Integrált nevelés óvodánkban Óvodánkban mi is tapasztaljuk, hogy a társadalomban végbemenő történések megváltoztatják a családok körülményeit. A családok többség egyre nehezebb anyagi háttérrel rendelkezik, a hátrányos helyzet több oldalról is szorítja a gyermekek egy részét. Az SNI és hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése miatt felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe, a differenciált fejlesztés igénye, a családi szocializáció mulasztásaiból eredő redukció, a családgondozás, a gyerekek képességbeli szintre hozása, hátrányaik kompenzálása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségben nem értelmi fogyatékosság áll, hanem az előbb említett hátrányos szocio-kulturális vagy ingerszegény környezet tényezőiből adódó elmaradás. Hangsúlyozottan jelenik meg munkánk során az egyéni haladási ütemet segítő differenciált, egyéni fejlesztés. Az integrációs gyakorlatot folytató óvodában az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek. Külön válik a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ettől eltérő, más jellegű, hátránykompenzációt célzó egyéni fejlesztési dokumentációja. Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell és az óvoda rendelkezésére kell bocsátani a következőket: Orvosi diagnózis vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolások Megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények Szakértői vélemény Szakértői Bizottság Sajátos nevelési igény fogalma Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Először tedd, ami szükséges, aztán ami lehetséges, És máris megtetted a lehetetlent! Az a gyermek, aki a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető enyhe, tartós vagy súlyos rendellenességével küzd a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető enyhe, tartós vagy súlyos rendellenességével küzd 1
Integrált, inklúzív nevelés feltételei: a feladat szerepeljen az óvoda alapító okiratában és az intézmény fel is tudja vállalni normál óvodai csoportban enyhe rendellenesség esetében integrálhatunk -. meglévő tárgyi feltételek biztosítottak legyenek, különös tekintettel a mozgáskorlátozott és érzékszervi sérüléssel élő gyermekek számára a fogyatékosságtól függően az intézmény hozzáférhetőségének biztosítása, akadálymentesítés megfelelő személyi feltételek adottak legyenek, az óvónő átérezze, hogy a fogyatékos gyermeknek is joguk van arra, hogy tehetségüket a legmagasabb szinten kibontakoztassák a képességek és hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtése, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Olyan intézmény megléte, ahol a pedagógusok innovatívak, készen állnak pedagógiai szemléletük korszerűsítésére, amely vállalja, hogy struktúráját a korszerű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítsa, bevezesse azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy pedagógiai programját átalakítsa. a nevelési, ill. pedagógiai program tartalmazza a szükséges sérülés specifikus pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs feladatokat a fogyatékossági típusnak megfelelő szakos gyógypedagógus indokolt esetben fejlesztő pedagógus megléte A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai: különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani ezeknek a gyerekeknek nevelése-oktatása eredményességének érdekében az óvodai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást kell biztosítani A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége: A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei. Az óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében 2
Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermek is fejlődik az alkalmazkodó készség, akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljanak meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket a fejlesztés ne terhelje túl a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodákban mint a miénk is történő együttnevelés az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó aktuális jogszabályok határozzák meg. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Figyelembe kell venni óvodai nevelőmunkánk során, hogy: A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti A gyerek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg A gyermek terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta közreműködése szükséges A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai, feladatai: A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása Az ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni 3
Fontos tényező. A fogyatékosság típusa, súlyossága A gyermek képességei, kialakult készségei Kognitív funkciói, meglévő ismeretei Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek számára Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális eszközök beszerzése A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy a kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak és a szülők megfelelő tájékoztatása az SNI gyermekek befogadására, együttműködés a gyermekek családjával Cél A 3-7 éves sajátos nevelési igényű, Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján integrálható gyermekek normál óvodai nevelés során részükre biztosított speciális fejlesztés mellett gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai életre éretté váljanak. Mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű gyermek számára adjon lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására. Építünk, arra hogy: a sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz, ez spontán húzóerőt jelent. énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata az ép gyermekeknél a gyermeki előítélet mentességre építünk, a természetes, elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, a pozitív tulajdonságok értékelése Az óvoda a fejlesztés során akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, a gyermek mindig a lehető legtöbb csatornáját használja tevékenységei során, függetlenül attól, hogy ép, vagy sérült gyermekről van szó. 4
