VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA III. KÖTET ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2012. NOVEMBER MÓDOSÍTVA 2013. FEBRUÁR BFVT. Kft 1
Megbízó: Veszprém MJ Város Önkormányzata Porga Gyula polgármester Megbízó felelőse: TELEPÜLÉSRENDEZÉS: Tervezők: Horváth Gábor főépítész BFVT Kft. 1061 Budapest, Andrássy út 10. András István TT1É 01 0525 vezető településtervező, építész Érsek Gábor okl. településmérnök Szabóné Homa Anna okl. építészmérnök RÉGÉSZET: Archeosztráda Kft. 1141 Budapest, Pöstyén u. 13. Dr. Tankó Károly régész szakértői engedély sz.: OKM 289 5/2008 BFVT. Kft 2
TARTALOM BEVEZETÉS I. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK 1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése a változással érintett területen 1.2. Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet 1.3. Településkép és utcaképek 1.4. Településszerkezet és területhasználat 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok 1.6. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi 1.7. Az örökségi értékek elemzése 1.8. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1. Településhálózati és tájhasználati változás 2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 2.3. Infrastrukturális változás 2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása 3. HATÁSELEMZÉS 3.1. Történeti településhálózati következmények 3.2. Természeti, táji hatások 3.3. A településkép feltárulásának változásai 3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása 3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 3.8. Településkarakter változásának hatásai 3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetõségei 4. ÖSSZEFOGLALÓ 5. NYILATKOZAT BFVT. Kft 3
II. RÉGÉSZET HATÁSTANULMÁNY 1. A TANULMÁNY TÁRGYA 2. TÖRVÉNYI KÖRNYEZET 2.1. A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok 2.2. A régészeti lelőhellyel érintett területeken követendő eljárások, jogok és kötelezettségek 3. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉRTÉKEK ÁLLPOTA ÉS A VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK HATÁSELEMZÉSE 3.1. Vizsgálat a) Történeti leírás és a régészeti örökség b) Védettségek c) Az örökségi értékek elemzése f) Területhasználat és terület állapota a kulturális örökség összefüggésrendszerében 3.2. Változtatási szándékok 3.3. Hatáselemzés a) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei b) Folyamatok iránya és visszafordíthatósága c) Kárenyhítés lehetősége és költsége 3.4. Összefoglalás 3.5. Nyilatkozat 4. TÉRKÉPEK BFVT. Kft 4
BEVEZETÉS Veszprém Megyei Jogú Város jelenleg hatályos Településfejlesztési Koncepcióját a város Közgyűlése 2000 ben fogadta el, majd 2002 ben felülvizsgálta. Az időközben jelentősen megváltozott gazdasági, társadalmi és egyéb keretfeltételek miatt Veszprém Megyei jogú Város Közgyűlése a 48/2012.(II.24.) VMJVÖK határozatában foglaltak alapján készítteti településrendezési eszközeinek esedékes átfogó felülvizsgálatát. A településfejlesztési koncepció az Építési törvény (Étv.) szerint a városi közgyűlés által elfogadott, elsősorban településpolitikai dokumentum, amely Veszprém nagy távlatú, hosszúés középtávú fejlesztési céljait jelöli ki. A koncepció biztosítja a településfejlesztés összehangolt fejlesztését, megalapozza a település rendezését, rendszerbe foglalja a város közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket. A 395/2012.(XII.20.) Korm. rendelet rendelkezik arról, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányt a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. ában meghatározott esetekben a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében kell elkészíteni, valamint meghatározza annak tartalmát is. Az örökségvédelmi hatástanulmányban elemzés készül a koncepcióban megfogalmazott átfogó és (rész)céloknak a település épített, kulturális és természeti örökségére gyakorolt hatásairól. I. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK 1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség az érintett területen Összefoglaló történeti leírás Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza, bár a mai város kialakulása a 9.és a15. század között ment végbe. Emiatt gyakran nevezik ezeréves városnak is. A kezdetek kezdete A Veszprémi fennsík és a Balaton felvidék határán található Európa jelenleg ismert legrégebbi (35 ezer éves) vörösfesték bányája. Paleolitikus leleteket találtak a mai Almádi út és a Füredi út közötti térségben. Kutatások bizonyítják, hogy az i.e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt a mai Újtelep nevű városrész nyugati részén. A bronzkor középső szakaszából, az i. e. 2. évezredből temetkezési leletek kerültek elő a Várhegyről, valamint a Dózsaváros, a Jeruzsálemhegy és a Belváros területéről is. Vaskori sírok is ismeretesek Jutasról, az Aranyos völgyből és a Rákóczi utcából. Az i. e. 1. század végén Pannoniát elfoglaló rómaiak valószínűleg nem telepedtek meg a város területén, ugyanakkor a mai Gyulafirátót területén építettek villát, Balácán villagazdaságot hoztak létre. Más jelentős tevékenységről nincsenek adatok, valószínűleg nem telepedtek meg a város területén, mert a várhegyen fekvő falut ekkor még mindig őslakosok lakták. BFVT. Kft 5
Veszprém vára egyike a legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett. Anonymus megemlíti a Gesta Hungarorumban. Szalók apja, Ösübü, meg Örkény apja, Őse továbblovagolva a Balaton vize mentén, elérkeztek Tihanyhoz, majd miután ott a népeket meghódították, tizennegyed napra bejutottak Veszprém városába. A honfoglalás idején a Dunántúlnak ez a területe az Árpád ház birtoka lett. A fejedelmi szállásterületet a többi törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és a csatlakozott kabarok) gyűrűje, valamint lakatlan, de katonailag ellenőrzött gyepű (határsáv) védte. A magyar seregek portyázások során elszenvedett vereségei után Géza fejedelem és Szent István király uralkodása alatt (1001 1038) alakult ki a keresztény, feudális magyar állam. Veszprém megye kétharmada tartozott közvetlenül a király alá, a megye egyharmada hűbérbirtok lett királyi adományozás révén. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban. 13. századi krónikák említik, hogy a várostól nem messze, a sziklás fennsíkon győzte le I. István a lázadó pogány herceg, Koppány seregeit. Az Árpád ház uralkodása alatt alapították Veszprém első templomait, melyeket a kora keresztény egyház szentjeiről neveztek el Szent Györgyről és Szent Mihályról. A középkori város A hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, ám valószínűbb, hogy a völgyekben, illetve a lejtőkön való megtelepedés időben megelőzte a magaslatok beépülését, mivel azok jobb vízellátottsággal rendelkeztek, illetve a kereskedelmi utak inkább a völgyekben haladtak, amennyire lehetséges volt. A vár körüli, kezdetben önálló települések, a szegek, a középkor végére váltak Veszprém városrészeivé. Kereskedelmi útvonalak mentén, illetve az oda vezető lejtőkön jöttek létre, templomaik és temetőik a dombok tetején kaptak helyet. A középkori városrészek felsorolás szinten a következőek: Szentmiklósszeg, Szentmargitszeg, Szentkatalinszeg, Szenttamásszeg, Sárszeg, Szentivánszeg. Az említett településmagoktól elkülönülten, a Séd völgy nyugati részén kapott helyet az 1020 körül alapított Szűz Mária Apácakolostor. A szegek területi eloszlását az alábbi ábra szemlélteti. A török háborúk idején a vár kivételével valamennyi elpusztult, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. BFVT. Kft 6
Középkori városrészek, 1986 1552 ben Ali budai pasa elfoglalta Veszprémet. A törökök a vár bástyáit lerombolták, a székesegyházat kirabolták, az épületeket felgyújtották. A város az 1683 ig terjedő időszakban még kilencszer cserélt gazdát. A török harcok során végvárrá alakuló város a városias jellegét elvesztette. Az ország török uralom alóli felszabadulása után Veszprém végvári jelentősége is megszűnt. A Vigyázótorony (Tűztorony) és néhány támfal kivételével ekkor szűnt meg a vár erődítmény jellege. Veszprém egyik jelképévé vált a Tűztorony, amely egykor őrtorony volt, évszázadokon keresztül védelmi célokat szolgált, ennek megfelelően sokáig Vigyázótoronynak hívták. A török időket két középkori épület élte túl: a Tűztorony és a Gizella kápolna. A vár mai, barokk külseje a 18. századi püspöki és káptalani építkezések során alakult ki (1723 1782 körül). Ekkor indult meg a vár körüli szegek és a korábban lakatlan területek (Jeruzsálemhegy, Dózsaváros, Cserhát) betelepülése. A 19. 20. század, a mai város kialakulása A 19. század elejét békés fejlődés jellemezte, a város a Közép Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága meghatszorozódott, a század közepén 14 ezer főt számoltak. Felélénkült a kulturális élet, polgári egyesületek, olvasókörök alakultak. A növekvő bevételekből szociális intézményeket építettek (1829 Városi Betegház, 1828 árvaház). Vasútvonal csak 1872 ben épülhetett (Székesfehérvár Veszprém Szombathely), melynek helyi állomása a városközponttól több kilométerre, Jutasnál épült meg. Ennek következtében a korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt, stagnálás következett. BFVT. Kft 7
A mai belvárost meghatározó városkép a 19. 20. század fordulóján alakult ki. Megépült a városháza, lebontották az Óváros tér közepén álló épületeket. A tér kialakításában a szecessziós és a historizáló építészeti stílusokat követték. Az 1930 as években Veszprém látképe a viadukt megépítése előtt és után számottevő hadiipar települt a városba, 1930 ban Veszprém megyei városi címet kapott. 1937 re készült el a városon átvezető országos főútvonal Székesfehérvár és az osztrák határ között. Az útvonal részeként épült meg az ország egyik legnagyobb viaduktja, a Szent István völgyhíd. 1950 es években folytatódott az iparosítás, a kutatóintézetek és az egyetem építésével párhuzamosan. A város lakossága háromszorosára nőtt, nagy lakótelepek jöttek létre új városközpontokkal. A 8 as főút növekvő forgalmát a várost elkerülő körgyűrűre terelték, majd megkezdődött a városon belüli belső körgyűrű építése (melyet még ma sem fejeztek be). 1990 ben vált megyei jogú várossá. Régészeti örökség Lásd a II., régészeti hatástanulmány című fejezetben 1.2. Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet Természeti környezet Természetföldrajzi adottságok A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi fennsík határolja. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a 30 40 méteres szintkülönbségek sem. Különösen szembetűnőek ezek a Séd völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. A város ritka természeti, geológiai adottságai az épített örökséggel egységben ritka és egyedi városképet eredményeznek. Természeti értékek Veszprém város területén négy országos jelentőségű Natura 2000 terület található: a Csatárhegy és Miklós Pál hegy, a Kádártai dolomitmezők, valamint Papod és Miklád Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési területek, továbbá a Szentkirályszabadjai Különleges Természetmegőrzési Terület. BFVT. Kft 8
Veszprém közigazgatási területéhez tartozó Gyulafirátót településrészen országos jelentőségű, ex lege védett lápterület található. Országos védettségű természeti érték a Csatár hegyi barlang is. Helyi jelentőségű védett terület a Benedek hegy jellegzetes földtani képződményeivel, a természeti, régészeti és kultúrtörténeti szempontból értékes Kálvária domb, a jellegzetes tájképi értéket képviselő természetes karsztos terület: az Ördögszikla, a Sintér domb és a jutaspusztai szikla alakzat nyílt karsztja. A tiszafa Magyarországon védett növény, őshonos faj. Védettek a Vörösmarty téri fák és a két temető tiszafái. A településen korábban felmérésre került természeti, kultúrtörténeti, vagy városképi szempontból értékes területek Domborzati viszonyok a következők: Séd völgye Betekints völgy déli oldalán lévő megmaradt vízparti és hegylábi fás társulások Volt vidámpark területén fennmaradt őshonos fás társulások Fenyves utcai parkerdő értékes faállománya a parkerdő a veszprémi mókusok egyik lelőhelye Szerelem sziget vízparti növénytársulások és műemlékek Színház kert gazdag növényállmány, elnöki emlékfák ligete vadgesztenyék Erzsébet sétány értékes faállomány vadgesztenyék Betekints völgy sziklabúvásos nyílt dolomit sziklagyep és karsztbokorerdő Dószaváros temető értékes fái Vámos úti temető értékes fái További értékes egyedi tájértékek a Gyulafirátóti kálvária és a Csatár hegyi kilátó. (Forrás: TFT) Kedvelt kirándulóútvonal vezet az állatkerttől a Betekints völgyön és a régi vidámparkon át a Laczkó Dezső forrásig A régi vidámpark, a Betekints völgy és a Szerelem sziget a Kolostorok és kertek nevű nemrég átadott turistaútvonal része. Ezen a környéken járt régen a kisvasút. BFVT. Kft 9
