feltételei....17 3.5. A sürgősségi beteg-fogadóhely tárgyi :...17 3.6. A műtő egység általános....17 3.7. A műtőterem/kiemelt kezelő általános....19 3.8. Ébredő-megfigyelő helyiség....21 3.9. Intermediaer care ellátás. (Eredeti, 2003-as minimumrendeletben nem szerepelt, itt új!)...23 3.10. Rendelő és osztály minimumfeltétele...25 4. A 2. melléklet változásai... 31 4.1. Különbözőségek az eredeti (2003-as kiadású) és a módosított (2012-es köz.) 31 4.2. A minimumrendelet t tartalmazó táblázatok helyes értelmezése...34 5. Tartalomjegyzék a 2. melléklethez.... 37 6. A módosító rendeletekkel kiegészített 60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet teljes normaszövege... 50 7. A működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzéke... 56 7.1. Az egészségügyi szakmák jegyzéke és a működési engedély szakmai kódja...56 7.2. A működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló ellátási formák jegyz...61 8. Orvostechnikai eszközök csoportosítása.... 65 8.1. Az EN ISO 15225:2000 európai szabvány szerinti eszköz csoportosítás....65 8.2. NBOG kódok (a CEN/TR 15133:2005 nemzetközi szabvány szerint)...68 8.3. Orvostechnikai eszközök kockázati osztályba sorolása a 93/42/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint...73 9. Időszakos felülvizsgálatra kötelezett orvostechnikai eszközök... 76 10. Irodalomjegyzék... 77

4 Ú T M U T A T Ó a minimumrendelet használatához. 1. Az útmutató tárgya. Az egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, rendelőintézetek stb) tervezésénél és beruházásainál alapvető szempont az úgynevezett minimumkövetelményeknek való megfelelés. Az Intézmények, vagy annak egyes részei működési engedélyt csak akkor kaphatnak, ha megfelelnek ezeknek az előírásoknak. Ezeket az előírásokat rögzíti az úgynevezett minimumrendelet, amelyik egy olyan jogszabály, amelyben felsorolják azokat a feltételeket, amelyek egy-egy orvosi szakterület műveléséhez feltétlenül szükségesek. Ezek a feltételek lehetnek: - személyi és - tárgyi feltételek. A tárgyi feltételek közé tartozik a szükséges helyiségek felsorolása és a feltétlenül (tehát minimálisan) szükséges orvostechnikai eszközök, valamint medikai bútorok és egyéb felszerelések felsorolása. A jelenleg hatályos jogszabály megnevezése: Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet. A 2003-ban megjelent eredeti rendelet összesen 798 (!) oldalt tartalmazott! Az 1. számú mellékletében felsorolja az egészségügyi szakmáktól független általános minimumfeltételeket, például a sürgősségi osztályok, a rendelők, az általános sebészeti műtők, az ébredő-megfigyelő helyiségek, az ápolási intézetek/osztályok stb számára. A továbbiakban, a 2. számú mellékletben 124 orvosi szakma részletes feltételei következnek. Műszaki (orvostechnikai) szakember számára ezek végig olvasása rendkívül fárasztó volt, mivel túlnyomórészt azt sorolják fel, hogy az adott orvosi szakterületeken milyen betegségek gyógyítása szükséges. De mivel mindenhol szerepelt a tárgyi feltételek között különböző eszközpark és bútorzat felsorolása is, a rendeletet a tervezés, vagy beszerzés során nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az orvosszakmai terv általában tartalmazta, hogy adott szakterületen milyen eszköz igények merültek fel, ezért azok alapján lehetett konkrétan meghatározni a szükséges eszközöket, figyelembe véve a minimumrendelet előírásait is. Mint már említettük előzőekben, a szükséges eszközpark meghatározása első sorban az egészségügyi szakemberek igényeit és véleményét tükrözte és nem kérték ki a kórháztervezésben, vagy orvostechnikai ismeretekben járatos szakemberek véleményét is. Ettől függetlenül, mivel ez jogszabály, az abban foglaltak tudomásul vétele kötelező volt minden tervező, vagy eszközbeszerzéssel foglalkozó mérnök és szakember számára. Ezen minimumrendelet nehézkes alkalmazása miatt felmerült az igény vagy ennek a rendeletnek a módosítására, vagy egy új rendelet megjelentetésére. A Jogalkotó ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy 2012-ben megjelent az emberi erőforrások miniszterének 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelete az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékrõl szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról. Vagyis, nem lett új minimumrendelet, csak az eredetileg 2003-ban megjelent rendeletet módosította az új EMMI rendelet, tehát megmaradt az eredeti

5 számozás is, így jelenleg is a 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendeletet kötelező alkalmazni. A módosítás azonban kiterjedt az eredeti 2003-as rendelet majd 99 %-ra, így például a tervezők, beruházók számára érdekes 1. és 2. számú mellékletek teljes egészében újak lettek. Ez nemcsak tartalmi változást jelentett, hanem megnyilvánult abban is, hogy az eredeti rendelet bő terjedelme megmaradt és jelenleg is 410 oldalt tesz ki. Ezen Útmutató kéziratának első változata 2012. szeptember 16-ra készült el, utána került ellenőrzésre a szakmai lektorhoz és az Egészségügyi-műszaki Tagozat Elnökségének tagjaihoz. Az elkészült anyag alapján 2012. október 17-én ismertető előadást tartottunk a Tagozat tagjai és a meghívott Vendégek számára, ahol mindenki hozzászólhatott, észrevételt tehetett az előadás tárgyához. Már ennek során is elhangzott, hogy várható az 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelet (rövidítve: Módr.) módosítása. Ez még szeptember 18-án bekövetkezett az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2012. (IX. 18.) számú EMMI rendelet (rövidítve: Módr2.) részeként, annak 2. pontjában (a 6. -tól a 9..-ig), valamint az 1., 2. és 3. számú mellékletben. Az új, második (szeptemberi) módosító rendelet (Módr2.) lényegileg és tartalmilag sem változtatott a májusi Módr.-en, csak helyenklént pontosította, vagy kiegészítette azt. Ez az Útmutató már tartalmazza az ezen Módr2-ben közölt módosításokat is, de a kézirat véglegesen lezárásra került 2012. október 22-én. Felhívjuk a Tisztelt Olvasók figyelmét, hogy ezen Útmutató áttekintése során ne felejtkezzenek el utána nézni annak, hogy a kézirat lezárása óta nem következett-e be újabb jogszabály módosítás ebben a témában is. Ennek az útmutatónak az a célja, hogy a nem orvos szakképesítéssel rendelkező, többnyire mérnök, műszaki vagy gazdasági szakemberek számára magyarázatot nyújtson a módosított 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet szövegében való eligazodásra. Ennek során, ahol szükséges összehasonlítjuk az eredeti és az új részeket és a normaszöveg alapján megemlítjük az egyes fogalmak új értelmezését is.