A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. Intézményünk az Alapító okirat értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekek pszichés fejlődés zavarai (részképesség zavar, magatartás zavar),grafomotoros percepció, pszichomotoros fejlődés(mozgásfejlődés), autizmus, beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgáskorlátozott - gyermekek integrált, inklúzív nevelését vállalja fel. Tanulási problémák kezelése az óvodában A vizsgálat után a gyermek óvónője értékelő, elemző vizsgálati eredményt kap a szakembertől, s ennek megfelelően a szabad játék során egyénileg, vagy mikrocsoportos formában kezdeményezhetjük a különböző fejlesztő játékokat. Feladatunk az alapvető szokások, hagyományok kialakítása, a hagyományos óvodai tevékenységek vezetése elfogadó, szeretetteljes légkörben, kiemelten figyelve arra, hogy a problémás gyerekek aktívan, szívesen vegyenek részt az egyes tevékenységekben. Az egészséges életmódra nevelés A felnőtt-gyermek kapcsolatban meghatározó ereje van a gondozásnak. A gondozás során - testápolás, étkezés, öltözködés - a siettetés negatív hatást, a minőség romlását, a gyermek ellenállását válthatja ki. A még nem elsajátított tevékenységekben segíteni kell a gyermeknek, esetleg el kell végezni a gyermek helyett, miközben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgáló lépéshez. Szakember segítségével meg kell határozni, hogy mit tesz lehetővé a gyermek állapota, mi legyen a következő lépés, illetve mi az, amit egyáltalán nem lehet elvárni. Több időt kell rászánni a sérült gyermekre, hogy képes legyen elsajátítani azokat a feladatokat, melyekre minden gyermeknek szüksége van, de ügyelni kell arra, hogy a többi gyereket ne hanyagoljuk el. A tevékenységek elvégzésénél tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igény jellegére, ez azonban nem jelenti azt, hogy ők nem képesek ezeket megtanulni. Érzelmi nevelés A sérült gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, sajátos pedagógiai segítséget igényelhet. Kevesebb felelősség hárul rá, kevesebb tapasztalatot képes gyűjteni a kapcsolatteremtésben. Akadályozottabb lehet a verbális és nonverbális kommunikációja. 5
Az esetleges akadályozottság a kudarc, sikertelenség érzését válthatja ki. Fontos biztosítani: Megértő, szeretetteljes légkört ép gyermekek esetében is meghatározó szempont A szociális kapcsolatok tudatos bővítését A tapasztalatszerzések lehetőségeinek bővítését A játék során a társas kapcsolatok jelentőségének hangsúlyozottságát Kommunikációt fejlesztő, szocialaizációs játékok beépítését a tevékenységek során A gyermekek egyéni érzékenységének toleranciáját Differenciált követelményszintek meglétét Nagyszerűen alkalmazhatók Göbel Orsolya: Varázsjátékok c. köteteiben szereplő varázsjátékok. A gyermekek elcsendesednek, megtalálják belső képeiket, és egyre szívesebben mesélnek arról az egyedi és mással össze nem hasonlítható világról, ami bennük bontakozik ki, a gyermeki lelket gazdagítva. A játékok mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, beszédhibás, dadogó gyermekek kiegészítő terápiája, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, hiperaktívak, érzelmi és szociális téren sérültek / beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők/, gyakran betegeskedő gyermekek esetében is nagyszerűen alkalmazható. Értelmi nevelés, fejlesztés Az óvodás gyermek ép, sérült egyaránt érdeklődő, kíváncsi. Rendező elv nélkül szerez ismereteket, tapasztalatokat, érzelmeit, vágyait sok esetben valósnak éli meg. Feladatunk, hogy: Olyan tapasztalatszerzést biztosítsunk a gyermekek számára, amely egyrészt feloldja az akadályoztatás miatti korlátokat, határokat. Tág teret biztosít az egyéni érdeklődésre és fejlettségi szintre épülő tevékenységeknek Szükség esetén a gyermekek fejlesztése speciális módszerek, eszközök, felhasználásával egészüljön ki. 6
Anyanyelvi, verbális kommunikáció Az anyanyelv az óvodai élet egészét átszövi, kiemelt a gyermekek tevékenységeiben. Így nem beszélünk külön anyanyelvi nevelésről, ez mindennapjainkat áthatja. A beszéd, az egymáshoz beszélés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél gyakran nehezített. A meghallgatás nagyobb hangsúlyt kap. Feladatunk: Az anyanyelv gyakorlásának egyik fontos eszköze az anyanyelvi játékok mindennap jelenjenek meg tevékenységeink sorában. Nagyon fontos a nevelés folyamatában a gyermekek beszédfejlődésében mutatkozó zavarok minél korábbi felismerése és korrigálása. A játékok során arra törekedjünk, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyerekek mindegyike egyaránt sikerélményhez jusson. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy minél többet beszéljenek, - a sokat és jól beszélők a problémás társakhoz. Feladatunk sokszor a közvetítő szerep. Az anyanyelvi nevelés speciális segítője a logopédus, ezért fontos a rendszeres logopédiai ellátás-mely kibővült a részképesség-zavarral küszködő gyermekek (dyslexia,dysgraphia,dyscalculia) megsagítésével. A mese, vers, bábozás, dramatizálás igen pozitív hatású ezért tevékenységeinkben és az egyéni fejlesztések esetében is gyakran kell alkalmaznunk. Ösztönözni kell a gyerekeket, hogy egymással szembefordulva, egymás szemébe nézve beszéljenek, segítve a megértést,a helyes artikulációt. Külön jelentőséggel bír az ép gyermekek nyelvi mintaadása, motiválja a sérült gyermekeket az egymás közötti kommunikációra. Az ép gyermek kommunikációja is fejlődik, mert lehetőséget kap, hogy önkifejezése magasabb szintet érjen el, mivel több síkon kommunikál. Mese vers A mondóka, vers, mese a gyermek legtermészetesebb igénye. A gyermeknek örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. Az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszköze. Ezek hangokhoz, mozgáshoz és érzelmileg a pedagógus személyéhez kötődnek Óvodai programunk kiemelt szerepet tulajdonít a mesének, versnek, dramatikus és drámajátékoknak. A mesék, történetek mindennaposak, fontos az előadásmód személyes varázsa A gyermekek érzékeljék az alkotások hangulatát, éljék meg a humort, játékosságot. Minden gyermeknél az auditív és vizuális észlelés, beszéd motorika és az artikuláció fejlesztése, a gátlások leküzdése fontos Az óvónő feladata biztosítani a feltételeket, szituációkat, helyzeteket teremteni, hogy a hatások érvényesülhessenek. Feladat a beszédkedv, hallási figyelem felkeltése Hangutánzó gyakorlatok, kapcsolatteremtő játékok beépítése a tevékenységeinkbe 7
