BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010.

Átírás

1

2

3 BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY AKTUALIZÁLVA KÉSZÜLT: BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL GENERÁLTERVEZŐ FŐBER ZRT. NEMZETKÖZI INGATLANFEJLESZTÉSI ÉS MÉRNÖKI RT. FELELŐS IRÁNYÍTÓ TERVEZŐK FŐBER ZRT. URBAN-LIS STÚDIÓ KFT. SZENCZI OTTÓ vezető településtervező TT /01 LISZKAY KRISZTINA vezető településtervező TT/1É FORT BT. SCHWARCZUK ÁGNES TT/1É/ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME RÉGÉSZET MELLÉKLET RÉGÉSZET MELLÉKLET URBAN-LIS STÚDIÓ KFT. ZIKKURAT Építészeti Stúdió Bt. ARCHEOSZTRÁDA KFT DECEMBER VÁSÁRHELYI KINGA TT/É KRÉBESZ ANDRÁS SZCZUKA LEVENTE SÍPOS ZSUZSA SZCZUKA ATTILA É/ DR. TANKÓ KÁROLY OKM 289-5/2008 DR. TOMKA GÁBOR régész 1

4 Előzmények: A TSZT és HÉSZ átfogó módosítását 2009-ben indította el az önkormányzat az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően. Ennek keretében 2009-ben, az Étv. 9. (2) szerinti eljárásban kapott adatszolgáltatások alapján, az akkor vonatkozó 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet követelményeinek betartásával, a településszerkezeti terv módosításához elkészült az Örökségvédelmi Hatástanulmány és külön munkarészként a régészeti szakági munkarész: Budakalász Város Településszerkezeti Terve Örökségvédelmi Hatástanulmány Budakalász Város Településszerkezeti Terve Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti Szakági Munkarész készítette: FŐBER Zrt., FORT Bt., Urban-Lis Stúdió Kft. készítette: ARCHEOSZTRÁDA Kft. A fenti Örökségvédelmi Hatástanulmányt és annak külön dokumentált Régészeti Szakági Munkarészét az Étv. 9. (3) szerinti véleményezési eljárás keretében a KÖH véleményezte, a véleményeket Budakalász Önkormányzata megválaszolta, az észrevételeknek megfelelően javításra, pontosításra kerületek a településrendezési eszközök, illetve az örökségvédelmi hatástanulmány. Az eljárás túljutott az Étv. 9. (4) szerinti egyeztetőtárgyaláson. Budakalász Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata 2010 októberében megkapta az Étv. 9. (6) szerinti állami főépítész szakmai záróvéleményét. A TSZT és HÉSZ jóváhagyására nem került sort, azonban az örökségvédelmi hatástanulmány, mint alátámasztó munkarész, elkészült és a teljes eljáráson végigment. Ennek értelmében Budakalász város 3 éves örökségvédelmi hatástanulmánnyal rendelkezik. Budakalász önkormányzata 2013 év végéig el kívánja fogadni a TSZT-t és a HÉSZ-t. Az Állami Főépítészi Iroda egyetértésével a TSZT és a HÉSZ 2013-as elfogadása előtt tekintettel az eltelt időre megismétlésre került az eljárás az Étv. 9. (3) szerinti szakasztól. A 2010 óta eltelt majdnem 3 évben örökségvédelmi vonatkozásban: új műemlékként kijelölésére került a régi szerb temető, régészeti szempontból a azonosító számú, Kálvária elnevezésű lelőhely es ásatásai új eredményeket hozott. A megismételt Étv. 9. (3) szerinti véleményezési eljárásban új örökségvédelmi hatástanulmány készítése nem volt szükséges, hiszen a 2010-ben elkészült örökségvédelmi hatástanulmány megfelel a készítéskor és a jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény 66. (1)* bekezdésének, azaz a rendezés alávont területre (Budakalász közigazgatási területére) vonatkozik és nem régebbi 10 évnél. Ezért a 2010-es örökségvédelmi hatástanulmány az eltelt időszakra vonatkozó új elemekkel egészül csak ki, az alábbiak szerint: Budakalász Város Településszerkezeti Terve Örökségvédelmi Hatástanulmány Aktualizálva Tartalom: A 2010-es dokumentáció aktualizálása a fent ismertetett új műemlékkel és régészeti feltárás eredményével, illetve a megváltozott önkormányzati fejlesztési szándékok ismertetésével és azok elemzésével. 1. MELLÉKLETEK Budakalász Város Településszerkezeti Terve Örökségvédelmi készítette: FŐBER Zrt., FORT Bt. Urban-Lis Stúdió Kft. készítette: 2

5 Hatástanulmány Régészeti Szakági Munkarész Tartalom: Változatlan tartalommal Budakalász Város Településszerkezeti Terve Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti Szakági Munkarész Kiegészítő lapok a 2013-as változtatási szándékoknak megfelelő pontosításokról Tartalom: a pontosítást igénylő lapok, illetve fejezetek a 2013-as változtatási szándékok szerint 2. MELLÉKLET A Budakalász kálvária-domb régészeti feltárásának bemutatása és örökségvédelmi hatásai szeptember ARCHEOSZTRÁDA Kft. készítette: FŐBER Zrt., Urban-Lis Stúdió Kft. készítette: dr. Tomka Gábor régész *A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény jelenleg hatályos előírás: (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. készítéskor hatályos előírás: (1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. 3

6 Tartalom 1. VIZSGÁLATOK Történeti leírás, régészeti örökség Budakalász fekvése A város címere Történeti áttekintés Budakalászi mészkőbánya Falu Budakalász zenei emlékei Földrajzi, geológiai viszonyok Régészeti területek Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Természet, táj, tájhasználat Településhálózat és településszerkezeti összefüggések Településkép és utcaképek Belső területek Külső területek Településszerkezet és területhasználat Településszerkezet Területhasználat Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Régészeti védettség Országos Műemléki védettségek Helyi művi védettségek Természeti, táji értékek Az örökségi értékek elemzése A területhasználat és a területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A változtatási szándékok bemutatása A település korábbi volt ipari területein szükséges rögzíteni a A fejlesztési területek részletes ismertetése Településhálózati és tájhasználati valamint településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változások tér és időbeli folyamatok Korábban is lakóterületi célra kijelölt területek Kálvária alatti terület Innovációs park Luppa-tó térsége Településközpont Zöldfelületi fejlesztések Infrastrukturális változás Közlekedési infrastruktúra Közmű infrastruktúra Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása HATÁSELEMZÉS Történeti, településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttese, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei ÖSSZEFOGLALÓ A 11-es úttól nyugatra fekvő területek változásai és az örökségi értékek A 11-es úttól keletre fekvő terület változásai és az örökségi értékek NYILATKOZAT MELLÉKLET- Budakalász Város Településszerkezeti Terve Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti Szakági Munkarész és Kiegészítő lapok a 2013-as változtatási szándékoknak megfelelő pontosításokról 2. MELLÉKLET Budakalász, Kálvária-domb régészeti feltárásának bemutatása és örökségvédelmi hatásai szeptember 4