6 2. A normaszöveg változásai. Bevezetőként néhány alapvető fogalom tisztázása szükséges. Jogszabálynak nevezünk olyan általános, mindenkire kötelező érvényű szabályt, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja. A jogszabályok legfontosabb közös jellemzője a normatív jelleg, azaz az, hogy a) kötelezőek (más kifejezéssel: kötelező erejűek), és b) általánosan alkalmazandóak (azaz nem konkrét esetekre vonatkoznak, hanem potenciálisan végtelen számú esetre). A norma szó latin eredetű, jelentése: mennyiségi vagy minőségi követelményként megszabott mérték, mennyiség, méret, vagy: pontos előírás valamire vonatkozóan. Ez utóbbit értelmezzük a műszaki gyakorlatban szabványként. De lehet olyan értelmezése is, hogy erkölcsi, viselkedési szabály. Jogi értelemben, tehát amikor jogi normáról van szó, akkor ezt a kell értelemben, kényszerítő erővel használják. A kényszerítő erő pedig a mindenkori államforma. Ilyen értelemben a jogszabályok szövegét, a rendelkező részt nevezik normaszövegnek. A régóta esedékes új minimumrendelet kiadását a Jogalkotó úgy oldotta meg, hogy két korábbi miniszteri rendelet módosításával egy új miniszteri rendeletet alkotott, de a 60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet (továbbiakban: eredeti rendelet) érvényességét meghagyta. Így tehát most az eredeti, 2003-as kiadású minimumrendelet tovább él, csak módosított formában. A következőkben ezeket csak a számunkra, vagyis a tervezéssel, beruházással foglalkozó szakemberek számára szükséges módosításokat igyekszünk összefoglalni és értelmezni. A jelenleg hatályos módosító jogszabály mind az 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: Módr.), mind a 27/2012. (IX. 18.) EMMI rendelet. Ezek értelmében tehát: 2.1. Az eredeti rendelet kiegészült az alábbi paragrafussal: 1/A. E rendelet alkalmazásában az Eütv.-ben és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: 96/2003. Kr.) foglalt fogalom-meghatározásokat kell figyelembe venni. Ezen rendelet néhány - számunkra - jelentős fogalom-meghatározása a következő: a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3.. e) pontjában meghatározott tevékenység; vagyis: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az

7 ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is; b) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (Eütv.3.. f); c) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás (96/2003. Kr. 2..b)) d) egészségügyi intézmény: a b) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet), továbbá az állami mentőszolgálat, az állami vérellátó szolgálat, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak; (Eütv. 3.. g)) e) egészségügyi szakma: az Eütv. 3.. q) pontjában meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások összessége, amely az egészségügyi szakmai kódjegyzékben önálló szakmai kóddal szerepel (96/2003. Kr. 2.. e)); f) szervezeti egység: az egészségügyi szolgáltatónak a tevékenység végzésére létrehozott elkülönült egysége, amelyben egy vagy több szakma engedélyezhető, és rendelkezik a miniszteri rendeletben (vagyis a 1/2012. (V.31.) EMMI rendelettel módosított 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendeletben) meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel) (96/2003. Kr.2..f)); g) ellátási forma: az egészségügyi szakma gyakorlásának szervezési kerete (96/2003. Kr. 2.. g)); h) egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége (Eütv. 3.. c)); i) egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges egészségügyi szakképesítés vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete. (Eütv.3.. y)). j) orvostechnikai eszköz: minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék - ideértve az azok megfelelő működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszköz, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszköz is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen vagy emberből származó mintán történő alkalmazásra szolgál és amely betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése, sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása, az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy módosítása, fogamzásszabályozás céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető (Eütv. 3.. h),

8 amelyik megegyezik a 4/2009. (III.17.) EüM rendelet 2.. (1) bek. a) pontjával). A megnevezett rendeletekben nem szereplő, egyéb fogalom meghatározások: Telemedicina: Olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek során az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. A telemedicina tehát olyan info-kommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás-, távfelügyeleti eljárás, amelyben az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét on-line elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják. Tágabb definíció szerint olyan esetek is a telemedicina tárgykörébe tartoznak, amikor egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében (lásd táv-konzílium, alább) A telemedicinális eszközök funkcionálisan az alábbi csoportokra bonthatók: Táv-konzílium/szupervízió: ahol a diagnózis kialakításba, a kezelés menetébe kommunikációs eszközökön keresztül távoli orvos/szakszemélyzetet is bevonnak. Táv-manipuláció: amikor a vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról vezérli (végzi) az interakciót igénylő vizsgálatot (pl.: endoszkópia) vagy beavatkozást (pl. video-vezérlés mellett robottal vagy távvezérlésre alkalmas eszközzel végzett távmanipuláció). Távdiagnosztika: amikor a diagnózis alapját adó vizsgálat végzője és a diagnózis felállítója (a lelet készítője) térben elválik egymástól, de interaktív kapcsolatban vannak. Távfelügyelet/tele-monitoring: amikor az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétét a betegnél levő/őt figyelő jelfogók (detektorok) és jeltovábbítók pótolják. Ez a fogadó oldal interaktivitását feltételezi. Onko-team: A leginkább elfogadott definíció szerint az onko-team olyan speciális, sokszakmás konzílium, melyben a részt vevő klinikai onkológus, patológus, sebész, sugárterapeuta stb a sürgősségi eseteket és a beteg erre vonatkozó egyértelmű tiltását kivéve valamennyi rosszindulatú folyamatban szenvedő beteg kórtörténetét áttekintik, és javaslatot tesznek az általuk optimálisnak vélt kezelésre, amit a beteg (a javasolt kezelésbe történő beleegyezés vagy annak elutasítása jogosultságát gyakorolva) elfogad vagy elvet. Megjegyzés: A fogalom-meghatározások között nem szerepel sem a gép, sem a műszer fogalmának meghatározása, annak ellenére, hogy a későbbiek folyamán ezeket az elnevezéseket a minimumrendelet - az orvostechnikai eszközök megnevezés helyett - számos esetben használják. Tájékoztatásul (és összehasonlítási alapul) megadjuk ezen fogalmak értelmezését is: Gép: 1. energiát átalakító, vagy munkát végző szerkezet (Magyar Értelmező Kéziszótár szerint), vagy más meghatározás szerint: olyan szerkezetek összefoglaló elnevezése, amelyek erőt, illetve energiát alakítanak át az ember számára hasznos módon (Kislexikon szerint) 2. A 98/37/EK Európai Gép Direktíva szerint: Olyan összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog; a megfelelő mozgató, vezérlő és energiaellátó szerkezetekkel együtt és amelyeket valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze, különösen valamely anyag feldolgozására, kezelésére, mozgatására vagy csomagolására. (Az EU tagállamokban kötelezően elfogadott meghatározás!)

