A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A gyermekben érleldik a jöv /Hermann Alice/ Készült: 2015. Készítette: A Hermann Alice Óvoda neveltestülete Hermann Alice Óvoda OM azonosító: 030295 9400 Sopron, István bíró utca 1/a. Tel/Fax: 06-99-311-197 e-mail: aliz.ovoda@igsz..hu honlap: www.alizovi.hu 1
Intézményünk küldetésnyilatkozata A mi óvodánk tenni akaró, sokoldalú kollektívája, arra törekszik, hogy harmonikus munkahelyi légkörben, jó személyi és tárgyi feltételek között, a szülkkel együttmködve a gyermekközpontúság mindenek felettiségét megvalósítsa, változatos tevékenységi formák, élmények biztosításával, biztonságot nyújtó, nyugodt légkörben, a gyermekek egyéniségét tiszteletben tartva boldog gyermekeket neveljünk. Szeretni, és szeretve lenni olyan, mintha kétfell sütne ránk a nap. ( David Viscott ) 2
Tartalomjegyzék 1. Általános rész 5. 1.1. Törvényi megfeleltetés 5. 1.2. Az óvoda adatai 5. 1.3. Területi elhelyezkedés, szociokultúrális háttér 6. 1.4. Pedagógiai programunk alapelvei 7. 1.5. Felvehet maximális gyermeklétszám, csoportszámok 8. 1.6. Az óvoda feladatai (az Alapító Okirat szerint) 8. 2. Gyermekkép 8. 3. Óvodakép 9. 4. Az óvodai nevelés célja, feladatai 10. 4.1. Egészséges életmód kialakítása 10. 4.1.1. Gondozás 11. 4.1.2. Önkiszolgáló munka 12. 4.1.3. Egészségvédelem és a biztonságos életvitel szabályai 12. 4.1.4. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 12. 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai és a szocializáció 13. biztosítása 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 16. 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 20. 5.1. Személyi feltételek 20. 5.2. Az óvoda tárgyi feltételei 21. 5.3. Az óvodai élet megszervezése 22. 5.4. Az óvoda kapcsolatai 23. 5.4.1. Együttmködés a családdal 23. 5.4.2. Kapcsolattartás a tagintézmények között 24. 5.4.3. Kapcsolattartás egyéb intézményekkel 24. 6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 27. 6.1. Játék 27. 6.2. Verselés, mesélés 31. 6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 34. 6.4. Mozgás 37. 6.5. Küls világ tevékeny megismerése 42. 6.6. Rajzolás, mintázás, kézimunkázás 46. 6.7. Munka jelleg tevékenységek 49. 6.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás 50. 6.9. A fejldés jellemzi az óvodáskor végére 51. 7. Napirend-hetirend 53. 8. Értékelés az óvodában 56. 8.1 Tervezés 57. 8.2 A gyermek fejldésének követése, a fejldési napló 58. 9. A pedagógus kompetenciáknak való megfelelés 59. 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységekre 66. vonatkozó feladatok 11. A gyermekek esélyegyenlségét szolgáló intézkedések, a szociális hátrányok 68. enyhítését segít tevékenységek 12. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek óvodai együttnevelése 72. 12.1 A Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai együttnevelése 72. 12.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek 77. 12.3 Kiemelten tehetséges gyermek 77. 3
13. A Balfi Tagóvoda helyi sajátosságai 78. 14. A Halász Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai 80. 15. A Hermann Alice Óvoda István bíró épületének és a Kurucdombi Tagóvoda 83. helyi sajátosságai 16. A Király Jen Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai 86. 17. A Kurucdombi Tagóvoda helyi sajátosságai 89. 18. A Sopronkhidai Tagóvoda helyi sajátosságai 91. 19. Záró gondolatok 94. 20. Legitimációs záradék 94. 4
1.Általános rész 1.1. Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi (városi) óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem eltt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrl (Nkt.), a 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait, valamint a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendeletet. 1.2. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Hermann Alice Óvoda Az óvoda címe: 9400 Sopron, István bíró u. 1 / a Telefon és FAX: 99/311-197 E mail cím: aliz.ovoda@igsz.hu Tagóvoda neve: Balfi Tagóvoda Az óvoda címe: 9494 Sopron-Balf F u. 13. Telefon: 99/339-768 E-mail: balfiovi@gmail.com Tagóvoda neve: Halász Utcai Tagóvoda Az óvoda címe: A épület: 9400 Sopron, Halász u.27. B épület: 9400 Sopron, Halász u.46. Telefon: 99/311-116 E-mail: halaszutcai.ovoda@igsz.hu Tagóvoda neve: Király Jen Utcai Tagóvoda Az óvoda címe: 9400 Sopron, Király Jen u. 1. Telefon: 99/312-483 E-mail: kiraly.ovoda@igsz.hu Tagóvoda neve: Kurucdombi Tagóvoda Az óvoda címe: 9400 Sopron, Rozália u. 3. 5
Telefon: 99/311-961 E-mail: kurucdombi.ovoda@igsz.hu Tagóvoda neve: Sopronkhidai Tagóvoda Az óvoda címe: 9407 Sopronkhida, Pesti Barnabás u. 14. Telefon: 99/314-058 E-mail: kohidaovi@mailmax.hu Az intézmények fenntartója: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda alapító okiratának száma: 195/2013 (VI.27) Az óvoda OM azonosítója: 030295 1.3. Területi elhelyezkedés, szociokultúrális háttér A Hermann Alice Óvoda Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában 1984. január 27-e óta mködik, az Árpád Utcai Óvoda jogutódjaként. 1989-ben az óvoda fennállásának 5 éves évfordulójára vette fel a kiváló gyermekpszichológus, az óvodai nevelés szakértjének: Hermann Alicenak a nevét.(1895-1975). Addig a városban VI. számú, Papréti, Ifjúságtéri óvodaként volt ismert. Óvodánk Sopron belvárosában, a Paprét- István bíró- Pócsi utcával körülhatárolt terület. Fekvésünk miatt elssorban a belvárosban él gyermekeket hozzák hozzánk. A Balfi Tagóvoda Balf F utcáján a falu központjában helyezkedik el, de a forgalmas úttól távol. Az óvoda egy fákkal körülvett csendes kis sziget. A Halász Utcai Tagóvoda 2005-ig két különálló épületben mködött, Sopron belvárosától nem messze, kb. 500 méterre található. Csendes helyen fekszik, a régen halászok lakta, többnyire családi-házas utcában, katolikus és evangélikus óvodának épült. A Halász utca 27. szám alatti épületet 1898-ban a Vass Mária Dorottya-féle Katolikus Árvaalapítvány hozta létre. Az óvoda kerítésének egy szakasza a Sopron küls várfalának része A Halász u.46.szám alatti épületet pedig 1838-ban az evangélikus hitgyülekezet felkérésére Hild György épített. A Halász Utcai Tagóvoda 2012. szeptemberétl újra két épületben fogad gyermekeket. A Király Jen Utcai Tagóvoda bölcsde-óvoda komplexumnak épült, 2/3-ad részt a bölcsde, 1/3-ad részt az óvoda kapott meg. A mai napig így üzemel. 6