Tájtörténet A veszprémi Vár hegy és az attól korábban mély völgyeléssel elválasztott Benedek hegy a régészeti ásatások szerint 6000 év óta lakott terület (Veress D. Csaba, 2005). E helyen számos kultúra váltotta egymást. Nyomaikat elsősorban a nagyobb felületű Vár hegyen, kisebb mértékben a tervezési területen mutatták ki. A tágabb területen kimutatott kultúrák a következők: vonaldíszes; bádeni; lengyeli; zóki (mészbetétes); halomsíros; urnasíros (illyrpannon). Az ezt követő kelta, római és avar kultúra nem hagyta nyomát a Benedek hegyen, nem úgy a honfoglaló magyarság, mely a Vár heggyel együtt az alacsonyabb térszínű Benedek hegyet is birtokba vette, mint az innen előkerült leletanyag bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a vár bejárata ekkor még a Vár hegy ÉK i lejtőjén volt, ugyanott, ahol a Szent Mihály székesegyház szentélye mögött lépcsőkön meg lehet közelíteni a Vár és Benedek hegyet elválasztó nyerget. A Szent Benedek szikla első említése 1275 ben keltezett iratban bukkan fel először (sub fronte rupis S. Benedicti = Szent Benedek sziklájának homlokzata alatt). A Vár hegyen álló vár védelmi képességeit a kissé alacsonyabban fekvő Benedek hegy nem befolyásolta, annak ellenére, hogy annak 1593 as ostromakor a törökök innen is ágyúzták a vár északi végét. A Benedek hegyen feltehetőleg a 14 évig tartó (1552 1566) első török megszállás idején temetőt alakítottak ki. A várat súlyosan érintő 1656 os tűzvészt követő helyreállításhoz kapcsolódva a Benedek hegyen erős őrtornyot építettek. A későbbiekben ez az őrtorony hadászati jelentőségét elvesztve, részben visszabontva kriptaként szolgált. Az őrtorony maradványait, s a kriptákat az 1903 as ásatás tárta fel. Ennek során az építmény feltárása céljából a felszín magasságát kb. 3 méterrel csökkentették, a kiásott anyagot a Várhegy Benedek hegy közötti mélyedés (nyereg) feltöltésére használták fel. Ide temették a kriptákból kikerült halottakat is, míg a sírleletek a veszprémi múzeumba kerültek. 1904 óta a kiserőd helyén felállított kőkereszt őrzi az egykori, kriptában eltemetett halottak emlékét. A kereszthez vezető enyhe emelkedőt több alkalommal újraburkolták. A hegy platóját és enyhébb lejtésű ÉK i oldalát több alkalommal parkosították, ennek maradvány növényei ma is megfigyelhetők. A hegy belsejébe két kijárattal rendelkező óvóhelyet létesítettek a II. világháború folyamán (Varga, 2009) 1 A Fejes völgy (itt helyezkedik el napjainkban a Veszprémi Állatkert) és a vár délnyugati oldala alatt található Jókai utca között emelkedik a Jeruzsálem hegy. A kőbányát a XX. század első felében megszüntették, a területet teljesen beépítették. A Jeruzsálem hegy északi felén található dombot nevezték Sintér dombnak, mivel egyidőben ott volt a gyepmesteri telep. A domb déli részén a jeruzsálem hegyi temetőtől északra ma az Endrődi lakótelep házai állnak. A Sintér domb északi része a Veszprémi sédre erősen lejt, ezért beépítésre alkalmatlan. A dombot keresztülvágva vezették a közutat a völgyhíd déli végéhez. 2 A Séd patak völgye már az államalapítás idején is használt terület volt. Itt alapították a Szűz Mária apácakolostort. A 18. században a győri jezsuiták itt kezdték megépíteni barokk templomukat, amelynek épülete ma műemlék. A területen találhatóak az 1240 ben alapított Szent Katalin domonkosrendi zárda romjai is. 3 1 A Veszprém, Benedek hegy helyi védelemre javasolt terület kezelési tervének dokumentációja, Bakonyi Természetudományi Múzeum, 2010. 2 A Veszprém, Sintér domb helyi védelemre javasolt terület kezelési tervének dokumentációja, Bakonyi Természetudományi Múzeum, 2010. 3 Veszprém TFT BFVT. Kft 10
A Csatár hegy arról kapta a nevét, hogy a monda szerint itt küzdött meg egymással Szent István és Koppány serege. A Séd völgy egy része, a Fejes völgy arról kapta a nevét, hogy állítólag ott állították ki Koppány levágott fejét. Jutaspuszta az Árpád házi Jutas fejedelemről kapta a nevét. Tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Veszprém tájképi karakterét alapvetően a várost tagoló dombok és völgyekbe elterülő épületek határozzák meg. A város terepmorfológiai viszonyait a Bakony, a Balaton felvidék és a veszprémi fennsík találkozása, illetve a Séd patak vonala formálja. A domborzati adottságok változatosságát mutatja, hogy nem ritka a városon belüli 30 40 méteres szintkülönbség sem. A városszövet számtalan természetes magaslattal rendelkezik, melyek egy részén épített kilátópontok létesültek. Ilyen maga a dolomitsziklára épült veszprémi Vár, a Temető hegyen álló Szent István templom, Veszprém jelképe a Tűztorony, mint kilátótorony, és a város iránytűje egy húszemeletes lakóház, amely szinte mindenhonnan látszik. Különleges és egyedi városkép meghatározó művi elem a Fejes völgy és a Séd patak felett húzódó Szent István Völgyhíd, amely a Temető hegyet köti öszze a Jeruzsálem heggyel. 4 A város különböző kiemelkedései, valamint a meglévő magasabb létesítményei állandó vizuális kapcsolatban, mintegy párbeszédben állnak egymással. Körbetekintve a legtöbb irányba természetes, vagy kisebb művi magassági hangsúlyok teszik változatossá és egyedivé a látványt. A Vár és környéke a történelmi városmag műemléki jelentőségű területe, számos értékes épülettel és látványelemmel. Veszprém turisztikai vonzerejét nagyban meghatározza az itt koncentrálódó látnivalók sokasága. A Belvárosban helyezkedik el a város közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. A frekventáltabb területeken homogén lakóterületek találhatóak. A Belváros települési tája és a lakóterületek megjelenése között feszülő vizuális konfliktus a lakótelepek árnyékában erősödik fel. A Jutasi úti lakótelep hatalmas méretű, tízemeletes tömbjei és a Belváros századfordulós polgárházai között ugyanaz a feszültség érezhető, mint a húszemeletes lakóház és a Tűztorony épülete között. A víz által vájt völgyek a várost különböző darabokra osztják. Dózsaváros a Viadukt megépítéséig szinte megközelíthetetlennek számított. A völgy menti területeken értékes növénytársulások vannak, amelyek rekreációs zöldfelületi tengelyként jelennek meg a városi szövetben és összekötik a város két legnépszerűbb turisztikai célpontját: a Kittenberger Kálmán Növény és Vadasparkot és a Várat. 