IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/410 200, Fax: 28/415 383 email: podma@kgi.gau.hu INTEGRATED (MULTI-LEVEL INUNDATION) WATER MANAGEMENT SYSTEM SOLVING FLOOD-PROTECTION, NATURE CONSERVATION AND RURAL EMPLOYMENT CHALLENGES LIFE PROJECT (03/H/000 291) IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE Témafelelős: Dr. Podmaniczky László Gödöllő 2004

Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság Integrated (multi-level inundation) water management system solving flood-protection, nature conservation and rural employment challenges LIFE-PROJECT (03/H/000 291) IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE Témavezető: Dr. Podmaniczky László Készítették: Bacher János Juhász Miklós Orosz Gábor Bajusz Ádám Liszkai Judit Polgári Balázs Balázs Katalin Neidert Dóra Szekeres László Szerkesztette: Balázs Katalin Podmaniczky László Gödöllő 2004 2

TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1 AZ ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FŐBB JELLEMZŐI... 4 1.2 A FENNTARTHATÓ BIRTOKOK TERVEZÉSI FOLYAMATA... 5 1.3 MÓDSZETANI KÉRDÉSEK... 6 1.4 A BORSODI MEZŐSÉG MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 6 2. ÁLLATTENYÉSZTŐ (JUHTARTÓ) GAZDASÁG... 9 2.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELEMZÉSE... 9 2.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK... 12 2.3 TERMELÉSI STRATÉGIA ÉS CÉL MEGHATÁROZÁSA... 13 2.4 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI... 13 2.5 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK... 15 3. ÁLLATTENYÉSZTŐ (SZARVASMARHA TARTÓ) GAZDASÁG... 16 3.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKROLAT ELEMZÉSE... 16 3.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK... 17 3.3 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI... 18 3.4 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK... 19 4. VEGYESGAZDASÁG I... 20 4.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT... 20 4.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK... 25 4.3 A TERMELÉSI STRATÉGIA, CÉL MEGHATÁROZÁSA... 26 4.4 PÉNZÜGYI VISZONYOK, ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK... 26 5. VEGYESGAZDASÁG II... 28 5.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELEMZÉSE... 28 5.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK... 29 5.3 TERMELÉSI STRATÉGIA ÉS CÉL MEGHATÁROZÁSA... 29 5.4 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI... 30 5.5 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK... 31 6. NÖVÉNYTERMESZTŐ GAZDASÁG... 32 6.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKROLAT ELEMZÉSE... 32 6.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK... 33 6.3 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI... 33 6.4 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK... 34 7. A GAZDASÁG TÍPUSOK SWOT ANALÍZISE... 36 8. MELLÉKLETEK... 38 8.1 AZ NAKP TÚZOKVÉDELMI PROGRAMJA... 38 3

1. BEVEZETÉS 1.1 AZ ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FŐBB JELLEMZŐI Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának összefoglaló jelentése, mely A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szektor átalakulási folyamata a közép- és kelet-európai országokban és az új független államokban címet viseli a szerkezeti átalakulás kapcsán nagy hangsúly helyez a földrendezésre, a gigantomán gazdaságok ökológiai adottságoknak megfelelő méretű átalakítására, a gazdaságok mindenek előtt a családi gazdaságok többszempontú (gazdasági, társadalmi, műszaki, ökológiai, természeti, közgazdasági, technológiai, stb.) méretezési problémáinak megoldására, a fenntartható gazdálkodási egységek tervezésére, létrehozására és működésének támogatására. Környezeti szempontból kiegyensúlyozott és egyben gazdaságos, hosszú távon működőképes birtokok csak úgy alakíthatók ki, ha azok tervezése a természeti és az agroökológiai, termőhelyi feltételekből, a helyi tradíciókból, azaz összefoglalóan az adottságokból indul ki, és ezeket a szándékoknak, hosszú távú érdekeknek és a piaci lehetőségeknek megfelelően hasznosítja. Erre építve végezhető el a termelési és természetvédelmi célú földhasználat, az épületek, a szükséges közművek és infrastruktúra tervezése. Mindezek a tervezési program, a beruházási programterv, az engedélyezési terv s végül a kiviteli terv formájában jelennek meg. E tervezési folyamat fő lépéseinek és környezeti szempontjainak, egyszerű gyakorlati számítási metódusainak ismerete a fenntartható birtokok kialakításában elengedhetetlen. E szempontok egyesítése a birtoktervezésben új megoldásokat követel, és az európai dokumentumokban megfogalmazott többfunkciós mezőgazdálkodás, környezetgazdál-kodás gyakorlati megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. A környezeti szempontból kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelőegységek (birtokok) működését úgy kell kialakítani és irányítani, hogy a mezőgazdasági termelési ciklusok egymásra épüljenek. A mezőgazdasági termelőtevékenység alapja a növénytermesztés, az állattartó tevékenység erre alapulhat, a két fő termelési ágazat jellemzőit (területhasználat, hozamértékek, épület- és technológiai igények/méretek, feldolgozás) azok harmonikus összhangja szerint kell kialakítani. A mezőgazdasági termelés egységei (a birtokok) a termelési ciklusokat tekintve alapvetően kétfajta rendszerben működtethetők Zárt rendszerű birtoknak tekinthetők azok, amelyekben az egyes termelési folyamatok a birtokon belül körfolyamatokká szervezettek, és amelyek rendelkeznek: a termékelőállításhoz szükséges méretű földterületekkel, a földek termőképességének biztosításához elegendő istállótrágyát termelő állatállománnyal, az állatállomány takarmány- és alomszükségletét biztosító növénytermesztési célú területhasználattal, a birtok működtetéséhez szükséges épület- és gépállománnyal, eladható, a birtokon gazdálkodó személyek megélhetését biztosító termékmennyiséggel. Nyitott rendszerűnek tekinthetők azok a meghatározott növényi vagy állati termékek előállítására szakosodott termelőegységek, melyekben az egyes termelési folyamatok nem képeznek 4