1972-tl 1979-ig három óvodai csoport, 1979-tl bels átalakítás, módosítás után jelenleg is négy csoporttal mködik.lakótelepi óvodaként, a városcentrum közelében. Gyermekeink a körzetbl, munkahely, iskola, és bölcsde közelsége miatt érkeznek hozzánk. A Kurucdombi Tagóvoda, régi memlék épület, a dombtetn magasodó szárnyatlan szélmalom és az t körülölel kaszárnya impozáns épülete a kelet fell vonattal érkezkben kíváncsiságot ébreszt. Az épület volt kaszárnya, - Vak Bottyán is táborozott a dombon a kuruc hadaival. Jelenleg kisebb-nagyobb alapterület és komfort fokozatú lakások és egy külön bejárattal az óvodánk mködik, ahova a keleti városrész illetve a Kurucdombon él családok gyermekeit íratják be. A Sopronkhidai Tagóvoda épülete bizonyíthatóan 1893-ban iskola céljára épült. Az összevont alsó- és fels-tagozattal rendelkez iskola 1976-ig mködött. Sajnálatos történelmi szerepe is volt az épületnek, mert 1944. decemberében Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai ügyében itt mködött a rögtönítél vészbíróság. Az óvoda nagyon kevés átalakítással 1978. szeptember 1-én költözött a megsznt iskola épületébe. 1984.-ben a Sopronkhidai Óvodát a soproni Halász utcai Óvodához integrálták. 1.4. Pedagógiai programunk alapelvei Intézményünk, a Hermann Alice Óvoda - az Alapító Okiratban is rögzített módon -2011.08.01. óta egységet alkot a Balfi, a Halász Utcai, a Király Jen Utcai, a Kurucdombi és a Sopronkhidai Tagóvodával. Az egységes óvoda 25 csoporttal, 7 épületben mködik. A törvény értelmében a tagóvodák programja része a Hermann Alice Óvoda programjának. Az intézmények a korábbi program szerint sajátosságokat megrizve dolgoznak tovább. Közös értékeink: gyermekközpontúság, a játék fontossága, nagy zöldövezettel rendelkez udvarok, családok szociokultúrális háttere, hagyományrzés, környezet megismerése és környezetvédelem, egészséges életmódra nevelés, szeretetteljes, meleg légkörben történ nevelés, gyerekek érzelmi biztonságának kialakítására való törekvés, mely a kiegyensúlyozott fejldés feltétele, család és az óvoda kapcsolatrendszere, értékek tisztelete, szakképzett, magukat folyamatosan fejleszt óvodapedagógusok közössége. 7
1.5. Felvehet maximális gyermeklétszám, csoportszámok Intézmény neve Felvehet maximális Csoportszám gyermeklétszám Hermann Alice Óvoda 175 7 Balfi Tagóvoda 45 2 Halász Utcai Tagóvoda 175 7 Király Jen Utcai Tagóvoda 92 4 Kurucdombi Tagóvoda 64 3 Sopronkhidai Tagóvoda 50 2 Összesen: 601 25 Óvodáinkban vegyes (osztatlan), a Sopronkhidai Tagóvodában részben osztott csoportok mködnek, így lehetséget biztosítunk arra, hogy a testvérek, barátok együtt lehessenek. 1.6. Az óvoda feladatai (az Alapító Okirat szerint): Az óvoda alapfeladata (államháztartási szakfeladatok rendje szerint, a Szervezeti és Mködési Szabályzatban részletesen kifejtve): Az óvoda szakfeladatai: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851012 Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2. Gyermekkép Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll, aki egyedi, mással nem helyettesíthet, szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség, szociális lény egyszerre. Óvodáinkban pedagógiai programunkkal biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejldésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elsegítésére törekszünk, biztosítjuk minden gyerek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és a meglév hátrányai csökkenjenek. Mi nem csupán megengedjük, hogy fejldjön, nem 8
passzívan figyeljük a fejldésüket, hanem tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével törekszünk személyiségük kibontakoztatására. A gyermeki személyiség fejlesztéséhez figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, az egyénenként változó testi, lelki szükségleteiket, melyet befolyásolnak genetikai adottságok, és az érés sajátos törvényszerségei. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja az egyenl hozzáférést minden gyermek számára személyiségük kibontakoztatásához. 3. Óvodakép A közös óvodaképre, melyet a Hermann Alice Óvoda és tagóvodái vállalnak, a következk a jellemzk: Biztonságos, vonzó, meghitt, óvodásaink fejldését szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert, és tárgyi környezetet nyújtunk, mely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását. Nyitottak, befogadóak, az együttnevelés különböz formáira felkészültek vagyunk, biztosítjuk a gyermeki jogokat. A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire- készségeire alapozva differenciált, a kiemelt figyelmet igényl gyerekek ellátását, hátrányok csökkentését szolgáló, tevékenységorientált óvodai nevelést folytatunk. Nem adunk helyet semmiféle elítélet kibontakozásának. Óvodáinkban a gyermekek érzelmi biztonságban, örömmel tevékenykedhetnek. Segítjük az iskolai közösségbe történ beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejldését az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltér fejldési ütem figyelembevételével. Óvodáink miközben teljesítik az óvó-véd, szociális, nevel-személyiségfejleszt funkcióit, a gyermekekben megteremtdnek a következ életszakaszra való átlépés bels pszichikus feltételei. Óvodáink a családi nevelés kiegészíti. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejldésének és nevelésének optimális feltételeit, a szabad játék lehetségét. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyerek számára az egyenl hozzáférés lehetségét. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetségét, a kisebbségi önazonosság megrzését, ápolását, ersítését és a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetségét. A hazájukat elhagyni kényszerült családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megrzését, ápolását, ersítését,a társadalmi integrálását. 9
