NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1
Tartalomjegyzék 1. Város szerepe a településhálózatban... 4 1.1. Csorna szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján... 4 1.2. Csorna vonzáskörzetének bemutatása... 6 1.3. Csorna szerepe a térségi munkamegosztásban... 14 2. Városi szintő helyzetelemzés... 18 2.1. Földrajzi környezet... 18 2.2. Gazdaság... 18 2.3. Társadalom... 23 2.4. Települési környezet... 30 2.5. Közszolgáltatások... 35 2.6. Korábbi idıszak jelentısebb fejlesztései... 38 2.7. Összegzés... 47 2.7.1. SWOT elemzés... 49 3. Városrészek elemzése... 52 3.1. Kiscsornai Kertváros... 57 3.1.1. Funkcióellátottság... 59 3.2. Vilmos-park... 60 3.2.1. Funkcióellátottság... 62 3.3. Felsıszeri Kertváros... 63 3.3.1. Funkcióellátottság... 65 3.4. Alsószeri Kertváros... 66 3.4.1. Funkcióellátottság... 67 3.5. Belváros... 68 3.5.1. Funkcióellátottság... 70 3.6. Északi városrész... 73 3.6.1. Funkcióellátottság... 75 3.7. Keleti ipari terület... 76 3.7.1. Funkcióellátottság... 78 3.8. Déli iparterület... 80 3.8.1. Funkcióellátottság... 81 4. Szegregált területek helyzetelemzése... 84 4.1. Helyzetelemzés... 85 4.2. A lakosság szociális ellátása... 87 5. Stratégia... 93 5.1. Jövıkép... 93 5.1.1. A helyzetértékelés legfontosabb megállapításai... 93 5.1.2. Hosszú távú jövıkép megfogalmazása... 96 5.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre... 97 5.2.1. Városi szintő probléma- és célelemzés... 97 5.2.2. Városrész célkitőzések meghatározása... 100 2
5.3. Beavatkozások akcióterületek kijelölése... 105 5.3.1. Városközpont akcióterület... 106 5.3.2. Kórház program akcióterület... 111 5.3.3. Vilmos-park akcióterület... 113 5.3.4. Innovációs park akcióterület... 115 5.3.5. Termálfürdı akcióterület... 117 5.3.6. A tervezett akcióterületi fejlesztések összegzése... 119 5.4. Fenntarthatósági szempontok... 121 5.4.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai). 121 5.4.2. Anti-szegregációs program... 128 5.5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 149 5.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval... 149 5.5.2. Az Önkormányzat ágazati, vagy tematikus stratégiáival való összhang... 150 5.5.3. Az önkormányzat gazdasági programjába foglalt célkitőzésekkel való összhang... 153 5.5.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang... 154 5.5.5. Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang 155 5.6. A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai... 157 6. Megvalósítás eszközei... 163 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek... 163 6.1.1. A célrendszer egészének megvalósulását segítı pénzügyi és intézményi háttér megteremtése... 163 6.1.2. Az egyes célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek. 164 6.2. Megvalósítás szervezeti rendszere... 167 6.2.1. Stratégiai menedzsment... 169 6.2.2. Operatív menedzsment... 170 6.2.3. Városfejlesztési társaság létrehozása... 171 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai... 173 6.4. Ingatlangazdálkodási koncepció... 175 7. Partnerség... 176 8. Eredmények nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása... 178 3
1. Város szerepe a településhálózatban 1.1. Csorna szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsőrősége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések elıfordulása alapján, amelyek közül Csorna rurális kistérségben (népsőrőség <120 fı/km 2 ) található. Az OTK meghatározása szerint jellemzıen vidékies kistérség, ahol a vidékfejlesztés a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. Itt a foglalkoztatottságban a primer szektor súlya többnyire átlagon felüli. A mezı- és erdıgazdaság a legjelentısebb területhasználó. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetıség, közszolgáltatás-szervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes táji karakter falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetık. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külsı kapcsolatainak, elérhetıségének fejlesztése hangsúlyos. 1. térkép: Csorna rurális térségbe történt besorolása (Forrás: OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Csorna vidékies, természeti, kulturális és táji értékekben gazdag területen fekvı település. Az OTK alábbi ábrája szerint Csorna és térsége mezıgazdasági termıterületben gazdag kistájon, síkvidéken fekszik. A kistérség északon a Fertı-Hanság Nemzeti Park által védett természeti területekkel érintett. 4
2. térkép: Csorna fekvése a természeti és táji értékben gazdag területi besorolás alapján (Forrás: OTK) Csorna térségében a következı célokat tőzi ki az OTK: - Helyi természeti és kulturális erıforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést a környezetkímélı ipari beruházások ösztönzése; A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; A közeli vagy távolabbi urbanizált területekrıl érkezı vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakításának, a helyi lakosság és az üdülınépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; Megteremteni az üdülıhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; A helyi termelési, tájhasznosítási, kézmőves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erısítése; Ösztönözni kell az erdık közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelı kialakítását; Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülı programkínálat kidolgozását; A társadalmi részvételen és széleskörő partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; Támogatni az építészeti örökség, a népmővészet, és a kézmőves hagyományok és emlékek megırzését; Elısegíteni, hogy a magántıke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvı szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megırzésében, fenntartásában és hasznosításában. 5