biológiai értelemben zárt körfolyamatokat, és a termékelőállításhoz szükséges anyagokat (takarmányt, trágyát, almot, stb.) nagyrészt külső forrásból teremtik meg maguk számára. A zárt és a nyitott rendszerű birtoktípusok között számos átmeneti jellegű formáció is elképzelhető és létezik, azok létjogosultsága egyaránt indokolható, azonban a környezeti hatásuk eltérő, és tervezési szempontból más feladatokat jelentenek. A zárt rendszerű birtok saját területén belül megteremti a környezeti stabilitáshoz szükséges egyensúlyt a talajhasználat és tápanyag-utánpótlás, a saját takarmány-, alom- és trágyaigény, a termelési végcélt tekintve melléktermékeknek tekinthető termékek hasznosítását illetően, termelési profiljának sokoldalúsága révén rugalmasan tud a kereslethez, a piaci igényekhez alkalmazkodni. Ilyen értelemben független, autonóm életvitelt biztosít/igényel a gazda számára/részéről. A függetlenség ugyanakkor a saját felelősséggel viselni szükséges kockázat mértékét növeli, széleskörű szakértelmet, gazdálkodni tudást igényel. Az alföldi tanyai gazdaságok nagy része ennek a függetlenségnek és piaci alkalmazkodóképességnek köszönheti, hogy a mai napig fennmaradt. Ide sorolhatók a biológiai, ökológiai orientációjú gazdálkodási rendszerek. A nyitott rendszerű birtokok magukban, saját területeiken belül nem képesek a környezeti egyensúly biztosítására. Termelési profiljuk szűk, specializált/egysíkú, az aktuális piaci igényekhez alkalmazkodnak, előnyeik és hátrányaik egyaránt ebből fakadnak. Célzottan, a felvásárló igényeinek megfelelő minőségű, mennyiségű termék előállítására képesek, konjunkturális időszakokban jól jövedelmező módon. A birtok igényli a felvásárlókkal, beszállítókkal, termelési rendszerekkel való kooperációs kapcsolatokat, speciális szakértelmet követel, viszonylagos védettséget, kockázatmentességet biztosít. Ugyanakkor nagyfokú függőséget, kiszolgáltatottságot is jelent. A környezeti szempontból való kiegyensúlyozott működés nem valósítható meg a birtokon belül, tágabb területi szinten (településrész, település, kistérség) van szükség a területen gazdálkodók összefogására, koordinált működésére ahhoz, hogy a környezeti egyensúly létrejöhessen, ami egyébként hosszú távon minden gazdálkodó egyéni érdeke is. A piaci igények változásához nehezen tudnak alkalmazkodni, a konjunkturális időszakok végén profilváltásra vagy a gazdálkodási tevékenység befejezésére kényszerülnek. Ide sorolhatók az iparszerű, illetve ipari gazdálkodási rendszerek. (Ángyán, 1997) 1.2 A FENNTARTHATÓ BIRTOKOK TERVEZÉSI FOLYAMATA A fenntartható, környezetkímélő, környezetébe "belesimuló" mezőgazdálkodás egyik legfontosabb eleme a termelési és természetvédelmi célú földhasználat összehangolt tervezése, olyan biológiai alapok (növényfajok, fajták) növényi struktúra kialakítása, amelyek környezeti igényeit a termőhely adottságai a legjobban kielégítik. Az így kialakuló növényfaj- és fajtastruktúra reális termésszintjeit a termőhelyi feltételekből kiindulva kell meghatározni. Erre építhető azután az állattenyésztés (állateltartó-képesség), a várható termékmennyiségek és így kapacitásigények tervezése. E vizsgálati folyamat kulcspontjai tehát a következők (Ángyán, 1997): a térszerkezet ("ökológiai infrastruktúra"), biotóphálózati rendszer (bolygatlan élőhelyrendszer) kialakítása, területének kijelölése, az üzemi természetvédelmi terv elkészítése; az ökológiai feltételeknek és a termelési tradícióknak megfelelő növényfajok, fajták kiválasztása; e növényfajok hozamának táblánkénti, határrészenkénti reális, számszerű becslése az adott termőhely agroökológiai paraméterei alapján; az állateltartó képesség vizsgálatával a takarmánytermő területek meghatározása; 5

az alomszalmaigény és a trágyatermelés összehangolása a terület teherbíró képességével; a fennmaradó árunövény-termelő területek várható hozamai alapján a keletkező termékmennyiségek számszerű becslése; a termékfajták vizsgálata alapján a feldolgozási kapacitások és értékesítési utak megtervezése, kialakítása; a tervvariánsok közgazdasági vizsgálata alapján a megfelelő variáns kiválasztása. A felsorolt lépések jelentették az elméleti alapot ahhoz a kutatómunkához, melyet a Borsodi Mezőség területén végeztünk a jelenlegi birtoknagyságok, a tipikus gazdálkodási minták és gyakorlat feltérképezésével annak érdekében, hogy javaslatot tehessünk olyan alternatív gazdálkodási forgatókönyvekre, melyek ökológiailag és ökonómiailag is fenntartható gazdálkodást jelentenek a vizsgált térségben. 1.3 MÓDSZETANI KÉRDÉSEK 2004-ben intenzív terepmunkát végeztünk a Borsodi Mezőség területén. A kutatás célja a jelenlegi birtoknagyságok, gazdálkodási rendszerek, mezőgazdasági gyakorlat feltérképezése volt. Számos gazdaság adottságának és jelenlegi gyakorlatának felmérése után a gazdaságokat tipizáltuk, amelyekre alternatív gazdálkodási forgatókönyveket mutatunk be. A gazdaságok felméréséhez közös útmutatót kaptak a kutatók, amely pontosan felvezette a tipizáláshoz és modellezéshez felmérendő tényezőket. A következőkben a jelenlegi földhasználat és állattartás jellemzőinek rövid felvázolása után a térségben tipikusnak talált öt gazdaságtípus gazdálkodási gyakorlatát mutatjuk be: állattenyésztő (juhtartó) gazdaság, állattenyésztő (szarvasmarha tartó) gazdaság, vegyes gazdaság (nagybirtok) bérelt területen, egyes gazdaság (középbirtok) bérelt területen, növénytermesztő gazdaság. 1.4 A BORSODI MEZŐSÉG MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Borsodi Mezőség vizsgált településein a fóldhasználati módok szerint a szántó és az egyéb félig természetes területek képviselik a legnagyobb arányt. A nádasok és a felszíni vizek aránya a lecsapolások és a vizes élőhelyek felszámolása ellenére is jelentős. A földhasználati módok közül, a gyümölcsösök és a szőlő nagyon kis arányban találhatók a vizsgált területen. Minden településre jellemző, hogy az összes területéből kevesebb, mint 5,2%-ot foglal el a mesterséges felszín. Legnagyobb szántóterülettel Mezőcsát (4979,3 ha) rendelkezik, amit Mezőnagymihály (2287,6ha) követ a sorban. Arányaiban viszont Igriciben van a legtöbb szántó, ott az összes terület 77,3%-át szántó borítja (1. táblázat). 6