9 Műszer: 1. a műszer általában valamilyen fizikai (fiziológiai) mennyiség érzékelésére, mérésére alkalmas eszköz, amelynek az a feladata, hogy a valóságot minél élethűbben jelenítse meg. (Orvostechnikai eszközök - gyakorlati útmutató I. kötet, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara tankönyve, Bp. 2004, 22. oldal) 2. olyan mérőeszköz, mely értékmutatást ad. (Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótár, 4.6. pont, kiadta: OMH és MTA-MMSz Kft, Budapest, 1988.) Megjegyzés: érték: valamely konkrét mennyiség nagyságának kifejezése egy szám és egy egység szorzataként ((Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótár,1.18. pont, kiadta: OMH és MTA-MMSz Kft, Budapest, 1988.) 3. fizikai, kémiai, geometriai stb mennyiségek mérésére és a mérési eredmények alapján a különböző folyamatok vizsgálatára, gépek védelmére, szabályozására, vezérlésére, technológiai folyamatok irányítására, számításokra használt eszköz. (Új magyar lexikon, 5. kötet 84. oldal, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962.) 4. nagy pontosságú művelet végzésére alkalmas munkaeszköz (Magyar Értelmező Kéziszótár), 2.2. Az eredeti rendelet 9..-a helyébe a következő új fogalmak kerültek: Új megfogalmazás: Az eltérő egészségi állapotú betegek differenciált ellátását a fokozatosság elvén egymásra épülő, a szakmai tevékenységeknek a szakmai tapasztalat és a technikai feltételek alapján csoportosított progresszivitási szinteken működő ellátórendszer biztosítja. Járó-betegek esetén a következő differenciált ellátási formák vannak: a) az általános járóbeteg-szakellátás: a járó-betegek eseti ellátása és a krónikus betegek folyamatos gondozása (9.. (2) bek. a) pontja); b) a speciális járóbeteg-ellátás: speciális szaktudást, illetve eszközöket igénylő szakellátás (9.. (2) bek. b) pontja); A fenti két esetre vonatkozóan szükséges orvostechnikai eszközök felsorolása megtalálható az 1. melléklet 7. pontjában: az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-szakrendelés, címszó alatt felsorolva a tárgyi feltételek között a helyiségeket, felszereléseket, és gép-műszer, eszköz -öket (jellemző módon nem orvostechnikai eszközöket ír, bár az értelmezések között csak annak meghatározását adja meg: Lásd: előzőleg, a 2.1. pont j) alpontját!, de sem a gép, sem a műszer definíciója nem szerepel). A speciális járóbeteg-ellátás számára ugyanezen helyen megadja a speciális diagnosztikai és szakmai háttereket is, amely szerint az orvosi laboratóriumi diagnosztikai és a radiológiai (röntgen, ultrahang) lehetőségeket EK: elérhető nem intézményen belül megjelöléssel kell biztosítani. A továbbiakban teljesen új betétként kerültek be az eredeti rendeletbe a következők: c) A diagnosztikai szakellátás a 2. mellékletben szakmánként meghatározott progresszivitási szinteken történik (9.. (3) bekezdés); d) A daganatos betegek többszakmás járó- és fekvőbeteg-szakellátására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató onko-teamet köteles működetni (9.. (6) bekezdés); e) Az adott szakterület szakorvosa.. személyes jelenlét nélkül is felállíthat diagnózist és terápiás javaslatot adhat telemedicina keretében, az adott tevékenység végzéséhez a 2. mellékletben megállapított feltételek teljesítése esetén (9.. (7) bekezdés).