1.3. Településkép és utcaképek Veszprém különböző történelmi korszakokból származó épített örökséggel rendelkezik egymásra tevődő rétegződésben. A város építészeti és kulturális örökségében a római kortól napjainkig terjedő időszak elemeit találjuk meg. Különösen értékes a nagykiterjedésű, középkori szerkezetét őrző óváros és a Vár területe, mely a város különleges domborzati viszonyai miatt sziluettjével uralja településközpont képét. A veszprémi Várnegyed a Várból, illetve az ahhoz vezető útszakaszból áll az Óváros tértől északi irányban, felfelé. Egyutcás szerkezetű, túlnyomó részt barokk stílusú épületállománnyal. Szinte valamennyi épületben intézményi funkció található. A belváros karakterében meghatározó a sűrű, zártsorúan beépített utcák képe: itt a legnagyobb a beépítettség és a legkisebbek a telkek. A szűk utcák nehezen bírják el a mai kor 4 Veszprém TFT BFVT. Kft 11
funkciósűrűségét és a terhelést. A változatos domborzati viszonyok, a jelentős szintkülönbségek pedig tovább nehezítik a közlekedést. Történelmi belváros Kertvárosi, családi házas lakóterület Lakótelep Ipari terület Jellegzetes környezeti minták Veszprém település szövetéből A belvárost övező gyűrűt a XX. század második felében építették át. A korábban a várost átszelő 8. sz. főút nyomvonala mentén a történeti városszerkezet részben megbomlott. Az így keletkezett városképi hiányok pótlása csak a nyolcvanas években kezdődött meg, a történeti értékeket szem előtt tartó rehabilitáció részlegesen egészítette ki a sérült szöveteket. A belváros vonzáskörzetéhez közel eső lakóterületek kertvárosi karakterűek, míg a nagy panelos és tömbházas együttesekből álló telepszerű beépítéseket a távolabra eső területekre telepítették. A város jelentős intézményi területe az egyetemi campus, mely nagyméretű tömbjeivel uralja a környezetét. A perifériákon megjelenő ipari, logisztikai és volt katonai területek sematikus csarnoképlületekkel, épülettömbökkel jelennek meg, a belvárostól való távolságuk miatt nem zavarják a legértékesebb belvárosi városképet. BFVT. Kft 12
A vár látványa a Séd völgyéből A Vár sziluettje Utcakép a Várban BFVT. Kft 13
Várkapu térsége Óváros tér A Vár dombot övező utcák Kisvárosi lépték BFVT. Kft 14
Látvány a Várból A Séd völgyének látványa Várossziluett a völgyből BFVT. Kft 15
1.4. Településszerkezet és területhasználat Településhálózati összefüggések Veszprém a településhálózatban a települések közötti hierarchiát tekintve központi szerepet tölt be. A Közép dunántúli Régióban Székesfehérvárral, a régió közigazgatási központjával funkciómegosztáson alapuló együttműködés révén társközpontokként működnek. Székesfehérvár gazdasági fejlettsége a környék gazdaságát is serkenti, ugyanakkor Veszprém önálló egyetemével magasabb szintű tudásbázist biztosít és a régión túlról is vonzza a hallgatókat. Veszprémnek a régiós szinten komoly szerepe van a kultúra (színház, kiállítások), oktatás, tudomány, K+F, gazdaság munkaerőpiac, a közlekedés, az egészségügy és a turisztika vonatkozásában. Az elmúlt 30 40 év során a megváltozott városi illetve megyeszékhelyi feladatok ellátása államigazgatási, gazdaságszervező, tudományos területen a várostest növekedését eredményezte. A térség Veszprém központúságát mutatják a sugárirányú útvonalak, a nagy forgalmú műutak, melyek külső városrészekből, illetve környező nagyvárosokból vezetnek a városközpont irányába. A központban találkoznak a Székesfehérvár (Budapest), Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca és Szombathely felől érkező utak. Ezek a korábbi térség és városfejlődés eredményét mutatják, hiszen a térség településeivel meg kellett teremteni a hatalmi és igazgatási kapcsolatot. A város belső útjainak a tehermentesítésére, az 1950 es években a 8 as főút városon átmenő forgalmát a várost elkerülő külső körgyűrűre terelték, majd a megkezdődött a városon belüli belső körgyűrű építése. Településszerkezeti jellemzők A hálózatok és az általuk kiszolgált területek egymást generálva fejlődnek és egyik sincs a másik nélkül. Veszprém egyik meghatározó szerkezeti eleme a Séd patak, amely alapvetően természeti erejénél fogva visszahat a város egész területi és hálózati szerkezetére. A város mindennapjaiban, a területek közötti kapcsolattartásban vagy éppen azok elkülönülésében meghatározó szerepe van a vízfolyások által vájt völgyhálózatnak. 12 közúti és egy vasúti híd épült a völgyek fölé (közülük a legismertebb Szent István völgyhíd). BFVT. Kft 16
Veszprém, II. katonai felmérés térképszelvényén Veszprém, kataszteri térkép, 1857 jól láthatóak a városba futó országutak, melyek a település mai szerkezetét is meghatározzák BFVT. Kft 17
A várostest a Séd (egykor folyó, ma már inkább patak) mentén indult fejlődésnek. A folyóhoz legközelebbi hegyorom stratégiai szerepű, a várak megtelepedésének általános helyszíne, a városok megtelepedésének bölcsője. Veszprémben a Várhegy vált már a legkorábbi időkben a városalapítók bázisává. A völgyeken kívül a város további hálózati elemei az utcák, utak és a vasút vonala, melyek összekötnek, olykor pedig elválasztanak területeket egymástól. 