Település 1. táblázat Területhasználat földhasználati módok szerint településenként (ha) Mesterséges legelő Szántó Rétfelszín Szőlő Gyümölcs Erdő Nádas Egyéb mezőgazdasági terület Egyéb félig Felszíni természete vizek s terület Ároktő 144,5 2008,0 434,4 42,9 0,0 644,1 110,9 36,4 1070,7 187,7 Mezőcsát 520,2 4979,3 233,6 141,4 233,3 191,1 479,1 173,8 3326,7 27,0 Négyes 63,6 1368,7 138,8 0,0 8,3 11,3 47,6 5,1 80,0 12,6 Tiszadorogma 71,9 1857,1 121,5 0,0 0,0 357,8 175,3 36,7 1896,0 145,3 TiszavaIk 45,0 524,3 145,4 0,0 0,0 134,9 108,6 6,7 94,1 94,9 Forrás: Corine 2000. Az adatok tanúsága szerint gyümölcsös a települések közül csak Mezőcsáton és Négyesen található. Ároktő és Tiszadorogma területén található jelentősebb nagyságú erdő főként az ártéri részeken. TiszavaIkon 108,6 ha nagyságú nádas található, amely jelentősnek mondható. Mezőcsáton nagy az egyéb félig természetes területek nagysága, itt mintegy 3326 ha terület esik ebbe a földhasználati kategóriába. A felszíni vizek aránya az összes területhez képest különösen Tiszavalkon magas (8,2%), de kiterjedésében Ároktőhöz tartozik a legnagyobb terület 187,7ha. Ároktő, Tiszabábolna és Tiszadorogma területén található jelentősebb nagyságú erdő főként az ártéri részeken. Tiszavaikon 108,6 ha nagyságú nádas található, amely a település egész területéhez képest 9,41 %-ot képvisel, ami jelentősnek mondható. Legkisebb nádas területtel Igrici rendelkezik, ott mintegy 4,9 ha-t fed nád. Mezőnagymihályhoz tartozó terület majdnem 50%-át (összesen 3071 ha-t) foglalnak el a főként természetvédelmi szempontból értékes természetes gyepek, gyenge hozamú füves területek, illetve törpecserjések és átmeneti cserjések. A helyi mezőgazdaságot a táji adottságoktól idegen, esetenként környezetkárosító, alacsony hatékonyságú technológia és nehezen értékesíthető, minőségi és termelékenységi hiányosságokat hordozó termékszerkezet jellemzi. A szántóföldi növénytermesztés az alacsony AK értékek miatt igen kis jövedelmezőségű, az állattenyésztés az erre alkalmas természeti adottságok ellenére messze elmarad az optimálistól. A magántulajdonban lévő termőföldek birtokstruktúrája nagyrészt elaprózódott, önálló piacképes gazdálkodásra alkalmatlan szerkezetű. Aggodalmat keltenek azonban azok a birtokés termelő ingatlan-mozgások is, amelyek a térség lakossága életterének jelentős szűküléséhez vezethetnek. Ezek általában felszámolás során kerülnek a piacra, az utánpótlási áruk néhány százalékáért. Például Tiszabábolnán közművesített, térburkolattal ellátott, egy hektáros udvarral bíró, 10 000 m 2 beépített alapterületű 7 db épületet magában foglaló volt tsz-major 4 200 000 Ft-t, azaz 420 Ft/m 2 épületáron kelt el a térségtől idegen tevékenység céljára. Ez a jelenség már a termőföldeknél is tapasztalható. A tiszavalki tsz. felszámolásakor például 400 ha termőföld közel 1 600 000 Ft-ért, azaz 4000 Ft/ha áron kétes jogi körülmények között került ki a falu befolyása alól. Az érdekérvényesítésre kevéssé képes, dezinformált, átmenetileg kohézió nélküli lakosság ezt a folyamatot nem tudja megállítani, ennél fogva élettere szűkül. 7

1.4.1 Állattartás 2000-ben az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai szerint a megyében működő gazdaságok juh állományának 17.15%-a volt található a vizsgált településeken. A többi állat (szarvasmarha, sertés, ló, juh) tekintetében nem képviselnek a települések jelentős arányt, kb. 2.2-4.5% között van az arányuk. A tyúk esetén ez a szám 6%. A vizsgálat eredményei szerint a legnagyobb szarvasmarha állománya mezőcsáti telephellyel rendelkező gazdaságoknál van. Lótartás tekintetében Ároktő és Mezőcsát gazdálkodói rendelkeznek nagyobb állománnyal. A települések közül Szentistvánon a legnagyobb a gazdálkodók juh, és a tyúkállománya, de a többi faluhoz képest a sertésállomány jelentős nagyságú. Legnagyobb szarvasmarha állomány a mezőcsáti telephellyel rendelkező gazdaságoknál van, ennél jóval kevesebb állat található Mezőnagymihályon. Lótartás tekintetében Ároktő és Mezőcsát gazdálkodói rendelkeznek nagyobb állománnyal (2. táblázat). Település 2. táblázat Az állatállomány nagysága a vizsgált településeken 2000-ben (db) Gazdaságok száma összesen Ebből Szarvasmarha egyéni összesen gazdaság Sertés összesen Ló összesen Juh összesen Tyúk összesen Ároktő 160 160 76 515 54 547 3005 Mezőcsát 1073 1069 287 1918 57 4342 24320 Négyes 84 82 42 184 3 388 2998 Tiszadorogma 172 172 56 261 6 391 4933 Tiszavalk 86 86 55 225 1 534 3056 Forrás: ÁMÖ 2000. 1.4.2 Az agrár-környezetgazdálkodás lehetőségei a gazdálkodásban A 2002-ben beindult NAKP Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogramja - a helyi adottságokhoz igazított - gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes felvállalásáért és teljesítéséért kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A Borsodi Mezőség ÉTT-n a túzokvédelmi előírásokat megtartó szántóföldi termesztés, lucernatermesztés és gyepgazdálkodás részesülhet agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben. Az előírások részleteit a melléklet tartalmazza. 8