7 1. VIZSGÁLATOK A jelenleg hatályos szerkezeti terv kötelező alátámasztó munkarészeként elkészített örökségvédelmi hatástanulmány részletes vizsgálati anyagot tartalmaz. Ezért a terv jelenlegi módosítása során a vizsgálat csak az örökség leglényegesebb elemeire terjed ki Történeti leírás, régészeti örökség Budakalász fekvése Budakalász a Dunakanyar déli kapujában, a Budai-és a Pilis-hegység, valamint a Visegrádi-hegység találkozásánál, egy félkör alakú hegykoszorú öblének középpontján található, 15 km²-es területe tájképileg nagyon változatos. Budakalász Budapesttel közvetlenül határos település a Duna jobb partján, a "Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. Területét keleten a Duna, északon Szentendre Pannóniatelep városrésze és Pomáz, nyugaton Csobánka, délnyugaton Pilisborosjenő és Üröm, délen pedig Budapest határolják. Közvetlenül házai mellett terül el az Omszki-tó. A településsel ma már teljesen összeér a Szt. István-telep, amely az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. A Duna-parti részen üdülőtelep található, amely ártéri részén, kezdetben engedély nélküli építkezésekből alakult ki. A településhez tartózik a Lupa -sziget, amely nevét a múlt század elején élt pomázi lakosról Luppa Vidor-ról nyerte. A Pilis hegyvonulat déli nyúlványai, valamint a Nagykevély keleti lejtői is a város határához tartoznak. A várost átszeli a Szentendrei Hév vonala. Stratégiailag igen jól belátható, védhető terület volt. Napos, tiszta időben a település nyugati magaslatairól még a Duna túlpartján lévő fóti nagytemplomig is ellátni, míg a falu déli oldalán lévő Berdó hegyről északra Szentendre, délre a Gellért-hegy látható. Közlekedési szempontból szinte érintette az Esztergom-Buda útvonalat, mint fontosabb hatalmi székhelyeket. A Duna kiváló lehetőséget nyújtott a közlekedésre, áruszállításra. Gazdasági szempontból a hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, mezőgazdasági termékek, stb.) találkozópontjában található, de a medence alkalmas növénytermesztésre is. Kőbányái híresek voltak, már a rómaiak is innen építkeztek, napjainkban a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak. Az éghajlata - mint medence - viszonylag igen kiegyenlített. Szélsőséges téli hideggel és nyári hőséggel kevésbé lehet itt találkozni. A dunai áradások a mezőgazdasági területeket gyakorta termékenyítették, maga a település a folyótól távolabbi domboldalakon alakult ki egykoron. Kalász közlekedése egyértelműen jónak minősíthető. A faluból öt kivezető út van, minden környékbeli település közvetlenül elérhető. Budapest belvárosa forgalmi szempontból jó minőségű közúton perc, tömegközlekedési eszközzel, Hévvel perc alatt elérhető. Pomáz Szentendre BUDAKALÁSZ Üröm Budapest III. Ker. 5

8 A város címere A július 1.-én várossá alakult Budakalász címere négy mezőre osztott pajzs, a mezőkben egy-egy jelképpel. A mezők alapszínei és jelképei: I.mező: arany alapon három zöld színű hegy, a legkisebben három ezüst színű kereszt; a zöld szín a mezőket, a kék a Dunát, az aranya búzaföldeket szimbolizálja, a két nagyobb hegy a Nagykevélyt és Kiskevélyt, a kisebb hegy a három kereszttel a Kálvária dombot jelenti. II.mező: kék alapon három aranyszínű búzakalász; a három búzakalász a községben élő magyar, német és szerb lakosságot szimbolizálja. III. mező: kék alapon ezüst színben a bronzkori kocsi; a bronzkori kocsi a település fekvését és régiségét szimbolizálja. IV.mező: arany alapon vörös ekevas és csoroszlya; az ekevas és csoroszlya a település kétszáz év előtti pecsétjén szerepelt, a helyi polgárjog gyökereit emeli be napjainkba. Budakalász címere Történeti áttekintés A település igen gazdag régészeti emlékekben, mivel szinte minden fontosabb nép élt a környéken ban a kavicsbánya területén került elő a 7000 éves kis vízmerítő edény, ami egy ivó edénynek használt kocsi formájú tárgy- "budakalászi kocsi"-, ami a legelső kocsi makett, kocsiábrázolás Európában, de párját ritkítja az öntött, domborított bronz kancsó is, amit ugyancsak itt találtak A település létét, a letelepedésre való alkalmasságot bizonyító legrégebbi feltárt leletek a kb. 15 ezer évvel ezelőtti időből, az utolsó eljegesedés utáni korból származnak. A rézkorból a Bodrogkeresztúri Kultúra nyomainál jelentősebb leletek kerültek elő a Badeni (Péceli) Bronzkori kalászi kocsi Kultúra idejéből. Az ekkor itt élő törzs ie körül érkezhetett e tájra. Hosszabb idejű, tartós letelepülésüket bizonyítja az, az között feltárt eddigi legnagyobb temetkezési hely, ahol 427 sír került napvilágra. A 177. sírban talált négykerekű agyagszekér szenzációs ritkaság. Azt bizonyítja, hogy mintegy ötezer évvel ezelőtt már használtak vidékünkön négykerekű kocsit. A bronzkor folyamán északról érkeztek népek a mai Thüringia tájáról a Duna mentén, annak mocsaras térségei által védett helyeken telepedve le. Cölöpkunyhókat építettek, használt edényeik jellegzetes harang alakúak voltak. Az ie. VI. század közepén Erdélyen át az orosz síkságról nomád lovas nép érkezett, és telepedett le: a szkíták, akik lószerszámokat, kardot kovácsolni és fazekaskorongon formált edényeket kiégetni egyaránt tudtak. A szkíta népesség mellett ebből az időből kelták nyomaira utaló leleteket is találtak. Az ie. I. században az illír-kelta eredetű eraviscusok jelentek meg, majd rövidesen a Római Birodalom hódító légiója és az őket elkísérő kiszolgáló polgári családok Viaszveszejtéses készült kancsó eljárással rabszolgákkal együtt. A római hódoltság idejéből viszonylag sok és sokféle lelet került elő, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy nemcsak magukkal hozták kultúrájukat, hanem azt ezen a vidéken meghonosították, továbbfejlesztették. Traianus császár idején vált a térség Pannonia lnferior néven katonai fennhatósággá Aquincum központtal, melynek szerves része volt a Budakalász körzetében kiépített védelmi rendszer. A kor emlékét a hadiút mérföldkövei, feliratos bronzlapok. Szarkofág-töredékek, porticusos villa maradványai őrizik. A Duna-parton római őrtornyok maradványai is láthatóak. Az V. században hunok, majd longobárdok éltek a térségben, majd a VI. században az avarok telepedtek le. 6

