SZÁZHALOMBATTA ÖNKORMÁNYZAT PITYPANGOS ÓVODA Liszt Ferenc stny. 6. 2440 OM azonosító:032788 Telefon 06-23/355-038, 06-23/358-533 Fax 06-23/358-533 email: pitypangos@mail.battanet.hu Tevékenyen az egészségért Tevékenyen a környezetért! A Pitypangos Óvoda Pedagógiai Programja Programot benyújtotta: Sebestyén Mihályné intézményvezető, 2013. augusztus 27.
A Pitypangos Óvoda Pedagógiai Programja "Nézd, feléd nyújtja kis kezét: gyönge virágszirom. Össze ne törd, mert nem ismer bűnt és fájni fog nagyon. Mert bízik benned: Te felnőtt vagy kis szemében és rád bízza magát. Vágyak, álmok élnek a szívében, és egy tündérvilág. Tündérmeséknek fátyla lebben, s vele száz csengő kacagás. Ő elhiszi még, hogy szép, hogy jó, hogy gyönyörű ez a nagy világ. Ő elhiszi még, hogy jók az emberek, elhiszi, igaz minden szavunk: Legalább benned váljon valóra: ne legyen perc, ne legyen óra, amikor benned csalódni fog." Páskulyné Kovács Erzsébet: A gyermek 2
Küldetésnyilatkozatunk: Nevelőtestületünk minden tagja és a nevelőmunkánkat segítők szakmailag elhivatottak. Egységes pedagógiai elveket vallunk. A régi, jól bevált értékeinket megőrizzük, de nyitottak vagyunk az új lehetőségek kipróbálására is. Törekszünk: a játék elsődleges szerepének biztosítására, az egészséges életmód feltételeinek kialakítására, a környezeti kultúra alapjainak lerakására, a szülőkkel közösen kialakított pedagógiai elvek, értékek kialakítására, betartására és betartatására a nemzetiségi kultúrához kötődő értékek megőrzésére, és arra, hogy külső, belső partnereink elégedettek legyenek az óvoda szolgáltatásával. Önmagunkkal szemben támasztott követelmények: - Óvodánkban gyermek és felnőtt egyaránt érezze jól magát, önmagához képest maximálisan fejlődjenek. - Teljes felelőséggel tevékenykedjünk a gyermek testi-, értelmi-, érzelmi,- és erkölcsi fejlődéséért. - Differenciált bánásmód alkalmazásával segítjük a valamilyen okból hátrányos helyzetű, eltérő fejlődést mutató gyermekeket. - Törekszünk arra, hogy tiszta beszédű, jobb felfogású, beszédértésű gyermeket neveljünk. Nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére, mert nem közömbös számunkra, milyen lesz felnövekvő nemzedékünk beszédkultúrája, anyanyelvi műveltsége. - Arra törekszünk, hogy minden felnőtt alakítsa ki saját dicsérő, értékelő, elmarasztaló, fegyelmező módszereinek olyan pedagógiai eszköztárát, amely legjobban szolgálja a gyermekek testi, lelki fejlődését. - Nevelés szempontjából a barátságos, megengedő (de nem szabatos), megértő (de nem bíráskodó), elfogadó (de nem mindent elfogadó), együtt érző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek. - Hiszünk a pozitív gondolkodásban, a gyermekekben is a pozitív érzelmeket erősítjük. - Azt valljuk, hogy a pedagógus viselkedésével, érzelmi viszonyulásával példaként áll a gyermekek és szülők előtt, ezzel jelentősen befolyásolja őket. Kapcsolatainkat a pozitív érzelmi viszony, szeretet, empátia, tolerancia, a másság elfogadása, a türelem, és kölcsönös bizalom jellemzi. Hisszük, hogy a szeretet, a bizalom, a törődés az egyetlen út minden kisgyermek felé. Arra törekszünk, hogy ezt a szeretetet mindennap érezzék óvodásaink. Előszó helyett: "..Ő elhiszi még, hogy szép, hogy jó, hogy gyönyörű ez a nagy világ.." Valljuk, hogy ez a dolgunk, hogy a gyermek számára elérhető közelségbe vigyük ezt a nagy, gazdag világot, úgy, hogy közben alkotó légkörben segítsük a gyermek önkibontakozását. Amikor fejlesztjük a gyermek képességeit, alakítjuk, gazdagítjuk személyiségjegyeit, közben igyekszünk saját magunk és mások életét is harmonikusabbá tenni: ha szükséges oly módon megváltoztatni közvetlen környezetünket az élet közeliséggel, természet közeliséggel, hogy mi is jól érezzük magunkat benne. Az életre szeretnénk felkészíteni a ránk bízottakat. 3
A lakótelepi emeletes lakóházak között zöldellő oázisként áll óvodánk, a Pitypangos Óvoda. Nevét az udvarunkon tavasszal sárgálló pitypangoktól kölcsönözte 1992-ben. Tagóvodánk pedig kellemes, zöldövezeti környezetben, a Régészeti Park szomszédságában segíti a gyermekek fejlődését. Fagyalbokrokkal szegélyezve, juharfák, platán és kőrisfák árnyékában, homokozók, csúszdák, mászókák, játékvárak és hintaágy között, ha nem is mézeskalács házikóval, de 6 babaházzal. Gyönyörködni enged a sziklakert a kis minitóval, a madárkerttel és a lepkekerttel. Nap, mint nap sok-sok játékkal, mesével, verssel, énekkel várjuk a kicsinyeket, itt kedvükre játszhatnak, nevetgélhetnek, tevékenykedhetnek. Szeretetteljes karácsonyi készülődés, mulatságos farsang, séták, kirándulások, barlanglátogatások, ötletes tevékenységek és sok mozgás van a fiúk és lányok szívében, eszében, izmaiban. Itt az évek alatt óvodásaink nemcsak magasabbak, és súlyosabbak, de többek, értelmesebbek, értékesebbek is lesznek. Hisszük, hogy óvodánkban is igaz az a makarenkói gondolat, hogy: ÓVODÁSAINK NÉVJEGYEINK A Pitypangos Óvodában a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai program bizonyos elemeit - adatbanki száma: (OKI 96OVITOP) használjuk fel a pedagógiai programunkban, a környezeti nevelés kiemelésével és a szerb nemzetiségi nyelvvel való ismerkedéssel, neveléssel. Köszönetet mondunk Kanczler Gyuláné dr.-nak és Nagy Jenőnének, akiktől szakmai segítséget, buzdítást, ösztönzést kaptunk programunk megírásához. Ugyanúgy köszönettel tartozunk a szülőknek, akik megerősítettek bennünket, hogy jó úton járunk, további lendületet öntve nevelőkollektívánkba. A Szerzők 4
Tartalomjegyzék KÜLDETÉSNYILATKOZAT - ELŐSZÓ HELYETT 3 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 6 BEVEZETŐ 7 1. ÓVODÁINK BEMUTATKOZÁSA 8 1.1. Óvodánk nevelési filozófiája óvodaképünk, gyermekképünk 8 1.2. Óvodánk tartalmi munkájáról 11 2. NEVELÉSI GYAKORLATUNK 12 2.1. Az óvodánk cél-, és feladatrendszere 12 2.2. Általános feladataink 13 3. A NEVELÉS TARTALMA 14 3.1. Az egészséges életmód alakítása 14 3.2. Az érzelmi nevelés és az erkölcsi, közösségi nevelés 17 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés - nevelés megvalósítása 19 4. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK 21 4.1. Játék 21 4.2. A külső világ tevékeny megismerése 24 4.3. Művészeti tevékenységek 28 4.3.1. Verselés, mesélés 28 4.3.2. Ének - zene, énekes játékok, gyermektánc 30 4.3.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka 32 4.4. Mozgás 33 4.5. Matematikai tartalmú tevékenységek, tapasztalatok biztosítása 39 4.6. Munka jellegű tevékenységek 41 4.7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 43 4.8.1. Szervezeti és időkeretek 46 4.8.2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 47 4.8.3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 48 5. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI 53 5.1. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 53 5.2. Szerb kisebbségi feladatok 55 5.3. Migráns gyermekek interkultúrális nevelése 56 5.4. Óvodánk speciális szolgáltatásai 57 6. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK 58 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES 60 A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI GYERMEKI FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETÉSE 61 9. A ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE 65 Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék 75 Felhasznált irodalom 77 10. MELLÉKLETEK: 79 5
A Pitypangos Óvoda jellemző adatai: * Az óvoda hivatalos elnevezése, címe, telefonszáma: Önkormányzat Pitypangos Óvoda 2440, Liszt F. st. 6. - Központi Óvoda Telefon: 06-23/355-038, 06-23/358-533 email: pitypangos@mail.battanet.hu 2440, Poroszlai Ildikó u. 1. Pitypangos Óvoda Óvárosi Tagóvodája Telefon: 06-23/354-749 email: pitypangos2@gmail.com * Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2440, Szent István tér 3. Telefonszám: 06-23/542-111 * Az óvoda Alapító Okiratának száma, kelte: 225/1992 (IX.24.) Ök. sz. határozattal elfogadott alapító okirat szövege. 101/1994 /III.31.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. 527/2003 (XI.27.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. 289/2009. (IX.24.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. Az Óvárosi Tagóvodában a szakfeladat szerb nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás. 198/2011. (VI.30.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. 178/2012. (VI.28.) Ök. sz. határozattal megállapított módosítás szövege. * A programot készítették: Az óvoda nevelőtestülete az óvodavezető irányításával. * Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Sebestyén Mihályné óvodavezető 6