4. Az óvodai nevelés célja, feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 4.1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejldésének elsegítése ebben az életkorban kiemelt jelentség. Cél: a gyermekek testi, lelki fejldésének elsegítése, egészséges életvitel igényének kialakítása, egészséges környezet megteremtésével. Feladatok: a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejldésének elsegítése; a gyermeki testi képességek fejldésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelzés és az egészségmegrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejldéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelel szakemberek bevonásával a szülvel, az óvodapedagógussal együttmködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A tevékenységek végrehajtása érdekében elegend id biztosítása a gyermekek részére. Anamnézis készítése és a gyermek fejldésének folyamatos dokumentálása. 10
Gyermeki önállóság biztosítása, szükség esetén történ segítségadás. Megfelel mennyiség folyadékpótlás. Intim testápolási szokások alakítása. Tiszteletteljes szüli szemléletformálás a réteges, praktikus öltözködés érdekében. Az ess / ködös id kivételével napi minimum 1óra szabad levegn való tartózkodás biztosítása, benne szervezett, irányított tevékenység szervezése. A pihenés meghitt légkörének biztosítása. Az edzés folyamatosságának tudatosságát tükröz tervez munka megvalósítása. A fejldés jellemzi az óvodáskor végére A tisztálkodási teendket a testápolási szokásoknak megfelelen önállóan, felszólítás nélkül végzik. A tisztálkodási eszközöket tisztán tartják és helyére teszik. Zsebkendjüket megfelelen használják orrfúváskor, tüsszentéskor, köhögéskor egyaránt. Az eveszközöket (kés, villa, kanál) megfelelen használják. Önállóan öntenek a kancsóból. Ha fáznak, vagy melegük van segítenek magukon. Cipfzjüket megkötik. Ruháikat összehajtva teszik a helyére, pihenés után takarójukat összehajtják. Környezetünkben igyekeznek rendet tartani, igénylik annak esztétikáját. Figyelnek saját külsejükre, törekszenek a tisztaságra, az ápoltságra, a szép, ízléses öltözködésre. 4.1.1. Gondozás Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gondozás gyermekek öntevékeny közremködése a saját szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, az óvodapedagógus mindenre kiterjed gondoskodó, óvó szeretete. Az óvodapedagógus gondozó funkciója fontos, hisz a gyermekek testi szükségleteinek mely esetenként önmaga által is megfogalmazatlan kielégítése alapvet feltétele a jó közérzetnek. A gyermekeket megismertetjük az egészségvédelem, öltözködés, testápolás, fogmosás, étkezés szabályaival, szokásaival. Biztosítjuk az egészséges és biztonságos környezetet, a változatos mozgást, folyamatos levegzést, az egészséges táplálkozást, az igény szerinti alvást, pihenést, az óvón körbeölel segítségét, a simogató, meleg, anyai félt szeretetét. Gondoskodásunk, igényességünk a gyermekek küls megjelenése iránt, egyben mércéje is munkánknak és minta a gyermekek számára, mellyel könnyen 11
azonosulnak. Amennyiben szükséges, a gyermekek prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatainak ellátásában megfelel, segít szakembereket vonunk be. 4.1.2. Önkiszolgáló munka Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. Cél: a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett küls és környezet iránt. Feladatok: Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot minden gyermektl. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermek precízen végrehajtja a tisztálkodási teendket, ápolószereit tisztán tartja. Az alapvet higiéniai szabályokat ismeri, felszólítás nélkül elvégzi a teendket. Önállóan öltözködik, igénye a jól ápoltság. A kulturált étkezés szabályait szokásként alkalmazza. Vigyáz a tisztaságra. Megpróbálja betartani az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelzés, egészségmegrzés szokásrendszerét (egészséges életvitel igényeinek alakítása). 4.1.3. Egészségvédelem és a biztonságos életvitel szabályai Az óvoda mködése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. A gyermekek balesetvédelmi és tzvédelmi oktatásban részesülnek minden olyan esetben, amikor ezt eszközhasználat, utazás vagy valamilyen más körülmény indokolttá teszi. Az oktatás, eszközhasználat, a kívánt magatartás megnevezése nekik megfelelen, értheten történjen! A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermekek tudatában vannak a baleseti forrásoknak, ügyelnek önmaguk és mások testi épségére. 4.1.4. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Cél: olyan gyermekek nevelése, akik az egészségük megvédésére a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. Ezért a 12
nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A környezeti-, egészségnevelés nevelés fontos célja az együttmködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, mind az óvoda pedagógus, mind a gyermek részérl. Feladatok: Egészségnevelés: Az egészséges táplálkozás hangsúlyozása, ennek érdekében egészségnapok rendezése, ahol a gyermekek a Központi Gyermekkonyha által biztosított, illetve a gyermekek által hozott zöldségek, gyümölcsök, magvak kóstolása, saláta-készítés történik. A mindennapos szervezett mozgás, lehetleg a friss levegn a szabadban, kirándulások megszerettetése, bels igénnyé válásának elsegítése. Az egészséges ivóvíz fontosságának hangsúlyozása. Környezeti nevelés: Az óvoda és környezete, mint élettér tisztaságának, rendjének, higiéniájának formálásáért: Környezetünk tisztaságának megóvása, ennek érdekében az óvodai épület körül az udvarban, a szülk bevonásával tavasszal parkosítás-fa- és virágültetés, sszel a levelek összeseprése, leejtett hulladékok összeszedése. Szelektív hulladékgyjtés kialakítása, erre alkalmas tárolók kihelyezése, papír-gyjtés. Élsarok növényeinek gondozása. A jöv problémái sok esetben még elreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezetiegészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése. 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemz sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Óvodáinkban a gyermekeket érzelmi biztonság, állandó értékrend, ders, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör veszi körül. Cél: a gyermek számára az érzelmi biztonság, ami a kiegyensúlyozott fejldésének feltétele. Feladatok: A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvez érzelmi hatások érjék: ders, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. 13
Érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása egyéni színezet, otthonos csoportszobákkal, ugyanakkor elvonulásra alkalmas kuckókkal. Az óvodapedagógus ersítse az érzelmi kötdést személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli mondókákkal, énekekkel, simogatással. Viselkedése mindig modellérték legyen: közvetítse a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást a gyermek számára. Közvetítsen a gyermek felé olyan értékeket, mint együttérzés, figyelmesség, szinteség, segítkészség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás, igazmondás. Segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, feladat- és szabálytudat) a szokás- és normarendszer megalapozását. Rendelkezzen kell humorral, amit a nevel munka folyamán a pozitív kapcsolatok, a jó csoportélet alakítása során alkalmaz. Keltse fel a gyermekekben az egymás iránti tördést, érdekldést. Nevelje ket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére. A sajátos nevelési igény, hátrányos helyzet, elhanyagolt, ill. kiemelked képesség gyermekek nevelésében megfelel szakember közremködését kérje. Törekedjen a szülkkel való jó kapcsolatra, együttmködésre és együttnevelésre. Fordítson gondot a gyermek nyitottságára építve - egyéni beszélgetésekre, élménymesélésekre hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szkebb és tágabb környezetét, amely a szülföldhöz való kötdés alapja. Tapintatosan alakítsa, segítse, támogassa a gyermekbarátságok kialakulását. A gyermekek születésnapját a hagyományoknak megfelelen ünnepelje meg. Az egymás közötti bizalom kiépítése óvón gyermek és gyermek gyermek között. Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat. Kommunikációs helyzetek teremtése, gyermekek beszédkedvének felkeltése. Hagyományrzés, a szülföldhöz való kötdés megalapozása szkebb és tágabb környezetünk megismertetésével. Viselkedési zavart okozó tényezk feltárása. A családokkal való együttmködés fontos segítség gyerekek óvodai életbe történ beilleszkedésébe. 14
Az óvodai élet során meg kell ismertetnünk a gyermekekkel azt a szokás és normarendszert, mely segíti erkölcsi tulajdonságaik fejldését, feladatunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknél saját nemzeti szokásaik ápolása. A hátrányos helyzet, és a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint a teljes kör, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatot kiépítése a védnkkel. Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a hátrányos helyzet, és a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakítása során. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejldését, én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejez törekvéseinek. Az óvoda neveli a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A befogadás sajátos óvodapedagógusi feladatai: a befogadás idtartamát a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítja, a gyermekek fogadása fokozatosan a szülkkel való egyeztetés alapján történik, az óvoda minden dolgozójával szembeni kötelesség a gyermekek iránti tapintat, tördés, a szeretet, a teljes odafordulás, a befogadás idtartama alatt folyamatosan ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda valamennyi dolgozóját, az óvoda helyiségeit. Szocializáció A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülföldhöz való kötdés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell érték szerepet tölt be. 15
A kiemelt figyelmet igényl gyermekek esetében szükség szerint különösen jelents az óvoda együttmköd szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkez szakemberekkel. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Kialakul a gyermekek reális énképe. Erkölcsi ítélképessége (együttérzés, segítkészség), akarati tulajdonságai (önfegyelem, önállóság, önzetlenség) egyensúlyban van önérvényesít törekvéseivel. Képes: o a különbözségek elfogadására, o érzelmei kulturált kifejezésére, o konfliktusait kezelni. Képesek beleélni magukat pajtásaik helyzetébe, figyelnek egymásra. Képesek belátásból, érzelmi elfogadásból saját akaratukat alávetni másokénak, engedményekre is készek. Örömet szerez számukra a közös tevékenység, az együttes élmény magas érzelmi hfoka. Kialakul az igényük, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végrehajtott feladatokat a közösség szempontjából is mérlegeljék. Természetes igényükké válik a kialakult szokások betartása. Bizalmat éreznek önmaguk és társaik iránt. Kialakulnak akarati tulajdonságaik. (önállóság, kitartás, feladattudat, figyelem, stb.) Megfelel kapcsolatteremt képességekkel bírnak. Érzelmileg kiegyensúlyozottak. 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az ember egyik legfbb értéke az anyanyelve. Az anyanyelvi nevelés az óvodai életünk egészét átfogó folyamat. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Cél: Az önkifejezés megalapozása a gyermekek beszédfejlesztésével, a kommunikáció különböz formáinak alakításával, eszköztárának bvítésével és a helyes nyelvhasználat gyakoroltatásával. 16