9 Ebből a kultúrából a sóderbánya mellett tárták fel a Kárpát-medence egyik legnagyobb avar-kori temetőjét, 1611 sírt. Különösen értékes lelet a késő antik korból származó italáldozat tárolására szolgáló öntött bronz korsó, melyet ezüst és vörösréz berakásokkal vadász-és állatküzdelmi jelenetekkel díszítettek. A honfoglalás idején az izmaelita kalizok lakóhelye lett ez a terület, valószínűleg innen ered a település neve. Az első írásos emlék Budakalászról 1135-bol maradt fenn. Egy adománylevél, melyben Lampert és felesége a bozóki prépostságnak adományozza a Megyer-közeli szőlőjét és házát. Ebből kiderül a település 1135-tol ismert neve: Kalez, a középkorban Kaluz, majd Kalaz, ami a honfoglalás után itt letelepült kabar népcsoport nevéből ered. Kalász templomát 1355-ben említik először, földesurai mindig a királyok körül töltenek be különböző rangokat. Az Árpád-kori lakosság a török hadjáratok következtében elmenekült jobban védett területekre, így Kalász elnéptelenedett. Ezt a helyzetet kihasználva vásárolta meg Bornemissza Bolgár Pál a környező területekkel együtt e települést, majd szerb lakosokat telepített ide. A település leányági örökségként került a Wattay család kezébe 1650-tol (ténylegesen 1699) a XIX. század közepéig az övék is maradt. Nagyobb létszámú szerb lakos csak az 1690 utáni, Csarnojevity pátriárka vezette "Nagy bevándorlás" után telepedett meg itt, I. Lipót rendelete nyomán. Az új betelepülés következtében kétféle jogállású szerb élt. A török időkből itt lévő jobbágyok, és az újonnan betelepült privilegizált szabadok, akik szükség esetén a császár haderejében kötelesek szolgálni. Ez a különbség egészen a XVIII. század közepéig megmaradt, amikor is a privilégiumokat minden, a szerb-pravoszláv egyházszervezetben lévő lakosra kiterjesztették Mária Terézia uralkodása idején. A svábok 1728-at követően jelentek meg a faluban, később, az 1800-as évek végén pedig néhány felvidéki szlovák család települt be. Kalász a XIX. század elejétől kétnemzetiségű falu, 1828 körül a falu elveszítette a tiszta szerb etnikai jellegét, szerb-német jellegű lett, és már számos magyar család is betelepedett. A szerb családok a templom környékén halmazos jelleggel és a főutca közeli házakban, a németek a főutca Buda felőli részén telepedtek meg. A szerbek a vidékünkön nagy hagyománnyal rendelkező szőlő (és gyümölcs) termesztést folytatták, meghonosítva az ún. balkáni típusú vörösbor-kultúrát. Sokuk foglalkozott kereskedelemmel. A svábok állattenyésztéssel és szántóföldi műveléssel foglalkoztak, és ők voltak a helyi mesterek (ács, kőműves, szabó, boltos, vendéglős, hentes és mészáros). Az 1900-as évek elején jelent meg Kalászon néhány bolgár -jellegzetes zöldségtermelő kertkultúrát közvetítve -, és ez időben költöztek e fővároshoz közeli faluba hivatalnokok, munkások az ország minden részéből, Trianon után pedig a Felvidékről és Erdélyből is. Ekkortájt az alapvetően agrár jellegű településen a lakosság "több lábon állt", a férfilakosság zöme kétlaki életformát folytatva a fővárosi üzemekben (hajógyár, gázgyár, textilipar) vagy a kőbányákban vállalt munkát, közben családjával a földjét is megművelte. A helyi ipar kezdetét a nagy múltú, és 1894-ben újra induló kőbányászat jelentette. Évszázadok óta faragtak itt malomkövet homokkőből a XIX. század végéig üzemelő dunai hajómalmok számára, a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök téri ismeretlen katona sírja innen származnak. A XIX.-XX. század fordulóján egy-egy kisüzem létéről van tudomásunk. A Duna parton megvolt még egy régi téglavető, működött az Ábrahámtelepi Mezőgazdasági Szeszgyárszövetkezet 8 munkással, 1918-ban pedig a budakalászi "Ipari és Mezőgazdasági Rt." Ecetgyártásra kapott iparengedélyt. Nagyobb létszámú munkaerőt a textilipar tudott foglalkoztatni banindult meg Neubauer Miksa és Sárkány Antal "Mungó" pamuthulladék-feldolgozó textilgyára. A vattagyár helyén 1923-ban jelent meg a Budavidéki Posztógyár. Ugyancsak 1923 ban egy csehországi gyáros, Klinger Henrik alapított lenszövőgyárat Budakalászon. A két gyár megindulásával igen sok nő lett gyári munkás, és sok idegen telepedett meg Kalászon ban megépült a mozi a faluban. Ebben az időszakban épült a fővárost Szentendrével összekötő macskaköves út, amely közel 70 éven át kapcsolta be az országos közúthálózatba Budakalászt. A II. világháborút követően a német lakosságot kitelepítették. Helyükre az ország minden részéből érkeztek az iparosodó fővárosban munkát keresők ben Szentistvántelepet közigazgatásilag Budakalászhoz csatolták. Szentistvántelepen ekkor még kevés volt a lakóház. A telkek nagy része még beépítetlen volt. A területet 1922-ben kezdték el parcellázni 7

10 Akrattelep néven ben nevezték el a telepet Szent Istvánról. Ekkor még bolgárkertészek földjei választották el az Ófalutól Szentistvántelepet. A második iparosodási hullám a XX. század es éveiben éri el Budakalászt. Így a falura egyre jellemzőbb lesz az alvóváros" jelleg. Az 1980-as évek végétől a fővárosi lét már nem volt vonzó, aki tehette zöldövezetbe, agglomerációs környékre települt. Így elsőként nagyszámú értelmiségi költözött ez időszakban Budakalászra. Budakalász és környéke az 1782-es térképen A rendszerváltásig Budakalászon a két textilgyár, az Óbuda Tsz és a nemzetközi hírű Gyógynövény Kutató Intézet jelentette a munkalehetőséget. A rendszerváltoztatás után a két textilgyár megszűnt, az Óbuda Tsz, habár létezik, jelentősen visszafejlődött. A Gyógynövény Kutató Rt. Jelenleg fővel működik. 8