Bevezető Az óvoda sajátos arculatának kialakítása már több mint 13 éve foglalkoztatta a testületet. A lehetőségek felmérésekor figyelembe vettük az óvoda lakókörnyezetét, az itt elvárható igényeket, az óvoda adottságait, a nevelőtestület érdeklődését és irányultságát, valamint azokat a szakmai továbbképzéseket, melyeket testületünk tagjai elvégeztek, és amelyeket a továbbiakban munkájuk színvonalának emelése érdekében elvégezni kívánnak. A 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet szerint módosításra került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, ezért elvégeztük Helyi Nevelési Programunk felülvizsgálatát az alábbi szempontok szerint: - Felülvizsgáltuk, hogy az ONOAP-ban megfogalmazott követelményeknek mennyire felel meg a jelenlegi Helyi Pedagógiai Programunk. - Továbbá a 2011. évi CXC. Törvény, valamint az ONOAP 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet módosításai alapján újabb átdolgozást igényelt a Helyi Óvodai Programunk. Megállapítottuk, hogy: Helyi Nevelési programunk 90%-ban megfelel a módosított ONOAP elvárásainak. Kidolgozásra kerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, valamint a migráns gyermekek nevelésével kapcsolatos elveink, feladataink. Továbbá az ONOAP által előírt kötelezettségeket hangsúlyozzuk erőteljesebben. Megállapítottuk továbbá, hogy a jelenlegi programunk cél-, feladat rendszere továbbra is eredményesen megvalósítható a létező feltételeinkkel. Erősségeinkre építettünk. Az általunk jónak vélt hatékony módszerekkel, eszközökkel dolgozunk, a helyi igények figyelembevételével, partnereink megelégedésére. Az eddig többször elvégzett partneri igény-, elégedettségmérés tapasztalatai pozitívak. Programunk erősségeként jelent meg: a célkitűzések tudatos megvalósítása, a feladatok hatékony, magas színtű teljesítése, a partnerekkel való jó kommunikáció megléte, a stabil, gyermekszerető kollektíva, tisztelet a szülők, gyermekek felé, belső innováció megléte, az iskolai pozitív visszajelzések, volt nagycsoportosaink iskolai beilleszkedéséről, teljesítményéről. Nevelőmunkánkban arra törekszünk, hogy a szakmai elvárásoknak továbbra is magas szinten feleljünk meg. Miért tartjuk fontosnak továbbra is a környezeti kultúrára való nevelést? Embervoltunk hanyatlása a kultúra hanyatlásával kezdődött Konrád Lorenz A társadalmi és gazdasági környezet gyors változásai nyomán egyre több elvárás fogalmazódik meg az intézményes neveléssel szemben. Amiről néhány évvel ezelőtt még csak olvashattunk, a globalizáció következtében elérte mindennapjainkat. A világ elsősorban nem a kultúráról, hanem a kereskedelemről és fogyasztásról szól. Vizuális korban élünk. TV videó reklám - számítógép neveli a nemzedéket. Bombáznak bennünket a színes dobozok, hirdetőtáblák, dohányzás, evés, ivás, akciók hívják fel magukra a figyelmet. Az ökológiai gondolkodás, az elektronikus kultúra, új fogyasztói magatartás, a tudás még csak kezdeményekben érezhetők. A környezeti nevelés globális szükségességét mutatja környezetünk állapotának romlása, a megfontolatlan energiahasználat, a nem megfelelően kezelt hulladék, levegő és a víz szennyezése, a fák, növények pusztítása, az emberi agresszió és a türelmetlenség. 7
A helyes etikai döntés, a tisztességes polgári élet, a környezeti, kulturális, emberi értékek megőrzése megállíthatnák a folyamatot. Belső környezetünk testi, lelki, szellemi állapotának fejlesztése, harmonizálása életfeladatunk lehetne. Az emberi méltóság megtartása, az egyéniség frissessége, önmagunk és a másik ember megbecsülése olyan érték számunkra, mely neveléssel átörökíthető a jövő nemzedékre. Tudjuk, hogy az óvodai nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepe van a megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakításában. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni, ezért azokra a nevelési területekre tesszük programunkban a hangsúlyt, melyeken belül úgy érezzük, hogy komplex nevelő hatást tudunk kifejteni. Továbbra is célul tűzzük ki a szemléletformálást, az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését. A nevelésben kiemelten kezeljük, az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelési területet. 1. Óvodáink bemutatkozása Óvodánk kapuját 1972-ben nyitotta meg a város központjában. 1982. szeptemberétől tagóvodánk lett az Óvárosi Óvoda, amely kb. 5 km-re fekszik a lakóteleptől, szép családi házas, " falusias " környezetben. 2012. augusztus 21-én vehették birtokba a gyerekek, családok a korszerű, új óvodaépületet. A hozzánk járó óvodások szülei évekre visszamenőleg értelmiségiek, ipari dolgozók, Gyesen, Gyeden lévő anyukák és munkanélküliek. A gyermekek más-más szociális háttérből érkeznek, különböző kultúrákkal. Általában többgyermekes családból. 1.1. Óvodánk nevelésfilozófiai értékrendjén alapuló óvodaképünk, gyermekképünk. Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet. Szent-Györgyi Albert 8
Gyermekképünk: Nyitott, kiegyensúlyozott, testileg, lelkileg harmonikusan fejlett, vidám gyermekek nevelésén fáradozunk, akik szeretik és védik környezetüket, kooperációra és igényes kommunikációra képesek. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítja minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermeki jogok érvényesülése: Az óvoda működését elsősorban a gyermekek mindenek felett álló érdekei határozzák meg. A gondozás nevelés mentes a hátrányos megkülönböztetés minden formájától. Az egyéni szokásokat, kívánságokat az óvoda lehetőségei és a többiek személyiségi jogai által szabott határok között a lehető legnagyobb mértékben vesszük figyelembe. Óvodai nevelésünk befogadó, biztosítja minden gyermek számára az esélyegyenlőséget, függetlenül attól, hogy egészséges, vagy fogyatékossággal él, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb szinten. Biztosítjuk a sokszínű, változatos szabad tevékenységválasztás lehetőségét az egész óvodai élet során. Óvodánkban a gyermekekkel való bánásmódban az elfogadás, a gyermek iránti pozitív viszony, erősítő, elismerő, támogató nevelői módszerek érvényesülnek. Valljuk, hogy a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok megerősítésére kell törekednünk az egyenlő hozzáférés biztosításával. A rászoruló gyermekek gondozását, nevelését, közösségi életbe való beillesztését komplex, differenciált ellátással biztosítjuk. A gyermek fejlődését elősegítő szakemberek segítését és a kiegészítő szolgáltatásokat a gyermek igénybe veheti szülei kérésére, az intézményvezetővel történt egyeztetéssel. Nevelésünk mentes minden olyan magatartástól, késztetéstől, melynek célja a gyermek megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, ill. ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Az esélyegyenlőség alapja a diszkrimináció-mentesség. A gyermek jogainak korlátozása csak olyan mértékben megengedett, amilyen mértékben a többi gyermek jogainak érvényesítése érdekében szükség van. A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz. Ennek érdekében óvodánkban biztosított: - az egészséges és biztonságos környezet - a korszerű, egészséges táplálkozás - a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő napirend, az alvásigényben jelentkező különbségek figyelembevétele - rendszeres egészségügyi felügyelet - kötelező szűrővizsgálaton való részvétel - szükség szerint gyógytestnevelésen való részvétel - a mozgásigény minél teljesebb kielégítése Az SNI-s gyermek joga, hogy különbözőségét természetességgel elfogadó, fejlesztő pedagógiai környezetben éljen, fejlődjön. Óvodánkban a gyermekek családjuk anyagi helyzetétől függően, a szülők kérésére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülnek. 9
Óvodásaink nemzeti önazonosságát tiszteletben tartjuk. Óvodaképünk: Derűs, nyugodt, szeretetteljes légkörben neveljük a gyermekeket, biztosítva számukra a mással nem helyettesíthető játékot. A gyermekek testi lelki szellemi képességeinek differenciált fejlesztését - az életkorhoz és egyéni képességeikhez igazodó - játékos, élményszerű, sokszínű, változatos tevékenységrendszeren keresztül valósítjuk meg. Óvodánkban egymással a gyermekek érdekeiért munkálkodunk. A családi nevelés elsődleges szerepét tiszteletben tartva a szülőkkel jó együttműködésre törekszünk. Elfogadtatjuk a gyermekekkel, hogy környezetünkben szerb nemzetiségű emberek is élnek. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését. Segítjük az identitástudat és a tradicionális értékek megőrzését. Pedagógusképünk: Amilyen a nevelő, olyan a nevelés Comenius Az óvónő a nevelési folyamat legfontosabb tényezője, a nevelőmunka kulcsszereplője. Nevelőtestületünk képzettsége, magatartása, módszertani kultúrájának színvonala garanciája programunk megvalósulásának. Óvodai programunk megköveteli az óvónőktől, hogy főiskolai végzettségük mellett szakirányú tanfolyamokon és továbbképzéseken folyamatosan fejlesszék tudásukat. Csak hiteles pedagógus tud cselekedeteivel, a gyermekekre hatni. A pedagógus mintaként áll a gyermekek előtt. Modell szerepe életrendi mintáiban, szokásaiban, mindennapi viselkedési kultúrájában felerősödik. Fontosnak tartjuk a pozitív hozzáállást, az elfogadó, segítő, támogató attitüdöt a gyermekkel kapcsolatosan, a kedvességet, tapintatot, gyengédséget, megértést, az érzelemgazdagságot. Az életvidám hangulat, a rugalmasság, a kreativitás mind olyan emberi érték, melynek megléte segíti az óvónőt a munkálkodásban. Emberszeretete, türelme, következetessége a program megvalósításának záloga. A nevelőtestület minden tagja lehetőséget kap arra, hogy újabb dolgokat tegyen, alkotó és kezdeményező módon azzal a biztos tudattal, hogy a vezetés a hátuk mögött áll. Szeretnénk elérni, hogy minden óvónő önálló sikereket érjen el munkájában. Az óvónők fontos feladatának tartjuk, hogy a nevelőmunkába vonják be a dajkákat, különösen a közösségi élet, a környezeti nevelés és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák az óvónő irányításával szorosan kapcsolódjanak a csoportjuk mindennapi életéhez, eseményeihez, szokásaihoz, hagyományaihoz, ünnepeihez. Nevelőtestületünket jellemzi a belső megújulás, melynek során alkotóerőinket sikeresen mozgósítjuk. A pozitív változás a gyermekek személyiségének fejlődésében, a pedagógusok felkészültségében, a pedagógiai munkájukban és magatartásukban mutatkozik meg. 10