1997 ben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a 33/1997. számú Önkormányzati rendeletében az alábbi Veszprém város területén történetileg kialakult, elkülönült városrészeket nevezi meg: Belváros Dózsaváros Jeruzsálemhegy Egyetemváros Füredi domb Cholnoky város Újtelep Jutasi úti lakótelep Bakonyalja Jutaspuszta Szabadságpuszta Iparváros Gyulafirátót Kádárta A gyűrűs sugaras városszerkezet tagolódása A középkori városmag köré szerveződve fokozatosan alakult ki a domborzati adottságokhoz igazodó körgyűrűs szerkezet, melyet sugárirányú utak szeletelnek. Az 1950 es években a 8 as főút városon átmenő forgalmát a várost elkerülő külső körgyűrűre terelték, majd megkezdődött a városon belüli belső körgyűrű építése. A külső gyűrű a mai 8 as főút, az elkezdett belső gyűrűt a Haszkovó utca, a Stadion utca és a Kiskőrösi utca folytonos vonala alkotja. A legbelső gyűrűt a várhegy vonala adja. A térség Veszprém központúságát mutatják a sugárirányú útvonalak, a nagy forgalmú műutak, melyek külső városrészekből, illetve környező nagyvárosokból vezetnek a városközpont irányába. A központban találkoznak a Székesfehérvár (Budapest), Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca és Szombathely felől érkező utak. Ezek a korábbi térség és városfejlődés eredményét mutatják, hiszen a térség településeivel meg kellett teremteni a hatalmi és igazgatási kapcsolatot. Városközpont Belváros és Várnegyed A történelmi belváros úthálózata a legsűrűbb. Itt a legnagyobb a beépítettség, a telkek itt a legkisebbek. A szűk utcák nem bírják el a mai kor funkciósűrűségét. A változatos domborzati viszonyok, a jelentős szintkülönbségek pedig tovább nehezítik a közlekedést. A veszprémi Várnegyed a várból, illetve az ahhoz vezető útszakaszból áll az Óváros tértől felfelé. Egyutcás szerkezetű, túlnyomó részt barokk stílusú épületállománnyal. Az épületek mind intézmény funkciót látnak el. BFVT. Kft 18
Az elmúlt 30 40 év során megváltozott a város szerepköre. Nagy mennyiségű városi, illetve megyeszékhelyi feladatot kapott, mind államigazgatási, mind gazdaságszervező és tudományos területen. A várostest növekedésével, számtalan alapfokú intézmény funkció telepedett a városközpontba. A belváros elérte kapacitásának határát, a 20. század végére egyes funkciók a városrész központokba telepedtek. A városközpont intézményfunkció mellett komoly szerepet tölt be az országos és a városon belüli közlekedésben. Itt helyezkedik el a városi központi buszpályaudvar, a helyi járatok mellett innen indul a térségbe (Várpalota, Ajka, balatoni városok, stb) számos autóbuszjárat. A buszpályaudvar bonyolítja le az utazások 80% át. (A vasútállomás a városközponttól több kilométer távolságban épült meg.) A Séd patak menti rekreációs területek adják a belvárosi zöld jelentős részét. Területhasználat A beépítés intenzitása Jellemző területhasználat A beépített területek zömét a lakóterületek (49,8%), ezt követően a gazdasági területek (21,3%) teszik ki, minden más területhasználat 7% alatti arányt képvisel. A beépítetlen területek közül a mezőgazdasági terület (33,2%), az erdősült területek (38,9%) hasonló arányban fordulnak elő. Ezt követi a hadászati területek (16,4%), majd a közlekedési területek (7,3%), minden más területhasználat 2% alatti arányt képvisel. Lakóterületek A lakóterületek jellemzően szabadon álló beépítésű nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, valamint falusias lakóterületek. Zártsorúan beépített telkek javarészt a történelmi belváros, a Vár területén és környezetében jellemzők. Ez a beépítési mód csak a lakóterületek 2% án fordul elő. Elsősorban családi házas, kertvárosias lakóterület jellemzi a Veszprémi lakóterületeket. A város jelentős részén található szabadonálló, helyenként sorházas beépítésű lakóterület, melyet néhol szakítanak meg lakótelepek. Nagyobb kiterjedésű lakótelepek a belső körgyűrű mentén alakultak ki (Jutasi ltp, az Egry úti ltp, a Cholnoky ltp.), a belváros vonzáskörzetéhez viszonylag közel eső területeken. A II. világháború után kezdtek épülni a lakótelepek, egészen a rendszerváltásig. A telepszerű beépítések a város szerkezetében több helyen megtalálhatóak, az összes lakóterület 30% át teszik ki. BFVT. Kft 19
Közösségi (intézmény) területek A humán infrastruktúra alapvetően ezeken a területeken kerül elhelyezésre: oktatás, nevelés, képzés, egészségügy, egészségfejlesztés, szabadidő, sport, szociális intézmények, kulturális intézmények, igazgatás, egyházi létesítmények. Ezek a területek szorosan kapcsolódnak a lakóterületekhez, mivel elérhetőségük a lakosok számára kiemelten fontos. Számos intézmény azonban nem önálló ingatlanon működik (lakóterületen találunk értelemszerűen pl. könyvtárat is). Intézményi területek Többfunciós városias területek Kereskedelmi és szolgáltató területek Ipar és logisztika A város északnyugati részén, nyugat keleti irányban haladó Házgyári út és Kistó utca környéke Veszprém ipari övezete. A területen működő legnevesebb cégek közé tartozik a Bakony Művek, az Algida, a Valeo és a Continental Automotive. Irodaterületek Veszprémben a gazdasági ágazatok közül a munkavállalók 67,5 % a a szolgáltató szektorban dolgozik, az ezzel kapcsolatos munkahelyek egy részét az irodaterületeken találjuk. BFVT. Kft 20
A történelmi belvárost övező területeken alakultak ki irodaterületek, azonban összefüggő térségről nem beszélhetünk. Kereskedelmi szolgáltató területek A kereskedelmi, szolgáltató területek a rendszerváltást követően rohamosan fejlődtek. A kereskedelmi ellátásban nagy változást hoztak az új bevásárlóközpontok, valamint építészeti szempontból meglehetősen silány minőségű hiper és szupermarketek, valamint szakáruházak. A kereskedelmi, szolgáltató egységek területei egész Veszprém lakott területein megtalálhatóak. Természetesen a sűrűbben lakott területeken az ellátást biztosító létesítmények is sűrűbben jelennek meg. Hadászati területek Hadászati területként s a város belső részén elhelyezkedő katonai objektumok, valamint a nagykiterjedésű, külterületi gyakorló terek. A városi szabad területek A városi, beépítetlen területek döntően növényzettel fedettek. Ezek közé tartoznak a különböző zöldfelületek és zöldfelület domináns területek, az erdő és mezőgazdasági területek, a városi parkok, közparkok, közkertek, amelyek együttesen adják a település zöldfelületi rendszerét. Zöldfelületek Közhasználatú zöldfelületek Korlátozottan közhasználatú zöldterületek Közhasználat elől elzárt zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Használaton kívüli területek A város speciális működtetési területei Közlekedési területek Közúti közlekedési terület Vasúti területek Autóbusz pályaudvar, jelentősebb busz végállomások Repülőtér Városüzemeltetési területek Vízmű területek Szennyvízkezelés területei Elektromos alállomás területei Távfűtőmű, hőközpont BFVT. Kft 21