- Helyi humán erıforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: Erısíteni a lakosság aktív részvételén és együttmőködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; Támogatni a lakosság különbözı csoportjai közötti partneri együttmőködések kialakítását; Fejleszteni a helyi fiatalok és felnıttek élményszerő, informális tanulását segítı oktatási-nevelési tevékenységeket. - Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttmőködései és a faluhálózatok kialakítása; A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mezı- és erdıgazdasági tevékenységek összehangolásával, ıshonos fajok telepítésének ösztönzésével; A térségek erdıterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdıtömbjeinek összekapcsolására is; A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kell kidolgozni; A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján kell megvizsgálni; A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; A táji értékek tőz- és katasztrófavédelmének biztosítása. A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. Ennek értelmében természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása és bemutatása célja a lakosság, vállalkozások bevonásával. Mindezek mellett a város magas színvonalon kíván eleget tenni térségközponti szerepének új munkahelyek teremtésének ösztönzésével és a közszolgáltatások (ezen belül is az egészségügyi, szociális és oktatási) magas színvonalú mőködtetésével. 1.2. Csorna vonzáskörzetének bemutatása A város önkormányzati feladatait többségében városi és kistérségi, illetve a középfokú oktatás és egészségügy tekintetében megyei szinten is ellátja: - egészségügyi feladatok (városi, kistérségi és megyei hatókör); - középfokú oktatással kapcsolatos feladatok (városi, kistérségi és megyei hatókör); - kulturális és sportcélú szolgáltatások (városi és kistérségi hatókör) - közigazgatási feladatok (városi és kistérségi hatókör). Egészségügyi feladatok ellátása Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény határozza meg, mely szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védınıi ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Csornához 4 felnıtt háziorvosi, 2 házi gyermekorvosi, 4 fogorvosi, valamint 6 védınıi körzet tartozik. Csorna Város Önkormányzata 14/2002. (VII. 5.) számú rendeletében szabályozta Csorna város területén a háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási szolgálatok körzeteinek kialakítását. 2007. március 1-tıl megszőnt a Bısárkánnyal kötött társulási 6
megállapodás Földsziget településrész háziorvosi ellátására vonatkozóan. Csorna Város Önkormányzata közvetlenül az orvossal kötött megbízási szerzıdést. A háziorvosok, a gyermekorvosok és a fogorvosok vállalkozóként látják el feladatukat. Az önálló egészségügyi vállalkozásokra a feladatellátásra kötelezett önkormányzat csak közvetett hatással tud lenni. Csorna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2004. (II. 26.) számú határozatában döntött arról, hogy csatlakozik a Csorna Vidéki Háziorvosi Ügyeleti Társuláshoz, melyhez 40 település csatlakozott. A feladat ellátásban 26 orvos és 3 ápoló mőködik közre. Az önkormányzat a társulás mőködéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az ügyeleti ellátás finanszírozására kapott összeggel és Csorna lakosságarányos részével járul hozzá. Csornán 1914 óta mőködik kórház, melynek ellátási területe a környezı településekre is kiterjed. 2000 és 2008 között 13-al csökkent a mőködı kórházi ágyak száma, s így 2008. év végén 208 ágy szolgálta a betegeket. Ezer lakosra 19 ágy jutott, mindössze eggyel kevesebb, mint nyolc évvel korábban. Az önkormányzat jelenleg önként vállalt feladatként mőködteti a Margit Kórház és Rendelıintézetet (Soproni út 64.; http://www.margitkorhaz.hu), amely az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátást biztosit a város, a kistérség és a megye lakosai számára. A kórház ellátási területe összesen 158.898 lakosra terjed ki. Alap- és Középfokú oktatással kapcsolatos feladatok ellátása Az alapfokú oktatást, nevelést az óvodák és az általános iskolák biztosítják, melyek mőködésére a koncentrálódás jellemzı, alapvetıen gazdaságossági okokból. 2008-ban öt feladatellátási helyen, 410 férıhelyen, 17 csoportban fogadták az óvodáskorú gyermekeket a városban. 2008-ban négy általános iskolai feladatellátási hely mőködött Csornán, ahol 1 119 nappali tagozatos tanulót oktattak. Az általános iskolákra is jellemzı, hogy más településrıl is fogadják a gyerekeket, tavaly minden negyedik tanuló bejáró volt. Csorna városa Dörrel és Pásztorival külön megállapodást kötött az állami normatíva fejében történı feladatellátásról, a többi kistelepülésrıl ennek hiányában is fogadják a gyerekeket. Az osztályok száma 2001 és 2008 között 77-rıl 54-re csökkent, így egy osztályban átlagosan 21 diák tanult, a 2001. évi 15-tel szemben. Ezer lakosra átlagosan 205 általános iskolai tanuló jutott a városban, 31-gyel több, mint a megyei átlag. Az alapfokú oktatásban kiemelt térségi hatású Kerényi György Mővészeti Iskola, amely jelenleg 220-240 diák számára biztosítja a délutáni (12-19h közötti) mővészeti célú oktatást. Az iskola tevékenysége a zene, a színjátszás és a képzımővészet területeire terjed ki, amelyet 11 fıállású és 3 óraadó oktatóval lát el. A mővészeti iskolának országos hírő, 45 fıs fúvószenekara van. A középfokú oktatás feladatellátását a hatályos jogszabályok szerint a megyei önkormányzat kötelezı feladata, azonban Csorna Város Önkormányzata ezt a feladatot a kötelezı feladatellátáson kívül a kistérség érdekében önként vállalta. A kistérségben a középfokú oktatás Csorna város alábbi három intézményében mőködik: - Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (9300 Csorna, Kórház u. 28.), OM azonosító: 030730; - Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (9300 Csorna, Sopron út 97.), OM azonosító: 200952; - Kossuth Lajos Szakiskola (9300 Csorna, Kossuth u. 30.), OM azonosító: 030763. Jelenleg összesen 1.172 tanuló jár a kistérségi középiskolákban, a férıhelyek kihasználtsága magas, eléri a 96,1%-ot. A tanulók 27%-a helyben lakó, 11%-a kollégista, a 62%-a bejáró, vagyis a középiskolások több mint fele, 735 tanuló jár be a környezı településekrıl. Kulturális és sportcélú szolgáltatások biztosítása Csorna kulturális életének kiemelt színtere a Városi Mővelıdési Központ, amely munkáját az ágazati törvény és a 13/1999. (IV.1.) ÖKR számú rendeletünk alapján végzi. Viszonosság 7