2. ÁLLATTENYÉSZTŐ (JUHTARTÓ) GAZDASÁG A vizsgált családi gazdaság Mezőcsáton található, a gazdálkodás fő profilja a juhtenyésztés. A családi vállalkozás vezetője a családfő. A mesterséget a szülőktől tanulta, az elméleti tudását az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése során mélyítette el, ahol általános növénytermesztő és állattenyésztő szakon végzett. A középiskola elvégése után juhászként, majd juhászati brigádvezetőként dolgozott a "Mezőcsáti Auguszus 20" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 1992-ig, amikor a szövetkezet felszámolásra került. Már a TSZ-ben töltött évek alatt is rendelkezett saját juh állománnyal. A mai állományt a saját tulajdoni, és felszámoláskor árverésre került juhok megvásárlásával alapozta meg. A jelenleg tulajdonában lévő három tanyából kettőt szintén az árverésen vásárolt meg, a TSZ felszámolójától. A harmadik tanyát szüleitől örökölte. A tanyák és az induló állomány megvásárlásához reorganizációs hitelt vett igénybe, amelyet 1999-ig vissza is fizetett. A legelő területeket a Borsodi Nemzeti Park Igazgatóságától bérli, akivel az évek során sikerült jó kapcsolatot kiépítenie. A gazdaság a Borsodi Mezőség ÉTT területén helyezkedik el. A gazda a túzokvédelmi gyepgazdálkodási programba nevezett be a program indulásakor 201 hektárral, amit 2003-ban újabb területek bevonása követett, így jelenleg mintegy 275,4 ha területtel vesz részt A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Terület programjába való bekapcsolódás nem okozott nehézségeket, mivel az ott megfogalmazott elvárások nagy részének már eddig is megfelel a gazdaság. 2.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELEMZÉSE A terület nagysága, amin gazdálkodnak összesen 319 ha, ebből saját terület 14,16 ha, bérelt terület 275,41 ha gyep és 30 ha lucernás. A művelés alól kivont terület, azaz tanya, 8,58 ha-t tesz ki. A saját területen szántóföldi növénytermesztést folytatnak. A gazdaság jelenleg 275,41 ha termő képes gyep területének bérleti jogával rendelkezik. A vállalkozás a teljes bérelt gyepterülettel részt vesz a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programban. Ezen a területen folytatja a gazdaság a legeltetést. 2.1.1 Növénytermesztés A 14,16 ha-os terület két táblára oszlik, a nagyobbik 10,67 ha, míg a kisebbik 3,5 ha. Az elmúlt öt évben felváltva termesztettek a táblákon napraforgót, tritikálét, tavaszi árpát és kukoricát a 3. táblázat szerint. növényfaj 3. táblázat Vetésváltás a gazdaságban 1999 2000 2001 2002 2003 terület (ha) tritikálé 10,67 - - 3,5 10,67 kukorica 3,5 10,67 3,5 - - tavaszi árpa - 3,5 10,67 - - napraforgó - - - 10,67 3,5 9

A táblákra talajvizsgálati eredmények nem állnak rendelkezésre, a részterületek aranykorona értékét a 4. táblázat mutatja: 4. táblázat A táblák részterületeinek aranykorona értéke Tábla jele: I. Tábla jele: II. Részterületek (ha) AK érték Részterületek (ha) AK érték Összesen: 3,5 ha 2,2317 28,63 6,7055 9,92 0,7644 11,31 2,6656 39,4 0,4969 7,35 1,2963 17 Összesen: 10,67 ha A tápanyagutánpótlást nagyrészt szervestrágyával oldják meg, csupán a kukorica alá adnak N műtrágyát. A K és P műtrágyák használata nem jellemző. A táblák előéletét az 5. és 6. táblázatok, a termesztett növények hozamait a 7. táblázat szemlélteti. 5. táblázat Az I. tábla előélete Tábla I. M.E. 1999 2000 2001 2002 2003 Elővetemények - napraforgó kukorica t. árpa kukorica tritikálé Fővetemény - kukorica t. árpa kukorica tritikálé napraforgó Hozamok t/ha 4,5 3 2,8 3,5 2,2 Szervestrágya felhasználás Műtrágya felhasználás t/ha - 40-40 - N- hatóanyag kg/ha 42,85-42,85 - - 6. táblázat A II. tábla előélete M.E. 1999 2000 2001 2002 2003 Elővetemények - kukorica tritikálé kukorica t. árpa napraforgó Fővetemény - tritikálé kukorica t. árpa napraforgó tritikálé Hozam ok t/ha 5,5 5 3 1,4 1,8 Szervestrágya felhasználás Műtrágya felhasználás t/ha 40 40-40 N- hatóanyag kg/ha - 42,85 - - - A továbbiakban is ugyanezeket a növényeket kívánják termeszteni. 2004-ben mindkét táblán kukoricát vetettek. A termesztett növények a 65%-a gazdaságon belül kerül felhasználásra, míg a 35%-át piacon értékesítenek. 10