10 Az eredeti rendelethez képest változott: f) A sebészeti osztály II. progresszivitási szintjére (korábban ez: I. ellátási szintjére volt!) működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató a traumatológiai ellátás I. progresszivitási szintjéhez tartozó egészségügyi szolgáltatást is nyújthat, amennyiben az arra előírt feltételeknek megfelel (9.. (5) bekezdés). A fekvőbeteg-szakellátás - az ellátáshoz szükséges eltérő személyi és tárgyi feltételek alapján - a 2. mellékletben szakmánként meghatározott progresszivitási szinteken történik (9.. (4) bekezdés). EZ NAGYON FONTOS VÁLTOZÁS! Az egyes orvosi szakmákhoz tartozó minimumfeltételek jegyzéke (tartalomjegyzék) megtalálható: ezen Útmutató 5. fejezet, 38.-54. oldalakon. A szakmaspecifikus progresszivitási szintek felsorolását az Útmutatóban mellőzzük, részben terjedelmi okokból, részben pedig azért, mert ezek első sorban orvosi megfontolások alapján készültek. Emlékeztetőül a korábbi (2003-as) rendeletben említett progresszivitási szintek: a) I. ellátási szint, a progresszív ellátás alapszintje, amelyet az adott ellátást nyújtó valamennyi egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell, b) II. ellátási szint, a progresszív ellátás középszintje, amelyet a legalább egy megye, illetve a főváros lakosságának adott ellátását végző egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell, c) III. ellátási szint, a progresszív ellátás felső szintje, amelyet az adott ellátást regionális vagy országos szinten végző egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell. 2.3. Az eredeti rendelet 5..-a helyébe a következő új fogalmak kerültek: Az 5.. b) pontja szerint a járóbeteg-szakellátás körében a következő ellátási formák lehetnek: a) szakrendelés: a járóbeteg-szakellátás általános szintjén működő egészségügyi szolgáltatás (5.. (1) bek. ba) pontja); b) gondozó: krónikus betegek,, illetve fertőző betegségben szenvedők betegek ellátása és speciális gondozása (5.. (1) bek. bb) pontja); c) szakambulancia: speciális szaktudást és a technikai feltételek magasabb szintjét igénylő tevékenységet végző, a járóbeteg-ellátás speciális szintjén (lásd: 2.2. pont, b) alpontját) működő egészségügyi szolgáltatás; d) rendelőintézet: legalább 4 szakterületen az adott területhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása és a helyszínen radiológiai és legalább az orvosi laboratóriumi diagnosztikai ellátás biztosítása (5.. (1) bek. bd) pontja); e) mobil egészségügyi szolgálat: amennyiben szolgáltatás nyújtására változó helyszínen, illetve az e célra kialakított járművel kerül sor (5.. (1) bek. be) pontja); f) az állomás, illetve a központ: speciális diagnosztikai vagy terápiás feladatok ellátása (5.. (1) bek. bf) pontja); g) diagnosztikai központ: kizárólag a kórisme felállítása, illetve megerősítése céljából speciális vizsgálat végzésére szakosodott egészségügyi szolgáltató (5.. (1) bek. bh) pontja); h) laboratórium: kizárólag a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozását végző egészségügyi szolgáltató (5.. (1) bek. bg) pontja); i) hospice szolgálat: a betegek otthonában a kórházi ellátást kiváltó szakápolási feladatok esetén az otthoni szakápolási szolgálat, a haldokló beteg otthonában történő gondozásával kapcsolatos egészségügyi tevékenység végzése (5.. (1) bek. bi) pontja és Módr2. 2. fejezet 6.. (2) bek).

11 Az 5.. c) pontja szerint a fekvőbeteg-szakellátás körében a következő ellátási formák lehetnek (JELENTŐSEN VÁLTOZOTT!): a) intézet: krónikus, rehabilitációs vagy folyamatos orvosi felügyeletet nem igénylő ápolási, szakápolási szolgáltatás nyújtása esetén (5.. (1) bek. ca) pontja); b) kórház: több szakmai főcsoportba tartozó szakmában aktív és krónikus, illetve aktív vagy krónikus betegellátást nyújtó, diagnosztikai háttérrel működő egészségügyi szolgáltató (5.. (1) bek. cb) pontja; Emlékeztetőül a 2003-as minimumrendeletből: kórház: belgyógyászati, sebészeti és még legalább egy szakma tekintetében a progresszív ellátás 1. szintjéhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása, és ezen túlmenően a helyszínen ultrahang, elektrokardiográfiai, radiológiai és klinikai laboratóriumi diagnosztikai ellátás biztosítása, szakkórház: egy egészségügyi szakma, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó társszakmák tekintetében, legalább a progresszív ellátás 2. szintjéhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása és az ehhez szükséges teljes általános diagnosztikai háttér helyszínen történő biztosítása. Megjegyzés: A kórház fogalmát az elmúlt évek során sokféleképpen definiálták. Ennek során figyelembe vették, vagy éppen nem vették figyelembe: a minimálisan ellátandó gyógyászati feladatokat (például: alapkórház, általános kórház, szakkórház, krónikus kórház), a minimálisan szükséges ágyszámot (150-400 ágy: kis kórház, 401-800 ágy: közepes kórház, 801-1500 ágy: nagy kórház, 1501 ágy felett már területi, vagy országos intézményről beszélhettünk stb), a területi ellátási szinteket (városi kórház, megyei kórház, regionális kórház, országos intézet, egyetemi klinikák, szanatóriumok, ápolási otthonok stb.) a tulajdonviszonyokat (állami - minisztériumi - irányítású kórház, önkormányzati tulajdonú kórház, alapítványi kórház, egyházi (vallási) tulajdonban lévő kórház, magánklinika stb) a kórház építészeti kialakítását (pavilon rendszerű kórház, tömbkórház, hotelkórház, tömbösített hotelkórház stb), stb. Műszaki (kórháztechnikai) értelemben a legáltalánosabb és legrégebbi meghatározás szerint: a kórház a beteg, vagy akut, illetve sérült állapotban lévő emberek gyógykezelésére, ápolására szolgáló fekvőbeteg ellátó intézményrendszer, amelyik gondoskodik a beteg emberek életszükségleteinek kielégítéséről is. A módosított minimumrendeletben (2012-ben) nem szerepel a szakkórház, a krónikus kórház, a mátrix kórház meghatározása, illetve mindez együttesen a kórház fogalmába tartozik bele. c) országos intézet: az egy szakmacsoporton belül speciális, magas szintű szakmai tudás rendelkezésre állása, és az ahhoz kapcsolódó gyógyító, módszertani, kutatási és oktatási tevékenység gyakorlása (5.. (1) bek. cc) pontja) Emlékeztetőül a 2003-as minimumrendeletből: amennyiben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató a szakkórházi pontban foglalt feladatok ellátását a progresszivitás 3. szintjén (lásd: 2.2. pont végén!) végzi, az országos intézet, szakkórház: egy egészségügyi szakma, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó társszakmák tekintetében, legalább a progresszív ellátás 2. szintjéhez (lásd: 2.2. pont végén) tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása és az ehhez szükséges teljes általános diagnosztikai háttér helyszínen történő biztosítása.