11 A főváros közelségnek köszönhetően Budakalász az 1990-es évektől a multinacionális cégek érdeklődésének középpontjába került. Egymás után épültek a nagy üzletközpontok. A helyi kisvállalkozások maradtak családi keretek között. A rendszerváltoztatás során a fővárosba bejáró gyári munkások munkalehetőségük megszűntével egyéni vállalkozásba kezdtek, vagy gazdasági társaságokat alapítottak. Ennek köszönhetően ma Budakalászon a kisiparosok és vállalkozók száma kiemelkedően magas Budakalászi mészkőbánya Budapest határától mintegy 5 km távolságra helyezkedik el Üröm és Budakalász községek között az a forrásvízi mészkőbánya, amelynek kőzetanyaga 2000 év óta meghatározó jelentőségű szűkebb és tágabb környezetének építészeti kultúrájában. Földtanilag a legfiatalabb képződmények közé tartozik, kora mindössze év között van. Ezek a mészkőfajták egyben "tanúhegyek" is, mivel a évvel ezelőtti erózióbázis szintjét is jelzik, amely azóta hozzávetőlegesen 100 méterrel csökkent. A budakalászi bánya megnyitásának ideje Kr.u ra tehető, akkor helyezték az egykori Aquakwinkwe település helyére a Szerémségből a XII. légiót, amely azután kiépítette Aquincum-ot. Az Aquakwinkwe a kelták nyelvén jó vizet jelentett, a latin fordításban ez öt vízre változott és ezt a nevet örökölték a magyarok. A légió mérnökei hamar megtalálták a kiválóan alakítható, faragható forrásvízi mészkövet. Aquincumban gyakorlatilag az összes oszlop, oszlopfő és aritmetika ebből készült. A török hódoltság másfélszáz évétől eltekintve a bánya folyamatosan üzemelt egészen az 1930-as évek végéig Falu Kőbánya A település szinte kivétel nélkül kertes családi házakból áll. Az Ófalu szerkezete legalább háromszáz éve alakult ki. A falu főterén lévő szerb templom is már közel 250 éves. A templommal szemben található a városháza. A Fő téren -ma Petőfi tér-folyik keresztül a Barát patak is. Az Ófalu görbe utcácskáival és épületeivel a múlt század végét tükrözi. Szentistvántelep csak 80 éve kezdett kiépülni. Az egy főutcájával, a Széchenyi úttal és 14 mellékutcájával, a közterületen lévő rengeteg cseresznyefájával rendelkező tisztviselőtelepnek egyedi hangulata van ban a templomkertbe egy Szent István emlékét dicsérő emlékoszlopot állítottak fel. 9

12 Az első kataszteri térkép Budakalász központjának -a Petőfi térnek jelentős értékei vannak. A nemzetiségi település minden jellegzetességét magán viseli: a város főterén jellegzetes barokk pravoszláv templom, védett szerb kereszt és az eredeti nyomán nemzeti szecessziós stílusban helyreállított községháza található. A Budai úton néhány ház tükrözi a kőbányát működtető olaszok polgári ízlését. Jó állapotban megmaradt módos sváb paraszti porta, hagyományos szerb házak, a fő térhez kapcsolódó középkori utcaszerkezet részben megújult látványa kölcsönöz sajátos hangulatot Budakalász fő utcájának, amit a XX. század elején épült általános iskola és a katolikus templom és parókia zár Budakalász zenei emlékei Budakalászon a hagyományőrzésnek komoly múltja van. A falu zenei életének meghatározó színfoltjai voltak a zenekarok és a dalárdák. Nem hiányozhattak a nagyobb egyházi ünnepekről, esküvőkről, bálokról. temetésekről és később az állami ünnepekről sem. Mindkét nemzetiségnek a saját zenekarai szolgáltatták a zenét. A szerbek tambura zenére vigadtak, míg egyházi ünnepeiken a szerb egyházi férfikórus éneket. A mai napig ereklyeként őrzik az öreg hangszereket, kottákat, fényképeket. A svábok is kiváló zenei élettel büszkélkedtek, híresek voltak a fúvószenekaraik. Az 1946-ig virágzó sváb zenei életet tönkretette az 1946 februárjában bekövetkező kitelepítés. Budakalász legrégebbi működő népzenével, néptánccal foglalkozó együttese az 1972-ben alakult Lenvirág Gyermek táncegyüttes. Tagjai általában falubeli és környékbeli általános iskolás gyerekek. A magyar néptánc hagyományainak felkutatása, megtanulás, népszerűsítése mellett a településen élő nemzetiségek dal zene-és tánckincsét is ápolják. Az együttes munkáját 1986-ban a Kulturális Minisztérium "Kiváló Együttes", 1988-ban az Országos Közművelődési Központ "Nívódíj" és

13 ben a Magyar Köztársaság Kormánya "Ifjúsági Díj" elismeréssel tüntette ki. A több mint negyedszázados fennállása alatt már kinevelődött felnőtt korosztály Kalász Együttes néven alakították meg saját csoportjukat. A két táncegyüttes zenei kíséretét a szerb és magyar zenét játszó Kalászi Tamburazenekar, valamint a sváb és magyar zenét művelő Liszkai fúvószenekar látja el ben megalakult a német nemzetiségi táncegyüttes is Sonnenblumen néven. Ma már Budakalász a környéken és országszerte is kiemelkedik néptáncos kultúrájával, és ehhez a tevékenységhez szervesen kapcsolódik 1996-tól a Budakalászi Faluház megnyitása óta évente megrendezett néptáncos rendezvény. Ma már több egyesület, együttes és alapítvány is működik Kalászon Földrajzi, geológiai viszonyok Budakalász csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Az országra jellemző valamennyi tájegység megtalálható. Keletről nyugat felé a Dunától a Nagykevély gerincéig, illetve a Kevélynyergi menedékházig. A Luppa-sziget is a községhez tartozik, a Dunai árterület eredetileg a HÉV pályáig tartott, amit két dolog is alátámaszt. A község a török után az útelágazásban kezdett újjáépülni. A Budáról, Pomáz felé vezető úton, ott, ahol az Üröm felé vezető úttal találkozik. Ebben a kereszteződésben épült fel a görögkeleti katolikus templom. A templommal szemben van a megújult közséqháza. Az Ófaluban az épületek még a múlt század végét tükrözik. A másik jellegzetes terület az 1950-ben Budakalászhoz került terület, a Szt. István-telep. Budakalász utcanevei a Szt. István-telepen történelmi nevek. Az Ófalu és Szt. István-telep között vannak a virág nevű utcák, az Ófalu fölötti részen a madár nevek dominálnak. Az Ófalu mutatja a legvegyesebb képet, Budai, Magyar, Alsóvár, stb.. A HÉV sínektől a Duna felé eső terület volt az alsóhatár, a másik oldalon a Nagykevély felé a felsőhatár. A dűlő nevek megmaradtak általában a szerb elnevezésnél, mint Proszina, Klenity, Berdó, Klisovác Régészeti területek Budakalásznak az épített emlékek mellett jelentős történeti értékei is vannak, Igen gazdag régészeti leletekben. Az első emlékek a jégkorszak végéről származnak, A pattintott kőszerszámokon kívül fontosak a bronzkori leletek, közülük is a híres kalászi kocsi", melyet Európa első kocsiábrázolásának tartanak, A rómaiak jelenlétét a Duna mellett őrtorony jelzi, s a volt Cora áruház építésekor feltárt római gazdaság. Itt található a részben feltárt avarkori temető, s a 2012-ben feltárt Árpád-kori templom romja a Kálvária dombon. A hatástanulmány 1. és 2. melléklete az összes régészeti lelőhelyet, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet és régészeti érdekű területet bemutatja, ismertetve és értékelve az azokat érintő változtatási szándékokat is Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Természet, táj, tájhasználat Budakalászt gyakorta emlegetik a "Dunakanyar kapuja"-ként. Egyaránt része a budai és a pilisi területnek. Nyugat és Észak felől a pilisi hegyek karéja, keletről a Duna és a folyóparti mocsaras terület, dél felől a Berdó-hegy illetve a békásmegyeri mocsaras terület határolta. A látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel jellemzett együttesét színesíti, mind a Duna-menti síkság lapos, ártéri erdős területei, mind a szántóföldek, mind a domboldalakat fedő gyepek, mind a kisvárosias és kertvárosias település, mind az erdőkkel borított hegyek, mind a kopár sziklák látványa. Tovább gazdagítják a tájképet a bányatavak. A település táji adottságai, jelentős tájpotenciálja, azaz adottságainak társadalmi célú érvényesítése kihasználatlan. Mind a hegyek, mind a tavak környezete rengeteg lehetőséget hordoz magában, amelyeket az M0 megépülése megerősített. 11