Hulladékkezelés területei Temetők 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A város egyedülálló, sajátos épített örökséggel és ez által meghatározott egyedi karakterrel rendelkezik. Karakterformáló a historikus és szecessziós stílusú épületállománya. A város értékei nem csak a védett területek és elemek, hanem városszerkezeti sajátossága szerint tagolódó eltérő karakterű városrészek is. A beépítés jellemzői A beépítés módja A beépítési módok közül az alapvetően eltérő karakterük alapján szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú és telepszerű beépítést különböztettünk meg. A zártsorúan beépített telkek javarészt a történelmi belváros, a Vár területén és környezetében jellemzők. Ez a beépítési mód csak a területek 2% án található. A II. világháború után kezdtek épülni a lakótelepek, egészen a rendszerváltásig. Erre a struktúrára jellemző, hogy a lakóterületekhez tartozó zöldfelületek közhasználatúak, fenntartásuk általában önkormányzati feladat. A telepszerű beépítések a város szerkezetében több helyen megtalálhatóak, az összes lakóterület 30% át teszik ki. A város döntő része (66% a) azonban szabadonálló és oldalhatáron álló épületekkel beépített. Telekstruktúra, telekméretek Az eltérő karakterű beépítési módok: szabadonálló, oldalhatáron álló, zártsorú és telepszerű beépítést Telekstruktúra, telekméret A város legrégebben lakott területei közé tartozik a történelmi belváros, a vár körüli területek, a valamikor lakott szegek területe, melyek utcahálózata, telekstruktúrája organikus fejlődés során érte el ma is látható formáját. Az 1800 as évek végén, a századforduló idején kezdődő városfejlődés, tudatosan tervezett utcahálózattal, másféle telekstruktúra kialakulását eredményezte. A beépítés jellegét nagyban befolyásolja a telkek mérete. BFVT. Kft 22
A legkisebb telekméreteket (500m2 nél kisebb illetve 500 1000 m2 közötti) természetesen a sűrűbben beépített területen találjuk, itt is elsősorban a lakóterületeken. Ennél nagyobb telkek többnyire közintézmények telkei, gazdasági területeken lévő telkek. A legnagyobb telekméreteket a beépítetlen területeken, így a mezőgazdasági és az erdő használatú városrészeken találjuk. 1.6. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Régészet Lásd a II., régészeti hatástanulmány fejezetben Épített környezet Veszprém is a legtöbb nagyvároshoz hasonlóan különböző történelmi korszakokból származó épített örökséggel rendelkezik egymásra tevődő rétegződésben. A város építészeti örökségében a római kortól napjainkig terjedő időszak elemeit találjuk meg: A rómaiak a mai Gyulafirátót területén építettek villát, azonban tartósan nem telepedtek le a város területén. A mai város területén létezett középkori települések épített emlékei még számos helyen fellelhetők. A történeti települések szerkezete a legtöbb esetben kihatott a ráépülő város szerkezetére. Az épített értékek védelme kiterjedhet egy terület egységes védelmére, valamint egyedi objektum védelmére, hatálya lehet országos valamint helyi jelentőségű. Területi védelem országos szint Műemléki jelentőségű területként műemléki védelemben részesül a település azon része, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva védelemre érdemes módon fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját, és amelyet jogszabály ilyenként védetté nyilvánított. 5 Veszprém esetében műemléki jelentőségű terület a Vár, az Óváros tér, a várlejtők, a Benedekrom, valamint Buhim városrész egy része. A régészeti lelőhely az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett. 6 Helyi jelentőségű védelem Veszprém MJV TSZT je szerint védendő területek Veszprém Településszerkezeti Terve is lehatárol védendő területeket, melyeket helyi értékvédelmi területként definiál a helyi építési szabályzat. Egyedi védelem országos szint 5 www.koh.hu 6 2001. évi LXIV. tv. BFVT. Kft 23
Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. 7 Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 8 A mintegy 130 db műemléki védettség alatt álló elem zömében a város központjában található, valamint a külső lakóterületeken, Kádártán, Gyulafirátóton és a Csatárhegyen. Egyedi védelem helyi jelentőségű értékek Az épített elemek helyi védelméről a 16/2012. (III. 30.) számú az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló VMJVÖK rendelet gondoskodik. A többnyire történeti elemek értelemszerűen a nagyobb múltú, hagyományos városrészekben, jellemzően csoportosan helyezkednek el. Védett elemeket legnagyobb számban, a belvárosi részekben, továbbá az egykori történeti települések központjaiban találunk. Emellett számos védett elem különállóan helyezkedik el a városszövetben. A helyi rendelet, jelenleg 266 db objektumot véd, 3 különböző szempont szerint: Homlokzati elemek, vakolatdíszek architektúra, (eredeti) nyílászárók, tetőidom, héjazat Boltozat, belső elrendezés, belső díszítés (kifestés), értékes padlóburkolat Telekszerkezet: eredeti melléképület, pl. ún. terményes ház, pajta Természeti környezet Veszprém különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Több, országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett (ex lege) természeti érték, helyi védettséget élvező természeti terület, ezenkívül magasabb rendű országos tervekben védett, illetve nemzetközi jelentőségű természeti terület található a közigazgatási területen belül. Megemlítendő a város tájképi karaktere, amelyet alapvetően a várost tagoló dombok és völgyek természetes adottságaihoz illeszkedő városépítészet határoz meg. Országos jelentőségű, "ex lege" védett területek, értékek A természetvédelmi törvény rendelkezése értelmében "ex lege" védett természeti területnek minősülnek a lápok, források és a barlangok. A város közigazgatási területén országos védettségű természeti érték a Csatár hegyi barlang, valamint a Gyulafirátóton található lápterület. Helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek NÉV VÉDELMI KATEGÓRIA Jutaspusztai szikla alakzat TT Veszprém, A régi vidámpark területe TE Veszprém, Dózsavárosi temető fái TE 7 2001. évi LXIV. tv. 8 2001. évi LXIV. tv. BFVT. Kft 24