Növények termőhelyi alkalmasság 7. táblázat A termesztett növények hozama hozamszint (t/ha) Hozam (t/ha) Főtermék melléktermék Elszámoló ár (Ft/t) Főtermék melléktermék őszi búza * 2,0-4,4 3,5 2,0 40 000 5000 150 000 tavaszi árpa * 2-4 3,5 1,6 20 000 5000 78000 kukorica ** 1,5-4,5 5,0 4,0 45000 3000 237 000 napraforgó ** 1,0-3,0 2,5 0,4 47 000 2000 118 300 Lucerna ** 16,0-25,0 5,0 9000 45 000 Gyep ** 2-4 4,0 10 000 40 000 Magyarázat: *- kiválóan alkalmas termőhely, ** alkalmas termőhely Növénytermesztési technológiák A következő munkákat végzik el a különféle növények termesztése során. Tritikálé és őszi búza esetén: - talajelőkészítés: alapozó talajmunka nem szükséges, viszont szept. elején 12-15 cm mélységig jól tömörített magágyat készítenek - tápanyagigényét kizárólag szervestrágyával biztosítják ősszel és tavasszal. - Vetés: - ideje: szept.15-25. - ápolás: ősszel nem igényli, tavasszal viszont hengerezni kell a felfagyott talajt. - gyomirtását, betegségek és kártevők elleni védelmét vetésforgóval oldják meg - betekarítására július elején kerül sor. Kukorica esetén: - talajelőkészítése: 25-30 cm mély őszi szántás - magágykészítés: az őszi szántást tavasszal kell simítózni, a magágyat áprilisban készítik - a növények közül egyedül a kukoricát szokták műtrágyázni - vetésére ápr.15-30-ig kerül sor - betakarítása: szeptemberben Tavaszi árpa esetén: - tarlóhántás, őszi szántás - tápanyagigényét kizárólag szervestrágyával biztosítják ősszel és tavasszal - magágykészítés kora tavasszal. vetése márciusban - betakarítás Napraforgó esetén: - tarlóhántás, őszi szántás - tápanyagigényét kizárólag szervestrágyával biztosítják ősszel és tavasszal. simítózás kora tavasszal - 8-12 cm mély magágykészítés - vetése áprilisban - betakarítás TÉ 11

2.1.2 Az állattenyésztés helyzete Az állattenyésztés szerkezete az elmúlt években a 8. táblázat szerint alakult: 8. táblázat Az állattenyésztés szerkezete Állatfaj (db) 1999* 2000* 2001* 2002* 2003* anyajuh 1230 1058 1010 709 1240 kos 26 28 31 16 25 bárány 168 383 411 118 22 * december 31-i állapot szerint A táblázatból jól látható, hogy 1999 és 2002 között az anyajuh állomány folyamatosan csökkent, míg 2003-ban az állomány száma meghaladta az 1999-es értéket. A 2004. márciusi adatok szerint a gazdaság 1241 db anyajuhval, 25 db tenyészkossal és 700 db báránnyal rendelkezik. A bárányok húsvétkor, augusztus 20-ára és karácsonykor exportálásra kerülnek. A bárányokat Olaszországba exportálják, míg a gyapjút a megyében értékesítik. Az állattenyésztés hozamait és bevételeit a 9. táblázat mutatja. 9. táblázat Az állattenyésztés hozamai és bevételei 2003-ban Megnevezés M.E. Egységár (Ft/kg) Hozam Értékesített mennyiség (kg) Értékesítési ár (Ft) bárány db 600 1 397 24 587 14 752 320 gyapjú kg 150-5567 723 710 Has, láb gyapjú kg 20-193 3 860 Összes bevétel Ft 15.479.890 2.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A gazdaság gépparkja a következő eszközökből áll: egy 820.2-es MTZ, egy 552-es MTZ, 50- es MTZ homlokrakodó traktorok, 3 darab UTB 3,5-ös önfelszedő pótkocsi, 3 darab RK-165- ös fűkasza, 2 darab Sokoró rendsodró, 2 darab Lajta 3 fejes eke, 1 darab talajsimító, 1 darab 454-es Forsit kisbálázó végül két darab 6,5 t-ás könnyű pótkocsi. Művelés alól kivont terület: Összesen három tanyával rendelkezik a gazdaság, ezek közül a legnagyobb tanya 5 juhhodályt, kettő darab pihenőépületet és egy juhászlakást foglal magába, összesen 2088 m 2 -es területen. A másik tanyán található egy juhhodályt és egy pihenő területet, 750 m 2 -en. Végül a harmadik tanya a maga 470 ha-jával, egy juhhodályt és egy pihenőépületet foglal magába. Elmondható, hogy az épületek mind elavultak, mivel nagyjából több, mint 30 éve épültek. Szükség van ezért a korszerűsítésre a versenyképesség megtartásának érdekében. A gazda, mint mezőgazdasági vállalkozó három főállású juhászt foglalkoztat. A szezonális szántóföldi munkákban a család többi tagja és három munkás is részt vesz. 12

2.3 TERMELÉSI STRATÉGIA ÉS CÉL MEGHATÁROZÁSA A gazda véleménye szerint jelenleg a gazdaság sem nem nyereséges, sem nem veszteséges. Korábban jobban profitálhatott a gazdálkodásból, de a mostani helyzetet sem látja olyan tragikusnak. A jövőt illetően több terve is van, amit meg szeretne valósítani. Célja az állatállomány 2000 db-ra való felfejlesztése, valamint az épületek további felújítása. Emellett célul tűzte ki a bérelt területek felvásárlását is. A jövőben továbbra is csak a bárány- illetve a gyapjú értékesítését kívánja folytatni. A gazdát tehát lelkesnek, elszántnak és a jövőben bízó gazdának látjuk, persze valószínű ez azért van, mert látszik rajta mennyire szereti azt, amit csinál. Véleményünk szerint a hazai állattartók közül a juhágazat szereplői előtt áll a legnagyobb lehetőség arra, hogy az EU csatlakozással járó kihívásoknak megfeleljenek. E gazdaság méretét és terveit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy alkalmas lehet arra, hogy az elkövetkező néhány évben eredményeket érjen el mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Mindezek ellenére a gazdaságosságot figyelembe véve - nem látjuk reálisnak az állatállomány felfejlesztését. A gazdálkodás a bérelt területek felvásárlásához pedig az elkövetkezendő években valószínűleg nem fogja tudni kitermelni az anyagi tőkét. 2.4 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI Két területen akartunk változtatást javasolni. Az egyik az állatlétszám növelésére, a másik a juhhodályok felújítására vonatkozik. Az előbbi megvalósítása azonban nem reális célkitűzés, a gazdaság nem bírná el a létszámnövelést és terület vásárlásra sincs már lehetőség. A földterület nagysága ezért a továbbiakban sem változik és változatlannak feltételeztük a bérelt illetve saját földterület arányát is az elkövetkezendő 5 évben. 2.4.1 Növénytermesztés A szántóföldön megtermelt növényeket - a napraforgó kivételével - az állatok takarmányozására fordítják. A növénytermesztés szerkezete az elmúlt évekhez hasonlóan fog alakulni, azonban a tritikálé helyett őszi búza fog szerepelni a vetésforgóban. Ezt a változtatást azért hoztuk meg, mert az őszi búza jobb étrendi hatást biztosít a juhoknak. A termesztéstechnológiában pedig nincs különbség a két növény között. A vetésforgó szerkezetét a 10. táblázat szemlélteti az elkövetkezendő öt évben. A talaj egyoldalú igénybevételének elkerülése végett a vetésforgót a kalászosok mellett kapásnövényekkel színesítettük. A vetőmaghasználatban nincs változás, az eddig alkalmazott fajtákat használják. Növényvédőszert nem használnak. A tápanyagutánpótlást szervestrágyázással biztosítják. Az egyes növények termesztéstechnológiáját a melléklet tartalmazza. A termesztéstechnológia nem tér el a szakkönyvekben is leírt általános módszerektől, a meglévő géppark nyújtotta lehetőségekhez alkalmazkodva. A forgatás éves gyakorlat a táblákon (kivéve természetesen az évelő lucerna alatt), a vetés előtt a szántás elmunkálása és a magágy előkészítése általában külön időpontban történik. A vetés után hengerezést alkalmaznak. Az évenkénti kaszálások számát a lucerna esetében az NAKP szabályai szerint alakítják. A szénát néhány nap renden való szárítás után bálázzák. 13