Feladat: elssorban a kommunikáló képességet, a beszél magatartást kell fejleszteni. A beszélkedvet kell kialakítani Sugárné dr. Kádár Júlia (A beszédfejldés útjai, beszédfejlesztés az óvodában, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 8. oldal). A gyermek anyanyelvi és kommunikációs képességei a nap minden percében, pillanatában természetes úton fejleszthetk, azáltal, hogy mesélünk, verseket, történeteket, játékos nyelvtörket, találós kérdéseket, szólásokat, mondókákat mondogatunk, a nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a gyermeknek bármikor nyíljon lehetsége gondolatainak, érzelmeinek kifejezésére, a gyermeket meghallgatjuk, kérdésekkel tovább segítjük, figyelmet fordítunk a válaszok igénylésére, saját kommunikációnkkal, metakommunikációnkkal és a megfelelen válogatott irodalmi anyaggal mintát adunk számára. A beszélkedv ösztönzése, megrzése mellett alapvet feladat beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára. A beszélkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetség a családi környezet élmények, ingergazdagság beszél környezet és az óvodai modell óvodapedagógus, környezet, gyermektársak együttesen hatnak a gyermek beszédfejldésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bvül társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvodapedagógus ismerje a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1.) Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. 2.) Beszédértés: két részbl áll: a beszédészlelés és beszédmegértés. 3.) Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén. 4.) Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) 5.) Összefügg beszéd (mese, történet önálló elmondása) Az óvodáskorú gyermekek nyelvi ismereteinek bvítése, a helyes anyanyelv használatra szoktatása nélkülözhetetlen az olvasás és az írás elsajátításához. Az óvodások szóbeli kommunikációja társas kapcsolatainak elemi sajátja, amelyet jellemez a játékkedv, és a mindenre kiterjed ismeretszerzési vágy. Az anyanyelvi játékok használata során fejldik a gyermek értelmi képessége, kapcsolatai ersödnek. 17
Az óvodapedagógus feladatai: A kisgyerek otthoni környezetének, a család verbális jellemzinek megismerése, mivel ez a kisgyerek beszédének meghatározója. Az ingerszegény környezetbl érkez gyerekek esetében az egyéni bánásmód fokozott alkalmazása. Olyan szeretetteljes, elfogadó, bizalmat sugárzó légkör megteremtése, amelyben bátran megszólalnak, beszélnek a gyerekek. A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A gyerekek meghallgatása, kérdéseinek megválaszolása. Kommunikációs helyzetek teremtése, kommunikáció ösztönzése. Metakommunikációs játékok szervezése, metakommunikatív eszközök (mimika, pantomimika) megtapasztaltatása, használatára serkentés. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése. Új fogalmak értelmezése, szókincsbvítés. A beszédhallás és beszédmegértés fejlesztése. Hallássérült kisgyerek nyelvi kommunikációjának megalapozása, megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó ersítése, a beszédértés fejlesztése, a beszédérthetség folyamatos javítása. Együttmködés logopédus és szurdopedagógus szakemberekkel. Verbális és nonverbális metakommunikációs közlésének összhangjára figyelés, hogy a gyerekek számára hiteles legyen mondanivalója. fejldés jellemzi óvodáskor végére: közléseket megérti, felfogja, teljesíti, melyekre logikus választ ad, mások közlésének kivárására képes, más beszédébe nem szól bele, beszédfegyelme kialakul, érzéseirl, gondolatairól, bels szükségletbl összefüggen és szívesen beszél (társalgási kedv), önként, aktívan vállalkozik a tevékenységeken tanultak eladására, hangképzése tiszta, szóejtése tagolt, mondatfzése szabályos, artikulációja helyes, hangereje szabályozott, nem verbális kommunikáció: képes különbséget tenni a szóbeli és az ellentétes tartalmú metakommunikációs jel között. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdekldésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglév tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos 18
tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az t körülvev természeti és társadalmi környezetrl. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bvítése, különböz tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejldését elsegít ösztönz környezet biztosítása. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Ismeretszerzési igény kíváncsisága megfigyelhet, érdekldik az ismeretlen dolgok iránt, tervez, kipróbál, célok alapján tevékenykedik, sokirányú kérdései analizáláshoz, szintetizáláshoz, csoportosításhoz, általánosításhoz vezetnek, Érdekldés a környezet iránti érdekldése széleskör, érdekldési folyamatában is képes érzelmeit irányítani, tevékenységekben is kitartó, kitartóan, az elvont gondolkodás szintjén vezérli érdekldését, Figyelem figyelmét akaratával befolyásolni tudja, melynek jellemzje a kitartás, apróbb részletekre is figyel, képes összpontosításra és önellenrzésre, Emlékezet régebben történt eseményeket, logikusan, részletesen fel tud idézni, az idrendiségben eligazodik, alkalmazni is tudja azt, képes mondókákat, meséket, verseket megtanulni, van kedvenc meséje, a saját szavaival képes felidézni, az összehasonlításokat logikus gondolkodással teszi meg, Gondolkodás kezd indokokat hozni és kívánja megvitatni elssorban a saját személyével kapcsolatos összefüggéseket, 19