Artikulációs készség, ritmusérzék, beszédértés fejlesztése Értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék Szókincsbővítés Nyelvi jelek befogadása, feldolgozása Énekes játékok, zenei nevelés A különböző zenei készségek, képességek a gyermek életében az egyik legkorábban, megmutatkozó, felismerhető affinitások. A zenei érzék megnyilvánulási területe elsősorban a mozgás és a hangadás, és mint ilyen, már csecsemőkorban jelen van. A mozgás és a hangadás differenciálódása pedig egyre több zeneileg értelmezhető megnyilvánulásra teremt alkalmat. Erre az óvoda minden más környezetnél alkalmasabb, hiszen a nap bármely szakában énekelhetünk, mondókázhatunk, mozoghatunk, táncolhatunk A sajátos nevelési igényű gyerekek többségénél a zene nyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló. A zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása. Feladat a zenei érdeklődés felkeltése, esztétikai fogékonyság, zenei anyanyelv kialakulásának segítése A zene megszerettetése, befogadására való képességek megalapozása,a különböző zenei képességek, készségek fejlesztése A mozgásokhoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekek, mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, ritmusfejlesztés gyakorlását segíthetjük. Elsődleges az egyenletes ritmus hangoztatása, érzékeltetése. Megkésett beszédfejlődés esetén, ha nem is beszélnek a gyerekek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermekeket hangok, zörejek, zajok veszik körbe, figyeljük meg ezeket, maguk is kelthetnek játékaik során zörejeket, szólaltassanak meg ritmushangszereket A zene, ritmus örömet kelt, feszültséget old Fontos feladat a zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása A mozgástempó gyorsítására is ösztönözzük a gyerekeket, de erőltetni nem szabad Ezekkel, a tevékenységekkel a sérült és ép gyermekek érzelmi életét alakíthatjuk, gazdagíthatjuk. Manuális tevékenységek, rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás elsődlegesen kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, az ábrázoló tevékenység során a gyermek alkot, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. Előfordulhat, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. Fontos, hogy az ábrázoló tevékenység nagy része beépüljön a spontán játékba 8
Teremtsük meg az egész napos tevékenykedés lehetőségét Az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó feladatot Változatos anyagokkal, eszközökkel ismertessük meg őket, a technikákat, munkafogásokat alaposan gyakoroltassuk be A sérült gyermekek is szívesen ábrázoljanak, az eszközökkel szembeni tartózkodásukat, esetleges félelmüket oldjuk fel. A problémás helyzetben használhatunk segédeszközt,- vastagabb rajzeszközt, csúszásgátló alátétet, papírlefogót, vastagabb papírt-, de lehetőleg csak akkor adjuk ezeket a gyermekeknek, amikor valóban szükséges és indokolt. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során a gyerekeknek különféle mozdulatokat kell alkalmazniuk, szükség szerint felnőtt segítségadásával. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat. gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket, ügyesítjük kézhasználatukat Fejlesztjük szem-kéz-mozgáskoordinációjukat Feladat testséma fejlesztésük, helyes ceruzafogás kialakítása, szükség szerint ceruzavastagító használatával. Mindig legyen elegendő idő, feltétel. Eszköz, megfelelő hely és türelem. Fokozottan figyelembe kell vennünk az egyéni képességbeli különbségeket. A gyerekeket el kell juttatnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömmel, oldottan tevékenykedjenek. Mozgásos tevékenységek A mozgás a gyermek természetes reakciója, aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermekek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességei. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. A sérült gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társakhoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan, mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenebbek, kialakulatlanabbak. Éppen ezért előfordulhat, hogy a sorozatos kudarcélmény, sikertelenség előbb-utóbb motiválatlanná teheti e sérült gyerekeket. Ezért: Sokszor kell bíztatni, helyes módón és mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgásos tevékenységekben. Növekedjen önbizalma, és jusson el oda, hogy a tevékenység öröméért, tudatosan tudjon cselekedni, alakuljon ki mozgásigénye. A mozgásos fejlesztésekben tevékenyen, örömmel vegyenek részt. Az ép gyermekeket a természetes élethelyzetekre neveljük és arra, hogy figyeljenek társaikra, épekre és sérültekre egyaránt. Minden gyermek számára,- de főleg a sérült gyermekek esetében kiemelt a térbeli tájékozódás, a nagymozgások és a mozgáskoordináció /szem-kéz-láb/ fejlesztése. A gyakori, gazdag mozgáslehetőség biztosítása. Fejlesszük utánzókészségüket, testsémájukat. Játékos formában fejlesszük általános izomerejüket Mozgásos önállóságuk fejlődjön 9