14 A hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, stb. - mezőgazdasági termékek) találkozópontjában található, de a medence szintúgy alkalmas növénytermesztésre és a vízfelületeknek köszönhetően rekreációra is. A város határában található kőbányák adtak munkát a helyi lakosságnak. Budakalász kőbányáiból építkeztek a rómaiak is, és a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak. A tájpotenciál hosszú távú kihasználása érdekében tájrehabilitációt igényel a működő kőbánya területe, valamint a kavicsbánya tó és környezete. A századfordulóig jellemző volt mezőgazdaságára a szőlőtermesztés és a borkultúra, amelyet a philoxéra járvány pusztítása után zöldség- és gyümölcstermesztés váltott fel. A rendszerváltás után jelentős művelési ág átalakulás kezdődött. A szőlő, szántó és kertterületek nagysága folyamatosan csökken. Egyre csökken az igény a szántóföldi növénytermesztésre és a volt zártkerti háztáji zöldség és növénytermesztés helyét is a lakóterületek veszik át. A mezőgazdasági területek helyén lakókertek-pihenőkertek jelennek meg, és intenzívebbé válik a használatuk. Budakalászon a gyepes területek, a fásított területek és az erdő szerencsére többnyire állandónak tekinthető az országos és a helyi természetvédelmi előírásoknak köszönhetően. A Duna kiváló lehetőséget nyújtott és nyújt a közlekedésre, áruszállításra. Ennek kihasználási lehetősége Európa szerte nehézkes, és az Önkormányzat részéről is sok munkát igényel. Az M0-ás és a Duna-híd megépülésével a táj karaktere megváltozott és további változásokat indukál ugyan, de a Luppa-szigeti út és az M0-s közötti területek tervezett fejlesztése. A legfontosabb, legkarakteresebb területek védelem alatt álnak, mind építészetileg, településképileg, mind természeti és táji szempontból, így megőrizhetők. Ma a fővárosi agglomeráció előnyeivel és hátrányaival él együtt a település. A tervezett gazdasági területek beépülése a gazdasági válság miatt lelassult, és lehetőséget kapott a város arra, hogy a tájpotenciált pozitívan használja ki. A táj terhelhetőségét, a tájpotenciált jelentősen befolyásolják az épített környezeti elemek is Településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település a Közép-Magyarországi régió, Pest megye, valamint a Szentendrei statisztikai kistérség része. A "Dunakanyar kapuja" megnevezés a település két fő kapcsolódási irányát fejezi ki, részben a dunakanyari településekhez (Szentendre, Leányfalu, Visegrád) részben pedig, az észak-budai településekhez (Óbuda, Ó-Békásmegyer, Üröm, Solymár, stb.) Budakalász egyaránt része a budai és a pilisi területnek. A Szentendrei kistérség települései közül Budakalász jelentős előnyökkel rendelkezik, mert közvetlen kapcsolódik térben a fővároshoz és a kistérségi központhoz, Szentendréhez. A településről közvetlen megközelíthető Üröm és Pomáz is. A fővárossal két kapcsolata van Budakalásznak, a 11- es úton keresztül a III. kerülettel, és az M0-on és a Megyeri hídon keresztül a IV. kerülettel. Az új híd segítségével elérhető távolságba kerültek a Duna bal partján lévő települések is (Dunakeszi, Fót, Mogyoród, stb.) és ezzel együtt az országos főhálózatba való integrálódás is megtörtént. 12

15 1.3. Településkép és utcaképek Belső területek A település változatos képet mutat, amelyet meghatároz a török után épült központi településrész, az Ófalu, az egyedi domborzati viszonyok, a város két patakja, tavai és természetesen a különböző korok és nemzetiségek építési szokásai. Az Ófaluban jellemző a falusias beépítés, az oldalhatáron álló hosszú házak, melyek helyenként az utcafronton zártsorúan csatlakoznak. Ez jellemző a Budai út központi részére és a Táncsics Mihály utcára. Az Ófaluhoz tartoznak az ortodox templom körüli, a domborzati adottságok miatt girba-gurba vonalvezetésű utcácskák is, ahol kisebb telkeken, de szintén falusias utcaképpel találkozhatunk. Ófalu településrészen a hagyományos falusias épületek fokozatosan alakulnak át. A településen a kertvárosias beépítés dominál. Itt a telekméretekből adódóan oldalhatáron vagy szabdonállóan, előkertekkel kialakított változatos építészeti megjelenésű lakóházak a jellemzőek. Az utca felé sok esetben az előkert növényzete a meghatározó. Néhány lakóterületi településrészen már inkább a kisvárosias jelleg a meghatározó. Ilyenek a Szentendrei úti sorházak, a Domb utcában lévő csoportos beépítés és a Tanító utcai keretes beépítésűnek mondható lakópark. A lakóterületektől markánsan elkülönülő, nem átjárható zárványterület a két a 90-es években leállt gyár, a volt Lenfonó és a volt Temaforg területe. A Lenfonó területén zömében rossz állapotú ipari épületek találhatók, egy részükre már bontási engedély is kiadásra került. A területen még áll a kazánházhoz tartozó kémény. A Temaforg téglaarchitektúrájú ipari épülete és a szerencsére még ma is álló téglakéménye speciális hangulatot kölcsönöznek az utcaképnek Külső területek A Duna és a történetileg kialakult település közötti képet markánsan határozzák meg a fő közlekedési elemek, a 11-es út és a Megyeri híd, és ezeknek a csomópontja. Az esztétikus mérnöki létesítmények, mint amilyen az új híd, kifejezetten gazdagítják a településképet. Ugyanez nem mondható el a 11 es út csomópontjairól, amelyek a kereskedelmi, gazdasági területek megközelítését biztosítják. A településképet a 11-es útról a volt CORA, jelenleg Auchan áruház és a köréje épült bevásárlóközpont kommersz dobozépítészete és nagykiterjedésű beton parkolói teszik kedvezőtlenné, mely különösen a hegyről letekintve nyújt tájba nem illő, zavaró látványt. Igaz ez a METRÓ áruházra is. Az Omszki tó és a Luppa-tó a településhez tartozó síkság meghatározó elemei. A település hegyvidéki látványát a zártkertek és az erdőség uralja. Mezőgazdasági művelésű szántó- területek a síkságon és a Majdán patak völgyében, a Csot-dűlőben találhatók. Budai út Budai út Budai út 13