alapján ápolja a kapcsolatokat a város és kistérség többi oktatási és közmővelıdési intézményével. Az intézmény felújítása az önkormányzati ciklus során elvégzendı feladatok közt elsıdlegességet élvez. Ezt a feladatot európai uniós pályázati források igénybevételével tudja az önkormányzat felvállalni. Jelenleg zajlik a mővelıdési központ részleges felújításának elıkészítése a Norvég Alap pályázatán elnyert forrásból. A projekt keretében megújul az épület homlokzata, 34 férıhelyes internetkávézó (45 m 2 ) és tetıterasz (96 m 2 ) épül, valamint a leromlott állapotú mellékhelyiségek is felújításra kerülnek. A közmővelıdési intézmény a mindennapi munkájában növekvı hangsúlyt helyez a PR tevékenységére és a sokszínő kulturális élet szervezésére, mint például az irodalmi és egyéb felolvasó estek megrendezésétıl a Rábaközi fesztiválon át, a tavaszi- és ıszi vásárokig. A rendezvények vonzáskörzete kiterjed a teljes Csornai kistérségre. Az érdeklıdık a legfrissebb rendezvényekrıl és éves programkínálatról a város honlapján (http://www.csorna.hu) tájékozódhatnak. A programkínálat fontos elemei a színházi elıadások, a filmklubok, a komoly és könnyőzenei koncertek, néptánc oktatás és táncelıadások, a festészeti és képzımővészeti kiállítások, valamint a könyvbemutatók és felolvasó estek. A Martincsevics Károly Városi Könyvtár a rábaközi régió közgyőjteményi és közösségi kulturális intézménye, amely a Városi Mővelıdési Központ részeként, nem önálló egységként mőködik. A könyvtár hagyományos ismeretterjesztési feladatkörén túl példaszerően végzi a közmővelıdés szakmai támogatását. Az intézmény internet használatot biztosított a város és vonzáskörzete számára. A saját költségvetési eszközökbıl és pályázati forrásokból meg kell teremteni a könyvállomány további bıvítésének a forrásait. A könyvtár épületének karbantartásához elsısorban az intézmény által elkészített pályázatokból, beszedett bevételekbıl kell forrást teremteni. A könyvtár ma jelentıs kihasználatlan, magas költséggel fenntartható, ám alacsony hatékonysággal mőködı költséges termeiket tartalmaz. Nem biztosított az akadálymentesítés, problémát okoz a jelenlegi funkció szerinti használat a közeli lakások és a rossz hangszigeteléső nyílászárók miatt, stb. További sajátos helyzet, hogy a két helyen mőködı, de egy irányítás alatt álló épület felesleges kapacitásokat von el a város és a térség életébıl. A Csornai Sportegyesülettel megkötött megállapodás alapján önkéntes feladatvállalásként biztosítja a városi önkormányzat a mőködéshez szükséges támogatást. Az egyesület kiemelkedıen legnagyobb támogatója az önkormányzat. A város és a kistérség diák- és tömegsportját azzal tudja az önkormányzat leghatékonyabban támogatni, ha az egyesületi és intézményi létesítmények folyamatos használhatóságát, jó állagát biztosítja. Ennek érdekében figyelemmel kíséri és lehetıségei szerint az önkormányzat támogatja a városban mőködı egyéb sportegyesületeket is. A tömeg- és szabadidısport-tevékenység megfelelı infrastruktúráját pályázati lehetıségek függvényében fejleszti és biztosítja a 14 éven felüli korosztály részére a szabadidı tartalmas eltöltéséhez szükséges helyet és programokat, továbbá szorgalmazza a közmővelıdés és az iskolák közti kapcsolatok elmélyítését. A Vilmos-park városrésszel az önkormányzat, mint új közösségi szabadidıs- és sport funkciók letelepítésére alkalmas fejlesztési területtel számol. Közigazgatási feladatok ellátása A kistérségben csak Csornán mőködik önkéntes feladatvállalásként Okmányiroda, melyhez a statisztikai térség mind a 34 települése hozzátartozik, ezen kívül még a téti és a gyıri statisztikai kistérségbıl is, összesen 6 település tartozik az ellátási körzetbe, ami 38.446 fı kiszolgálását jelenti. Az önkormányzat kötelezı feladatai a közszolgáltatások körében 1 : - a településfejlesztés, a településrendezés, 1 Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2007 (IV. 25.) önkormányzati rendelete 11 (1) alapján 8
- az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, - a köztemetı fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; - gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, a közbiztonság helyi feladatairól; - közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; - az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, - valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; - a közösségi tér biztosítása; - közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a gyermekjóléti és családvédelmi feladatokról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; - a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról; - a közmővelıdési tevékenységek és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló hely biztosításáról; - köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését; - a tőzoltásról és a mőszaki mentésrıl; - a település könyvtári ellátásáról; - a polgármesteri hivatal mőködtetésérıl. Az önkormányzat önként vállalt feladatai és a feladatellátás módja 2 : - alapfokú mővészeti oktatás a Kerényi György Mővészeti Iskolának, mint a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási- és Általános Iskola, Óvoda intézményegységeként való fenntartásával; - a középiskolai, szakiskolai ellátás a Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola, mint a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási- és Általános Iskola, Óvoda intézményegységeként, továbbá a Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Kossuth Lajos Szakiskola fenntartásával; - az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás a Margit Kórház és Rendelıintézet fenntartásával; - a közmővelıdési és sport feladatok a Városi Mővelıdési Központ fenntartásával, illetve sportszervezetek, az ifjúsági és szabadidısport támogatásával; 2 Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2007 (IV. 25.) önkormányzati rendelete 11 (7) alapján 9