Használjuk a speciális fejlesztő eszközöket, tornaszereket az ép gyermekek esetében is. Mozgáskotta elemei, gólyalábak, egyensúlyozó eszközök, Ayris háló stb. Tevékenységeink mindig tartalmazzanak olyan elemeket, amelyek a helyes testtartás kialakítását célozzák, ugynis minden sérült gyermek szomatikus állapota veszélyeztetett a törzs statikájának és dinamikájának megbomlása miatt. Az egyes feladatok végrehajtását, a gyakorlatok kivitelezését szüntelenül ellenőriznünk és korrigálnunk kell, ugyanis csak a tudatos korrekció, a pontos izommunkával kivitelezett mozgás lehet eredményes. Nagy jelentőséggel bír a zene alkalmazása, fejleszti a mozgáskoordinációt. Hangulati és érzelmi úton fokozza a mozgásos tevékenységek motivációját, nyugtató hatása is jelentős. Terápiás célzattal is beépíthetjük a tevékenységekbe a pszichomotoros funkciók fejlesztésére (melyek az észlelési, a tér-tájékozódási, mozgásszervezési, koordinációs, egyensúlyozási készségek, képességek növelését célozzák) irányuló gyakorlatokat. A mozgásos tevékenységek követelménye is a játékosság, sok-sok játék, melynek szintén kiemelkedő terápiás célja van, ugyanis a játék alkalmas a tanult mozgások alkalmazására, a koordináció, az egyensúlyérzék, a mozgástudat, a téri orientáció, a szabálytudat, mozgásos önfegyelem, a szocializáció, alkalmazkodás a társakhoz feladathelyzetben, az általános mozgáskészség, a fizikai képességek fejlesztésére. Építsük be mindennapjainkba és a mozgásos tevékenységekbe is a Mozgásterápia gyakorlatait, a havi lebontású Fejlesztő torna gyakorlatait. Alkalmazzuk minél többet a Stresszoldó, agykontroll /kineszteziológia/ mozgásos gyakorlatokat, melyek a sajátos nevelési igényű, de az ép gyerekek esetében is jól, hatékonyan alkalmazhatóak. Külső világ tevékeny megismerése A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében előfordulhat, hogy hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére felnőtt segítségére van szükség, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. Testsémájuk, testük ismerete a koordinálatlan mozgások, bizonyos esetekben a mozgásszegény életmód miatt módosul, megváltozik, fejletlen lehet. A közlekedési eszközök ismerete hiányos lehet az ép gyerekeknél is -, mert jórészt autóval utaznak a gyerekek. A környezeti jelenségek megismerése hasonló, mint az ép gyermekeknél, sőt, ezek hatása időnként erősebben érvényesül. Az időjárás, és annak hatását az öltözködésre, programjaink, tevékenységeink megváltozását érzékelik. 10
Feladatunk A környezet valóságszerű megismertetése konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan történjen, mert a sajátos nevelési igényű gyerekek erre képesek A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapozni. Az állatokkal és növényekkel való ismerkedést sérült kisgyermek esetében alacsonyabb szintről kell indítani, mert sokszor kevesebb a megelőző tapasztalatuk. Általában elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani. Apró lépésekre bontjuk a témákat Hagyjunk időt az események és a megtapasztalt jelenségek feldolgozásához, és egyegy témakört alaposan, minden oldalról megközelítve és nagyon sokféleképpen dolgozzunk fel. Keltsük fel érdeklődésüket a szűkebb-tágabb környezetük iránt Legyenek képesek közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelésére Tekintsük elsődleges feladatnak, hogy a gyermekek önmagukat és környezetüket részletesen megismerhessék, mert személyiségük, társas kapcsolataik, ezzel együtt tud helyesen alakulni. Építsünk a kíváncsiságra, szükség szerint motiválhatunk irányítottan az események, jelenségek és tárgyi környezet felé. Fejlesszük, alkalmazzuk a kialakult közlési formákat. Egyéni bánásmóddal segítsük a gyerekeket, súlyozottan figyeljünk arra, hogy a matematikai tevékenységet egyszerre kevés gyermekkel végeztessük. A matematikai képességek elsajátításához fejleszteni kell a percepciót /vizuális, kinesztézia,taktilitás/, a kézügyességet, logikai készséget, a szám-és mennyiség fogalmat, téri-síkbeli orientációt, analóg gondolkodást, emlékezetet. Feladat a figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése. Fontos a természet szeretetére, óvására nevelés, környezettudatos magatartás megalapozása. Munka jellegű tevékenységek A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, önkéntes, az örömteli játék hatja át a gyermeket. A munka során a konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységet az óvónő irányítása mellett, végzi. A gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. A sajátos nevelési igényű gyermekek általában kevésbé tudnak részt venni a munka jellegű tevékenységekben, de szívesen végeznek egyszerű feladatokat és képesek is rá. Feladatunk: Az egy-egy mozdulatot igénylő hozd ide, vedd fel feladatoktól fokozatosan juttassuk el a gyerekeket az összetett tevékenységek végzéséig. 11
Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők elsajátítása Legyenek együttműködők az önkiszolgálásnál Napirend kialakítása, szokások kialakítása. Alapvető higiénás szokások kialakítása Helyes viselkedési formák elsajátítása Lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenkit képességei szerint a környezet- növény- és állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre ők maguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munka elvégzésére A szülők figyelmét hívjuk fel arra, hogy gyermekük önállóságának érdekében fontos az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása, ill. ők is annyit segítsenek, amennyi éppen szükséges. Amit a gyermek már el tud végezni egyedül, végezze is önállóan. A játék A gyermeki fejlődés velejárója a játék, a gyermek élményeit, vágyait dolgozza fel, amelynek során ismereteket szerez szűkebb-és tágabb környezetéről. Az értelmileg gyengébben is sérült gyermek legfontosabb tevékenységi formája az örömszerző játékos tevékenység, játékát fejlettségi szintje határozza meg. Előfordul, hogy