Növény FH-II. tak. igény 10. táblázat A vetésváltás szerkezete 2004 2005 2006 2007 2008 tak. igény tak. igény 1 ha-ra ha tak. igény tak. igény Vetéster. Vetéster. Vetéster. Vetéster. Vetéster. őszi búza 86 797 3,5 3,5 0,0 10,7 10,7 0,0 3,5 3,5 tavaszi árpa 1442 0,0 0,0 3,5 3,5 0,0 5,7 10,7 kukorica 167 489 10,6 10,7 3,5 3,5 0,0 10,7 10,7 0,0 napraforgó 56 102 0,0 0,0 10,7 0,0 0,0 3,5 0,0 lucerna 7498 23,8 30,0 23,8 30,0 23,8 30,0 23,8 30,0 23,8 30,0 gyep 14632 244,7 275,4 244,7 275,4 244,7 275,4 244,7 275,4 244,7 275,4 Összesen: 282,6 319,6 272,0 319,6 282,6 319,6 279,2 319,6 277,7 319,6 Mivel a gyep az ÉTT területén található, ezért semmiképpen nem kerülhet szóba a kemikáliák használata. A legeltetés szabad legeltetéssel valósul meg. Ez a juhok legeltetésének legelterjedtebb formája. Mivel a gyepterület természetvédelmi területen található, ezért ez a módszer a legajánlatosabb. A legeltetés teljes mértékben a pásztor szaktudására van bízva, az anyajuh nyáron 3-4 kg legelőfüvet, míg a kos 4-5 kg-ot fogyaszt naponta. 2.4.2 Állattartás A gazdaság fő profilja a tejesbárány értékesítése, amit a jövőben is meg akarnak tartani. Az állatlétszám megoszlása: A kosok száma 25 db, 1240 db anyajuh, az éves szaporulati arány 1,2, azaz 1467 db bárány várható 2004-ben összesen. A létszámban nem történik változás a jövőben. Az állatállomány összetételéről a 4. táblázat nyújt információt. Az állományt két fajta alkotja: (2/3) Magyar merinó, illetve Suffolk (l/3). Az elletéseket nem egy időpontra koncentrálják, hanem három időpontra, húsvétra, augusztus 20.-ra valamint karácsonyra, ennek megfelelően három csoportra vannak osztva az anyajuhok. A juhok vemhességi ideje 150 nap, így az ellések időpontjai a következőképp alakulnak: január-február, május-június, és október-november. A tejes bárányok 8-9 hetes korra 18-19 kg-ot érnek el. Zömmel juhtejet, kis kiegészítésben báránytápot esznek. A szaporulat értékesítése teljességgel megoldható. A fiatal tejesbárányok iránt Olaszországból fizetőképes kereslet van, a teljes szaporulatot itt értékesítik. A juhászat ikertermékeként jelentkező gyapjút a magyar piacon adják el. A juhok takarmányozását 3 részre bontjuk: - Nyári takarmányozás:210 nap a legelőn - Téli takarmányozás: 155 napig istállóban - Tejesbárányok takarmányozása: anyatej A juhok legeltetési módja március 10.-től november 15.-ig szabad legeltetés, kiegészítve kukoricából és tavaszi árpából és őszi búzából álló abrak takarmánnyal. 14

2.5 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A gazdaság bevételének jelentős része a tejesbárányok értékesítéséből, az anyajuhok és a kosok gyapjából származik. A bárányokat teljes létszámban Olaszországba exportálják. A gyapjú értékesítése itthon történik meg. A leselejtezett állatok vágóhídi eladásából minimális a bevétel. Mivel az állatállomány létszámán nem változtattunk, így az elkövetkezendő 5 évben megközelíthetően azonos hozamokra számíthatunk, viszont a tervezés során növeltük az elszámoló árat (tejesbárány esetében 600 Ft-ról 700 Ft-ra; gyapjú esetén 130Ft-ról 150Ftra) ebből adódik tehát a növekedés. A növénytermesztés fedezeti hozzájárulásának alábbi összesítéséből kiderül, hogy a kukoricának a legmagasabb, míg a tavaszi árpának a legalacsonyabb a fedezeti hozzájárulása, így a jövedelmezősége is. 11. táblázat A növénytermesztés fedezeti hozzájárulásának összesítése Összes közvetlen költség TÉ Ft/ha Őszi búza 63 203 150 000 86 797 Tavaszi árpa 76 558 78 000 1 442 kukorica 69 511 237 000 167 489 Napraforgó 62 198 118 300 56 102 Lucerna 37 502 45 000 7 498 Gyep 25 368 40 000 14 632 A Cash -flow számítás alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdaság éppen, hogy nyereségesen működik, a 2006-os év kivételével, ami veszteséges. A gazdaságossági mutatókról a következő táblázat ad tájékoztatást. 12. táblázat A gazdaság gazdaságossági mutatói Alapadatok Kalkulatív kamatláb 25,0% Finanszírozásí kamatláb (MIRR) 30,0% Refinanszírozási kamatláb (MIRR) 10,0% Jelenlegi értéken számított: - Árbevétel 63 939 488 - Működési költségek 24 740 183 NPV (Nettó jövedelem jelenlegi értéke) 4 154 159 A juhhodály felújítását lehetségesnek tartjuk, így ennek fényében végeztük el a számításokat Összesen 1,2 millió Ft-ot terveztünk 2005-ben a felújításra, amit még a gazdaság elbír, hiszen ezzel együtt is pozitív (több, mint 4 mft) a nettó jövedelem jelenlegi értéke. FH 15