Tárgyi feltételeink: Óvodánk 2 épületben működik. A lakótelepi épület állapota a folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó. Tagóvodánk a XXI. század követelményeinek megfelelő, 2011. október 25- én műszakilag átadott új óvodaépület. Óvodánk belső, külső környezeti adottsága, optimális feltételrendszere jó alapul szolgál a nevelési program gyakorlati megvalósításához. Tárgyi feltételek teljes mértékben biztosítva vannak. Karbantartásuk, bővítésük, cseréjük, azonban folyamatosan szükséges. A program céljához rendelt eszközrendszer fejlesztésére tudatosan törekszünk. Költségvetési kereten túl alapítványi, pályázati, szponzori támogatás megszerzésével igyekszünk a forrásokat bővíteni. Nevelőmunkánk során óvodásaink tárgyakhoz való viszonyát is alakítjuk. Büszkék vagyunk esztétikus, nyugodtságot és szépet árasztó berendezéseinkre. A szinte minden gyermek igényét kielégítő játékokra, ill. eszközökre, amelyek legnagyobb részt természetes alapanyagúak - mert mi is úgy ítéljük meg, hogy ezek sokkal közelebb állnak a gyermekhez, hiszen melegséget, lágyságot, meghittséget sugároznak. A nevelőmunkát segítő játékok és eszközök a gyermekek létszámának megfelelően állnak rendelkezésre. Innovációs munkáink, publikációk, kiadványaink: - "Utazás a bolygókra nyelvi játékokkal"- anyanyelvi nevelés az óvodában (1996) - "Álomországban jártam?!" Mese-valóság, környezetismeret-természetvédelem (1997) - "Hej óvoda, óvoda..." Gyermekem óvodás lett (1998) - A Természet Búvár, Az óvodai nevelés, Az óvodai élet, Családi lap című kiadványok, folyóiratok hasábjain megjelenő cikkek - A hulladékgazdálkodásról óvodapedagógusoknak - oktatási segédkönyv néhány fejezete - Dohányzásmentes magatartásra nevelés alternatív programjai az óvodában módszertani segédanyag egyik programfejlesztői vagyunk - Nézz körül! Felfedezések óvodásszemmel Font Press Kft. Büszkék vagyunk az udvarunkon fellelhető nem öncélú, hanem nevelőmunkánk eszközei - fa mászókákra, KRESZ-pályánkra, mikrodombra, kinti játékszerekre (autók, kerékpárok, mozgáskészség fejlesztő játék stb. ), "madárkertünkre", sziklakertre a minitóval és az ivókútra. Az éves tervezett költségvetés ez idáig biztosította az intézmény működését az eszközök, felszerelések tekintetében. 1.2. Óvodáink tartalmi munkájáról: Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Alapelveink az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával összhangban és a gyermeki jogok tükrében: Esélyegyenlőséget biztosítunk óvodánkban, mint szociális funkció betöltését, az egészséges életmód feltételeinek megteremtésével, érzelmi nevelés dominanciájával. Sok szeretetet adunk a gyermekeknek, hogy mindegyikük biztonságban, védelemben érezze magát. Szívesen tevékenykedjenek életkoruknak megfelelő szinten. Biztosítjuk a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatását. Hozzájárulunk a szerb nemzetiségi kultúra és nyelv megismeréséhez. 11
A tehetséges gyermekeket felkutatjuk, a szülői házzal karöltve segítjük. Helyes, kultúrált viselkedésre nevelünk, a személyiségfejlesztő funkció érvényesítésével. Kirándulásokat, sétákat, természetben történő megfigyeléseket szervezünk, miközben észrevétlenül neveljük gyermekeinket a természet szeretetére, környezetünk védelmére, a FÖLD élővilágának óvására, természetesen a szülői házzal karöltve. A gyermeket hozzásegítjük az iskolai készültség fokának eléréséhez. 2. Nevelési gyakorlatunk 2.1. Az óvodánk cél -, és feladatrendszere Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott központi céloknak megfelelően: A gyermekek sokoldalú fejlődésének megteremtése derűs, szeretetteljes légkörben, állandó értékrendet képviselve. A gyermekek harmonikus fejlődésének megteremtése az érzelmi biztonság feltételeivel óvjuk, védjük Őket. Az életkori sajátosságokra nagy súlyt fektetünk. A nemzetségi, óvodai nevelésének feladatait teljesítjük. A gyermekek egyéni sajátosságaihoz eltérő fejlődési üteméhez igazodva segítjük a differenciált fejlesztéssel a gyermeki személyiség minél szélesebb körű kibontakoztatását, mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését. Tevékenységközpontú programból átvállalt célok Együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése. A gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek, képességeinek figyelembevétele. Tevékenységek hangsúlyos megjelenése. Matematikai jellegű foglalkozások, tevékenységek szervezése. Művészeti tevékenységek egysége. Komplex foglalkozások rendszere. A kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások megjelentetése. Helyi lehetőségek, körülmények alapján választott céljaink 12
Környezeti nevelés hangsúlyozása Egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása. Anyanyelvi nevelés hangsúlyozása. Szerb nemzetiségi nyelven való ismerkedés 2.2. Az óvodai nevelés általános feladatai: A nevelés alapvető feladatának a gyermek középpontba helyezését tekintjük és a mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését. Valljuk, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Szükségletek kielégítése a nevelési cél érdekében: Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermek fejlődő személyiség, ezért életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi - lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében a 13
gyermeki személyiség alakulásában maximálisan biztosítjuk az: - egészséges életmód kialakításának feltételeit - erkölcsi, közösségi, érzelmi nevelés kiemelt szerepét - az értelmi nevelést, hogy: a gyermekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket körülvevő világról. Tevékenységek szerepe a nevelési cél érdekében: Arra építünk, hogy a 3-8 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága e korosztálynak. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a különböző tevékenységek a gyermek életmegnyilvánulásaiban ne különüljenek el élesen. A környezetvédelmi tevékenységek környezeti nevelési célkitűzéseink és a környezettudatos magatartás megalapozását segítik. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében: Számolunk azzal, hogy az életkori, de még az életkoron belüli egyéni képességszintek is nagy szóródást mutatnak. - A gyermek folyamatos megfigyelése útján tiszta képet alkotunk a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében segítjük az egyéni illetve differenciált fejlesztést. - A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekeket felkutatjuk és egyénre szabott fejlesztést alkalmazunk. A gyermek képességét önmagához viszonyítva fejlesztjük. 3. A nevelés tartalma 3.1. Az egészséges életmód alakítása A kisgyermekek egészségi szempontból is különbözőek, ezért az egészségvédő, egészségfejlesztő nevelésünknek is egyedi jellegűnek kell lennie minden gyermekkel kapcsolatosan. Az óvodai neveléssel elősegítjük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását, ezzel a betegségek megelőzésére, kivédésére törekszünk. Gyakorlati tapasztalataink meggyőztek bennünket arról, hogy programunk az emberi életminőség javításának gyermekszempontú megközelítése, valamint segíti a fenntartható fejlődés biztosítását is. Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, minden nevelési mozzanatban jelenlévő feladatává. Abból indulunk ki, hogy: mivel az emberi szervezet a személyiség útján van kapcsolatban a társadalmi - szociális környezettel, egészségének kialakításában, edzésében, megőrzésében, gyógyításában is a személyiségre kell hatnia. Mindenkor az életkori sajátosságokra és a gyermek egyéni képességeire építünk. Az egészségre való nevelés, az egészségi állapot kérdése az a nevelési terület, amibe a szülők közvetlenül is bekapcsolódnak és gyakran bele is szólnak. Ezért nagy súlyt fektetünk az óvoda és a család egészségnevelő feladatainak összehangolására is. A megalapozott, következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer, mint a kompetencia alapú nevelés egyik eleme is figyelembe veszi : -a gyermek egyéni szükségleteit, -az életkori sajátosságokat, -a rendszeres életritmust, - a pihenés fontosságát, és 14
-a megfelelő napirend kialakítását. Feladatunk: AZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKA TARTALMI ELEMEI TÜKRÉBEN: a) Testi nevelés: Higiénés nevelés: A személyi higiénia és az intimitás igényét alakítjuk, fejlesztjük. Figyelemmel kísérjük a gyermek egészségi állapotát, külsejét, személyi tisztaságát, zsebkendő meglétét, használatát. Odafigyelünk az eszközök személyes használatára (fésű, fogkefe stb.). Felfigyelünk az érzékszervi mozgásos rendellenességekre. Egészséges ruházkodás terén odafigyelünk, hogy: mindenkor feleljen meg a gyermek méretének, a hőmérsékletnek, a gyermek mozgásos tevékenységének. Óvja őt a sérülésektől. A réteges öltözködés fontosságára is felhívjuk a szülők és a gyermekek figyelmét. Étkezés: A kultúrált étkezési szokások kialakítását kiscsoporttól kezdődően mindig magasabb szinten valósítjuk meg. Óvodánk az egészséges táplálkozás alapelveire - a kiegészítő táplálék fogyasztására nagy hangsúlyt fektet. (különféle csírák, pelyhek, szezámmag, müzli, lenmag, snidling, méz stb. fogyasztása) b) Környezethigiéniára való nevelés: Óvodánk csoportszobai és udvari játékai is az egészségnevelést szolgálják, mint környezeti, tárgyi miliőben. Külön szerephez jut az óvoda tisztaságának, rendjének megteremtése, a feltételek biztosítása, amikor csak lehetséges a gyermekek aktív közreműködésével. A szabadban való tartózkodást: az egészségvédelem alapvető elvének és gyakorlatának tekintjük, ahol a környezetbarát eszközök alkalmazásával elősegítjük a pozitív érzelmi viszonyok kialakítását a környezethez, természethez, a környezettudatos magatartás megalapozását. Szépítés, higiénia: szoros kapcsolatban áll egymással, nevelő hatásukat kölcsönösen erősítik. Odafigyelünk a berendezés, a dekoráció, színben, formában harmonizáló, nyugalmat biztosító hatására. Az élő virágok, akváriumok, terráriumok, aulai csobogó, udvari sziklakert, kerti tavacska, s a természetsarok szépségük mellett testi, lelki harmóniánkat is kedvezően érintik. c) Betegségek megelőzése Fertőző betegségek megelőzése: Az egyéni higiénés felszereléssel való tisztálkodást jelenti. Különösen a szezonális megbetegedések idején tartjuk fontosnak a fertőtlenítő eljárás betartására figyelmeztetni a gyermeket. Az alapvető fertőtlenítések - szellőztetés, megfelelő hőmérséklet biztosítása mellett alkalmazunk aromaterápiát - illóolajok párologtatását is. Csak egészséges gyermek látogathatja az óvodát, a gyermek óvodai gyógyszerelését nem vállalhatjuk. A prevencióval a gyermekek szervezetének edzését, ellenálló képességük növelését, a stressz hatások feldolgozására felkészítésüket, - egészségben való megtartásukat célozzuk meg. Egyszerűbb rendellenességek megelőzése ill. korrekciója: Az egyszerűbb rendellenességek felderítésére, majd korrekciójukra a testnevelési foglalkozások és más tevékenységek során nyílik alkalom. Felismerőjük lehet az óvodapedagógus, de jelezheti szülő is. 15