hiányzik a kíváncsiság, kreativitás, alkotókészség, kezdeményezés, jobban igénylik felnőtt segítségét, irányítását. Feladatunk. Fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli játékidő biztosítása. A sajátos nevelési igény következtében estenként kialakult kommunikációs zavarokkal küszködő gyermeket minél hamarabb résztvevővé kell tenni az épekkel való közös játékban. Nagyon fontos, - ha sajátos nevelési igényű gyermek kerül a csoportba -, az egymás játékának, alkotásainak megbecsülése, a lehetőség megadása a pozitív és negatív élmények kijátszására. Az egészséges versenyszellem speciális kialakítására kell törekedni, és arra, hogy a sérült gyermek is lehetősége szerint mindenfajta játéktevékenységben részt vehessen. Mindenfajta játékban nagy szerepe van az utánzásnak, melyben a sérült gyermek részére az ép gyermek megfelelő példát tud nyújtani. Tanulás Óvodáskorban a tanulás és a játék nem különíthetőek el egymástól, a gyermek úgy tanul, hogy játszik. 12
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tanulás sokszor akadályokba ütközhet, lassabb tempóban történhet. Az érzékelés és észlelés nehezítettsége, az energiáknak a mozgásra való összpontosítása, a rövidebb idejű koncentrációs készség, a manipuláció akadályozottsága problémákat okozhat. A tanulás folyamata, mozzanatai a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében sem térnek el a normáltól, inkább minőségében és mértékében, a felhasználható eszközökben, módszerekben módosulhatnak. Feladatunk. A tevékenységi formák a gyermekek számára olyanok legyenek, hogy a minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel meg tudja oldani. Legyen központi helyen az együttjátszás, együttélés megismerése A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A sajátos nevelési igényű gyermekek tanulása egyrészt spontán történik, de fontos, hogy játékos formában megszervezett tevékenységek legyenek. A tanulás szerves részét alkotja a nevelés folyamatának, amely alapját képezi a gyermek és a vele foglalkozó felnőtt kölcsönös kapcsolatának. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés tevékenységeinek minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt. A tanulási folyamat során jusson nagy szerep az utánzásnak. Gazdagodjon érzelmi életük, kapcsolatteremtő képességük. Figyeljünk az értelmi képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. Sok esetben a csecsemő és kisgyermekkori fejlődés hiányosságait próbáljuk meg pótolni azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az óvodai nevelés programjába. A gyermekek továbbhaladását tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. Az egyes módszerek alkalmazásakor figyelembe kell vennünk a gyermek életkori sajátosságait és fogyatékosságának mértékét. Speciális terápiára szükség van, de sokszor az apró megsegítés is elegendő. Feladatunknak tekintjük, hogy folyamatosan felkészülve eleget tegyünk a fenntartó és a törvény által meghatározott elvárásoknak, a sérült gyermekek fogadásával kapcsolatban. a törvény által meghatározott egy csoport/2 felsőfokú végzettségű óvónő, 1 dajka mellett szükséges a speciális fejlesztési tervben rögzítettek szerint a speciális szakember részvétele a fejlesztésben a fejlesztés a csoporton belül a tevékenységek keretében (kölcsönös konzultáció alapján) az erre a célra kialakított fejlesztő foglalkoztató szobában, egyéni vagy mikrocsoportos szervezési formában. az óvodapedagógus az átfedési időkeretet használhatja fel az egyéni fejlesztésre, a szakpedagógus szempontjai szerinti differenciált felzárkóztatásra, megfigyelésekre. 13
Tervezés: Az óvónők a csoportonkénti terv készítéséhez megkapják: Speciális szakembertől és logopédustól a csoportba felvett sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton kívüli fejlesztési tervének időbeosztását. Személyre szólóan, gyermekekre vonatkozóan szükséges tervezni a mindennapos feladatok összesítését Szervezés: Az óvónők a speciális szakemberrel közösen alakíttatják ki a legmegfelelőbb feltételeket a sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton belüli tevékenységeihez. Javaslatot tesznek az eszközök, berendezési tárgyak beszerzéséhez a fenntartó felé. A szakemberek felkészítik az óvónőket, dajkát a SNI gyermekek fogadásához szükséges gyakorlati teendőkre, melyet a napirendben rögzítenek. A speciális szakember fejlesztését kiegészítve, a szakember elvárásainak, fejlesztési tervnek megfelelően tervezi meg az óvónő a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Alapvető cél olyan értelmi és személyiség-tulajdonságok kialakítása, amely nemcsak az ismeretek eredményes elsajátítását teszi lehetővé, hanem a különböző élethelyzetekben az egész személyiség jellemzőiként nyilvánulnak meg ( pl. kitartás a cselekvésben, egymás iránti türelem, tolerancia stb.) A fejlesztés áthatja az egész nevelőmunkát. Meg kell ismerni a gyermek személyiségjegyeit, felkutatni a részképességek elmaradásának okait, felmérni a gyermekek testi, érzelmi, értelmi képességeit, kidolgozni az egyéni fejlesztési terveket SNI gyermekek esetében szakpedagógus útmutatásai mellett meghatározni a tevékenységi formákat, kiválasztani a megfelelő eszközöket, játékokat, feladatgyűjteményeket és motiválni a gyermekeket. A kommunikáció formái: megbeszélés tanácsadás írásbeli rögzítések foglalkozásokon való segítés szakmai konzultáció A sajátos nevelési igényű gyermekek értékelése, a fejlődés mutatói a SNI gyermekek megfigyelési ill. Fejlődési lapja kiegészül. Fejlődésük mutatóit két szinten kell vizsgálni, vizsgáltatni: óvodán belül - folyamatosan, ill. meghatározott időszakonként óvodán kívül szakértői hálózat segítségével Kapcsolatrendszer kibővülése a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében Az óvónők és a speciális szakemberek kapcsolattartása folyamatos. 14