12 d) klinika: ha az országos intézeti feladatokat (lásd: előző c) pontban) az orvostudományi vagy egészségtudományi képzést folytató egyetem részeként látja el (5.. (1) bek. cd) pontja). Emlékeztetőül a 2003-as minimumrendeletből: a klinika a fekvőbeteg-ellátás körébe tartozó szolgáltatást az orvostudományi vagy egészségtudományi képzést folytató egyetem szervezeti egységeként látja el. e) nappali kórház: amennyiben egy szakterületen legalább 5 napon keresztül napi 6 órában biztosítja a hatályos minimumrendelet 4. (1) bekezdése szerinti tárgyi feltételeket - azzal, hogy csak a beteg nappali elhelyezésére szolgáló helyiség biztosítása szükséges. f) A rendelőintézeti járóbeteg-ellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (Eütv. 3. g) pont ga) alpontja) a fenti elnevezések mellett (lásd: módosított minimumrendelet (1) bekezdés b) és c) pontja) a gyógyintézet elnevezés használatára is jogosult. 2.4. A fekvőbeteg-ellátás működési formái. a) Fekvőbeteg-ellátó osztály: olyan elkülönült szervezeti egység (lásd: 2.1. fejezet f) pontja), amelyik /csak/ egy engedélyezett /egészségügyi/ szakmát (lásd: 2.1. fejezet e) pontja) foglal magában. b) Fekvőbeteg-ellátó összevont osztály: olyan elkülönült szervezeti egység (lásd: 2.1. fejezet f) pontja), amelyik egy szakmai főcsoportba sorolt több engedélyezett szakmát (Lásd: Módr. 5. melléklet, vagy ezen Útmutató 7. fejezetét a 61.-től 68. oldalakig!), valamint más szakmai főcsoportba tartozó, szakmailag szorosan illeszkedő, azonos ellátási formában engedélyezett /egészségügyi/ szakmát foglal magába. (További részletek, például a minimálisan szükséges fekvőbetegek számát illetően a Módr. 1. mell. 4. pont b) és c) alpontjában találhatók.) c) Mátrix osztály: olyan elkülönült szervezetei egység (lásd: 2.1. fejezet f) pontja), amely több, de azonos ellátási formában, különböző szakmai főcsoportba tartozó (lásd Módr. 5. mellékelt, illetve ezen Útmutató 7. fejezetét) engedélyezett, azonos telephelyen elhelyezkedő szakmát foglal magába (kivéve csecsemő- és gyermekgyógyászat szakma) azzal, hogy a szervezeti egységben vagy operatív, vagy nem operatív tevékenység végezhető, szakmánként a 2. mellékletben (lásd ezen Útmutató 5. fejezetét) rögzített ágyszámmal. A mátrix osztályon az engedélyezett szakmák vonatkozásában legalább 5 ágyat kell elkülöníteni. A mátrix osztályon az osztály általános n (lásd: 3. fejezet 3.10. pontját!) túl biztosítani kell, hogy a progresszív ellátási szintnek megfelelően az egyes szervezeti egységenként engedélyezett egyes szakmákhoz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket. Intenzív, sürgősségi, fertőző, szülészeti-nőgyógyászati, onkológiai, pszichiátriai, neurológiai, rehabilitációs és ápolási osztályos feladatok mátrix osztályon nem végezhetők el. (Módr. 1 mell. 5.1. pontja) d) Kórházi szakápolás (ápolási osztály), önálló ápolási intézet: a fekvőbetegellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató saját ápolási irányítással működő

13 egysége, amely ápolási szolgáltatást nyújt azok számára, akiknek folyamatos ápolásra van szükségük, de rendszeres orvosi ellátásra már nem szorulnak. Az önálló ápolási intézet nem kórházi struktúrában működő intézmény. (Módr. 1 mell. 5.2. pontja) e) Sürgősségi betegellátó osztály/beteg-fogadóhely: az aktív fekvőbetegellátásra engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató a heveny tünetek, vagy sürgősségi ellátást igénylő kórkép miatt előre nem tervezett felvételre jelentkező, vagy előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül jelentkező, vagy beszállított beteg fogadására vagy sürgősségi betegellátó osztályt köteles kialakítani a 2. mellékletben meghatározott sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás alapján, vagy beteg-fogadóhelyet az 1. melléklet 5.3. b) pontjában (lásd: ezen Útmutató 3.5. fejezet, 16. oldalon) említett minimumfeltételek alapján. A sürgősségi betegellátó osztályt, illetve fogadóhelyet könnyen megközelíthető helyen kell kialakítani. (Lásd: Módr. 1 mell. 5.3. pont) Megjegyzés: A minimumrendelet nem intézkedik arról, hogy mit ért könnyen megközelíthető helyen. Például: utcáról jövet, vagy intézményen, épületegyüttesen belül, épületen belül stb. f) Központi gyógytorna-fizioterápia egység: fekvőbeteg-ellátást kiszolgáló, vezető gyógytornász irányításával működő egység, amely gyógytornafizioterápiaszolgáltatást nyújt egy intézményen belül az adott osztályok igényeinek megfelelően. (Módr. 1 mell. 5.4. pontja) 2.5. Az eredeti rendelet 10. -a helyébe részben a következő változás került: (1) Az 1. melléklet tartalmazza az egyes egészségügyi szakmáktól független általános minimumfeltételeket. JELENTŐS RÉSZBEN VÁLTOZOTT! (Lásd később: 3. fejezetben, 15. oldalon.) (2) A 2. melléklet tartalmazza az egyes szakmák körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételeket. TELJES EGÉSZÉBEN VÁLTOZOTT! (Lásd később: 4. fejezetben, 32. oldalon és az 5. fejezetben, a 38. - 54. oldalakig. (3) A 3. melléklet tartalmazza az ápolókra, dietetikusokra, gyógytornászokra, védőnőkre és a szociális munkásokra vonatkozó személyi minimumfeltételeket. (4) A 4. melléklet tartalmazza az egészségügyi dokumentáció részét képező ápolási, fizioterápiás és dietetikai dokumentáció tartalmi és formai követelményeit. (5) Az 5. melléklet a működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzékét. (Ez egyúttal az 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelettel módosított 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet 2. számú melléklete.) (6) A diagnosztikus háttér - amennyiben a 2. melléklet eltérően nem rendelkezik - más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján is biztosítható. FONTOS!