16 Táncsics Mihály utca Sport utca-temaforg Templom utca Felső Klenity Széchenyi István utca Pomázi út Kovács Lajos utca Berdó utca Fácán utcai temető tanyavilág Omszki és Luppa tó 14

17 1.4. Településszerkezet és területhasználat Településszerkezet A településszerkezet történeti fejlődése Budakalász a török hódoltság után az útelágazásban - a Budáról Pomáz felé vezető úton, ahol az Üröm felé vezető úttal találkozik - kezdett el újjá épülni. Ebben a kereszteződésben épült fel a görögkeleti templom és e köré a girbe-gurba utcácskák (1700-as években), majd a főút mentén észak és déli irányban is jellemzően fésűs beépítésű, helyenként zártsorú településrész alakult ki, melyet együttesen Ófalunak neveznek. A település fejlődési irányait nagyban befolyásolták a domborzati és vízrajzi adottságok. Az alábbi térkép segítségével jól követhető, hogy a település előbb a könnyebben beépíthető területeket vette birtokba. Ófalu a Budai út mentén déli irányban, egyutcás faluként bővült, illetve nyugatra a patakok között. Ófalutól északra, a Pomázra vezető út keleti oldalán, sík adottságú területen a 20-as és 30-as években tervezett módon, szabályos derékszögű utcaszerkezettel alakították ki Szt. István telepet. Az ipari központok is főút mellett, annak keleti oldalán telepedtek meg. A Luppa-szigetet már a 30-as években birtokba vették az üdülők. A 60-as években a Duna-parti területeken újabb üdülők kerületek kialakításra, a beépítés sűrűsödütt a déli ipari központ körül és nyugaton megindult a magasabban fekvő domboldal beépülése. A 70-es években Szt. István telep és a Lenfonó területe közötti sík terület épült be, szabályos utcaszerkezettel, illetve délen a HÉV pálya két oldalán alakult ki beépítés. A 70-es években épült ki az Óbuda TSZT üvegházas területe a 11-es út nyugati oldalán. A 80-as és 90-es években egyre jobban megindult a domboldalak beépülése északon és délen a főúttal párhuzamos utcaszerkezettel, a Duge Nyive utcáit a Damjanich utca köti össze a főúttal. A 90-es évek speciális beépítései a nagy kereskedelmi központok a CORA területe és a METRÓ áruház területe a 11-es út két oldalán. Budakalász beépítési ütemei Forrás: Harcsa Lajos, Szakdolgozat,

18 A településszerkezetet döntően meghatározó domborzati és vízrajzi adottságok A domborzat a síkságtól a hegységig igen változatos. Itt végződik a Pilisi hegység vonulata a Berdó-domb, az Ezüst-hegy, és a Puszta-domb kiemelkedéseivel. A településnek két patakja van: északon a Majdán-patak (egyes szakaszai vízmosás jellegűek) és délen a Barát-patak. A patakok összefolyása után a Barát-patak a HÉV vonalától keletre lévő szakaszon mesterséges mederben folyik. A 11-es úttól keletre alacsony fekvésű, magas vízállás esetén belvizes terület fekszik. A településen a kavicsbányászatból visszamaradt tavak jelentős területeket foglalnak el. A településszerkezetet döntően meghatározó közlekedési infrastruktúra Településen belüli közlekedési infrastruktúra A település a Budáról Pomáz felé vezető út mentén alakult ki. Az úthálózat meghatározó elmei az Üröm felé vezető Damjanich utca, a Szentendre felé vezető Szentendrei út és a Luppa-sziget irányába a Duna-partra vezető József Attila, majd a külterületen és az üdülőterületeken Luppa-szigeti út. Meghatározó szerkezeti elem a Batthyány tér Szentendre útvonalon közlekedő Helyi Érdekű Vasút vonala, amely egy szakaszon párhuzamosan halad a település szerkezetét szintén nagyban meghatározó főúttal, ezzel megosztva a települést. A HÉV és a Pomázi út a Lenfonó területétől északra már egymás mellett fut. A település lakott területei e két meghatározó lineáris elemre szerveződve alakultak ki. A települést érintő országos közutak A 11. sz. főút Budakalász belterületétől keletre észak-déli irányban halad át a közigazgatási területen. Budakalászon két különszintű csomópontja van, amelyek közül az ún. Lupa szigeti csomópontban bonyolódik le a település teljes 11.sz. főúti forgalma, az M0 csomópontja csak a déli kereskedelmi központot szolgálja ki. Az M0 autóút nyugati végpontja a Megyeri híd megépítése óta a 11.sz. főúti csomópontban van. Az országos mellékutak kedvezőtlen módon, mind a település központján haladnak keresztül, több irányban átmenő forgalommal terhelve a központot és a lakóterületeket: Az 1111 jelű Budakalász Esztergom összekötő út a 11.sz. főút Lupa szigeti csomópontjától a József Attila utca Szentendrei út Pomázi út útvonalon halad. A Budapest Szentendre HÉV vonalat szintben keresztezi. Az 1108 jelű Ürüm Szentendre összekötő út a Damjanich utca Budai út Szentendrei út Ország út vonalon szeli át a települést, a Szentendrei HÉV átjáróhoz csatlakozó szakasza közös az 1111 jelű úttal. Az 1115 jelű Budapest Budakalász összekötő út a Budai úton a 11.sz. főúttal párhuzamosan Budapest felé irányuló forgalmat bonyolít le Területhasználat A történeti településen belüli területhasználat Budakalász elhelyezkedéséből, Budapest közelségéből adódóan a legjellemzőbb területfelhasználás a lakóterület. Budakalász lakóterületeinek fejlődése a központi magból kiindulva a domborzati adottságok által befolyásolva elsődlegesen a főút mentén történt, majd az 1930-as évektől kezdődően már a főúttól távolabb eső területrészek is beépültek lakóházakkal. A lakóterület összességében összefüggőnek tekinthető, amelybe a két volt ipari központ a Lenfonó és a Temaforg területe ékelődik be, jelenleg átjárhatatlan zárványterületként. Az intézmények és szolgáltatások a városban elszórtan találhatók, a településközpontban a Petőfi téren és a Budai út mentén sűrűsödnek. 16