Gyógypedagógus: felméri a gyerek képességeit, részletes vizsgálatot végez, amely alapján elkészíti a fejlesztési tervet, meghatározva a legfontosabb feladatokat. Segíti a gyermek fejlesztését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, segíti az óvodapedagógus munkáját, folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel. Logopédus: a részképességek körében is kiemelt jelentőségűek a beszédészlelés és beszédmegértést, a hangzó-differenciálás, a fonológiai tudatosság, figyelmi és emlékezeti teljesítmények, az észlelési szerveződés, a soralkotás és más megismerő funkciók. E funkciók hiányos vagy zavart működése indokolja személyének, jelenlétének fontosságát, hiszen e részképességek működési következményeként értelmezik a diszlexiát. Család és óvoda a szülőknek mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében lehetőséget kell adni, hogy gyermekükkel a beszoktatás előtt ellátogathassanak óvodánkba a beszoktatás a szülővel közösen és fokozatosan valósítható meg. Időtartalmát az óvónő és a speciális szakember határozza meg a szülővel egyetértésben. Fontos, hogy a mindennapi, gyermeket érintő eredményekről, problémákról állandó, folyamatos tájékoztatás történjen mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Kirándulások, kulturális és sportesemények az integráció elfogadásának egyik eszközei lehetnek. Lehetőséget teremt pl. a családok problémáinak, értékrendszerének, nevelési elveinek kölcsönös megismerésére. Olyan meghatározó élményt kell nyújtani, amely felerősíti az emberi kapcsolatok ápolásának igényét, a másság természetes elfogadását. Egyéb kapcsolatok Orvosok: neurológus szakorvos Fenntartó: A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása, fejlesztése, az óvoda és a fenntartó szoros együttműködésére épül. Utazótanári Szakszolgálat: abban az esetben, ha kevés számú integrált gyermekkel foglalkozunk, illetve nincs állandó speciális szakember státuszra lehetőség Móra Ferenc ÁMK Pedagógiai Szolgáltató Intézményegység - Nevelési Tanácsadó 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2. 15
Egyéni fejlesztési terv (minta) Fejlesztési ciklus: szeptembertől decemberig Kiinduló állapot és diagnosztikus mérése Gyógypedagógiai vizsgálat és csoportban történő megfigyelés alapján a következő területek kerülnek fejlesztésre: 1. Nagymozgások 2. Kommunikáció 3. Manipulatív tevékenységek 4. megismerőtevékenységek fejlesztése A nagymozgások fejlesztését az óvodai csoport is vállalja, a szülők úszásra vihetik heti rendszerességgel Mórahalomra. A beszédindítást, aktív szókincsbővítést logopédus segítheti, ill. az óvodai tevékenységek során az óvónő Fejlesztés eredménye A gyermek figyelme Játékos mozgásos Feladatokkal leköthető. 1. Önkifejezése: bővült az aktív szókincs, egyszerű mondatok megjelenése beszédében 2. Tárgyak szempont szerinti csoportosítása 3. Alapszínek azonosítása, segítséggel megnevezése 4. Nagyobb kedvvel történő manuális tevékenységek, egyszerűbb formák(kör, egyenes vonal)másolása. 5. Nagymozgások,egyensúly érzék fejlődése Konzultáció szülővel fejlesztő pedagógussal Szeptember Konzultáció a szülővel, óvónővel-éves fejlesztés irányának megbeszélése (eszközök) Október Konzultáció óvónőkkel-a gyermek fejlettségének, képességeinek megbeszélése November Konzultáció óvónőkkel-a gyermek fejlesztésének lehetőségei a csoportban, óvónők fejlesztési lehetőségei(mozgásterápia, stresszoldás,varázsjátékok, Sindelar) December Konzultáció óvónőkkel, Szülőkkel a gyermek fejlődéséről 16
Név: Születési idő: Csoport: Kontroll időpontja: Éves fejlesztési terv Fejlesztendő terület: Cél: Feladatok: Eszköz: Finommotorik a Kézhasználat ügyesítése Koordináció fejlesztése Kéz izmainak fejlesztése - varrás - csomókötés - masnikötés, cipőkötés - nyírás ollóval - tépés - origami - gyöngyfűzés, nyaklánc készítése - hármas fonás - mozaikkép ragasztása - asztali díszek szárazvi-rágból - üvegfestés Grafomotorika A ceruza eszközszintű hasz-nálata. - formamásolás - rajzolás minta után - spontán rajz, színezés Vizuomotoros koordináció Szem-kéz koordináció fejlesztése. - labdagurítás egyenes, és görbe vonalon, - labda, kijelölt út 17
Vizuális percepció Szem-láb koordináció Fejlesztése. Ismerje fel az ugyanolyat, az azonos formákat, ha nagysá-guk vagy színük különböző. Ismerje fel a rész-egész viszonyokat. alak-zatokon - célba gurítás, dobás vízszintesen, függőlegesen - alakzatok átírása, kirakása - Melyik mihez tartozik? - összekötések, labirin-tus - pontok összekötése - labdavezetés labdával egyenes, görbe vonalon alakzaton - célba rúgás - belépés - átlépés - Keresd az ugyanolyat! - Dominó - Színezd azonos színűre az azonosalakúaka t - kosár, labda, babzsák, karika - előrajzolt alakzatok, feladatlap, kréta - feladatlap, ceruza - előrajzolt alakzatok - labda - labda, cél - kirakott tárgyak - kijelölt területek - tárgyak, képek, feladatlapok - dominó Ismerje fel és fogalmazza meg - kép részeinek megkeresése - képkiegészítése k kira-kással, rajzzal - összevágott kép kirakása - tárgyak, képek 18
Auditív percepció két hasonló között a különbségeket. Tudjon folytatni egyszerű sorozatot a szabály megbeszélése után. Vegyen észre hibás sorozatot és javítsa azt. - puzzle - Mi a különbség? - sorozatok folytatása tárgyakkal, képekkel - hibás sorozatok javítása - tárgyak, képek - tárgyak, képek - tárgyak, képek Rövidtávú emlékezetfejlesz -tés. Ismerje fel és mutassa meg, hogy melyik irányból hallja a hangot. Ismerje fel környezetünk hangjait. - memória játék - Mi változott meg? - Melyik tünt el? - honnan hallod? - hangtérkép - Menj a hang után! - Minek a hangját hallod? - Ki beszél? - memóriajáté k - tárgyak, képek - hangszerek, tárgyak - magnó Téri orientáció Rövid távú emlékezet fejlesztése. - hangszerek, tárgyak megszólaltatása a hallott sorrendben - szavak, mondatok is- - hangszerek, tárgyak 19