Veszprém, Fenyves utcai parkerdő Veszprémi Benedek hegy Veszprémi Betekints völgy Veszprémi Erzsébet sétány Veszprémi Jutas pusztai szikla Veszprémi Kálvária domb és környéke Veszprémi Sintér domb Veszprémi Szerelem sziget Veszprémi Színház kert Veszprém, Ördögszikla Veszprém, Séd völgye Betekints völgy Veszprém, Vámosi úti temető fái Veszprém, Vörösmarty tér tiszafái TT TT TT TT TE TT TT TT TT TT TE TE TE Natura 2000 Az Európai Unió ökológiai hálózatába tartozik négy területegység Veszprém közigazgatási területén: Papod és Miklád, Csatár hegy és Miklós Pál hegy, Kádártai dolomitmezők élőhelyei, valamint Szentkirályszabadja közigazgatási határához közeli élőhelyek. NATURA 2000 területek Veszprém közigazgatási területén (Forrás: Veszrprém IVS) BFVT. Kft 25
Ökológiai Hálózat Az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) kijelölt ökológiai hálózat a város szinte valamennyi természeti szempontból értékesnek mondható területét tartalmazza. Magterület övezetbe sorolt a belterülettől északra eső szinte teljes külterületi rész (honvédelmi és erdőterületek), a Csatárhegy térsége, valamint a Kádártától délre eső területrész. Ökológiai folyosó övezetbe tartozik a Szabadságpusztától nyugatra fekvő erdőterület, valamint a Szentkirályszabadja térségében fekvő erdők és rétek. Természeti területek A város közigazgatási területén 28 db természeti területet tart nyilván a Balaton felvidéki Nemzeti Park. A természeti terület fogalma a természetvédelmi törvény alapján: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. A területeket rétek, legelők, vagy természetközeli erdők alkotják és számos védett állat, valamint növényfaj életteréül szolgálnak. A gyulafirátóti mezőgazdasági ingatlanok (Tési fennsík) érzékeny természeti területek közé soroltak. 1.7. Az örökségi értékek elemzése Köztereket díszítő szobrok, emlékművek A köztéri szobroknak eltekintve most az egyházi emlékektől, feszületektől, szentháromság oszlopoktól stb. funkciójuk alapján két alaptípusát különböztethetjük meg, a díszítő szobrokat és az emlékműveket. A díszítő szobrok alapvetően esztétikai és urbanisztikai funkcióval bírnak, felállításuk célja egy adott hely díszítése, urbanisztikai csomópontok kiemelése, ennek megfelelően az ilyen szobor szemlélője, befogadója is formai, esztétikai szempontok alapján közelít a szoborhoz. A másik típus, az emlékművek csoportja a létrehozó szándéka és a megörökítendő emlék jellege alapján két altípusra bontható. Emlékőrző alkotásoknak nevezzük azokat, amelyek egy, a nemzeti emlékezetben megállapodott megítélésű, nem vitatott személynek, eseménynek, eszmének kívánnak fizikai jelet, emléket állítani. Funkciójuk tehát a létező hagyomány őrzése, helyhez kötése, az emlékezés helyének megteremtése. A másik altípus képviselői, a politikai emlékművek általában a közeli múltra mutatnak, olyan eseményre, személyre, eszmére, amely erősíti, legitimálja a fennálló politikai hatalmat vagy képes megjeleníteni annak politika céljait. 9 Veszprém köztéren (utca, tér, közpark, játszótér, stb.) álló képzőművészeti alkotásai közül sok az egészalakos embert formáló szobor, történelmi, egyházi vonatkozású, irodalmi műben szereplő vagy mondai alak, egyszerű hétköznapi ember, stb. Az alkotások megjelenhetnek még emlékműveken, emlékhelyen, díszkutak elemeként, lehetnek épületek szobordíszei (timpanonok, oromzatok, kariatidák,) vagy síremlékek. Egyházi témájú alkotások a feszületek, az immaculata kegyoszlopok. Az 1991. évi XX. törvény 109. szerint: 109. (1) Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten fővárosi tulajdonú közterület vagy épület esetében a fővárosi önkormányzat 9 www.tte.hu/toertenelemtanitas/toertenelemtanarok orszagos konferenciaja/hosok emlekezete a kozteriszobrok tukreben BFVT. Kft 26
közgyűlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselőtestülete dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról. (2) A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. (3) Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat az illetékes önkormányzat képviselőtestülete védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van. Kulturális intézmények Veszprém városát hagyományosan a gazdag és sokoldalú kulturális élet jellemzi. A város kulturális arculata összetett, sokszínű hagyományok alapján fejlődött. Színházak A veszprémi kulturális tevékenységek közül is kimagasló szerepet tölt be a színházi élet. Veszprémben jelenleg két önálló hagyományos színház (Petőfi Színház, Pannon Várszínház), egy bábszínház (Kabóca Bábszínház) és a Petőfi Színház keretein belül egy kisebb előadóterem (Latinovts Játékszín) működik. Ezen túl a helyi művelődési házak helyet adnak még az előadóművészet különböző ágainak. A város régi alapítású, meghatározó színháza a Medgyaszay István tervezte szecessziós épületben működő Petőfi Színház. Múzeumok A Laczkó Dezső Múzeum a múlt emlékeit gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és bemutató kulturális intézmény. Jelentősége napjainkban már többlettartalommal bír, mivel a kiállítás/tárlat funkción túl számos esetben kulturális programok rendezésének szervezésére is sikeresen vállalkozik. Veszprémben jelenleg 10 múzeum, illetve kiállítótér található. Ezek az intézmények elsősorban a Vár és a történelmileg kialakult belváros területén találhatók. A gyűjteményeket befogadó épületek többnyire műemléki és helyi védettségű, értékes épületek, épületegyüttesek. Könytárak, Veszprém Megyei Levéltár Könyvtárnak nevezzük a dokumentumok tárolására (akármilyen adathordozón) alkalmas helyet, épületet, illetve ezen adatok rendszerezésére, feltárására, gondozására hivatott intézményeket. Veszprémben jelenleg egy megyei és regionális szintű és 5 kisebb könyvtár, valamint levéltár működik, melyek nem foglalják magukba az egyetemi, egyházi stb. könyvtárakat. A könyvtárak eloszlása a város területén egyenletes. A történetileg kialakult városrészeknél (Dózsaváros, Belváros), valamint a lakótelepek esetében 1 1 városrészi könyvtár található. A megyei intézmények decentralizáltan helyezkednek el. A Veszprém Megyei Könyvtár a belvárosban, a Megyei Levéltár a városközponttól északra a Bakonyalja településrész térségében található. Művelődési házak, hangversenytermek Ezek az intézmények a település kulturális és közösségi életének fontos helyszínei, amelyek helyet adnak iskolai, önkormányzati, civil rendezvényeknek, kiállításoknak, állami és társadalmi ünnepeknek (közmeghallgatás, fórumok, stb.) egyaránt. A kulturális központok komplex funkcióik és nagyobb befogadó képességük révén különböznek a művelődési házaktól. BFVT. Kft 27