19 A történeti településen kívüli területhasználat A Luppa-szigetet már a 30-as években birtokba vették az üdülők. További üdülőterületek parcellázására került sor a Duna-parti területrészeken a 60-as években. A város legjelentősebb sportlétesítménye az Omszki tó déli partján található. Itt kapott helyet a BMSE Futballpályája és a Kalászi Sportcsarnok. A korábbi bányászati tevékenység eredménye az Omszki tó. A Luppa-tó jelenleg is működő bánya, melynek kitermelése a végéhez közeledik és rekultivációja várható. A nagy területigényű kereskedelmi létesítmények a 11-es út két oldalán telepedtek meg a 90-es években Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Ófalu A legrégebbi településrészen az Ófaluban jellemzőek a hosszú keskeny telkek és a hagyományos, falusias oldalhatáros beépítési mód. A főúttól nyugatra a Barát patak és a Majdán patak közötti területen girbe-gurba utcácskák találhatók szintén falusias beépítéssel. A telkek mérete nagyon változatos a 150 m² és m² között mozog, a beépítés jellemzően oldalhatáron álló. A főút és a HÉV vonal mentén az útra merőleges hosszú keskeny telkek alakultak ki, átlagosan m²-es nagyságrenddel és oldalhatáron álló beépítési móddal. A HÉV vonalától nyugatra Északon a Taván városrészre jellemző a főúttal párhuzamos utcastruktúra és a hosszú keskeny m²-es telkek többnyire oldalhatáron álló beépítéssel. A rendet a lenfonóval szemben lévő temető töri meg. A Duge-Nyive és Kalugyerszki városrészek az Ürömre vezető Damjanich utcán keresztül kapcsolódnak a település központjához. Telkei a Damjanich utcára merőleges feltáró utakra szerveződtek kb m²-esek. Az Ürömi úttól északra a beépítés módja szabadon-, tőle délre oldalhatáron álló. Az Alsó-Berdó településrész meghatározó utcahálózata a Budai úttal párhuzamos, erre merőleges keskeny szalagtelkek a jellemzőek, de a településrész kialakulatlanságát jelzi, hogy viszonylag sok zárvány- és nyeles telek található. A már meglévő beépítés jellemzően oldalhatáron álló. A Felső-Berdó kertes-mezőgazdasági településrész, amelyre jellemzőek a nagyon keskeny szalagtelkek, meghatározó a volt Berdó bánya több mint m²-es telke és a Barát-patak menti egybefüggő erdő és közpark terület. A szalagtelkek egyes helyeken már egészséges geometriájú és méretű telkekké alakultak át. 17

20 A HÉV vonalától keletre Északon a Szent István telep lakótelkei nagyságrendileg m² között mozognak, geometriájukat tekintve pedig egy nagyon kemény, derékszögű utcahálózati rendszerbe foglaltak, mely az egységes parcellázásnak köszönhető. A beépítés szabadon- vagy oldalhatáron álló. A Felső-Klenity városrész három részre osztható. Az első a főút menti szalagtelkek csoportja (területük kb m²) oldalhatáron álló beépítéssel, a második a 300 és 500 m²-es telkekből álló derékszögű raszterben felosztott középső rész ikres és oldalhatáron álló beépítéssel, a harmadik pedig a még nem teljesen beépült, de telekstruktúrájában már kialakult külső rész, ahol az és m² közötti területű telkek a Szentendrei út ferde vonalának köszönhetően nem derékszögű raszter rendszerben vannak. A volt Lenfonó területén a már megszűnt ipari tevékenység hozadékaként az eddigi struktúráktól teljesen eltérő, ma még rendezetlen telekállapot áll fenn (az m²-es telektől a m²-ig minden megtalálható). A beépítés a volt gyárterületen szabadonálló a lakóterületen pedig sorházas. Az Alsó-Klenity jelentős északi része nagyon keskeny és hosszú szalagtelkekből áll, a valóságban azonban egységesen nagy táblákban művelt mezőgazdasági terület. Déli része a József Attila út mentén pedig már az útra merőleges raszterben kialakult m² telkekből áll -a bépítés szabadonálló-, egyedüli kivétel a lakópark a m² telkeivel és keretes beépítésével az Omszki tónál. Az üdülőterület a Duna-parton és a Luppa-szigeten m²-es telkeken jellemzően szabadonállóan beépített és üres telkekből áll Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Régészeti védettség Jelen fejezetben a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek kerülnek bemutatásra. Az örökségvédelmi hatástanulmány 1. és 2. mellékletei ennél részletesebben, a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre is kitérve ismertetik Budakalász régészeti értékeit, és egyben értékelik az azokat érintő változtatási szándékokat is. 18

21 Dunai-Kisföldek országos jelentőségű, miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: Hrsz: 0226/5, 0226/6 HRSZ (belterületbe vonás miatt: 4199) Jelenlegi állapot: Zöldterület és részben beépített terület. Kálvária domb miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: Hrsz: 2431, 2438/3 Jelenlegi állapot: Zöldterület. Akácossal körülvett füves gyep. Tomka Gábor Záró beszámolója Budakalász-Kálváriadomb lelőhelyen május november 10. között végzett régészeti feltárásról: A Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság megbízásából., Budakalász város Önkormányzatának finanszírozásával folytattuk a 2011 novemberében megkezdett feltárást. A budakalászi Kálvária-dombon feltárt középkori templom 2012 novemberében A feltárás során elsőként kibontottuk a tavaly részlegesen vagy teljesen visszatemetett kutatóárkokat, majd a templom tengelyéhez igazított szelvényrendszerrel folytattuk az ásatást. A feltárást a terület nagyobb részén csak a késő középkori szintekig folytattuk, az altalajt sehol sem értük el. A szelvények dokumentálása után a területet összebontattuk, a templom környezetének talajszintjét a késő középkori szintig süllyesztettük. Megtörtént az ideiglenesen lebontott Kálvária-keresztek új felállítási helyén az alaptest helyének régészeti feltárása is. A kutatott felület mintegy 700m2 a számozott stratigráfiai egységek száma, a tavaly kiadottakkal együtt: 230. Tömeg rekonstrukció A területen, főként a templomhajó mélyebb utólagos beásásaiból és a jelenlegi utcaképbe illesztve a sírok földjéből jellegtelen őskori (feltehetően bronzkori) 19