3. ÁLLATTENYÉSZTŐ (SZARVASMARHA TARTÓ) GAZDASÁG A gazda a '90-es évek eleje óta gazdálkodik édesapjával és bátyjával közösen. 2000-ben lett vállalkozó. 2003 végén nyert egy gazdahitel pályázatot, amiből elkezdték kibővíteni a gazdaságot, mivel az addigi családi gazdaság mérete miatt nem volt elegendő a megélhetéshez. 1991-92-ben a helyi termelő szövetkezet felosztásakor a gazda addigi gépkezelői munkahelye megszűnt, így kényszervállalkozásba kezdett. A vagyonrészük fejében 10 tehenet és egy vemhes üszőt vettek ki, melyeket a szomszédos telken álló istállóban tartottak. 3.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKROLAT ELEMZÉSE 3.1.1 Növénytermesztés A vállalkozás jelenleg mintegy 28 ha szántóval és 130 ha termőképes gyeppel rendelkezik, és teljes területtel részt vesz az Agrár-környezetvédelmi programban 2002 óta. A gazdaság földterületei 16 táblában helyezkednek el, ezek elsősorban réti szolonyec talajtípusba sorolhatók, fizikai féleségük agyagos vályog. A termesztett növények az állatállomány takarmányozását szolgálják, ennek megfelelően a főbb fajok: búza, kukorica, lucerna és napraforgó. A szántóföldek rossz minőségűek, hektáronként átlagosan 5-10 aranykorona értékűek, ezért csak alacsony terméshozamokkal lehet számolni. 13. táblázat A növénytermesztés tervezett szerkezete Növény [ha] 2004 2005 2006 2007 2008 őszi búza 0,0 12,0 0,0 0,0 3,5 Kukorica 8,3 0,0 8,3 4,7 4,7 Napraforgó 4,7 0,0 8,5 8,3 0,0 Lucerna 11,2 11,2 11,2 11,2 11,2 Gyep 130,0 130,0 130,0 130,0 130,0 Ugar 3,8 4,8 0,0 3,8 8,6 Összesen: 158,0 158,0 158,0 158,0 158,0 A tápanyagutánpótlást teljes mértékben szervestrágyával oldják meg. A gazda már a kezdetektől fogva, a főbb takarmányokat tekintve önfenntartásra törekedett mind a saját mind a bérelt területeken vetett növényeit figyelembe véve. 3.1.2 Állattenyésztés Az állatok takarmányozása csak a téli hónapokban történik, jellemzően mindösszesen 135 napban, míg az év fennmaradó részében az állatokat extenzív módon legelőre hajták ki. A tejelő állomány tartása, amely a fenti mutatók alapján látható is, hogy jobban tart az extenzív tartás felé, mint a nagyüzemi felé. A szarvasmarha-istállókban a hagyományos istállótrágya-kezelés az általános trágyatárolási módszer. 16

14. táblázat A szarvasmarha tartás naturális mutatói megnevezés M.E. Mutató Tehénselejtezés % 15 Üszöselejitezés % 5 Borjúkiesés % 5 Két ellés közötti idő nap 391 Tenyésztésbevétel időpontja h6 16-18 ivari ciklus nap 21 vemhesség nap 285 Első ellés hó 25 vemhesítés nap a lakt. -ban 60-90. termékenyítési index - üsző 1,5-1,8 termékenyítési index - tehén 2,0-2,5 vemhesülési arány % 60-65 évenkénti ellési arány 85-92% szervízperiódus Nap 70-80 Átlagos hasznos élettartam A állatállomány alakulását az elmúlt 5 évben a 15. táblázat mutatja. 4 laktáció 15. táblázat Az állomány létszámának időbeli alakulása 1999 2000 2001 2002 2003 mennyiség (db) szarvasmarha tehén 10 16 24 40 40 szarvasmarha növendék 8 12 20 40 41 Nem árutermelési célból a szarvasmarhákon kívül tartanak sertéseket, néhány baromfit és a tanya őrzésében fontos szerepet vállaló négy kutyát is. 3.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A gazdaság gépellátottsága a célnak megfelelő, minden munkafolyamathoz rendelkezésre áll a szükséges gép. A gazdaságban jelenleg a következő erő- és munkagépek állnak rendelkezésre: 16. táblázat A gazadaság gépállománya Eszköz Erőgép (traktor) Eke Tárcsa Lazító Kultivátor Henger Típus, mennyiség 1 db LTZ 60 AB 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 17

Eszköz Típus, mennyiség Műtrágyaszóró 1 db Vetőgép 1 db Amazon-07 Permetező 1 db Betakarítógép 1 db E-512 Szárzúzó 1 db A gazdaság tehát gyakorlatilag minden fontosabb munkaműveletet akár saját gépekkel is el tud végezni, ez jelentős költségmegtakarítást jelent a bérmunkával szemben. A gépek kora és állapota a magyar mezőgazdasági termelők szintjéhez hasonlóan elöregedő. A karbantartásukat maga a gazda lévén, hogy géplakatos alapvégzettségű önállóan el tudja végezni. Az állatok tartásához az alábbi épületek állnak rendelkezésre: 17. táblázat Az állattartás épületei kapacitás Megnevezés M.E. mennyiség kora istálló-állattartó rész m 2 264 1 év fejőállás 2*4 halszálkás m 2 48 1 év kifutó m 2 500 1 év tej ház m 2 45 1 év magtár t 200 1 év A birtokot családi gazdálkodás formájában művelik, melybe közeli családtagok tartoznak bele. A fő munkaerőnek a gazda, édesapja és testvérbátyjuk számít. A feleség és a többi asszony valamint a gyerekek a földeken csak ideiglenes munkaerőként jelennek meg, de a legtöbb munkafázisból azért jócskán kiveszik a részüket. A családfő végzettsége géplakatos, a feleség a gazdaság könyvelését vezeti, a "gyerekek" tanulnak. 3.3 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI A gazdaság a megalakulásának kezdetén még nagy reményekkel telve kezdte működését. A tej értékesítése nem jelentett problémát, felvevőpiac volt, ezért bővítésbe kezdtek. Tíz éven keresztül a megtermelt tejmennyiséget teljes egészében értékesíteni tudták. Kezdetben az Egertej Rt., majd egy miskolci kereskedő vásárolta fel. Az eddigi évek során a gazda anyagi helyzetéhez mérten dinamikusan bővítette az állományt, de a tejfelvásárlás megszüntével, amióta legálisan nem tud tejet értékesíteni, kénytelen eladni ill. leselejtezni az állatállományt. A gazda tervei között szerepelt egy közepes méretű tejház megépítése is, pasztörizáló és csomagoló berendezéssel, de a pályázatok szűk anyagi kerete miatt erről lemondott. A tejelő államány leépítésének ütemét a 18. táblázat mutatja be. 18