14 (7) Egy adott szakrendeléshez szükséges tárgyi feltételek úgy is biztosíthatóak, ha azonos telephelyen működő másik szervezeti egységben ezek elérhetően és hozzáférhető módon igénybe vehetőek. FONTOS! (8) Amennyiben valamely szakterület t e rendelet nem tartalmazza, az adott ellátásra vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadóak. 2.6. Az eredeti rendelethez képest teljes új a 13.. és a 13A.., amelyik a különböző határidőket tartalmazza. A 60/2003, (X. 20.( ESZCSM rendlet a következő 13/A. -sal egészül ki: 13/A. (1) Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2012. (IX. 18.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) a fekvőbetegszakellátást nyújtó szolgáltatók részére megállapított, a 2. és a 3. mellékletben foglalt feltételeknek történő megfelelést a működési engedélyt kiadó hatóság 2013. március 31-éig ellenőrzi azzal, hogy a szolgáltatóknak nem kell az új, illetve módosult feltételeknek való megfelelésről bejelentést tenniük. (2) A közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a Módr2. által megállapított 2. és 3. melléklet tekintetében a 13. (3)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni. (Módr2. 2. fejezet, 7..) Megjegyzés: A Módr2. 7. -a ugyanakkor nem mondja ki a Módr-tel megállapított 13.. (1) és (2) bekezdés hatálytalanítását, ezért azt a továbbiakban változatlanul közöljük, hozzátéve, hogy azok - a bennük lévő határidők miatt - a Módr2. megjelenésének időpontjában már aktualitásukat veszítették. a) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) EszCsM rendelet és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2. és 3. melléklet szerinti, a fekvőbetegszakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére megállapított feltételeknek való megfelelést a) azoknak a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyeket a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 7. (2) bekezdése szerinti kapacitás-felosztási eljárás érint, a kapacitás-felosztás tárgyában hozott határozat közlésétől számított 8 napon belül, b) az a) pont alá nem tartozó, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak 2012. július 1-jéig kell bejelenteniük. (2) A Módr.-rel a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók részére megállapított, a 2. és a 3. mellékletben foglalt feltételeknek történő megfelelést a működési engedélyt kiadó hatóság 2013. március 31-ig ellenőrzi. (3) A Módr.-rel megállapított 2. és 3. melléklet szerinti, a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére megállapított feltételeknek 2012. szeptember 30-ától kell megfelelni. (FONTOS!)

15 (4) A (3) bekezdés szerinti megfelelést az egészségügyi szolgáltatóknak a működési engedély esetleges módosításával egyidejűleg, de legkésőbb 2012. december 30-ig kell bejelenteniük. (5) A Módr.-rel a (3) bekezdés szerinti szolgáltatók részére megállapított, a 2. és a 3. mellékletben foglalt feltételeknek történő megfelelést a működési engedélyt kiadó hatóság 2013. május 1-ig ellenőrzi.

16 3. Az 1. melléklet változásai. A melléklet címe: Az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéhez szükséges - engedélyezett egészségügyi szolgáltatótól független - általános minimum követelmények. 3.1. A fekvőbeteg-ellátás minimum kapacitása. (Cím változott!) Itt a különböző szolgáltatások esetén szükséges minimálisan egyidejűleg elhelyezhető fekvőbetegek számára szükséges kapacitás folyamatos rendelkezésre állásáról van szó. Az eredeti, 2003-as rendelethez képest változott: a fekvőbetegek elhelyezéséhez (régebben: ágyszámhoz!) rendelt betegek száma, általában csökkent 10 fővel. Például: - a krónikus, rehabilitációs,vagy az ápolási betegellátást nyújtó szolgáltatás esetén 20 fekvőbeteg helyett 10, illetve 15 fekvőbetegre; - az aktív és/vagy krónikus betegellátást nyújtó kórház, az országos intézet esetében az eredetileg 80 helyett minimum 70 fekvőbeteg egyidejű elhelyezéséről és ellátásáról kell csak gondoskodni. (Módr. 1. mell. 1.2. pontja), - klinika esetén 40 fekvőbeteg helyett 30 fekvőbeteg elhelyezéséről és ellátásáról kell gondoskodni (Módr. 1. mell. 1.3. pontja). 3.2. A szolgáltatók szakmáktól független feladatai: Változott a számozás: 2. a) helyett 2.1. pont lett és 2. b) helyett 2.2. pont lett. Kibővültek a szolgáltatási lehetőségek és a feladatok is (a korábbi 13 pont helyett 18 pontra). Fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vagy saját szervezeti egységével (meghatározását lásd a 2.1. pont f) alpontjában), vagy működési engedéllyel rendelkező közreműködő egészségügyi szolgáltató bevonásával, vagy szerződés útján (itt vannak kivételes esetek is!) biztosítja az a) ponttól s) pontig felsorolt szolgáltatásokat. Ezek közül kiemeljük a számunkra jelentős feladatok közül, hogy az a) pont kiegészült: ápolás-gondozásra; új szolgáltatásként van a b) fizioterápiás szolgáltatás, az eredeti, 2003-as rendeletben d) sterilizálás, textiltisztítás, szennyes-és tisztaruha kezelés funkciókat külön választották - f) sterilanyag-ellátás; - j) egészségügyi textília-ellátás (textiltisztítás, szennyes-és tisztaruha kezelés) funkciókra, a betegek számára biztosítani kell: i) szakkönyvtári szolgáltatást és/vagy internet elérhetőséget (!), a korábbi i) központi vagy egyedi oxigénellátás helyett biztosítani kell o) központi vagy egyedi orvosi gázellátást, a korábbi h) veszélyes hulladékkezelés és tárolás helyett biztosítani kell h) a kommunális és veszélyes hulladék kezelését és tárolását, új szolgáltatásként van a j) rovar- és rágcsálóirtás, új követelményként jelentkezik az s) vér- és vérkészítmények (beleértve a szállítást is) biztosítása. Hasonló módon a járóbeteg-ellátás esetén is a fenti szolgáltatási lehetőségek engedélyezettek és a korábbi 7 feladat kibővült 15 feladatra. Ezek közül kiemeljük a számunkra jelentős feladatok közül, hogy