22 kerámiatöredékek fordulnak elő. Ez alapján feltételezhető, hogy a lelőhely már az őskorban lakott volt, az ehhez a korszakhoz tartozó régészeti jelenségeket azonban (amennyiben a középkori sírok az őskori kultúrréteget nem tették tönkre teljesen) a későbbiek teljesen elfedték. Egyetlen 4. századi pénzérmén kívül római leleteket egyelőre csak a kőfaragványok között sikerült azonosítani. A középkori építkezések során számos, minden bizonnyal római eredetű keménymészkő kőtömböt használtak fel másodlagosan. Ezek közül 3 db, a középkori templom bontási rétegében talált kő bizonyult feliratosnak. Szabó Ádám meghatározása szerint oltárok illetve szoboralapzat töredékei a 2. század végéről, illetve esetleg a 3. század elejéről. Az oltárokat bizonnyal közeli római lelőhelyről hurcolták el, egyelőre nem találtunk a lelőhely római kori szentélykörzetként való felhasználására közvetlen bizonyítékot. A legkorábbi középkori jelenség egy K-Ny irányú fal, melyet bizonyára egy Árpád-kori templom hajójának északi falával azonosíthatunk. Kötőanyaga erősen kavicsos, fehér, falazatához homokos mészkövet és nagyobb keménymészkő tömböket használtak fel. Hossza 8,2 m, szélessége cm. Keleti vége későbbi átépítések miatt nem volt vizsgálható, úgy tűnik azonban, hogy a szentély északi fala keskeny vállal kapcsolódott a hajóhoz. A megmaradt falcsonk nem elegendő a szentély alaprajzának meghatározásához, sőt a csekély maradványok alapján az sem zárható ki, hogy a szentélynek két építési periódusa volt. Az épület öntött habarcsos belső járószintjét kis foltban találtuk meg, a szintet a falazat minőségének váltása is jelzi. A templom építését a területen talált III. Béla pénz alapján legkésőbb a 12. század második felére tehetjük, de ennél lényegesen korábbi datálása sem zárható ki. E templomhoz északról egy közel azonos méretű kápolnát ragasztottak. Teljes hossz: 10 m Hajó hossz: 6,5 m, Hajó szélesség: 6,7 m. A kápolna törtkő falazatú, szentélye patkóíves alaprajzú, északi vállához északi irányú, északnyugati sarkához átlós irányú kötésben falazott támpillér csatlakozott. E részletek alapján a kápolna korát a 13. századra valószínűsítjük. A kápolnába a templom északi hajófalába utólag vágott ajtón lehetett bejutni. A küszöbkő in situ megmaradt. Az ajtó körüli új falazatba tufa kvádereket is beépítettek. A kápolnát, feltehetően röviddel építése után átépítették, és nyugati falát mintegy másfél méterrel nyugatabbra helyezték. Ezzel a kápolna nyugati irányú kiterjedése megegyezett a tőle délre álló temploméval. A kápolna 20

23 első periódusához tartozó belső járószint egyelőre nem került elő, a tervezett szintet jelzi a falazat alapozási kiugrása. Az átalakított épületnek ágyazóhabarcsba rakott téglapadlója volt, melyet kis felületeken tudtunk dokumentálni. A kápolna hajójának északnyugati részén téglakeretes, bolygatott sír részlete került elő. A kápolna padlóját erős öntött habarcspadlóval újították meg, melyet nem törtünk át, így a mélyebb rétegeket csak az ásatás előtt már megbolygatott területek tisztításából ismertük meg részlegesen. A kápolna utolsó padlója vörössel színezett volt, a szentélyt egy tufakövekből alkotott lépcsőfok választotta el a hajótól. Az oltár helye erősen bolygatott volt. A kápolna hajójának délkeleti részén nagyobb bolygatás találtunk, de egykori kriptát bizonyító jelenség itt nem került elő. A bolygatás alatt több sír részlete bontakozott ki. A kápolna utolsó padlószintjén festett vakolat apró töredékeit és késő középkori leletanyagot (többek között bordás fehér fazék és szürke osztrák fazék töredékeit) találtuk. A pusztulási réteg nagy mennyiségű tetőfedő-cserepéből ítélve a középkor végén a kápolnát hódfarkú cserepekből álló tető fedte. A kápolna szentélyétől északra egy nagyobb kőtömböt találtunk az egykori külső járószinten, mely esetleg sírjelölő is lehetett. A korai templomot a kápolna átépítésével egy időben, vagy azt röviddel követve lebontották, és csupán északi hajófalát (a kápolnával közös falát) hagyták meg. E falszakaszt az új templom északi hajófalába befoglalva egy 23,5 m hosszú, 11,5 m széles templomot építettek. Nyugati oldalának közepén 4 x 4,2 m alapterületű, a hajóval kötésben rakott közel négyzetes tornyot emeltek, melynek északnyugati és délnyugati sarkát keménymészkő kváderekkel armírozták. A toronyba csak a hajó felől nyílt ajtó, melynek küszöbkövét és szárköveinek lenyomatát megtaláltuk. A torony belterében az alapozási szint fölé feltöltés került. A belső járószintet, mely a templomhajónál jóval magasabban húzódott a belső vakolat alja is jelzi. A templomhajó eredetileg tervezett szintjét a belső oldalon körbefutó alapozási kiugrás, illetve a vakolat alja jelzi. A megtalált járószint ennél cm-rel mélyebben volt, ezért itt egy szintsüllyesztés feltételezhető. A hajóban ágyazóhabarcsba rakott téglapadló változatos állapotban megmaradt maradványa került elő. Helyenként látható volt a padló megújítása is. A hajó nyugati részén a süllyesztett padlóhoz illeszkedő karzatpillérek maradványait találtuk. A keménymészkő alapon álló, tufából faragott kövekből rakott, téglalap átmetszetű pillérek sarkait rézsűzték, alsó és felső megállításuk kettős bogyót formázott. A pillérekből számos töredéket találtunk ledőlve. A karzat beomlott boltozatának is megtaláltuk maradványait. A vegyesen kőből és téglából rakott háromszakaszos keresztboltozatot egyszerű szalagbordák tartották. A karzatlépcső a padlóba süllyesztett kőtömbökből ítélve az északi szakaszon lehetett. A templom bejárata a déli oldalon, középtájon nyílt. Kívülről a hajófalhoz utólag hozzáépített lépcsőfokokon lehetett az egykori küszöböt megközelíteni. A belső oldalon, legalábbis a templom középkori használatának végén, nagy, másodlagosan felhasznált (római?) kőtömböket használtak Rekonstrukciós tömegvázlatok lépcsőfokokként. A templom kapuzata teljesen elpusztult, talán az ívmező domborművéből származik 3 db finoman kidolgozott mészkő faragványtöredék. A hajó keleti részén a padlót megújították. Az eredetileg kétfokú oltárlépcső előtt, a középtengelytől északra kétperiódusú falazott kripta maradványai kerültek elő. A második periódusban leszűkített kriptát díszítetlen, vaskarikával ellátott vörösmészkő fedlappal látták el. A bolygatott kriptában Mária királynő denárján, üvegablak-töredékeken kívül számos kovácsoltvas veretet találtunk, melyek minden bizonnyal eredetileg a templom kapuját díszítették. A templom déli vállánál utólagosan beépített mellékoltár kváderfalazatú maradványa került elő. Az északi vállnál hasonló maradvány került elő, melynek értelmezése a tőle nyugatra feltárt, az északi hajófallal párhuzamos alapozás miatt kérdéses. Az egyenes záródású, északkeleti és 21