- a városüzemeltetési feladatokat részben az önkormányzat által alapított gazdasági társasággal, illetve különbözı vállalkozások révén látja el; - a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások, felújítások. Csorna városa egyben a Csornai kistérség központja, amelynek vezetésével 34 település önkormányzata 2004-ben létrehozta a Csornai Többcélú Kistérségi Társulást. A társulás tagtelepülései: Acsalag, Barbacs, Bágyogszovát, Bezi, Bogyoszló, Bısárkány, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Farád, Fehértó, Gyırsövényház, Jobaháza, Kóny, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Rábcakapi, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág és Zsebeháza. A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás képviseletét a Társulás elnöke, dr. Turi György Csorna polgármestere látja el, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes. A társulás elnökhelyettesei Aller Imre Kóny polgármestere és Szalay Imre Bısárkány polgármestere. A Társulásban résztvevı önkormányzatok képviselı-testületei a közös céloknak megfelelı hatékony és eredményes tevékenység érdekében a települési önkormányzatok alábbi feladatait hangolják össze: - oktatás és nevelés; - szociális ellátás; - egészségügyi ellátás; - család-, gyermek- és ifjúságvédelem; - közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység; - helyi közlekedés, - helyi közútfenntartás; - ingatlan- és vagyongazdálkodás; - ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; - bel- és csapadékvíz-elvezetés; - kommunális szolgáltatások és energiaellátás; - környezet- és természetvédelem; - hulladékkezelés; - szennyvíztisztítás és -elvezetés; - területrendezés; - esélyegyenlıségi program megvalósítása; - foglalkoztatás; - gazdaság- és turizmusfejlesztés; - állat- és növényegészségügy; - belsı ellenırzés; - területfejlesztés. A társulás munkaszervezetének feladata társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok és közszolgáltatások közös ellátása, hatékonyságának és szakmai színvonalának növelése. A munkaszervezethez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központ, mely az alábbi szervezeti egységekre tagozódik: - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, - Támogató Szolgálat, - Fogyatékosok Napközi Otthona, - Idısek Átmeneti Gondozóháza Magyarkeresztúr, - Idısek Átmeneti Gondozóháza Bágyogszovát. 10
1. ábra: Csornai kistérség települései Csorna a Csornai kistérség központi, egyetlen városi rangú települése. A 3 mikrorégióból (Rábaköz, Hanságmente, Tóköz) álló kistérség aprófalvas szerkezető: 13 faluban a lakosságszám nem éri el az 500 fıt, míg további 13 településen 500-1.000 fı közt van a népesség száma. Csornán kívül mindössze három település lakosságszáma haladja meg a 2.000 fıt (Bısárkány 2.202, Kóny 2.676, Szany 2.414), közülük Bısárkány és Szany rendelkezik nagyközségi címmel. A kistérségben Csornán él a lakosság közel 30%-a, összesen 10.704 fı. Oktatási funkciók Az önkormányzati feladatellátás során már részletesen bemutatásra került. Csorna évszázadok óta a környék oktatási központja. Ebben a domináns szerepet a XIII. században alapított premontrei prépostság játszott, mivel iskolát mőködtetett, ahol saját szerzetesei tanítottak. A város alap- és középfokú oktatási intézményeinek vonzáskörzete kiterjed az egész kistérségre. Egészségügyi funkciók Az önkormányzati feladatellátás során már részletesen bemutatásra került. Az egészségügyi funkciók vonzáskörzete városi, kistérségi, sıt megyei hatókörő. A Margit Kórház és Rendelıintézet ellátási területén összesen 154.898 lakos él. Kulturális és sport funkciók Csorna földrajzi, gazdasági, oktatási szerepébıl adódóan a térségen belül kulturális központ volt. A mobilizáció következtében ez a szerepe vesztett jelentıségébıl. A városban mőködik könyvtár, Mővelıdési Központ és a Premontrei Rendi Apátság gyönyörő épületében múzeum, aminek állandó kiállításai részben egyháztörténeti, részben helytörténeti/népi iparmővészeti, bemutatva mind az egyházi, mind a civil hagyományokat. A kultúra ezen hármas pillérére építve lehet továbbépíteni a hansági-rábaközi hagyományokhoz kapcsolódó rendezvényeket. Fontos a még mőködı hagyományırzı csoportok, mőhelyek tevékenységének támogatása: a Pántlika Néptánc együttes, a fazekas- és kékfestı kézmővesség. Ugyanakkor mindezeket a 11
kultúra elemeket egységbe foglalja a város kivételes, különleges specifikuma az un. Rábaközi perec, mint motívum, ami az egész kulturális kört egyedivé formálja. Sport szempontjából kistérségi vonzáskörzettel bír a Csornai Sportegyesület. Az egyesület öt szakosztállyal mőködik, melyekben 250-300 fı sportol aktívan. Az egyesületi sportrendezvényeket 300-400 nézı látogatja rendszeresen. A CSSE tömegsport rendezvényeknek is helyt ad, egyúttal ellátja a városi és kistérségi sportfeladatokat. A labdarúgó szakosztály hét csapattal mőködik. A felnıtt csapat az NB III. Bakony csoportjában szerepel. Emellett U19, U19, U13, U11, U9 és U7 csapat szerepel a különbözı bajnokságokon és tornákon. Képzésüket nyolc edzı segíti. A kézilabda szakosztály négy korosztály mőködésének ad teret. A nıi felnıtt csapat az NB III-ban szerepel, ezen kívül az utánpótlás I. korosztály (11-14 éves korig), utánpótlás II. korosztály (9-10 éves korig) és az utánpótlás III. korosztály (6-8 éves korig) az edzések mellett különbözı tornákon vesz részt. A sportolók munkáját négy edzı segíti. Az egyesület három további szakosztályt mőködtet: cselgáncs, karate (komoly utánpótlás neveléssel) és sakk szakosztályokat. Közigazgatási funkciók A városban található Okmányiroda, a Rendırség, a Tőzoltóság és a Földhivatal a Csornai kistérség minden települése részére nyújtja szolgáltatásait. Kereskedelmi funkciók Csornán a kiskereskedelem és vendéglátóipari szolgáltatások a városközpontban, azon belül is a 85-ös nyomvonalát jelentı Petıfi úttól követlen koncentrálódnak. A városban néhány éve jelenlévı multinacionális vállalatok (Tesco, Plus, Spar, Lidl, Penny Market) gazdasági hatása többrétő. Egyrészt beszállítói lehetıséget jelentenek a helyi termelıknek és vásárlási vonzerıt a környékbeli településen élıknek, másrészt konkurenciát teremtenek a városközpontban boltot üzemeltetı helyi kiskereskedıknek. A hagyományosan jelenlévı kiskereskedelem talpon maradásának esélyét javíthatja a helyi ıstermelıkkel való közvetlen együttmőködés, a versenyképes árukínálat és árszínvonal kialakítása, illetve sajátos helyi termékeket forgalmazó boltok szervezése. A kereskedelem fontos színtere a régi hagyományként hetente megtartásra kerülı a városi piac, amely azonban az elmúlt évtizedekben jelentısen veszített vonzerejébıl. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a jelenlegi piacterület sem elhelyezkedését, sem nagyságát, sem infrastrukturális adottságait tekintve nem alkalmas az igényeknek megfelelı vásárok megtartására. Új piacterület kialakítása mellett szükség van az eredeti piaci termékstruktúra bıvítésére, átalakítására és egyedi vásárok szervezésére. A piac térségi hatású szerepe kiemelkedı a helyi élelmiszeripari termékek elosztásában, a mezıgazdasági termelés fenntarthatóságában, a Csorna és környezetében mőködı ıstermelık, családi- és mezıgazdasági mikrovállalkozások foglalkoztatási lehetıségeinek javításában. A piac legfontosabb adatai. - piac bruttó alapterülete: 830 m 2 (Jázmin u. - Árpád u.) + 4.570 m 2 (Széchenyi tér) + 1.440 m 2 (Árpád u.) = összesen 6.880 m 2 ; - piaci árusító helyek száma: 97 db; - piaci árusok átlagos száma: 75-88 fı; - piaci bevételek: 2008. évi 11.758.000 Ft; 2009. évi tervezet 12.000.000 Ft (tényleges 2009.09.30-ig 10.117.580 Ft). Idegenforgalmi funkciók A városban mőködı vendéglátó és szórakoztatóipari egységek csak részben elégítik ki a helyi igényeket, ezért a fiatalok szabadidejüket nagyrészt nem Csornán töltik, hanem a környezı nagyobb településeken (elsısorban Gyırben, Kapuváron, esetleg Sopronban). Megoldandó 12
feladatot jelent az ifjúságpolitika részeként a fiatalok számára vonzó helyszín és programok megteremtése, amely erısíti a közösséget, a lakóhelyhez kötıdést, de eszköze lehet a fiatalok oktatásának, nevelésének is. Jelenleg nem mőködik szálloda a városban és kevés a panzió és a fizetı-vendéglátó szálláshely is. A városba érkezı üzletemberek igénylik a minıségi szálláshelyet, a középkategóriájú szállodát és minıséget nyújtó éttermeket. A város legjelentısebb idegenforgalmi attrakciója a termálfürdı és kemping, melyek azonban felújításra, bıvítésre szorulnak. A fı probléma, hogy a területen csak szezonálisan nyitva tartó szabadtéri medencék üzemelnek és hiányoznak a minıségi szálláshelyek (pl. gyógyszálló), valamint a gyógyvízre épülı egészségügyi, rehabilitációs és egyéb szolgáltatások. A térségben Csornán kívől igen fejlett a kerékpáros infrastruktúra, amely a Fertıtótól a Fertı-Hansági Nemzeti Parkon át egészen Szigetközig elérhetı. Északon a környezı települések már kiépítették a kerékpárút-hálózatukat szinte Csorna határáig. A hazai kerékpáros-turizmus kiegészülve a közeli osztrák és szlovák turistákkal jelentıs szegmense a térség idegenforgalmának. Csornának alapvetı érdeke felfőzıdni erre a hálózatra és elısegíteni azoknak a turisztikai vonzerıknek (pl. termálfürdı, Premontrei vallási emlékek és egyéb látnivalók, kulturális rendezvények) fejlesztését, amelyek ténylegesen felkeltik a kerékpározó turisták érdeklıdését a város iránt. Az idegenforgalmi vonzerı mellett a hálózat fejlesztése elısegíti a környezı településekrıl való munkába járást is. Szintén fontos Csorna jó adottságú városközpontjában az eseményturizmus programjainak erısítése. A térség erıs hagyományokkal bíró fesztiválja a Rábaközi fesztivál, amit bıvíteni célszerő. A város mővészeti iskolája ehhez jó szakmai alapot teremt. A programokhoz rendelkezésre áll a 350 férıhelyes városi mővelıdési ház egy nagymérető fedett és a szomszédos parkban egy szabadtéri színpaddal. A jól megközelíthetı belvárosban több jegyszedésre alkalmas módon elhatárolható közösségi tér is megfelelı programhelyszínként. Csorna elsısorban kistérségi vonzáskörzettel bír, melyek közül az oktatási, egészségügyi, kulturális, sport, közigazgatási, kereskedelmi és részben idegenforgalmi funkciói jelentısek. 13
1.3. Csorna szerepe a térségi munkamegosztásban Gazdasági kapcsolatok jelentısége Annak ellenére, hogy a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlıdı megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a nagy innovációs központoktól. A rendszerváltást követıen a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentıs zöldmezıs beruházás idáig nem valósult meg. A kistérség napjainkban is alapvetıen rurális, mezıgazdasági jellegő. A Rábaköz térségében és azon belül Csorna környezetében hosszú ideje tradicionálisan jelentıs mezıgazdasági termelés folyik. A mezıgazdasági termelés szakszerősége jó minıségő termékek elıállítását teszi lehetıvé. Csorna mezıgazdasága alapvetıen a szántóföldi termelésre épül, melyen belül széles termékskála (búza, árpa, rozs, kukorica, takarmánynövények, napraforgó, cukorrépa, burgonya stb.) jellemzi. Ezek termesztését a térségben meglévı néhány szövetkezeten, gazdasági társaságon, családi gazdaságon kívül sok törpegazdaság is végzi, amelyek nem tudják pozitívan befolyásolni a minıségi termelés tendenciáját. A térség rendszerváltás elıtti nagymértékő állatállománya napjainkra jelentısen lecsökkent. A legfontosabb tenyésztett állatfajták a szarvasmarha, a sertés, a ló, a pulyka, a csirke, a lúd, a kacsa és a nyúl. Csorna mezıvárosi jellegbıl és a több évszázados agrárgazdálkodás során felhalmozódott hagyományaiból kiindulóan képes lehet a fenntartható ökológiai gazdálkodást révén, autonóm módon ellátni a térség településeinek lakosságát jó minıségő élelmiszerekkel. Ennek egyik elsı látható eredménye a városháza épületében, pályázati támogatással megnyíló termelıi bolt, amely a MAGOSZ által alapított egykori szociális bolthoz hasonlóan a helyi termelıknek biztosít lehetıséget áruik értékesítésére. Másik kitörési irányként az önkormányzat döntéshozóit foglalkoztatja egy családi termeltetési rendszer kialakításának lehetısége, amelynek keretében árutermelésre lehetne hasznosítani a lakóingatlanokhoz tartozó, kihasználatlanul, többségében parlagon heverı belsı udvarokat és hátsó kerteket. A program keretében a termelıi bolt szakembereinek tanácsadása és integrátori szerepvállalása mellett, a bolt által adott magok/palántál felhasználásával és az általuk elvárt technológia alapján történhet a boltban értékesítésre kerülı zöldségek és gyümölcsök termelése. A program kiváló lehetıség