Kondicionálás, testnevelés, testedzés, sportolás: A gyermekek testi képességének fejlesztését, - életkornak megfelelő terheléssel segíti a nagycsoportos torna, a vízhez szoktatás, amely kialakítja a gyermekekben a kondicionális és koordinációs képességeket. A felnőtt élet számára biztosítja az egészséget alapozó szokásrend kialakítását is. A gyermekek testi képességének fejlesztését szolgálja városunkban a vízhez szoktatás. Ahhoz hogy a kisgyermek szervezete el tudja viselni a környezeti stressz hatásokat, hogy alkalmazkodó képes legyen, szervezetét az időjáráshoz, a fizikai megterheléshez kondicionálni, edzeni kell, a szabad levegőn mozgásos tevékenységek végzésével, sétákkal, kirándulásokkal. Eddzük a gyermek bőrét a vízhez, levegőhöz, napfürdőzéshez, a nyári pancsolással, zuhanyozással. A szülőknek is ajánljuk a gyermekek hideg-melegvizes váltakozó zuhanyozását, mert valóságos "értorna" és a gyermeket ellenállóbbá, edzettebbé teszi. Ugyanakkor a gyermek központi idegrendszerét megnyugtatja, pihenteti, alvását is elősegíti. A nyári hőség enyhítésére csoportszobáinkban mobil ventillátorokat kapcsolunk be. Óvodánk udvarán a sok fából készült tornaszer, mászóka biztosítja a gyermekek testi fejlődését, mozgásuk összerendezettségét. A csoportszobában rendelkezünk néhány mozgási képességfejlesztő eszközzel, amelyek nagyon jól felhasználhatók terápiás célokra is, mint testtartásjavításra, izomerősítésre és mozgáskoordináció fejlesztésére. Baleset megelőzésre nevelés: Nem elég az egészséget edzeni, a váratlan balesetek megelőzésével védeni is kell. Éppen ezért felhívjuk óvodásaink figyelmét a balesetveszélyes helyekre, alkalmakra, de rávezetjük őket az ezt megelőző helyes magatartásra, viselkedésre. Ezt szolgálja a helyes közlekedésre való nevelési programunk is. Lelki egészségvédelem A higiénés nevelés speciális területe a lelki egészségvédelem. A gyermek szempontjából alapvető jelentőségű: - a gyermek biztonságérzetének megteremtése - a személyiség szabad kibontakozásának lehetősége - és a harmonikus társkapcsolat alakítás lehetősége Az óvónő oldaláról pedig: - az óvónő empátiás készsége - a feszültségek felismerésének képessége - a lelki vezetési készsége és - az egyszerűbb korrekcióra való felkészültség Egészséges életvezetés, érzelmi nevelés: Hibás viselkedési szokások megelőzését, idegrendszeri feszültségek, agresszivitás, nevelési hibák kiküszöbölését, javítását tartalmazza. A szokásbeli rendellenességek (ujjszopás, körömrágás stb.) pótcselekvések. Azt tapasztaltuk, hogy a szeretetteljes figyelmeztetés, lágy hangszín, simogatás hatására elmaradnak. A pszichomotoros rendellenességeknél (beszédzavarok, kapkodó cselekvések és túlmozgékonyság különféle fajtái) az okok feltárását orvossal, pszichológussal, logopédussal együtt. végezzük. Valamennyi esetben a problémát a szülőkkel is megbeszéljük. Feszültség elhárítás: - A feszültséget keltő jelenségek kiküszöbölése és kompenzációja: Záloga a nyugodt miliő, az óvoda otthonosságának biztosítása. A gyermeki szervezet alkalmazkodó képességét megtámadó okokat mindenképpen igyekszünk kiküszöbölni. (zaj, hideg, meleg, párateltség egyhangúsága, változatlansága). Az óvoda valamennyi alkalmazottja a gyermekkel nem csak szeretettel beszél, de szeretettel simogatja is (testbeszéd-metakommunikáció jelentősége). Az óvodában tartózkodó valamennyi felnőtt és gyermek érzelmi kötödésének alapja: - az együttjátszás, egymás 16
segítése, egymás érzelmeinek tiszteletben tartása, együttes élményszerzés, élményfeldolgozás, a gyermek szeretete, barátságos, kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott pszichés klíma, amely nagyon kedvezően befolyásolja a gyermek teljes személyiségének fejlesztését, így egészségnevelését is. Szociálhigiénés nevelés Sok éve tapasztaljuk, hogy derűs légkörben a gyermek kreatívvá válik, nyitottá a feléje irányuló ismeretek iránt, az esetenkénti feszültségeket könnyebben elviseli. Sok beszéltető játékhelyzetet biztosítunk, hogy a kommunikációs zavarokkal küszködő gyermekeknek segítsünk, beszédhibáikat korrigáljuk, úgyszintén a viselkedési rendellenességeket is. A szituációs játékokat, szerepjátékokat, a bábozást, dramatizálást, különféle beszélgetéseket, az óvó nénit, mint partnert a játékban, a feszültségoldás széleskörű lehetőségeinek tekintjük. Az óvónő első számú segítője az egészségvédelmi megvalósításban a gyermekorvos, az óvoda orvosa és a védőnő. A vizsgálatok az egészségnevelés jelentős alkalmai, itt tanulja meg a gyermek, hogy az orvostól nem kell félni. A szülők körében végzendő egészségnevelő munkánk célja a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása családon belül, a szülők korszerű egészségügyi ismereteinek bővítése és az óvoda, valamint a családi ház nevelési módszereinek összehangolása. A szülők egészségügyi tájékoztatása, pl. a faliújságon akár időszakos betegségek idején, ill. járványmentes időszakban. Ezzel már jelentős preventív intézkedést hajtottunk végre. Ilyen témáink, pl. a gyermekek helyes öltöztetése, levegőztetése, otthoni kiegészítő étkeztetés, korszerűbb, egészségesebb táplálkozás, láb-és testtartásjavítás lehetőségei otthon. 3.2. Az érzelmi nevelés és az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása A közösségi lét az ember számára életszükséglet. A közösségben való együttélés során szerezhetünk tapasztalatokat az igazságos, rendezett és felelősségteljes együttélés alapfeltételeiről és mindazokról a nehézségekről, amelyek mindezt jelentik. A mi óvodánk az erkölcsi nevelés, és a közösségi élet kialakításánál törekszik a biztonságos, nyugodt, félelemmentes, mindennapok biztosításával, a gyermek - gyermek, a gyermek - felnőtt közötti bizalomteljes kontaktus felvételre. A természetes szituációkban, a gyermekekkel és felnőttekkel való helyes viselkedés kialakítására az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítására, gyakorlására. A konfliktusok kezelésére, demokratikus szabályok betartására. A nevelés folyamatában igyekszünk megértésre, toleranciára szoktatni a gyermekeket, A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet - a családi és a bölcsődei szocializációra építve - az óvoda folytat és ezzel tovább szélesíti a gyermek bevezetését a társadalmi környezetbe. Szem előtt kell tartanunk az óvodáskorú gyermek jellemző sajátosságaként az érzelem-vezéreltséget. Akkor érezzük sikeresnek, ha: élmény gazdag mindennapok megteremtésével, változatos tevékenységek biztosításával olyan szociális képességekkel rendelkező gyermekeket nevelünk akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása, az emberek különbözőségének megértése, a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez. Alapvető nevelési feladatunk és magatartásformánk, hogy az óvoda valamennyi alkalmazottja különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon gyermekeink felé. Az új környezet elfogadásához az érzelembiztonság és a tevékenységszükséglet kielégítése segít, amelyben, tiszteletben tartjuk a gyermek egyéni sajátosságait, jogait. - Elegendő időt biztosítunk a beszoktatásra, beilleszkedésre. A gyermek behozhatja otthonról kedvenc játékszerét, illetve más tárgyat, amihez ragaszkodik. 17
- Lehetővé tesszük a szülővel együtt történő beszoktatást, akár egész napra vagy csak a nap egy bizonyos részére. - Óvodánk nyitottsága nemcsak a beszoktatás alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába való betekintést. Úgy gondoljuk kezdettől fogva jelentős közösségformáló szerepe van az állandó személyes érintkezésnek, a kommunikációnak. A nevelés folyamatában az egyén és közösség nevelése szervesen összefonódik. A csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétlen szófogadást tartjuk fontosnak: célunk a demokratikus partnerviszony kialakítása, amelyben a nyitott légkör, a demokratikus és szeretetteljes irányítás hatására a gyermek önálló, tenni akaró és döntőképes lesz. Társas - közösségi szokások alakítása, közösségi életre való felkészítés: Akkor érezzük sikeresnek, ha: - a gyermek - gyermek, gyermek óvodapedagógus - dajka viszonyában megmutatkozik a pozitív érzelmi töltés, attitüd erősítése. - a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok, az egészséges önérvényesítés. - a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás-, szabályrendszert kialakítottuk, folyamatosan alkalmazzuk, így segítjük a gyermek beilleszkedését. Ezért feladatunk: - mindig határozottan, barátságosan, szeretetteljesen és őszintén forduljuk a gyermekek felé - igyekszünk megértők és toleránsak lenni, mert csak ennek alapján értékelhetjük helyesen a gyermekeket - törekszünk arra, hogy a gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaikat figyelembe véve bánjunk - szokás és normarendszerünk megalapozását az óvoda mindennapjaiba fokozatosan építjük be. - a gyermeket segítjük abban, hogy óvodáskor végére a helyesen kialakított szokások a gyermekek természetes igényévé válnak - elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat - ezeket önként vállalják. A közösség számára végzett hasznos munka iránt felkeltjük az érdeklődésüket, pl. naposságnál. - közös élmények, közös tevékenységek, közös együttlétek megteremtése - engedjünk teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek A közösségi életre felkészítés tartalma: Érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő képességek megerősítésének segítségével: - a baráti kapcsolatokat alakítjuk, erősítjük - minden gyermek találja meg helyét és szerepét a csoportban A szociális érzékenység kialakításával segítjük a különbözőségek elfogadását, megértését. A társas együttélés alábbi alapvető szabályait megismertetjük és gyakoroltatjuk. - egymásra figyelés, egymáshoz való alkalmazkodás, egymásnak való segítés - együttérzés - illemszabályok. Ezt segíti a szülőkkel közösen megalkotott Pitypangos Illemkódex is. A gyermekek helyes erkölcsi tulajdonságait alakítjuk, a saját élethelyzeteikben való tapasztalással, a pedagógus személyes példaadásával: - jó rossz felismerése - őszinteség, igazságosság, igazmondás - felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése 18