odafigyel, és a bonyolultabb szabályokat is megérti, képes a dolgokat összefüggéseiben szemlélni, következtetéseket levonni, a felmerült problémákat önállóan megoldani, képen hiányzó részleteket észrevesz, pótol, állítás igazságtartalmát megítéli, tévedést javít, saját szempontot is használ a válogatásban, sorba rendezésben, Képzelet maga is képes történeteket elképzelni és alkotni, fantáziáját mködtetni, különbséget tesz a valóság és a képzelet között, alkotó képzelete a játékban, tevékenységeiben is gazdagon, színesen jelenik meg. 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Óvodáinkban a nevelmunka középpontjában a gyermek áll! Az óvodáinkban a nevelmunka kulcsszerepli az óvodapedagógusok, akinek személyiségük meghatározó a gyermek számára. Jelenlétük a nevelés egész idtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusok elfogadó, segít, támogató attitdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda mködését segít nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közremködésével történik. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel csoportokban dolgozóknak a feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitzéseit. A migráns gyermekeket is nevel csoportokban dolgozóknak feladatuk lehetséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 20
Dolgozói létszám: Hermann Balfi Halász Király Kurucdombi Sopronkhidai Össz. Alice Ó. Tagóvoda U. T.ó. J.U.T.ó. T.ó. T.ó. Óvodavezet 1 1 Tagóvoda-vezet 1 1 1 1 1 5 Óvodapedagógus 15 3 14 8 6 3 49 dajka 7 2 7 4 3 2 25 Óvodatitkár 0,75 0,75 0,5 2 Ft-karbantartókertgondozó 1 1 0,5 0,5 3 Pedagógiai 2 1 2 1 1 1 8 asszisztens Óvodapszichológus 0,5 0,5 Összesen: 27,25 7 25,75 15 11 7,5 93,5 Csoportonként két felsfokú végzettséggel rendelkez óvodapedagógus végzi munkáját, akik a nevelésben, gondozásban szorosan együttmködnek a dajkával. Óvodánkban a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésrl értelmében 8 pedagógiai asszisztens, 1 óvodapszichológus (4 órában) és a magas gyermeklétszám miatt még 4 óvodapedagógus segíti még a gyermekek ellátását. Az óvodapedagógusok folyamatos önképzéssel továbbképzéseken való részvétellel fejlesztik tudásukat, személyiségüket. Az óvoda egyszemélyi felels vezetje Sopron Megyei Jogú Város Képviseltestülete által, határozott idre - 5 évre - megválasztott s a helyi önkormányzat által megbízott óvodavezet, aki feladatait az intézmény Szervezeti és Mködési Szabályzatában meghatározottak szerint végzi. 5.2.Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megrzését, fejldését. Lehetvé teszik mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát tükröz színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. 21
A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhet módon és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Az óvoda egyidejleg megfelel munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetséget teremt a szülk fogadására. Csoportszobáink kellemesek, hangulatosak, a bútorok mobilizálhatók. Törekszünk könny, természetes, fából készült bútorok beszerzésére, a meglévk folyamatos cseréjére, a hiányzók pótlására. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhet módon és biztonságukat figyelembe véve helyezzük el. Gyermekmosdóink az egészséges életmód alakításának színterei. Megfelel számú kis WC válaszfallal és dekoratív függönnyel biztosítják az intimitást. A gyermeköltözk berendezése és világítása a gyermekek kényelmes vetkzését, öltözését szolgálja. Minden gyermeknek jellel ellátott külön öltözszekrénye van. Az öltözk a mindennapi játék színterévé alakíthatók, így a játéktér a gyermekek igénye szerint bvíthet. Tornaterem: A Hermann Alice Óvoda, a Kurucdombi, a Halász Utcai és a Sopronkhidai Tagóvoda saját tornateremmel rendelkezik Udvaraink: fából készült játékai sokféle mozgás gyakorlására adnak lehetséget, melyeket igyekszünk folyamatosan pótolni, bvíteni. 5.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejldéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelel idtartamú, párhuzamosan is végezhet, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttmköd képességét, feladattudatát fejleszt, növekv idtartamú (5 35 perces) csoportos tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböz tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétldések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása. Szem eltt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti-rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejldését, együttmködve a gondozást végz munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejldésük nyomon követését különböz kötelez dokumentumaink szolgálják: csoportnapló, fejldési napló. 22
Óvodáinkban az óvodai nevelés csak a pedagógiai program alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhet meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közremködésével. 5.4. Az óvoda kapcsolatai Az óvodapedagógus feladata a 7. kompetenciának való megfelelés: kommunikáció és szakmai együttmködés, problémamegoldás. 5.4.1. Együttmködés a családdal Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejldését. Ennek alapvet feltétele a családdal való szoros együttmködés. Az együttmködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböz rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttmködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az eredményes együttmködés legfontosabb feltételei: szüli jogok érvényesítése, gyermeki jogok érvényesítése, kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, szinte kapcsolat, az óvoda tiszteletben tartja a család világnézetét, a szülk érezzék, hogy a gyermeküket szeretik az óvodában, tapasztalnia kell, hogy a gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvónt, dajka nénit, a gyermekeket, a szül érezze, hogy számíthatnak a véleményére, tiszteletben tartják nevelési elveit, az óvón emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató legyen. A kapcsolattartás formái: 1. Beíratás: a leend kiscsoportosok ismerkedése az óvodával (szüli kísérettel) 2. Szüli értekezletek 3. Igény szerinti fogadó órák 4. Családlátogatások (szükség szerint) 5. Nyílt napok 6. Ünnepélyek, rendezvények 23