Várkapu és Vármúzeum Dubniczay palota Veszprém Megyei Levéltár Petőfi Színház Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár Laczkó Dezső Múzeum Helyőrségi Művelődési Ház Gyulafirátóti Művelődési Ház BFVT. Kft 28
A kulturális központok, művelődési házak eloszlása városi szinten egyenlőtlen. Veszprém területén belül 2 db művelődési ház helyezkedik el, a külső városrészekben egyedül Gyulafirátóton található művelődési ház. A Dózsa György utcai Városi Művelődési Központ, valamint a Helyőrségi Művelődési Otthon (HEMO) többfunkciós létesítmények, amelyek alkalmasak színházi és egyéb előadások, kulturális rendezvények, valamint kiállítások megtartására is. Hangversenyeket jelenleg a művelődési házak nagytermeiben, egyetemi, iskolai aulákban és a zeneiskolában rendeznek. Mozik A mozik nagyobb közönség előtti vetítésre alkalmas helyszínek. A filmvetítésen kívül sok esetben közösségi találkozásokra alkalmas terekkel (kávézók, kiállítóhelyiségek) is rendelkeznek. A mai kor trendje szerint a mozik több vetítőtermes változatban, a szórakoztató és bevásárlóközpontok kapcsolódó részeként vannak jelen. Veszprémben ilyen létesítmény a Balaton Plaza komplexuma, mely egy több termes multiplex mozinak is helyet ad. A korábban említett Városi Művelődési Központban, valamint a Helyőrségi Művelődési Otthonban is rendszeresen tartanak filmvetítéseket. 1.8. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A Vár és az óvárosi területek fontos turisztikai célpontként és intézményterületként kiemelt presztizsű városrészei Veszprémnek. A Vár alatti, történeti és városszöveti szempontból értékes területek azonban ezzel éles ellentétben, elsősorban a topográfiai okokból nehéz megközelíthetőség és a lakók szociális összetétele miatt erősen leromlott állapotban vannak. Hasonlóan ellentmondásos a viszony a Várból fontos látványelemként is megjelenő Dózsa várossal, mely szintén leromlott állapotban van. Ezeknek a különleges területeknek a védelme, megújítása fontos feladat, melynek eszköze lehet a völgyben húzódó zöldfelületeknek a várossal való összekapcsolása, rekreációs és kulturális funkcióinak erősítése. BFVT. Kft 29
2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1. Településhálózati és tájhasználati változás A településfejlesztési koncepció több szempontból is megfogalmaz településhálózattal összefüggő célokat. Veszprém városok közötti, országos és regionális szerepének erősítéséhez feladat a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a térségi beruházások összehangolása. A külső közlekedési kapcsolatok erősítése több ágazatban is megjelenik: meglévő repülőtér fejlesztése, vasúti fejlesztés, a város mellett elhaladó tervezett autópálya és elkerülő körgyűrű építése. A város közigazgatási területéhez tartozó Gyulafirátót és Kádárta közlekedési szerkezeti kapcsolati erősítése mellett szükség van önálló karakterüknek megőrzésére, értékvédelmük erősítésére és kulturális sokszínűségük fejlesztésére. A célokkal összhangban tervezett településhálózati szintű fejlesztések a város belső területeit nem érintik közvetlenül, azonban közvetett hatásukkal számolhatunk. Veszprém hagyományosan központi szerepének lenyomatát őrzi várostestében is, melyben dominálnak a sugárirányú útvonalak, a nagy forgalmú műutak, melyek külső városrészekből, illetve környező városokból vezetnek a városközpont irányába. A városközpontban találkozó utak túlterhelik a belváros áteresztőképességét. A városszerkezet gyűrűs irányú tervezett fejlesztésével, az elkerülő utak építésével és az 8.sz. főút új nyomvonalának kijelölésével a belvárosi terület közlekedési és környezeti terhelése csökken. A belváros parkolási koncepciójának átalakítása, a fizetős területek kiterjesztése is csökkentheti a közvetlenül a belvárosba irányuló gépjármű forgalmat. Ez összességében nagyon kedvező hatással van a város épített, kulturális és természeti örökségére. A településfejlesztési koncepció a társadalmi feltételek javítása és a jó minőségű városi környezet átfogó céljait tekintve is nagy hangsúlyt fektet az egészséges és fenntartható környezet létrehozására, melyek fontos hatással vannak a tájhasználatra. Kifejezetten megfogalmazza a tájképi és természeti értékek védelmét, a kedvező biológiai aktivitás növelését, a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztését, valamint a környezetvédelem szempontjai szerint hangsúlyt fektet a korszerű hulladékgazdálkodás, a talajvédelem, valamint az ivóvízbázis védelmének és az összes keletkező szennyvíz megtisztításának szempontjaira. Fontos környezeti és tájhasználati következményekkel jár a megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett növelése, mely így csökkenti a környezeti terheléseket. Veszprém különleges természeti és táji értékekkel bír. A biodiverzitás megőrzését jelentős mértékben szolgálja a jelenleg érvényes védelmek fenntartása. Figyelmet kell fordítani a természeti, kultúrtörténeti, vagy városképi szempontból értékes, jogi védelem alatt nem álló területek megőrzésére is (pl. Séd völgye, Betekints völgy, temetők faállománya). Ezek fennmaradását helyi védelmi rendelettel, vagy egyéb szabályozási eszközzel szükséges biztosítani. A tájvédelem magába kell, hogy foglalja a látványérzékeny területek (pl. Várhegy) értékes kilátópontok (pl. Csatárhegy), és látványtengelyek megőrzését is, valamint a nem kívánatos beépítésektől való megóvását, szabályozási eszközökkel. Összességében tehát a tervezett településhálózati és tájhasználati változások az épített és természeti örökség erősítésé, védelmét helyezik előtérbe. BFVT. Kft 30