17 új felsorolásként jelentkezik az a) az asszisztencia/ápolás biztosítása, új szolgáltatásként van a c) fizioterápiás szolgáltatás, új szolgáltatásként van a d) diagnosztikai ellátás, új szolgáltatásként van a j) rovar- és rágcsálóirtás, az eredeti, 2003-as rendeletben b) sterilizálás, textiltisztítás, szennyesés tisztaruha kezelés funkciókat külön választották - f) sterilanyag-ellátás; - g) egészségügyi textília-ellátás (textiltisztítás, szennyes-és tisztaruha kezelés) funkciókra. 3.3. A járóbeteg szakrendelés/szakambulancia általános feltételei (Módr. 1. mell. 3. pontja). A szakrendelés (lásd: 2.3. fejezet a) pontja) és a szakambulancia (lásd a 2.3. fejezet c) pontja) a Módr. 1. mell. 7. pontjában felsorolt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szervezeti egység. A Módr. 1 mell. 7. pontja párhuzamban sorolja fel a rendelő és a fekvőbeteg osztály általános t. Ezeket majd később, a 3. fejezet 3.10. pontjában részletesen fogjuk tárgyalni. 3.4.Fekvőbeteg ellátó osztály működésének általános feltételei. Minden fekvőbeteg-ellátó osztálynak (lásd: 2.3. fejezet g) pontja) rendelkeznie kell 4 percen belül (korábban 3 percen belül) (korábban: helyben vagy volt) elérhetően az újraélesztés eszközeivel, így: (újraélesztő tálca/táska); motoros szívóval (korábban nem volt); hordozható defibrillátorral; kézi lélegeztetővel (korábban: ambu ballon lélegeztetővel); laringoszkóppal, tubusokkal; hordozható EKG-val, mely legalább 3 elvezetés egyidejű megjelenítésére és rögzítésére alkalmas (korábbihoz képest bővített feltételek). a 2. mellékletben a központi ügyelet nél meghatározott gyógyszerekkel. (Módr. 1. mell. 4.2. pontja) minden fekvőbeteg-ellátó osztálynak rendelkeznie kell a rendelőre meghatározott feltételeknek megfelelő osztályos vizsgáló helyiséggel (Módr. 1 mell. 4.3. pontja). 3.5. A sürgősségi beteg-fogadóhely tárgyi : Hordozható EKG képernyővel Defibrillátor (hordozható), Vércukormérő refraktometriás/elektrokémiai (helyes elnevezéssel: vércukorszintmérő), Ambu ballon (felnőtt, gyerek), Szabad légutak biztosításának eszköze (lehetséges: laringoszkóp és különböző tubusok), Szívó (motoros vagy központi), Oxigén ellátás biztosítása (palack vagy központi), Telefon (Megjegyzés: ez nem orvostechnikai eszköz!) Megjegyzés: Az eredeti, 2003-as minimumrendelethez képest kimaradt: a gyomormosó készlet. 3.6. A műtő egység általános. Megjegyzés: Ez a korábbi, 2003-as minimumrendeletben a 6. pont alatt szerepelt, mint általános sebészeti műtő szakmai,

18 azonban ott az alább közölt táblázat a szükséges szakmai helyiségekről még nem szerepelt. Ez tehát a Módr.-ben vadonatúj! Az általános értelmezés szerint műtőknek azokat a helyiségeket nevezik, melyekben a test megnyitása útján, vagy a testbe való behatolás révén kísérlik meg a gyógyítást. A behatolás (beavatkozás) történhet természetes, vagy mesterséges üregeken keresztül is. A műtéti beavatkozás célja: a szervezetben keletkezett kóros elváltozások eltávolítása, vagy helyreállítása. A sebészet fejlődése során egyértelműen kiderült, hogy a műtéti beavatkozások egyik legfontosabb feladata: a maximális sterilitás biztosítása. A sterilitás feltételeinek biztosítása érdekében szükséges az egyes műtéti fázisok és forgalmi utak elkülönítése, az előkészítési, bemosakodási, sterilezési, ébresztési folyamatok más-más helyiségben történő elvégzése. Ezért a műtőben vagy műtőhelyiségben csak a beavatkozást végzik el, az előkészítés-altatás és ébresztés a műtőn kívül, az előkészítő, illetve ébredő helyiségekben történik. Így ezekre a helyiségekre külön-külön minimumfeltételek tartoznak. Az aneszteziológiai munkahely az 1501 szakmakód alatt találhatók. (Lásd még ezen Útmutató 5. fejezet, 38. oldalát!) * Kiemelt kezelő (Módr1.-ben: Osztályos műtő egység Központi Műtő Egység (önálló szervezeti egység) Kisműtő volt) Szakmai helyiségek: Személyzeti zsilip 1 1 Betegzsilip/betegtartózkodó 1 1 2 Betegelőkészítő 1/műtőterem 1/műtőterem Orvosi csaptelep hideg-meleg 1 1 vízzel Kéz érintése nélkül működtethető 2 2 (könyökkel, lábbal, szenzoros stb.) szeradagoló Falra szerelt papírtörölköző 1 1 tartó Bemosakodó 2 Orvosi csaptelep hideg-meleg vízzel Kéz érintése nélkül működtethető (könyökkel, lábbal, szenzoros stb.) szeradagoló Falra szerelt papírtörölköző tartó 1 db legalább 2 műtőteremhez 1 db legalább 2 műtőteremhez 2 2 2 4 4 4 1 1 1 Műtőterem 1 1 2 * Kiemelt kezelő 1 Ébredő/megfigyelő helyiség 1 1 központi Sterilanyag raktár elkülönített 1 1 szekrény Tiszta-anyagraktár elkülönített 1 1 Gyógyszerraktár szekrény elkülönített szekrény elkülönített szekrény 1 Megjegyzés