7. Kirándulások 8. Napi reggeli - délutáni találkozások 9. Közös játszó- és munkadélutánok A Szüli Munkaközösség feladatai: kapcsolattartás az óvodavezetvel, az óvónkkel, szültársakkal kirándulások megszervezése közös programok elsegítése ünnepek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában segítés 5.4.2. Kapcsolattartás a tagintézmények között Fontos, hogy a tagintézmények és a bázisintézmény jól együtt tudjanak mködni. Ennek érdekében az információáramlás formái: értekezletek, telefon, elektronikus kommunikáció (e-mail, sms), kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, munkaközösségek, teamek, közös rendezvények. 5.4.3. Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés eltt (bölcsdék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közmveldési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményez. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel 24
Óvodákkal A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttmködés, közösen kell az átmeneteket megkönnyíteni számukra. Felelsséggel tartozunk a gyermekekért, feladatunk az átmenet megkönnyítése. Az együttmködés formái lehetnek: emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdekldés egymás munkája, problémái, eredményei iránt, segítségnyújtás, támogatás szükség szerint, felnttek látogatása, tapasztalatgyjtés (órákról, óvodai munkáról, bölcsdei tevékenységrl), eszmecserék, szakmai tanácskozás szervezése, közös munkaközösség létrehozása, szüli értekezleteken való részvétel, közös ünnepek szervezése, vagy ünnepekre meghívás, msorral készülés, gyermekek látogatása az intézményekben, a gyermekek beilleszkedésének folyamatos, közös követése és segítése. Bölcsdével A bölcsde hasznos információkat adhat a gyermek óvodáskor eltti fejlettségérl. Állandó kapcsolattartásban vagyunk, hagyományos formák:kölcsönös látogatások, szüli értekezletek. Lehetségük van a szülknek arra, hogy az egy bölcsdei csoportba járó gyermekeket egy óvodai csoportba írassák, így megkönnyítjük a gyermekek számára a beilleszkedést. Iskolával Az óvodából iskolába elment gyermekek nyomon követése folyamatosan történik, hiszen jó kapcsolatot alakítottunk ki a tanítónkkel, többször ellátogatunk az iskolákba bemutatóórákra, rendezvényekre. Orvossal, védnkkel: A testi fejldésben való lemaradás felfedezése, betegségek felismerése és a testi hibák okainak keresése az óvoda orvosának, illetve a védnknek a feladata. A kapcsolat folyamatosságát az alkalmankénti látogatások biztosítják. 25
Közmveldési intézményekkel: Az óvodás korosztály számára meghirdetett programok lehetségeirl tájékoztatjuk a szülket és a velük való egyeztetés után látogatjuk a különböz rendezvényeket (színház, mozi, bábszínház...) A gyermekeknek szóló kiállításokat, tárlatokat rendszeresen látogatjuk. A könyvtárral, a Gyermek és Ifjúsági Központtal is van kapcsolatunk, egy-egy rendezvényükre ellátogatunk. Pedagógiai Szakszolgálati Központtal: Folyamatos kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgálattal, akik 5 éves kortól rendszeresen figyelemmel kísérik az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeinket, valamint a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusaival, akik az sajátos nevelési igény gyermekeink fejlesztését végzik. Tanácsaikkal segítik pedagógiai munkánkat. Logopédussal: A gyermekek felmérése, szrvizsgálata az óvodában történik. A foglalkozások - heti két alkalommal - az óvodában történnek. A logopédus fejleszt munkáját figyelemmel kísérjük és azt egyéni szükséglet szerint kiegészítjük. Fenntartóval: Kapcsolatunk hivatalos, támogató, segít jelleg. Problémáink megoldását az együttmködés jellemzi. Formái: kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, értekezletek. Az óvoda sikeres munkáját segít közvetett partnereink SMJV Polgármesteri Hivatal Pedagógiai Oktatási Központ KIR Emberi Erforrások Minisztériuma ÁNTSZ Központi Statisztikai Hivatal Pedagógiai Szakszolgálati Központ Családsegít Intézet Gyermekjóléti Központ Óvoda gyermekorvosa, védnje Központi Gyermekkonyha 26
6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus feladata a nyolc pedagógus kompetenciának való megfelelés. 6.1. Játék A gyermek csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven esz és tevékeny ember váljék belle. /Varga Domokos/ A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad-képzettársításokat követ szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatér módon, hosszantartóan és lehetleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját bels világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentség tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejleszt, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteirl, élményeirl, mozgásigényérl, beszédkészségérl, szociális és értelmi fejlettségérl. A gyermek játéka személyiségének tükrözje, és fejlettségének legfbb mutatója. Ezért a játék számára biztosítjuk a legtöbb idt napirendünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermek elmélyülten, és szabadon játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. Folyamatos napirendünk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, zavartalan játékot. 27
Célunk, hogy a bármely területen kiemelked képesség, valamint a különleges bánásmódot igényl gyermek is megtalálja számára a legmegfelelbb játékeszközt és játéktevékenységet, ami további fejldését elsegíti. A kisgyermek els valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felntt a szül és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítvé, kezdeményezvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetvé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelel helyre és egyszer, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segít anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelel csoportlégkört, helyet, idt, eszközöket és élményszerzési lehetségeket biztosítson a különböz játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A változatos anyagok, eszközök áttekinthet rendben, jól látható, elérhet helyen legyenek elhelyezve. Álljanak a gyerekek rendelkezésére különböz bábkészletek. Az óvodapedagógus mindig vegye figyelembe, a gyermekek ötleteit, kéréseit. Legyen lehetség kuckók, zugok leválasztására, elvonulásra, kisebb csoportokban való tevékenységre. Merev rendrakással a felntt soha ne zavarja meg a játékot! A játék szükséges befejezését, idt adva, tapintatosan szervezze, segítse. A csoportszobában csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszer, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremt tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkent, ösztönz magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 1. A gyakorlójáték A gyakorlójátékot a funkcióöröm, a bels egyensúlyra való törekvés jellemzi, a 3-4 éves korosztály f játékformája. Ügyelnünk kell arra, hogy a gyermek ne ragadjon le a gyakorlójáték szintjén. Ennek érdekében fejlettebb játékra ösztönözzük a megfelel hely, id, eszköz és élmény biztosításával. 