Olyan érzelmi, akarati, erkölcsi tulajdonságok fejlesztését tartjuk fontosnak, amelyek segítségével elérjük, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben található jóra, szépre és becsüljék azt, ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Megfelelő szakemberek közreműködésével szükség esetén, - viselkedési, beilleszkedési nehézségek - speciális fejlesztést biztosítunk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A beszéd az, ami az emberek lelkét összeköti. Bródy Sándor Akkor tartjuk sikeresnek, ha: - a gyermek sokoldalú érdeklődését felkeltettük, kíváncsiságát, felismerési vágyát kielégítettük. Olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, amelyeken keresztül a gyermek a természeti és társadalmi környezetéről minél többoldalú tapasztalatokat szerezhet. Szűkebb és tágabb környezetük megismertetésével megalapozzuk a szülőföldhöz való kötődést. - Olyan lehetőségeket kínálunk a gyermek számára, amelyben olyan szituációkat él át, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömét. Feladatunk: - A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosításával a gyermekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, illetve bővítése. - Miközben sokat beszélgetünk a gyermekekkel, kérdezünk, meghallgatjuk, válaszolunk kérdéseikre, az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása mellett a gyermeki alkotóképesség és az értelmi képességek fejlesztésére törekszünk. (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) - Tehetségek felkutatása, kibontakoztatása a gyermek képességének megfelelő területen, a szülői házzal karöltve. Helye a nevelési folyamatban: Az emberek közötti kommunikációnak és a szociális kapcsolatok kiépítésének legfontosabb eszköze az anyanyelv. Anyanyelvünk sokrétű jelrendszer, melyet az óvodában a gyermekek sokféle tevékenység közben sajátítanak el, az óvodai élet minden mozzanatában, a nevelés egész folyamatában. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással, fontos tehát a gyermekek anyanyelvi fejlesztése, mert, ezáltal nemcsak jobban és tisztábban fognak beszélni, hanem fejlődik a gondolkodásuk is. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyermekek biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei. Akkor tarjuk sikeresnek, ha: - a gyermekek szívesen, örömmel beszélnek, kezdeményezők a beszélgetéseknél, - önkifejezésük biztos, gondolkodásuk fejlődik a beszéd által, - szépen, tisztán, jól artikuláltan beszélnek, 19
- aktív szókincsük bővül, - igényesen tudnak kommunikálni. Feladataink: - érthető, szép, kifejező beszéd készségének alakítása, - anyanyelvünk szépségének, kifejezőerejének megláttatása, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve. Biztosítjuk a gyermekek változatos tevékenységét, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. - helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása, - a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. - helyes légzéstechnika elsajátíttatása játékos feladatok végzésével. Tartalma: Az anyanyelvi programot minden tevékenységi szinten - játék - munka tanulás- igyekszünk megvalósítani a komplexitás elvének érvényesítésével nyelvi, irodalmi, zenei anyag színesítésével, szóbeli és mozgáshoz kötött cselekvések beiktatásával, nyelvi játékok, feladatok megoldásával. - A játékos helyzetekkel a gyermekeket vidám, önfeledt kitárulkozásra, beszédaktivitásra késztetjük. Tanulási folyamatoknál is előtérbe helyezzük a szóbeli megnyilatkoztatásokat a feladatlapok helyett. Valljuk, hogy a feladatlapok gátolják a beszédet, ami a kommunikációs képességek fejlesztésére is negatívan hat. A mennyiséget, az időtartamot mindig az adott helyzet, az alkalom és a gyermekek érdeklődése határozza meg. A család, a környezet megismeréséből indulunk ki és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül fejtjük ki a hatását. A fejlesztést a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve tervezzük. A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése játékos formában történik. - A beszéd formai oldalának fejlesztése: a beszédképzés, a hanghallás, a ritmus, a szünet, beszédszervek fejlesztése, hangmagasság - hangmélység, artikuláció, hanglejtés, hangszín, hangsúly megfigyelése. - A beszéd tartalmi jegyeinek fejlesztése játékos formában: szókincsbővítés, szövegmondás, önálló szöveg, - mondatalkotás, kérdés-felelet játékok, relációs szókincs fejlesztése (matematika, vizuális nevelés, testnevelés-foglalkozásokon főként), dramatizálás, bábozás, mesefeldolgozások, metakommunikáció fejlesztésén keresztül történik. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelvi fejlesztés terén ahhoz, hogy bármit is el lehessen kezdeni, meg kell nyerni a gyerekeket: biztonságérzetet, bizalmas légkört kell teremteni, hisz a beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a jó, oldott csoportlégkör. - Olyan érzelmileg gazdag, beszélő környezet, légkör kialakítása, amelyben szívesen beszélnek, kitárulkoznak a gyermekek. - Őszinte, érdeklődő meghallgatás és segítségnyújtás a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartására, ösztönzésére. - Mivel minden gyermek beszédét meghatározza a család kultúrája, az otthoni nyelvi környezet, nekünk óvodapedagógusoknak kell lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni képességeinek megismerése után ezekre építve kezdjük el a fejlesztést. - Biztosítani kell, hogy nyugodt légkörben, minden gyerek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. 20
- Minden napnak legyen egy olyan nyugodt időszaka, amely jó hangulatú együttlétet, a közösségi érzések felerősítését, a nyugodt beszélgetést biztosítja. - Dicsérettel, buzdítással a gyermekek beszédkommunikációs kedvének fenntartásával serkentjük őket a beszédre, nem vesszük el a kedvüket az állandó javítgatásokkal, figyelmeztetéssel. - Azoknál a gyermekeknél, akik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdenek, logopédus segítségét kérjük. 4. Tevékenységi formák 4.1. Játék A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie. Megítélésünk szerint a játék helye a nevelési folyamatban: Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti, játszik. Mivel a játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, személyisége alakulásának fontos tényezője, ezért nagyon odafigyelünk a játékidő védelmére. A játék, mint a kompetencia alapú nevelés egyik eleme kimondja, hogy a JÁTÉK a gyermek legelemibb szükséglete, létformája. A gyermek napi 7-9 órányi játékszükségletét ki kell elégíteni! Ezáltal a játék - a megtapasztalás, - az élményforrás, - a személyiség fejlesztés színtere, - a mozgás, - a tanulás, a készség, képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék éppen ezért az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, semmi mással nem helyettesíthető, a tevékenység öröméért végzett, spontán és önkéntes, élményt adó tevékenység. Játék útján tanul meg a gyermek ismerkedni a világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, gyarapítja értelmi erőit, általa ügyesedik, fejleszti manuális készségét. Tág teret biztosít a kreativitásnak. A játékban gyakorolja a gyermek folyamatosan az egymáshoz való alkalmazkodást, együttműködést. A játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, amelyek a "mi tudat" létrejöttét erősítik. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A szabadban történő játékoknál kihasználjuk az évszakok adta lehetőségeket. A játék áthatja az egész óvodai nevelőmunkát. 21