19 Előkészítő-munkaszoba - 1 1 Szennyes anyag-eszköz 1 1 1 előkészítő Szennyes- és szemét tároló 1 1 1 Személyi tartózkodó - 1 1 Mosdók 1 1 Adminisztrációs helyiség - - 1 Takarítószer és -eszköz tároló elkülönített szekrény 1 1 Megjegyzések a táblázat bejelölt számokhoz: 1 A műtőteremnek a bemosakodó helyiséggel és a beteg-előkészítővel közvetlen kapcsolatban kell lennie. b) A helyiségek a zöld zóna tisztafolyosójáról kell, hogy nyíljanak. Általános megjegyzés (Észrevételek): 1. A táblázat megegyezik a Módr2-ben közölt táblázattal. 2. A táblázat nem tartalmazza a kiemelt kezelő, az osztályos műtő és a Központi Műtő Egység fogalmának leírását! 3. A táblázatban közölt szakmai helyiségek megléte tervezési feladat is. 4. Hiányzik a műszerszoba! (A Módr. 6.3. Intermedier care ellátásnál van! tehát innen csak - valószínűleg - kifelejtették!) 3.7. A műtőterem/kiemelt kezelő általános. Előzetes megjegyzés: A táblázat elkészítésénél eltérünk a Módr2. 1. mell. 2. pontjában megadott táblázattól: külön-külön oszlopban jelöltük a szükséges eszközöket. Magyarázat a táblázathoz: Sorszám: általunk megállapított sorszám Megnevezés: Az eszköznek a Módr2. 1. mell. 6.1. pontjában közölt megnevezése X: szükséges (tárgyi feltételnél a szervezeti egységen belül, vagy közvetlenül mellette kell állnia) EL: elérhető intézményen belül EK: elérhető nem intézményen belül (EZ ÚJ!!!!) Sorszám Tárgyi feltételek: 1. Általános feladatoknak vagy speciális feladatoknak megfelelően biztonsági áramforrás biztosítása szükséges Kiemelt kezelő Műtőterem Megjegyzés X X Lásd: alább! 2. Műtőasztal X X Lásd: alább! 3. Megfelelő megvilágítást biztosító X X Lásd: alább! műtőlámpa/műtőlámparendszer 4. Mobil műtőlámpa X X Lásd: alább! 5. Központi vagy egyedi gázellátó X Lásd: alább! 6. Nagysebészeti altatógép, lélegeztetővel, monitorral X Lásd: alább! 7. Műtéti észlelő EKG rendszer + monitor X Lásd: alább! 8. Infúziós pumpa + állvány X Lásd: alább! 9. Mobil röntgen és/vagy tv képerősítő rendszer EL Lásd: alább! 10. Nagyfrekvenciájú vágó- és elektrokoaguláló készülék X Lásd: alább! 11. Műszerasztal gördíthető (fékezhető) X X Lásd: alább! 12. Műszerelőasztal, Sonnenburg (fékezhető) X X Lásd: alább! 13. Operatőri szék (karos, állítható) X Lásd: alább! 14. Műszerasztal fix X X Lásd: alább! 15. Műtőzsámoly, kétlépcsős X X Lásd: alább!

20 16. Infúziós állvány, műtőasztalhoz csatlakoztatható X X Lásd: alább! 17. Sterildoboz tároló és állvány X X Lásd: alább! 18. Röntgenfilmnéző szekrény vagy digitális X Lásd: alább! röntgenarchívumhoz csatlakozó nagy monitor 19. Vérkészítmény tárolására alkalmas hűtő X Lásd: alább! 20. Gyógyszer tárolására alkalmas hűtő X Lásd: alább! 21. Vérkészítmény melegítő készülék X Lásd: alább! 22. Sugárvédő ólomgumi-kötények, egyéb védőeszközök X 23. Defibrillátor (mobil) műtőtraktusonként X 24. Központi szívó X Lásd: alább! 25. Izoláló állvány X Lásd: alább! 26. Ledobó állvány X Lásd: alább! 27. Tolókocsi X Lásd: alább! Megjegyzések (sorszám szerint): 1. Korábbi, 2003-as rendeletben nem szerepelt. Módr. szerint: általános feladatoknak vagy speciális feladatoknak megfelelően biztonsági áramforrás biztosítása szükséges. Ez kórháztechnikai, kórháztervezési feladat: áramkimaradás esetén a műtőben szükséges biztosítani a megfelelő világítást és az eszközök tápforrását. Ez az eszköz egyébként - a GMDN besorolás szerint (lásd: később, a 8. fejezetben) - kórháztechnikai eszköz. 2. A Módr. 1 mell. 6.1. pontjában már nincs megjelölve, hogy milyen feladatoknak megfelelően. Amire a orvosszakmai szempontok miatt szükség van. 3. Az eredeti, 2003-as minimumrendeletben ehhez specifikációt is mellékeltek. Ez szükségtelen, a Módr. 1 mell. 6.1. pontjában már elhagyták. 4. Ugyanaz, mint az előző, 3. pontban. 5. Feladattól függően, de több műtős blokkban mindenképpen központi orvosi gázellátó rendszer kiépítése szükséges. Ez ugyancsak kórháztechnikai eszköz. 6. Az altatógép elnevezés szerintünk helytelen (lásd: a gép értelmezése ezen Útmutató 2.1. pontjában), helyesen: altató készülék, de az orvosi gyakorlatban is ezt az elnevezést használják. 7. Műtéti észlelő EKG rendszer helyesen: Műtéti őrző monitor akar lenni a hozzátartozó paramétermérő egységekkel (EKG, pulzus, vérnyomás, oximetria, légzés stb) együtt, vagy kompakt kivitelben, de monitor egységet, azaz nagy képernyős megfigyelő monitort feltétlenül kell tartalmaznia. (A monitor szó önmagában is folyamatos megfigyelést, észlelést jelent.) 8. Az igényeknek megfelelően akár több is lehet. 9. A mobil röntgen esetében a vagy szócskának nincs jelentősége, mindenképpen TV képerősítő rendszerrel együtt szükséges. 10. A Módr. 1. mell. 6.1. pontjában elektrocoaguláló van írva. Ez megint a helytelen írásmód következménye! Lásd: a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Helyesírási Bizottságának állásfoglalása az orvosi helyesírás ügyében! E szerint: Még az orvos olvasóknak szánt szövegekben is magyarosan (fonetikusan) írjuk azonban: a tudományágak és szakterületek neveit; az orvosi technikai eljárások, műszerek neveit; a kémiai vegyületek és gyógyszerkészítmények neveit; a társtudományok (biológia, kémia, biokémia, fizika, állattan, növénytan stb.) szakkifejezéseit, ha azok e tudományokban fonetikusan írandók. 11. A műszerasztal önmagában MB: medikai bútor