2. Épít-konstruáló játék Arra törekszünk, hogy legyenek különböz szín, nagyságú és anyagú kész- és félkész eszközök, melyeket bármikor elvehet a kisgyermek. Építés, konstruálás közben átéli az alkotás örömét, fejldik kreativitása, tanulja és tapasztalja a rész- és egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni, térben tájékozódni. Építés közben rengeteg matematikai ismeretet szerez, fejldik gondolkodása, megismer téri 28
kiterjedéseket, megismeri és megnevezi a téri helyzeteket, formákat, színeket, anyagokat, (verbálisan is fejldik). E játéktevékenység elsegíti a szem-kéz koordináció fejldését. A kisebb és bonyolultabb összerakást igényl eszközök segítik a finommotorika fejldését, mely az írástanulásban is fontos szerepet tölt be. 3. Szimbolikus játék A gyermek a tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki. Ez a játék tükrözi a gyermek egész személyiségét, aminek alakulására nagy hatással van a gyermek környezetében él felnttek mintája, és a többi gyermektl átvett magatartás. Amennyiben kívánják, részt vállalunk a játékban, s megpróbálunk egyszer játszótársak maradni. Ötletadással, ill. új eszköz biztosításával továbblendítjük a megrekedt játékot. 4. Szabályjátékban kialakítjuk a szabályokhoz való igazodás igényét. 5. Barkácsolás Mindig a játék igényébl indul ki, nem öncélú. Irányítjuk, segítjük a tevékenységet, részt veszünk benne. Fejlesztési feladatainkat differenciált eszközök adásával és egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Célunk, hogy elsegítsük a szerepjátékhoz és a bábozáshoz az eszközök elkészítését. A barkácsoláshoz felhasznált természetes anyagokat, terményeket folyamatosan gyjtögetjük. A barkácsolás változatos tevékenységeket biztosít a gyermek számára: vágás, ragasztás, tépés, hajtogatás, festés, varrás, szövés, fonás, stb. Közben fejldik manipulációs képessége, esztétikai érzéke, megismerkedik a különböz anyagok tulajdonságaival, bvülnek a környezetrl gyjtött ismeretei. 6. Bábozás Lehetséget adunk, hogy a gyermek a nap folyamán bábozhasson. Nemcsak mi, hanem a gyermekek is készítenek saját maguk bábokat, s ezzel játsszák ki magukból pozitív és negatív érzéseiket. 7. Dramatizálás Fontos, hogy a csoportban az aktuális játékhoz a kellékek, jelmezek kéznél legyenek. E játék által fejldik a gyermek mozgása, testsémája (önmagáról alkotott képe), térészlelése, gyarapodik szókincse, árnyaltabbá válik kifejez, beleél képessége. Konfliktuskezelést tanul. Dramatizálás során a gyermekek saját, vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. Feladatok: 29
Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, játékformákhoz, s szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz a feltételek (élmény, hely, id, eszköz, amit a gyermekek is készítenek) biztosítása, amellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése (magatartási formák, szabályok, csoportonkénti etikai kódex kialakítása). Együttjátszás a gyermekekkel, mindig abból kiindulva, hogy a játszó csoportnak mire van szüksége. Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekeket. Az együttjátszás arra is lehetséget ad, hogy az óvodapedagógus belülrl segítse a gyermekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyermekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtz okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás iránti igény fokozottabb kiscsoportban, majd a szabályjátékoknál (nagycsoport) ismét erteljesebb. Az óvodapedagógus irányító, segít, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyermekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehetséget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága. Az óvodapedagógus feladata a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermekekre fordított ketts figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több párbeszédes helyzet és célzott, tervszer anyanyelvi fejlesztés. Vegyes csoportokban a különböz fejlettség gyermekek együttjátszásának segítése. Az óvodapedagógus vegye észre, ha a gyermekek zavarják egymást. Tegye lehetvé a különböz fejlettség gyermekek igény szerinti elkülönült játékát is (pl.: a nagyok társasjátékát). Alkalmazza azokat az eljárásokat, ami a családban különböz korú testvérek esetében természetes. A gyermekek tanulják meg tisztelni egymás igényeit, tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz. Az óvodapedagógus teremtse meg annak feltételeit, hogy minden gyermek saját igényeinek megfelelen játszhasson gyakorló-, szerep-, konstrukciós-, épít- és szabályjátékokat, barkácsolhasson, bábozhasson, ha akar. A játék legyen valódi örömforrás és feszültségcsökkent hatású. Kapjon a gyermek lehetséget önmaga kipróbálására. A különböz játékfajták és ezek tartalma, minsége a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével szolgálja érzelmi életük és értelmi képességük fejldését. A játék segítse a kreatív együttmködést. Segítse a közösségi és viselkedési szabályok elfogadását. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Szükségletüknek és életkoruknak megfelel játékot választanak. Bekapcsolódnak és igénylik a közös játékot. Megtanulnak a szabályokhoz alkalmazkodni, azokat önállóan betartani. Alkalmazkodnak az együttjátszás során egymás igényeihez. 30