a szociális foglalkoztatás fellendítésére, a hátrányos helyzető csoportok (pl. szociálisan nehéz helyzető családok, munkaképességükben megváltozottak, munkanélküliek) megsegítésére. Az esélyegyenlıség javítható a háztartásbeli, például a gyermek(ek)kel otthon lévı nık és kismamák, illetve kisnyugdíjasok bevonásával. A program eredményeként javulhatnak a foglalkoztatási mutatók és a zöldség-gyümölcs ellátásban elırelépés történhet a helyi szinten fenntartható termelés és fogyasztás irányába. A jelentıs volumenő minıségi mezıgazdasági termelés ellenére a térségbe nem települt számottevı élelmiszeripar. Kivételt képez ez alól a Csornán mőködı gabona-élelmiszer üzem (Pannon-Gabona Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt.), a csornai tejporgyár (Sole-Mizo Zrt. Csornai Tejüzeme) és egy kisebb tejfeldolgozó üzem Rábcakapin. Egyéb iparágak még kevésbé települtek a kistérségbe, aminek egyik oka, hogy a kistérség térszerkezete nem kedvez logisztikai bázisok kialakításának. A térség cégei közül a Csornán mőködı TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt., a Szanyban mőködı bútorgyár, valamint néhány gépgyártási és fémmegmunkáló kisvállalkozás érdemel említést. A kistérség turisztikai attrakciói közül meghatározó a Fertı-Hanság Nemzeti Park és a Rába folyó. Csorna északi határán található a termálfürdı, melynek vize ízületi és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. A város nyugati részén a tervek szerint hozzávetılegesen 18 hektáron épül fel a Vilmos-park Egészségturisztikai Központ. A többmilliárdos beruházás a kistérség számára számtalan üzleti lehetıséget kínálhat, valamint új munkahelyeket 14
teremthet. Jelenleg a kistérség idegenforgalmi ágazatának komoly hiányossága, hogy nincs megfelelı mennyiségő és minıségő szálláslehetıség és idegenforgalomhoz kapcsolható egyéb infrastruktúra. Nincs kialakult menedzsment, az idegenforgalomban rejlı lehetıségeket kevesen ismerték fel, gyenge a térségi turisztikai célú marketing. Pedig a kistérség komoly turisztikai potenciállal rendelkezik: a térség természeti értékekben gazdag, elhelyezkedése révén adottak a falusi és ökoturizmus feltételei. Társadalomszervezı, közszolgáltató és adminisztratív funkciók jelentısége A Nyugat-Dunántúli régió operatív programja (2007-2013) a helyzetelemzı fejezetében Csornát a hiányos igazgatási és szolgáltató funkciójú kisvárosok közé sorolja többek között Téttel, Kıszeggel, Csepreggel, Hévízzel egy kategóriába. A város dinamizálható központok azon alcsoportjába tartozik, amelyek szomszédjai többnyire hasonló mérető mezıvárosok, így nem rendelkeznek jelentısebb vonzáskörzettel. Jellemzıjük, hogy nappali és éjszakai népességük többnyire egyensúlyban van, vonzáskörzetük elsısorban településhálózati okokból a gyakran fejlett intézményrendszer ellenére is fejletlen. A regionális gazdasági-társadalmi térpályák és csomópontok közül (Gyır-Sopron, Nagykanizsa- Zalaegerszeg, Gyır- Szombathely) kettı is érinti a várost, sıt a Gyır-Sopron, illetve a Gyır- Szombathely itt metszi egymást. A regionális operatív program (2007-2013) térkategóriái közül az alábbiak érintik Csornát: - Az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely mentén Gyır Sopron Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa ipari, logisztikai és innovációs szerepének megerısítése, mivel Csorna fekvése folytán az összekötı kapocs a régión belüli észak- déli és keletnyugati erıvonalak tekintetében. - Jelentıs speciális adottságokat nélkülözı lokális centrumok (városok, kistérségi központok) térségi szervezı és közszolgáltatási funkcióinak fejlesztése, a helyi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése, elérhetıségük javítása. A települési környezet fejlesztésével, település rehabilitációval vonzó városkép kialakítása. Speciális adottságú központok egyedi fejlesztése. Csorna funkcionálisan ebbe a kategóriába tartozik. A Csornai kistérséghez kapcsolódóan a Nyugat-dunántúli operatív program (2007-2013) az alábbi területi célokat határozza meg: - Gyır-Moson-Sopron és Vas megyei vidéki térségek és az egyes térségek kistelepüléseinek integrálása a régió gazdasági-társadalmi életébe (Kapuvár, Csorna, Pannonhalma, Celldömölk térségei); - Megerısíteni a kistérségi központok funkcióit, hogy képesek legyenek az új gazdasági kihívásokhoz alkalmazkodni a közszolgáltatások által is; - Erısíteni a belsı térségi elérhetıségi viszonyokat; - Ösztönözni a vállalkozások fejlesztését, a kapcsolódási pontok biztosítása a nagyvárosok gazdasági környezetéhez, - Ösztönözni a magasabb hozzáadott-értéket produkáló gazdaság megtelepedését. Közlekedésföldrajzi kapcsolatok jelentısége Csorna közlekedésföldrajzi szerepe a település méretéhez és lakosságszámához (10.704 fı) képest kiemelkedı, mivel vasúti és közúti csomópontban fekszik. Itt találkozik a keletnyugati irányban húzódó 85-ös és az észak-déli közlekedési kapcsolatot biztosító 86-os fıközlekedési út. Mindkét útszakaszon hatalmas, évrıl évre növekvı közúti személy- és teherforgalom bonyolódik. A fejlesztés várhatóan ugrásszerő fejlıdést eredményezhet, mert: - a 85-ös út szintén elıkészítés alatt lévı négynyomúsításával a régióközpont Gyır felé mintegy 15 perccel gyorsul és biztonságosabbá válik a közlekedési kapcsolat; 15