18. táblázat Az állatállomány tervezett leépítése 2004 2005 2006 2007 2008 mennyiség (db) szarvasmarha tehén 49 40 45 42 22 szarvasmarha növendék 31 41 35 35 0 "Valamihez viszont kezdeni kell...", így a szarvasmarhatartás másik ágát, a húsmarhatartást célozza meg az elkövetkező években. A jelenlegi húsárak illetve az export lehetősége alapján mégsem tud bizakodva tekinteni a jövő elé. Tervünkben a tej elő állomány eladásából, és a csökkenő állomány miatt felszabaduló többlettakarmány eladásából származó plusz bevételt lehetne fokozatosan felhasználni az új állomány felépítésére. A tervezett bővítést a 19. táblázat mutatja be. 19. táblázat Az állomány tervezett szerkezetének időbeli alakulása 2006 2007 2008 mennyiség (db) húsmarha tehén 45 55 60 húsmarha növendék 10 5 20 3.4 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A gazdaság a megalakulásának kezdetén még nagy reményekkel telve kezdte működését. Tíz éven keresztül a megtermelt tejmennyiséget teljes egészében értékesíteni tudták. Kezdetben az Egertej Rt., majd egy miskolci kereskedő vásárolta fel a téli időszakokban a 3-400, míg nyáron a 6-800 liternyi mennyiséget. Sajnos egy idő után mindketten fizetésképtelenné váltak. Ma a gazda csak szabadpiacon tudja értékesíteni a megtermelt mennyiséget, azonban az EUba lépést követően ez a felvevő piaca is ellehetetlenedik a megszigorodó törvények miatt. Várhatóan nagymértékű fejlesztésekre, vagy teljes profilváltásra kényszerül. Tervei között szerepelt egy kisebb tejfeldolgozó és csomagoló gépsor vásárlása, amit támogatásokkal szeretne megvalósítani. Amennyiben ez nem sikerül, rákényszerül a mai állatállomány leépítésére és a húsmarha tenyésztésre való áttérésre. A családi gazdaságban szerkezetváltást és bővítést terveznek. További földek bérbe, ill. megvételére már történtek konkrét lépések is. Ezek a lépések a gazdaság állateltartó képességét növelnék leginkább. A húsmarhák ennyire extenzív tartása már nem lenne kifizetődő. A család továbbra is részt kíván venni az NAKP zonális célprogramjában. Mindenképpen szükség volna a hatékonyabb működés érdekében némi modernizálásra és kiegészítésre a géppark területén. Ezek a lépések a gazdaság jelenlegi helyzetének ismeretében, fejlesztésének érdekében helyesek. A termelési szerkezet diverzifikálása is szóba jöhet a hosszú távú fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve, de ennek konkrétumait a környezeti adottságok, a piaci viszonyok, valamint a pénzügyi keretek egész térségben jellemző szűkössége miatt nehéz lenne meghatározni. 19

4. VEGYESGAZDASÁG I. A gazdaságban közel 1250 ha-on gazdálkodnak. Ebből 160 ha szántó saját terület, és 1096 hektárt bérelt. A bérelt területek 20%-a a Bükki Nemzeti Park tulajdonába tartozik. A családi gazdaság 1992-ben alakult. Ebben az évben szűnt meg a Mezőcsáti Szövetkezet, amelyben a gazda dolgozott. Mezőgazdasági ismereteinek egy részére a Tszben eltöltött évek alatt tett szert, majd később az ágazattal kapcsolatos tanfolyamokon is került tudását bővítenie. Kezdetben csak bérelt területeken gazdálkodtak, amikből később vásároltak. A gazdaság fő növényei a búza, kukorica és a repce volt, ami mára kiegészült a napraforgóval, lucernával, árpával és silókukoricával. Az erre a térségre általánosan jellemző 12-16-18 aranykoronás földekből 1997-ben már kb. 400 ha-on folytak a munkák. 1996-ban és 1997 -ben földek illetve erőgépek vásárlásával tovább bővült a gazdaság mérete és tőkéje. Ettől az időponttói kezdve valósult meg az ároktői táj védelmi területek bérlése is, melyen repcét és lucernát termesztenek. 2001-ben sikeresen pályázták meg a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program gyepgazdálkodási célprogramját, melybe 466 ha gyepterülettel léptek be. A gazdaság legutóbbi beruházása 50 db Charolais húsmarha vásárlása volt. Az elmúlt évek természeti csapásainak, valamint a kevésbé jó talajnak köszönhetően a gazdaság nullára jött ki, mely fejlődés az NAKP-s támogatások és hitelek segítségével valósult meg. 4.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT 4.1.1 Növénytermesztés A gazdaság összterülete 1266 ha, amelyből 1096 ha bérelt terület. Ebből 630 ha bérelt szántó és 466 ha bérelt gyep terület. A gazdaság területi művelt területeinek megoszlását a 20. táblázat mutatja be. 20. táblázat A művelési ágak megoszlása a gazdaságban 2004-ben Művelési ágak Saját Bérelt Összesen Szántó 160,5 630,0 790,5 Gyep 466,0 466,0 Mezőgazdasági földterület 160,5 1096,0 1256,5 Erdő 1,5 1,5 Nádas 8,0 8,0 Termőterület összesen 170,0 1096,0 1266,0 ha A növénytermesztés szerkezetének alakulását a 21. táblázatban fiygelhetjük meg. 20