Hosszútávú emlékezetfejlesz -tés métlése - verstanulás hallás után Időbeli orientáció Beszéd Ismerje az irányokat saját testéhez, és egymáséhoz viszonyítva. Ismerje fel az idő körforgását. - alatt, fölött, mellett, előtt, mögött, között, jobbra, balra használata - mozgásutánzás - eldugott tárgyak kere-sése irányok megjelölé-sével - sor, oszlop fogalma - tájékozódás négyzethá-lón - formamásolás négyzet-hálón - csoszogó utasítások alapján rajz a négyzet-hálón - tárgyak - négyzethálós lapok - képek - képek, tárgyak Tudja eldönteni, hogy mi volt előbb. - évszakok, a hét napjai, napszakok megnevezé-se, sorrendjük - előtte, utána 20
A gyermek szókincsének bő-vítése. Bővített mondatok használa-ta. Grammatikailag helyes be-széd kialakítása. kifejezések használata - cselekvéssel sorrend érzékeltetése /pl. lufi fújás, olvad a gyertya/ - képek sorba rendezése időbeli történés szerint - mondat bővítések kérdések segítségével - analógiára épülő képolvasás kérdések segítségével - önálló szövegalkotás - spontán beszéd, törté-net elmondása képek és kérdések segítségével. - szerepjátékok - képek, képsorok - báb, jelmezek, képsorok 21
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja tervszerű egyéni fejlesztése Törvényi háttér Kt.121. (1)bekezdés 14. pontja szerint: - Hátrányos helyzetű: a jegyző védelembe vette, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosul, e csoporton belül - Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamon folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, VAGY tartós nevelésbe vették. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodáztatása Kt.65. (2) A kötelező felvételt biztosító óvoda ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét. Óvodánkban is egyre többször tapasztaljuk, hogy az integrált csoportokba járó gyerekek között óriási különbségek mutatkoznak. A családok egy része egyre nehezebb anyagi háttérrel rendelkezik, a hátrányos helyzet több oldalról is szorítja a gyermekek egy részét. Ezért felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe,a differenciált fejlesztés igénye, a családi szocialazáció mulasztásából eredő redukció, a családgondozás, a gyermekek képességbeli szintrehozása, személyiségfejlődésük, szocializációjuk megtámogatása, a hátrányok kompenzálása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségében nem értelmi fogyatékosság áll. Amikor a mérések eredményei az alacsonyabb képességi mutatókat tükrözik, akkor a háttérben a hátrányos szociokulturális vagy ingerszegény környezet tényezőiből adódó elmaradást kell látnunk. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran a tanulási zavar tüneteit mutatják, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. Ezeknek a gyerekeknek fejlesztési igénye következetes, célzott pedagógiai támogatással az átlagos fejlesztési igényekhez igazítható. A tanulási nehézségek előjelei, köztük a tanulási zavar tünetei az óvodáskorban mutatkozhatnak, és jó, ha már ekkor felfigyel rá a környezet, mert 3-6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges fontos képességcsoport, az un. Szenzomotoros képességek, és pszichikus funkciók érzékeny periódusa, ekkor fejlődnek a legnagyobb mértékben, ekkor fejleszthetőek a leghatékonyabban. A hátrányos helyzet pedagógiai szempontból: A hátrányos helyzet anyagi szempontból és érzelmi szempontból is adódhat. 22
A hátrányos helyzetű gyerekek elemi alapkészségeik fejlettsége már sz óvodában jelentősen elmarad a kedvező körülmények között nevelkedő társaikéhoz képest, motiváltságuk alacsonyabb társaikénál. Hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyerek, ha helyzete a szokásosnál nehezebb körülményeket mutat, ami kihathat személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Ezek a gyerekek gyakran fáradtan, kialvatlanul, éhesen, nem megfelelő tisztasági állapotban érkeznek óvodába, de csak úgy isszák magukba az információkat. Nagyon fontos a tevékenységekbe épített szociális mintaadás, a beszélgetések alkalmával gyarapodó szókincs. A környezet károsító hatása megnyilvánulhat: a testi fejlődésben az értelmi fejlődésben az érzelmi élet zavarában az erkölcsi élet zavaraiban A környezeti ártalom okai: ingerszegény környezet elhanyagoltság hibás nevelés gazdasági szegénység A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életében a legfőbb problémák, amelyek kihatnak későbbi tanulmányaikra: a család életének strukturálatlansága, időélmény, időfogalom nem vagy alig alakult ki, hiányos szókincs, gyenge beszédkészség irodalmi élmény hiánya /nincs otthon könyv, mesekönyv, képeskönyv manuális tevékenységek kialakulatlansága / nincs színes ceruza,a gyermek még sosem rajzolt, gyurmázott, nem vett a kezébe ollót stb./ kialakulatlan, helytelen testkultúra elhanyagoló szülői magatartás ingerszegény környezet / nincs tv pl, képek a falon stb./ Integráló, inkluzív pedagógiánkban hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységek köre, az egyéni fejlesztés. A differenciálás fő eszköze a képességek, részképességek hiányának ismeretéből kiindulva a játékos feladatok sora. A fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy a gyermek az éppen aktuális egyéni fejletségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezhesse az óvodában. 23