Akkor tartjuk sikeresnek, ha a gyermekekkel: - A játékon keresztül testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére, az összefüggések megértésére törekvő, kezdeményező, kreatív, érzelmekben gazdag, segítőkész személyiség alakítását segítjük. Feladatunk: - Biztosítani, hogy a játék maradjon az óvodáskor végéig a gyermekek legfőbb tevékenysége a játék feltételeinek biztosításával. - A játékidő védelmét, a szabad játék túlsúlyának érvényesülését, amely lehetővé teszi a szabad választást mind a tevékenységben, mind annak tartalmában, a társban, eszközben, helyben és időtartamban a gyermek részéről. - az óvodapedagógus részéről a tudatosan alakított feltételeket, amely együtt jár: a játék helyének, térelosztásának, napirendjének, játékszokásoknak, élménynek, tapasztalatoknak tervezésével és megszervezésével. - A játék folyamatában a rendelkezésre állást, a segítségadást, a megerősítést, a konfliktusfeloldást az óvodapedagógus készenlétével és készségével, és a gyermek elképzeléseit támogató, követő magatartásával. Indirekt irányítás: - Mindazon feltételek biztosítása, amelyek a játékra hatással vannak. - Annak elősegítése, hogy a gyerek elképzelései, ötletei megvalósulhassanak. - Eszközök megléte, amely ösztönzője a játéktéma felmerülésének, kibontakozásának, a szerepformálás indítékainak. - Békés, nyugodt, balesetmentes, kellően tágas hely. - Elegendő idő. A játék tartalmának fejlesztése: Az életkori sajátosságokkal együtt jár, hogy a gyermek újabb és újabb funkciók gyakorlását igényli. A funkció gyakorlásának feszültségcsökkentő hatása van és ez a gyermeknél örömérzetet vált ki. Játékfajták: Gyakorlójátékban szabadon hagyjuk érvényesülni a "magam csinálom, már tudom, próbálgatom" motívumait mely az én fejlődés fontos tényezője. Hang és beszéd játékos utánzása, a beszédkészség fejlődésének kezdeti eszköze, nagyon jó szociális hatása van a gyermekre. Mozgások gyakorlása, amelyben a gyermek a mozgást mindig ugyanolyan formában ismétli, valamiféle maga alkotta szabály szerint, begyakorolja azokat. Manipulációs játék: játék az eszközökkel, kézzel való tevés-vevésből áll, a gyakorlási funkció megismerési igényének kielégítéséből. Építő konstrukciós játék pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés. Velejárói a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és a manualitás fejlesztése. Építés közben a gyermek átéli az alkotás örömét. Szeretnénk, hogy a gyermekek eljussanak olyan fejlettségi fokig, hogy meghatározott céllal konstruáljanak, és közben képesek legyenek több napig folytatni a játékot. Szimbolikus játékban a gyermekek önként, szabadon vállalt szerepet játszanak el. Ez az óvodáskor legkedveltebb, legjellemzőbb és pedagógiai szempontból legfontosabb játékformája. A szerepjáték a gyermekek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit és az ehhez fűződő érzelmeit tükrözi. Mindig valamilyen társadalmi élményből fakad, így fejleszti a gyermek viselkedéskultúráját, aktivitását. Kezdeményezett játék lehet: a szabályjáték, amikor a szabály dominál a játék menetében, a gyerek arra koncentrál, és ezáltal fokozódik benne a játék öröme. A gyermek önkéntessége a 22
szabály vállalásában rejlik, feszültség és oldódás váltakozása adja a játék örömét. A mozgásos-, és értelemfejlesztő szabályjátékok gyakorlásával a szabályok pontos betartására ösztönözzük a gyermekeket. Az értelmi képességek fejlesztésén túl a közös, egymásért folytatott versenyszellem kialakítását fejlesztjük. Barkácsolással a szerepjátékaikhoz a szükséges kiegészítő eszközöket készítik a gyermekek, tehát mindig a játék igényéből fakad. A barkácsolási feltételek megteremtésével, jó légkörű beszélgetéssel egybekötve, közbeni dúdolgatással, verseléssel fejlesztjük a gyermekek alkotási képességét, kézügyességét. Dramatizálás, bábozás során az irodalmi élmények biztosításával a gyermekek esztétikai érzékét fejlesztjük. A népmesék, népi mondókák, népdalok, versek, rövid elbeszélések megfelelő alapot adnak az eljátszásra, a bábok mozgatására, az ízes szófordulatok megszerettetésére. Motiváljuk a gyermekeket, hogy a mese-vers élményeik alapján elképzeléseik, szándékaik szerint formálják át a történeteket, olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a szereplőket, amely belső igényükből fakad. A környezet megismerését szolgáló játékok: amelyekkel fejlődik a gyermekek kommunikációs és vitakészsége, gyakorolja a gyermek az egészséges környezet és a környezetbarát életmód szokásait, bővülnek, és pontosabbá válnak a gyermek ismeretei az élő és az élettelen természet jelenségeiről, tárgyairól. Ezek: - A természet "ezerarcúságát" felfedeztető, vizsgáló játékok - A társadalmi környezet hasznosságát, értékét bemutató játékok, társadalmi élet szokásainak gyakorlására szolgáló játékok (szituációs - szimulációs játékok) - Én-kép, testséma fejlesztő játékok - Környezet iránti érzékenyítést fejlesztő játékok - Társasjátékok, kártyajátékok, képes dominók, kérdezz-felelek játékok, találós kérdések - Évszakokhoz kötött mozgásos, ügyességi játékok Óvodapedagógus feladatai: Boldog, derűs, nyugodt légkör biztosítása, ahol megteremtjük a szabad mozgás, az önállóság, az egymás melletti és együttjátszás, együttmunkálkodás legjobb lehetőségeit. - Ritmikus életrend alakítása. - Biztosítjuk a megfelelő helyet, időt. - Olyan balesetmentes, esztétikus eszközöket gyűjtünk és teszünk a gyermekek elé, amelyek az életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően alkotásra késztessék őket. - A mozgásgátlásos, visszahúzódó gyermek esetében egy-egy jó ötlettel, biztatással kedvet keltünk a mozgásos játékban való részvételhez. - Magatartásunkkal ösztönözzük a játékötletek kibontakozását, a színvonalas társas együttműködést. - Segíteni a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását, de lehetővé tesszük a gyermekek igényének megfelelően az elkülönülő játék lehetőségét is. - Tapasztalat-, és élményszerzéshez juttatni a gyermekeket. Közvetlen környezetükben igyekszünk élményhátteret biztosítani, hogy a valóságról alkotott képüket gazdagíthassuk. - Fejlesztési lehetőségek biztosítása. 23
4.2. A külső világ tevékeny megismerése A mindennapokban történő minél eredményesebb, hatékonyabb megvalósítás érdekében a tevékenységi formáknál alkalmazott módszerek és lehetőségek részletes kidolgozását - a tevékenységi területekhez kapcsolódóan - a Kiegészítő kézikönyv tartalmazza. (A Kiegészítő kézikönyvet az óvoda nevelőtestülete készíti a 2013/2014-es nevelési évtől, aktualizálása minden nevelési év szeptemberében megtörténik. Helye a nevelési folyamatban: A gyermek környezettel való ismerkedése a születésétől kezdve a családi nevelésre építve, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szereznek az őket körülvevő szűkebb-tágabb természeti - emberi - tárgyi környezetről. Így megtanul benne életkorának megfelelő szinten eligazodni és közben pozitív érzelmi viszonya alakul mindenhez, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Alakul társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőkészsége. Szoros kapcsolatban van valamennyi nevelési területtel. Akkor tartjuk sikeresnek, ha a gyermekben: - A sokoldalú tapasztalás és élményszerzés segítésével olyan szokások alakulnak ki, amelyek megalapozzák a gyermekek környezettudatos magatartását és életvitelét. A környezet megismerése során tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeiben alkalmazza. - Megindul a gyermekek környezeti kultúrára való nevelése szemléletváltással: életmód, gondolkodásmód, viselkedés, szokásrendszer kialakításával. A környezet - és természetvédelemre nevelés a környezeti kultúrának csak egy része. - A környezet ismerete mellett annak óvására, szeretetére, védelmére is képessé válnak gyermekeink. Elsősorban az érzelmekre építve pozitív szokások, attitűdök és viselkedési formák kialakítására törekszünk. - A társadalmi elvárások mellett a helyi lehetőségekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodás harmóniája alakul, amellyel hozzájárulunk a lokálpatriotizmus kialakításához. - Kialakítjuk a gyermekekben az emberi munka révén létrehozott értékek megőrzésének, a kialakított rend megóvásának, megbecsülésének igényét. Az élet tisztelete, védelme, a természet ökológiai szemlélete alapvető értéke programunknak. Jelszavunk e téren: megismerni - megszeretni - védeni. 24
Feladatunk: A környezeti nevelés tartalmában megvalósításra kerül: A természetismeret vonatkozásában: a gyermeket megismertetjük a közvetlen környezetében előforduló gyakori növény -, és állatfajokkal, a szülőföld, a hazai táj, szokások és a tárgyi kultúra emlékeivel. Célunk a környezeti értékek felismerése, azaz TUDATFORMÁLÁS és POZITÍV érzelmi kapcsolat kialakítása, ATTITŰDÖK formálása. Ide kapcsoljuk a család - óvoda - lakóhely, testrészek, egészségvédelem témaköreit. Jelenségek, kapcsolatok a természetben vonatkozásában: az ökológiai ISMERETEK SZERZÉSE, előkészítése, az élőlények és környezetük kapcsolata. A környezeti tényezők szerepe a helyi adottságok, lehetőségek feltárásával, felhasználásával az oksági alapösszefüggések minél sokoldalúbb érzékeltetése. Értéket megbecsülő, élőt, az élet minden formáját tisztelő szemléletformálást holisztikus látásmódban. Itt alapozzuk meg a világkép és értékrend elemeit. Részei még: időjárás, természeti változások, évszakok jellemzői és a napszakok. A természetvédelem és a környezetvédelem alapismeretei vonatkozásában: hozzájárulunk a helyes, környezettudatos magatartás, környezetbarát életvitel megalapozásához. A környezeti gondok enyhítéséhez szükséges képességek, készségek kialakításához. (Idesoroljuk a levegő - víz - talajvédelemmel kapcsolatos tennivalókat) Történetekkel, szituációs játékokkal sok tapasztalatszerzéssel szeretnénk gazdagítani a gyermekek problémaérzékenységét és a problémamegoldó képességét. Alakítjuk a jó levegő, tiszta víz, és az egészséges föld iráni igényüket. Ide kapcsoljuk az emberek munkáját, foglalkozásokat, természeti Zöld, jeles- ünnepeket, hagyományokat. Szülők bevonásával közösen gyűjtjük a hulladékot, ezzel is ösztönözzük a családokat a környezettudatos életmódra. Óvodásaink, a kollektíva és már családok is csatlakoztak az Országos Zöldszíves Ifjúsági mozgalomhoz. A kompetencia alapú nevelés is fontosnak tartja, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, bátran alakítsa anélkül, hogy kárt tenne benne. Arra törekszünk, hogy a gyermek, minél több érzékszervén keresztül, teljes egészében tapasztalja meg, és tevékenységein keresztül komplexen ismerje meg az "ezerarcú" természetet. Azon fáradozunk, hogy játékos tevékenységeken keresztül jussanak a gyermekek tapasztalatokhoz, információkhoz, a környezetet megfigyelve, felfedezve - ha egy mód van rá az óvoda udvarán és az óvodán kívüli természeti és épített környezetben. A játék szerepét a környezeti nevelésben is felbecsülhetetlen értékűnek tartjuk. A játékot kapcsoljuk az évszakokhoz, az ünnepkörökhöz, az óvodai-családi eseményekhez. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a különféle szenzitív, érzékenyítő játékoknak. Környezeti nevelésünk szűkebb-tágabb helyszínei: (Közvetlen környezetben: óvodánkon belül, városunkban és városunkon kívül) Óvoda épületén belül: a, csoportszobákban: természetsarkot létesítettünk, akváriummal, terráriummal, floráriummal, évszaktablóval, időjárásórával, nagyítókkal, szemléltető könyvekkel stb. b, gyermeköltözőkben: zöldfal kialakítását tervezzük, évszakra jellemző jegyekkel, ki állítások rendezésével. c, aulánkban található: akvárium, sziklafal szobai vízeséssel, florárium, és a természet szépségeit ábrázoló képgaléria. Óvodánk udvarán: Van egy haszonkert részünk zöldséges-, virágoskerttel, alacsony növésű gyümölcsfákkal, gyógy-, és fűszernövényes résszel. Létesítettünk "madárkertet" madáretetőkkel, madáritatókkal, évelő virágokkal. Tervünk kibővíteni "lepkekerttel". Bővítésre került a sziklakertünk és a mini tavunk. Több lombhullató fánk, cserjénk, az 25