- javítja a Bécs-Pozsony felé való kapcsolódást, ezzel jelentısen felértékelve a város gazdasági célra hasznosítható területeit, melyek Gyır közelében, de annál olcsóbban és jobb helyen létesíthetıek; - növeli a Csornai Logisztikai és Ipari Park, illetve a keleti ipari területek befektetıi vonzerejét, lehetıség nyílik logisztikai és raktárközpontok, valamint egy intermodális csomópont kialakítására (pl. RoLa szolgáltatással). Az alsóbbrendő közúthálózat kiépítettsége jó, minısége viszont egyre romlik, és nagyon kevés az útfelújítás. A települések közúton szinte minden irányból megközelíthetık, zsáktelepüléssel a kistérség nem rendelkezik. Csorna emellett fontos vasúti csomópont, ahol ötfelé ágaznak el vasútvonalak: Gyır, Sopron, Szombathely, Pápa és Hegyeshalom irányába. A Csornán áthaladó vasúti fıvonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településrıl leágazó három mellékvágány mindössze 10 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot. Sajnos a vasúti közlekedésben leépítésre kerül a Csorna-Pápa közötti vonal, de csökkenı kihasználtság miatt veszélyeztetve van Csorna-Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is. Ezzel párhuzamosan viszont a GySEV és osztrák partnerei jelentıs fejlesztéseket hajtanak végre a Bécs- Szentgotthárd-Szombathely-Graz vasútvonalon, illetve a szlovén vasút irányában Gazdaságföldrajzi kapcsolatok jelentısége Regionális összehasonlításban a Csornai kistérséget átlag alatti fejlettségi mutatók jellemzik, azonban nem tartozik a régió kifejezetten elmaradott kistérségei közé. 2. ábra: Általános jóléti mutatók kistérségi csoportosítása 3 (forrás: MTA RKK NyUTI) A város elhelyezkedése gazdaságföldrajzi szempontból is kedvezı: Gyır mindössze 33 km, Sopron 57 km és Budapest is csak 160 km. Ennek ellenére a gazdaságfejlesztés érdekében az elmúlt két évtizedben nem sikerült igazán ezeket az adottságokat kihasználni. A külföldi tıkebefektetések megindultak, a térségben jelen van a német, osztrák és a spanyol tıke is, de 3 A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezıbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelzı mutatók fokozatos romlását fejezik ki. 16
a befektetések súlya még alacsony a tágabb környékhez viszonyítva. A kistérséget kedvezıtlen ágazati szerkezet, a tercier szektor helyett az ipar dominanciája jellemzi, ami azonban nem az erıs iparosodottságnak, hanem sokkal inkább a szolgáltatói szektor fejletlenségének a jele. Különösen gyenge az idegenforgalmi ágazat, kihasználatlan a turisztikai potenciál. Mindezek következtében a kistérség egy fıre jutó jövedelme nem éri el a régió átlagát. Az állami ipari park címmel 2004 óta rendelkezı Csornai Ipari és Logisztikai Park sem tudott jelentıs mérető és foglalkoztató nagyvállalatot letelepíteni. Területén jelenleg 9 db vállalkozás mőködik, akikhez legutóbb 2007-ben csatlakozott új betelepülıként az egyéb mőanyag termékek gyártásával foglakozó NAVAN Globál Kft. Csorna gazdasági fellendülésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a vonalas elsısorban közúti infrastruktúra nem képes hatékonyan elvezetni a tranzitforgalmat. Lassan két évtizede tart az M85 és M86 elkerülı utak elıkészítése. A legutolsó tervek szerint is csak legkorábban 2013- ra valósulhat meg. Addig a város továbbra is fuldoklik a kamionok és személyautók áradatában. A nagyobb ipari termelık, logisztikai és raktározási szolgáltatásokkal foglalkozó befektetık is elkerülik a várost addig, amíg nem tisztázott milyen nyomvonalakon és mikor épülnek meg a várost tehermentesítı elkerülı utak. Csorna a térségi munkamegosztásban elsısorban kistérségi hatókörrel bír, melyek közül, gazdasági és részben társadalomszervezı, közszolgáltató és adminisztratív funkciói jelentısek. Csorna közlekedésföldrajzi szerepe a település méretéhez és lakosságszámához (10.704 fı) képest kiemelkedı, mivel vasúti és közúti csomópontban fekszik. Az M85 és M86 jelő elkerülı utak fejlesztései országos jelentıséggel bírnak. 17
2. Városi szintő helyzetelemzés 2.1. Földrajzi környezet Csorna a Kisalföld közepén, a Rábaköz északi részének egyik kiemelkedésén, a Hanság- Fertıvidék mezıgazdasági kistájon helyezkedik el. Felszínét a Rába és a Répce folyók hordalékai töltötték fel. Hanságba nyúló külterületébıl közel 2 800 hektár a Fertı-Hanság Nemzeti Park része, melybıl 890 hektár kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. A geológiai adottságok fontos szerepet töltenek be a helyi gazdaság formálásában. A talaj felsı, hordalékok által humuszban gazdag rétege szántóföldi és kertészeti kultúrák termelésére kiválóan alkalmas. A termıterület mintegy felét szántóként, egyharmadát pedig közel felefele arányban gyepként, illetıleg erdıként hasznosítják. A szántóföldek átlagos minısége hektáronként meghaladja a 26 aranykoronát. A talaj kissé mélyebb rétegeiben magas vastartalmú, kiváló minıségő agyag található, melybıl tetıcserepet égetnek. A város hosszúdombi határában mintegy 350 ezer m 3 -re becsült tızegvagyon is található. A föld mélye termálvizet rejt, mely három kúton keresztül jut a felszínre. Az 1970-es évek végén gyógyvízzé nyilvánított hévízforrást fürdızésre és üvegházak főtésére egyaránt felhasználják. Csorna a Rábaköz közlekedési csomópontja. Távolsága Gyırtıl 33, Soprontól pedig 57 km. A Gyırt Sopronnal és a Mosonmagyaróvárt Szombathellyel összekötı kétszámjegyő fıútvonalak a város központjában keresztezik egymást. Az elmúlt évtizedben a regionális gazdasági tengelyek átrendezıdése nyomán felértékelıdött e fıközlekedési útvonalak szerepe az árufuvarozásban, így a városon áthaladó teherforgalom mára elviselhetetlenné vált. Emiatt mindkét közlekedési tengely bıvítése, és ezzel párhuzamosan a várost délrıl elkerülı út kiépítése vált szükségessé. A fejlesztési tervek a következı évtizedben valósulhatnak meg. Csornáról a fontosabb osztrák és szlovák határátkelıhelyek egy órán belül elérhetıek. A város a XIX. század végétıl kiemelt vasúti kapcsolatot tart fenn a fent említett települések irányába, és többek között a személyszállításban fontos szerepe betöltı intercity vonatok megállóhelye. A Gyır-Sopron-Ebenfurt Vasúttársaság mőködtetésében lévı kelet-nyugati pálya villamosított. Csornáról Pápa irányába is húzódik vasútvonal, ezen azonban 2007 óta szünetel a személyszállítás. A városközponton áthaladó közlekedési folyosók a településszerkezetre tömörítı hatást gyakoroltak. 2.2. Gazdaság Csorna gazdasági életére geológiai adottsága mellett közlekedés-földrajzi pozíciója gyakorol hatást. A termelés szerkezete erıteljesen diverzifikált, változatos profilú szervezetekkel találkozhatunk. A vállalkozások mőködése az átlagosnál erıteljesebben kitett a külsı hatásoknak a telephelyek jelentıs száma és a piaci folyamatokra érzékenyebb tevékenységek átlagosnál gyakoribb elıfordulása miatt. A jövedelemtermelésben és a munkahely-kínálatban a kis- és közepes mérető vállalkozások a meghatározóak. A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a város legnagyobb nyereségérdekeltségő szervezetei a döntıen mezıgazdasági gépgyártással és forgalmazással foglalkozó Hantech Zrt., a szegedi székhelyő és tejtermékek gyártásában érdekelt Sole-Mizo Zrt. telepe és a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó üzeme. A szervezeti jellemzık pontos bemutatását árnyalttá teszi, hogy a városban mőködı üzemek jelentıs részének központja másutt található. Csornai székhellyel 2008 végén 1 776 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük 1 698-at, azaz 96%-ukat jegyezték be vállalkozásként. Utóbbiak száma 2000 óta közel kétharmaddal emelkedett, a gyarapodás üteme magasabb volt a megyei átlagnál, bár nem érte el a kistérségi szintet. (Megjegyzendı, hogy a növekedés erıteljes dinamikája mögött a mezıgazdasági ıstermelık 2008-tól 18