Az integráció akkor valósulhat meg, ha az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazított. A fejlesztés tervszerű, következetes megvalósításához a vezérfonalat az egyéni fejlesztési terv adja. Bemeneti mérések, helyzetelemzés Az integrációs tevékenységeink keretében végzett egyéni fejlesztő munka a tanév elején helyzetfelméréssel, ún. bemeneti mérésekkel kezdődik. Célunk, hogy információkhoz jussunk a csoportunkba járó gyerekek aktuális képesség és készségszintjéről, és az eredményeket figyelembevéve meg tudjuk tervezni éves munkánkat. A megfigyelések a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében kiterjedhetnek az: alapkészségek kommunikáció szocializáció társas kapcsolatok, együttműködés viselkedéskultúra emocionális tényezők énkép, önértékelés stb. vizsgálatára Az eredmények értékelésekor ne csak a fejlesztésre szoruló területeket emeljük ki, hanem a gyerekekben meglévő erősségeket is, melyekre fejlesztő munkánk során építhetünk. Mindenkiben van értékes, jó tulajdonság, melynek gondozásával hatékonyabbá tehetjük a személyiség más területeinek fejlesztését is. A gyerekek játéka, mozgása, beszédkészsége már közvetlenül jelezhetik számunkra a magatartási, tanulási ill. egyéb fejlődési zavarok veszélyét. Mint már említettük, fontos információkkal szolgálhatnak a társas kapcsolataik alakulása, emocionális megnyilvánulásaik, melyek fő megnyilvánulásait szintén a játék során figyelhetjük meg. A gyerekekről teljesebb, hitelesebb képet kaphatunk, ha felkeressük otthonában, beszélgetünk a szülőkkel, megismerkedünk a családi háttérrel. Igyekszünk a szülőket partnerként megnyerni a fejlesztéshez, célunk, hogy velük együttműködve az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttnevelése, fejlesztése az esélyegyenlőség megteremtése. A szülők lehetnek együttműködők és előfordul, hogy elutasítók. A mi feladatunk, hogy a szülők együttműködési fokának és a saját kompetenciánk határait figyelembe véve 24
elfogadjuk a gyermeket olyannak, amilyen és fejlődésében, felzárkóztatásában minden segítséget megadjunk számukra. Mindennek feltétele, hogy a szülő valóságot, tükröző információt kapjon gyermeke aktuális fejlettségi szintjéről, a fejlesztés fontosságáról. Részképességzavarral küzdő gyermek szinte minden csoportban található. A befogadás, a pedagógustól elvárható magatartásformák és a csoport többi tagjának elfogadó magatartása kézenfekvő. Óvodában nagy előny. Hogy a célpopuláció, az óvodásgyermek képlékenyebb, fejlődési üteméből adódóan több lehetőség nyílik a beavatkozásra. Ha olyan gyermekkel találkozunk, akinél vizsgálataink, megfigyeléseink alapján részképesség-hiányokat fedezünk fel, bármilyen enyhék a tünetek, foglalkoznunk kell vele. Óvodánk pedagógusai a célzottan elvégzendő továbbképzésekkel helyben, kellő szaktudással tudják elvégezni a gyermekek felmérését, fejlesztését. /Sindelar, Delacato, Stresszoldó/ Minden óvónő saját csoportjában végzi megfigyeléseit, rendszeresen vezeti a Fejlődési naplóban. Az alap fejlesztő-kompenzáló tevékenység az óvodai csoportokban, egyénileg, ill. mikrocsoportosan történik, ez alkalmat ad szociális érettségük megfigyelésére is. Minden óvónő a megfelelő szintű szocializációval elősegíti a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, fejlesztési tervet készít az indulási hátrányok leküzdésére. Fontos felismernünk a tanulási zavar veszélyeztetettség óvodáskorban megfigyelhető jelzőtüneteit. A tünet felismerését követi annak eldöntése, hogy kompetensek vagyunk-e a probléma megoldásában. Ha igen, a fejlesztéseket a kompetens óvónők irányításával az egyéni bánásmód elvét szem előtt tartva tervezzük meg egyénre szabott tervek alapján. / Az óvodapedagógus kompetens a bizonytalannak ítélt készségek, ill. feladatsor bizonytalan megoldásainak tökéletesítésében és az egyes részképességek, ill. az egyes gyenge megoldások fejlesztésében./ Pontosan dokumentálni kell, hogy a megfigyelt gyermeknél melyek az életkori szintjéhez elmaradt készségek, képességek, és meg kell határozni a fejlesztési célt, azt, hogy hova szeretnénk eljuttatni a gyermeket, milyen módon, játéktevékenységen keresztül. Felzárkóztató, fejlesztő munkánk során a játék kap központi szerepet, hiszen ez a gyermek alapvető szükséglete, összefonódik a tanulás és a játék. Ebben a korban rohamosan fejlődnek a szenzomotoros képességek, de igen egyenlőtlen is lehet színvonaluk. A lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek, különösen, ha a gyermeknek megfelelő ösztönző környezetet biztosítunk. 25
Ha a részképesség gyengeség összetett, tehát egy területhez tartozó több részfeladat megoldása sikertelen, vagy több területen tapasztalható lemaradás, esetleg egyéb (értelmi, beszéd, magatartás) fogyatékosság vagy zavar merül fel, javasolt szakemberhez fordulni a gyermek komplex vizsgálatát, az oki háttér feltérképezését kérve. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság és a Kistérségi Szakszolgálat segíti munkánkat. A gyermek fejlesztési tervét ebben az esetben a szak pedagógus készíti el, mi pedig az ő instrukcióinak megfelelően egészítjük ki a fejlesztés folyamatát, általunk kezdeményezett játékos fejlesztésekkel. Az egyéni fejlesztés terve A tapasztalatszerzést, a megfigyelések, esetleges mérések elemzését követően kerül sor az óvodai fejlesztő folyamat egy speciális tervezési dokumentumának, az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítésére. A terv az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segíti az egyénre szabott fejlesztést. Ötvözi a fejlesztési folyamatban résztvevő valamennyi szereplő munkáját, a pedagógusok és más szakemberek együttműködését. A terv tartalmára, formájára, terjedelmére nincsenek kötelező előírások. A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek: a gyermek adatai bemeneti mérési és megfigyelési tapasztalatok fejlesztési célok fejlesztési területek területenként a konkrét fejlesztési feladatok meghatározása feladatonként: - módszerek, eszközök - a megvalósulás keretei - bevont szakemberek - határidők - elvárható eredmények A fejlesztés tervét ismertetni kell a szülővel, akik nyilatkoznak annak elfogadásáról. Az integrációs pedagógiai programunkban a fejlesztési folyamatot, annak eredményeit három havonta értékeljük, így ehhez igazítva célszerű három hónapra készíteni a fejlesztési tervet is. A terveket menet közben módosíthatjuk, hiszen egy-egy bekövetkező változás ezt indokolttá teheti. 26