örökzöld fáink idős példányok, terebélyesek. Szintúgy az óvoda kerítésén belül telepített élő sövény is. Az udvarunkon lehetőséget biztosítunk a különféle élőhelyek megfigyeltetésére és a természeti témák évszakonkénti feldolgozására, folyamatos és rendszeres megfigyelésre, különféle tevékenységek biztosítására. A zöldhulladék az udvaron elhelyezett komposztálóba kerül. Kinti-benti tárgyi eszközeink mind színben mind anyagban természet közeliek, természetes anyagokból készültek (fa, háncs, gyékény, vessző...stb.) Mivel célunk az esztétikai érzékenység felkeltése is, ezért nagy gondot fordítunk a színek összhangjára, a tárgyak harmonikus elhelyezésére. Ismeret-, és tapasztalatszerző sétáink, kirándulásaink városunkon belül: a közeli parkban és városunk utcáiban, óvodánk környékén, a piacon, a családi házas övezetben, a Benta-patakra, az Európa hírű Temperált vizű Halgazdaságba, néhány munkahelyre: pl. MOL benzintöltő állomásra, vasútállomásra, Rév kompátkelőhelyre Tökölre, a Makovecz Imre tervezte Szent István templomba. Külön figyelmet szentelünk a Közművelődési Intézményekben- Barátság Kulturális Központ, Hamvas Béla Városi- és Gyermekkönyvtár, Matrica Múzeum és Régészeti Parkban - tett látogatásoknak, mert a közművelődési intézményekben a gyermekek a tanulás mindhárom területével találkoznak. (kognitív = gondolkodás, megértés útján, affektív = érzelmeken keresztül, motoros tanulással = gyakorlat útján történő tanulás ) A rendszeresen szervezett kirándulások során szeretnénk bemutatni az azonos hely (park, udvar) változásait évszakonként, elsajátíttatni a természetben való viselkedés alapszabályait, és kialakítani a gyermekekben a kultúrált természeti és épített környezet, higiénia iránti igényt. Esztétikai élményként éljék meg egy-egy szépen gondozott park, udvar látványát. Lássák meg, élvezzék a növényvilág nap-és évszakonként változó színeit, a növényi formák sokszínűségét. Városunkon kívüli kirándulások tervezett helyszínei: Évente több kirándulást tervezünk. Az óvó nénik döntik el, hogy mikor, hova mennek el kirándulni, és mely csoportok közösen. Ugyanúgy a kirándulási tervet is közösen készítik el az óvó nénik, a kivitelezésben a dajka nénik is aktívan részt vesznek. Azonban hisszük, hogy elsősorban saját környezetünkben kell fellelni a csodákat, a mindennapokban figyelni a változásokat, nem csak kirándulások alkalmával. Ha az erdőbe, vízpartra, arborétumba megyünk, tudjuk, hogy ott vendégek vagyunk. Jelszavunk: A természet vendége vagy - ennek megfelelően viselkedj! "A felemellek, hogy megvizsgáljalak" szemlélet helyett " A lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek!" megközelítést szeretnénk elültetni a gyermekekben, természeti kirándulásaink, sétáink alkalmával. (csendháborgatás, növény-állatvédelem, szemétkezelés tekintetében) Kirándulásaink anyagi fedezetét, egyrészt az intézményi költségvetésünkben biztosított keretből, másrészt pedig különféle pályázatokon nyert összegekből fedezzük. Óvodapedagógus feladatai: A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakításában jól tudjuk, hogy az Óvónő kulcsfontosságú szereplő. A maga beállítódásával, tevékenységével, kapcsolataival döntően befolyásolja nemcsak a reá bízott óvodások, hanem sokszor szüleik értékrend kialakítását is. Ezért óvodánkban az óvó nénikkel együtt felülvizsgáljuk, átgondoljuk saját környezeti attitűdjeinket, viselkedési, vásárlási szokásainkat, értékrendszerünket és megpróbálunk változtatni rajta, - ha szükséges - hogy a bennünk meglévő természettisztelő erény kibontakozhasson, hogy pozitív mintát nyújtsunk, hogy segítsük kialakítani a megfelelő értékrendet, környezeti kultúrát, környezettudatos életvitelt. Többszöri újraértelmezés után is úgy határoztunk, hogy a jövő emberének 26
védelmében céljainkat, feladatainkat a szülők bevonásával kötelességünk megvalósítani, ezért környezeti nevelési céljaink elérésében feltétlenül a családi nevelésre is támaszkodunk. Kapcsolattartás formái: Szülői értekezleteken és alkalmi beszélgetések során, faliújságon keresztül. Pl. ösztönzés a szelektív hulladékgyűjtésre, amelynek feltételei adottak városunkban. Óvodánkban papírt,elhasznált elemeket, műanyag kupakokat gyűjtünk. - Javaslatot teszünk a környezeti nevelést szolgáló könyvek vásárlására, ilyen jellegű rendezvények, TV filmek megtekintésére. - Tisztítószerek használatánál javasoljuk a környezetbarát flakonok, ózonbarát dezodorok, a földben könnyen bomló anyagok vásárlását. pl. kézmosáshoz, mosáshoz. Vásárlásnál papírzacskót kérjenek a csomagoláshoz, a nem fehérített papírcsomagolókat részesítsék előnybe. Dekoráláshoz, díszítéshez természetes alapanyagú, környezetbarát anyagokat részesítsék előnybe. (pl. krepp-papír, celofán, spárga, zsákvászon stb.) Vonják be a gyermekeket otthon a növények, ha van kisállatok gondozásába. A családi házas környezetben élő gyermekek szüleinek komposztálás bevezetésének ajánlása. Erre óvodánk udvarán mintát, példát látnak. Feladataink továbbá: - Hogy a környezet tevékeny megismeréséhez a gyermekeknek biztosítsuk az alkalmat, helyet, időt, eszközöket, feltérképezve a környezeti nevelés azon helyszíneit, ahol a gyermek él, ahonnan tapasztalatait, információit szerzi, ahonnan élményeit gyűjti. - Valamint a különböző magatartási-, és kommunikációs formákat, szokásokat, szabályokat gyakorolja, megtanulja. Segíteni a gyermeket a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakításában. Megfigyeléseit irányítsuk a növények és állatok sajátosságaira is. - A felfedezési lehetőségek biztosításával élményt nyújtsunk a gyermekeknek. - Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlesztését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Feladataink teljesítésének bemutatására, valamint segítségkérésre lehetőségünk nyílik az óvoda honlapján. Véleményünk szerint az élet úgy teljes, az alkalmazkodás képessége akkor fejlődik ki, ha a gyermekek találkoznak pozitív és negatív élménnyel egyaránt. Figyelmüket ezért nem csak a szép dolgok felé irányítjuk. Így tanulják meg értékelni a szépet, a jót, a harmóniát, elvetni a haszontalant, durvát, károkozót. Úgy érezzük, hogy programunk hordozza magában, és segíti a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata a környezeti nevelésből fejlődött ki azáltal, hogy tartalmilag kibővült, kiszélesedett, és egybe foglalja a jövő iránti személyes felelősségre, etikus, egészséges életvitelre nevelés területeit. A fenntarthatóság eszméjének fennmaradása számunkra is azt jelenti, hogy: Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, bánjunk velük takarékosan. Kevesebbet kell fogyasztani, mint amennyit a természet adni tud. Több kárt jóvátenni, mint amennyit a létünkkel és igényeinkkel okozunk, okoztunk. Nem termelni több szennyeződést, mint amit a természet fel tud dolgozni, a szennyezést korlátozni azon a szinten, amely nem károsítja sem a természeti rendszereket, sem az emberi egészséget. A természet sokféleségét értékként kezeljük, és óvjuk. Tiszteljük a helyi sajátosságokat. 27
Az évszakok változásainak megfigyeléséhez, gyűjtésekhez, tevékenységekhez, játékokhoz, vizsgálódásokhoz kapcsolódik: 1. játékok, játékos tevékenységek 2. irodalmi anyag 3. gyermekdalok, ének-zenei anyag 4. manuális tevékenységek 5. mozgásanyag 6. nyelvi fejlesztés 7. jeles napok, hagyományok 4.3. Művészeti tevékenységek Helye a nevelési folyamatban: A művészeti tevékenységek rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegűek. Felfogásunkban a művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. Sikeresnek akkor tartjuk a művészeti nevelésünket, ha: - A gyermek esztétikai ízlését formáljuk, ha jó ízlésű, művészetet kedvelő ember válik belőle. Feladatunk: - Kreativitás, alkotó gondolkodás-, cselekvés kialakítása - Bíztatni a gyermeket, hogy merje a kitalált elképzeléseit megvalósítani A művészeti nevelés tartalma: A verselés-mesélés, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Az óvónő feladatai: - Oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása. - Minél több alkalmat kell adnunk arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. - A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. - Hogy jó ízlésű, művészetet kedvelően foglalkozzon a kisgyermekkel a jó mintaadás szempontjából. 4.3.1. Verselés, mesélés Helye a nevelési folyamatban: Az érzelmi biztonság megteremtésének fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is 28
összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek alkalmazása. A mese, amely helyet kap a gyermek egész napi életében, érzelmi síkon befolyásolja és feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese az értelmi, érzelmi, erkölcsi és etikai fejlődésnek és fejlesztésnek egyik legfőbb segítője a gyermek személyiségfejlődésében. Oldja a szorongást, indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. Csak abból a gyermekből lesz jó beszélő és jó olvasó, aki képes intenzív belső fantáziakép megjelenítésére. Mivel a verselés - mesélés a gyermek alapvető szükségletének kielégítését jelenti, ezért fontosnak tartjuk a mindennapi megjelenítést, úgy kezdeményezéssel, mint az elalvás előtti időben. Hiszen a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Sikeresnek akkor tartjuk e területi nevelésünket, ha: - Folytatva a család, a bölcsőde nevelőmunkáját, megalapozzuk, illetve elmélyítjük a gyermekek fogékonyságát az irodalom iránt. - A mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával a gyermeki személyiségjegyeket kibontakoztatjuk és fejlesztjük. - Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelően fejlődnek a gyermek nyelvi képességei. Ezzel segítjük a nyelvi kultúra alapjainak a lerakását. Saját döntésünk alapján az életkornak megfelelő eredményeket állítunk fel: - A gyermekek szívesen hallgassanak mesét, verset, magyart és más népekét, klasszikust és kortársat egyaránt, élvezettel figyeljék azokat. - Érdeklődéssel forgassák a képeskönyveket, legyenek kedvenc meséik. - Gondosan bánjanak a könyvekkel. - Maguk is kezdeményezzenek mesét, bábozást, dramatizálást. Saját maguk is alkossanak verseket, meséket. - Emlékezetből idézzenek epizódokat, mesehőst. - Fejezzék ki önállóan az ellenszenvet ill. a rokonszenvet a szereplőkről. - Élünk az élőszó varázsával, ritkán használunk audiovizuális eszközöket. Feladatunk: - Erősíteni az érzelemgazdagságot, beleélő képességet, érzékenységet, lelkesedést, megfelelő közlési képességet, képzelőerőt. - A tárgyi világot is megjelenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó, mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. - A komplexitással és integrálással hozzájárulni az esztétikai hatások biztosításához, amelyek által formáljuk az esztétikai érzelmeket és erősítjük a művészeti nevelés hatását. - Továbbra is megerősítjük elveinket, céljainkat az igényes irodalom iránt fogékony, olvasni szerető, jövő nemzedékének nevelése érdekében. - Kialakítani a gyermekben és felnőttben egyaránt a mesélés szokásrendszerét. - A könyvnélküli mesemondás előtérbe helyezése, hogy a televízióhoz szokott, a képet passzívan befogadó gyermekek képesek legyenek a belső kép alakítására. - A szülőket is ösztönözzük otthoni mesélésre, bábozásra. 29
A fejlesztés tartalma: Gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja - ide kapcsolódik a magyar gyermekirodalom, a gyermekköltészet, modern mesék, modern gyermekköltészet.(vers, mese, mondóka, verses regény, elbeszélés, történet, meseregény) Óvodapedagógus feladatai: Kötött vagy kötetlen formában maradandó élményhez juttatjuk a gyermekeket. Az óvodai élet tevékenységeihez kapcsolódva hívjuk elő az odaillő verset, mondókát. 4.3.2. Ének - zene, énekes játékok, gyermektánc Az ember zenéje éppen úgy az ember lényegéhez tartozik, mint a repülés a madárhoz. A zene az ember repülése. Losonczi Ágnes Helye a nevelési folyamatban: A művészeti tevékenységek egyike az ének-zene, énekes játék, gyermektánc. Az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre, segít az egyéniség színeinek kibontakozásában, az egyéni önkifejezésben. Élményhez juttatja a gyermekeket, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenei nevelésünk az óvoda egész életét áthatja, a mindennapok részévé válik. Akkor tartjuk sikeresnek, ha: örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekelnek a gyermekek. Fejlődnek a gyermekek zenei képességei, a mozgáskultúrája, a zenei alkotókészségei, az esztétikai, zenei ízlésük. Feladatunk: A gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása, amely egyben erősíti az anyanyelv kifejező erejének gazdagodását. A magyar népdalok, mondókák, népi gyermekdalok, ölbeli játékok, néptáncok, népi játékok világát, amely ma is élő és felhasználható hagyomány, továbbra is természetes módon beépítjük munkánkba, mindenkor az életkori sajátosságok figyelembevételével. Az érzelmi fejlődés elsődlegességére építünk. A zenei nevelés tartalma: Anyaga: Népi mondókák Dalos játékok Dalok: évszakhoz, ünnepekhez, állatokhoz kapcsolódó tartalommal. Az egyszerűbb 30
tánclépések gyakorlásához lehetőséget nyújtó dalok. Zenehallgatás: anyagának válogatása az óvónő igényességét tükrözi. Válogatunk a: különböző jellegű, egyszerű népdalokból, műdalokból, a világ zeneirodalmának énekes vagy hangszeres darabjaiból, műzenei darabjaiból, más népek dalaiból. Több hangszeres előadás, többszólamú művek énekes és hangszeres előadásának bemutatása, esetleg vendégelőadókkal. Nagy hatással van a gyermekekre, ha egy mesét énekelve adunk elő. Dalválogatásnál figyelembe vesszük a nemzetiségi hovatartozást, illetve a migráns gyermekek zenei kultúr kincsét is. Mozgáskultúra az óvodában: Az óvodáskorú gyermek mozgása egyszerű, természetes. A mozgás megválasztásánál az életkorukhoz, testi fejlettségükhöz, mozgás koordinációjukhoz, és értelmi képességeikhez alkalmazkodunk. A járás, a játékos mozgások, egyszerű ismétlődő mozdulatformák az óvodában a 8-10 éves gyermekek táncát készítik elő. Az egyszerűbb, játékokhoz kapcsolódó mozgáskombinációkkal ismertetjük meg a gyermekeket. A zenei képességek fejlesztésének területei: Éneklési készség fejlesztése: A tiszta éneklés elősegítése. A szép, érthető kiejtés gyakorlása a hangképző játékokkal, a gyermekek hangjának ápolása. Hangterjedelem: 3-5, 3-6 hang, pentaton jellegű, dúr hexachord. A zenei hallás fejlesztése: belső hallás fejlesztése, magas-mély hang, halk-hangos közötti különbség, hangszínek felismerése: a zörejek. A ritmusérzék fejlesztését is fontosnak tartjuk: Az egyenletes lüktetés, mondókák, dalok ritmusa, a tempóérzékelés. Ütőhangszerekkel ismertetjük meg a gyermekeket: dob, háromszög, cintányér. Nevükkel, kezelési módjukkal. Egyszerű ritmushangszereket készítünk természetes anyagból. A zenei formaérzék fejlesztése sem kerülheti el a figyelmünket: motívumhangsúly kiemelése mozgással, a dallammotívum, a ritmusmotívum. A zenei alkotókészség: A zenei alkotások, improvizációk segítségével felfedeztetjük, hogy a szavakon, mondatokon kívül is kifejezhetik magukat zörejekkel, hangokkal, ritmusokkal, dallamokkal. Ezek által is lehet kommunikálni. Alkalmasak az önkifejezésre és az egymásra figyelő tevékenységekre. Ösztönözzük a gyermeket, hogy találjanak ki zenei improvizációkat, ismert zenére új szövegeket költsenek, ismert játékra, táncra új mozgásokat találjanak ki. Zenei tapasztalatokat modellkövetéssel, aktív részvétellel és személyes élmények által szerezhetnek a gyermekek. Ezért érezzük fontosnak, hogy mi magunk felnőttek is legyünk kreatívak, merjünk igazán játszani a gyermekekkel, jó követési modellt nyújtsunk a gyermekeknek. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Minden nap szerb nemzetiségi nyelven is énekelünk a tagóvodánkban a gyermekekkel. Az óvodapedagógus feladatai: A művészeti nevelést komplexitásban valósítjuk meg. A gyermekek művészi táplálékát ugyanúgy megválogatjuk, mint a testi táplálékot. Feladatunk az alapvető feltételek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Minél több alkalmat biztosítunk az alkotó hajlam kibontakoztatásához. Három éves távlatban tervezünk, melyet egyéves fejlesztési tervekre bontunk. A tevékenységeket változatos módszerekkel, a gyermekek minél aktívabb bevonásával szervezzük meg. 31
4.3.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az a célunk, hogy minden gyermekben felkeltsük a közlés igényét, és segítsük a benne kialakult közlendő vizuális kifejezésében.. Gerő Zsuzsa Helye a nevelési folyamatba: Ábrázoló, alkotó tevékenység az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, hasonlóan más nevelési területekhez. A gyermek az őt érő spontán és direkt vizuális ingerek hatására egyaránt fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. Ábrázoló, alkotó tevékenység nevelés - sőt talán általában a nevelés - voltaképpen ott kezdődik: amikor alkalmat, bátorítást, ösztönzést, útmutatást, dicséretet adunk a gyermeknek arra, hogy minél többször belefeledkezhessék a természet - és a tárgyi világ egy-egy részletébe, jelenségébe. Az óvodai esztétikai nevelés során a befogadó - egyszerű odafordulástól az ámuló rácsodálkozásig - és az alkotóképesség fejlesztésére figyelünk. Maga a tevékenység öröme a fontos, nem pedig az eredmény. Akkor tartjuk sikeresnek, ha megvalósul: - A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának, igényességüknek alakítása. - Gazdagodik a gyermekek tér-, forma-, színképzelete, plasztikai kifejezőképessége, komponáló, térbeli tájékozódó- és rendezőképessége, élmény-és fantáziavilága, esztétikai érzékenysége, szép iránti nyitottsága. Feladatunk: - A gyermekeket segíteni az élmény-, és fantáziavilágának képi szabad önkifejezésére. - A rugalmas, korszerű fejlesztést elősegítő módszereinkkel a természet szépségeinek megláttatása és a gyermek által elérhető világ tárgyainak, eseményeinek megjelenítése. - Az alkotó tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző technikai eljárásainak alapelemeivel. Ne féljünk az új technikák kipróbálásától sem! Környezetünk alakításába, díszítésébe bevonjuk a gyermekeket: így alkotásaik díszítik óvodánk falait. Ezeket évről-évre bővítjük és cserélgetjük. A gyermekek büszkék arra, hogy részesei a környezetük alakító-, és díszítő munkának, hogy rajzaikat, alkotásaikat értékként kezeljük. A nemzetiségi nyelv gyakorlására is kitűnő alkalmat nyújt a festés, gyurmázás, rajzolás stb. A nevelés tartalma: Jó pedagógiai alapot adnak: az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei. 32