bevezetett kötelezı adószám-kiváltása húzódott meg.) A vállalkozás-sőrőség területi összehasonlításban magas. A városban minden négyzetkilométerre 18,5 nyereségérdekeltségő szervezet jutott, több mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A vállalkozási aktivitás ugyancsak azt jelzi, hogy élénk a lakosság kezdeményezı-készsége. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (158,6) ugyan elmaradt a Csornai település-együttes átlagától, viszont meghaladta a Gyır-Moson-Sopron megyeit. A regisztrált vállalkozások száma az év végén db 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Csornán 2008 végén a nyereségérdekeltségő szervezetek 19%-át regisztrálták társas, fennmaradó részét pedig egyéni formában. Elıbbiek részesedése 2000 óta valamelyest mérséklıdött, mivel a magánkezdeményezések száma az ıstermelık gazdasági szervezetek közé történt besorolása következtében jóval dinamikusabban emelkedett, mint a cégeké. A vállalkozások gazdasági forma szerinti összetétele a fejlett piacgazdaságra jellemzı szerkezetet mutatja. A társaságok 43%-át kft-ként jegyezték be, további négytizedüket pedig bt-ként tartották nyilván. A nagyobb alapítói vagyonnal induló részvénytársasági formát három szervezet választotta, a nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı szövetkezeti formát pedig nyolc. Közülük csupán egy szakosodott alapvetıen mezıgazdasági tevékenység folytatására. A vállalkozások méretstruktúrája nem tért el lényegesen a megyeitıl. A piacot a mikro- és a kismérető vállalkozások jelenléte (98%-uk tartozott ide) határozta meg. A nyereségérdekeltségő szervezetek csupán 0,4%-a (6 vállalkozás) sorolódott a legalább félszáz munkavállalót foglalkoztatók csoportjába. A társas vállalkozások között valamelyest ritkábban fordultak elı mikro-vállalkozások, de még így is kilenctizedük nem rendelkezett alkalmazottal. Az egyéni vállalkozások négytizede mellékállásban, bı egyharmada hivatásszerően, egyötöde pedig nyugellátás mellett dolgozott. A vállalkozások tevékenység szerinti összetételében határozottabban jelenek meg a település gazdaságföldrajzi adottságai és lehetıségei, mint az urbánus jelleg. Szembetőnı a mezıgazdasági termelésre specializálódott szervezetek megyei átlagnál jóval magasabb aránya, a kiváló agroökológiai adottságokkal és az állattenyésztési hagyományokkal összefüggésben. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék és ipari növények, valamint az állattartáshoz kapcsolódóan jellemzı a tejelı szarvasmarha-tartás a takarmánynövények az uralkodóak. A szemes termények tárolásában, forgalmazásában fontos 19
szerepet tölt be a komáromi székhelyő Pannonmill Zrt. üzemegysége. A környéken termelt kertészeti kultúrákat (káposztafélék, uborka) pedig részben a Seeburger-Rábaköz Konzervipari Kft. dolgozza fel. A második legtöbb vállalkozás ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások végzésére szakosodott, ennek ellenére jelenlétük 2008. végén nem volt annyira markáns, mint a megyében. Az ipari és építıipari szervezetek viszont sőrőbben fordultak elı, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A feldolgozóipari tevékenységek palettája széles körő. Az élelmiszeriparban a már említett cégek mellett jelentıs foglalkoztató a gyıri székhelyő Ceres Sütıipari Zrt. üzeme. A textil- és ruházati iparban tevékenykedık jelentısége az elmúlt idıszakban csökkent. Közülük a legnagyobb foglalkoztató a Soproni Ruhagyár telephelye. A helyi székhelyő feldolgozóipari cégek közül a már említett mezıgazdasági gépgyáron kívül az egykoron itt mőködı MOFÉM üzem termelési hagyományit tovább vivı, fémfeldolgozási, alumínium-kohászati tevékenységre szakosodott vállalkozások (Csornai Alumíniumkohászati Kft., Farkas Szerelvénygyártó Kft., Németh Szerelvénygyártó Kft.) a legfontosabbak. A regisztrált vállalkozások fıbb gazdasági ágak szerint, 2008 Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások száma megoszlása, százalék Összesen, ezen belül: 1 698 100,0 X mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás Az arány eltérése a Gyır-Moson-Sopron megyei átlagához képest, százalékpont 574 33,8 9,8 ipar 104 6,1 0,6 építıipar 149 8,8 1,6 kereskedelem, javítás 236 13,9 1,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 51 3,0-0,8 szállítás, raktározás, posta, távközlés 51 3,0-0,1 pénzügyi közvetítés 47 2,8 0,0 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 339 20,0-10,9 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 87 5,1-0,3 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az áruforgalmazási, szervízelési tevékenységek folytatásának kedvez, hogy Csorna 15 kilométeres övezetében nem található város. A kereskedelemmel, javítással foglalkozók számára így a környezı, viszonylag gyenge ellátottságú települései széles piacot jelentenek. Jelen vannak a városban nemzetközi érdekeltségő kiskereskedelmi hálózatok bevásárlóközpontjai is. A pénzügyi tevékenységgel foglalkozók közül említést érdemel a 17 területi kirendeltséggel rendelkezı Rábaközi Takarékszövet, amely központját ide helyezte. A vállalkozások szervezeti struktúrájában ezzel együtt a többi gazdasági ág részesedése nem mutatott számottevı különbséget a megyei átlagtól. A legfontosabb tevékenységek a város keleti és déli részén összpontosulnak. A belváros tehermentesítése és a foglalkoztatás koncentrálása érdekében a település elöljárói igyekeznek 20